A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1955-06-10 / 23. szám
1 nroldal A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD; Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 ________________*sm*_ 53__________________ ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: Sft'y évre __________________$6.00 One Year _________________$6.00 Fél évre ...______________,..$3.50 Half Year ______1__________$3.50 DAW CROCKETT A MEDVEKUCSMÁS HŐS LEGENDÁJA ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. AZ AMERIKAI IFJÚSÁG Sokszor emlegetik az amerikai ifjúságot és nem mindig hízelgőén. Pedig az amerikai ifjak legnagyobbrésze egészséges, vidám, erőteljes, minden szépért és jóért lelkesedő és leleményesebbk, mint más nemzeteké. Húsz közül egy mégis bajba kerül időnként, a statisztika tanúsága szerint. Minthogy ilyen esetekről szenzációs újságcikkek számolnak be, egyesek az egész generációról, mint “ifjúkori bűnözőkről” emlékeznek meg. Ez az általánosítás igazságtalan. A 19 éven aluliaknak a száma Amerikában 54.5 millió, akik közül 20 millió 10—18 éves. Ez a csoport 13 millióval szaporodott a második világháború óta. Tizennyolc százalékuk nem normális körülmények között él. Vagy csak az apával, vagy csak az anyával, vagy szülők nélkül. Halál és elválások kedvezőtlenül befolyásolják az ifjak lelkivilágát. Ennek ellenére is, ifjúságunknak csak 5 százaléka kerül bajba, kivételesen. Kilencvenöt százalékuk tehát normális és kiegyensúlyozott életet él. Az öt százalék problémát jelent, amit tagadni nem lehet. Iskoláink tudatában vannak ennek és az iskolai életen belül tanácsadással iparkodnak segíteni, azonkívül szórakoztató programokkal kötik le a gyermekek szabad idejét. Az egyházak hasonlóképen ifjúsági programokat szerveznek és a helyes irányba terelik a gyermekek szellemi életét. A városi, állami és szövetségi hatóságok törvényhozási, igazságszolgáltatási reformok, egészségügyi és más intézetek utján fáradoznak az ifjúság érdekében. Az egész ország népe vállvetve dolgozik az ifjúság problémáinak megoldásán. A kritikusoknak a többség viselkedését is tudomásul kell venniök. A fiuk közül sokan újságot hordanak ki szélben, hóban, sárban. A lányok kisebb gyermekek gondját viselik, mint baby-sitterek. Segítenek a háztartás vezetésében, tisztogatásban, mosogatásban és nagymosásban. Füvet vágnak a kertben, etetik a háziállatokat, havat lapátolnak. Iskola után sportolnak, biztatva barátaikat és örvendezve sikereiknek. Télen korcsolyáznak a befagyott tó tükrén, nyáron úsznak és éviekéinek a tavakban, folyókban vagy az uszodákban. Vasárnaponként ünneplőbe öltözve mennek a templomba, résztvesznek az énekkarban vagy gyertyagyujtó minisztrálásban. Az újságok is megemlékeznek néha-néha a kötelességteljesités példáiról. Legutóbb huszonöt 15—16 éves fiú és lány napi 6 órai munkával iskolát épített fel a községüknek. A pennsylvaniai Bucks Countyban 16—20 éves zsidó fiatalemberek a leégett egyleti házat restaurálták. A kvékerek gyermekei a new jerseyi Lakewoodban 500 hontalan kalmük részére állítottak fel jól felszerelt tábort. Az amerikai cserkészszövetség bőrbe kötött könyvet nyújtott át nemrégiben az Egyesült Államok elnökének, 1000 vállalkozást sorolva fel, amelyeket 95,000 cserkész fejezett be a halászatot, vadászatot, vizelllátást és talajviszonyokat feljavítva. De a lánycserkészek sem maradtak el a fiuk mögött, kórházi programmok sikeres lebonyolitásáVan. Vérgyüjtő központokat állítottak fel és tartanak fenn a Vörös Kereszttel egyetértésben, sőt rendszeres kórházi szolgálatot látnak el. Az amerikai fiatalság túlnyomó része készséges segítője családjának, iskolájának, községének és az országnak. Ezek a tipikus képviselői az amerikai ifjúságnak. A lapok nem Írnak szenzációs riportokat a kötelességteljesités példáiról, de mielőtt “fiatalkorú bűnözőkről” beszélnénk általánosságban, gondoljunk a sokmillió példás viseletű gyermekre is. Új hős és régi legenda foglalkoztatja most az amerikai gyermekek képzeletvilágát: Davy Crockett. Mindenki énekli vagy legalább is dúdolja a népszerű dalt, hogyan ölt medvét Davy három éves korában. Walt Disney televíziós sorozata, a mozikép, amit teremtett róla, erősen hozzájárult a legenda terjedéséhez, de az amerikai mesekönyvek már több mint száz év óta regélnek a legendás hős kalandjairól. Van valami tipikusan amerikai ebben a bőrharisnyás, medvekucsmás férfiben, aki hősiesen harcolt az' indiánokkal, amikor egyenlő fegyverekkel küzdöttek, de védelmükre kelt, amikor az amerikai kongresszusban támadták őket. Ezért van az, hogy Davy Crotíkett megragadta ifjak és öregek fantáziáját. Élete telve van izgalmas kalandokkal, beszéde uj fordulatokkal, izmai meseszerü készségekkel. Történelmileg megállapitható, hogy 1786 augusztus 17- én született Davy a tennesseei Hawkins megyében, mint ir bevándorlók gyermeke. Hamarosan hires fatermelő, erdész és vadász lett belőle, aki kalandjait izgalmasan színes formákban tudta előadni. Polly Fridayt vette el feleségül, a lenhaju és kékszemü falusi kislányt és néhány év elmúltával vele és két fiával elindult a nyugat felé, mint sokan mások. Az Andrew Jackson elnöksége alatt kitört indián háborúban kiváló előőrsi szolgálatokat végzett és olyan áltáT lános népszerűségre tett szert, hogy valósággal bényszeritették, hogy a kongersszus tagjává legyen, ahol is épen olyan vakmerőén lépett fel mindenkivel szemben, mint a rézbőrüek elleni csatározások idején. A kongresszusban minden igazságos és helyes törvényjavaslatnak készséges szószólója lett és a kongresszusi tárgyalásokat eredeti, humoros felszólalásaival farkit otta. Felszólalási elsőbbségét egyszer azzal erőszakolta ki az elképedt honatyáktól, hogy az ő apja mindenkit elvert Kentuckyban, ő pedig még az apját is legyőzte, hogy neki van a legszebb húga, a legszilajabb paripája, a legmegbizhatóbb puskája és a legharapósabb kutyája az egész kerületben. Egy más alkalommal kifogásolta, hogy képviselők limonádét rendelnek Írószerátalányuk terhére és inditványozta, hogy whiskeyt rendelhessenek fűtőanyag számlára. De nem maradt volna meg legendás alakja az utókor számára, ha csak humoros lett volna. A fronton bebizonyitott fizikai bátorságához méltó volt a képviselőházban tanúsított erkölcsi bátorsága is. Az Indián Törvény javaslata idején elszántan vette fel a harcot, mert megvetette az uj gazdagok kapzsiságát. A fehér ember ugyanis magának követelte a területeket, amelyeket szerződések biztositottak a Cherokee, Creek, Choctav, Chickasaw és Seminole törzsek részére. Ott ugyanife aranyat fedeztek fel egyes helyeken, másutt pedig a legkitűnőbb gyapottermelő földeket. Törvényjavaslatot nyújtottak be tehát, hogy ezt az öt törzset a Mississippi folyatassák át”. Davy felszólalt: “Csak olyan feltételek alatt vállalhatom szavazóim képviseletét, ha lelkiismeretem parancsa szerint csel ek-ed hetem. Az indiánokkal kötött szerződés szent és sérthetetlen. Azok, akik most adott szavukat visszaszivják, becstelenséget követnek el!” Jackson elnökei is szemfoeszállt, aki ellenezte azt a törvényjavaslatot, amely megvédte volna a gyanútlan telepeseket a spekulánsok mohóságától, akik törvényes formák között fosztották meg őket nehéz munkával szerzett jogaiktól. Davyt leszavazták mind a két alkalomból és 1830- ban a képviselőválasztásnál is alulmaradt. 1830-ban ugyan újra megválasztották két év tartamára. Azután ismét vállára vetette puskáját és Texas függetlenségét segített kivívni a mexicoi háborúban. Fort Alamo védelmében halt meg, 1836 március 6-án. 1835 és 1856 között vagy negyvenféle “Crotíkett Naptárt” adtak ki Amerikában, amelyek még szélesebb körben terjesztették a legendákat, mígnem Amerika legendás hősévé lett Davy. A nép képzeletében a fizikai erőnek, bátorságnak, jó humornak és mon túli területekre “költöz- becsületességnek mintaképe. HAWAII HELYÉT MEGTALÁLTA A BÍRÓ 1953 tavasza óta kétséges volt, hogy hol van Hawaii, de most már nem kétséges, mert Burnita S. Matthews, washingtoni szövetségi bíró megállapitotta, hogy Amerikában van. A vita a vöröshaju Rita és az énekes Dick esetéből támadt. Rita Hayworth akkor Hawaiiban s mert ő ott volt, oda reÄ Diók Haymes is, az éneke^aki akkor történetesen a Rita vőlegénye volt. Amikor aztán a szerelmes galambpár visszarepült Holly“KANADA RENDELTETÉSE’ (Canadian Scene) “Kanadára hatalmas feladat vár a jövendő világában. Módunkban áll megteremteni a minta demokrációt. Biztosítanunk kell mindig a szabadság bástyájának megőrzését, mig ugyanakkor drágának tartjuk és éljük atyáink hitét.” “Véleményem szerint, a század végére a kanadaiak elkerülhetetlenül átveszik a brit népközösség fő terhét. A sors kívánságának engedve — előre megyünk mint Kanada szuverén, szabad polgárai, mint a brit népközösség alapitó tagjai és mint a szabad világ népközönsségének alapitó polgárai, a maradandó A Jó Pásztor Verses Krónikája BALSORS KÖRFORGÁSA ' Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Jó magydr feleim, szép tavaszra vártunk, de már is sétfoszlott sok szép tavaszi-álmunk. Hivő lelkünk raktuk a remény-oltárra, melynek örök hitünk volt az erős vára. Vártuk-vártuk a sok jóság-ajándékot, Ide csak boldog Isten bírja a szándékot. (Jócskán megkopott a kereszténymáz rajtunk, s ajándékba véres problémákat kaptunk. Lestük a rügyeket ... a zsendülő éltet, s ezrével termeltünk uj emberi vétket. Nem tudták az ölyüt, nem tudták a héját s kis csőrök törték fel a tojások héjját. Kikeltek a csibék, pelyhes kicsi libák, s a távol Keleten lángban állt a világ. Szőke, barna kicsi emberkék születtek, szörnyű érésére a halál-szüretnek. Nemrég volt nagypéntek: a mécs most is serceg, jaj, de messze vannak még a békepercek. Uj nedvek keringenek, minden újra éled, a véres harcterekre készül fel az élet. Életünk, halálunk véres körforgása: ember-balsorsunknak nincs is talán mása. Nagy magasságokból fény zuhog ránk bőven, s mindez sötétségre válhat a jövőben. Elmúlt már a husvét . . . pár hete ... jó régen, s megfürdött a lelkünk újra, uj reményben. Mi lenne, ha Krisztus újra visszajönne? Újra csak miattunk folyna véres könnye. Újra elküldnék Őt uj kereszt-halálba, s uj Pilátus mosná kezét egy uj tálba. Örök misztérium életünk, halálunk, de tavaszkor mégis feltámadást várunk! woodba, nagy haj támadt. A bevándorlási 'hivatal elrendelte Dick Haymes deportálását. Miért? A hosszú história röviden ez: VÉLETLENÜL... Diók véletlenül Argentínában született s igy argentinai állampolgár lett. Argentinai állampolgár maradt azóta, so'k sok éven át, annak ellenére, hogy sikereit és dollárjait Amerikában aratta. Amikor a háború kitört és Dicket sorozásra .hívták, ő megtagadta a katonai szolgálatot, hivatkozva külföldi állampolgárságára. Ennek az a következménye, hogy soha amerikai állampolgárságot nem kaphat, de ezért deportálni nem lehet. Ellenben, ha az ilyen ember Amerikából elutazik, ide viszsza nem térhet, illetőleg, ha sikerült ide mégis bejutnia, deportálni ’lehet. Dick deportálását a bevándorlási hivatal arra a paragrafusra hivatkozva rendelte el, hogy ő az Egyesült Államoknak egy távoli birtokáról utazott be. Ezt az érvelést a szövetségi bíró elvetette, mert szerinte Hawaii Amerikának egy része, nem pedig távoli birtoka; miért is aki Hawaiiba utazott és onnan visszajött, mindvégig amerikai területen volt. Diók ezután nyugodtan elutazhat Hawaiiba vagy Alaskába, de megint bajba kerülhet, ha messzebbre repül, például a Szüzek Szigetére (Virgin Islands) Ritával vagy Rita nélkül. összhang, elégedettség és szellemi beteljesülés uj korszakába vezetvén az emberiséget.” (W. Gladstone Murray Montrealban mondott beszédéből.) VALLANI KELL UTAZÁSOK A HOLDBA Még eszükbe is alig jutott az embereknek, hogy megismerjek magát a földet, mikor már felébredt a kíváncsiságuk a más égitesteken levő világok iránt és akadt egy pár bátor fantáziájú álmodozó, aki meg is próbált eljutni képzeletben legközelebbi szomszédunkra, a Holdra. Habár a régi időkben szinte lehetetlennek tartották, hogy az ember fel tudjon emelkedni a földről is komolyabban nem is igen kísérletezgetitek repülőgépek megcsinálásával ,a fantasztikus irck mindig találtak valamilyen különös módot, amivel a fantázia 'támogatásával mégis el tudlak jutni a Holdra. Ezek az eszközök és az eredmények, a Holdban tapasztalt dolgok híven tükrözik rócsza az írójuk korának tudományos ismereteit, világnézeteit és ezért, ha nem is művészi, de legalább históriai szempontból nagyon sok érdemes dolgot találunk a földön kívül utazók Írásaiban. HÁROMFEJÜ HOLDLAKÓK A legrégibb hold-utazó ia görög Lukiánosz volt, a Krisztus előtti második század derekán. Az ő hőse az Atlanti-óceánon hajózott, mikor egy hatalmas viharban hajója egy tornyos hullámra került, amely mind magasabbra és magasabbra emelte s az űribe lökte. Hét nap és hét éjjel kóborolt a hajó, mikor a hajótöröttek végre kiköthettek egy kerek szigeten. Ez a sziget a Hold volt. Partra szálltak a hajó utasai, de alig tetteik száraz földre lábukat, mikor a holdlakók, a hyppogripbek elfogták őket. A hyppogripheíknek szamártestük volt, hatalmas szárnyuk és három fejük s Lukiánosz nagyon sok furcsa és érdekes dolgot tapasztalt eme csudálatos lényeik életmódjában. Megérkezésük alkalmával a holdlakók éppen háborúságban voltak ia Nap lakóival s a csatázó holdlakók hadserege gyönyörű látványban részesítette a földről érkezett embereket. Legérdekesebb volt a lovasság, amely csodálatos madarakon és tizenkét elefánt nagyságú bolhákon lovagolva küzdött. FÜSTBEMENT EMBEREK Lukiánosz részletesen mesél el mindent, amit látott s bőven beszél a holdlakók különös szokásairól. így például: a holdlakók nem halnak meg, hanem mikor megöregszenek, egyszerűen füstté válnak, elégnek önmaguktól; nem 'táplálkoznak úgy, mint mi, csak leszívják a tűz fölött megsütött békák páráit; italuk a puszta levegő és — ami igazán meglepő — szemüket kivehetik a helyükből s csak iákkor teszik vissza, mikor nézni akarna^. Aki elveszti szemét — kölcsönkért szemmel mégis láthat. A fülük egy nagy platánlevél, a ruhájuk üvegből, vagy rézből van. . Ebben a leírásban az iró fantáziája teljesen sza* biadjára kalandozhatott s nem kellett törődnie a való’ szinüséggel. Akkor és még jó pár évszázadon keresztül semmit, 'egyáltalán semmit sem tudtak az emberek a Holdról s igy akármit el volt szabad hinni. ÁLOMVILÁG A távcső felfedezése után azonban uj irányt adott a fantasztikus utazásoknak. Eleinte meg voltak győződve az emberek, hogy a távcső tökéletesedése rövid idő múlva annyira közel hozza majd a Holdat, hogy mindent szépen meglátunk majd rajta, de aztán csakhamar kitűnt, hogy a távcsövek nem képesek erre a nagy feladatra s a nagyításuk olyan jelentéktelen, hogy amellett soha semmit sem láthatunk a Holdon, mint hegyeiket és síkságot. A türelmetlen fantázia nem is győzte sokáig a várakozást, elébe vágott a tudománynak s egyremásra akadtak olyanok, akik megírták a Holdon tett képzeletbeli utazásaikat. Maga Kepler is leirt 1619- ben egy utazást, melyet álmában tett meg a Holdon; Godwin angol püspök egy madarak által vont légi csónakban igyekezett a Hold felé; Wilkins 1640-ben azt próbálta Ibebizonyitani, hogy a Holdon is ugyanolyan élet van, mint a földön, azután pedig Cyrano de Bergerac irta meg könyvét a Holdba utazásáról. (Folytatjuk) HONG KONG. — R. W. Ford rádió 'kezelő pilóta öt évi kínai fogság után szabadult. Hong Kongban újságírók előtt igy nyilatkozott: — A kommunisták szempontjából 'bűnös voltam. Persze, hiszen bevallottam, hogy Tibetbeh az ottani ellenállási mozgalom részére megszerveztem a rádió hálózatot és tibetiekkel összeesküdtem egy Kina-barát buddhista pap meggyilkolására. Mind a két vallomásom minden alap nélkül való volt, de mégis ezen az alapon Ítéltek el. — Miért vallott hamisan? — kérdezték. — Csungkingban hat hónapon át egyescelláiban tartottak és úgyszólván egyfolytában vallattak. Egy idő múlva mndenki vall. BUDA BEMÉNYE Jelenítettük két évvel ezelőtt, hogy Buda Robert sanfranciscoi üzletembert Yokohamáiban a japán bíróság hat.évi börtönbüntetésre Ítélte, egy üzlettársa ellen állítólag elkövetett gyilkossági kísérlet miatt. Buda büntetéséből már kitöltött 16 hómaot és most szabadulni szeretne, természetesen, mert tizenhat hónap nagyon hosszú idő olyan börtönben, ahol még beszélgetni sem lehet a sorstársakkal, mert azok nem tudnak sem- angolul, sem magyarul. De hogyan szabaduljon? Holtzamm new yorki képviselőtől kapott egy tippet és egy reménysugarat: Van egy kevéssé ismert amerikai törvény, amely úgy szól, hogy az Egyesült Államok elnöke kérheti egy idegen országtól oly amerikai állampolgár deportálását, akit bebörtönöztek, de akinek bűnösségéhez kétség fér. Most abban reménykedik Buda Róbert, hogy Eisenhower elnök élni fog ezzel a jogával és kérni fogja a japán kormányt, hogy deportálja őt.
