A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1955-11-18 / 46. szám

tí-iX Ol DAL-jr^n A Jö PÁSZTOR Pünkösd után 25-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 13. fej. 31—35. szakasz Az időiben mondá Jézus: Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet vevén az ember, elvetett földjébe, amely kisebb ugyan minden mag­nál, mikor pedig felnő, nagyobb minden vetemény­­nél és fává leszen, úgy, hogy az égi madarak eljön­nek és ágai közt laknak. Más példabeszédet is mon­dott nekik: Hasonló a mennyek országa a kovász­hoz', melyet vévén az asszony, elvegyite három véka lisztbe, mig mind megkovászosodott. Mindezeket példabeszédekben mondá Jézus a seregnek, és példa­beszédek nélkül nem beszélt nekik, hogy beteljesed­jék a próféta szava, ki mondotta: Megnyitom szá­mat példabeszédekben, hirdetni fogom, ami el volt rejtve a világ kezdetétől. SZENTBESZÉD Hány és hány nagynak, halhatatlannak hirde­tett emberi munkára mondhatjuk el napjainkban: “volt és nincs”, — hány és hány, egyszer világhírű, világszerte ismert s ünnepelt ember volt, akinek ma már a nevét sem tudják és fordítva: mennyi és meny­nyi kezdetben kicsiny és lenézett isteni, vagy Isten­től ihletett emberi mü van, ami még napjainkban is él és virul, mint ahogyan él és virul a búza, avagy a rozs, melynek magvát a jó Isten évezredekkel ez előtt hintette el a földbe és mennyi és mennyi , életében nem ismert, félreismert vagy pláne a világ részéről eszelősnek, hogy ne mondjam bolondnak tartott em­ber ma ismert, ünnepelt és boldognak, szentnek hir­detett Krisztus Urunk földi országában, az Egyház­ban. “Az én alkotásom tovább marad fenn, mint a tied . . .” Amit az egyszerű, névtelen rabszolga mon­dott a királynak, azt mondja mintegy Szt. Péter, az ismeretlen, az egyszerű halász, amikor megérkezik Rómába s megáll a római császárok palotája és a po­gány istenek emberépitette temploma előtt ... Az a rabszolga, kicsiny, szerény magvat vetett csupán, ami meg se látszott a hatalmas gúlák mellett és mégis: az még ma is él, épugy Szent Péter is kicsiny, ismeret­jen volt az akkori világ nagyjai, császárai és királyai, hatalmasai és tudósai előtt és mégis Krisztus Urunk neki mondotta: “Te Péter vagy és e kőszálon építem Anyaszentegyházamat, s a pokol kapui sem vesznek erőt azon.” És ime, hol vannak a Péter idejebeli csá­szárok, királyok, tudósok és hatalmasak; legfeljebb a történelem lapjain olvashatók; Szent Péter azon­ban él és uralkodik szerte a világon a katolikus Egy­házban ; él és uralkodik pedig a római pápában a vi­lág végezetéig. A mustármag ugyanis, amelyről a mai szent evangéliumban maga az Ur Jézus szól, az Egyházat jelenti, de jelentheti az Egyház tanítását, a krisztusi tanítást is . . . Általában nagy baj az embereknél, hogy a ki­csiny dolgokra, legyenek azok akár jók vagy rosszak, nem fordítanak elég gondot. Pedig a kicsinyen kell a jót is kezdeni, hogy a nagyobb jót is elérhessük és viszont a kis bajt, a kis bűnt is el kell kerülnünk, ne­hogy a kis bajból nagyobb származzék. Nagy dolgot nem tud mindenki produkálni, a mindennapi kis dolgokat azonban mindenki elvégez­heti, csak legyen meg benne a jóakarat. És erre kell ránevelni az embernek önmagát, a szülőknek a gyer­mekét, az elöljárónak alattvalóját, a tanítónak ta­nítványait, mert ne felejtsük el, hogy az embernek boldogsága a mindennapi kis dolgokon fordul meg s aki a kisebb dolgokban pontos, az a nagyobbakban még inkább azzá lesz. Mammntok és óriások Azt a sokszor feltett s még mindig vitás kérdést, hogy a mammutvállalatok ártalmasak-e újra vizsgá­lódás tárgyává teszi egy szenátusi bizottság. Ezut> tál a mammutok mammutja, a General Motors Corpo­ration fekszik az operációs asztalon. De hogy operál­ni, feldarabolni fogják-e, az még kétséges. A múlt héten a szenátusi vizsgálóbizottság előtt egy koronatanú vallott Generals Motors ellen. The­odore Quinn, aki egy másik mammutvállalatnak, a General Electric Corporationnak volt régebben alel­­nöke, úgy nyilatkozott, hogy a nagyság önmagában is ártalmas. A General Motors és a többi mammut­vállalatok gazdasági szempontból ártalmasak azért, mert nagyok, tulnagyok. Egy pár General Motors, vagy General Electric, vagy U. S. Steel igazgató ösz­­szeül és egyet s mást elhatároz és amit ez a pár em­ber elhatároz, az uj — esetleg rossz — irányt ad az egész amerikai gazdasági életnek. Az acél árának emelése, például, a gazdasági életnek úgyszólván min­den egyes tényezőjére kihat. És oly nagy a gazdasági hatalmuk ezeknek az igazgatóknak, hogy akaratuk szerint történik minden, amit elhatároztak, tekintet Magyarország egyházmegyéi Pünkösd után 25-ik vasárnap. EVANGÉLIUM Szent Lukács, 12, 16—21 Mondá az Ur e példabeszédet: Egy gazdag em­bernek földje bőséges termést ada. És gondolkodik vala magában, mondván: Mit miveljek? mert nincs hova gyüjtenem terményeimet. És mondá: Ezt cse­lekszem: Elbontom csűreimet és nagyobbakat épí­tek, és oda gyűjtöm minden terményeimet és javai­mat. Azután mondom lelkemnek: Lelkem! van sok jószágod, sok esztendőre éltévé; nyugodjál, egyél, igyál, vígan lakozzál. Az Isten pedig mondá neki: Esztelen! ez éjjel számon kérik tőled lelkedet; a mi­ket tehát szerzettéi, kié lesznek? így vagyon, a ki magának kincset gyűjt, és nem gazdag az Istenben. SZENTBESZÉD A pécsi püspökség egyidőben bíráskodási joggal volt felruházva íme, mily gondjai vannak a gazdagnak. Aggó­dik, mint egy szerfelett szegény, mivel mint nagyon gazdagnak, nincs helye, ahová a földi termését elhe­lyezze. Még nem is szedte össze a termését, máris a kapzsiság bűnét vonta magára, midőn magáénak mondta azt. Mert tudjuk, hogy milyen sok veszély­nek van kitéve a földi termés az összegyűjtés előtt.. . Gyakran elveri a jégeső, sőt a nap égető hősége ke­zeinkből ragadja ki azt és a felhőkből sokszor lezu­­hozó záporeső hasznavehetetlenné teszi. De a kapzsi gazdag nem gondolt ezen balesetek­re, hanem csak azon törte a fejét, hová gyűjtse össze terményeit és mondá: elbontom csűreimet és nagyob­bakat építek s oda gyűjtöm az évi minden terményei­met és az előbbi esztendőről fennmaradt minden ja­vaimat. A kapzsiság vezérelte a gazdagot ezen elha­tározásra és nem a szeretet, amely ezt sugalta volna neki: “Oszd szét javaidat a szegények között!” így vagyon, aki magának kincset gyűjt és nem gazdag az Istennél és ilyen vége lesz majd a fös­vény gazdagnak, aki magának gyűjt kincset és nem gazdag az Istennél. Az Istennél pedig az gazdag, aki alamizsna és más jócselekedetek által sok érdemet szerez és elhelyezi az Istennél és napról-napra növeli, fokozza azt. A mondottakból következik, hogy minden mú­landó; megtanulhattuk azt is, miképen kell elenyé­sző javakkal gazdálkodni, hogy örökkétartó javakat szerezhessünk magunknak. Ép ezért kerüljünk min­dent, amit eddig lelkünk üdvösségének kockáztatá­sával folytattunk, hogy midőn eljön a múlandóság sötét éjszakája, semmi szégyenfolt ne mocskolja be sziveinket, hanem mint a hó, tisztán és fehéren áll­hassunk az örök Biró elé .. . Legyünk azért erősek a hitben, ragaszkodjunk tántorithatatlanul az Üdvözítő törvényeinek megtar­tásához, hogy egykor mi is elmondhassuk Szent Pál­lal: “Azért bizonyos vagyok, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatal­masságok, sem jelenvalók, sem következendők, sem magasság, sem mélység, sem akármely egyéb teremt­mény nem választhat el minket a jó Isten szereteté­­től, mely a mi Urunk Jézus Krisztusban alapul.” Pécsett a kereszténység: nyo­mai az őskeresztény korba ve­zetnek vissza. Az őskeresz­tény kápolna és sirkamra dön­tően bizonyitja, hogy Pécsett és vidékén már a 4. században ismert volt a kereszténység. A népvándorlás hullámai­nak elültével újra fel virul a keresztény élet, annyira, hogy a frank korszakban Pécs tem­plomairól nyeri npvét: Quin­­que Basilicae vagy Quinque Eclesiae: öt bazilika, öt eklé­zsia. Szent István 1009-ben kelt okmányával püspökséget szer­vez Pécsett, melynek területe Tolna, Baranya és Pozsega vármegyékre terjedt ki. 1093- ban Szent László körvonalazta pontosabban nyugati határait. Idővel Pozsega megye a zá­grábi püspökség fennhatósá­ga alá került, majd a többi Dráván-tuli területek — ke­vés kivétellel — a diakovári egyházmegyéhez. A trianoni békével elcsatolt területek plé­bániáit a Szentszék 1922 de­cember 1-én a diakovári püs­pökség adminisztrációja alá rendelte. A pécsi püspökségnek há­rom káptalanja volt: Pécsett a székeskáptalan, valamint a belsővárosi és pozsegai társas­káptalanok, mely utóbbiak a török idők után nem éledtek újjá. A püspökség virágzó szerze­tesi életnek nyújtott otthont a magyar kereszténység első századaiban. Pécsvárad, Zebe­­gény, Pécs, Siklós, Yaska, Szekszárd, Dunaföldvár és Báta bencés apátságok vol­tak. Ezenfelül három ciszter apátság és két premontrei monostor mellet a koldulóren­dek is számos házzal voltak képviselve. ■ Az egyházmegye első püs­pökeként a francia Bonipert (szerepel. Neve megtalálható Szent Istvánnak 1009 augusz­tus 23-án Győrött kelt alapí­tólevelében. Közvetlen utódja boldog Mór (1036-1070), kinek neve Szent Imre legendáiból isme­retes, ő irta az első magyar legendát a két zoborhegyi re­metéről, sz. András és sz. Be­nedekről. Nyilvános tisztele­tét IX. Pilis engedélyezte 1848- ban. Kalán (1188-1218) kiváló műveltségű pécsi püspök. III. Béla Horvátország és Dalmá­cia kormányzójául rendelte fia, Imre herceg mellé. Érde­meiért a pápától (III. Kele­men — 1187-1191) palliumot kapott, amiről Hl. Ince pápa is említést tesz. A török hó­doltság megszűnése után azon­ban semmi nyoma nincs a ki­váltságnak, mely valószínűleg csak Kalán személyének szólt. Mária Terézia közben járásá­ra XIV. Benedek (1740-1758) Kliirnó György püspöknek (1751-1777) újból megadta a kiváltságot, úgy, hogy utó­daira is átszálljon. Kalán egy dijoni francia bencés vezetésével átépittette a pécsi dómot, valamint görög és latin kútfők nyomán meg­írta Attila életrajzát. Bertalan (1219-1252) fran­cia származású volt. Jeles dip­lomata és buzgó főpásztor. II. Endre megbízásából négyszer járt Aragóniában követség­ben. Szent Jakab apostol tisz­teletére a Pécstől nyugatra fekvő Jakab hegyen kolostort építtetett a Mecsek erdeiben élő remeték számára, kiknek maga irt szabályokat. Ebből fejlődött ki később a pálos re­meték rendje. 1241-ben részt­­vett a mohi csatában; 1252- ben lemondott püspökségéről, visszatért hazájába s clunyi szerzetes lett. Neszmélyi Miklós püspök (1346-1360) Nagy Lajos ná­polyi hadjáratában vett részt. Vilmos (1360-1374) a pécsi egyetemet szervezte. Janus Pannonius (Csezmi­­cei János) pécsi püspök kivá­ló magyar humanista és költő. Már 13 éves korában Olaszor­­szába, Ferrarába került, ahol 11 évig folytatót tanul­mányokat. Mikor hazakerült, Mátyás király titeli prépost­nak nevezte ki, majd pécsi püspök lett. Később Kázmér lengyel királyt a magyar trón­ra juttatni kívánó törekvései miatt menekülnie kellett. Hor­vátországban halt meg, fiata­lon, 38 éves, korában, 1372- ben, de Pécsett van eltemetve: Középkori irodai omtörténe­­tíink legkiemelkedőbb alakja. A török seregek 1543-ban vették Pécs várát birtokukba s Szigetvár eleste után az egész püspökség török ura­lom alá jutott. A püspökök idegenben tartózkodtak, ke­vésszámú hívüket ferencesek gondozták majd a 17. század­ban jezsuiták is. Az egyházmegye újjászer­vezésének munkája Radnay Mátyás (1687-1703) püspök nevéhez fűződik, aki a török uralom után egyházmegyéje területén maradt görög szaka­­dárok és törökök unióját is megvalósította. Cienfuegos Alvarius, korá­nak egyik legnagyobb hittu­dósa, jezsuita szerzetesből lett bíboros és püspök. 1735- 1739 között volt a pécsi püs­pöki trón birtokosa, bár püs­pökségét ténylegesen sohasem foglalta el. Klimó György (1751-1777) mintegy hetven falusi templo­mot emelt egyházmegyéje te­rületén. 15,000 kötetnyi ado­mányával megalapítója a pé­csi püspöki könyvtárnak, mely a mai egyetemi könyvtár alap­ja. Esterházi Pál gróf pálos szerzetesből lett pécsi püspök. Szepessy Ignác báró (1828- 1838) a pécsi pálosok házából jogakadémiát emelt és hatal­mas adományokkal fejlesz­tette a püspöki könyvtárat. Seitvszky János, Magyar­­ország későbbi bíboros- prí­mása, 1838-1852 között a pé­csi egyházmegyét kormányoz­ta. Dulánszky Nándor (1877- 1896) emlékét legfényesebben a pécsi székesegyház restau­rálásának munkája őrzi. Zichy Gyula gróf (1905- 1926) számos nagy alkotása közül kimagaslik a pécsi Pius gimnázium és internátus, az Emericanum, a “Dunántúl” katolikus nyomda és napilag valamint plébániák, zárdák és iskolák létesítése. Pécsett emelkedik az egy­házmegye és Magyarország egyik legszebb temploma, a püspöki székesegyház, mely­nek alapítása még szent Ist­ván korára megy vissza. A századok folyamán szenvedett sok viszontagság mellett is, valamennyi művészeti irány munkája megtalálható benne, mig végleges mai képét 1882- 1901 közötti restaurálása ad­ja meg, melynek folyamán kül­földi és magyar mesterek egy­mással vetélkedtek a székes­­egyház díszítésén. A dóm mellett Pécs városa számos keresztény műemlék­kel dicsekedhet még, melyek az egyházmegye többi — mint­egy 400 — templomával együtt ékes bizonyítékai a.du­nántúli katolikus magyarság építő erejének. A püspökség 194 plébániá­ján több mint 400 világi és szerzetespap működik, a ihivek száma pedig meghaladja a fél­milliót. Katolikus iskoláinak és nevelő intézeteinek száma a második világháború befeje­zésekor közel 400 volt, melyek­ben mintegy 50,000 növendék folytatta tanulmányait. KUTYÁK OKOZTÁK A MACSKAZENÉT SPRINGFIELD, 111. — John Poss és felesége meg­nyugtatták a szomszédokat, akik az ő rádiójuk éktelen lár­mája miatt panaszkodtak: — Azt a lármát nem mi csináltuk, hanem a mi boxer kutyáink. Azoknak az a rósz szokásuk van, hogy amikor egyedül vannak a házban, fel­csavarják, mégpedig legma­gasabb erősségre, a rádiót és ’az ő zenei érzéküket nem zavarja az hogy az állomások közti hullámtérben nem, ze­nét, hanem macskazenét fog­nak. nélkül arra, hogy miként vélekedik és mit óhajt a nép vagy a kongresszus. MACSKA ÉS EGÉR |E5P*"' B A mammut vállalatokat ostorozva, a kiérdeme­sült mammutvállalati elnök az állatvilághói vette a problémát megvilágitá hasonlatát: “Az egerek tár­sadalmában a macska veszedelmes jószág, ellenség.” Quinn gyakorlati javaslatot is tett: A mammu­­tokat óriásokká kell törpiteni, feldarabolás utján. Nem szabad nagyobb vállalatnak lenni, mint olyan­nak, amelynek 100 millió dollár vagyona van. Ha Quinn javaslata megvalósul, a General Mo­tors mammutot úgy kellene feldarabolni, hogy belőle 50 uj vállalat alakuljon. Mert General Motorsnak 5 ezer millió dollár a vagyona. Feldarabolásra a mammutvállalatokat kényszer alkalmazása nélkül is késztetni lehetne oly módon, hogy a 100 millió dollár vagyonon felül a vállalat pro­fitját érzékenyebben adóztatnák meg. Adófizetéstől tudvalevőleg a mammutok éppen úgy irtóznak, mint az óriások és a törpék, igy hát ez a metódus biztosan beválnék. BIBLIAI JELENETEK. Az arany borjú imádása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom