A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-07-29 / 30. szám
fi gmnnmTJtijtin«ximxxxmimxxmuuHii Emlékezzünk a régiekről j 'iXIlHllXXXXXXXXXXXXXXXXXXTXXXTXXXX»XXXX»Z»Xm5 MAGYAR ARANYCSINÁLÓK Ki hinné, hogy a vegyészet tudománya mindöszsze másfélszáz esztendős? És ki hinné, hogy egy Pá paffy Mihály nevű magyar emigráns Londonban 1860-ban még részvénytársaságot tudott összehozni aranycsinálásra? Ki hinné, hogy a Pápaffy, Barnett & Co. előkelő urakból, papokból és kereskedőkbő álló részvényesei tízezer fontot szavaztak meg a fel találónak, alki állítólag a bizimutot ezüstté, vág? arannyá tudta átalakítani? Ez a kései magyar csodavegyész a tízezer fonttal nyom nélkül eltűnt, hogy tizenkét évvel később Dél-Amerikában, Chilében újra f ebukkan jón, s miután itt is becsapta áldozatait, 1882-ben újra talált egy rézbánya társulatot, amely elhitte neki, hogy rézércekből bizonyos eljárással ezüstöt tud készíteni. Ez azt mutatja, hogy az aranycsinálásnak az emberi lélekre gyakorolt évszázados, sőt évezredes varázsát a modern vegyészeti tudomány csak nagynehezen tudta szétoszlatni. Mert nem szabad azt hitni, hogy a hosszú századok aranycsinálói rosszhiszemű kalandorok lettek volna, sőt az alchemiát (csodavegytant) magát még tudományos szempontból sem szabad egyszerűen az emberi korlátoltság vagy babona számlájára Írni. Az aranycsinálás, a bölcsek kövének keresése, az örök élet elixire a vegyészeti tudományok, romantikus korszakát jelenti csak, amely a modern vegytan biztos alapját vetette meg és nagy hasznára volt az orvostudományok fejlődésének. Az alchemisták között sok igazi lángelme volt és nem egy találmány fűződik kutatásaikhoz. Nem szabad csodálkozni azon, hogy a középkor a vegytani kísérleteket összekeverte az arisztotelesi bölcselettel, a csillagjóslás tudományával, a teológiával és a kuruzslással, amikor a rádió, repülőgép és elektrotechnika napjaiban is temérdek hive van még a spirítizmusnak, a teozófiának és a különböző okkult tudományoknak. Az újabb kor alchemistái között szép számmal voltak magyarok is, akik titokzatos tudományuk révén világhírre vergődtek. Ezek között emlitésreméltók a következők: Bánfy-Hunyadi János természettudós, matematikus, 1576-ban Nagybányán született, Londonban tűnt fel, mint alchemista. Angliában sok barátra éé tisztelőre tett szert. Egy Éliás Ashmole angol nemes ember egész vagyonát rendelkezésére bocsátotta. Jó embere volt William Lilly, a hires angol asztrológus. Bámfy-Hunyadi nemcsak aranyat készített, hanem megfordítva, az aranyat és ezüstöt kénesővé át tudta változtatni. A Gresham kollégium, az oxfordi egyetem könyvtára, számos neves angol író és természetkutató említi nevét. Egyik angol barátja jegyezte fel, hogy Amszterdamban halt meg 1651-ben. Möller Dániel, 1642-ben született Pozsonyban, 1660-ban Lipcsébe, majd Wittenlbergbe ment, ahol előadásokat tartott görögül, héberül és olaszul a filozófia, teológia, jogtudományok és gyógyászat köréből. Képzett ember volt tehát és bejárta Németországot, Hollandiát, Angliát, Franciaországot, Lengyelországot, Olaszországot, de közben naponkint egy egy órát az alchemiának szentelt. 1674-ben az altdorfi egyetemen tanár, történettudományt és metafizikát ad elő, megnősül és ott marad élete végéig. Azt állította, hogy rézből arany- és ezüstszínű ötvözeteket tud készíteni és nagy irodalmi munkásságot fejtett ki az elchemia köréből. A bécsi Nemzeti Könyvtár egyik 1753-ból szár mazó német kéziratában egy magyar ember szerepel aki hol Alberto Ungaro, hol Alberto Ditterich, ho1 csupán Albert néven fordul elő. Ez az alchemists szintén magyar ember volt. Dittrich Albert, aki életét nagyrészt Ausztráliában töltötte és számtalan receptet hagyott hátra az aranycsinálás és egyéb mágikus tudományok köréből. Végül volt aranycsináló generális is, gróf Forgách Ádámnak hívták, aki fixálni tudta a kénesőt éí ez a kísérlet oly nagy feltűnést keltett, hogy tele vol! vele a német achemista világ. A leghíresebb magyar alchemistát Melchior Miklósnak hívták, akiről sokáig azt hitték, hogy neve alatt Oláh Miklós esztergomi prímás lappang. Fokozta a személye körül támadt zűrzavart az, hogj volt két Melchior bibornok is és mind a ketten fog lalkoztak alchemiával. Személyére vonatkozólag biztos adataink imáig sincsenek, csak annyi derült ki: hogy Nagyszebenben született, nagy tiszteletben állt a világ összes alchemistái előtt, Paracelsus is beszél róla könyvében és világhírűvé lett azzal, hogy az aranycsinálás tudományát a szentmise keretében adta elő, miértis tudományos munkáját “A nagyszebeni pap miséje” cím alatt emlegették. A magyar alchemisták fővárosa Pozsony volt, valószínűleg Bécs közelsége miatt. Tagjai között a magyar tudományos, irodalmi és társadalmi élet kitűnőségét találjuk, amin egy cseppet sem szabad A JÓ PÁSZTOR 3-IK OLDAL A magyar cigányság múltja Ötszáz év előtt telepedtek le a vándor cigányok Magyarország területén A magyar cigányság minden jel szerint kiveszőben van — legalább is a törzsi életet élő cigányság. Már az előző évtizedek során is ritkultak soraik, lassan-lassan beolvadtak a lakosságba és idővel elvesztették a faji jellegüket, most pedig a magyar kommunista kormány teljesen fel akarja számolni őket, illetve életmódjukat. Épen ezért érdemes egy pillantást vetni erre a kihalóban lévő fajra, amely eltűnik, felszívódik mindenütt a világon. Épen ezekben az időkben van 500 éve annak, hogy a cigányok letelepedtek Magyarországon és egy fél évezredes faj megérdemli a visszapillantást. A LETELEPEDÉS Vándor cigányok természetesei! nemcsak 50Ö éve jártak Magyarországon, hanem évszázadokkal előbb. Eredetük ismeretlen volt és az ma is. Egyesek indiai, mások egyiptomi eredetűnek tartják őket. (Az angol gypsy elnevezés arra vall, hogy az angolnyelvü népek egyiptomi származásúnak tartják őket.) A magyar lakosság azokban az évszázadokban nem szerette a cigányokat. Barna bőrük miatt valahogyan a török kémjének tartotta őket. De muzsikálásuk miatt hamarosan népszerűek lettek a főúri udvarokban és lassan-lassan a nép megenyhült velük szemben, sőt megkedvelte őket. Zsigmond király idejében a cigányok már meglehetősen letelepedtek az ország egyes részein, főleg a Dunántúl, de mások még vándoroltak. Zsigmond biztatta őket a letelepeínegütközni, hiszen a bécsi udvar teíe volt alchemistákkal és a császárok Iközött nem egy volt, aki hitelt adott az aránycsinálásról szóló elméleteknek. A nevesebb alchemisták valóságos világszövetséget alkottak és voltak aranycsináló társaságok is, amelyek között leghíresebb a Rózsakeresztesek társasága. Ez a társaság sok kitűnő magyar embert vett fel tagjai közé. A magyar irodalom egyik legrokonszenvesebb alakja, Bárotzky Sándor m. kir. testőrezredes, szintén rózsakeresztes alchemista volt és Hermes tudományát irodalmilag és gyakorlatilag is művelte, ll&hyvének címe: “A mostani adeptus, vagyis a szabadkőművesek valóságos titka. Franciából fordította Bárótzky Sándor magyar testőrző. Bévs, 1840.” Ez az egyetlen magyar nyelven meg;elent alcbeminiai munka. Pálóczy Horváth Ádám, a fékezhetetlen kuruc kálvinista, a termékeny iró, szintén rózsakeresztes alchemista és Szabadkőműves volt. Nagyon kedvelte a misztikus tudományokat Tróf Lippay György, Magyarország hercegprímása is (1600-ban született), egyike a legkiválóbb magyar alchemistáknak, gráci bölcsészetdoktor, római hittudós, aki hátrahagyott egy alchemista kéziratot, amely 1. Lipót császárnak és királynak van ajánlva. Valószínűleg csak elméletileg foglalkozott a misztikus tudományokkal. . Alchemista volt Kazinczy Ferenc apósa, gróf Török József is, fia pedig gróf Török Lajos, a legfantasztikusabb művelője volt Hermes tudományának. désre és később, úgy 1450 táján — tehát most körülbelül 500 éve —hivatalos engedélyt is kaptak a letelepedésre. Magyarország egyike lévén az első országoknak, ahol szívesen látták őket,, más országok cigányai is kezdtek odatelepedni. A kutyabőrre irt királyi pátens sajnos elveszett. BEOLVADÁS A NÉPBE A cigányság beolvadása a nép sorába nagyon lassú folyamat volt. Évszázadok óta a cigányok zöme megőrizte faji és törzsi jellegét. Noha megtanultak magyarul, a cigány nyelvet sem felejtették el és törzsi szokásaikat sem vetették le. A vajda volt továbbra is a törzs főnöke, bírája, papja, orvosa. De ha szokásaikban nem is olvadtak be és ellenálltak az asszimiláció folyamatának, lélekben sokkal inkább azonosultak a néppel. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy sorsuk csodálatos módon egybeforrt a magyar történelem fordulataival. A magyar néplélekhez például semmi sem áll olyan közel, mint a cigánymuzsika. Bizonyos, hogy a népi zene elmélyülése, népszerüsödése nekik köszönhető. Hegedűjükkel sok honfibút oszlattak el s voltak évtizedek, amikor a magyar cigánymuzsiká politikai tényezővé vált. Ä Bachkorszak évéiben, a passzív rezisztencia korában ők szították a belső ellenállás lángját a lelkekben. A CIGÁNYOK MUZSIKÁJA A cigányok zenei tehetsége született és örökölt faji tulajdonság. Művelődéstörténeti szempontból érdekes, hogy milyen hangszerekkel dolgoztak. A hegedű, amely ma a legfontosabb hangszere a cigányzenének aránylag újdonság. A legelső hangszerük egy sip volt, egy mélyhangu sip, amelyet a mai tárogató ősének lehet tekinteni. A másik hangszerük egy lábnélkülli cimbalom volt, amelyet felkarjukra fektettek és úgy verték ki rajta a dallamokat. A körülmény, hogy a cigányok először a nemesi udvar-Demokrata jelöltet támogattak A detroiti autó munkás unió a legutóbbi választási kampány során nem Ferguson republikánus szenátort támogatta, hanem McNamara unionistát és á republiikánusök nem kis megdöbbenésére Michigan állam népe a munkásság emberét küldte a szenátusba. Ez több volt, mint amennyit egy vérbeli republikánus szive elbír, miértig Mr. John Feikens, a republikánus állami bizottság elnöke panaszt 'éjűé’J^IÍ unió ellen, amely 5985 dollárt költött a unió pénzéből teléviziós programokra McNamara demokrata szenátorjelölt érdekében. Az igazságügyminiszter mindjárt vádat emelt a unió ellen és szövetségi biró fogja eldönteni) hogy a unió vétett-e a törvény ellen. Csinos összegű pénzbírságot kaphat a unió azért, mert nem republikánus jelöltet támogatott. házak környékén lettek népszerűek, nem véletlen. Nemcsak muzsikusok voltak ők, hanem mint aféle vándornépség, egyben hírhozók is. Akkoriban a regősök és igricek már kiveszőben voltak és a cigányok az ő szerepükét vették át. Az udvarházak környékén mindig hálásan fogadták azokat a híreket, amelyeket a cigányok az ország más vidékeiről vagy külföldről hoztak. Miásszóval, ők voltak a hírszolgálat egyetlen eszközei azokban az időkben. TÖRTÉNELMI SZEREPÜK A cigányoknak már a 15. században az volt a hírük, hogy “enyves a kezük” és ezért a nép is idegenkedett tőlük és távoltartotta magát. Le is nézték őket, mert ha muzsikálással nem tudták megkeresni a kenyerüket, vállaltak mindenféle alantas fnunkát. Többnyire üstfoltozásból éltek vagy trágyadom.bo'kat takarítottak el vagy egyéb szennyes munkát végeztek. Életükben a Rákóczi korszak jelenti a döntő fordulatot. A kuruc harcok idején ugyanis a cigányok fontos szerepet játszottak. A fejedelem lovas és gyalogos bandériumaiban mindig voltak cigányok, akik tárogatójukkal rohamra buzdították a csapatokat. Nem a dob, és trombita, hanem a tárogató yolt akkor a lelkesítő zeneszerszám. A cigányok segítettek a verbuválásban és tábortűz mellett zenéjükkel szórakoztatták a fáradt és sebesült vitézeket a csata után. A Rákóczi korszak volt a magyar cigányság fénykora. Rákóczi udvarában élt Cinka Panna, a hires cigánylány, kiről később legendák keringtek és az irodalom is igyekezett népszerűsíteni a legendákat. Hogy mennyi igaz ezekből a legendákból, nem lehet tudni, de az biztos, hogy Cinka Panna élő alak volt és a fejedelem az ő hegedüjátékát kedvelte legjobban. A HANYATLÁS ÉVEI A magyar cigányság történelmének volt még egy fellobbanása a szabadságharc éveiben és utána. Kossuth honvédéi között voltak bátran harcoló cigányok is. Muzsikájukkal ugyanazt a szerepet játszották, mint a Rákóczi korszak idején. Damjanich és Bem különösen szerette őket, mert zenéjükkel a harci kedvet fokozni tudták. A Bach korszak elnyomatásában a magyar nép a cigánymuzsikában látta az ellenállás egyetlen megnyilvánulását. Minden nyomtatvny a cenzúra kezén ment át, a szabad szó halálra volt Ítélve, de a cigány ott húzta a korcsmákban és a nemesi kúriák tornácain, belecsepegtetve a lelkekbe a jövő vigaszát és reményét. A kiegyezést követő évék már a hanyatlás évei voltak. Bár egyes cigányprímások éhben az időben világhírre téttek szert és meg is gazdagodtak, a többség a nyomorgó koldus és tolvaj életet élte. Kiszorultak a falüvégre, ahol sátrakban vagy sárputriban -laktak. A törzsi életforma erős kötelékei lazulni kezdték, de a nép sem fogadta be őket. A harcok kalandos életformája még megfelelt természetesen hajlamaiknak, de a béke és a polgáriasult életmód nem. Éz a futó vázlat nem igazságos a magyar cigánysággal szemben; Megérdemelnék, ők, hogy történetüket gondosán feldolgozzák, és lehetőleg mielőtt még teljesen eltűnnek a népek palettájáról. Mert kiveszsre vannak ítélve és velük egy rendkívül színes, érdekes de életképtelen faj tűnik el . . . KOPASZ HEIFER ROOKY HILL, Conn.-ban egy 12 éves Guernsey tehén két éven belül másodszor kopasz borjut hozott világra. Szakértők szerint száz millió esetből egyszer fordul elő ily rendellenesség. Az ukrániai trónkövetelő vége A most a Szovjetből hazaengedett osztrák hadifoglyok elbeszélése szerint Vilmos Habsburg főherceg 66 éves korában meghalt a wladimir-wolenski munkatáborban. i Vilmos főherceget az orosz politikai rendőrség bécsi osztályának ügynökei 1951-ben hurcolták el. Iván főhercegnek volt a fia, aki 1916 végén a központi hatalmak megbízásából Ukránia királyául volt kiszemelve. Az 1917 évi bolsevik forradalom után Vilmos folytatta apja királyi ambícióit és orosz fehérgárdista csapatokat szervezett. Özvegye és két gyermeke Ausztriában él. Bulganin miniszterelnök hazudott Az Európai Raibnemzetek Szövetsége távirat utján tiltakozott Bulganin orosz miniszterelnöknél ama Genfben mondott hazugsága ellen, hogy a csatlós nemzetek szabad elhatározással maguk ültették be a kormányaikba a kommunistákat. A rabnépek igazi akaratát csakis szabad választások elrendelésével lehet megállapítani. Ezt a tiltakozást az összes európai kommunista kormányzat alatt álló országok képviselői nevében küldték Genfbe. Tito Jugoszláviája kivételével. Á z-magyarság szószólója ebben a Szövetségiben Msgr. Varga Béla, a Magyar Nemzeti Bizottmány elnöke. John R. Crooker, aki házimunkát végzett Mrs. Norma McCauley dúsgazdag vegy házában, beismerte, hogy megölte az asszonyt belairei házában.
