A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-06-17 / 24. szám
SF OLDAL A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; ________Founder; B. T. TÁRKÁNY alapította_________ Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal ■— Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon; CHerry 1-5028 *•8111$** 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: 3gy évre __________________$6.00 Fél évre -------V--------------------$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year _________________$6.00 Half Year _________________$3.50 Btered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office oi Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. NEHRU MOSZKVÁBAN Nem lep meg bennünket, 'hogy Nehru indiai miniszterelnöknek oly lelkes fogadtatásban volt része ia szovjet fővárosban. Ez az utazás egyike volt a legjobban bereklámozott politikai utazásoknak, ha meggondoljuk, hogy Nehru nem is hivatalos minőségben ment Moszkvába tárgyalni, csupán “tanulni akar”. A szovjet természetesen lelkesen fogad mindenkit, aki tőle akar tanulni. Nehru azonban az előző évek alatt is alaposan rászolgált erre a lelkes fogadtatásra. Nem kommunista ugyan, de nyilatkozataiban valahogyan mindig a szovjet jár jobban és Amerika mindig aféle fekete báránynak látszik. Nehru szerint minden hatalmi csoportosulás rossz és elitélendő, de a két rossz közül Amerika egy kicsit rosszabb, mint a szovjet. Nehru egyike az ingerlő talányoknak a nyugat részére. Saját hazájában vaskézzel nyomja el a kommunistákat, de nemzetközi viszonylatban mintha a szekerüket tolná. Mindez a semlegesség ürügye éu jelszava alatt folyik. És a szovjet részére sokkal előnyösebb, ha egy semleges mond szépeket róla, mintha egy csatlós mondaná. Ez okból Nehru lelkesen ünnepelt vendég Moszkvában. A világ általában szeret Nehrura, mint közvetítőre gondolni. Sokan hiszik, hogy szolgálatot tehet a nyugat és kelet közötti feszültség enyhkésében. A magunk részéről ehhez nem sdk reményt füzünk. Tiszteljük Nehru emberbaráti bölcsességét, szándé kainak tisztaságát, de úgy érezzük, politikai elefántcsonttoronyban él, amelynek ablaka kelet felé nyílik. KOMMUNISTA MÓDSZEREK (Canadian Scene). “A munkásságnak világ szerte meg kellene tanulnia világos gondolkodás utján azt, amit én keserű tapasztalatok árán tanultán, meg: azt hogy a kommunizmus esküdt ellensége a mi szakszervezeti életünknek. Elitéli a mi megérte magatartásunkat, türelmünket, a problémák békéi elintézésének módját. Ezek mind védőbástyát jelentenek a kommunista terjeszkedéssel szemben ebben az országban. Éppen ezért a kommunista gyűlöli ezeket és el akarja pusztítani. Ő természeténél fogva pusztító és szabotáló. Ezért hangsúlyozom én ismételten, hogy csak egy szó van, amivel kifejezően lehet jellemezni a kommunista módszert és ez — szabotázs.” így ír Bob Darke, volt kommunista és jelenleg angol szakszervezeti vezető a “Recorder” cirnü londoni lapban. EJH, RÁÉRÜNK ARRA MÉG! Pató Pál, akit Petőfi Sándor hires verséből jól ismerünk, lusta fráter volt, igazi magyar nemes a régi időkből. Neki semmisem volt sietős, ő mindig ráért. Ez is volt a jelszava: Ejh, ráérünk arra még! Ezt a jelszót magukévá tették most a magyarországi kommunista hajcsárok is, de mint mindent, ezt is elferdítették. Az agyonhajszolt munkásra rákiáltanak : Ejh, ráérsz te erre is, arra is, munkára és gyűlésre és üzemi értekezletre és Szabad Nép olvasásra és szemináriumra! Ejh, ráérünk erre még, arra még! Mindenki ráért, még a háziasszony is. A háziasszony ráért a főzésre, takarításra, a gyermek gon dozására és — akár hiszik, akár nem —ráér minden házimunkája elvégzése után arra is, hogy a kolhozban dolgozzék a mezőn, a háziállatok körül. Hihetetlen? Nos, aki kételkedik, olvassa ezt: Ács Lajos országgyűlési képviselő elvtárs költségvetési beszédében törvényes rendelkezéseket sürget a beléptetettek asszonyainak munkakötelezettségéről. (A “beléptetettek” szó parasztokat jelent, akiket bekényszeritettek a kolhozba.) Azt mondja Ács Lajos, igaz, hogy az asszonynak első kötelessége a család, de a házkörüli munka után marad ideje arra is, hogy a kolhozban dolgozzék . . . De mennyire marad ideje, ha a hajcsárok hajszolják. Itt a bizonyíték: Akiipusztán a 70 hold legnehezebbén megművelhető földet a háziasszonyok munkálták meg. Mikor a hatalmas krumplitábla termését pár nap alatt betakarították, sok férfi álla leesett a csodálkozástól. Ezek a háziasszonyok nemhogy belebetegedtek volna a nagy munkába, de még A gyermekek legjobb niulattatóink Régen az őseikre voltak büszkék az emberek, manapság a gyermekeikre. És ez a büszkeség érthetőbb és hasznosabb is. Az emberek több gondot fordítanak gyermekeikre, eöbbet foglalkoznak velük és ez jó hatással van nemzsák a gyermekekre, hanem a felnőttekre is. A gyermekekkel való társalgás ugyanis üditőleg ihat a mindennapi gondoktól elcsigázott felnőttekbe, akik szürkének, kietlennek átják a világot. A gyermek ellenben, akinek az értelme most nyiladozik, másképp lát, színesebben, elevenebben, olyan összefüggéseket talál a világ mindennapi dolgán, ame'yek sokszor meglepők és muatságosak. Egy hirneves amerikai hitszónok egyik beszédét igy kezdte: — Kenyerem javát már réren megettem és mint minden Tyarló ember, sokféleképpen verestem szórakozást az életben. De soha jobban nem mu'attam, mint a gyermekek köpött. Soha annyi kedves tréfát, eredeti, mulatságos ötleet nem hallottam, mint a gyermekek között. A gyermekek a legjobb mulattatói azokiak, akiktftudnak velük bánni. Keressétek a gyermekek ba-átságát és ti is élvezni fogjáok az ő szellemüknek üde viágait. És meg fogjátok látni i is a különös dolgot, amit én bájt. A gyermek nem tudja, észre sem veszi, hogy csacsogása közben sok mulatságos dolgot mond. Ugylátszik a legjobb tréfák is erőlködés nélkül születnek, mint a virák a réten. Itt adunk egy csokorra valót a gyermektréfát virágos rétjéről. * Az apa magyarázza a kisfiának, 'hogyha valakinek értékes tárgyát ellopják, azt be kell jelenteni a rendőrségen és a rendőrség emberei aztán megkeresik azt. — Ha neked lenne egy szép nagy autód és azt ellopnák, mit csinálnál ? — Búsulnék! —felelte a kis fin. * —Szegény ponilovacskák! —sajnálkozik egy négyéves kslány a cirkuszban. — Miért szegények? — kérdi tőle a nevelőnő. — Azért, mert nem piszkálhatják az orrukat! * A hároméves Liliké igy szól kopasz nagybácsijához: — Neked nincs egy csepp hajad sem, hát minek akkor neked fej! * — Igaz, ho#y mindnyájan porból vagyunk? — kérdi a kisfiú az anyját. — Bzony igaz és mindnyájan porrá leszünk! — hangzik — Hát azért, mert sok hering van benne! * Az ötesztendős Erzsiké lélekszakadva rohan be az anyjához : — Mama, mama! A Mici macskának a macs-kagólya hat kis cicát hozott! * — Mondd csak mama — kérdi a kis Margit, — ha papa nem vett volna téged feleségül, akkor is rokonom volnál te nekem? * A kis Jancsit tanigatja az anyja verses bibliára, ilyenformán : Képmására az Úristen Megteremtett kegyelmesen! — Tudod már ? — kérdi tőle az anyja egy kis idő múlva. — Hogyne tudnám! — feleli Jancsi büszkén. — Mondd hát! És Jancsika mondja is, de ilyenformán; Kétmázsára az Úristen Megteremtett kegyelmesen! * Egy kisfiú a kertben játszik és játékásójával kettévág egy gilisztát. — Miért teszel ilyen kegyetlenséget ? —szól rá az apja. —Mert unatkozott egyedül. Most ketten vannak és most már játszhatnak is. áttam. Én pedig a gyerme:ek között forgolódva, mögéé kerültem a tiz-parancsolatiak és a negyedik parancsolat hátán ezt láttam fölirva: tiszteljétek gyermekeiket. A' gyermektréfák önkénteletüI, fejtörés nélkül születnek 's -éppen ez ad nekik különös a válasz. — Hát akkor én nem megyek ki, ha esik az eső, mert akkor sár lesz belőlem. * A gyermekek azon vitatkoznak, miért sós a tenger? A Jóska fiú bölcs képpel igy dönti el a kérdést: A Jó Pásztor Verses Krónikája VILÁG FOLYÁSA NYMON Sanyika a felhős eget nézegeti és fejcsóválva mondja: —• De kopott már a Nap! Az Istenke teremthetne újat, ez pedig jó lenne Holdnak! * Gyerekek egy meleg nyári napon a patak mellett játszanak és az egyik megjegyzi, hogy nagyon kevés viz van most a patakban, tavasszal több volt. — Igen! — mondja az egyik — mert a halaknak melegük van és megisszák a vizet. Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Véd tűk Európát, védtük a Keresztet, nely a Félhold helyett most Moszkvától reszket. Ha a magyar nem küzd tán századok óta, Félhold alatt nyögne egész Európa. Mialatt a magyar a világért vérzett, részvétet irántunk egy ország sem érzett. 3 mi történt? Tudjuk már könyv nélkül, betéve: izéthullt Magyarország, mint az oldott kéve. 3 jutalmul azóta az uj nagyhatalmak, kegyetlen “békével” öt részre szabdaltak. 3 mig halálsikolytól torzult el az arcunk: kis rabló “utódok” nagyot hiztak rajtunk! ízületnek, de gyorsan meghalnak a percek, íihülnek a tüzek, életünk elserceg. Elvirul s végül elkopik az élet, i egyszer csak azt látjuk, minden semmivé lett. Reményvetésünket- a jég mind elverte, italunkat a sorú méreggel keverte. Dús hajunk kihullott vagy télsz infehér lett; nyarunk őszbe fordult, őszünkből meg tél lett. Éltünk fogyó holdhoz hasonlatos már csak, s lassan ránk zuhannak teljesen az árnyak. Életünk alkonya velünk már csak játszik, 5 végül elutazni már könnyűnek látszik. Búcsúzik a tavasz, júniusban járunk, i szivünk mélyén újra a nyár után vágyunk. Legtöbb nyár, mely elmúlt, csalódást okozott, s minden nyár a véghez csak közelebb hozott, Mikor kéklő hegyek csalogatva hívtak: én betűt róttam a zörgő papírnak. Álmodtak a völgyek, csillogtak a tavak, s szüntelen peregtek gépemről a szavak, üzentek a tájak, zugó vízesések, s igy fejeződik be a nyárról az ének: Csak azok nyaralnak, élnek és pihennek: akik egész évben úgyis csak pihentek! > .........-4-—-'.... 3 ■ == — Pista! — mondja az apa a fiának — ne menj közel a lovunkhoz, mert ijedős. — Nem ijedős az — válaszol a gyerek, — hiszen mindig egyedül hál az istállóban. * Karcsi nézegeti a nővérét, - aki bálba készül. —• Én nem venném föl ezt a ruhát! -— mondja megvetőleg — mert, lent hosszú, fent meg rövid. * Gézácska elgondolkozva néz maga elé. —Min gondolkozol? — kérdi az anyja. —• Azon, hogy ki fogja eltemetni az utolsó embert! TELEFON-INFLÁCIÓ Ridgeway tábornok főhadiszállása azt kérte a francia kormánytól, hogy tisztjei részére 3600 'telefonkészüléket szereljenek fel. A párisi telefonigazgatóság kérdést intézett Ridgway tábornok főhadiszállásához, nem elégednének-e meg kevesebb telefonnal. Mindjárt javaslatot is tett 900 telefonállomás felszerelésére, amit a közismert anyaghiánynyal indokolt meg. “A kilencszáz telefonállomás felszerelése esetén” — irta válaszában a párisi postaigazgató — “négy amerikai tisztre jut egy telefonkészülék.” Ridgeway tábornok főhadiszállása erre ezt válaszolta : “Félreértések elkerülése végett közöljük, hogy főhadiszállásunkon csupán kilencszáz tiszt teljesít szolgálatot, de mindegyiküknek legalább négy telefonállomásra van szüksége.” a szénaforgatásra, a gyűjtésre is vállalkoztak. Ördöngösség, amit csináltak? Nem. Csupán annyi, hogy a munkaidőiben minden percet alaposan kihasználtak. É,s ehhez nem kell más, mint szeretni a kolhozt és törődni a családi és a kolhoz jövőjével! Az amerikai magyar háziasszonyoktól kérdezzük: Volna-e kedvük hazavándorolni a falujukba, ahol már várja önöket a kolhoz? Ejh, ráérünk arra még! EGYETLEN VÉTKE Pierre Tudey, párisi villamosvezető, most ünnepelte negyvenéves szolgálati jubileumát, mely alkalommal kijelentette, hogy egyetlen-egyszer hágta csak át a szolgálati szabályzatot azon előirását, amely szerint tilos az utazó közönséggel menet közben beszélgetni. Akkor ismerkedett meg későbbi feleségével UTAZÁSOK A HOLDBA ÓRIÁSOK CSILLAGA Cyrano könyvénél megállhatunk egy pillanatra, az ötletessége és fantáziája megérdemli, hogy röviden beszámoljunk az ő kalandos utazásáról. Egy szép napon indult el, vízzel telt üvegeket akasztva magára, mik a napsugarak melegétől felhevülve és megkönnyebbülve a magasba vitték a bátor utast. Azonban nem ment jó irányban s ezért egy pár üveget léha jitott magáról, hogy újból a földre jusson s még egyszer elinduljon. Közben a föld elfordult s ő Franciaország helyett Oanadában esett le, ahol aztán egy újabb módot keresett, hogy tervét keresztül1,'in esse. Repülőgépet szerkesztett, de alig kezdte el az első próbákat, mikor erősen megsebesült. Sebeinek gyógyítására ökörvelőt kent fel a testére s annyiraamennyire jobban érezve magát, elindult elszabadult gépének Ikeresésére. Meg is találta, éppen mikor a környék lakossága fel akarta gyújtani keserves munkájának eredményét. Hamar felpattant a gépre és megszökött a bosszús tömeg elől. Jó magasra emelkedett már, mikor a gép egyszerre sülyedni kezdett. Ő azonban tovább emelkedett, mert a Hold szívni kezdte a rajta levő ökörvelőt s igy aztán valóban eljutott a Holdba, ahol egy almafa tövében tért eszméletre. FOGOLYPECSENYÉT LŐTT A Holdon Cyrano óriásokat talált, akik borzasztóan elcsodálkoztak ő rajta, az apró emberkén s úgy bántak vele, mint egy furcsa állatkával. Tanitgatták •mindenféléire, pórázon vezették s nagyon sokat mulattak rajta. Végre találkozott egy fiatal holdlakóval, aki valamikor a földön lakott s igy barátsággal volt a jövevénnyel szemben. Tőle tudott meg mindent Cyrano a holdbéli óriások életmódjáról. Hosszadalmas lenne mindent elmondani s ezért csak egy igen jellemző apróságot említünk meg, amely jellemző Cyrano fantáziájára. Egyszer azt mondta óriás barátjának, hogy fogoly pecsenyét akar enni, mire kimentek vadászni. Az óriás elsütötte puskáját s a lövésre három fogoly esett — készen megsülve Cyrano elé. A puskapor ugyanis olyan volt, hogy megölte a madarat s azonnal megkopasztotta és meg is sütötte. A NÓTA VÉGE Cyrano után szinte özönlöttek az emberek,a Hold felé. Se szeri, se száma a Holdbéli utazásoknak, de bizony ezek már kivétel nélkül gyöngén sikerült kópiái a Cyrano utazásának. Az írók fantáziája kimerült. A tudomány is halad roham lépésekben s bebizonyította, hogy a Holdon nincs levegő, nincs növényzet és igy nem lehet szerves élet. Ezek a megállapítások egészen közismertekké váltak s igy a regényírók még csak érdeklődésre seim igen számíthattak, amikor mindenki azonnal észrevett volna minden kis valószínűséget itt. Verne Gyula csak a Hold közelébe merte vinni hőseit, magán a Holdon már nem tudott semmi érdekeset elképzelni s ezzel úgy látszott, mintha végképp meg kellett volna szűnni a fantasztikus égi utazások sorának. Azonban mégis akadt valaki, aki mindezek dacára is tudott újat csinálni: Wells, a világhírűvé vált angol iró, akinek regénye nagyon szépen összhangzásban tud maradni ia tudománynyal és egyáltalán nincs benne lehetetlenség. STEVENSON A BEVÁNDORLÓKÉRT Aidliai Stevenson, aki elnökjelölt volt 1952-ben és lesz 1956-ban, éles támadást intézett a középeurópai bevándorlás ellenségei ellen, akik a jelenlegi McCarran-'Walter bevándorlási törvényért felelősek. Azt fejtegette, hogy a középeurópai népek másodrendűvé bélyegzése és bevándorlásuknak korlátozása nemcsak azért kárhozatos, mert csökkenti Amerikának, mint a szabadság egykori menedékhelyének tekintélyét a világban, hanem azért is, mert értékes emberanyagtól fosztja meg az amerikai gazdasági életet és kultúrát. AMERIKÁT NAGGYÁ TETTÉK Hol lenne ma Amerika, ha a függetlenségi harc és az első világháború közti időben nem jött volna ide 40 millió idegen? — kiáltott fel Stevenson. — Európa gazdasági és szellemi értékekben gazdagabb lenne ma, Amerika pedig gyenge és iparilag fejletlen és a szabad világ vezetésére képtelen lenne. Stevenson a demokrata párt nagy többsége nevében a mostani igazságtalan bevándorlási törvény módosítását ígérte. Néhai McCarran szenátor és Walter pennsylvaniai képviselő ugyan demokraták, de ők a demokrata párt idegenellenes kisebbségéhez tartoznak. Egy demokrata választási győzelem a jövő évben biztosítaná a közép- és déleurópai népek fokozottabb bevándorlási lehetőségeit, a fukar nemzeti kvóták felemelését.
