A Jó Pásztor, 1955. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)
1955-10-21 / 42. szám
8-15 OLDAL X Xö PXSZTOR Pünkösd után 21. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Máté 18. fej., 23—35. szakasz. Hasonló a mennyek országa egy királyember- Kez, aki számot akart vetni szolgáival. S mikor elkezdte a számvetést, eléje vivének egyet, aki neki tízezer talentommal tartozott. Mivel pedig nem volt miből fizetnie, parancsolá ura, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és minden vagyonát s úgy fizessen. Leborulván pedig a szolga, esedezék neki, mondván: légy türelemmel irántam és mindent megfizetek neked . . . Könyörülvén tehát az ur ama szolgán, elbocsátá őt és az adósságát elengedé neki. Kimenvén pedig ez a szolga, találkozék egy szobatársával, ki neki száz dénárral tartozott s megragadtán, fojtogatá őt, mondván: Add meg, amivel tartozol. És leborulván szolgatársa, kéré őt, mondván: Légy türelemmel irántam és mindent megfizetek neked. De amaz nem engedett, hanem ment és tömlőébe veté őt, amíg csak meg nem fizeté adósságát. — Látván pedig szolgatársai a történteket, igen megszomorodának s urukhoz menvén, elbeszélők neki mi történt. Akkor előhiván őt ura, mondá neki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy kértél engem, nem kellett volna-e tehát neked is könyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én is könyörültem rajtad? És megharagudván ura, átadá őt a poroszlóknak, mig csak meg nem fizeti minden adósságát. így fog cselekedni mennyei Atyám is veletek, ha meg nem bocsáttatok, kiki az ő atyafiának, szivetekből. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban határozottan s nyíltan kijelenti, hogy amilyen bánásmódot tanúsítunk embertársainkkal szemben, épp olyant fog a jó Isten is velünk szemben tanúsítani. Más szóval: a jó Isten csak abban az esetben bocsát meg s gyakorol velünk irgalmat, ha mi is megbocsátunk és tudunk irgalmasak lenni embertársainkkal szemben. De ha úgy akarunk eljárni, mint az a bizonyos evangéliumi szolga, aki elfogadta ugyan urának nagy irgalmasságát, de ő már az egyenrangujával szemben, szolgatársával szemben, még csak egy csekély irgalmat sem akart gyakorolni, akkor kedves olvasóim, ránk is vonatkozik az, amit Krisztus egy más helyen mond: Irgalom nélkül való Ítélet vár mindazokra, akik az irgalmasságot nem gyakorolták. Mert hát mi alapon várok megbocsátást és irgalmat Istentől, az Uramtól, amikor én egy embernek, a társamnak nem akarok megbocsátani és irgalmazni? Ugyan mi jogcímem van Isten végtelen nagy adományára, amikor én egy végtelen kis ajándékot se akarok adni? Azt mondja az írásban az Ur: “enyém a bosszú, én akarok mindent visszafizetni!” Isten jogába avatkozik tehát'az az ember, aki ítélkezik és bosszút gyakorol embertársa fölött, legyen bármennyire is igaza, legyen bármennyire is megsértve. És az ilyen ember eljárásával mintegy kihívja az Istent, hogy úgy járjon el vele szemben is, mint ahogyan ő járt el embertársaival szemben . . . S még egyet. A Miatyánkban naponkint talán többször is elmondjuk: “és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétetteknek ...” Bocsáss meg, amint mi is megbocsátunk . .. Ha mi ennek a krisztusi imádságnak szavait ajkunkkal ugyan elmondjuk, de az értelme szerint' nem cselekszünk, vagyis ha mi nem bocsátunk meg felebarátunknak, akkor az az imádság nem áldás lesz ránknézve, hanem átok; akkor nem megbocsátást esdünk le ,hanem — megtorlást, nem irgalom vár ránk, hanem irgalmatlanság . .. Mert ha nem akarunk megbocsátani és mégis ajkunkra merjük venni ezen szavakat: bocsáss meg, miképpen mi is megbocsátunk, akkor mintegy azt mondjuk Istennek: Uram, amit én gyűlöletet és haragot táplálok szivemben embertársam ellen, úgy táplálj Te is ellenem hasonlóan gyűlöletet és haragot. — Hát nem borzasztó az ilyen imádság, hát nem átok-e inkább az? ... És hozzáfűzhetjük még azt is, amit ugyancsak az írás mond: “A te szádból ítéllek meg, haszontalan szolga! . . . ” “Vigyázzunk, nehogy önmagunk mondjunk ki magunk fölött ítéletet. ARAB KÖZMONDÁSOK Mindenki meg van elégedve az eszével, senki sem a pénzével. * * A tudás éhezik, ha gazdag vagy, táplál, ha szegény vagy. * Egy dinár becsület többet ér egy láda aranynál. A veszprémi püspökség Kiváltsága volt a királynék megkoronázása A Szent István, királytól ránk maradt öt hiteles oklevél közül egyik a veszprémi püspökség alapitó okmánya. A püspökség alapítása 1009- re tehető, amikor Szent István Koppány lázadásának leverése után a keresztény vallás fokozottabb terjesztésére és megerősítésére külön püspökséget szervezett a Dunántúlon. Szent László 1092. évi oklevele, melynek eredetije máig is a veszprémi káptalani levéltár tulajdona, már bőven tájékoztat a püspökség és káptalan javairól. i Az egyházmegye megalapításakor nagy területekre terjedt ki. Magában foglalta Veszprém, Zala és Somogy vármegyék legnagyobb részét a Balatonnal és Bakonnyal, Fejérmegyét a Csepelszigettel és Pilis vármegyét Budával együtt. A Mura és Dráva vonalától felhuzódott a Dunáig egészen Visegrádig. A 14. századi pápai tizedjegyzékek tanúsága szerint nem kevesebb, mint 498 plébániája volt. Ezenkívül neves monostorok és kolostorok (ibakonybéli, tihanyi, zalavári, kapornáki, somogyvári, zirci, somlóvásárhelyi, stb.) szolgálták a magyar művelődés magasztos munkáját. Emellett az államélet nem egy fontos központja volt a püspökség területén. Ilyen Székesfehérvár, mely hosszú ideig az országgyűlések székhelyéül szolgált, társas káptalani egyházában történt a magyar királyok koronázása, Szent István és Szent Imre herceg sírja pedig a nemzet zarándoklásainak célpontját képezte. A Nyulak szigetén Szent Margit áldozta életét engesztelésül hazájáért; Budavára a 12. században az ország fővárosa, Visegrád pedig a 15. században az európai humanizmus egyik legjelesebb központja volt. A török megszállás hosszú időre megállítja az egyházmegye virágzását. Maga Veszprém városa két ízben, 1552- 1564. és 1593-1598 között van török kézen s a püspökség székhelye Bornemisza Pál püspök alatt (1549-1553) Sümegre kerül. Gennyei István (1628-1630) már 1630-ban újjászervezi az 1552-es török megszállás óta szünetelő káptalant, az intenzivebb szervező munka azonban csak 1686, — az egyházmegye területének teljes felsbabadulása után indulhat meg, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának hullámai eljutnak Veszprémig is: Heister Szigbert gróf császári tábornok katonái 1704 május 31-én rombadöntik a várost. Ezután azonban megindulhat a nyugodtabb építő munka. Gróf Volkra János püspök (1710-1720) letelepíti a piaristákat s felépiti a szemináriumot, Eszterházy Imre gróf nevéhez (1723-1725) pedig a barokk stílusban emelt székesegyház fűződik. Mindezeknél jelentősebb Padányi Biró Márton (1745-1762) szervező munkája, aki egymaga 107 templomot emel, illetve épit újjá. Halálakor 175 plébániája van már az egyházmegyének. Koller Ignác (1762-1773) a püspöki palota, a ferences kolostor s a jelenlegi szeminárium építtetője. Mária Terézia uralkodása alatt az egyházmegye területéből kihasítják a székesfehérvári püspökséget (1777); az ugyanakkor alakult szombathelyi püspökség számára Zala megye nyugati részét, mig Esztergom a buda-visegrádd vonalat kapja. Kárpótlásul a győri és zágrábi püspökségek területéből castolnak kisebb részeket az egyiázmegyéhez, úgy, hogy plébániáinak száma (151) igy is alatta marad a Bíró Márton püspök tevékenysége nyomán kialakult helyzetnek. A 19. század jobbára az egyházmegye belső szervezését szolgálja. Ranolder János (1849-1875) apácaiskolák alapításával uj korszakot teremt a magyar nőnevelésben; báró Hornig Károly biborospüspök (1888-1917) nemcsak a népnevelésnek, hanem az irodalomnak és művészeteknek is bőkezű támogatója. A 11-ik században épült román, később gót, majd barokk ízlésben átalakított székesgyeházat 1907- 1910 között eredeti román stílusban állíttatja vissza. A világháborút követő békeszerződés teljes egészében megkímélte az egyházmegye területét. A papi utánpótlás biztosítására Rótt Nándor (1917-1939) kisszemináriumot emel. A harmincas évek elején már mintegy 600 kát. népiskolája és 6 középfokú iskolája volt a püspökségnek, melyek mind áldozatul estek az iskolák állami kézbe való vételének. Az egyházmegye eddigi 95 püspökének sorát István püspök nyitja meg. A 15. században jeles diplomaták ülnek a püspöki székben s a legkiválóbb magyar prímások közül nem egy volt esztergomi érseki méltósága előtt a veszprémi püspöki szék birtokosa. A püspökség székelye a mindenkori magyar királynék kedvelt városa. Boldog Gizella Szent Benedek szabá-A magyar szovjetkormány jelentette, hogy Grősz József kalocsai érsek tarötönbüntetését megszakitották. Hogy mit jelent a büntetés megszakitása, azt tudjuk már Mindszenty József hercegprímás esetéből. Nem szabadságot jelent, még a tartózkodási hely szabadságát sem; inkább amolyan száműzetést, amely azonban a történelmi nevezetességű száműzetésektől annyiban különbözik, hogy a bíboros odahaza, Magyarországon van száműzetésben, csaknem teljesen elzárva a külvilágtól. Grősz József érseket, éppen úgy mint Mindszenty bíborost, úgynevezett államellenes üzelmek címén 15 évi börtönbüntetésre Ítélte a xngyar lyai szerint élő apácákat telepit le a Séd völgyéiben, akiknek kolostora az Árpádházi királyok alatt a magyar nőnevelés hires központja, ahol Szent Margit is nevelkedett. Itt készült az a remekművű miseruha is, melyből a magyar királyok koronázó palástja készült. A veszprémi püspök kiváltsága lett a magyar királyné megkoronázása. Merániai János esztergomi érsekkel szemben Róbert püspök (1209-1226) ezen jogát 1220 december 18- án Rómában az apostoli szentszékkel is elismertette. IV. Béla óta a veszprémi püspök a magyar királyné kancellárja; a 14.—15. században külön pénzverő joggal is rendelkezett. Külön említést érdemel a nagyhírű székesegyházi iskola, mely a 12. században már virágzott s a latin nyelven, logikán és szónoklattanon kívül a számtant, mértani, zenét és csillagászatot is tanítottak benne, sőt hosszú ideig egyházjogi tanszékei is voltak. 1276-ban Csák Máté hadai végleg elpusztították. Ugyancsak a 12.—13. szá* * zadból való aizi úgynevezett Gizella kápolna is, mely csúcs íves építészetünknek egyik legrégibb emléke. Mindezen emlékeken felül számos jelentős bucsujáróhely, templom gazdagítja egyik legrnagyarabb és legkatolikusabb egyházmegyénket. pizovj etbiróság. Büntetéséből négy évet kitöltött. Hogy büntetését most megszakitották, azt annak a körülménynek köszönheti, hogy Moszkva a genfi négyhatalmi, vodkás és pezsgős konferencia után barátságos húrokat kezd pengetni, hogy amit fegyveres erővel, atom- és hidrogénbombával nem mer megkísérelni: a világhóditási politikát egyelőre a diplomáciai fronton folytassa. Minthogy Moszkva a fővárosa Szovj et-Magyarországnak, az, amit ott elhatároznak, érvényes Magyarországon is. Grősz érsek fél-szabadsága azt a szovjet propaganda-hazugságot is szolgálja, hegy a szovjet országokban vallásszabadság van. HIRES hajdisz Párában valamikor az ifjúság bálványa volt egy Cáffbul nevű tenorista. A fiatalemberek még a frizuráját is utánozták s hajukat “á la Gapoul” fésülték. A tenorista egyszer egy kis nyári fürdőhelyen töltötte szabadságát. Egyik reggel úgy találta, hogy ideje, hogy fodrász fésülje meg és hozza helyre a frizuráját. Benyitott a fürdőhely egyetlen fodrászüzletébe. Ismét szülei otthonában van a kis Robert Marcus, akit Mrs. Betty Benedicto, egy gyermektelen anya vitt el a kórház bölcsőjéből. Oldalt Alan McCoy, a stocktoni ,Cal.) St. Mary templom papja látható, aki átvette a tolvajtól a gyermeket, majd vissza vitte szüleihez. GRŐSZKALOCSAI ÉRSEKÉT KIENGEDTÉK Ä BÖRTÖNBŐL Pünkösd után 21. vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 8, 5—15 Mondá az Ur e példabeszédet: Kiméne a magvető, elvetni az ő magvát; és amint vetett, némely mag az útfélre esék, és tapodtaték, és az égi madarak megevék azt. És némely a kősziklára esék, és kikelvén, elszárada, mert nem vala nedvessége. És némely a tövisek közé esék, és együtt felnővén a tövisek, elfojták azt. És némely a jó földbe esék, és kikelvén, százannyi termést hoza. Ezeket mondván, kiálta: Akinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. Kérdezzék pedig őt tanítványai, mondván: mit jelent e példabeszéd? kiknek ő mondá? nektek adatott tudni az Isten országa titkát; egyebeknek pedig példabeszédekben, hogy látván ne lássanak, és hallván, ne értsenek. Ez tehát a példabeszéd: A mag az Isten igéje. Az útfélre esők azok, kik hallgatják, azután eljő az ördög, és kiveszi az igét szivökből, nehogy hívén, üdvözöljenek. A kősziklára esők azok, kik midőn hallják, örömmel fogadják az igét; de nincs gyökerök; egy ideig hisznek, és a kisértet idején eltávoznak. A tövisek közé esők azok, kik hallják, de utóbb a szorgoskodástól, gazdagságtól és az élet gyönyörűségeitől elfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek. A melyek pedig a jó földbe estek, azok, kik tiszta és jó szívvel hallván az igét, megtartják, és termést hoznak béketürésben. Ezeket mondván felkiálta: Kinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. SZENTBESZÉD Az Ur Jézus a következőképpen magyarázza a példabeszédet: A mag az Isten igéje. Az Isten igéje, tudniillik az evangélium és annak hirdetése helyesen hasonlittatik a maghoz és a vetéshez; mert valamint az Isten igéje a hirdetőnek szája által, úgy a mag a vetőnek keze által hintetik szét és vettetik el. Valamint az Isten igéje a hallgató szivében, úgy a mag a föld belsejében fogamzik meg. Valamint a magból jön létre a termés, úgy a jó Isten igéjéből erednek minden jó cselekedetek. Valamint a föld mag nélkül haszontalan növényekkel, dudvával, tövissel és más effélékkel nő be, úgy az emberi szív Isten igéje nélkül hiúságokkal és vétkekkel telik el. Valamint a magot, hogy termést hozzon, tiszta, kövér és nedvdus földbe kell elvetni, úgy az Isten igéjét, hogy szellemi termést hozzon, tiszta és az erényességre, jámborságra kész szívbe kell befogadni — Szent Jakab apostol ezen szavai szerint: “Szelídséggel fogadjátok be a beoltott igét.” Valamint a földet, hogy a mag abban termést hozzon, meg kell tisztítani a haszontalan növényzettől, dudvától, tövistől és más efféléktől, aztán meg kell javítani, megszántani és megboronálni, úgy az emberi szivet is meg kell tisztítani a vétkes hajlamoktól, indulatoktól és szenvedélyektől bűnbánati cselekményekkel. Mondá az Ur: Az útfélre esők azok, akik hallgatják az Isten igéjét, azután eljő az ördög és kiveszi az igét szivükből, nehogy hívén üdvözöljenek. Valamint a mag befogadására nem alkalmas, kemény, járt útra esett magvak nem fogadtatnak be a földbe és nem takartatnak be földdel, hanam azoknak egyik részét a járókelők tapossák el, másik részét pedig a madarak ragadják el, úgy az Isten igéjét azoknak szivéből, kik bűnös szenvedés lyeikben elfogulva hallgatják, de belül nem képesek azt felfogadni, kiragadja az ördög, és a szivet a megszokott bűnökre tereli, hogy a lelket magának megnyerje és az örök üdvösségtől megfossza. Szívleljük meg az elmondottakat és adja a jóságos Isten, hogy amire törekszünk, kegyelmének bőségével gyámolitva teljesíthessük és igy egykor bejuthassunk az örök élet dicsőségébe, amelyről a nemzetek apostola igy szól: “Szem nem látta, fül nem hallotta, se az ember szivébe föl nem hatott, mit Isten azoknak készített, akik őt szeretik.” — Hogy fésüljem az urat? — kérdezte a fodrász, aki nem ismerte a művészt. Gapoul kérdéssel felelt: — Hallott már az “á la Capoul” frizuráról? — Természetesen. Hiszen egész Franciaország beszél róla. Itt még a falusi legényeket is “á la Capoul” kell fésülnöm. — Nos, hát akkor fésüljön meg engemet is “á la Capoul”. A borbély nézte a művész fejét, szemügyre vette elölről, hátulról, jobbról, balról, aztán kelletlenül megvakarta a füle tövét s szabadkozott: — Kérem, uram ne haragudjon, de meg kell mondanom egész őszintén, hogy olyan fejet, mint az öné, lehetetlen “á la Capoul” fésülni . . . Innitzer bécsi érsek meghalt Theodor Innitzer bíboros, bécsi érsek meghalt 79 éves korában. Utóda valószínűleg a jelenlegi érseki adminisztrátor Jachym lesz. HALLOTTA MÁR? . . . hogy Grönland a föld legnagyobb szigete, utána következik New Guinea.
