A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-09-16 / 37. szám

OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 E.Á.5 i 22nd S'tREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon; CHerry 1-5028 ELŐFIZETÉSI DIJAK: £gy évre __________________$6.00 Fel évre __________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year ________________$6.00 Half Year ________________$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. A VILÁG ÍTÉLŐSZÉKE ELŐTT Mississippi állam egyik kisvárosában egy 14 éves néger fiú, aki Chicagóból volt ott látogatóban a nagybácsijánál, egy íiiszerüzletben chewing gumót vásárolt és az üzletasszonyra ráfütyült, nyilván an­nak jeléül, hogy tetszett neki a fiatalasszony. A fiatalasszony férje és ennek féltestvére, a há­ború kiszolgált katonái, a nagybácsi házába mentek, elhurcolták a fütyülő fiút és a szerencsétlennek: holt­testét csak néhány nappal később halászták ki a Tal­lahatchie folyóból, A látlelet szerint ütötték-verték és agyonlőtték. Mississippii szokás szerint fehér emberekből álló esküdtszék fog a gyilkosok felett Ítélkezni. Váj­jon igazságot fognak-e szolgáltatni a fehér emberek? Ezt kérdezi nemcsak Amerikában mindenki, aki •— ha szereti a négereket, ha nem — úgy vélekedik, hogy azokat a fekete vagy barna bőrű embereket is a maga képmására teremtette mindnyájunk Istene. De ezt kérdezik a Szinesbőrü emberek Ázsiában és Afrikában, mindenütt a nagyvilágban, ahol a szov­jet évek óta azzal izgatja az elmaradott népeket Amerika ellen, hogy itt a négereket elnyomják, üldö­zik s az államhatalom nem védelmezi meg őket a fe­hérek túlkapásai ellen. Mi tudjuk, hogy ezek a vá­dak túlzottak, részben koholtak. Tudjuk, hogy a né­gerek helyzete országunkban állandóan javul s az ő kulturális nívójuk is emelkedőben van. Tudjuk, hogy a lincselés már úgyszólván kiment a divatból s évek múlnak el, miig egy uj eset — ilyen megbocsáthatat­lan bűneset — fordul elő. De ezt tudnidk kell azok­nak a szinesbőrü népeknek — köztük a háromszáz milliónyi indiaiaknak és a kétszerannyi kínaiaknak — is. Ezért nagy nemzeti érdek, hogy a mississippii gyilkosság ne maradjon megtöri atlantai. A néger fiú gyilkosai 12 fehér ember itélőszéike előtt fog állni, de ugyanakkor a világ Ítél őszéke előtt fog állni a tizenkét esküdt. 64,000 DOLLÁROS KÉRDÉS Országos népszerűségre tett szert úgyszólván heteik alatt egy uj TV program, amely tulajdonkép­pen egy régi műsoron, a “64 dolláros kérdés” címen ismert programon alapult. Hetenkint 50 millió ame­rikai lesi lélegzetvisszafojtva a feltett kérdéseket és a válaszokat. Eddig ketten nyerteik fejenkint 32,00f; dollárt. Még többen 16,000 dollárt. Ezideig senki sem ment tovább 32,,000-nél. Féltek, hogy “dupla vagy semmi” alapon elvesztik azt, amit eddig nyer­tek. Túl a készpénzen, ami a 25 százalék adólevonás után is tekintélyes összeg, a hallatlan népszerűség b komoly tőkét jelent a program szereplői részére. Égj staten islandi rendőr, akiről kiderült, hogy komoly Shakespeare szakértő, nemcsak 16,000 dollárt nyert, de azóta felolvasásokat tart, jelentős tiszteletdijaka' kap. Mrs. Catherine Kreitzer, a bibliás nagymama aki 32,000 dollárt nyert, mert minden kérdésre, am: a Bibliával állott kapcsolatban, helyesen felelt, mos' az életrajzát Írja meg egy magazinnak. Gino Prato az olasz bevándorlóból lett bromxi suszter, alapot zeneismeretének nemcsak 32,000 dolláros jutalmat köszönhetett, de egy évi tízezer dollárt biztositó sa lesmani állást. Gloria Loekerman, 12 éves néger is­koláslány helyes “spellinggel” 16,000 dollárt nyék és máris számos TV stúdió hívta meg, hogy rendsze résén szerepeltessék kivételes képességével.­Ezideig senki sem merte megkockáztatni a -64,- 000 dolláros kérdést, holott a stúdió elárulta, nen olyan nehéz az, mint a közönség és a pályázók gon­dolnák. Ami a nézőket annyira lenyűgözi, hogy a sze­mük láttára lesz valaki, egy a 160 millió amerika: közül, kivételes ismeretei révén gazdag és országo­san ismert személy. Gyúró, a drótostól Hová lettek a drótostótok? Merre járnak drótozni-fótoz­­ni? Hiszen nem övék többé Magyarország, mint hajdaná­ján . . . Ott fent, a Tátra alatt, egész tözség:k férfilakossága űzte i drótosmesterséget. Tavasz­­szal, — mintha csak pelyhes gyermekláncfű lenne a falu, .5 egy óriás belefujna, — úgy szélednek szét a férfiak. Ár­ján maradtak az asszonyok. Rendjén volt ez igy. Nem llett sóhajt sem küldeni utá­nuk. Csak dolgozni és várni z őszt. Mert visszajönnek ak­kor a fenyves, sziklás szülő­földre, mint ahogy a vér is /isszafut a szívbe . . . Hoznak negint egy esztendőre való traj cárkát, finom lisztet, se­­yemkendőt . . . Tizenötéves koráiban felvit­­e az apa a fiát a Magurára és a Duna-Tisza irányába for­­iitotta arccal. — Nézd, fiam, az ott Ma­gyarország. Az tiéd Magyar­­ország! És elindult a kis drótostót. Amerre a szél vitte, meg a sa­ját kedve. Bejárta az öröksé­gét, minden országúton fel­harsant vidám fütyülése, da­­nolása: Túl a nagy Krívánon, Zólyomi határon . , . * Vájjon, merre járnak most a drótostótok,? . . . Gyúró a mi saj át külön dró­tostótunk volt. Földije az uramnak: szepssségi. Minden esztendőben meglátogatott minket kétszer a Hegyalján: jövet és menet. Már messzi­ről danc-lt a hangja, ahogy cégigjött a felsőutcán: — Drótozni-fótozni! . . . Tavasszal ibolya volt a ka­lapja mellett, ősszel kökör­csin. Mindig csak vadvirág: hegy is fogadott el volna mus­kátlit, vagy miegyebet, mikor azt csak lányoktól kérhetne, őt pedig várja otthon a Katka . . . Hát csak vadvirá-Iria: SZEMERE KATINKA got szedett, amerre járt. Ha akadt nálunk fótozni való, jó, — ha nem, úgy is jó. Meleg ebéd, meg egy kis itó­­ka nélkül nem eresztettük el soha. És jólesett tótul beszél­ni a Pan velkoriiozsni-val: vi­lág soráról, c..honi dolgok­ról . . . 4 Otthoni dolgokról . . . Egyszer majdnem válságba került a barátságunk. Márminthogy megingott a Gyúró bizalma. Vagy az is le­het, hogy az ép eszünkben 'kételkedett. Mert hát kicso­da drótoztat olyasmit, aminek semmi hasznát nem veszi? iVárpcdig annak a színte­len, mázatlan cserép-halmaz­nak, amit én akkor elébe tet­tem, soha senki sem fogja hasznát venni. — Nem érdemes megesi­­nyálni — vélte Gyúró. — Hátha mégis — mosoly­gott a gazda. — Az a kérdés, Gyúró,, össze tudod-e drótoz­ni? Gyúró sértődötten nézett fel rá. Össze igen. De ne:m fog­ja tartanyi a vizet. — Nem baj, legfeljebb nem öntünk belé — hangzott a rej­telmes válasz. Gyúró még mindig tamás­­kodott, összeráncolta a hom­lokát. Igazán tetszik drótoztat­­nyi? Hol tetszett venni ez a vacak? — A földiben, Gyúró, a föld­ben. Látod, amott ásták ki ezt az agyagedényt. De eltörte az ásó: Ki kell dobnyi a szemét­re makacskodott a drótos tót.. — Dehogy is dobjuk. Hamv­veder ez, tudod-e? Régi em­ber: k porát temették el eb­ben! , JL. — Pillái — sercentett Gyú­ró, No, megcsinálod, vagy nem? — mondta a Pan veliko­­mozsni. Gyúró nagynehezen lekici­­helődött a munkának. Ne­hogy azt higyje valaki, hogy nem tudja összedrótozni: az a mesterségbeli becsületén ej­tett volna csorbát . . Leült a konyha elé a földre, s rakta, rakosgatta a cserép­­darabkákat. Összedrótozta fi­nom, vékony rézdróttal. Gyö­nyörű formájú hamvveder ke­rekedett belőle újra. Addig is egy darabban volt, amíg szak­értőibb kezekre bízhattuk . . . Mikor készen lett, Gyúró megcsóválta a fejét. — Nem fogja tartani a vi­zet . . . — Nem fontos az, Gyúró. A drótos úgy nézett rám, mint az ártalmatlan őrültek­re szokás. Csendes sajnálko­zással. Azt még anyaszülte asszony nem mondta neki, hogy nem fontos, tartja-e az edény a vizet. Felvittük a hamvvedret a boltíves tornácra, a leander ele alá. « . — No, Gyúró, — mondta a gazda — mit adjak érte? Elég lesz nyolcvan krajcár? Gyúró elejtette a rézdrót­­gombolyagot, amit csavarga­tott. Ezek még fizetni is akar­nak? Kétszeresét annak, amit egy jóravaló mosdótálért kap, amibe még melegvizet is le­het önteni? Gyúró nem használja ki az emberek gyengeségét. Ő be­csületesen megmondja még­­egyszer: — Nem fogja tartani a vi­zet. Az ur belenyomja a nyolc­van krajcárt a markába, — pedig nem meri érte nyújta­ni a kezét —, az asszony még :gy pohár borocskát is hoz rá­adásul. Jó hegyaljai borocs­kát . . . Akkor ősszel mégsem jött el Gyúró megkóstolni az uj termést. Hátha mégis kikap, amiért folyik az a fránya edény? Következő tavasszal j is félve dugta be szőke üstö-, két a kapun s első pillantása, hamvvederre esett. — Ugye- nem tartya a vi zet? - bökött felé bizalmat­lanul. — Nem baj, nem baj — ne­vettünk. Erre megnyugodott Gyúró. Biztosan azt gondolta, hogy egy év alatt kitapasztalhat­juk, mért fizettünk nyolcvan krajcárokat. Azóta zavartalan a barátsá- J gunk. A HÉT LEGJOBB POLITIKAI VICCE A republikánus állami bizott­ságok elnökei tanakodnak Washingtonban: Mi lesz ve­lük, hivatásos republikánu sckkal, ha nem jön segítsé­gükre a műkedvelő republi­kánus, Eisenhower tábornok? NASSER VIZITJE BUDAPESTEN A Jó Pásztor Verses Krónikája MULT U lövő 1ESGYÉJÉN Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Lassan feledésbe mult a lövészárok, hol késnek hát ujahb nemes ideálok? Gondolunk-e többre, mint az emésztésre, s gyomrunknál a lelkünk most már messzebb ér-e? Ki látja meg földön, ami szépség, jóság, 'ti érti meg, mi több mint rideg valóság? Megértik-e? Mindegy, bárki bármit akar, Uncle Samhez mindig legyen hü a magyar. Múljon el hát végre a széthúzás és átok, s lobogjon magasra a jóság-zsarátnok. Záruljon le végre a múlt számadása, s a szeretet legyen lelkűnknek vallása, A náci sötétség átkát rég levertük, j most a vörös átok lobog még felettünk. De lelkűnkben harsog jövőnk riadója: magyar jövőnk egykor Uncle Sam megóvja. Isten rendelése, történelmi végzés: Uncle Samárt lobog most a magyar érzés. Hörpintettünk bőven a győzelem kutján, masírozzunk tovább Uncle Sam szent utján. Nem feledik el tán fönt a Fehér Háziban: Uncle Samért küzdtünk mi is nagy, szent lázban. S fel is jegyezték tán fönt a Capítolban, hogy senki sem küzdött a magyarnál jobban. HAVONTA 30,000 BEHÍVÓ BOSTON — Lewis B. Hersley ,a Selective Ser­vice igazgatóba közli, hogy az eddigi havi tízezer be­hívó helyett havonta 30,000 újoncot fognak katonai szolgálatra behívni.’ Titkos hang szitál ránk az égi magasból: legyen termékenyebb lelkünk e szavaktól. Habár kezünkben van már az atombomba, vigyázzunk: ne döntsük a világot romba. Ne szánjunk milliókat pusztulásra, vészbe, mielőtt cselekszünk, kapjunk mindig észbe. Ne feledjük soha: hova, meddig, merre? Ne legyen az atom átok az emberre. Nem jó tévelyegni, vaksötétben járni, s jóra és nemesre mindhiába várni. "Jőve! Isten lelke: lebegj rajtunk áldás, s jöjjön el a földre egy ujafclb megváltás! KAIRO. — Egyiptom mi­niszterelnöke, Gamal Abdel Nasser elfogadta a budapesti kommunista kormány meghí­vását, hogy látogatást tegyen Magyarországon. Nass er miniszterelnököt már korábban meghívta a moszkvai kormány is és 1956 tavaszán készül meglátogat­ni c Szovjet Uniót. Valószinti­­leg ekkor ejti útba Magyaror­szágot és a többi csatlósálla­mot is, amelyekkel Egyiptom legutóbb számos sajtó-, kul­turális-, s gazdasági missziót cserélt ki. KANADA JÓÉTVÁGYU NÉPE Sokat esznek a kanadaiak, mégis sokan vitaminhiány* ban szenvednek (Canadian Science). A kanadaiak majdnem többet esznek, mint bármelyik más nép a világon: naponta átlagosan 3,020 kalóriát, ami kétszerese az átlag hin­du napi étkezésének.) A kanadai étkezés nagy forradalma az 1930-as években kezdődött, amikor nagy számban kerültek piacra a csomagolt, gyorsan felszolgálható élelmi­szerek. A változás nagyrészt a modern hűtési eljá­rás következménye. Ez tette lehetővé az olyan, gyors eljárással fagyasztott élelmiszerek használatát, ame­lyeket "azelőtt szezonnjuk lejáratával csak konzerv­­ben lehetett kapni. Egyik legnagyobb változás a csecsemő táplá­lékok terén történt. Egyik kanadai cég 47-féle meg­szűrt táplálékot készít csecsemők számára; az egész élelmiszer-ipar összesen 25,000 tonna csecsemő-élel­met gyárt évente. A háziállatok, amelyek azelőtt a maradékokat kapták, most konzervdobozból kapják táplálékukat — legalább is nagyon sokan közülük. A kanadai gyárosok évenként 54,000 tonna kutyaele­delt gyártanak és az Atlanti óceán partjának halá­szai most már el tudják adni a kevésbbé jó minőségű halat is a macskaeledel gyárak számára. A Sf0-as évek óta bekövetkezett egyik nagy vál­tozás a margarin bevezetése. Ez uj lendületet adott a Kínából behozott szója-bab termelésének. Azelőtt kínai eledelek és kinai szósz készítésére használták. Most a szója-bab olaját felhasználják a margarinban, a “shortening”-ben (növényi zsiradék, amely a tész­tát porhanyossá teszi) és a salátaolajokban. 1942 óta, amikor 44,000 aker területen termeltek szóját, állan­dóan nagyobb területet fordított erre a célra, tavaly 254,000 akert. Az ebből származó évi bevételt 12 mii­­millió dollárra becsülik. Annak ellenére, hogy könnyebbé vált az ételek otthoni elkészítése, egyre több kanadai étkezik há­zon kívül. Jelenleg 13,000 vendéglő van Kanadában, ami 200 százalékos szaporodást jelent az utolsó húsz esztendőben. Sydney Katz nemrégen cikket irt az ételekről a MacLean’s Magazine-ban s abban azt ál­­htja, hogy Kanada részint azért fogyaszt többet, mert étrejött a “supermarket”. Az ügyesen elrendezett élelmiszerek arra csábítják a vásárlót (akár férfi, akár nő), hogy többet vegyen, mint amennyire való­jában szüksége van. A kanadaiak azonban, különö­sen a városiak, nem esznek bő reggelit és általában kerülik a “nehéz” ételeket( a magas kalória tártál muakat). i A halfogyasztás nem sokat emelkedett a 30-as évek óta, de 25 százalékkal magasabb a husfogyasz­­:ás. Kanadában nem esznek annyi sajtot, mint Ame­rikában vagy Németországban, bár a cheddar sajtok löziil talán itt készülnek a legjobbak. 70-féle sajtot találhatunk a nagyobb üzletekben s legnagyobb rá­ütik kanadai eredetű. Kanadában évente átlag 91 font ozeléket fogyasztanak fejenként. Csökkent azonban ia liszt-termékek (“cereals”) fogyasztása. A 30-as években évente 205 font volt fejenként, jelenleg csak 167. A nagy választékú élelmiszerek bősége és méí­­;ányos ára ellenére nagyon sok kanadai nem táplál­kozik megfelelő módon. Meglepő vitaminhiányt le­het találni, olyanok közt is, akik sokat esznek. Egy országos kísérlet szerint, a tanulmányozottak 25 szá­zalékának étkezése valamilyen szempontból meg nem felelő volt. A gyermekek közt a C és D. vitamint tar­­,almazó élelmiszerek fogyasztása elégtelen. Félnet­ek között mészben mutatkozott nagy hiány, mivel íem fogyasztanak elég tejet és tejterméket. Vala­­nennyi családtag közül pedig a háziasszony az, aki­iek minden valószínűség szerint a legkevésbbé meg­felelő a táplálkozása. Annyira elfoglalja az, hogy min­­lenki mást tápláljon, hogy maga nem eszik eleget a kellő táplálékból. Másrészt, a torontoi Dr. Harold Cranfield, a frontharcos-ügyi minisztérium tanácsadója szerint két millió kanadai annyira elhízott, hogy az már ve­szélyt jelent egészsége számára. Az életbiztosító tár­saságok tapasztalata azt mutatja, hogy a kövér em­bereknek egy harmaddal kisebb az esélyük hosszú Jetkor elérésére. Mivel mostanában felfigyeltek a túl­súly kérdésére, valamint arra, hogyan lehet megsza­badulni tőle, sok üzletben nagy választékban lehet vapni alacsony kaióriáju, elhízottak számára készí­tett élelmiszereket. Az orvosok szerint a fogyás egyet­len biztos és ártalmatlan módja a kalóriák gondos számontartása és a kevesebb evés. SZÍNVÁLTOZÁS BONNBÓL jelentik, hogy Nyugat-Németország­­ban nácik tömegesen átálltak a kommunista táborba, a hitleri barna szint felcserélték :a sztálini vörössel. Nyugat-Németországban 318 kommunista vagy kom­munista-barát felforgató szervezet működik, részben nyíltan ,résziben titokban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom