A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-12-09 / 49. szám

Advent harmadik vasárnapjára

Szent János I. fej. 19-28. szakasz EVANGÉLIUM

Ez János tanúsága, mikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzája, hogy megkérdezzék őt: Ki vagy te? S megvallá és nem tagadá és megvallá, hogy én nem vagyok a Krisztus. És kérdezik őt: Hogy van tehát a dolog? Illés vagy-e te? És mondá: nem vagyok. A próféta vagy-e te? Feleié: Nem. Mondák azért neki: Ki vagy tehát, hogy feleletet vigyünk azoknak, akik minket küldöttek? Mit mondasz magad felől? Mondá: Én vagyok a pusztában kiáltónak szava: Egyenesítsétek az Ur útját, amint Izaiás próféta mondotta. A küldöttek pedig a farizeusok közül valók voltak. És kérdék őt, mondván neki: Miért keresztelsz tehát, ha te nem vagy a Krisztus, sem Illés, sem a próféta? Felele nekik János, mondván: Én vízzel keresztelek, de köztetek áll, akit ti nem ismertek ... Ő az, ki utánam jövendő, ki megelőzött engem, kinek nem vagyok méltó sarusziját megoldani. Ezek Betániában történtek, a Jordánon túl, ahol János keresztel vala.

SZENTBESZÉD

Az Adventek, vagyis az urjöveti időnek legszebb feladata az elménknek s a szivünknek Kriszl tus Urunk földi eljövetelére, földi születésére való ráirányítása és az adventi előkészületi időnek legszentebb célja az, hogy magunkat nemcsak külsőleg, hanem főleg belsőleg is méltókká tegyük egyelőre a földi Karácsonyra, azután pedig az örök Karácsonyra.

Az ember célja pedig a boldogság. A boldogság azonban nem található fel csak egyedül a jó Istenben, vagyis az embert semmi más nem boldogíthatja, mint egyedül csak az Isten bírása. Minthogy pedig itt e földön Istent a maga valójában nem bírhatjuk, nyilvánvaló, hogy az emberiség boldogságának súlypontja nem erre a földre esik, hanem a túlvilágra! Itt a földön legfeljebb ideig vagy óráig lehetünk boldogok és ugyebár milyen hamar s milyen könynyen is kiszalad kezünkből az a földi boldogság!

Ha már az emberek a földi, mulékony boldogságért annyit fáradnak és nélkülöznek, szenvednek, akkor az igazi, az örök boldogságért is fáradnunk, nélkülöznünk és szenvednünk kell.

Az ember földi élete voltaképen nem más, mint idvent, mint előkészület az örök Karácsonyra. Itt a földön folyvást Adventben, vagyis urjöveti időben járunk . . . Mindenkor kész lehetünk arra, hogy az Ur kopogtat s magához szólít bennünket.

Az Ur Jézus világosan megmondotta:

“Nem minden, aki mondja nekem: Uram, Uram, megyen be mennyek országába, hanem aki megteszi az Atyám akaratát, aki a mennyekben van, az megyen be a mennyek országába.” — Amint már a földi életben is az apa akaratának a teljesítése a gyermek boldogsága, úgy a mennyei boldogság is a menynyei Atya, vagyis a jó Isten akaratának teljesítésétől függ.

Az Istenhez, vagyis az örök boldogsághoz vezető ut tehát az Isten parancsolatának szigorú megtartása.

BIBLIAI JELENETEK.

Krisztus gyógyít.

ä aö Pásztor

Athénban az egyetemi diákok lármás tüntetést rendeztek Cyprus sziget bekebelezéséért. Az angolok nem akarják kiadni kezükből a szigetet, mert annak nagy katonai fontossága van.

A hercegprímás éfiesanvia

NEW YORK. — Múlt héten megkezdtük Szamosfalvi Lászlónak, Mindszenty hercegprímás külföldre menekült unokaöccsének cikksorozatát ismertetni, feltárva néhány ismeretlen részletet a .hercegprímás elítélésének és rabságának körülményeiről. Megemlítettük, hogy dacára a kommunista jelentésnek a hercegprímás b ü n t e tésének '‘megszakításáról”, a hercegprímás valójában nincs szabadlábon, hanem házi őrizetben van, teljesen elzárva a külvilágtól. Kilátásba helyeztük, hogy amint a cikksorozat folytatása megjelenik, ismertetni fogjuk a hercegprímás édesanyjának és családjának üldöztetését. Ezekre' a részletekre fogunk rátérni mai folytatásunkban.

HOL VAN A HERCEGPRÍMÁS

Amikor a kommunisták az elmúlt júliusban közölték, hogy a hercegprímás büntetését megszakították, senki sem tudott Mindszenty hollétéről. Szamosfalvi László szerint a magyar földalatti mozgalom fedezte fel, hogy Püspökszentlászló községbe szállították a Mecsek hegység, a jugoszláv határtól mintegy 25 mérföldre. Itt egy villában lakik, ami valamikor a pécsi püspök nyári lakása volt.

Ebben a villában Mindszenty v világtól teljesen elszigetelve ;1. Látogatólat nem fogadhat — kivéve egyszer az édesanyját — rádiója nincs, újságot nem kap, még kommunista újságokat sem. A községhez vezető utakat rendőrség és katonaság őrzi, különösen mióta aderült, hogy a közelben iránum mezők is vannak.

Egyetlen társa a hercegprinásnak ebben a számüzetésjzerü életben egy fiatal pap. A földalatti mozgalom értesülése szerint nem is pap, hanem kommunista besúgó, akinek feladata részben jelentéseket tenni a hercegprímásról, részben folytatni az “agymosást” és szugerálni a hercegprímásnak, hogy adja fel elis máig sem ismerte el, hogy lenállását. Mindszenty ugyanmegszűnt a magyar egyház feje lenni.

A CSALÁD ÜLDÖZTETÉSE

Időközben Csehimindszenten a hercegprímás családjának üldöztetése rendszeresen folyt. Egy rendőrállamban a halálnál enyhébb büntetés nem számit büntetésnek. A hercegprímás nővérének négy fiát minden ok nélkül letartóztatták, indokul csak azt mondva, hogy “Mindszenty a nagybátyjuk”. Közülük az egyik, Sarló Gyula, négy sikertelen kísérlet után ötödször sikerrel menekült át Ausztriába.

A hercegprímás másik nővérének fiát szintén letartóztatták és kényszermunkára ítélték. Bűne az volt, hogy levelet irt a kommunista hatóságoknak, engedélyt kérve a látogatásra a hercegprímás anyja részére. Más távolabbi, letartóztatott és elitéit rokonok listája végtelen. A család szabadonmaradt tagjaiban a hercegprímás édesanyja, özvegy Pehm József né tartotta a lelket.

EGY HŐS ASSZONY

A hercegpj-imás édesanyja 86 éves. Alacsonytermetü, törékeny külsejű, de szívós aszszony, szinte hihetetlen életerővel és lelkierővel. Noha asztma kínozza, ma is rendszeresen dolgozik a szőlőben. “Ha az én Józsim kenyéren és vizen él és a földön alszik, nekem sem árthat a munka” — mondja. (A hercegprímás egyszer egy héten kenyéren és vizen bőjtöl és ágy helyett á padlón alszik, ami 40 év óta szokása.)

Amikor Pehm József — a hercegprímás születési neve— 10 éves volt, az anyja elhatározta, hogy tovább iskoláztatja, ami szokatlan lépés volt egy szegény parasztcsaládban. A faluban ez szóbeszéd tárgya volt. “Nagyobbat harapnak mint amit meg tudnak rágni” — mondogatták a faluban. Pehm Józsefné nem biztatta fiát, hogy a papi pályára lépjen, csak taníttatni akarta. Amikor azonban a fiatal lelkész első miséjét celebrálta, Pehm mama megjegyezte: “Hála Istennek, hogy meg tudtuk rágni, amit leharaptunk.”

Pehm Józsefné fekete ruhájában, fekete fejkendőjével ismert alakja nemcsak a falunak, hanem az országnak is. A kemény arcvonások mögött nem lehet látni, hogy öröm vagy bánat húzódik meg. Igénytelen és szótlanul tűrő.

LÁTOGASÁSOK A BÖRTÖNBEN

Pehm Józsefné élete és energiájának jórésze az utóbbi években abban merült ki, hogy fiát lássa a börtönben. Csak néhányszor sikerült. Átlagban egy évben egyszer, az utóbbi időkben kétszer, láthatta, de ez ugylátszik erőt adott neki a következő látogatásig. Tavaly egy alkalommal egy üveg házilag készített bort akart bevinni a börtönbe fiának. A börtönőr nevetve a falhoz vágta a palackot.

Pehm Józsefné hat héttel az ítélet után látta először fiát. Elmondta, hogy fia nem emlékszik semmire sem, ami az Andrássy ut 60-ban és a tárgyaláson történt vele. “Azt

hittem halott voltam” — mondta a hercegprímás. “Fiam — mondta az anyja gyengéden — téged életfogytiglanra Ítéltek. Itt fogod tölteni az életedet ebben a börtönben.” A hercegprímás válasza: “Anyám, meglátja egy napon minden jó lesz.”

1950 nehéz év volt Pehm Józsefné részére. Nem láthatta a fiát, mert beteg volt. Az anya nem tudta, hogy szovjet területre küldték üdülni. Csak 1951-ben látta újból. “Anyám, megálmodtam hogy jönni fog” — mondta a hercegprímás. De a látogatások rövidek voltak, 10-15 percesek és fegyveres őr jelenlétében történtek. Az anya csak azt kívánja a sorstól, hogy egyszer “hosszan beszélhessek Józsival.”-“NAGYON ÖREG VAGYOK . .

Fiának letartóztatása óta Pehm Józsefné már nem számolja az éveket, hanem imádkozik fiának szabadonbocsátásáért. Szentül hiszi, hogy fia egy nap ki fog szabadulni a börtönből, de ő ezt anapot nem éri meg. “Nagyon öreg vagyok és attól félek, hogy Józsi nem fog itt találni engem, mikor hazajön” — ezt gyakran mondogatja rokonainak. Ha hosszú életet akar, csak azért a találkozásért akarja.

Ennyit a hercegprímás édesanyjáról. Szamosi alvi László a következő folytatásban további részleteket ígér — hogyan érte utói a végzex a hercegprímás üldözőit, milyen amerikai kísérletek történtek szabadon bocsátására, hogyan szökött ki és vissza Magyarországra é 1 e t m entő gyógyszerekkel megrakodva, és végül a hercegprímás jövőjének, tényleges szabadonbocsátásának lehetőségét beszéli meg.

KÖVETÉSRE MÉLTÓ

Az Amerikai Magyar Katolikus Liga 300 dollárt küldött az ausztriai magyar katolikus gimnázium részére, miután Ft. Gróh Eéla ausztriai magyar főlelkész sürgős segítséget kért az egyedüli ausztriai katolikus magyar gimnázium fentartásához, amely immár tizévé működik Innsbrockban. A segélyforrások, melyekből az iskola eddig fentartotta magát, teljesen kiapadtak és ezért az iskolát csak az amerikai magyarság áldozatkészsége m e n t h e tte meg. A sürgős segítségért a Liga vezetősége dicséretet érdemel.

Pünkösd után 28. vasárnap EVANGÉLIUM

Szent Lukács 14, 16-24

Mondá az Ur e példabeszédet: Egy ember nagy vacsorát szerze és sokat meghiva. És elküldé szolgáját a vacsora idején, megmondani a hivatalosoknak: Jöjjetek, mert már minden el van készitve. És kezdék együtt mindnyájan magokat mentegetni. Az első mondá neki: Majort vettem, és szükség kimennem megnéznem azt; kérlek, ments ki engem. És. a másik mondá: Öt igás ökröt vettem, és megyek megpróbálni azokat! kérlek, ments ki engem. Ismét más mondá: Feleséget vettem, és azért nem mehetek. És viszszatérvén a szolga, megjelenté ezeket urának. Akkor megharagudván a családatya, mondá szolgájának: Menj ki hamar az utcákra és a város tereire és a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat hozd be ide. És mondá a szolga: Uram! meglett, a mint parancsoltad, de mégis vagyon hely. És mondá az Ur a szolgának: Menj ki az utakra és a sövényekhez, és kényszeritsd bejönni, hogy megteljék az én házam. Mondom pedig nektek, hogy senki ama férfiak közül, akik hivatalosak voltak, nem Ízleli meg az én vacsorámat.

SZENTBESZÉD

Krisztus Urunk, midőn egy fő-farizeus házában vendégségben volt ,az evangéliumban megirt példabeszédet mondta. A vacsora, melyről a felolvasott evangéliumi példabeszédben szó van, nem más, mint a mennyei boldogság és dicsőség; ezt élvezzük a mennyországban.^ Vacsorának azért neveztetik a mennyei boldogság és dicsőség, mivel este azaz földi életünk bevégzésével és a világ végén veszünk abban részt.

t

És elküldé a családatya szolgáját a vacsora idején, megmondani a hivatalosaknak, hogy jöjjenek, mert mar minden el van készitve a vacsorára, a mennyei vacsorára, az örök boldogságra, az Isten élvezetére. Ők azonban különféle Űrügyekkel kimentették magukat.

És visszatérvén, a szolga jelenté urának, hogy mindnyájan, akik hivatalosak voltak, mentegették magukat. Akkor megharagudván a családatya, mondá szolgájának: Menj ki hamar az utcákra és a város széleire, és a szegényeket, a bénákat, vakokat és sántákat hozd be ide. Krisztus az ő szent evangéliumát és tanítását megvető farizeusok helyébe a közönséges embereket, a szegényeket és az ügyefogyottakat választotta a Szentirás ezen szavai szerint: “A vámosok és parázna személyek megelőztek titeket az Isten országában.” És mondá a szolga: Uram, meglett, amint parancsoltad, de még vagyon hely.

Még nem telt meg boldogokkal a mennyország, még nem teljes a választottak száma. Követésre méltó ezen szolga buzgósága, aki senkit sem vetett meg, sem a szegényeket, sántákat, vakokat, bénákat, sem más ügyefogyottakat, hanem minél többet és többet meghívni és boldogítani igyekezett.

És mondá az Ur a szolgának: Menj ki az utakra és a sövényekhez és kényszeritsd bejönni, hogy megteljék az én házam.

Eszerint Krisztus parancsa folytán tehát a mezőségeken, erdőségben és a sövények között élő embereket is meg kell hívni az üdvösségre, amint azt az apostolok is megtették és megteszik jelenleg is az apostoli férfiak és hittérítők, kik a föld legsötétebb helyeire is behatolnak ,hogy az ott lakó embereket Krisztus szent evangéliumának világosságával elárasszák és őket az üdvre meghívják.

Uj tisztogatás Georgiában

Georgiában, ahol Sztálin született és Beria volt a legnagyobb hatalmasság, nem olyan csendes minden, mint hittük. Miután Beriát, a titkos rendőrség mindenható fejét Sztálin halála után összeesküvés címén agyonlőtték, tavaly decemberben újabb tisztogatás volt, Beria négy hívét sortüzzel kivégezték és most jelentik Georgia fővárosából, Tifliszből, hogy újabb hat Beriabarátot agyonlőttek a katonai bíróság ítélete alapján. Bünük az volt, hogy “Beria megbízásából főbenjáró bűncselekményeket követtek el.” A kivégzettek a politikai rendőrség főtisztviselői, a Sztálin rezsim fő támaszai voltak Sztálin szülőhazájában.

Uránium Jugoszláviában

Feltűnést keltő hir jön Jugoszláviából: rendkívül gazdag urániumérc leletekre bukkantak, amelyek háromszor oly gazdagok, mint az oroszok urániumbányái a keletnémet szovjetzónában. Minthogy az uránium az atombomba alapanyaga, most már érthető, miért alázkodtak meg az orosz vezérek Tito előtt s miért próbálják helyreállítani a régi baráti viszonyt Moszkva és Belgrád között.

Folytatjuk Szamosfalvi László, Mindszenty hercegmmás unokaöccsének elbeszélését