A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-09-24 / 39. szám
A JŐ POSZTOM 3-IK OIiDAL Emlékezzünk a régiekről XXXIXXTTXTTTTTTTTTTXTXIZXTTTXXXXXTXXXXXXXXXXXraM A SZENVEDÉSEK BÁNYÁJA Nagy szenzáció volt a múlt évben Brazíliában, amikor Ayres de Cunha, az indiánvédő szövetség tisztviselője házasságot kötött a kalapaló törzsiből származó indiánlánnyal, Diacuival. Diacui kislánya születésekor meghalt. Ayres visszatért a civilizált életbe és nemrégiben felfedte Diacui titkát, a Szenvedések Bányájának valódi létezését. Ayres ezeket mondta el erről: — 1673-ben nagy csapat indult el Sao Pauloból, hogy Közép-Brazilia őserdeiben aranyat és rabszolgákat szerezzenek. Az egyik expedíciót Bueno da Silva vezette, aki magával vitte tizenkét éves fiát is; a másikat Manuel de Bicudo vezette, akit ugyancsak tizennégy éves fia kisért. A két expedíció különböző irányokban indult el: az egyikGoiás felé, a másik pedig Mato Grosso déli őserdeibe. Több évi hosszú és kimerítő bolyongás után a két expedició mesébeillő hegyek lábainál összetalálkozott. Letáboroztak és itt is arany után kezdtek kutatni. Legnagyobb meglepetésükre váratlanul gazdag és kimerithetetlennek látszó aranylelőhelyre bukkantak. A környező hegyek nagyszerű sziklaalakulatai különös formájuak voltak. Koronát, lándzsát és szögeket, valamint Krisztus mártirumára emlékeztető egyéb eszközök alakját ábrázolták. Az aranykeresők ezért a Szenvedések Bányájának nevezték el a helyet. Annyi volt az arany, hogy a kutatók gyerekei úgy játszadoztak velük, mint kavicsokkal. Miután nagyobb mennyiségű aranyat kitermeltek, Bueno és Bicudo visszatértek Sao Pauloba. Ettől kezdve nem ment több expedició a szenvedések bányájához, mert a saopaulóiak ezidőben a Minas Gerais-i nagy felfedezésekkel voltak elfoglalva. Negyven évvel később azonban Bueno fia újra elindult a nyugati őserdők felé, ahol apjával tizenkét éves korában járt, hogy felkeresse a Szenvedések Bányáját. Az útvonalat azonban már elfelejtette és nem is találta meg a bányát. Utána mások is szerveztek expedíciókat, de egyik sem tudta megtalálni a Szenvedések Bányáját, amely igy a mai napig ismeretlen. — 1953-ban a Xingu őserdőben időről-időre megjelentek a legkülönfélébb kutatók és kalandorok, akik mind a Szenvedések Bányáját keresték. És valahányszor ez előfordult, a vidék indiánjai mindig mély undorral és gyűlölettel nézték a területükre betolakodottakat. Nyilvánvalónak látszott, hogy az indiánok minden eszközzel el akarnak rejteni egy nagy titkot, ami, úgy látszik, vallási rítusaiknak egy részét képezi. Egy napon, miután már rengeteget jártam a .kihaltnak látszó vidéken, váratlanul felfedeztem a Kuluene partjait és a kalapaló indiánokat, akiknek falujában letelepedtem. Hivatásomból kifolyólag elhatároztam, hogy életemet a gyönyörű vidék felderítésére és lakóinak megszeliditesére, valamint a FelsőXingu vidéke őslakóinak civilizálására fogom szentelni. A kalapaló indiánok annyira bíztak bennem, hogy egy idő múltán a törzs egyik lányát, Diacuit, hozzám adták feleségül. De soha sem beszéltek arról a kimeríthetetlen kincsről, ami oly nagy gondot okozott nekik. Ahogy azonban múlt az idő, egyre világosabbá vált előttem, hogy ezek az őserdőlakók ismerik a Szenvedések Bányáját. Hiszen a hires őserdőkutatót, Fawcett ezredest, aki a legkitartóbb volt az aranykutatásban, s akinek eltűnte az egész világot lázbahozta, feleségem törzse tüntette el, amikor már majdnem elérte a Szenvedések Bányáját. Én tehát házasságot kötöttem Diacuival, a Xingu erdők egyik hatalmas törzsfőjének lányával. Két hónappal házasságunk után Diacui elárulta nekem a Szenvedések Bányájának titkát. Elmondta, hogy nem messze a törzs falujától fekszenek a bányák. A helyhez közel található egy nagy kő, tele felírásokkal, amelyek pontosan megmagyarázzák a rengeteg arany lelőhelyét. Megkért azonban, hogy őrizzem meg a titkot, és egy szót se említsek a kalapolóknak arról, amit nekem elmondott. Én azonban nem uralkodtam magamon, és megmondtam, hogy meg^ akarom kérdezni az indiánokat, mit tudnak a bányákról. Feleségem kérlelt1 ha bármit is kérdeznék a kalapalóktól, akkor neki meg kell halnia, mert elárulta egy fehér embernek a Szenvedések Bányáját. Én azonban nem adtam hitelt babonájának. Néhány nappal később összehívtam a törzset és Kumatse főnök jelenlétében bővebb felvilágosítást kértem feleségem érdekes leleplezéseire vonatkozólag. Az indiánok vonakodva ugyan, de elmondták, hogy tényleg ismerik a Szenvedések Bányájának helyét. Egy szép napon tehát a kalapaló harcosok, Diacui és én elindultunk. Jatobá fa kergéből készült csónakokkal két napon át eveztünk a Tencuro nevű ismeretlen folyón felfelé. Az utazás meglehetősen idegesítő volt, mert ezen a vidéken már a kalapalók ősi ellenségei, a jarumák laknak. Végül elértük a követ, amely az év 9 hónapján keresztül viz alatt van, csak a száraz évszakban látható a rávésett jelekkel együtt. Figyelmesen tanulmányoztam és megőriztem titkát mindaddig, amig az illetékes hatóságoknak felfedhettem. A kő maga kb. húsz tonnát nyomhat és jelei megmagyarázhatatlan rejtélyek ezen a fehérember nem járta vidéken, ahol csak a legvadabb törzsek élnek. Egyszer — fejezte be Ayres beszámolóját — talán akad valaki, aki meg tudja majd fejteni a nagy kő rejtélyét, s megküzdve az őserdő ezer veszélyével, talán rá is talál a Szenvedések Bányájára. wenany hasznos tudnivaló a szervezet gazdálkodásáról a "hajtóerővel" ÁLTALÁNOS DEFENZÍVA A KOMMUNISTÁK ELLIK • # A Coloradoban vakációzó elnököt felkeresték Brownell igazságügyminiszter és Hoover, az FBI igazgatója, és megbeszélték az amerikai kommunista párt elleni általános támadást, miután a kongreszszus törvényen kívül helyezte a pártot nyolc törvény által. VALAMI! Könnyen kifárad Ön ? Gyakran előfordul, hogy reggel ébredéskor fáradtabbnak érzi magát, mint mielőtt lefeküdt ? Ha a válasz igen — Ön nincs (nincs egymagában. Sőt nagyon is kiterjedt társaságban van. Majdnem valamennyien, főleg 35-40 éves koron túl, bizonyos időközökben megmagyarázhatatlan fáradságot érzünk, annak ellenére, hogy nem végeztünk nehéz testi munkát. Az orvosok érdeklődését már -régen leköti ez a jelenség. Abban valamennyien megegyeznek, hogy a fáradtság tulajdonképen figyelmeztetés a szervezetnek, hogy közeledünk a tulerőltetés egy veszélyes színvonala felé. A vörös lámpa A fáradtság tulajdonképen egy vörös jelzőlámpa — mondják az orvosok — és az érdekes, hogy a természet ugyanazt a jelzőlámpát használja, ha testi vagy szellemi fáradságról van szó. Egy ember szellemi munka közben is anynyira kifáradhat, hogy beállnak a szokásos kisérő jelenségek — izzadás, szívverés, rövidülő lélegzet — anélkül, hogy íróasztalát elhagyta volna. Idegizgalom, harag, tehetetlenség néha fáradtság formájában álcázza magát. De először is: mitől fáradunk el? Régente azt hitték, hogy a tulerőltetett izmok valamiféle “toxint” váltanak ki. Azután elkezdték vizsgálni a szervezet “hajtóanyagát” és azt találták, hogy a szervezetnek 'meglepően kicsi tartaléka van oxigénből és vércukorból, a legfontosabb “haj tóanyagokból.” Amint a felhalmozott oxigén és vércukor tartalék fogyni kezd, az izmok “éhezni” kezdenek és teljesítőképességük gyengül, akárcsak egy autó motorjáé, amelynek gázát túlságosan felhígítottuk levegővel. Mennyi hajtóanyag kell? Pihenő helyzetben körülbelül egy csészényi oxigénra van szükségünk percenkint, de amint dolgozni kezdünk, a szervezet oxigénfogyasztása felszökik és felmehet egészen hat gallonig percenkint. De a tüdőnk az oxigéntermelést nem tudja tovább fokozni, mint egy gallonra percenkint. Mi történik ekkor? A szervezet elvonja vagy “kölcsönveszi” a felhalmozott oxigént a vörös vérsejtektől. De még igy is csak percenkint 4-5 gallonra tudja fokozni a termelést. A szervezet megengedi, hogy roppant mennyiségű oxigént fogyasszunk — rövid ideig. Minél jobban erőlködünk, annál inkább működésbe jön a “vörös jelzőlámpa” — izomfájdalom, levegőhiány, szívverés, stb. amely lelassításra kényszerit bennünket. Az agy velő és az idegek különösen fogékonyak az oxigényhiány iránt. Az agyvelő a test súlyának csak 2 százaléka, de a vérkeringés 14 százalékát és az oxigén 23 százalékát használja el. Senki sem tudja miért. Csak azt tudják, hogy a véroukort és oxigént az agyvelő elektromos sugarakká alakítja át. Az agynak nincs saját vér és oxigén tartaléka. Ezért ha a vérkeringést csak egy másodpercre is elvágjuk az agytól, azonnal beáll az ájulás. Érzelmek és agyvelő Az agyvelő a szervezetnek legérzékenyebb része, kényesebb a szívnél. És az agyvelő a szellemi munka és az érzelmi élet központja. Az agyvelő valószínűleg azért védi magát oly erősen — fáradtság jelzésével — mert élet és halál kérdése másodperceken múlhat. Az agyvelő ezért igen .erősen jelzi a fáradtságot. Hogyan? A primitiv, barlanglakó embernek gyakran kellett összes testi és lelki erőtartalékait mozgósitani másodpercek alatt, hogy ellenségeivel harcoljon vagy meneküljön előlük. Harag vagy félelem hirtelen működésbe hozták az adrenalin mirigyeit, amelyek az adrenalint bele pumpálták a vérbe. Ez olyan volt, mint egy injekció. A vér erősebben tódult a szive felé, az izmai több oxigént és vércukort kaptak. Még a májban felhalmozott cukor is felszabadult egy rövid időre a harc céljaira. Amikor a harcnak vége volt, az ember halálosan kimerültnek érezte magát, mert felhasználta tartalékát. Mi örököltük az ősembernek ezt a védő mechanizmusát, de válságainkat nem tudj uk olyan erélyesen megoldani mint ő tette. Mi nem küzdünk életre-halálra a kardfogu tigrissel — a mi problémáink emocionális válságokban jelentkeznek. Az indulatok válsága Vegyünk egy példát. Gyűlölhetjük a munkát, amelyet végzünk, de gazdasági aggodalmak visszatartanak bennünket, hogy abbahagyjuk azt a bizonyos munkát. Lehetünk állandóan ingerelve egy kellemetlen szomszéd által, de közülünk kevesen fejezik ki testi akcióval elégedetlenségüket. Amig egymással szemben álló indulatok harcolnak egymással, érezzük az indulatok válságitwl együttjáró fáradtságot. A nehéz testi és szellemi munkán kívül a fáradtságnak sok oka lehet, a fentebb említett indulati válságon kivül. Mögötte esetleg valami betegség lappanghat. De ha az orvos nem találja semmi testi betegség nyomát, meglehetősen biztos benne, hogy a fáradtság oka idegektől származik. Mondanunk sem kell, hogy a fáradtság leküzdésével sokat próbálkoztak. Vannak népszerű tévhitek, de vannak tapasztalatok, amelyeknek alapjuk van. Például tény az, hogy kellő testgyakorlat hiánya fáradtságot okozhat. Ha az izmok gyengék, ha nincs meg a “tónus”-uk, ugyanaz a menyiségü munka több oxigénfogyasztásra kényszerít, mint egy jobbizmu embernél. De ugyanakkor tulerős munka, amely túlsók oxigént von el, szintén állandó fáradtságot okozhat. Étkezés és izgalmi szerek Igaz-e, hogy gyakori étkezés csökkenti a fáradtságot? Igaz. Megmérték munkások vércukor, tartalmát, akik najporíta háromszor esznek. A cukortartalom egy órával az étkezés titán volt legmaga-i sabb, aztán hirtelen esett. Ha naponta négyszer vagy ötször ettek, a vércukor tartalom egyenletesebb volt. Hogy vagyunk kávéval, dohányzással, szeszesitallal ? Igaz-e, hogy ezek csökkentik a fáradságot? Igaz is, meg nem is. A kávé például stimulálja az agysejteket, úgy hogy, elhalasztja a fáradtság beálltát. De csupán elhalasztja. Ha hatása elmúlik, több pihenésre van szükségünk erőnk helyreállítására. Az alkohol azonban, minden népszerű elképzeléssel ellentétben, inkább bénítja az energiát, mint stimulálja. Kis menyiségben csökkenti a feszültséget és azt a benyomást kelti, hogy erősít, de a visszhatás annál erősebb. A megrögzött alkoholisták könnyebben fáradnak el, mint bárki más. Hasonlóképen, a dohányzás erősiti az érverést és több vért j uttat a vérbe, de ugyanakkor a carbon monoxidot küld a vérbe, ami kizárja az oxigént és igy inkább káros mint hasznos. Ilyen mesterséges izgatószerek — beleértve a “pép pirulákat” — nem képesek pótolni az alvást és pihenést, a természet igazi ellenszerét a fáradtság leküzdésére. E törvénynek talán legfontosabbja az, amely büntetlenséget biztosit kommunistáknak és volt kommunistáknak, akik hajlandók akár kongresszusi bizottság előtt, akár az FBI előtt vallani kommunista összeköttetéseikről. Eddig kommunisták az alkotmányra hivatkozva megtagadták a vallomást. De ha nem fenyegeti őket büntetés, nem vehetik igénybe az alkotmány ama rendelkezésének védelmét, amely szerint senkisem köteles vallani, ha ezzel büntetésnek tenné ki magát. Még törvényerőre sem emelkedett ez a rendelkezés, amikor már többen jelentkeztek az FBI-nál és értékes vallomásokat tettek. Hoover reméli, hogy sokan fogják ezt a példát követni. NEM ALKUDOZUNK! 2 aj főhercegnő Habsburg Ottó felesége Regina szász hercegnő ikerleáriyoknak adott életet a würzburgi (Németország) klinikán. Az újszülöttek egyikét Monika névre keresztelik, a másik számára még nem találtaik nevet. Címeik lesznek: osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galicia és Illyria hercegnője. Ottó 42 éves, felesége 29. Franciaországban esküdtek meg 1951jben. ALAPOS TISZTÍTÁS Hattiesburg mississippii városban Dewey Clinton kivülbelül kitisztittatta az autóját. A tisztítók alapos munkát végeztek, amiről Clinton szomorúan győződött meg, mikor hiába kereste az egyik ülés alatt elrejtett 1651dollárját. A tisztítók azt is Ikipuccolták a kocsiból. TELE MAGTÁRAK A földművelésügyi minisztérium közli, hogy a kormány magtáraiban most több termés van, mint volt tavaly. — Összesen több mint hatezer millió dollárért vásárolt a korimjány bu;zát, földimogyorót, vajat, sajtot és egyéb jókat, amikre senkinek sincs szüksége, és amikor ennek a rengeteg készletnek egy részét veszteséggel eladják, a jövő év junius 30-ig, a hivatalos becslés szerint a tiszta veszteség 420 millió dollár lesz. A nagy veszteséget nemcsak az átvételi és az eladási ár közti különbség okozza, hanem a raktározási költség is, ami minden egyes napon 700,- 000 dollárt tesz ki. Persze a 420 millió dollár veszteség a jövő év junius 30-ig csak becslés, a tényleges kár több is lehet, és ezért a Commodity Credit Corporation, amely a farmtermékek felvásárlását és raktározását intézi, még ezer millió dollár tartalékot tart készenlétben az esetleges kártöbblet fedezésére. , A korábbi években az eddig legnagyobb veszteség 1951- ben volt: 345 millió dollár. A kommunista mozgalom figyelésével megbízott országos hatóság szigorúan végre fogja hajtani az uj törvényt, amely előírja, hogy kommunista vezetés alatt álló uniók nem folytathatnak kollektív szerződési alkudozást a munkaadókkal, nem köthetnek kollektiv szerződést. Az igazságügyminiszter ki-, jelentette, hogy a munkaadók ilyen uniókkal még* az esetben sem szerződhetnek, ha máskülönben sztrájk fenyegetne. KÍVÜL TÁGASABB! Végrehajtják azt az uj rendelkezést is, hogy megfosztják amerikai állampolgárságuktól azokat itt születetteket vagy honositottakat —, akiket az országos bíróság kommunista üzelmek miatt elitéi. Felmerült ugyan az aggodalom, hogy ezt a törvényt talán a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek fogja minősíteni, de az igazságügyminiszter úgy véli, hogy a törvény kiállja az alkotmányos próbát. KEVESEN VAGY SOKAN? Hányán vannak még kommunisták Amerikában? Erre a kérdésre Hoover FBI igazgató azt a fel-' világositást adta, hogy 25,000-en vannak — kevesebben, mint valaha. De a, párttagokon kívül vannak még sokan, akik a kommunistákkal rokonszenveznek s mozgalmukat titokban előmozdítják. Senkisem tudhatja hányán vannak ilyenek; Hoover idézi Foster kommunista vezérnek hivalkodó kijelentését, hogy minden párttagra tiz rokonszenvező és segítő esik. KÉMKEDÉS A fent érintett törvényeken kivül az igazságügyminiszter szeretett volna a kongresszustól még egy törvényt kapni, amely megengedné, hogy kémkedési ügyekben a nyomozó hatóság (az FBI) kihallgathassa a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseit. E törvényjavaslatnak azonban nagy ellenzéke volt a kongreszszusban és ilyen értelmű törvény nem jött létre. A kongresszus jövő évi ülésszakában uj kísérletet fog tenni az igazságügyminiszter ilyen törvényalkotás érdekében. Ami a kémeket illeti, rájuk nézve egyelőre csak az a törvény jött létre, hogy béke idejéül is halálos ítéletet kaphatnak. Halálos ellenségek ők — Hall republikánus és Mitchell demokrata országos bizottsági elnökök? Nem úgy néznek ki. 1 és tudja-e miért? Fáradt ön?