A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-03-04 / 9. szám

Barátságtalan a háborús barát A háború idején baráti kapcsolat állt fenn a szö­vetséges hadvezérek, Eisenhower és Zsukov tábor­nokok közt. Mint mi mindnyájan, úgy Eisenhower is abban reménykedett akkor, hogy az oroszok, akikkel együtt harcoltunk a náci pestis kiirtása céljából, a háború után is barátaink maradnak, különböző uta­kon ugyan, de békességben fognak haladni velünk együtt egy jobb jövő felé. Mindnyájan csalódtunk. PROPAGANDA. A múlt héten Zsukov tábornok, az uj orosz had­ügyminiszter, nagy beszédet tartott ;a szovjet vörös hadsereg megalapításának 37-ik évfordulója alkal­mából. Nem a vörös hadsereg megalapítóját magasz­talta, Trockijt, mert ezt Sztálin száműzetésbe kerget­te, aztán Mexicoban bérgyilkossal agyonverette. Nem a vörös hadsereg megalapítójának gyilkosát bélye­gezte meg, hanem Eisenhower elnököt és mindazo­kat a befolyásos amerikaiakat, akik nyíltan háborúra készülődnek a szovjet ellen. És hangoztatta, hogy ők, az oroszok és csatlósaik, békét akarnak. Békét akarnak, mint ahogy Hitler is békét akart... HAZUGSÁGOK VASÁBA A fiatal Harvey Matusov tanúvallomása alap­ján több kommunista alvezért a szövetségi bíróság (börtönbe vetett és most Matusov azt mondja, hogy hazudott a bíróság előtt. A szenátus vizsgálóbizottsága előtt napokon át folyt a kihallgatása és ő megmaradt az állítása mel­lett, hogy hamisan vallott a kommunista vádlottak ellen. Mi lesz ennek a következménye? Talán az, hogy a kommunisták perét meg kell ismételni. És valószí­nűleg az is, hogy Matusov ellen ham - eskü címen el­járást indítanak. Yokohama japán városban leégett a katifikus aggmenház. Majdnem száz a ben­­égett nők száma s azt hiszik, hogy ezek közt volt a hires Pillangó Kisasszony is — a 85 éves Hisako Oyama asszony, — aki sok-sok évvel ezelőtt Puccini olasz zeneszerzőnek mintaképe volt a Madame Butterfly opera szövegének és zené­jének megalkotásánál. : ■ ) FRANCO ß A HITETLENEK A SZABAD AZSIA VÉDELME KI HAZUDIK? KI HA UD( TT?n —( __íci’epTezéseKkei , , uo ai-Ai/uövv a ' Vizsgálóbizottság előtt, de mos senkisem tud­hatja, mikor mond igazat és mikor hazudik. A legcifrább állításai (vagy hazugságai) a kö­vetkezők : A McCarthy bizottság ügyésze, Roy Gehn adta a szájába a hamis vallomásokat. McCarthy szenátor küldte őt a legutóbbi válasz­tási kampány idején Montana és Washington álla­mokba, hogy ott agitáljon Mansfield és Jackson de­mokrata szenátorok ellen. Ezt Matusov meg is tette és kommunista-barátságot hányt a demokraták sze­mére. A szenátorok elleni hamis adatok egy részét a McCarthy bizottság egyik tagjától kapta. Mit szól ehhez McCarthy? “Nem méltatom cá­folatra”, — mondja. Matusov, a hazug, aztán még magafajta hazug tanuknak minősített egyeseket, akik nagy szerepet játszottak korábbi kommunista-perekben, mint a vád tanúi, úgymint: Elizabeth Bentley, Louis Bu­­denz, Paul Crouch. ámenka ma erősebb, mint valaha veil ALKOTMÁNYOS DIKTÁTOR Fulgencio Batista, volt őrmestert és parlamenti gyorsírót felavatták, mint a cubai köztársaság alkot­mányos elnökét. Mint Argentínában, most már Gu­bában is a diktátor magára öltötte az alkotmányos uralkodó palástját. Drámai felavatási ünnepség volt Havanában. Az elnöki palota körül egy mérföld körzetben min­den egyes ház tetején géppuskás rendőrök álltak őrt és a palotához vezető minden utcában rendőri őrjá­ratok cirkáltak. Ily biztonsági intézkedések mellett az inauguráció zavartalanul ment végbe. MERÉNYLET KÉSZÜLT A Szakadatlan elővigyázatosság oka a követke­ző volt: Havana egyik külvárosában egy kézigránát idő előtt felrobbant és két férfi súlyos sérüléssel kór­házba került. Abban a házban, ahol a robbanás tör­tént, megtalálták a. régóta keresett Vöröshajut. így nevezték Orlando Lemust, a Batista elleni összees­küvés vezérét. És találtak a házban 70 géppuskát, 40 puskát, 50 üveg nitroglicerint (bombakészitéshez), pisztolyokat, kézigránátokat. A VÖRÖSHAJU VÉGE A Vöröshaju nem adta meg magát, lövöldözés­sel fogadta a rendőröket és az egyik rendőrt súlyo­san megsebesítette. De a többiek nyomban agyon­lőtték. Batista, az alkotmányos elnök, elrendelte poli­tikai ellenfeleinek összefogdosását. Elsőnek Ochoa, volt szenátor titkárát fogták el. A múlt évben Manilában, a Fülöp Szigetek köztársasága fővárosában, nyolc nemzet de­legátusai szerződést kötöttek a szabad délkeletázsiai orszá­gik és szigetek közös védel-Fülöp SpSKek, Ausztrália" New Zealand, Thailand (Szi­­am) és Pakisztán. Ezeknek el­ső konferenciája a múlt hé­ten volt Bangkokban, Thai­land fővárosában, a parlament üléstermének szinaranynal (be­vont díszes falai közt. Hatalmas haderő A konferencia első szónoka Dulles külügyminiszter volt. Biztositotta a résztvevő nem­zeteket, hogy Amerika készen áll a segitségj/e, ha a szövet­ség .bármeh^Éj^Á ellen táT ilaiigoztatmB| |^Amenka : a világnak ebbenrn részében ' erősebb, mint valaha volt, erő- ^ sebb, mint volt a világháború ] idején. A Csendes-tenger vi- j zein 400 amerikai hadihajó i cirkál. 350,000 haditengerész ' és 300,000 katona van ott ké- , [széniéiben, továbbá 30 légi ( raj, rakétamotoros, bombázó j minden fegyverrel (tehát az atombombával is) el vannak látva. Nem szavak, hanem teltek szabadságának megvédelmml zése végett. A délkoreai köz­társaság 20 hadosztályának a költségeit fedezi, évi 500 mil­lió dollárt. A formosai szabad kínai kormányt és haderőt évi 300 millió dollár költséggel tá­mogatja. Indokínában az ame- ■ rikai segítség szintén évente 1 százmilliókra rúg. Mindezek az ■ adatok megcáfolják azt a né­mely helyeken nyilvánított aggodalmat, hogy Amerika válságos helyzetben cserben- ■ hagyja a kínai kommunisták részéről fenyegetett szabad nemzeteket. Veszélyes aknamunka De elismerte Dulles azt, hogy jelenleg Ázsiában nem annyira fegyveres támadás veszélye fenyeget, mint in­kább kommunista izgatás és propaganda. Ennek a veszély­nek csökkentése végett Ame­rika messzemenő gazdasági segélyt nyújt. Miközben Bangkokban az ázsiai szövetségesek tanács­koznak, a kínai kommunisták haladnak a maguk utján, győ­zelemről győzelemre. Egyre újabb partmenti szigetéket foglalnak el Chiang-kai-shek nacionalistáitól, 'délfelé pedig a szomszédos Thailand s Bur­ma államokat fenyegetik. Thai kommunisták hatalmas hadereje áll a Thai határon s a kínai kommunistáiktól kapja fegyvereit is, a kiképzést is. Nincs egyetértés Az eredményes védekezés­nek fő akadálya az, hogy az angolok nem értenek egyet az amerikai ploitikával. Ők azt ajánlják, hogy adjunk meg a kínai kommunistáknak min­dent, amit követelnek, mert a kínai kommunisták követe­lései jogosak. Igen ám, de ha beengedjük a kommunistákat Formosa szigetére, semmi re­■ ménye sem lesz a kínai nép­nek, hogy felszabaduljon a ; kommunista zsarnokság alól. ■ A szabad Formosa jelentősé­­, ge éppen abban áll, hogy a fel­■ szabadulás reménységének a jelképe. Az évszázados ellentét és ellenségeskedés a ke­reszténység és az izlam közt tűnőiéiben van. Nem a kereszt és a félhold állnak egymással szemben, ha­nem a civilizáció és a kommunizmus, a szabadság és a zsarnokság. A törökök legmegbízhatóbb szövetsé­geseink, igazi barátaink. És a legkeresztényebb kor­mány, a spanyol kormány, szoros barátsági kapcso­latra törekszik a marokkói arabokkal, a Spanyol föld­ről évszázadok előtt elűzött mórok utódaival. LÁZADÓK VAGY HAZAFIAK? Mig a francia Marokkóban az arab nép lázado­zik a francia fenhatóság ellen, a spanyol Marokkó­ban békesség van. A franciák száműzték a függet­lenségre vágyó marokkói arabok szultánját és ezt a szultánt a spanyol Marokkóban az egyedüli szultán­nak ismerik el. A franciák a marokkói lázadókat ter­roristáknak nevezik, a spanyol Marokkóban a ne­vük: felszabadítók, igazi hazafiak. FELSZABADÍTÁS Az arab világot a múlt hetekben lázba hozta az a hir, hogy Franco tábornok, Spanyolország diktá­tora, a spanyol Marokkót gyarmati sorból felemelni, függetlenné nyilvánitani szándékozik és azt tervezi, hogy az így megalakuló független Marokkó állam­mal Spanyolország szövetségre lép. Ha ez a terv megvalósul, példátlan eseménynek leszünk tanúi: ‘ Franco önkormányzatot, vagyis több szabadságot ad: a marokkói arab benszülötteknek, mint saját spanyol népének. RÉGI ELLENSÉGEK — RÉGI BARÁTOK Ennek a különös spanyol-arab barátságnak ér­dekes háttere van. A marokkói arabok sokkal köze­lebb állnak a spanyolokhoz, mint a franciákhoz. Ugyanis Spanyolorszí 1 nvi nyolcszáz éven át a mó­rok uralkodtak, elkeveri :k a spanyolokkal, nyel­vükben és kultúrájuk’ an sok spanyol elem van, és hasonlóképpen a spanyolok nyelve és kultúrája gaz­fnyhülhet, a vallás. POLITIKAI INTRIKA Másik oka a spanyol-arab barátságnak politi­kai. A spanyolok a mar kói arabokat ki akarják játszani a franciák ellen. Éppen azt a szultánt szán­dékozik Franco a megalakuló független marokkói állam élére állítani, akit a franciák száműztek. Minthogy ily módon gyengülnek a franciák ki­látásai, hogy a francia Marokkóban rendet és nyu­galmat teremtsenek, a szovjet propaganda kapva kap az alkalmon és izgatja az arabokat a franciák ellen. A budapesti rádió arab nyelven tüzeli harcra az ara­bokat, mint annakidején Mussolini tette. JÁTÉK A TŰZZEL Mindez nyugtalansággal tölt el bennünket, mert éppen a francia Marokkó területén vannak a hatal­mas amerikai légi állomások, amelyeknek megépíté­se ezer meg ezer millió dollárba került s amelyeknek elvesztése súlyos csapás lenne számunkra. Ugyanis azokról a repülőterekről órák alatt elérhetik háború esetén amerikai atombombán repülőgépek a szovjet legérzékenyebb pontjait, köztük Moszkvát, Lenin­­grádot és a Balti-tenger hadikikötőit. Mit csinálnak a sok pénzzel? Mint mindenki tudja, a Ford Motor Company összes részvényei a Ford család kezében vannak. Te­hát a hatalmas autógyár minden hasznát a család kapja. Ez a haszon nem milliókat, hanem százmillió­kat tesz ki. Vájjon, mire használják Fordék a ten­gersok pénzt? Két porció hagymásrostélyost egy mil­liomos még kevésbbé túl elfogyasztani, mint egy éhes szegény ember, mint azt már régen megállapította az egyik Rotschild. Két pár nehéz követ nem lehet a Ford hölgyek füleibe akasztani. Minek is folytassuk — százmilliókat nem lehet elkölteni. A Ford Company most újabb gyártelepeket lé­tesített, egyet Californiában, egyet Kentuckyban, egyet New Jerseyben, és ez alkalomból _a máskülön­ben nagyon titoktartó Fordék közük, hogy az utolsó nyolc év alatt 1420 millió dollárt költöttek uj épitke­­zésekre, uj gyári üzemek létesítésére. Erre költik a százmilliókra menő profitot. És uj üzemeikben a munkásoknak újabb és újabb ezrei ta­lálnak jól fizetett munkaalkalmat. BARÁTSÁGOS SZOVJET POLITIKA Az oroszok a szokásos békepropagandát újab­ban tettekben is alátámasztják. Hívogatják a japá­nokat, üljenek össze békeszerződés megkötésére. Amikor Japán a háborús ellenségekkel San Francis­cóban békét kötött, egyedül a szovjet maradt távol. Most ezt a mulasztást pótolni akarja Moszkva. Ennek az orosz békeakciónak értelme világos: éket akarnak verni Japán és Amerika közt. Hajlan­dók evégből odáig menni, hogy gazdasági előnyöket kínálnak a japánoknak. Az oroszok békeakciói éppen olyan gyanúsak, mint háborús készülődéseik. TÖBB ÖZVEGY AMetropolitan biztositó társaság kimutatása szerint 1954-ben a halálozási arány Amerika népessége körében kedvezőbb volt, mint valaha. Ezzel együtt azonban megnö­vekedett az özvegyek száma, mert a nők tovább élnek, mint a férfiak s a statisztika ked­vező alakulása elsősorban a nők hosszabb életének köszön­hető. ARAB TITO A bibliai idők óta hires Bagdad városából jön a hir, hogy ott Irak arab ország és Törökország vé­delmi szerződést kötöttek, miáltal Törökország után most már ez az arab ország is része lett az európai közös védelmi szervezetnek a kommunizmus ellen. Mi itt alig tudjuk elképzelni, milyen óriási je­lentőségű kis esemény ez, milyen Szörnyű izgalmat keltett az egész arab világban — a Tigris és Eufra­­tesz bibliai folyóik partvidékétől egészen a Földközi tenger másik végét lezáró Marokkó—Gibraltár ten­gerszorosig. Röviden: ezzel megtört az arab egység, az arab államoknak az Arab Liga néven működő in­te rnacionálé ja, amely semleges a szabad világ és a kommunizmus közt és nem hajlandó részt vállalni az Amerika vezetése alatt álló antikommunisfa világ­­szövetségben. Ennek a most megcsonkult Arab Ligának vezeT tő állama Egyiptom. Dul-ful mérgében Egyiptom diktátora, Gamal Nasser 36 éves tábornok-miniszter­elnök; egybehívta az Arab Ligát egy közgyűlésre, amelynek napirendjén egy pont szerepel, Irak kizá­rása az Arab Ligából. Nuri Said, az iraki miniszterelnök, eszerint az arab világ Titoja. Kizárják az arab internationáíé­­ból, mert nem ügy táncol, ahogy Egyiptom diktátora- -AMERIKA LEGNAGYOBB III MAGYAR HETILAPJA r Tha GOOD SHEPHERD Is the larges /ok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET. AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ. FÜGGETLENSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom