A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-10-14 / 41. szám

A jő PAsztok 3-IK OLDAL/ .amimiTinTiiiTiiitimiTmiimmmiinr X ó H H Emlékezzünk a régiekről j ,5XXTXXXXXXXYTTTTXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXÍ8 A SZABADSÁG OKMÁNYAI A Magna Carta és a Habeas Corpus (Canadian Scene) 740 évvel ezelőtt történt, hogy az angol főurak arra kényszeritették a zsarnok Já­nost királyt, hogy alkalmazkodjék az általuk megfo­galmazott “emberi jogok alapokmányáéhoz. Ez az okmány, a Magna Carta (Nagy Okirat) volt az el­ső nagy szabadságokmány, amely bizonyos alapvető szabadságjogot biztosított Írásban az angol polgár számára. A Magna Carta századában, a tizenharmadik században vette kezdetét Angliában a parlament ki­alakulása és a középkor végefelé úgy a főrendiház, mint a képviselőház tekintélyes befolyással birt az ország kormányzásában. Mindazáltal a királyok joga nagy hatalmat jelentett és a mindenkori uralkodó — a mai helyzethez viszonyítva — valóban rendkívüli hatalmi eszközöket tartott kezében. Egyik legvesze­delmesebb ilyen eszköz volt a hadüzenet joga. A 17-ik század kezdetére Anglia parlamentje el­érkezett ahhoz a ponthoz, hogy többé-kevésbbé fé­kezni tudta a király cselekedeteit az uralkodó jöve­delmének korlátozásán keresztül. Ha a királynak pénzre volt szüksége valamely vállalkozáshoz vagy kalandhoz, a megválasztott képviselőktől kellett azt kérnie. így mikor I. Jakab 1621-ben pénzhez akart jutni, hogy egy népszerüetlen katonai vállalkozást kezdjen Európában, a parlament kiutalt neki egy bi­zonyos összeget és nem törődött vele tovább. A ka­tonai vállalkozás kudarcba fulladt a felszerelés hiá­nyában. 1625-ben Jakab fia, Károly került trónra. Ő már előzőleg belekeveredett tengerentúli katonai vál­lalkozásokba, amelyek iránt a parlament sem érdek­lődést, sem részvétet nem tanúsított. így természete­sen a képviselőház szándékosan túl kicsi összeget sza­vazott meg számára. Haragjában Károly feloszlatta a parlamentet és megpróbált anélkül uralkodni. Egy év múlva a parlament ismét összegyűlt, Károly -most sem tudott azonban kijönni vele és ismét elrendelte a parlament feloszlatását. Közben a király katona­ságot, hajókat és fegyvereket indított útnak, hogy résztvegyenek a katolikus-protestáns vallásháborúk­ban Európában, de ezek a vállalkozások még mindig nyomorúságosán voltak felszerelve és ennek eredmé­nyeképpen nagyrészt sikertelenek is voltak. Károly minden gazdag polgárra, akit elérhetett, súlyos adókat vetett ki. Kétségbeejtően szüksége volt a pénzre. Akik tiltakoztak, azokat börtönbe küldte. Rögtönitélő bíráskodást léptetett életbe és magán­otthonokba szállásoltatta be katonáit. Ue ezekkel az eszközökkel sem tudott elég pénzhez jutni és ekkor Károly harmadszor is összehívta a parlamentet, 1628- ban. Szavazzanak meg a királynak pénzt! — köve­telte Károly. Egy fillért sem, Felség, amig meg nem szünteti ezeket a felháborító dolgokat, amelyeket alattvalói ellen elkövetett s amig írásbeli Ígéretet nem tesz, hogy azok nem ismétlődnek meg több! — vála­szolta a parlament. Soha! — felelte a király. A ki­rály mindenki felett áll. Amit akar, azt tehet. — Ha nem Írja alá a meg javulási Ígéretet, nincs pénz! — válaszolta a parlament. A királynak nagyon kellett a pénz és igy bele­egyezett az aláírásba. így történt, hogy a parlament átnyújtotta Ká­rolynál a “Petition of Rights”-ot (Jogokért való fo­lyamodvány) és kezébe nyomta a tollat. A Folyamod ­vány kimondja: 1. Senkisem kényszeríthető arra, hogy az állam­nak pénzt kölcsnözzön vagy fizessen, a parlament ré­széről történő hozzájárulás nélkül. 2. Senki be nem börtönözhető, aki az ilyen tör­vénytelen pénz-követelést megtagadja, sem szabad polgárt börtönbe zárni nem lehet, megalapozott vád nélkül (amely elilen védekezhet). 3. Katonák és tengerészek nem szállásolhatok be magánházakhoz. 4. Rögtönitélő törvénykezés nem vezethető be béke idején. Ennek az okmánynak nem annyira a megszöve­gezése és pontjai voltak a jelentékenyek, mint inkább a szelleme, amit képviselt. Itt áll előttünk a szabad emberek összefogása, akik felemelik szavukat az igaz­ságtalanság ellen. A király megint feloszlatta a par­lamentet és megszegte a szerződés pontjait, amelye­ket pedig aláirt; az ország ennek következtében pol­gárháborúba sodródott és a király fejét vesztette a republikánus pallos alatt. De még a köztársaságiak is — Cromwell Olivér vezérlete alatt — kevés tiszteletet mutattak az em­beri jogok iránt és az önkényes bebörtönzés még min­dig nagyon gyakori volt. Ennek következménye volt a Habeas Corpus törvénycikk 1679-ben. Ez a törvény­cikk előírta, hogy “a börtönőr a bírótól származó el­fogatási paranccsal állíthat csak törvény elé bárkit A közönséges burgonya nagy diadala ' a M egykor lenézett vadnövényből a világ egyik leg­fontosabb tápláléka lett Legutóbb, amikor a UN egyik osztálya, a Food and Agricultural Orga nization megtette jelentését, dicsérő­­en emlékezett meg a burgo­nyáról, amely a világ számos részében “a legnagyobb biz­tosíték az éhínség ellen Bú­zától és rizstói eltekintve, semmiféle növényt nem/ tér. melnek olyan nagy területen, mint a burgonyát és a főze­­léknemüek között első helyen áll vetésterület szempontjá­ból. A burgonya aránylag ké­sői táplálék az emberiség tör­ténetében, de bámulatos pá­lyafutást tett valamivel több mint 400 év alatt, mióta a fe­hér emiber felfedezte. A BURGONYA FELLFEDEZÉSE Miikor a spanyol hódítók Délamerikát járták, az An­­desek egyik lejtőjén arany után kutatva, egy kis indián faluban a katonák egy gumós növényt találtak. Miután szűkében voltak az élelmi­szernek, megfőzték és meg­ették. a gumókat, amelyek más ismert növénytől elté­rően, nem magán a növényen voltak, hanem a gyökereit képezték. A katonák azt mondták, hogy “még egy spanyolnak is megfelelő ele­del.” Az ott élő indiánok nem termelték a növényt, de a va­don termő gyökereket ették s azoknak indián nyelve “pa­pa” volt a neve. A spanyolok “patata ’ nevet adtak neki s mikor visszatértek Spanyol­­országba, magukkal vittek belőle egy rakományt. Kevés növény van azonban a vilá­gon, amelynek több ellenál­lást kellett volna leküzdeni, a táplálkozás terén, mint a burgonyának. MIT HITTEK A BURGONYÁRÓL A 16. századi Európában azt hitték, hogy a burgonya tüdővészt, leprát és kiütése­­törőnek kellett kiállni a bur­gonya mellett, amig azt el­­fogadták. 1588-ban a pápai kertész burgonyát küldött a bécsi császári udvar kerté­szének, aki azokat a császári parkban elültette és miután birkahússal megfőzve “kel­lemes ízűnek” találta, küldött a gumókból néhány darabot az összes királyi udvarok ker­tészeinek. A burgonya evése lassan divatra kapott, de csak két csoport ette — a nagyon gaz­dagok s a nagyon szegények. A gazdagok valami különc ínyencséget Ját^v benne, a szegények pedig azért ked­velték meg, mert gyenge földben is jól termeszthető. De a lakosság többsége még mindig ellenállt. Nagy Fri­gyes például 1744-ben kato­nák felügyelete alatt több szekér burgonyát küldött Kolberg városába és ráparan­csol L a parasztokra, hogy ül­tessék el. Ilyen császári nyo­másnak köszönheti Németor­szág, hogy egyike lett a leg­nagyobb burgonya termelők­nek. A BURGONYA FRANCIAORSZÁGBAN Egy Antoine August Par­­mentier nevű francia patikus Nagy Frigyes uralkodása idején német hadifogságba esett és ott ismerkedett meg a burgonyával. Hazatérve Franciaországba, beszámolt 16. Lajos királynak tapasz­talatairól. A király adott ne­ki 100 hold földet, hogy bur­gonyát vessen bele. A kör­nyékbeli lakosság oly kiván­csi volt és oly sok babonát fűzött az uj növényhez — többek közt szerelmi varázs­erőt tulaj donitott neki — hogy lopkodni kezdte és kato- i nasággal kellett őriztetni a burgonya földeket. Mikor a burgonya első vi­rágai megjelentek, Maria An­toinette királyné ,a hajában viselte mint virágdíszt. A pá­risi udvar követei ekkor lát­tak először burgonyát — a királyné hajában. Udvari ebédeken büszkén szolgálták fel a burgonyát és többek kö­zött az amerikai Benjámin Franklin, aki Amerika köve­te volt akkoriban, Párisban evett először búr gonyát. Egyébként Parmentier sírját ma is burgonyabokrok diszi­­tik és az ő nevéhez fűződik a “French fried” néven ismert zsírban sült burgonyaszelet. A BURGONYA AMERIKÁBAN Noha a burgonya a nyuga­ti földteke növénye, eltartott két évszázadig, amig vissza­tért Amerikába. ír bevándor­­lottak honosították meg, de sokáig senki sem ette. Ma minden államban termelnek burgonyát és valamennyi kö­zül legismertebb Maine, Ida­ho és California burgonyája. Az évi termés Amerikában 400 millió bushel. A világter­més ennek husszorosa, 8 bil­lió bushel. A világtörténelem egyik legnagyobb tömegtragédiája fűződik a burgonyához az Ír­országi éhség járvány. Íror­szágban korán meghonosítot­ták a növényt, mert a sze­gény talajban is jó termést hozott. 1845-ben egy hideg s esős nyár után a burgonyán fekete vizes foltok jelentkez­tek. A növényi betegség el­­pusztitotta a termés nagyob­bik felét. A következmény sú­lyos éhségjárvány volt, mely­ben egy 8 miliós lakosságból egymillió ember elpusztult. Ez az éhségjárvány — mert a következő évek termése is gyengébb volt — indította meg a nagy ir kivándorlást Amerikába, és ez az oka, hogy Írországnak ma kevesebb la­kosa van, mint száz év előtt volt. A BURGONYA, MINT TÁPSZER Mint tápszernek, a burgo­nyának igen nagy értéke van. Egy közepes méretű burgo­nya 100 caloria táperőt ad és gazdag forrása a különféle vi­taminoknak és ásványoknak — például vasnak — amelyre a szervezetnek szüksége van. Tápértéke különösen akkor magas, ha héjjában főzik meg. Ma már alig van ország a világon, ahol a burgonya Alphonso M. Ferroni püspök is kiszabadult a kinai kommunisták börtönéből. 70 fontra soványodott le, amikor Hong Kongba került, kórházba. és törvénynek megfelelő' okot kell felmutatni a be­börtönzésre.” Ez mindmáig sarokköve törvényes sza­badságunknak. Szószerint “habeas corpus” azt jelen­ti: “mutasd elő a testet.” Ténylegesen pedig azt je­lenti, hogy senkit sem lehet börtönben tartani, anél­kül, hogy előzőleg a bíróság kielégítő okot ne talált voln a bebörtönzésére. A Magna Carta még azt is le­szögezi, hogy senki sem tartható bebörtönözve hosszú ideig bírósági tárgyalás nélkül, amely bűnösségét megállapította. UTAZÁS A FAlJI Költ fi KU ALATT Ll BUKAREST. — Ahogy Moszkva fütyül, úgy táncol Bukarest. A romániai szovjet kormány am­nesztiát hirdetett, amely idegen politikai foglyokon kívül román háborús bűnösökre is kiterjed, akik 10 évnél kisebb büntetést kaptak- (A legtöbb “háborús bűnös” a kommunista bíróságoktól sokkal súlyosabb büntetést kapott.) MOSZKVA. — Szenzációs! A Szovjetszkaja Hotel bárjában amerikai jazz muzsika mellett tán­colnak. A világháború óta ez az első eset, hogy meg­törték az amerikai zene bojkottját. Barátságos szel­lem kezd felülkerekedni a szovjetben. (És ugyanak­kor az egész arab világot fel akarják heccelni Ame­rika ellen . . . ) PALERMO, Szicília. — Salvatore Aguglia, 80 éves koldus éhenhalt, a szegények temetőjében föl­delték el. Aztán a rendőrség a szobájában talált 150 ezer dollárnyi olasz pénzt-NEW DELHI. — Seth Dalmia a koldus India egyik leggazdagabb embere, sokszoros milliomos. Most vád alatt áll, letartóztatták, mert a vezetése alatt álló biztositó társaságok vagyonából húsz mil­lió rúpiát (több mint négy millió dollárt) sikkasztott. De nem sokáig maradt fogva, biztosítékot tett le — az egész húsz millió rúpia összegben. DÜSSELDORF, Nyugat-Nómetország. — A Rajna-Ruhr szén és acélipari vidék munkásai, körül­belül 200,000, tejbojkottot kezdtek a tej literjének egy centtel való emelése elleni tiltakozásul. Tej he­lyett sört isznak. BRISTOL, Anglia. — Az itteni Avon híd ön­gyilkosok “kiválasztott földje”, az utolsó 50 év alatt közel 200 férfi és nő ugrott e hídról a mélységbe, a halálba. Annak, hogy az életuntak ily előszeretettel keresik fel az Avon hidat, talán a hid színe az oka, véli J. J. Nelson városi főmérnök; a hid élénk piros színe izgatóan hat egy amugyis felzaklatott lélekre. Ezért azt ajánlotta a városi tanácsnak, hogy festesse át a hidat — Szürke színre. LEAMINGTON, Anglia- — Mrs. Mable Constab­le, 19 gyermek anyja, hármas ikreknek adott életet a napokban. TORONTO, Ont. — Elizabeth Wrenn, 21 éves leány módfelett felbőszült, amikor látta, hogy az au­tót, amely őt elütötte, egy nő vezette. Hajánál fogva kiráncigálta a hölgyet a kocsiból és öklével az arcába csapott, aztán az autóvezető' hölgy kislányát ütötte arcul, de nem az öklével, hanem csak a tenyerével. LONDON, Anglia. — Maurice Cheepen 40-tagu bolhacirkuszát ellopták. BÉCS. — Biciklitolvaj állt a büntetőbíróság előtt, 47 éves munkanélküli. Miért lopott? “Azért lop­tam”, mondta, “hogy becsukjanak. Tizenháromszor voltam büntetve, sehol sem tudok munkát kapni, a börtönben legalább el leszek látva, és ott nem fogják nekem azt mondani, hogy kívül tágasabb”. Megkap­ta, amit kíván: egy évi börtönt. PÁRIS. — Charles di Maschio tulsebesen haj­totta truckját, az kisiklott, felfordult és maga alá te­mette a soff őrt- Sietve kórházba szállították, ahol ha­marosan visszanyerte eszméletét. Kérdezték, miért hajtott olyan őrült sebességgel? Azt felelte: Az anyósom temetésére siettem, a világért sem akartam erről a ceremóniáról lekésni. TOKIÓ. — Világszerte ismert a japánok szer­tartásos udvariassága. “Kegyeskedjék megengedni, hogy megigazítsam mélyen tisztelt nyakkendőjét!” Most azt jelenti a YMCA rádió állomás, hogy udva­riassági tanfolyamot nyert, melynek tárgya: az ud­varias meghajlás művészete. LONDON — A Hyde Parkban, ahol minden sza­márnak és minden csacsinak korlátlan szólásszabad­sága van, John Walsh 18 éves ájris fiú felállt egy padra és hatalmas szónoklattal vonta magára a par­ki hallgatóság figyelmét. Megmondta a véleményét az angolokról, akik mind gyáva fickók; ezen a meg­állapításon még csak mosolyogtak a szabad szó hí­vei. Aztán Churchillt kezdte szapulni a bátor ájris. Ez sem lett volna hiba, merthiszen a Hyde Parkban szónokolt a nagyszájú kamasz. De amikor Churchillt részeges vén hülyének csúfolta, a Bobby (rendőr) úgy érezte, hogy védelmébe kell vennie a szónokot a nép haragja elől. El is vitte a dutyiba és a rendőrbiró öt font sterling pénzbírságot rótt ki rá. TOKIO — Egy itteni állatorvos bevezette a házi­állatok kórházi és betegbiztosítását. Felvételi dij $1.40, havi járulék $1.65. A biztosított háziállatokat a doktor kórházában fél áron kezelik. nem lenne többé-kevésbbé nemzeti eledel. A burgonya nemesítésével kísérleteztek és a mai bur­gonya alig hasonlíthat a con­­quistádorok által felfedezett gumóhoz. Amerikában az el­múlt 50 év alatt különösen megbecsült lesz, egyre na­gyobb területen vetik. És mig 25 év előtt egy acre föl­dön talán 100 bushel termet, ma 250 bushel terem rajta átlagban. Kitűnő nyersanya­ga az alkoholnak is, különö­sen az olcsó ipari szesznek. Egyszóval meglehetősen rö­vid idő alatt lenézett vad­növény tiszteletreméltó he­lyet vívott ki magának a táp­­növények sorában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom