A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-09-02 / 35. szám
Pünkösd után 14-ik vasárnap »w EVANGÉLIUM Szent Máté 6. fej., 24—33 Senki két urnák nem szolgálhat, mert vagy az egyiket gyűlölni fogja és a másikat szeretni, vagy az egyiket tűrni fogja és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak. — Azért mondom nektek: Ne aggódjatok éltetekről, mit egyetek, sem testetekről, hogy mibe öltözzetek. Nem többe az élet az eledelnél s a test öltözetnél? Nézzétek az ég madarait hogy nem vetnek és nem aratnak, sem csűrökbe nem gyűjtenek és a ti mennyei Atyátok táplálja azokat. Nem értek-e ti többet azoknál? Ki adhat pedig közületek gondjai által nagyságához egy könyöknyit? És a ruházatról mit aggódtok? Nézzétek meg a mezők liliomait, mint növekednek, nem dolgoznak és nem fonnak, pedig mondom nektek, hogy Salamon király minden dicsőségében sem volt úgy öltözve, mint egy ezek közül. Ha pedig a mezei füvet, mely ma vagyon és holnap kemencébe vetik, az Isten is ruházza, mennyivel inkább titeket, kicsinyhitüek! Ne aggódjatok tehát, mondván: Mit eszünk vagy mit iszunk, vagy mivel ruházkodunk. Hiszen tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon. Keressétek azért először az Isten országát és az ő igazságát és ezek mind hozzáadatnak nektek. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban egy igen nagy igazságot jelent ki tanítványai előtt: “Senki két urnák nem szolgálhat”, majd igy folytatja, hogy a dolog még világosabban álljon szemeink előtt: “Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak”, vagyis nem szolgálhattok Istennek és a pénznek, a világnak. Az emberre nézve földi életben két ur szokott szerepelni: Jó Isten és a világ. Az embert vagy az Isten vezeti, vagy a világ. A vallásos ember mindenben vallásos meggyőződése cselekedeteit és szavait, de még gondolatait is az Isten törvénye szerint irányítja, vagyis nem tesz, vem beszél, de még csak nem is gondol olyasmit, ami xz Isten parancsolataival ellenkezik, és ha talán mégis tett, beszélt, vagy gondolt rosszat, azt megbánja s iparkodik jóvátenni. Az ilyen ember az Istennek szolgál. A világi ember ellenben mindent a saját,^ vagy az emberek meggyőződése szerint szeret tenni. Életét, gondolatait, szavait és cselekedeteit csak önmaga vagy az emberek irányítják ... Mindent emberi szempontból, emberi tekintetből tesz. A világi emberre nézve nem az az irányitó, hogy mit mond, vagy mit ir elő az isteni törvény, hanem hogy mit mondok én, hogy mit mondanak az emberek ... És ha valami tette balul ütött ki, azt nem azért bánja, mert azzal ellenkezésbe jutott az Isten parancsaival, hanem azért, mert amiatt valamiféle kárt, szégyent kellett elszenvednie az emberek részéről. Eire a két hatalomra, erre a két erőre mondja az Ur: “Senki két urnák nem szolgálhat; nem szolgálhattok az Istennek és a világnak!” Két különböző ut ez; az első jobbra, a másik balra vezet. Más a szava az Istennek és más a szava a világnak, azért nem követhetem egyszerre az Istent és a világot. Ha valahol és valamiben igaz a “vagy”, akkor igaz ebben. Vagy az Istennek szolgálok, vagy a világnak, majr öregségemben szolgálok az Istennek . . . Nem mondhatom, hogy például ezen a héten az Isten parancsait követem, a másik héten pedi g a világ szerint élek, aminthogy a gyerek se mondhatja jogosan: ezen a héten szót fogadok, a jövő héten azt csinálok, amit akarok ... Nem mondhatom becsületesen szemedbe, hogy jó barátod vagyok, a hátad mögött ellenséged. És mégis valahogy úgy vagyunk, hogy szeretjük magunkat megosztani az Isten s a világ között. Az Istennek is akarunk szolgálni, de azért a világot sem akarjuk elhagyni. Valahogy úgy akarnánk eljárni, hogy a kecske is jóllakjon, de káposzta is megmaradjon. Az Ur kedvében akarunk járni, de hát azért néhanapján — mint mondják — az ördögnek is gyújtunk gyertyát. Hát mindez megalkuvás, kétszínűség. És ilyen a mai ember . . . Ilyen a templomban, sőt ilyen még a családban is. Tudja, hogy mindenhol és mindenben mit kell tennie és mégis nem mer úgy tenni, hanem ötven percentre megalkuszik, látszólag, nehogy másikat megsértse, voltaképpen pedig azért, mert gyáva. S az ilyesmi előbb-utóbb megbosszulja magát, már az emberek előtt is, de még inkább az Isten előtt, mert az ilyenről mondja Szent János: “Mivel se meleg, se hideg nem vagy, elkezdlek kivetni számból.” Legyünk tehát •jellemesek, álljunk határozottan földi életünkben Krisztus mellé, hogy egykoron Krisztus megvalljon bennünket az ő mennyei Atyja előtt. v ju pjMTrm Ez a nagy amerikai lapokban megjelent rajz a vasfüggönyön túli rabnépeket a régi. ezeréves Nagy-Magyarország töviskoszoruval sú jtott határaival s az égre tekintő, szabadulását váró családdal szimbolizálja. A fénysugár nem a genfi hegycsúcsról, hanem az égből jön számunkra. “Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyeknek országa ...” Amerika kormánya békét közvetít a Szentföldön Meg kell előzni az arabok és zsidók összecsapását Több mint hét éve áll fenn Izrael, az ősi zsidó' ország több ezer év után megszületett utóda, de a környező arab országok még mindig ellenségesen viselkednek az uj szomszéddal szemben és vonakodnak a fegyverszüneti állapotot békével felváltani. Ellenkezőleg, Izrael sokszor hangoztatott tárgyalási készségét visszautasitotva, újra és újra kijelentették, hogy békét sohasem fognak kötni. Ennek a látszólag hajthatatlan arab álláspontnak magyarázata az, hogy az arab országok népe elmaradott nyomorúságban és politikai jogtalanságban él önkényuralmi kormányok alatt és ezeknek — a kormányoknak és uralkodó földbirtokos osztályoknak nagyon kényelmetlen egy demokratikus, haladószellemű és a földművelés és ipar terén rohamosan fejlődő mintaországnak szomszédsága. A királyok, sejkek és emirek attól tartanak, hogy idővel az ő arab alattvalóik is olyan vívmányokat, olyan élet színvonalat fognak követelni, amilyen Izraelben már most van és a jövőben még nagyobb mértékben lesz. Az arab-izraeli békétlenség nemcsak szavaikban, hanem véres összetűzések a fegyverszüneti határvonal mentén úgyszólván napirenden vannak. Hol Egyiptom, hol Jordán kormánya háborúval fenyegetőzik. Veszélyben van a béke a Közel-Keleten. És ha a Közel-Keleten háború tör ki, attól kell tartani, hogy a tűz átterjed más országokra is. Azt, hogy a koreai és az indokinai háború ne szélesedjék ki világháborúvá, sikerült nagy áldozatok árán elérni: de senkisem tudhatja, hogy ugyanez sikerülne a Közelkeleten is, ahol az oroszok leg olajforrások megkapariritása háború esetén valóra válhatna, ha talán csak ideiglenesen. A helyzet ily kedvezőtlen lévén a Közel-Keleten, Amerika kormánya példa nélkül álló közbelépésre határozta el magát: Felajánlja az araboknak és zsidóknak jó szolgálatait, hogy valamilyen békés megállapodásra juthassanak; vállalja az arab-zsidó határgaranciáját és hajlandó Izraelnek kölcsönt adni, hogy Izrael kártalaníthassa a körülbelül 900,000 arab menekültet, akik a háború idején Palesztinából a szomszédos arab országokba mentek és ott a legnagyobb Ínséget szenvedik, mert az arab kormányok pro-GAZEMBEREK Az északkoreai kommunisták, mint jelentettük, lelőttek egy amerikai repülőgépet, amely az észak és dél közti semleges sáv felé tévedt. Egy amerikai tiszt súlyosan megsérült, egy életét vesztette. A koreai U. S. haderők parancsnoksága közli, hogy koreai és kínai kommunista repülők nem egyszer-másszor, hanem eddig legalább 50-szer tévedtek tilosba -és az amerikaiak mindössze jelt adtak nekik, hogy tilosban repülnek, az amerikaiak sohasem tüzeltek ezekre a déli terület fele tévedt repülőgépekre. A kommunisták ellenben, mihelyt egy tévedés történik, mindjárt tüzelnek. Gazemberek. paganda céljából a menekültek nyomorának állandósítását kívánják. Amerika kormánya reméli, hogy úgy Izrael, mint az arab országok kormányai elfogadják az amerikai közveti test s békéltetést. Családi jelenet FÉRJ: Őrült voltam, amikor elvettelek! FELESÉG: Lehet, de csak később tört ki rajtad. PÁPAI KITÜNTETÉS 12 PAPNAK XII. Pius pápa közölte Edward F. Hóban clevelandi érsekkel, hogy öt monsignort apostoli protonotáriusnak léptetett elő. Hét papnak a Szentatya a pápai kamarás címet adta, amely a “Very Rev. Msgr.” címmel jár. XII. Pius pápa nyári kastélyában Mária Mennybe menetele ünnepén imádkozik. Baljánál a Villa Na^ zareth árvaház egyik gyámoltja térdel. Pünkösd után 14-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 22. 1—14 Az időben mondá az Ur e példabeszédet: Hasonló mennyek országa egy királyemberhez, aki menyegzőt szerze fiának. És elküldé szolgáit, hogy a hivatalosakat hívják meg a menyegzőre, de nem akarának eljönni. Ismét más szolgákat külde, mondván: Mondjátok meg a hivatalosaknak, hogy íme, elkészítettem ebédemet, tulkaim s hizlalt állataim meg vannak ölve és minden kész, jöjjetek a menyegzőre. Azok pedig elmulasztván, elmenének, némelyik majorjába, némelyik pedig keresete után. A többiek pedig megfogák az ő szolgáit és szidalmakkal illetvén, megölék. Hallván ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait s elvesztő ama gyilkosokat, és azok városát felgyujtá. Akkor mondá szolgáinak. A menyegző kész ugyan, de a hivatalosak nem voltak méltók. Menjetek ki tehát az utszélekre és akiket találtok, azt mind hívjátok a menyegzőre. És kimenvén szolgái az utakra, összegyűjtők mind, akiket találtak rosszakat és jókat és betelek a menyegzős ház települtekkel. Beméne pedig a király, hogy lássa a telepeteket és láta ott egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. És mondá neki: Barátom, hogy jöttél be ide, menyegzős ruhád nem lévén? Amaz pedig elnémula. Akkor mondá a király a szolgáknak: Megkötözvén a kezeit és lábait, vessétek őt a külső Sötétségre, ott lészen sirás és fogak csikorgatása . . . Mert sokan vannak a hivatalosak, de kevesen a választottak. SZENTBESZÉD A mi szent hitünk azt tanítja, hogy a halál után minden ember megjelenik az Isten itélőszéke előtt és ettől az ítélettől fog függni a mi örök üdvösségünk vagy örök kárhozatunk, mert jó tetteinkért örök jutalom, bűneinkért pedig örök kárhozat vár ránk a másvilágon. Mi, keresztény katolikusok, mindezt hisszük s mégis sokan, igen sokan úgy élnek, mintha erről sem-, mit sem tudnának, mintha a földi élet után nem volna se ítélet, se pokol, se mennyország. Fáradozunk, küzködünk és verejtékezünk a múlandó földi javak megszerzésében, a lelkünk üdvére azonban sokszor nem is gondolunk. Őh és hányaiL vannak, akik hallani sem akarnak túlvilágról, pokolról, ítéletről' és mennyországról! Óh, milyen szerencsétlenek az ilyen emberek! Szerencsétlenek, mert a tülvilági ítéletben örök bünhődés lesz osztályrészük. Hogy mi is ily szerencsétlenek ne legyünk, tegyük fel a kérdést: mit kell cselekednünk, hogy az örök életet elnyerjük? Aki üdvözülni akar, annak feltétlen szükséges az, hogy legyen erős hite, mert maga Jézus mondotta: “Aki hiszen, üdvözül.” De még maga a hit sem elégséges az üdvösségre, mert hiszen az ördögök is hisznek s mégse üdvözölhetnek. Feltétlen szükséges tehát, hogy hitünk élő legyen, hogy az a jócselekedetekben nyilvánuljon meg. Vagyis, ha üdvözülni akarunk, feltétlen meg kell tartanunk az Ur parancsait, mert világosan megmondotta azt Jézus Krisztus, hogy “nem mindenki, aki mondja: Uram, Uram, megy be a mennyeknek országába, hanem csak az, aki Atyánk akaratát cselekszi.” Az isteni parancsolatok megtartása nélkül lehetetlen üdvözölnünk. Azért mondja Jézus: “Ha az örök életbe be akarsz menni, tartsd meg a parancsolatokat.” Azonban nagyon csodálkozna az az ember, aki azt gondolná, hogy akkor is üdvözölhet, ha az egyik parancsolatot megtartja, a másikat pedig áthágja. Aki üdvözülni akar, annak az összes parancsolatokat be kell tartani, egyet se szabad áthágnia. Mert ha valaki az összes parancsolatokat megtartaná, de az egyiket áthágná, éppen úgy nem várhat Istentől jutalmat, mint az az ember, aki egy parancsot sem tartott meg, mert azt mondja Szent Jakab apostol: “Ha valaki az egész törvényt megtartja, de egyben vétkezik, vétkezik valamennyiben.” ___________ KOMMUNISTA GYŐZELEM SAN MARIN0BAN San Marinoban a kis Nagytanács újabb négy évre kommunista többség vezetése alá került. Ez az egyedüli kommunista kormány a vasfüggönyön innen. Hol van ez a San Marino köztársaság? Olaszország területén van, egy domb tetején. Olyan kicsinyke, hogy a térképen csak wagyitóüveggel tudjuk megtalálni. Ez a világ legrégibb és legkisebb köztársasága. Kisebb, mint akárhány falu itt vagy akárhol a világon. Egy Nagytanács kormányozza a pár ezer lakost. Múlt vasárnap uj választás volt s a kommunisták, akik eddig a 60 tanácsosi állásból 31-et mondhattak a magúikénak, most 37 mandátumot nyertek el. Ez a hatalmas többség olyan vihart fog támasztani a Nagytanács ülésein, hogy a szomszéd falvak kakasai kukorékolni fognak. * 'máÉaimmmm f e va ysm ^ iflir1^ i\ H Így .& viSftA i A4® vmpy-m v: t i ii 'lilái IS® Í1É Umimá % «I it fly Vs iKwl. Wf ^ WkwmmM ffr im /vjPä g-IK OLD All ”mw '
