A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-09-23 / 38. szám
f -IK OLDÄE A J<5 PÁSZTÖE Siet a vasfüggöny mögött POZSGAI ELVTÁRS HARAGSZIK AZ ÉLENJÁRÓ KULAKOKRA A (budapesti Szabad Népben Pozsgai Zoltán élkommunista haragosan kikel a vigántpetendi kulákok ellen ilyképpen: “A beadással jól állunk. Szinte mindenki teljesítette már a félévi beadást. Nálunk még a kulákok is jó beadóik. Sőt, ők a legélenjáróbbak”, — mondja a Vigántpetendi Tanács végrehajtó bizottságának titkára. A kulákok a legjobb beadók? No, ez érdekes. Másutt a kulákoknak nem nagyon fülik a foguk a beadáshoz. Éppen ebben a kis Veszprém, megyei faluban volna másképpen? Vegyük csak elő a begyűjtési hivatalban a nyilvántartó lapokat. Az első: Bus Jánosé. A falu egykori kulák ‘bírója valóban túlteljesítette a félévi beadást — a kimutatás szerint. A következő kulák Tál István. Ő is teljesítette — ezt mutatja az Írás. Hát a 30 holdas Söveg Pál, aki félig a tsz-iben, félig pedig azon kívül van? Ő is “élenjáró”. No, de álljunk meg. egy percre. Mi ez a sok kusza irka-firka a kulákok nyilvántartási lapjain? Vajon minden lapot igy összevissza firkáltak? Nem, csak a kulákokét. Nézzük csak az egyik összefirkák lapot. Bus Jánosnak az írás szerint 1952-ben 26 kataszteri hold földje volt. De a huszonhatot valaki keresztülhúzta és kijavította 25-re; később a huszon- ötöt is áthúzták, s huszonnégyre javították. Ezt pedig az idén huszonháromra. Pedig Busók nem adtak el egy szem földet sem. S valamennyi kulák lapján lefelé tendál a holdak száma. így már érthetőbb a kulákok “élenjárása”. Vagyis nem élen járásról, hanem csalásról van szó. Vigántpetend kulákjai jó néhány hektoliter borral, több mázsa hússal, sok tojással becsapják az államot. Dehát hogyan történhetett meg ez a csalás? Mit mondanak a község vezetői? A tanácselnökkel, sajnos, nem tudtunk beszélni, mert szabadságon van. Menjünk az elnökhelyetteshez. De hisz ez meg Bus László, az említett Bus János kulák fia! Hát ettől aztán hiába érdeklődnének. Forduljunk a népfrontbizottság elnökéhez. Nicsak, ez meg Bus László sógora ! Kiderül, hogy ez a sógorba nemcsak népfrontbizottsági elnök, hanem községi DlSZ-titkár is, egyzemélyben. Megmondják az igazat a dolgozó parasztok. 'Hát itt bizony a kulákok uralkodnak, — mondja Hoffman elvtárs, 7 holdas dolgozó paraszt. A Bus Laci — az ablakon át is láthatja az ember — mindig a beadási lapokat bújja. Elintézi ő meg a sógora, hogy a kulákok elmismásolják a beadás egy részét.” Szóval igy áll a dolog. Valamennyi dolgozó paraszt ezt állítja. Sőt, egyebet is elmondanak a kuiákokról. A községben lévő közbirtokosságot — amely több száz hold erdővel rendelkezik — Szinte kulákok irányítják. S a kulák vezetők nemrégiben olyan gálád módon osztották el a fát, hogy a szegényebb tagoknak alig jutott. A kulákoknak persze annál több. A tanácselnöknek jogtalanul adtak a közös fából, hogy hallgasson. Elég szégyen, hogy elfogadta. Sajnos, a pártszervezet is hallgat. Tétlenkedik, ölhetett kezekkel tűri a kulák csalást, a kulákok garázdálkodását. Reméljük nem sokáig. A VONATOK NE ÁCS0R0GJANAK! Lapunk olvasói az évek során sokféle szovjetmagyarországi mozgalomról hallottak, mint Gazdamozgalom, Muszka-mozgalom, péntek-mozgalom, Dolgozzák holnap többet, mint ma-mozgalom és igy tovább, mindnek más a neve, de egy az értelme: hajrá! / Itt a legújabb mozgalom. A neve? Jól tessék megfigyelni minden szót, máskülönben nem fogják megérteni, mire megy ki ez. Tehát itt az uj mozgalom neve, hosszabb, mint a régebbiek: “Az összekapcsolt mozgalomban rejlő tartalékok felszínre hozása”. Mi? A magyar munkások is ezt kérdezik: Mi? Miért is a pesti Népszava megmagyarázza, mit jelent ez a legújabb mozgalom. Azt jelenti, hogy a vasutasok vezessék a vonatokat gyorsabban, fennakadás kiküszöbölésével. Például megengedhetetlen, hogy egy vonatnak a pályaudvaron az útjában álljon egy másik vonat, vagy hogy egy vonatnak meg kell állnia, mert az útvonalon holmi felmérési munkálatok folynak. Amikor ez a vonat mozog, akkor ne ácsorogjon egy másik vonat! Tetszik érteni? Még csak sejtik, de nem értik az értelmiét. Azt már tudják, hogy összekapcsolt mozgalom azt jelenti, hogy a vasúti forgalomban is úgy van, hogy a jobb kéznek tudnia kell, mit csinál a bal kéz, nem szabiad a sínpárra vezetni egy mozgó és egy veszteglő vonatot. De azt még mindig nem ér\ Mary Satterwhitte 3 éves kislány a washingtoni polio kórházban 143 fontos görögdinnyét kapott az arkansasi Hope város kereskedelmi kamarájától. Harc a rovarvilág ellen Rövid ismertetés arról milyen kárt okoznak nemzetgazdaságunkban a rovarok A hatóságok időnkint akciót indítanak a közönség körében az erdőtüzek megakadályozására, de az erdőtűz elenyészően csekély kárt okoz a rovarokhoz képest. Szakemberek csak most kezdik páni rémülettel felfedezni, milyen káros a rovarok elszaporodása nemzetga zdaságunkra. Vannak entimológusok, akik túlzás nélkül azt mondják, hogy végül a rovar fogja örökölni a földet, meri elpusztít minden növényzetet, ami élőlények — és közöttük az ember —■ fenmaradásához szükséges. Mások nem ennyire borúlátók, de elismerik, hogy a rovarvilág katasztrofális károkat okoz Amerikában. Eltekintve a mezőgazdaságtól, amely billiókra menő károkat szenved általuk, figyelmünket ezúttal erdőkre fogjuk irányítani. Rovaroktól letarolt erdők Rovarok évente átlag 200 millió dollár kárt okoznak erdeinkben. Az erdő rendkívül fontos az iparhoz, számos iparágnak nélkülözhetetlen kelléke a fa és az erdők még ma is akkora területet borítanak Amerikában, mint a Mississippitől keletre eső egész országrész. Rovarok minden évben mérföldnyi erdőterületeket tarolnak le. A kárt azonban tévedés lenne pusztán az elpusztított erdőkkel mérni. 200 millió dollár magába véve is tekintélyes összeg, de csak egy csepp a tengerben, ha a következményeket mérlegeljük. A letarolt erdő helyén legalább 50 évig nem nő fa és utána is gyengébb minőségű nő. Továbbá, a korhadt és kidőlt fatörzsek évtizedekig állandó tenyésztelepet jelentenek a rovarok részére, amelyek a kidőlt fákból táplálkoznak. így hát minél több erdő pusztul el, annál több a rovarok tenyészterülete. És sajátos módon, mig a kormány erdőtüzek ellen védekezésre 26 millió dollárt költ, rovarok elleni védekezésre csak 5 milliót. A meggyengült talaj Ez még nem minden. A letarolt erdő talaja meggyengül, elveszti spongyaszerüségét és nem tudja a vizet tárolni. Eső és hóolvadás esetén a hegyoldalakról a viz lezúdul a völgyekbe, elöntve a földeket a városokat. Ilyen módon a közvetett kár sokkal nagyobb, mint amit a rovar az erdő fáinak elpusztításával okoz. A legutóbbi árvizek a keleti partvidéken annak tulaj doni thatók, hogy New York Pennsylvania és Connecticut erdői erősen megritkultak. A rovarok nem minden évben egyforma erővel lépnek fel. Időjárás, mon-fplelő esőmennyiség, szelj árás, stb. egyik évben jobban kedvez nekik, mint a másikban. Némelyik évben például a peterakás gyenge, de azután a következő évben kikelnek az előző évben lárva formában maradt peték és az erdő valósággal ostrom alá kerül. “Invázió” külföldről Minden élőlénynek a földön megvan a maga “természetes” ellensége. Az erdőt pusztító rovaroknak is: madarak, gyíkok, nagyobb ragadozó férgek, stb. Ezek bizonyos mértékben egyensúlyban tartják azok szaporodását. A nagy veszély akkor lép fel, amikor “külföldi invázió” van. Valami utón — többnyire hajók utján — egy külföldi féreg kerül az amerikai erdőkbe. A külföldi féreg sokkal veszélyesebb, mint a hazai. Oka ennek az, hogy a jövevény még ismeretlen az ellenségei előtt. Madár és gyik nem ismeri, nem tudja, hogy ehető-e, és nem vadászik rá. Eltart egy ideig, amig a külföldi f éregnek ellenségei támadnak, de addigra mérhetetlenül elszaporodott. A kormánynak van egy külön szerve az erdészetben, amely csakis az uj, külföldi férgeket tartja szemmel. Ember és féreg harca Az ember és féreg harca nem uj, de a mi generációnk életében különös fontosságot nyert, egy korszakban, amely állandóan aggódik, hogy a szaporodás üteme gyorsabb, mint az élethez szükséges nyersanyagok és élelmiszer előállítása. Különösen erőteljes lett a harc a f érgek ellen, mióta a vegyészet kitűnő féregirtó szereket használt fel és azokat repülőgépről permetezik. De a férgeknek is megvan a természetadta módjuk a védeketik, miféle tartalékok rejlenek az összekapcsolt mozgalomban. Percek, sőt órák, — magyarázza a pesti Népszava. i . j - ; Ezért tehát: Mozdonyvezetők, hajrá! PESTI VICC RENDELŐ: Kérem, a mult héten három napig itt volt laz órám, húsz forintot fizettem érte, hogy megjavítsa és most rosszabb, mint volt. Mit csinált vele? ÓRÁS : Én? Semmit, hozzá se nyúltam,. . . POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETfiS POLITIKAI HIRDETÉS Válasszunk Demokratát POLÁRMESTERNEK JOSEPH W. VIYIlTIMtK SZAVAZZON az előválasztáson KEDDEN. OKTÓBER 4-£N A DEMOKRATA PÁRT RAY T. MILLER, elnök JAMES DONELLY GEORGE GREEN BRONIiS KLEMENTOWICZ X JOSEPH W. BARTENEK UTAZÁS A FÖLD KÖR ti EGY PERC ALATT L TEHERÁN — A perzsa (iráni) hadsereg hat tisztjét, akik a kommunisták részére kémkedtek, a bíróság halálra Ítélte. Sortüz vetett véget az árulók életének. A múlt évben 20 tisztet és egy civilt lőttek agyon kommunista kémkedés miatt és 650 gyanúsított ellen folyt eljárás. BERLIN — Ez évben eddig 2236 úgynevezett rendőr szökött át a keletnémetországi szovjetzónából a szabad zónákba. A keletnémet rendőrök tulajdonképpen katonák, akiket az oroszok képeznek ki és látnak el legmodernebb fegyverekkel, aminőkre sehol a világon a rendőrségnek nincsen szüksége. WHALLEY, Anglia — Ennek a szép kis tóparti városnak lakói panaszkodtak, hogy a főutcán nem takarítják el az eldobott újságokat és egyéb hulladékot. Erre Arnold Brooks polgármester seprüt fogott és kipuccolta a főutcát. BERLIN — A szovjetnémet ínróság egy válóperben elmarasztalta a férjet, mert az a város szabad zónájába szökött át. A bíró kimondta, hogy ez válóok, mert a feleségnek nem lehet bizalma olyan férj iránt, aki vonakodik résztvenni a szocializmus felépítésében. Még azt is hozzátette a biró, hogy aki a szovjetzónából megszökik, az elárulja, hogy a háborús uszitókkal egy húron pendül. AEz a biró nyilvánvalóan a kisdedóvóban szerezte jogi tudását.) zésre. Bizonyos idő múltán közömbösek lesznek a méreggel szemben. A DDT néven ismert kitűnő féregirtó szernek például éveken át viharos sikere volt, de ma már értéke erősen csökkent. Ugyanis azok, a férgek, amelyek túlélik a mérget, mert csak gyenge adagot kaptak belüle, továbbadják ivadékaiknak a méreggel szemben való mentességet, így a tudomány állandó versenyben van a férgekkel, irtószereket kell feltalálni, amelyek ellen azok még nem mentesek. A beoltott fák A szakadatlan tudományos harcban a férgek ellen a tudomány itt-ott megnyer egy csatát — de vájjon megnyeri-e a háborút? Ez a kérdés foglalkoztatja állandóan a szakértőket. A legújabb tudományos módszer például a fák “beoltása”. Egy vegyi anyagot fecskendeznek beléjük, amely nem ártalmas nedveiknek, de a kérget emészthetetlenné teszi a rovarok részére. A módszer még uj, nem lehet tudni, a rovarok mivel válaszolnak rá. A kormányzat most kezd ráébredni, hogy sokkal többről van szó, mint erdők védelméről. Egész nemzetgazdaságunkat fenyegetik a rovarok. A papír és textilipar, az építészet, á vegyészet és számos más iparág rá van utalva az erdők fáira, nem is szólva az árvíz emelkedő veszélyéről, ha erdeink elpusztulnak. A kérdés a következő kongresszusi ülésszak alatt nagy figyelmet kap majd. A honatyákat aggasztja az ország minden részéből beérkező jelentés az erdők pusztulásáról. Ugylátszik, a tudománynak minden leleményességét öszsze kell szednie, hogy győztesen kerüljön ki a rovarvilág elleni harcárból. SIKERÜLT A SZOVJET ZSAROLÁS Adenauer nyugatnémet 'kancellár moszkvai látogatása, mint előrelátható volt, a szovjet zsarolási győzelmével végződött. Az oroszok még mindig hadifogságban, illetőleg, kényszermunkatáborokban tartanak körülbelül 100,000 németet; túszokként tartják őket, hogy hazabocsátásuk Ígérete ellenében politikai kedvezményeket zsarolhassanak ki. Érthető, hogy Adenauer kancellárra erős nyomást gyakorolt saját népe a hadifoglyok kiszabadítása érdekében, 8 ez alapon sikerült az oroszoknak egy előnyös megállapodás. A hadifoglyokat (nem 100,000-et, hanem sokkal kevesebbiet, mert szerintük sokkal kevesebben vannak) hazaengedik és ezzel szemben a német kormány hozzájárul ahhoz, hogy Bonnban, Nyugat- Németország fővárosában a szovjet nagykövetséget létesíthet. (Megrakva rengeteg kémmel. . . ) Viszont a németek nagykövetet küldenek Moszkvába. Miután igy helyreáll a diplomáciai kapcsolat a két kormány közt, majd megkísérlik a függő kérdések megoldását-HUNCUT BESZÉD A függő kérdések legfontosabb ja Németország nyugati és keleti felének egyesítése. Elvben megállapodták, hogy egységes demokratikus kormányzatot akarnak, de tudjuk, hogy demokrácia az oroszok szóhasználata szerint kommunizmust jelent. Abban is megállapodtak, hogy fokozni fogják a német-orosz árucserét. Ez is szovjet győzelem, mert a német iparnak piacot fognak kínálni s ezzel is segítik elidegeníteni a német népet a nyugati szabad világtól. I Hogy a német-orosz diplomáciai viszony mit jelent, azt már előre lehet látni. Molotov orosz külügyminiszter máris ■ bejelentette tiltakozását az ellen, hogy amerikaiak német földről léggömbös propagandát folytatnak, üzeneteket küldenek a magyar és többi csatlós népeknek. Úgy beszélt Molotov, mintha ő lenne Magyarországnak és a többi csatlós országoknak külügyminisztere, szószólója. Azzal indokolta meg tiltakozását, hogy az üzeneteket tartalmazó Szabiad Európa léggömbök a csatlós országok légi forgalmát akadályozzák. (Nem voltunk jelen s ezért nem tudhatjuk, milyen nagy derültséget vátlott ki ez az ostoba beszéd.)