A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-02-25 / 8. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA The GOOD SHEPHERD Is the largest Hungarian Weekly Newspaper la America VOL. 33. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O. péntek, 1955 február 25. EGYES EZÁM ÁRA 10 CENT No. 8. SZÁM Azok a gonosz kávéspekulánsok Horacio Cintra Leite, a brazíliai kávéérdekelt­ség- amerikai képviselője, keserűen kifakadt a spe­kulánsok ellen, akik most erőnek erejével lenyomják a kávé árát. Kijelentette, 'hogy a mostani alacsony árak egyáltalán nem felelnek meg a kereslet és kí­nálat arányának, hanem egyedül a lelkiismeretlen spekulációra vezethetők vissza. A spekulánsok — folytatta Senor Leite — azt a hazugságot terjesztik, hogy a brazil pénzt le fogják értékelni, továbbá, hogy Brazíliában nagyszerű ter­mésre van kilátás. Rámutatott arra, hogy ma az Egyesült Államokban 132 millió fonttal kevesebb kávé van raktáron, mint tavaly ilyenkor, és mégis mindenki csak elad, nem pedig vesz. Ez nem egész­séges állapot és ebből csak a spekulánsoknak lehet hasznuk. Nem emlékezünk arra, hogy Senor Leite hason­lóan keserű szemrehányásokat tett-e a spekulánsok­nak akkor, amikor azt a hazugságot terjesztették, hogy elfagyott majdnem az egész brazíliai kávéter­més és oly magasságba szöktették fel a kávér árát, amely nem felelt meg a kereslet és kínálat arányá­nak. HIDR0GÉNR0MRA A BÉKE VÉDELMÉRE Az angol kormány közli, hogy Amerika és Oroszország után most Anglia is fog gyártani hidro­génbombákat, vagyis oly nagyerejü bombákat, ame­lyek egész nagy területeken minden életet el tudnak pusztítani. Komoly megfontolás alapján, Ameriká­val egyetértve, azért határozták el magukat hidro­génbomba gyártására, mert úgy vélik, hogy ezzel a békét szolgálják, a háborút megelőzni segítenek. A hidrogénbomba szörnyű pusztít óere je ugyanis visz­­szariaszthatja a kommunistákat attól, hogy háborús kalandba bocsátkozzanak. Amerikai katonák segítettek Tachen szigeten a polgár lakosságnak, hogy gyor­san összeszedhessék és elszállíthassák a holmijaikat. EDDIG ES NE TOVÁBB A kínai kommunisták nem számítanak további ame­rikai engedékenységre Koreában e r e d m é nyesen 1 szálltak szemben amerikaival, • sőt az Egyesült Nemzetek ösz­­. szességével, Indokinában le­győzték a franciákat, a napok­­, ban harc nélkül meghóditot­­, ták a Tachen szigetcsoportot a kínai kommunisták. Mi lesz legközelebb? A kínai kommu­nisták azt mondják: Miután a Tachen szigetcsoportot elfog­­'|íri^Ri"L fogjuk két, amelyeket Chiang áruló < nacionalistái tartanak meg- 1 szállva s ezzel megérik a hely- 1 zet arra, hogy fegyveres erő- 1 vei meghódítsuk Formosa szi- i getet is. i Tachen szigetcsopL-foknak a , harc nélkül való feladását. Fontos pozíciók Tachen után még fontosabb két sziget sorsa bizonytalan. Quemoy és Matsu ezek a szi­getek. Egyik is, másik is egy­­egy kinai kikötővárosnak elő­retolt bástyája. Ha ezeket a szigeteket a^^mmfurnsták el­ellenben Chiang nacionalista katonasága amerikai támoga­tással meg tudja védeni ezt a két szigetet, akkor Chiang na­­dionalista haderejének vala­mikor a jövőben ugródeszkája lesz a kinai szárazföld elleni akcióra. Ily nagy fontosságuk lévén e szigeteknek, egy de­mokrata szenátor felszólítot­ta a külügyminisztert, nyilat­kozzék, hogy Amerika fel van­­e készülve arra, hogy Quemoy és Matsu sizgeteket megvédje. Yes or No! — elég volt a tit­kolózásból, mondta a szenátor. Erre Dulles nagy beszédet mondott, amelynek lényege az, hogy a partmenti szigeteket, mint ilyeneket Amerika nem tartja eléggé fontosnak arra, hogy értük harcba menjen a kommunista Kina ellen; de ha a kinai kommunisták a szige­teket kifejezetten azért akar­ják elfoglalni, hogy ugródesz­kát nyerjenek Formosa meg­támadására, akkor “résen le­szünk.” Térjenek észhez! Ez nyilvánvaló fenyegetés, de ugyanakkor a külügymi­niszter hozzátette, hogy a kommunista Kina jobban te-Rágalmaznak * 1 Közben még egyebeket is 1 kurjongat az egyre hangosabb * pekingi kommunista rádió: A 1 Tachen szigetcsoport polgári ( lakosságát a Chiang-féle na- < cionalista banditák elhurcol­ták, az amerikai katonák se- 1 gitségével, Formosa szigeté- » re! Akik vonakodtak velük 1 menni, azokat felkoncolták! Ezzel Amerika részese lett az 1 elkövetett népirtás bűnének, amelyet megtorlással fényé­­get meg az Egyesült Nemze- ■ tek szervezete. Inog a bizalom Könnyű elképzelni, hogy a kinai kommunistáknak felso­rolt sikerei és propagandaha­zugságai nem maradnak hatás nélkül a még szabad ázsiai nemzetekre Wash ingtomba mindenfelől bizalmas jelenté­sek érkeznek, amelyek szerint az ázsiai népek nem bíznak többé abban, hogy Amerika hajlandó vagy képes lenne az ő szabadságukat kommunista támadással szemben megvé­delmezni. Maga Dulles kül­ügyminiszter állapította meg a múlt héten tartott beszédé­ben, hogy az ázsiai népeknek ez a bizalmatlansága és csiig­­getegsége elérte azt a pontot, ahol már egészen közel van a veszély. Határozatlanság Az ázsiai szabad népek bi­zalmatlansága érthető, egye­bek közt, az okból is, hogy Amerika szándékait és terveit homály fedi. Eisenhower elnö­köt ismételten megkérdezték, hogy vájjon Amerika csak Formosa és a Pescadores szi­getek védelmét v á 1 lalja-e, vagy pedig hajlandó a kinai kommunistákkal szem b e n 1 megvédelmezni a többi part­menti szigeteket is. Az elnök . újra meg újra kitérő választ adott és közben elrendelte a szi, ha békésj utón próbálja megszerezni Formosa szig-etet. Dulles tehát kimondta, hogy “eddig és ne tovább!” — de egy hátsó kaput még mindig nyitva hagyott. Nagy a kockázat Amerika népe és az egész világ megérti ezt a habozást. Amerika elmegy a lehetőség jön egy amerikaí-Rinai TpioOi rut, amely éppoly kevéssé maradna helyi jellegű hábo­rú, mint volt a koreai. Az oro­szok százával és ezrével adná­nak a kínaiaknak legmoder­nebb rakétamotoros MÍG re­pülőgépekeit és tucatjával gyil­kos tengeralattjárókat, — sőt azt sem lehet kizárni, hogy nyíltan háborúba men­nek, nemcsak Ázsiában, ha­nem Németország, Francia­­ország és Anglia ellen is és sorra hatalmukba kerítik, mint másfél évtized előtt a német nácik. Európa gyenge, kicsiny, de gazdag országait, hatalmas ipari termelésüket. A tét nagy és akik Amerika sorsát intézik ezekben a vál­ságos időkben, mindenáron elejét akarják venni annak, bogy a békepropagandisták atom- és hidrogén-háborút zú­dítsanak az emberiségre. Ha már nem lehet a kommunisták fejéből kiverni a rögeszmét, hogy ők hivatottak a világnak a meghódítására és szovjeti­­zálására, Amerika minden­esetre legalábbis időt akar nyerni. Mert amig élünk, mindenesetre nyertünk — mint egy halálraítélt — napo­kat, hónapokat, éveket. Antikommunisták megostromolták a berni román szovjet követséget Svájc fővárosában, Bern­ben, 38 órán át rettegtek a ro­mán kommunisták. Egy anti­­kommunista csoport, gép­fegyverekkel és kézigránátok­kal felfegyverkezve, megro­hanta a követségi épületet és fegyvervégen kiparancsolta onnan az elvtársakat a család­jaikkal együtt. A kiürítési ak­ciónál egy román soffőr éle­tét veszítette. Az előkelő villában azután az ellenforradalmárok elbari­­kádozták magukat és kijelen­tették, hogy addig nem távoz­nak onnan, amig a romániai szovjetkormány nem bocsát szabadon öt szabadságharcost, akiket Romániában börtönben tartanak. A svájci köztársaság nem­zetközi kötelezettsége lévén követségek és konzulátusok megvédése, erélyesen közbelé­pett a rendőrség. Ultimátu­mot küldött a betolakodóknak és megfenyegette őket, hogy erőszakkal kikergeti őket, ha szép szóra nem hallgatnak. És nemcsak fenyegetőzött a ren­dőrség, hanem katonai tanko­kat és gépfegyvereket is fel­állított a követségi villa körül. A hat hősies támodó közül hárman megadták magukat, de a többiek is másnap, ami­kor egy pap a lelkűkre beszélt, meggondolták és feladták az ellenállást. Mind fogházba kerültek, de hír szerint kettőnek sikerült onnan megszökni. Gyilkosság vádját fogják emelni ellenük, mert agyonlőtték a követség soffőrjét. Mialatt a ház urai voltak, az ellenforradalmárok megsem­misítettek minden kommunis­ta propagandairatokat. Gyémántot gyárt a General Electric Ezermesterek évszázados álma valósult meg: a General Electric mesterséges utón előállított gyé­mántot — valódi gyémántot. Mi a gyémánt? Közönséges graphit kristálytisz­ta formában.^ És mi a graphit? Az a széntartalmu anyag, amiből a plajbász feketéje készül. A grap­­hitból a természet gyémántot csinál olyképpen, hogy elképzelhetetlenül nagy nyomásnak és elképzelhe­tetlenül magas hőségnek teszi ki, nem egyszerre, ha­nem évszázadok folyamán. A General Electric azt, amit a természet évszázadok alatt müvei, megcsinál­ta egy művelet alatt, pár percen belül. Olyan erős nyomás alá helyezte, mintha 240 mérföldnyi földré­teg nehezednék rá, az ennek megfelelő magas hőfok­ban, mert tudni kell, hogy a nyomás hőt fejleszt. A mesterségesen készített gyémánt semmiben sem különbözik attól, amelyet Délafrika földjében találnak. De drágább a valódinál, legalább kétszer­­annyiba Jcerül. Idővel persze olcsóbb lesz a gyémánt gyári előállítása, de azért még nem kell attól tarta­ni, hogy a hölgyek drága gyémánt ékszerei értékük­ben csökkenni fognak. Egyelőre a mesterséges gyé­mántot csak ipari célokra használják: vágásra, fú­rásra, hasításra. Errs a gyémánt azért legalkalma­sabb, mert keményebb, mint bármely más ásvány, vagy fém. Ipari gyémántot most nagy mennyiségekben importál Amerika. De ha háború esetén a tengeri szállításnak akadályai lennének, a mesterséges gyé­mánt fogja ellátni a gyárak szükségletét. DRÁGASÁGI PÓTLÉKOT KAPNAK A kongresszus képviselőháza megszavazott sa­ját tagjainak, úgyszintén a szenátus' tagjainak évi 10,000 dollár fizetésjavitást. Ha ezt a drágasági pót­lékot a szenátus is megszavazza, a fizetések igy ala­kulnak : Minden szenátor és képviselő az eddigi 12 - 500 dollár helyett 22,500 dollár évi fizetést kap és ezenfelül 2500 dollár költségátalányt. Az^ alelnök (aki a szenátusnak elnöke) és a kép­­visplőhá*' elnöke, 5000 dollár fizetésjavitást kapnak ® dollár lesz, plusz 10,001» dollár költ- á O .... As Ezek az összegek első tekintetre magasaknak tűnnek fel, de meg kell gondolni azt, hogy a kon­gresszus tagjai két lakást tartanak fenn, egyet ott­hon és egyet. Washingtonban, és kampányaik során nagy kiadásaik vannak. A 2500, illetőleg 10,000 dol­lár költségátalány nem túlságosan sok, ha meggon­doljuk, hogy példának okáért Nixon alelnök, amikor szenátor volt, egyedül karácsonyi üdvözlőkártyákra 4237 dollárt költött 1950-ben és 1951-ben. (A pénzt californiai milliomosok adták össze.) BÍRÁK és ÜGYÉSZEK A kongresszusi fizetéseken kívül emelik^ a szö­vetségi bírák és ügyészek fizetését is. Legfelsőbb Bí­róság: 35,000 dollár. Fellebbezési bírák: 25,000 dol­lár. Elsőfokú bíróságok bírái: 22,500 dollár. Ügyé­szek: 12,000—20,000 dollár. Mindezeket a fizetéseket, ha törvényerőre emel­kednek, január 1-től visszamenőleg fizetik ki. SOKAN ELLENZIK Azt hinné az ember, hogy a honatyák és a haza bölcsei mind örülnek ennek az aranyesőnek. Pedig bizony voltak többen, akik ellenezték a fizetésemelé­seket. Például egy missouri farmer képviselő azt mondta: “Mi átszenvedtünik egy év áradást, három év szárazságot és két év Ezra Taft Bensont, a mi farme­reink ínségbe jutottak, hogyan nézhetnék én a sze­mükbe, ha fizetésemelést szavaznék meg magam­nak !” Sokakat hidegen hagy a fizetés kérdése.^ Van­nak a kongresszus mindkét házában szép számban milliomosok és kisebb gazdagok, köztük ügyvédek, akiknek irodája odahaza busás jövedelmet hoz, mi­alatt ők Washingtonban politizálnak. Például Bri­­cker ohioi republikánus szenátor ügyvédi cége éven­te 50,000 dollár tisztletdijat kap egyedül a Pennsyl­vania vasúttársaságtól. Neki és hasonlóknak nem kell 10,000 dollár zsebpénz. VÉGÉN CSATTAN AZ OSTOR Mrs. Annie Lee Moss néger irodai munkásnő egyike volt a szerencsétleneknek, akiket McCarthy szenátor üldözőbe vett. Kommunistának vagy lega­lábbis volt-kommunistának nevezte a szenátor, Mrs. Mosst felfüggesztették állásától, hónapokon át vizs­gálat alatt volt, mig végül kiderült, hogy a vádasko­dás teljesen alaptalan volt. Erre visszahelyezték ál­lásába és több mint 1000 dollár fizetést utaltak ki neki arra az időre, amig fel volt függesztve. Mrs. Mosst ebben az ügyben George Hayes né­ger ügyvéd képviselte. George Hayest most Eisenhower elnök kinevez­te a washingtoni Public Utilities bizottság tagjává. Ennek a bizottságnak eddig még sohasem volt néger tagja. Beolvadt lapok: KERESZT. EGYETÉRTÉS. VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG. BUFFALOI HÍRADÓ HIRAD^^GGETLENSÉCl INTELEM A SZOVJETNEK L A miiamenj±>en raj n dió ^ ’-ft B^**»fiabozik-e Htom- es t^narogtm tiálni, ha mégis háborúra kerül a sor? Churchill mi­niszterelnök ezt felelte: Nem fogunk habozni, vég­szükség esetén alkalmazni fogjuk ezeket a legpusz­títóbb fegyvereket. És már jóeíőre kimondjuk, hogy nem fogunk habozni, azért mert kommunisták csak­felbátorodnának támadó háborúra/ ha a szabad vi­lág oldalán habozást észlelnének. INKÁBB HALÁL, MINT RABSÁG És feltettek a képviselők még egy kérdést, amely minden angolt nyugtalanít: vállaljuk-e az atom- és hidrogénbomba-háboru szörnyű kockázatát? Vállal­juk-e a kockázatot, hogy az ellenség rombadönti vá­rosainkat? — Igen, — mondta Churchill miniszterelnök, — ezt a kockázatot vállalnunk kell, mert nincs más választásunk. Inkább elpusztulunk, de nem vetjük magunkat alá a kommunista zsarnokságnak. A FORMOSAI SZÖVETSÉG A kongresszusnak mindkét háza jóváhagyta az Egyesült Államok és a nacionalista Kina kormányai közt létrejött szerződést, mely szerint Amerika fegy­veres erővel is megvédelmezi Formosa szigetét és a szomszédos Pescadores szigeteket, amelyek a sza­bad, nacionalista Kina birtokában vannak. A KOCKA EL VAN VETVE Ezzel visszavonhatatlanul el vagyunk kötelezve Formosa védelmére, ugyanakkor, amikor a kommu­nista Kina ugyancsak visszavonhatatlanul _ elkötelez­te magát Formosa birtokbavételére. Melyik fél erő­sebb: Amerika vagy a kommunista Kina? — ez az egyedüli kérdés, amelyre feleletet kaphat az, aki kenyértörésre viszi a dolgot. KI ERŐSEBB? Hogy melyik fél erősebb, az már megmutatko­zott a Tachen szigetcsoport kiürítésénél. A szigetek tölbb mint 30,000 főnyi katonai és civil lakosságát az amerikai Hetedik Flotta védelme alatt elszállították Formosa szigetére és a kinai kommunisták nem mer­tek a kiürítési akcióba beleavatkozni. SZOVJET ÍGÉRET A szovjet nagy hangon megigérte támogatását ebben a konfliktusban a kinai kommunistáknak, de az ígéretnél többet nem adott. Az ígéretnél több_ — háború lenne s attól a kardcsörtető oroszok még visz­­szarettennek. Az oroszok még nem mernek háborút kezdeni, holott Nyugat-Európa ma még katonailag nem elég erős. A szovjet félelmének kizárólagos oka Amerika rettenetes katonai hatalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom