A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-04-22 / 16. szám

A JÓ Pásztor 3-IK OLDAL VÉGE A BARÁTSÁGNAK! Kilenc évi késéssel Molotov szovjet külügymi­niszter megüzente Angliának és Franciaországnak, hogy vége a barátságnak. Felmondta a barátsági szerződéseket .amelyeket Anglia és Franciaország kormányaival a világháború idején kötött a szovjet. Akkor a szovjet szövetséges volt, mert anyagi és katonai segítségre volt szüksége a németek ellen. Minthogy a német nácizmus közös ellenség volt, a barátsági szerződésbe felvettek egy pontot, amely szerint meg fogják akadályozni a német mlitarizmus feléledését és nem fognak csatlakozni oly szövetség­hez, amely bármelyikük ellen irányul. IDEJE VOLT! Ez a baráti szerződés még ma is teljes épségé­ben fennállva és biztostaná a világ békéjét, ha az oro­szok nem szegték volna meg 1946 óta százszor, vagy talán inkább ezerszer. Mig a szabad nemzetek a vi­lágon a legtermészetesebb dolgoknak tartották, hogy egy nagy háború után le kell szerelni, a katonákat haza kell engedni ‘ a civil életbe — amit, példának okáért, Amerikában a szélsőséges republikánusoktól a szélsőséges kommunistákig mindenki követelt —, a szovjet nem kérdezte katonáinak millióit, hogy ha­za akarnak-e menni, a szovjet zsarnokai egyszerűen mozgósítás állapotában tartották, visszatartották a vörös hadsereget és háborút üzent, hidegháborút, a tegnapi fegyvertársaknak és barátoknak. Ha tehát most Molotov felmondta a barátságot, ehhez csak annyi megjegyeznivaló van, hogy “éppen ideje volt.” ___ A felmondás indokolása alig érdemel szót. Mo­lotov szerint a nyugati kormányok megszegték a szerződést, amikor jóváhagyták a német fegyverke­zést, vagy, ahogy Molotov kifejezi magát, a német militarizmus felélesztését. A szovjetnek persze job­ban tetszenék egv fegyvertelen Németország, mint ahogyan nagyonis a szovjet tetszésére való volt ti­zenkét fegyvertelen kelet- és középeurópai ország a Visztulától a Dunáig, a Balti-tengertől a Fekete-ten­gerig. A baráti szerződés felmondása nem komoly do­log. De komolyak a szovjet többi lépései, amelyekkel a németek felfegyverkezését meg akarják akadályoz­ni. Miután fenyegetőzések nem hatottak a szabad nemzetekre, a mézesmadzag és zsarolás fegyvereivel próbálkoznak: MÉZESMADZAG ÉS ZSAROLÁS Ausztriának békét kínálnak és az orosz haderők kivonulását Ígérik azzal a feltétellel, hogy semleges maradjon és fegyvertelen. Ez az ajánlat nem annyi­ra a kis és jelentéktelen Ausztriának szól, mint in­kább közvetve Németországnak. Azt jelenti: Ha ti németek is lemondtok a fegyverkezésről és semlege­sek maradtok, vagyis kiléptek a nyugateurópai kö­zös védelmi szervezetből, akkor mi oroszok kivonu­lunk országotok keleti szovjetzónájából és megvaló­sul a ti álmotok, az egységes Németország! Az elkövetkező hetek és hónapok fogják megmu­tatni, hogy ez az orosz sakkhuzás eredménnyel jár-e. Mindenesetre fennforog a veszély, hogy a német nem­zet kapva kap az alkalmon, hogy a nemzeti egységet megvalósíthassa. A második legnagyobb párt, a szo­ciáldemokrata párt, ezt a politikát követi és más cso­portokban, még a javíthatatlan nácik soraiban is szá­mos pártolója van annak a szociáldemokrata állás­pontnak, hogy az első, legsürgősebb feladat a nem­zet egységének helyreállítása.. Erre a német nemzeti érzelemre appellál ravasz sakkhuzásával a szovjet. Kansasnak nem kell munkavédelem Kansas állam törvényhozásának farmer többsé­ge megszavazta ia “munkához való jog védelméről” szóló törvényjavaslatot, de az mégsem vált törvény­­fnyé, mert Fred Hall kormányzó vétót emelt ellene. A farmer képviselők, akik ezt a szépnevü tör­vényjavaslatot megszavazták, nem is tudják, mit szavaztak meg, miért is Hall kormányzó szükséges­nek tartotta, a vétón kívül, még ennek megmagya­rázását is. ÁLNÉV A törvény nem a munkásoknak a munkához való jogát védi, hanem csak a szervezett^ munkásokkal Szemben védelmébe veszi azt a munkást, aki a unió által kiharcolt magas béreket szereti, de a unió tag­sági dijakat fizetni nem szereti. Eszerirnt — mond­ta a kormányzó — ilyen törvénynek a neve hamis. Ilyen törvény nemcsak a munkásságnak, bánéin a munkaadóknak érdeke ellen is vét, mert az utóbbia­kat megfosztaná attól a lehetőségtől, hogy szabadon kössenek kollektiv szerződést, amely a unió tagságot megköveteli az üzem összes dolgozóitól (bizonyos idővel a munkába lépés után). ÁRTALMAS Végül azt fejtegette a kormányzó, hogy az úgy­nevezett munkavédelmi törvény ellentétben van az amerikai társadalmi renddel, amely nem ismer tár­sadalmi és gazdasági osztályokat, hanem csak sza­bad embereket, akik szabadon 'egyezkednek. Rossz szolgálatot tesznek Amerikának állami képviselők, akik ilyen Am erika-ellenes törvényre szavaznak. UNCLE SAM UTISZÁMLÁJA A háború években, 1941-től 1946-ig, a kormány több mint hatezer millió dollárt, pontosán 6,204,238- 000 dollárt fizetett hadianyag és katonaság szállítá­sáért a vasúttársaságoknak. 1946-ban Tom Clark, az akkori igazságügymi­niszter, jelenleg a Legfelsőbb Bíróság bírája, sok esetben tűimagasaknak találta a kormánynak felszá-Elet a vasfüggöny mögött SZAVAZNAK A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET 1951 ÉVI KONVENCIÓJÁ­NAK DELEGÁTUSAI A Rákóczi Segélyző Egye­sület és Verhovay Segély Egylet egyesítésének ügyé­ben folytatott tárgyalások után létrejött szerződési ter­vezetet a Verhovay Segély Egylet hivatalons lapjában ismertették a tagokkal. Aki azt olvasta, az úgy vélem meg­állapította, hogy a két testü­let igazgatósága által kikül­dött egyesítési bizottság mindkét egylet tagságának érdekeit szemelőtt tartva jó munkát végzett. Úgy egyez­tek meg, hogy a testvériségi eszme abból teljes mértékben kidomborodik: egyetlen cent előnyt sem élvezhet egyik egylet tagja sem a másik ro­vására. A Verhovay Segély Egylet február 19-iki rendkívüli igaz­gatósági gyűlésén többségi határozattal úgy döntöttek, hogy a testület konvencióját nem -hozzák előre, mert az alapszabályban előirt időben szeptember második hétfőjén kezdik meg — de mert addig a Rákóczi Segélyző Egyesü­lettel való egyesülés kérdését nem kívánják halasztani: igy még a Rákóczi Segélyző Egye­sület konvenciója előtt inté­zik el a kérdést — a Verho­vay Segély Egylet alapszabá­lyaiban előirt módon, az 1951 évi konvenció delegátusai sza­vaznak, hogy kivánják-e az egyesülést a Rákóczi Segély­ző Egyesülettel és hozzájá­rulnak-e a szerződés tervezet­hez. Az 1951 évi konvenció de­legátusai — az alapszabály szerint — az 1955 szeptem­berben összeülő konvenció delegátusainak megválasztá­sáig viselik tisztüket, addig ők a testület döntő fóruma a nagyon fontos kérdésben. a* A delegátusok a szerződés tanulmányozása után megál­lapíthatják, hogy mit tartal­maz az és ha kellően mérlege­lik mit jelent a két testület egyesítése, meg kell állapít­sák — az csakis előnyt jelent a biztosítottakra, mert a két testületből alakuló nagyobb egység erősebb fejlődési lehe- , tőségeket nyújt és a biztosí­tási üzletben — mert hiszen testvérsegitő testületeink leg­fontosabb tevékenysége ma már életbiztosítások szerzése — ez a legmérvadóbb. Előnyt jelent a nagyobb egység abban a tekintetben is, hogy jobban fel lehet ven­ni a versenyt a hatalmas biz­tositó társaságokkal, a na­gyobb testület jobban bírja az iramot mint két azonos célú és érdekű ,de külön működő két testület. Jobban tudnak kiképeztetni megfelelő üzlet­szerzőket, akik uj biztosításo­kat Írnak, nagyobb gondot tudnak fordítani az ügykeze- ' lök kellő kioktatására, akik j igy a biztosítottakat jobban tudják majd szolgálni. A nagyobb testület műkő- : désétől várni lehet az uj ala­kulat hatalmasabb fejlődé- ■: sét, ami azt jelentheti, hogy a : biztosítottak — a tagok — : befizetéseik nyomán újabb előnyöket, osztalékot élvez­hetnek nagyobb arányokban, mint eddig. Előnyt tehát több oldalról is jelent a két testület egye- < fcibéeb — hátrányt viszont csakis azok láthatnak abban — akik valamilyen érdekből nem óhajtják a két testvér-NINCS MÁR SEMMI BAI? A magyarországi lapok pár év ófa mindennap tele voltak panaszos levelekkel. Az olvasók panasz­kodtak az élelemhiány miatt, a kisihivatalnokok ko­miszkodása ellen, volt panasz bőven a vasutak ké­sése és a villamosok tultömöttsége miatt, még több az unalmas mozik és a piszkos üzletek ellen. De most már alig ‘találunk a pesti lapokban pa­naszos leveleket. Akad itt-ott egy-egy kritizáló cikk, de az nem a közönség köréből jön, hanem ott hely­ben fabrikálják. Mi történt? Nincs már semmi baj a kommunista paradicsomiban ? Szó sincs róla. Baj van, csak panasz nincs a Sza­­bar Népben és a Népszavában. A kormány letiltotta a panaszkodást, kemény megrovásban részesítette a Szabad Nép szerkesztőségét, amiért oly1 sok panaszos levelet közöltek a múltban. Teljesen ártatlanul érte a kommunista párt hi­vatalos lapját ez a szemrehányás. Ugyanis azelőtt a kormány megengedte a panaszkodást, mert Sztálin tanítása szerint üdvös dolog, ha a nép a kis, hatal­maskodó hivatalnokokra panaszkodik, igy elterelve a figyelmet a nagyok működéséről. Változnak az idők, a politikai szelek, és amikor változnak, a kommunisták mindig találnak bűnba­kot. ■ segítő testület egyesítését, egy nagyobb amerikai ma­gyar testvérsegitő testület létrejöttét. Egyetlen cent kár nem származihatik abból egyik tes­tület tagjára se, mert hiszen anyagilag mindkét testüle­tünk szilárd, megfelelő tarta­lékokkal rendelkezik és az e­­gyesülésre — nyugodtan irom le — körülbelül azonos va­gyoni helyzetben készülnek. Akik kerékkötői szerepet játszanak ma ebben a kér­désben, azok azt lebegtetik a tagok előtt, hogy egyik vagy másik testület anyagilag erő­sebb lenne a másiknál — s számokkal is dobálództak már ebben a kérdésben. Felelősségem teljes tudatá­ban irom újra le — ezt már egyszer megtettem — hogy a nyilvánosságra hozott szá­mok — nem mutatnak tiszta képet a két testület vagyoni helyzetéről, mert azok nem azonos számítási módokkal készültek. Más módszerrel ké­szítette a Rákóczi Segélyző Egyesület és más módszerrel a Verhovay Segély Egylet szakértője az 1953 évi vagyoni összeállitást — erről az évről szóló vagyoni kimutatással operálnak az egyesülés ellen­zői ----és igy azok nem mutat­hatják a helyes állapotot. Az 1954 év végi vagyoni állapotról már azonos mód­szerrel most van folyamat­ban a kimutatás készítése. A szakértők egyforma módszert használnak és ez fogja mutat­ni a két testület helyzetéről a való állapotot. És mert a testületek kimu-1 tatásait évről-évre a legna­gyobb figyelemmel kisérem, nyugodtan várom a két testü­let vezetősége által nyilvános­ságra hozandó azonos eljárás alapján készülő 1954 évi e­­redmény kimutatást, mert tu­dom, azt fogja mutatni, amit én várok, hogy az egyesülni . készülő Rákóczi Segélyző Egyesület és Verhovay Se­gély Egylet vagyoni helyzete, biztosítottjainak átlagos élet­kora és mindazok a szempon­tok, melyek a biztosítási üz­letben fontosak, annyira ősz- . hangban lesznek — hogy sem­mi akadálya nem lesz az egye­sülésnek és akik ma még an­nak ellenzői, azok is belátják, hogy tévedtek, amikor az egyesülés ellen szavalókat meghallgatták az egyesülés , mellett foglalnak állást. Hozzá kell még azt is ten­nem: ha a Verhovay Segély Egylet 1951 évi konvenciójá­nak delegátusai és a Rákóczi Segélyző Egyesület 1955 évi konvenciójának delegátusai megszavazzák az egyesülést az akkor is csakis abban az estben jöhet létre, ha úgy Connecticut, mint Pennsylva­nia állam biztositási hivatalai hozzájárulnak ahhoz. (A szer ződés tervezetet mindkét ál­lam biztositási hivatala per­sze ismeri, ennek ellenére is szükséges az aláirt szerződé­sek jóváhagyása is.) A Verhovay Segély Egylet 1951 évi delegátusai már a közeli hetekben szavaznak eb­ben a kérdésben. Én hiszem, hogy a konven­ció delegátusai, akik egyesü­letünk érdekeit tartják min­­denekfelett szem előtt az e­­gyesülés mellett fognak sza­vazni, mert az minden tekin­tetben a tagok, a biztosítottak javát szolgálja. És Ugyanúgy hiszem, hogy a Rákóczi Segélyző Egyesü­let junius 6-ikán összeülő uonjvenciójána k delegátusai is a szerződés tervezet, az egye­sülés körülményeinek és az abból mindkét testület tag­jaira származható előnyök megismerése után — az egye­sülés mellett fognak szavaz­ni. FAY FISHER ANDOR, “Magyar Bányászlap’' Ä1 Capone elődje Chicago városa, amely nem büszke arra, hogy a (közel­múltban A! Capone s még egy egfész sereg hírhedt gazfickó­nak volt" a hazája, méltán Ibüszke arra, hogy múzeumá­ban egy minden A1 Gaponét gonoszságban és veszélyes­ségben felülmúló gangszter maradványait őrzi. Gorgosaurus a tudományos neve annak a szörnyetegnek, amely, mint a neve mutatja, imég szörnyűségesebb teremt­mény volt, mint a családjához tartozó többi dinosaurusok. Elképzelhető, hogyan retteg­tek tőle a kisebb fenevadok 75 millió évvel ezelőtt. Rettentő erejéről fogalmait adhatnak csontvázának méretei: hosz­­sza 40 űáJb, koponyájának hossza 42 incs, és amikor fe­nyegetően felemlte a fejét, magassága elérte a 15 lábat. TAVASZI KULÖNLEKESSÉG! Uj férfi öltönyök $22.50 The H. B. Loan Co. 1778 W. 25th St., Cleveland, O. Gumi bélyegzők — Irodai kellékek Ace Rubber Stamp &. Office Supply Co. 135 THE OLD ARCADE E. 4 és Euclid Ave.-,val szemben PR 1-8483 Sludio: ON 1-1711 - Lakás GL 1-0892 Sullivan School of Music 3457 WEST 41si ST. SZAKKÉPZETT TANÁROK ART SULLIVAN According - Zongora - Hang osszhangozat Ingyen hangszer kölcsönzés kezdők részére. — Eladás és javítás Kerámiai osztályok d. u. 1 és 4 kö zöll és este 7.30 és 10.30 között Maree’s Ceramic Studio KERÁMIAI ESZKÖZÖK CSIPKE DRAPÉRIÁK 13605 Detroit Ave. ACrademy 1-3447 Lakewood 7, Ohio ARNDT Plumbing & Heating General Plumbing Contractors Átalakítások - Javítások - Csator­názás. Septic Tartály felszerelés 5300 RIDGE ROAD Iroda: TU 4-4141 — Lakás: VI 3-7798 STEPPKE HYDRAULIC BRAKE SERVICE Fékek újra bélelése: Ford $20.40, Buick $22.40. - Fék adjusztálás a legtöbb modelnél $1.50, fékolajjal együtt. - Gyári szolgálat. 3711 FULTON ROAD SH 1-8412 Cleveland. O. GUMIK - BATTÉRIÁK - SZERE­LÉKEK Mindenfajta kocsik javítása. 24 órás szolgálat HILL’S Sunoco Service Brookpark és Ridge Rd. SH 1-9629 Parma. O. FRANKLIN Garat?* Teljes autó javítási szolgálat Fék, body és sárhányó munka. Auto Lite Service Station 5242 RIDGE ROAD Telefon: ON 1-4155 West Side Thrift Shop TELJESEN Jó. TISZTA HASZNÁLT RUHÁK Európába való küldésre férfiaknak, nőknek és gyermekeknek. Férfi in­gek 50c, nőiruhák 99c, kabátok $1.00 és feljebb gyermekeknek. 3821 LORAIN. AVE., Cleveland, O. HUSZONNÉGY BELÜL jTviStíó h Hiúk Tesiríeléát’í ^o r Vív/ KÁVÉ. TÉR. KflKRO, NYLON HARISNYA SZÖVET, CIPŐ, VÁSZON, CIGARETTA - ES ^EGYEB CIKKEKET A MAGYAR UATÓSÁGOK EKGEDEL YEl/EL EÁ/HME/VTESEN' . KAPJÁK CÍMZETTEK KÉZHEZ AZ IKKA BUDAPESTI RAKTARABOl-Jcii/iína-értz A cs fculcUuih, I). S. RELIEF PARCEL SERVICE inc BRACKM/KLOS IGAZGATÓ Mit Y'BMál♦ /VE/V YORK 2/. A tó \+mlWm * ‘ PfíONE: LEHIGH <5-3535 mitott viteldijakat és visszakövetelt úgyszólván va­lamennyi vasúttársaságtól összesen több mint két­ezer millió dollárt. 2 BILLIÓ VESZTESÉG A kormány visszatérítési igénye felett az Inter­state Commerce Commission határozott most, olyké­­pen, hogy az egész vonalon elutasította a kormányt. A döntést a bizottság azzal indokolta meg, hogy a (kormány kevesebbet fizetett szállításért, mint privát felek. Hiába érvelt ezzel szemben a kormány azzal, hogy a hadiszállítások óriási mértéke indokolttá tett volna még sokkal alacsonyabb szállítási és viteldi­­jakat is. Szovjet dajkamese Magyarországon volt valaha, nem is olyan ró gén, bor, búza bőségesen. Most Chiléből kell impor­tálni bort és Argentínából búzát. Azért nincsen eléf bor meg búza, mert a magyar nemzet főhatósága, a2 orosz kormány ,a nehézipar és a haditermelés esz­telen erőltetését követeli és az engedelmes magyai csatlóskormány ezért a mezőkről a gyárakba és a bányákbe tereli a népet. Hogy az orosz kecske jóllakjék és a magyar nép­nek is maradjon valamicske káposztá, a magyar kor­mány a propagandakürtbe fuj és a megpróbálja kol- I hozókba toborozni a parasztokat. Nem azért, mintha a kolhozba verbuvált vagy kényszeritett paraszt töb­bet termelne, hanem azért, mert az önálló paraszt I lehetőleg elszabotálja az előirt beszolgáltatásokat, ellenben a kolhozparasztoktól minden nehézség nél­kül el lehet venni a munkájuk gyümölcsét. Ezért fújják a kürtöt: “Be a kolhozba!’’ Ezért olvashatunk gyakran a budapesti lapok­ban szovjet dajkameséket, amilyen például az itt kö­vetkező : Jó harcos Riez elvtárs Szépen fejlődik a naszályi Rákosi Mátyás Ter­melőszövetkezet. Tavaly ősz óta egyre gyakrabban kopogtatnak be az irodájukba a falu tekintélyes, jó­módú középparasztjai is és felvételüket kérik. Jó hi­re van a naszályi Rákosi Mátyás Termelőszövetke­zetnek szerte Komárom megyében. De kiváltképpen ismerik életüket, fejlődésük eseményeit a helybeli gazdák. Tavaly nyáron is elnézték a szövetkezeti föl­dön a kombájnt, amely szemveszteség nélkül, gyor­san betakarította a gabonát. A kombájn nyomában ott járt a tárcsa, elvégezte a tarlóhántást. Nem telt (bele két hónap, már szépen zöldeltek másodvetéseik. Kukoricájuk zömét négyzetesen ültetik, búzájukat keresztsorosan vetik. Egyszóval jól gazdálkodnak, értik a dolgukat. S még a derekuk sem zsibbad bele a kapálásba — a növényápolási munkák zömét a gép­állomás gépeivel végeztetik el; Nem csoda, hogy ter­mésátlagaik jóval meghaladják a környékbeli egyé­ni dolgozó parasztok átlagait. Szépek ezek az eredmények, mégsem beszélnek maguktól. Hanem beszél róluk okos, meggyőző szóval a vezetőség, a tagság, s különösképpen Reiz József mezőgazdász. Reiz József lelkes harcosa a termelő­­szövetkezet fejlesztésének. Jótanáccsal, olykor-oly­kor viták és harcok árán is biztosítja, hogy a régi, elavult munkamódszereket uj, korszerű eljárásokkal cseréljék fel. Úgy érzi: a szövetkezet minden sikere az ő életének, munkásságának egy-egy fontos állo­mása. S büszke is ezekre az eredményekre. Büszke, de nem üres kérkedés ez, hanem eszköz a termelőszövet­kezet további erősítéséhez, gyarapításához. Az ő ter­melőszövetkezetükről tavaly a zárszámadás körül sok dicsérő szó esett megyeszerte. De Riez elvtárs még ennél is jobban örült annak, hogy szövetkezetük­ről beszélnek. Naszály dolgozó parasztjai, s úgy szól­nak felőle, mint tulajdon jövendőjükről . . . Jó harcos Riez elvtárs, példát vehet róla min­den mezőgazdasági szakemberünk. Harcol a nagy ter­mésért, a búza mázsáiért, a bor hektoliterjeiért, de mindenekelőtt harcol az emberekért, a dolgozó pa­rasztok gazdagabb, kulturáltabb, módosabb életéért. A szocialista jövendőért vívja harcát . . . Ezért szó­szólója a termelőszövetkezet ügyének. Mert ez a táv­lat emeli igazán magasra az agronómus munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom