A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-08-12 / 32. szám
A JÓ PÁSZTOR 3-IK OLDAL | Emlékezzünk a régiekrőli EXXXXXXXXZXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX.. KEGYELEMBŐL - GOLYÓHALÁL Zomborban emléktáblával van megjelölve az a ház, ahol Schweidel József, az aradi tizenhármak egyike, megpillantotta a napvilágot. Schweidel József 1776-ban született. Atyja, aki főmérnök s udvari tanácsos volt, s akinek nagy érdemei voltak a temiesi vezek szabályozása körül, fiát katonának szánta, s az ifjú meg is felelt atyja várakozásának. Tizennyolc esztendős koráiban már mint hadapród szolgál a Simonyi óbester parancsnoksága alatt lévő negyedik huszárezredben. Nem ,a kaszárnyák falai közt élte át ifjú éveit, ■hanem; a harcmezőn, mint részese ama véres csatáknak, amelyeket I. Napoleon ellen folytattak Európa szövetséges hatalmasságai. Félévet töltött Párisban, ahová győztesként vonultak be Simonyi vitéz huszárjai. Aztán Debrecenbe került, de nem sok időre, mert ezredét nemsokára Galíciába helyezték át s innentul aztán csak hírt hallhatott hazájáról. S mégis, magyar szellemét, hazája iránti szeretetét, az osztrák környezet annyi év után sem volt képes kiölni. És ebben talán a legnagyobb része nejének, a hőslelkü lengyel asszonynak volt, aki meg volt győződve róla, hogy nemzetének sorsa össze van nőve a magyar nemzetével, s válságos pillanatokiban nem egyszer buzdította férjét a hazaszeretetre, tudva, hogy a magyar szabadság győzelme maga után vonja Lengyelország feltámadását is. Schweidelt 1847-ben — már mint őrnagyot — Becsbe helyezték át, s itt aztán kezdett érdeklődni hazája közügyéi iránt is, annál inkább, mert Bácsmegye rendéi mint “jó katonát és magyart” már korábban táblabiróvá választották. Ekkor Schweidel már négy gyermek apja volt, s örömmel töltötte el szivét, hogy fiát, Bélát, épp az ő ezredébe nevezték ki hadnagynak. De legnagyobb öröme abban tellett, hogy végre, negyedszázadnyi távoliét után, viszontláthatja hazáját. 1848 augusztusában ugyanis ezredét Magyarországba helyezték, s itt csakhamar alkalma nyílott Schweidelnek igaz magyar voltát bebizonyitani. A Délvidék ugyanis ekkor már aggasztóan fészkel ődött. Je 11aesics egyre fenyegetőbb hangokat hallatott. Aztán á főbb tisztek is, akik ugyan felesküdtek a király parancsára a magyar alkotmányra, érthetetlenebb magatartást tanusitottak. Gróf Apponyi Károly, a 4-ik huszárezred parancsnoka, utasítást kapva, hogy a fellázadt rácok ellen vigye ezredét, beteget jelentett; gróf Mensdorff-Pully őrnagy pedig egyenesen kijelentette, hogy a magyar hadügyminiszternek nem engedelmeskedik, s elhagyta ezredét. Példáját a tisztek közül többen is követték. De Schweidel nem habozott. Átvette a parancsnokságot, alárendelte magát Mészáros hadügyminiszter rendeletéinek ,s rövid időközökben, mint alezredes, majd mint ezredes vezényelte hires ezredét. Szeptember elején Pécsett állomásozott, honnan Teleki Ádám tábornok parancsnoksága alatt a Dráváig nyomult Jellacsics elébe. Itt azonban Teleki frontot változtatott. — Nem harcolhatok az ellen, akivel egy zászló alá esküdtem, — jelentette ki a parancsnok —, s viszszavonulót fuvatott. Azután pedig kérdést téve tisztjeihez, hogy kinek engedelmeskednek: a bécsi hadügyminiszternek-e, vagy a magyar kormánynak? — néhányadmagával faképnél hagyta a csapatát. Schweidelnek nehéz helyzete volt. Baranya és Somogy előkelő polgárai küldöttséget menesztettek hozzá, adna felvilágosítást, hogy tulajdonképpen a császári csapatok minő állást foglalnak el a már nyíltan lázadóként fellépett horvát bánnak szemben? — Uraim! — szólt Schweidel ezredes katonás őszinteséggel, — ime egy királyi rendelet, amelyben parancsom van a lázadó Jellacisics ellen menni . . . — Éljen a király! — hangzott fel a küldöttség ajkán. — És itt van egy másik rendelet, — folytatta komoly hangon Schweidel —, ezt a bécsi hadügyminiszter küldi, majdnem egy időben jött mind a kettő. Ez utóbbiban pedig meghagyatik nekem, hogy zászlómhoz tett eskümihöz híven, a dinasztiához hűséges bánnal szemben a lehető kíméletet tanúsítsam'. . . — El vagyunk árulva! — sóhajtották aggodalmas arccal az urak. Schweidel folytatta: — Én azonban, mint magyar ember, hazám ügyéhez hü leszek és engedelmeskedni csak a magyar kormánynak fogok . . . És szavának ura Ion a derék férfiú. Nemsokára Pákozdnál ezredével együtt bebizonyította vitézségét is. És nagy rész illeti meg abból, hogy a hetvenkedő Ibán első vállalkozása olyan csúnya kudarccal végződött. j A j j Folytatása a 7-ik oldalon ALOM ES PIHENÉS Egy futó bepillantás az álom keletkezésébe és hogy mi akadályozza Amerikában állítólag naponta 19 millió altató pirulát szednek az emberek — ami roppant menyiség, ha arra gondolunk, hogy a felnőtt lakosságnak több mint egy ötödéről van szó. Jókora részüknek az orvos ir élőt altatót. Ugyanakkor az orvos azt fogja mondani, hogy altató használata ártalmas. Mégis előírja a betegnek, mert a kétféle rossz közül a kisebb rosszat választja: altató nélkül a beteg képtelen lenne alvásra, amire minden szervezetnek szüksége van, majdnem olyan szüksége, mint levegőre vagy táplálékra. De hogy mi okoz álmatlanságot, annak megértéséhez előbb vissza kell mennünk magához az álomhoz. Hogy mi az álom, annak vizsgálatával már ősidőktől fogva foglalkozott a tudomány. Régi balhit — mai ismeret Történelmi korokon át minden nemzedéknek más elképzelése volt az álomról.A régi népek természetesen a szellemek játékának tartották, éspedig miután az álmot gyakran kellemes vagy kellemetlen álmodás kisérte, jó vagy rossz szellemek játékának. Későbbi müveit népek — mint egyiptomiak, perzsák, zsidók, babilónok — már tudták, hogy az álom természeti jelenség, de működését nem értették. A 18. és 19. század nagy természettudományos fellendülése idején értették meg először az álom lényegét. Az álom nem más, mint az idegrendszer kikapcso 1 ó d á s a, amelyre szükség van a pihenéshez. Az álom idején érverésünk, lélegzésünk, szívverésünk lassúbb. Ha nem lassulna le, testünk nem tudna felfrissülni. Ezért van az, hogy a rosszul alvó emberek “fáradtak”, noha esetleg több időt töltenek az ágyban, mint azok akik jól alszanak. Álom és álmodás Sok ember arról panaszkodik, hogy “nem tud aludni” vagy hogy “egész éjjel nem aludt.” Minden orvos mosolyog ezen a panaszon, mert az majdnem lehetetlen — és az orvostudománynak csak néhány feljegyzése van róla — hogy valaki egyáltalán ne aludjék. A beteg legfeljebb keveset alszik, alvása nem elég mély és üdítő, nem kapja meg a szükséges pihenést — de az képtelenség, hogy valaki hosszabb időn át nem alszik. Ezen a ponton meg kell ismerkednünk az álom egyik jelenségével, az álmodással. Az álmodás nem más, mint az álmot zavaró impulzus. Lényegére először Dr. Sigmund Freud, a nagy úttörő lélekbúvár világított rá. Az álmodás részletes magyarázata túl bonyolult, semhogy abba belebocsátkozhatnánk, de lényege az, hogy a szervezet álmodással védekezik a külső impulzusok ellen, amelyek az álmot, tehát a pihenést zavarják. Mindegy, hogy azok az impulzusok fizikaiak, vagy lelkiek. Az álom “féldolgozza” ezeket az impulzusokat. Érdekes kísérletek Lélekbuvárlati klinikákon dósok tudják, hogy az álmodás megértéséhez inkább a múltba kell visszanyúlni, mint a jövőbe. A rossz alvó vagy más idegzavarban szenvedő egyén — soha sincs tudatában annak, hogy mi az a zavaró motívum, ami baját okozza. Szaknyelven ezt úgy nevezik, hogy a zavaró emlék “a tudat alá” sülyedt. Csak képzett szakorvos tudja ezeknek a zavaró emlékeknek múltját felderit^Üi. A kezelés abból áll, hogy a betegben tudatossá teszik a zavaró emléket. Mihelyt az ráeszmélt annak okára, enyhülés áll be. Altató nem segít Miután a jó alvás oly szükséges egészségünk fenntartásához, az álmatlanság, ez az amerikai “nemzeti betegség” egyre több figyelmet kap.. Az orvosok figyelmeztetnek azonban, hogy az altató nem jelent gyógyulást. Az altató pirula lényegében nem más, mint egy kábítószer, amely megbénítja az idegrendszert — némileg hasonlóan az alkoholhoz — és igy hoz létre alvást. A rosszul alvó betegen csak alapos idegorvosi kezelés segíthet. Mégis, miért Írnak elő altatót az orvosok? Szükségmegoldásból — mert az országban nincs annyi idegorvos, aki kezelni tudna 19 millió rossz alvót. A pszichoanalitikai kezelés lassú, még a legjobb esetben is heteket, és gyakran éveket vesz igénybe. Ilyen kezelésre nemcsak orvos nincs elég, hanem kevés beteg engedheti meg magának a hoszszantartó kezelést. A következmény : az altatószerek egyre nagyobb méretű elterjedése, amit orvosok “nemzeti ka- 1___11.'___-------------Az altatószer használata annál veszélyesebb ,mert szokásformáló és a szervezetnek egyre nagyobb adagra van szüksége belőle, akár csak a morfiumból és más kábító szerekből. Bizonyos idő múltán a túlzott használat egy állandó kábutságot, tompaságot, az összes szervek lelassulását idézheti elő és ugyanolyan végzetessé válhat, mint más közismert kábítószerek használata. Az orvos hiába Írja elő kis adagokban, a hatása alá került beteg kijátsza az orvost, egyidőben négy-öt orvoshoz j át és irat magának altatószert. Több orvos, több ideggyógyászati klinika lenne szükséges a rossz alvás problémájának megoldásához. De addig is, amig ez elérhető, talán nem volt felesleges ennyit megismerni az álom mechanikájáról — és az altatószer veszélyéről. Sikerrel zsarolnak a kommunisták Míg Gcnfben Amerikától zsarolnak ki engedményeket a hamis vádak alapján vagy vád nélkül is börtönbe vetett amerikai pilóták és civil személyek szaibaidonibocsátásával, a kínai kommunisták hasonló zsarolási hadműveleteket végeznek másutt is. Újabban a francia kormány tol csikarták ki egyes kiviteli korláozások felfüggesztését, minek ellenéiben szabadonlbocsáottaik öt francia állampolgárt, akik sokáig kínai börtönben sínylődtek. Török Krupp A német Krupp fegyvergy .második acélöntődét álliott fel török földön, a Fekee-tenger partvidékén, évi 40 ■zer tonna kapacitással. SKÓT VICCEK Egy skót véletlenül megvágja a karját. Sebten elrohan a Kórházba és a főorvost keresi. — Mit akar?—kérdi az. —• Bevarrjam a sebét? — Nem a’, — feleli a skót. — Azt szeretném tudni, mit fizetnek itt vérátömlesztésért? * Kölcsönt kér az egyik skót a másiktól. —- Nem adok és pedig há- I rom okból, — feleli ez. — Előiször: mert nem adnád vissza, I mig nem követelném. Másod- I szór: mert ha követelném, akkor se adnád vissza. Harmadszor : mert magamnak sincs pénzem. * — Miért falnak a skótok olyan mohón, hogy az éltei valósággal megrágatlanul is lenyelik? — Hogy ne koptassák a fogaikat. * A skót fiatalasszony két esernyőt is kapott nászajándékul. Elhatározta, hogy az egyiket kicseréli valami másra. Elviszi hát a boltba, amelyiknek'' cégét az esernyőnyelen olvasta. — Sajnálom, — mondta a boltos — de ez az ernyő nem a mi üzletünkből való. . — De hiszen ott van a maguk cége a nyelén. — Az csak azért van ott, mert valamikor nálunk javították ezt az ernyőt. * Egy angol megkérdezte a skóttól: — Mondja csak, miért nem csinálnak maguk rólunk, angolokról is annyi viccet, mint a saját honfitársakról? — Tudja, az úgy van, — felelte a skót. — Ha valaki angolnak születik, ez annyira szomorú dolog, hogy afölött igazán nem való viccelődni. EZÉRT VAN AZ, HOGY EGYRE TÖBBEN HASZNÁLNAK VIL-LANY-ÁRAMOT! A legtöbb család több villanyáramot mint valaha, mert a villanyáram oly nők kajpfifos szolgálatot tesz. Tény az, hog ya legtöbb házban kétszerannyi áram fogy, mint 1945-ben! Mégis a mai villanyszáma messze van a duplától! Minthogy többen fogyasztanak több áramot, egy-egy kilowatt óra ára olcsóbb lesz. És az Illuminating Company minden lehetőt 'megtesz, hogy felszeérdekes kísérleteket végeztek ezen a téren. Például egy alvó lábának hüvelykujját egy hideg tárggyal megérintik és azt fogja álmodni, hogy jégmezőn jár. Egy sercegő hang a füle mellett — és azt fogja álmodni, hogy “lövöldöznek”. Egy meleg vízcsepp a homlokára — és azt álmodja, hogy gőzfürdőben van. Az emberi szervezet működésében logika van. Szervezetünk el akarja kerülni, hogy felébredjünk e pihentető alvásból, tehát álommá dolgozza fel ezeket a külső hatásokat, mert akkor tovább alhatunk. Az természetesen egyéni, hogy a kísérletek során a külső hatásokra ki mit fog álmodni. Külső fizikai hatás ritkán éri az ember álomközben, de a lelki hatások époly zavaróak [ehetnek. Harag, indulat, félelem, bizonytalanság — ezek a szokásos lelki tényezők, amelyek az alvást akadályozzák. Ezek a lelki tényezők belejátszanak álmainkba és a képzett idegorvos — pszichoanalitikus -.«- »özekből az álmokból tud következtetni arra, hogy milyen feszültség hatása alatt áll a beteg vagy mi okozza álmatlanságát. Álmoskönyv és álommagyarázat Már a legrégibb népek felismerték, hogy az álmoknak jelentőségük van és különféle következtetéseket próbálták levonni azokból. így születtek meg az álom babonái és a különféle álmoskönyvek, amelyek “megmagyarázzák” az álmot, vagyis következtetni próbálnak, hogy milyen sors vár az álmadóra. A babonára alapított álommagyarázattal szemben a tu-MIÉRT BUSUL? releseit es módszereit tökéletesítse es ezzel az áramot tovább olcsóbbithassa! Ezért van az, hogy az elmúlt 10 évben az áramfogyasztás megduplázódott ... de nem úgy a számla! Az ön áramfogyasztása a dur»lá;a a 10 év előttinek. . . de nem úgy a számlája!
