A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1956-01-06 / 1. szám
AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tfc® GOOD SHEPHERD Is tba largest Hungarian Weekly Newspaper In America Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ, PHILAI FÜGGETLENSÉG í VOL. 34. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1956 január 6. EGYES SZÁM ÁRA 15 CENT No. 1. SZÁM A FORD VAGYON- Wt BILLIÓ Hétpecsétes titok volt eddig, hogy mennyit ér a Ford Motor Company, vagyis, hogy mennyi vagyona van a Ford családnak. Az ugyanis sohasem volt titok, hogy a Ford vállalat a Ford családnak — a privát családnak és az üzleti családnak — a vagyona. A Ford üzleti család az igazgatókból áll, akik évenikint magas fizetésükön felül még olcsó áron Ford részvényeket is kaptak. Most, amikor a vállalat elhatározta, hogy piacra dobja több mint tiz millió részvényét, a törvény előírása Szerint köteles volt pénzügyeiről informálni az illetékes szövetségi hatóságot. Most először értesül tehát a világ Fordék financiális titkairól. Itt egy pár sokatmondó adat: VAGYON ÉS HASZON A Ford Motor Company vagyona 2,483,000,000 dollár. Az utóbbi kilenc évben, a háború óta, a'vállalat évi tiszta haszna 62 millió és 260 millió dollár közt váltakozott, de az első háború utáni évben, 1946-ban 8 millió dollár veszteséggel zárult az év. A vállalat élén álló főtisztviselők érthetően magas fizetéseiket kaptak. Az elnök, Henry Ford II. (az alapitó Ford unokája) és Ernest R. Breech, az igazgatóság elnöke, ebben az évben egyenlő fizetéseket kaptak: 321,000 dollárt, azonkívül 136,000 dollár bonuszt. Egyes igazgatók esetében a bonusz— Ford részvények olcsó áron, helyesebben mélyen áron alul — több, mint a fizetés. KIS KEZDETBŐL Mint oly sok más amerikai mamimutvállalat, a Ford Motor Company is szerény keretek közt indult hóditó útjára. Az öreg Henry Ford 1903-ban alapította meg a részvénytársaságot 28,000 dollár alaptőkével. 1947-ben, az alapító halála után, a részvények-* nek egy nagy kötege, amely szavazó joggal nem biró részvényekből állt, a végrendelet értelmében a Ford Alapítvány tulajdonába ment át. Ezt Ford azért rendelte el, hogy ne kelljen örökösödési adót fizetni. A Ford Alapítvány, mint közhasznú intézmény, adómentes. Most a Ford Alapítvány piacra dob, elad a részvényeiből több mint tiz millió darábot s ebből 600 vagy talán 750 millió dollár bevétele lesz. Mint már korábban jelentettük, az Alapitvány nemrég szétosztott kórházak és egyetemek közt 500 millió dollárt. A most eladásra kerülő több mint tiz millió részvény kevesebb, mint egynegyede a Ford Alapitvány részvény-vagyonának, amelyet eszerint két és fél vagy három billió dollárra lehet becsülni. NAGY CSALD A Ford részvények eladása azt jelenti, hogy a Ford Motor Company megszűnt családi részvénytársaság lenni, százezreknek lesznek ezentúl Ford részvényeik, a “Ford család” tehát kibővül és nem is lehet többé családnak nevezni. Egyelőre az a terv, hogy egy-egy személynek vagy családnak legfeljebb 200 részvényt adnak el. A Ford család továbbra is megtart magának 40 százalékot a részvényekből, miáltal évekre biztosítva lesz többsége a részvényesek közgyűlésén, tekintve azt, hogy az ország minden részében szétszórt sok kisebb részvényes nem él szavazati jogával. HIDEG ZUHANY Piros rózsák ezreit szórták indiai iskolásgyermekek a nagy szovjet vezérek lábai elé és Kruscsev, a részeges pártfőtitkár, meg az inasa, Bulganin miniszterelnök nagyon meg voltak elégedve a fényes és szívélyes fogadtatással. Ezen felbátorodva, bősz haraggal üvöltöttek és szidták, gyalázták Amerikát és Angliát, amely országok állítólag ellenségei Ázsia népeinek. Most hideg zuhanyt kaptak a nagy szovjet vezérek Nehru indiai miniszterelnöktől. Azt mondta, nem érti, miért keltették mindenfelé olyan nagy izgalmat az oroszok propaganda beszédei. Aztán az indiai kommunisták ellen fordult és kijelentette, hogy ezek — és a kommunisták általában — nem prograsszivek, nem haladószellemüek, hanem reakciósok, akik görcsösen ragaszkodnak Marx multszázadbeli ,teljesen elavult eszméihez és elveihez. Ez a vasfüggöny. Szegesdrótkeritéssel védik a szabad szó és az igazság behatolása ellen a szovjet poklokat. Magyarországot a szovjet nem adja ki a kezéből Krus&hev támad, fenyegetőzik, viccel és védekezik Nagy napjai voltak a múlt héten az orosz szovjetbirodalomnak: Moszkvában összegyűlt az országos parlament, amelynek egyedüli feladata és kötelessége a lelkes és egyhangú “Da!” (Igen!) kiáltás... Ennek az úgynevezett parlamentnek az ülésén Kruscsev, az orosz kommunista főtitkára, és segédje, a miniszterelnök Bulganin, beszámoltak ázsiai utjukról és annak sikeréről. Legnagyobb sikerüket azzal érték el, hogy Ázsia írástudatlan és tudatlan népei körében egyre azt hajtogatták, hogy minden bajuknak az angolok és a többi gyarmati hatalmak voltak az okozói és hogy ők, az oroszok, a kommunisták, a gyarmatosítás ellen harcolnak. HAZUGSÁGOK VÁSÁRA Azt elfelej tették megemlíteni, hogy Anglia és a többi gyarmatosító hatalmak a világháború óta 600 millió népnek teljes függetlenséget adtak, olyan 600 millió népnek, amelyeket az idők folyamán ők, az angolok, emeltek fel ősi elmaradottságukból olyan szellemi színvonalra, hogy most már maguk igazíthatják el a dolgaikat. És persze azt is elfelejtették megemlíteni, hogy az angolok, a franciák és a hollandok Ázsiában sok millió, sőt billió dollár értékű alkotásokat engedtek át a felszabadult népeknek — Indiának és Pakisztánnak, Ceylonnak és Burmának;, Indo-Kinának és az indonéziai szigetvilágnak. Természetesen azt sem említették, hogy mig az angolok és a többi gyarmatosító hatalmak függetlenséget adtaik a függetlenségre megérett népeknek, a szovjet uj gyarmatbirodalmat teremtett fegyveres erővel Európa keletén és közepén, gyarmati sorba döntött — nem elmaradott népeket, hanem oly nemzeteket, amelyeknek kultúrája az oroszországi, szibériai, turkesztáni, georgiai, druziai és más kultúrákat hegymagasságban felülmúlja. De ha Kruscsev és segédje az orosz gyarmatosítást nem is említették, azt mégis beszédeik fő témájául választották, mégpedig olyképpen, hogy tiltakoztak az ellen, hogy Amerika és a szabad világ a csatlós országok felszabadulását egyik fő céljának tekintik. Tiltakoztak ugyanis az ellen, hogy Amerikában ilyen értelmű karácsonyi szózatok hangzottak el. íme a Kruscsev-féle handabandázás kivonata: — Azokba az országokba sohasem fo^ k újra beengedni a kiűzött kapitalistákat és földbirtokokat, mint ahogyan Oroszországba sem térhettek vissza a kiüldözött kapitalisták . . . Azok a karácsonyi szózatok, amelyek a kelet- és közép-európai népek felszabadulásáról szólnak, ellentétben vannak a genfi szelemmel . . . Eisenhower elnök karácsonyi szózata nem egyéb, mint izgatás azoknak a népeknek körében . . . Harriman new yorki kormányzó nemcsak azért imádkozott karácsonykor, hogy a kapitalisták visszamehessenek Magyarországra, hanem azért is, hogy 6 maga visszaszerezhesse a háború előtt Magyarországon vásárolt birtokait . . . ROSSZ TRÉFA E’zután következett a gyarmatositási handabandázás: A bagdadi szövetség (Perzsia, Pakisztán, Irak, Törökország szövetkezése szovjet támadás kivédése céljából) nem egyéb, mint gyarmati elnyomás . . . Dulles külügyminiszter védelmébe vette Portugália jogát, hogy megtarthassa a parányi Goa tartományt India partján, mert az 400 év óta portugál gyarmat. Hát ha következetes akar maradni, ismerje el azt is, hogy Amerika őfelsége Erzsébet királynő gyarmata? . . . (Röhögés a jobb és baloldalon és a középen.) Kashmirt Indiának! — kiáltotta lelkesen Kruscsev. Miért kiáltotta ezt oly lelkesen? Hát egyszerűen azért, mert Kashmir himalájai országra igént tart Pakisztán is, amely Amerika szövetségese. Ahol csak lehet, viszályt szeretnének szitni a kommunisták. FÉLNEK . . . * Kruscsev i kirohanásának legfigyelemreméltóbb része a fenyegetés volt amelyből ki lehetett érezni az amerikai fejlettebb ipar és fegyverkezés fölényes hatalmától való rettegést. Büszkélkedett azzal, hogy nemrég felrobbantottak egy pusztitóerejü hidrogénbombát elárulva ezzel, hogy fél Amerika még hatalmasabb és nagyobbszámu hasonló bombáitól. Aztán mély lélekzetet vett és megismételte századszor, ezredszer, azt a követelést hogy be kell tiltani minden atom- s hidrogén-bombát. Es be kell tiltani a sokezer kilőhető rakétabombákat is. Egyáltalán: be kell tiltani minden fegyvert, amitől a kommunisták télnek és amiből Amerikának több van; be kell tiltani, hogy aztán az orosz vörös hadsereg akadálytalanul legázolhassa Európa még szabad országait. DA!DA! A bábuk, amelyek a szovjet parlament padjain egymás mellett szorongtak, adott jelre lelkesen éljenezni kezdtek és minden legfelsőbb előterjesztést egyhangúlag elfogadtak, majd elénekelték az Internacionálét, amely úgy kezdődik, hogy “Fel, fel, ti rabjai a Földnek . . .” De a szovjet rabjai nem lázadhatnak fel, mert ha ezt tennék, ha követnék a keletnémetországi rabok két és fél év előtti példát, orosz gépfegyverek, ágyuk és Sztalintankok lekaszabolnák őket. POKOLGÉPES ŐRÜLT Kétségtelenül elmebeteg az a Dániel Havas curász — neve után ítélve talán magyar —, aki karácsony napján Páris egyik legszebb templomában a Montmartre hegy tetején fehér márványból és gránitból épült Szent Szív templomban pokolgépet helyezett el ass oltár közelében. Szerencsére az időre beállított bombát idejében felfedezték és eltávolították; máskülönben talán .sokszáz áldozata lett volna a tervezett merényletnek. Mindjárt el is fogták a pokolgépes embert s ő azt mondotta, a világ figyelmét fel akarta hívni az atombomba veszedelmességére. Most elmeorvosi megfigyelés alatt van. DRÁGA HAJNYIRÁS LONDON. — A borbélyok felemelték 35 centre a hajvágás árát. VÁLSÁG AZ ÚJSÁGPAPÍR FRONTON A papír, amelyen az újságokat nyomják, drága és kevés. A kanadai papírgyárak nemrég felemelték a papír árát tonnáníkint 130 dollárra. Ez egymagában elég nagy baj, különösen a kisebb újságokat sújtja, amelyek amúgy is nehézségekkel küzdenek. De éppen olyan nagy baj az, hogy nincs elég újságpapír. Sok újság csak úgy tud elegendő újságpapírhoz jutni, hogy akár 200 dollárt is fizet a papír tonnájáért. Az ujságpapirbiánynak oka az, hogy a mostani nagy prosperitás megnövelte a hirdetéseket. Majdnem mindenkinek több költőpénze van, az üzletemberek a rengeteg pénzből magukhoz akarnak csalogatni minél többet, ezért erősen, egyre erősebben hirdetik portékáikat — főleg a legjobb hirdetési orgánumban, az újságban. A világ ujságpapir termelésének fele Kanadából jön s annak 80 százalékát az amerikai lapok vásárolják és használják el. A mostani válságos helyzetben sok amerikai lapvállalat a világ minden részében keresve keres papirt és importál európai országokból, még a kommunista Lengyelországból is. Az amerikai sajtó évente 780 millió dollárért vásárol újságpapírt kanadai gyárosoktól. IZGALOM A DIONNE CSALÁDBAN t Amióta Mrs. Dionne ötösikreknek adott életet, nem volt a háziban olyan nagy izgalom, mint most. A Dionne papa panaszkodik, hogy az ikrek — csak négyen, mert egyikük tavaly meghalt — elhidegültek a szülőktől és testvéreiktől, még csak karácsonyi üdvözlő kártyát sem küldtek a családnak Montrealból. * Mi tö^jmt? Az fcMat, hogy a lányok elérték 21-ik évüket, nagykonU*K lettek és most már szabadon rendelkezhetnek vagyonukkal, egyenkint negyedmillió dollárral. A pénz öntudatosokká, önállóbbakká tette őket. Azt mondják, hogy most már ők tnaguk akarják az életüket elrendezni, elegük volt az örökös babusgatásból 'és éjjel-nappali szigorú ellenőrzésből. A karácsonyi ünnepi ebédre meghívtak két fiút. . . No, nem olyan komoly a családi konfliktus. Újévre mégis hazalátogattak hárman a hires négyek közül. A negyedik beteg, Montrealban maradt. JÖVEDELMI ADÓ LEVONÁS Ha adóügyben az adóhivatal és az adóalany közt nézeteltérés merül fel, utolsó fokon a U. S. Adóügyi Bíróság dönt. Érdemes figyelemmel kisémi ennek az adóügyi főbiróságnak fontosabb döntéseit, mert azokból az ember következtethet arra, hogy április 15-én mi jövedelem után kell és mi után nem kell adót fizetni. Ezt tartva szem, előtt, ismertetjük Mr. és Mrs. Brock adóügyét, amely 1950 óta folyt és most happy enddel végződött. Mr. és Mrs. Broeknak tejgazdaságuk van Erie, Pariban. Jövedelmüket bevallották, de jócskán éltek levonási jogukkal is. Többek közt levonásba hozták egy afrikai 'oroszlánvadászat összes költségeit 16,818 dollár összegben is. TEHÉN ÉS OROSZLÁN Az adóhivatal ezt nem ismerte el, mint üzleti kiadást. Azt mondta: Az oroszlánvadászatnak semmi köze a tejtermeléshez, az oroszlánvadászat privát passzió, olyan, mint példának okáért a moziba járás. Mr. és Mrs. Brock fellebbeztek. Azt mondták: Igenis üzleti célból utaztunk Afrikába vadász körútra. Annyiban volt ez üzleti kiadás, hogy 1. jó reklám volt a cégnek, 2. üzletfeleiknek afrikai vadhúst szoktak felszolgálni, ami szintén jó reklám, 3. a tejfarmon minden helyiséget afrikai vadállatok csontvázaival díszítették fel, ami ugyancsak jó reklám, 4. a farmon valóságos afrikai múzeumot állítottak: fel, ami kétségkívül emelte népszerűségüket üzletfeleik és azok ismerősei körében. Hogyan döntött a legfelsőbb adóügyi bíróság? Úgy döntött, hogy igazuk van az oroszlánvadász tejtermelőknek, ilyen jó reklámot a szokott módon sem tudták volna elérni ilyen vagy olcsóbb áron.
