A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-08-12 / 32. szám
Ä bulgáriai légi tömeggyilkosság Annikor a bolgár kommunista kormány lesipuskásai lelőttek egy izraeli személyszállító repülőgépet és ezzel 58 férfit és not — köztük 12 amerikait — tüzhalálba küldtek, a bolgár szovjetkormány egy napi hallgatott, aztán azt hazudta, hogy a gyalázatos merényletet légi elhárító üteg követte el meggondolatlanul, mert hirtelenében nem ismerték fel, hogy miféle repülőgép az. De az egész világon megnyilatkozott megdöbbenés arra kémyszeritette a bolgár kormányt, hogy vizsgálóbizottság beutazását megengedje, és ekkor kiderült, hogy nem a földön állomásozó légi elhárítok tüzeltek a repülőgépekre, hanem két bolgár harci repülőgép, amelyek fent a magasságban, lőtávolban, már igazán nem állíthatták, hogy azt a személyszállító gépet nem: tudták megkülönböztetni egy katonai bombavető géptől. így hát a bolgár szovjetkormány kénytelen volt beismerni, hogy hazudott, kártérítést ígért a meggyilkolt 58 utas családjainak és egyben azt is Ígérte, kogy meg fogja büntetni a gyilkos bolgár pilótákat. A további már bolgár belügy és ennélfogva sohasem fogjuk megtudni, hogy azokat a -gyilkos pilótákat börtönnel vagy előléptetéssel büntették-e meg. Azt tudjuk, hogy az oroszok előléptetéssel jutalmazzák pilótáikat, akik hasonló bűncselekményeket követnek el. Győzött a demokratikus szellem! Mackinac Island, Mich.-ben történt. Val Peterson, az országos polgári védelmi szolgálat feje, volt nebraskai kormányzó, leült az egyik előkelő hotel éttermében vacsorázni. Az elviselhetetlen forróság miatt levette kabátját. Ült, ült és várt, de pincér nem jött. A pincérek, mint ahányan voltak, összedugták a fejüket és rögtönzött konferenciát tartottak. Mitévők legyenek? íratlan, de annál szigorúbb törvény Lzerint abban az előkelő étteremben kalbátnéliküli vendéget nem szolgálnak ki. De ez a vendég Nebraska volt kormányzója, a Civil Defense főigazgatója .. . ezt kiutasitani? A pincérek mindjárt megfejtették Kolumbusz tojásának rejtélyét. Találtak megoldást! Kiutasítottak egy másik urat, aki kabát nélkül akart egy asztalhoz leülni! Vájjon megértette-e ezt a célzást Mr. Paterson? Bizonyára megértette és valószinüleg éhesen távozott is volna, de a következő percben kitört a népfelkelés, a többi vendégek élénken gesztikulálva tiltakoztak az előkelő formalizmus ellen, Paterson demokratikus jogainak védelmére keltek és — a pincérek nem tehettek egyebet, felszolgáltak a kabáttalan nagyurnak egy párolgó steaket. Miért volt Pearl Harbor és háború? A japán-amerikai háború kitörése okáról megdöbbentő titkos adatokat közöl most (vájjon miért olyan későn? . . . ) Shigeru Yoshida, a nagytekintélyű államférfi, aki a háború után hat éven át Japán miniszterelnöke volt. Csalás történt, mondja Yoshida. Az ő előadása szerint 1941 novemberében Cordell Hull, a napokban meghalt volt külügyminiszter, olyan jegyzéket küldött Tokióiba, amely lehetővé tette volna a további alkudozást a két kormány között és amely, Yoshida nézete szerint, elfogadható alap is lett volna alkudozásra — háború helyett. HAMIS ULTIMÁTUM De — Hull külügyminiszter jegyzékét ismeretlen magasállásu japán diplomaták meghamisították, úgy, 'hogy az, meghamisított formájában, valóságos ultimátum jellegét vette fel. Ez a magyarázata annak, hogy ekkor már nemcsak az úgynevezett háborús párt, hanem a mérsékelt elemek is háborúra határozták el magukat. Következett a pearl harbori tragédia és négy év után Japán összeolása. A hamisítás így történt: Először is, kitörölték a Hull-jegyzék élén állt szavakat: “Nem végleges”, másodszor kivették a jegyzékből azt a részt, amelyben Hull elismeri Japán egyik és másik követelésének jogosságát. Rejtélyes, hogyan történhetett, hogy ilyen meghamisított jegyzék került a japán koronatanács elé azokban a sorsdöntő napokban. Csak úgy történhejtett, hogy Hull jegyzékét eltüntették és egy hamisított jegyzékkel pótolták. Az amerikai repülők útban hazafelé'. — Középen Baumer mankóval. A kínaiaknak tudvalevőleg sokezeréves kultúrájuk van. Hogy ez az ősi kultúra a pár éves kommunista uralom alatt hová,- milyen mélyre sülyédt, azt most szavahihető tanú előadásából megtudhatja a világ — megtudhatják azok is, akik a kommunistákkal való békés együttélésről talán téves nézetekkel hitegetik magukat és a világot. A 11 amerikai repülőt a kínai kommunista kormány azért ítéltette el szolgai bíráival kémkedés címén, mert állítólag kínai terület felett voltak és állítólag ott működő kémekkel kerested vagy találtak kapcsolatot. Ez hazugság volt, mert' az amerikaiak felderítő és egyéb katonai szolgálatban voltak és a nemzetközi jog szabályai szerint kémeknek nem tekinthetők. Hazugság volt az is, hogy kínai terület felett lőtték le repülőgépeiket. De még ha ez igaz is lett volna, az ő szolgálatuk katonai szolgálat volt a háborúban, amelyben Kina fő szerepet vitt. A kínai semlegesség és a kínai haderők “önkéntes” elnevezése rossz tréfa volt. Szóval hamis vádat emeltek az amerikai pilóták ellen és moszkvai recept szerint hamis vallomásokat próbáltak kipréselni belőlük. Az a mód, ahogyan ezt tették, meghazudtolja Kina sokezeréves kultúráját. A kiszemelt áldozat Fő áldozatul John K. Arnold ezredest szemelték ki maguknak a kínaiak, mert ő volt mind közt a legmagasabb rangú tiszt. Most Arnold ezredes Alaptalan félelem A kongresszusiban vizsgálat folyik azoknak az államszerződéseknek tárgyában, amelyek megengedik, hogy külföldön állomásozó amerikai katonák felett bűnügyekben az ottani bíróságok Ítélkezzenek. Ad|air inda apai republikánus képviselő aggodalmának aidloitt kifejezést, hogy ez némely országban, például Saudi Arábiában, súlyos következményekkel. járhatna, mert ott a visszaeső tolvajt jobbkeze levágásával büntetik. Murphy külügyi államtitkár azonban megnyugtatta a nyugtalan honatyát, hogy amerikai katonát ilyen veszély nem fenyeget, mert az a karvágó törvény csakis mohamedánokra vonatkozik. elmondta, hogyan vallatták őt: Leültették egy székbe, hátrakötötték a karjait és béklyóval összekötötték a kezeit. Faggatták és bármit felelt a kérdésékre, egy őr öklével az arcába csapott. Egy alkalommal kötelét csavartak a lábára, a bokától a térdig, és hat napon át állnia kellett igy, guzsbakötött lábbal. Egyik kinzóesz,közük ^gy csavar, amelyet * makiéra erősítenek, úgy hogy ott megáll, elakad a vérkeringés. Ezt a béklyót .sokszor alkalmazták, egyszer 96 óra hosszat. Rettentő fájdalmai voltak. Az ilyen kinzóeszközöket mindenkor a kihallgatás előtt tették rá a lábára vagy a kezére, aztán a kihallgatás alatt levettek, de kihallgatás után újra rátették és akkor az őrök kezdték el az uj kínzást, kegyetlenül ráncigálták kezeit s lábait. Sokszor egy incs vastagságú rúddal ütötték-verték rugdalták. A nyomorék William Baumer őrnagy súlyosan megsérült, amikor repülőgépe a magasságban felrobbant; kéz- és lábujjai leégtek és még más oly súlyos sérüléseket is szenvedett, hogy mankó nélkül egy lépést sem tudott tenni. Ezt a tisztet a kínaiak egy 8-5 lábnyi cellában őrizték 14 hónapon át. Minthogy mankója nem volt, csak térden kúszva tudott mozogni, már amennyire a szűk cellában mozgásról szó lehe-Deportálhatatlan Harry Bringest, a nyugati tengerpart kikötőmunkásainak ausztráliai származású unióvezérét nem lehet deportálni. Több mint 10 éve próbálja őt hazájába hazaküldenia kormány, de ez sehogyse akar sikerülni. Egyszer már majdnem sikerült, de akikor az ügyész baklövést követett el, három és egy nap után emelt ellene vádat, ©gy nappal az elévülési határidő után. Most a san franciscoi szövetségi biró megint kénytelen volt Bridgest védelmébe venni. Az állampolgársága megvonására irányuló kérelmet elutasította azzal az indokolással, hogy amikor 1945-ben állampolgárságért folyamodott, a kommunista tevékenység még nem volt törvényes kizárási ok, tehát ő nem követett el törvénysértést, amikor ezt elhallgatta. tett. őt nem verték, csak halállal fenyegették meg minden kihallgatása alkalmával. Az egyik pilóta elmondta, hogy őt vigyázállásra kényszeritették, amig összeesett. -_Ping Pong Genfben most folyik az alkudozás amerikai és kínai delegátusok közt a még Kínában fogva tartott 41 amerikai ál- 1 a mp ol g ár s z ab adói iboe s á tá s a érdekében. A kínai delegátusok a kertben éppen ping pong játékkal szórakoztak, amikor hírül hozták nekik, mint nyilatkoztak Arnold és a többi amerikai pilóták. — Egy szó sem igaz belőle, — mondta az egyik kínai. És tovább folyt a ping ping játék. 19 éves leány nem úszta át az Ontario tavat TORONTO, Ont. — Shirley Campbell 19 éves gépirónő át akarta úszni a Lake Ontario 32 méritföldnyi szakaszát a new yonki Youngstown és a kanadai Toronto közt. 21 óra 27 percen át úszott, miközben a kisérő csónakról narancslével és palblummal táplálták. Már-már úgy tetszett, hogy győz, de az utolsó másfél mérföldre már nem futotta az erejéből, kénytelen volt beszállni a kísérő csónakba. Könyv tisztítás A francia és a német kormány kulturegyeziményt kötöttek, amelynek alapján az iskolai tankönyvekből kiipuccolják az egymást sértő hamis állításokat. 17 éves leány átúszta a Csatornát DOVER, Anglia — Marilyn Bell, egy 17 éves canadai lány Torontóiból, átúszta a La Manche csatornát. Ezt a bravúrt fiatal kora ellenére aránylag könnyen hajtotta végre, bár a tenger erősen hullámzott és az ár is ellene volt. A francia oldalról hajnal táján indult el és 14 óra 35 perc alatt úszta át a csatornát. A rekordot Brenda Fisher angol lány tartja, aki 12 óra 43 perc alatt úszott a másik oldalra. Az. első amerikai, aki átúszta a csatornát, Gertrude Ederle volt, aki 14 óra 31 perc alatt úszott a francia oldalról az angol oldalra 1926-ban. KISZABADULTAK KÍNA FOGLYAI A múlt hét elején Genfben megkezdődtek a közvetlen tárgyalások Amerika és kommunista Kina között “bizonyos könnyen megoldható problémákról”. Már ez a bevezetés is jelzi a helyzet kényességét. Amerika nem ismeri el a kommunista kormányt Kina igazi ‘kormányának és mégis diplomáciai tárgyalásba boestkozik e kormánnyal. Amerika nem tehet egyebet, mert az évszázadokon át szokásos eljárás: leszámolni egy kérlelhetetlen ellenséggel, ma veszélyes és nem ajánlatos, mert a háttérben ugrásra készen áll, — mint ahogy Ugrásra készen állt a koreai háború idején — a szovjet, atom- és hidrogén bombáival, fénysebességü világrepülőgépeivel és minden más katonai hatalmat túlszárnyaló katonatömeggel. Világháborút Amerika semmiképpen sem akar felidézni és reméli, hogy attól a katonailag hatalmas, de a mezőgazdasági válsággal küzdő szovjet is visszariad . . . legalább is egyideig . . . addig, mig a friss szelek fujdogálnak. EGY-KETTŐRE . . . A Kínában kémkedés hamis vádja miatt börtönbüntetésre ítélt amerikai repülőket, számszerint 11-et, mindjárt a genfi alkudozás kezdetén szabadonboösátotta a kínai kommunista kormány, és ezek nyomban vonatra, aztán repülőgépbe szálltak és hazajöttek családjaik körébe. Nem kémek voltak ezek, hiszen magúik a kínai kommunisták is ismerik azt a hadi jogi elvet, hogy 'egyenruhába öltözött katona — katona, sohasem kém, még akkor sem, ha felderítő szolgálatban van. Őket a kommunisták csak azért Ítélték el, hogy ezzel kizsarolják egyik követelésük teljesítését: Amerikában meglehetősen nagy számban vannak kínai fiatalemberek, akik amerikai iskolákban speciális technikai kiképzést nyertek és ismerik az amerikai haditermelés egyik-másik fontos fázisát. Ezeket a diákokat (akik közül sokan amerikai kormánysegéllyel folytatták itt tanulmányaikat), Amerika kormánya sokáig vonakodott kiengedni az országból, azzal érvelve, 'hogy nem azért képeztük ki őket amerikai iskolákban és laboratóriumokban, hogy itt szerzett tudásukat Amerika ellen felhasználják. Kínai kommunista kormány ezeknek a diákoknak hazaengedését (követelte és ed kell ismerni, követelésüknek volt némi erkölcsi jogosultsága, hiszen éppen amerikai felfogás szerint mindenki mehet oda, ahová alkar. Ez a magyarázata annak, hogy végül is Amerika kénytelen volt álláspontját enyhíteni és most már megengedi azoknak a 'kínai diákoknak kommunista hazájukba való visszatérését, akik önként vállalkoznak erre a (tudjuk: kockázatos) utazásra. FOLYIK AZ ALKU A 11 amerikai repülő szabadulása után még kínai börtönben maradt két amerikai, akik civil minőségben a pilótákkal együtt voltak a repülőgépeken, amelyeket a koreai háború idején a kínaiak elelőttek. Ezeket továbbra is fogva tartják, hivatkozva arra, hogy ők magúik beismerték, hogy az amerikai kémszervezet szolgálatában álltak. A NAGYOBB PROBLÉMÁK Továbbá vannak még kínai börtönökben amerikai civil személyek, körülbelül negyvenen. Ezeknek szalbadonbocsátása is valószinüüleg hamarosan megtörténik. Hogy a “könnyen megoldható” problémákon kívül valamelyes megállapodás fog-e létrejönni a nehezebben megoldható problémák dolgában, azt nemsokára megtudjuk. Legnehezebben megoldható, — sőt talán megoldhatatlan — a formosai probléma. A kommunista “forradalmi” kormány nem ismeri el Csiang “ellenforradalmi” formosai kormányát, viszont Csiang, aki magát Kina jogos, törvényes kormányfőjének tekinti, nem hajlandó még csak alkudozásba sem bocsátkozni a kommunista “rebellisekkel”. Amerika Csiangot támogatja, Csiangot nem hagyhatja cserbe. Ideális megoldás lenne: a kínai kommunistáik és a kínai nacionalisták hagyják békén egymást. De a történelem tanulsága szerint forradalom és ellenforradalom nem tudnak békében megférni egymással, illetőleg egymással szemben. 4 Tm GOOD SHEPHERD U the largest ~ igarlan Weekly Newspaper In America AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Pn^T ‘FT PT A A/irDTTf AT M A flV A DO Á P DTTDU A T r\T TTTT5 A T\/\ UTT» A T»TT/W /I rimT PMPfoi j VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 augusztus 12. EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 32. SZÁM Hazatérés a kínai pokolból k szabadonbocsátott pilóták elmondják, hogyan megy végbe a kommunista rábeszélés
