A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-09-24 / 39. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Th* GOOD SHEPHERD Ib the largest Hungarian Weekly Newspaper In America ok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁ ROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FÜGGETLENSÉG CLEVELAND, 0. péntek, 1954 szeptember 24. EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 39. SZÁM A LAKÓHÁZÉPITÉSI ik Mint már jelentettük, a kormány nagy háború utáni lakóházépitési programja botrányba fulladt. Kiderült, hogy épitési válalkozók és spekulánsok ösz­­szesen körülbelül 400 millió dollár “profitot” csinál­tak csalárd manipulációkkal, amennyiben több köl­csönt vetettek fel a kormány garanciája mellett, mint amennyibe az építkezések kerültek, és a különböze­iét — amely hol százezrekre, hol milliókra rúgott — zsebrevágták, mig a kölcsönök visszafizetése a lakók kötelessége volt. Most befejeződött az országos vizsgálat és meg­­állapitást nyert, hogy a lakóházépitési program telj­hatalmú igazgatóját, úgyszintén a Federal Housing Administration számos vagy inkább számtalan hi­vatalnokát a csaló vállalkozók megvesztegették. MEGVESZTEGETTÉK Clyde L. Powell 1934-től 1950-ig a F. H. A. hi­vatalnoka, a háború után 1950-ig a nagy lakóház épitési program vezetője és csak ez évben, áprilisban, a botrány kipattanása után bocsátották el állásából. A vizsgálat során kiderült, hogy Powel több mint 100,000 dollár összegben pénzt és ajándékokat foga­dott el vállalkozóktól s ezen ajándékok fejében sze­met hunyt a visszaélések felett, amelyek nemcsak milliós nyerészkedéseket tettek lehetővé, hanein sok esetiben a kormányt — vagyis az adófizető polgársá­got — érzékenyen megkárosították. Hasonlóan meg­vesztegettek a spekulánsok sok hivatalnokot is, aján­dékokkal, ingyen utazással, ingyen nyaraltatással és csinos összegekkel. ROVOTTMULTU NAGYUR És kiderült még az is, hogy Powellt sohasem lett volna szabad ilyen fontos állásba kinevezni, ahol dollármilliók engedélyezése vagy megtagadása füg­gött tőle. Mert'ez az ember kinevezése előtt nem ke­vesebb mint hétizben jött összeütközésbe a törvény­nyel, többek között csalás és sikkasztás vádja alatt. ROSSZ VOLT A TÖRVÉNY Most törik azon a fejüket az illetékes hatóságok, hogy miképpen lehetne a 400 millió dollár zsákmány­nak legalább egy részét visszaszerezni a csalóktól. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a csalók nem sértették meg a törvényt. Éppen az^ a baj, hogy oly rossz volt a törvény, hogy megszegése nélkül is lehetett nagyarányú csalásokat véghezvinni. A tör­vény ugyanis nem irta elő, hogy ha egy építkezés az előirányzott összegnél kevesebbe kerül, a kölcsön­­többletet vissza kell szolgáltatni. Mégis egyes ese­tekben, ahol szabálytalanságokat fedeztek fel, a F. H, A. perre viszi a dolgot a csalók ellen. VISSZAPERLIK A ZSÁKMÁNYT Ilyen perek alapja az lehet, hogy a lakóházépí­tésre alakult részvénytársaságok vétettek hatósági­lag jóváhagyott saját alapszabályaik ellen, amelyek előírták, hogy csakis tényleg elért hasznot szabad a részvényesek közt elosztani. Azt, hogy a felvett köl­csönből' egy rész használatlanul megmaradt, nem lehet üzleti haszonnak tekinteni. Az első ilyen próbapert a Linwood Park (Fort Lee, N. J.) részvénytársaság ellen indítja a kormány s ennek kimenetelétől függ a további akció. A Lin­wood Park részvénytársaság 8,875,000 dollár köl­csönt vett fel, az épitési költség 6,662,500 dollárt tett ki, a maradékot mint “tiszta hasznot” a részvénytár­saság tagjai zsebrevágták. A lakók fogják a lakbé­rekkel letörleszteni a kölcsönt, mégpedig az előirány­zat szerint 8,875,000 dollárt, nem pedig a tényleges épitési költségeknek megfelelő, 2,212,500 dollárral kisebb adósságot. A VETÉSI SZABADSÁGÉRT Farmer körökben érdeklődéssel várják egy per kimenetelét, amelyet egy michigani farmer indított a kormány ellen a vetési korlátozások ügyében. A kormány — a farmerek országszerte történt meghall­gatása után és a nagy többség hozzájárulásával — elrendelte a búza vetés korlátozását s pénzbírsággal sújtja azokat a farmereket, akik a nekik előirt kvó­tánál több akert vetnek be búzával. A panaszos michigani gazda Ibuza kvótája 9 aker volt. De ő 28 akert vetett be s a búzát takar-, mánynak használta fel. Panaszának lényege tehát, az, hogy az ő buzatöbblete nem növelte az emberi fogyasztásra szánt Ipuza mennyiségét. Panaszának jogi alapja azonban ezen túlmegy és igy szól: Mint­hogy ő sem búzát, sem semmi mást Michigan állam határain túl nem ad el, reá nem vonatkozhat orszá­gos törvény rendelkezése. Már pedig a kormány or­szágos törvény alapján Írja elő a búza vetési kvótá­kat. ENYHÍTIK a korlátozásokat Alighogy megjelent az újságokban ennek a per­nek a hire, Benson földmivelésügyi miniszter elren-Republikásuisok és demokraták nyugodt tárgyilagos-Sággal kritizálják egymást Ha az előjelek nem csalnak az idei'választási kampány ke­vésbé szenvedélyes és kevésbé személyeskedő lesz, mint az 1952 évi. Miután a kongresz­­szus záró ülésein a demokra­ták túllicitálták antikommu­­nizmus dolgában a republiká­nusokat, éles sivitással kipuf­­fogott a gőz a politikai masi­nából és a válaSztópolgárság­­nak nem keli unosuntalanul hallgatnia a politikai dajka­meséket, hogy Truman elnök, aki gátat emelt a szovjet ter­jeszkedés ellen, áruló volt és hogy a demokrata kormány­zat húsz éven át egyebet sem tett, mint elárulta a hazát. A demokrácia szellemét megcsu­­foló felelőtlen handabandázás mellőzésével most — leg­alábbis egyelőre — mindkét párt kortesszónokai tényeket tárnak a nemzet elé és azok alapján kérik a szavazatokat. A rekord A republikánus párt kam­pányának országos vezetői az elnök és az alelnök. Eisenhow­er elnök rádió és televízió ut­ján rámutat arra, hogy “kö­zéputas” mérsékelt program­jának nagy részét a republi­kánus többségű kongresszus megvalósította. Nixoh alelnök is azt hangoztatta, hogy no­vemberben a szavazópolgár­ságnak csak ezt kell szem előtt tartania: hogy az Eisenhower kormányzat a Truman-féle eredménytelen és korrupt kor­mányzat után rendet terem­tett, és hozzátette, hogy a munka még nincsen befejezve s ezért a nemzetnek tovább is republikánus kormányzatra van szüksége. Lyukak a programban A demokraták inkább azt feszegetik, hogy mit nem csi­nált a republikánus elnök és kongresszus. Stevenson, a de­mokraták fő szónoka, India­­napolisban, a nagy kampány­nyitó demokrata gyűlésen sze­mére vetette az elnöknek azt, hogy kampányigéreteit a leg­fontosabb pontokon nem tel­jesítette; kivéve egy ígéretét, hogy nemzeti vagyont, amely a milliókat illeti meg, egyesek­nek, keveseknek, gazdasági érdekeltségeknek áhdé­­kozott. Takarékoskodást Ígért, levágta a fegyverkezési költ­ségeket ugyanakkor, amikor a szovjet egyre fokozza haditer­melését, és mégis: az állam­­adósság nem csökkent, hanem delte a vetési korlátozások enyhítését. A farmerek oly földeken, amelyeken nem szabad korlátozás alá eső búzát termeszteni, vethetnek takarmány céljára zabot, árpát, rozsot, szójababot, szárazbabot. Hatá­lyon kívül helyezte a miniszter azt a rendelkezést, hogy ilyen földeken csak szénát és füvet szabad vet­ni vagy olyan veteményeket, amelyek kizárólag a termőföld feljavítására szolgálnak. A miniszter közölte egyben azt is, hogy a jövő évben a kormány a búza paritásos árvédelmét a mini­mális 82y2 százalékkal fogja eszközölni. Ez bushe­­lenkint $2.06 árat jelent, az eddigi, 90 százalékos $2.24 árral szemben. A gyapot 90 százalék árvéde­lemben fog részesülni, a kukorica nem egészen 90 százalékban. Yoshida japán miniszterelnök és Dulles amerikai külügy­miniszter Tokióban találkoztak a manilai konferencia után. megnőtt. Persze élesen kriti­zálta Stevenson a republiká­nus farmpolitikát is, amely a farmerek jövedelmét tovább kurtítja. Taft-Hartley Mint minden választási kampányban, ezúttal is szere­pet játszik a Taft-Hartley tör­vény enyhítésének kérdése. Eisenhower elnök az 1952 évi kampány alatt ezt Ígérte, meg is próbálta ígéretének valóra­­váltását azzal, hogy az unió­vezér munkaügyi miniszterrel együtt kidolgozott egy módo­sítási programot; de kereske­delmi miniszterének sugalma­­zására az enyhitő módosításo­kat elejtette és ehelyett a vé­gül is a kongresszus elé ter­jesztett javaslatban még to­vábbi megszorításokat vett be. Munkásellenes! Ez okból az 1,200,000 mun­kást számlőló acélmunkás unió vezérei kimondták, hogy az Eisenhower kormányzat munkásellenes. A Taft-Hart­ley törvény enyhítésének el­maradása mellett rámutatnak arra is, hogy az elnök a Labor Boardba a munkássággal éle­sen szembenszálló uj tagokat nevezett ki, akik már több esetben szakítottak a Labor Board korábbi gyakorlatával és a Taft-Hartley törvényt még kiadósabban használják fel a munkásság ellen, mint azt eredetileg maguk a tör­vény megalkotói elgondolták. Legfontosabb a munkásság panaszai közt az, hogy a La­bor Board újabban előmozdít­ja a munkaadók ellenkezését a szervezkedési mozgalommal szemben, holott a szervezke­dés szabadsága és annak biz­tosítása a Taft-Hartley tör­vénynek éppen úgy, mint a hatályát vesztett Wagner tör­vénynek sarkalatos alapelve. A diadalmas szovjet A külpolitikai vita a vetél­kedő pártok közt — legalább egyelőre — mérsékelt. Ez ért­hető és nagyonis kívánatos, mert kifelé a nemzetnek a le­hetőség szerint egységesnek kell lennie. Mégis, a demokra­ták szomorúan mutatnak rá arra, hogy amióta republiká­nus kormányzat alatt áll az ország, egyre újabb és egyre fájóbb kudarcok jelzik az utat. Amerika hatalma, tekin­télye és népszerűsége hanyat­lott, viszont a szovjet erősbbö­­dik, egyre kihivóbb és diadal­mas. Indokínában súlyos ve­reséget szenvedtünk. A szov­jet és Kina a mi ellenzésünk­kel dacolva a. maguk oldalára csábítják szövetségeseink gaz dasági köreit. Ma már ott tar­tunk, hogy az oroszok és a ki­­naiak büntetlenül lelőhetnek amerikai repülőgépeket, a ha­tár mentén még a csehek is kényük-kedvük szerint elfog­hatnak amerikai katonákat és tiszteket. Európa védtelenül áll a szovjet fenyegetésekkel szemben. Ázsiában pedig a kommunizmus beszivárog sor­jában a Kínával határos gyenge országokba és a gaz-KECSKÉK A KERTBEN New York államban vizsgálat folyik egyes CIO uniók jóléti alapjainak igazgatása dolgában. Kide­rült, hogy némely unió jóléti alapja igazgatói a ma­guk és családtagjaik részére több fizetést és bonuszt utalnak ki, mint az unió egész tagságának betegse­gélyezés és nyugdíj formájába. Egy esetben a jóléti alap fizetésképtelen volt, a munkásoknak egy cent segélyt vagy nyugdijat sem tudott adni, holott az unió tagjai egy évben 250,000 dollárt fizettek be. Egy kis longislandi unió jóléti alapjának igaz­gatója ő maga, két fia és egy leánya fizetésekképpen több mint 25,000 dollárt utalt ki. Egy cipész unió jóléti alapjának igazgatója egy évben önmagának 6000 dollár betegsegélyt utalt ki. Egy másik jóléti igazgató bevallotta, hogy hetenkint átlag 100 dollárt költött az alapból amiaga és két igazgatótársa részére ebédre, italra és cigarettára. CSALÁDI CÉG Joseph Procopio cipész unió vezér önmagának heti 190 dollár fizetést utalt ki, azonkívül fiának 120 és leányának 75 dollárt, tehát a Procopio család he­ti 385 dollárral koppasztotta meg a “jóléti” alapot, amelyet inkább a “Procopio családfenntartási alap” név illetné meg. Ezenkívül Procopio és társai egy év­ben 12,808 dollárt utaltak ki maguknak “orvosi” költségek címén, anélkül, hogy számlákat produkál­tak volna. Ötszáz cipész munkás havi járulékaiból hullt ez az aranyeső a Procopiók és alvezéreik ölébe. SZEMÉRMETLEN CSALÁS Santo Pericone, egy másik kis unió vezére, 1417 dollár orvosi költséget utalt ki önmagának. A vizs­gálat során az általa megnevezett két orvos közül az egyik azt mondta, hogy Pericone 9 dollárt fizetett neki, a másik egyáltalán nem emlékezett arra, hogy Pericone valaha is rendelőjében lett volna. Harold Wakshull öt év alatt 36,276 dollár ügy­nöki jutalékot zsebelt be; jogosulatlanul, merthiszen kórházi csoport biztosítást lehet közvetítő nélkül is kapni. Walter Reuther, a CIO elnöke, amikor a new­­vorki vizsgálat eddigi eredményeiről értesült, nyom­ban felfüggesztette hat unió vezetőségét és George Meany, az AFL elnöke is kilátásba helyezett hasonló megtorló intézkedéseket. Menekülés a szovjetparadicsomból A vasfüggöny mögül még egyre menekülnek az emberek. Pedig nagyon kockázatos, életveszélyes a szökés, mert a kommunista paradicsomok határait nagyon erősen védik a modern hadászati technika vívmányainak segítségével. A menekülés drámai ko­morságáról az egész világ előtt éppen egy magyar család tett tanúbizonyságot: a Kapus házaspár és kisleányuk, akik közül az asszonynak egy lábát le­tépte a felrobbant akna. A szovjetkormányok nemcsak villanyárammal telitett szegesdróttal és aknákkal próbálják alattva­lóikat a szökéstől visszatartani, hanem propagandá­val is. Azt -hiresztelik, hogy a nyugaton a szökevé­nyeket^ bebörtönzik, vagy ha szabadon hagyják, ki­zsákmányolják őket. De ez sem használ. Havonta átlag 200 személy menekül nyugatra. JÖNNEK — MENNEK A jelenleg Nyugat-Európában tartózkodó mene­kültek közül hivatalos jelentés szerint körülbelül 16,- 000 ott is fog maradni; munkát kapnak Nyugat-Né­­metországban és más európai országokban. A többi — tölbb ezer — tengerentúl fog uj életet kezdeni: az Egyesült Államokban, délamerikai országokban, Kanadában és Ausztráliában. BÜNTETLENÜL ÖLNEK A múlt héten New Yorkban újra összeült az Egyesült Nemzetek szervezete. Megnyi­tóul Henry Cabot Lodge, az amerikai fő delegátus, a szer­vezet elé terjesztett egy ki­mutatást arról, hogy a kínai kommunisták 1950 óta 27 esetben támadtak meg tengeri rablók módjára amerikai és más szabadnemzetbeli keres­dag I n d o n é zi ába. Nemrég még Nixon alelnök és Dulles 'külügyminiszter büszkélked­tek, hogy a kezdeményezés a mi kezünkbe került: tény az, hogy minden akciót a szovjet kezd és mi sok esetben csak tétlen tanuk vagyunk, mint voltunk például Genfben, az indokinai fegyverszüneti al­kudozás nyugtalanító napjai­ban. kedelmi hajókat; a kínaiak és az oroszok egyre-másra lelőt­tek amerikai és angol repülő­gépeket. Az utolsó négy év alatt az oroszok által lelőtt amerikai repülőgépeken 44 amerikai pi­lóta veszett el. Ezek közül 28 biztosan halott, a többi 16 sorsa ismeretlen, de valószínű, hogy azok is halálukat lelték a tenger hullámai közt. A VÉGZET UTJAI Mrs. Clifford Bundy oklaho­­mai asszony féltette az ezüst­jét betörőktől, ezért magával vitte az egész készletet, ami­kor nyaralni ment. Amikor aztán a vakációról hazatért, az ezüst evőkészlet nem volt az autóban. Ellopta valaki —* nem betörő, hanem tolvaj. megindult pány nagy erővel A választási kam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom