A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-09-17 / 38. szám

OHOSZ DIPLOMÁCIAI OFFENZIVÄ Miután a francia parlament eltemette a kö­zös európai haderő tervét, akcióba lépett a szovjet, hogy a nyugati hatalmak közt mutatkozó súlyos né­zeteltéréseket kiaknázza. Állandósítani szeretné azt az állapotot, hogy Európa védtelen legyen szovjet támadással szemben s ennélfogva a szabad világ másutt is — Ázsiában és egyebütt — tehetetlen le­gyen bármilyen uj kommunista terjeszkedési kisér­­lettel szemben. Az orosz külügyminisztérium egy nyilatkozatot tett közzé, amely szerint az Európa vé­delmére készült uj terv, Nyugat-Németország fel­fegyverzése, végleg lehetetlenné tenné Németor­szág egyesítését és fokozná uj világháború veszedel­mét. Ezzel a fenyegető nyilatkozattal a szovjet nyo­­matékot akar adni további javaslatának, hogy Orosz­ország, Amerika, Anglia és Franciaország újra tár­gyaljanak Európa biztonságának megvédéséről.” A helyzet mérlegeléséhez tudni kell, hogy “Eu­rópa biztonságának megvédéséről” már februárban Berlinben folyt egy négyhatalmi konferencia és — teljesen eredménytelön volt, mert az oroszok azt a lehetetlen feltételt állították fel, hogy a keletnémet­országi szovjet kormányt a Nyugat ismerje el egyen­rangú félnek és hogy az egységes német kormány­zatra vonatkozó szavazást keletnémet szovjet kor­mány a maga módján rendezze, vagyis úgy, hogy csakis kommunista jelöltekre lehet szavazni; továb­bá kikötötte, hogy az egységesítendő Németország fegyvertelen és semleges maradjon. Minthogy a ber­lini eredménytelen konferencia megismétlése csak időpocséklás lenne, az egész világ azt várta, hogy Amerika, Anglia és Franciaország az uj orosz meg­hívást vissza fog utasítani. Igen ám, de időközben a Nyugat helyzete rósz­­szabodott, miután a francia parlament elvetette a közös európai haderő tervét és e percben egységnek nyoma sincs a nyugati hatalmak közt. Ezt a kedve­ző helyzetet a szovjet most próbálja kiaknázni. Fe­nyegető nyilatkozatával erősiti a nyugatnémet Ame­­rika-barát kancellár ellenzékét, főleg a szociálde­mokratákat, akik még mindig hajlandók alkudozni az oroszokkal országuk egyesítése dolgában, és erő­síti a szovjet fenyegetés Franciaországban is az úgy­nevezett semleges elemeket: azokat, akik szintén al­kudozni akarnak a szovjettel; végül erő '“rífta-eiienes, orosz atombompaKtoi retteg , . r , litikai köröket, elsősorban a munkáspártot is. Minthogy ilyenképpen a szovjet erős ütőkár­tyákkal bir, a szabad világ, elsősorban Amerika, ko­moly elhatározás előtt áll. a uuuuoa vcui cuuciiivcti xitíitiu.!«. r iiduiiidjUK iíyiu längeren vesznem fel fűtőolajat a tankhajókról. Az előtérben jobt|ldalt látható a Boxer nevű óriási hadi­hajó, fedélzetén repülőgépekkel, balszélen egy ijsebb rombolóhajó és köztük a tankhajó, amely egyszerre szolgálja ki a két hadihajót. fJgyanilyen nyilttengeri tankolás látható a kép felső bal sarkában. Ázsiai védelmi szövetség Nyolc nemzet kötelezettséget vállal közös védekezésre kommu­nista támadással szemben REPÜLŐ ROBOTOK Nem szenzációs újdonság, hogy az amerikai légi­erő repülő robotokat készit. Már a második világhá­borúban a németek repülő robotokat, vagyis pilótnél­­küli bombavető repülőgépeket röpítettek át a száraz­földről Angliába, főleg Londonra, és ezek a V-l elne­vezésű bombák nagy pusztítást vittek véghez. Uj az a most már nem titokként kezelt tény, hogy Amerika tökéletesíti és nagyobb mennyiségben készí­ti a V-l mintájára a repülő robotokat, amelyeknek lő­­távola szinte fantasztikus: 5000 mérföld. Ilyen bom­bázóval amerikai földről célba lehet venni sokezer mérföld távolságban levő városokat. UTAZÁS A FÖLDKÖRÜL A repülő robotot itt útnak indítják, azután útköz­ben több állomásról elektronikus irányítással látják el, hogy azután pontosan célba találjon. Ilyen útmuta­tó elektronikus állomásokat létesítenek messzi szige­teken, angol gyarmatokon, az angol kormánnyal egyetértésben. A repülő robotok gyártása és feljavítása az ere­deti német modellel szemben már tiz év előtt kezdő­dött meg. Akkor, a német haderő összeomlásakor, az amerikai hadvezetőség összeszedte mind a német mérnököket ,akik Peenemünde kelettengeri szigeten a V-l elkészítésén dolgoztak, és elhozta őket Ameri­kába. A Peenemündén foglalkoztatott 5000 technikus közül igy több száz amerikai földre jutott és ameri­kai laboratóriumokban dolgozott tovább, dolgozik még ma is. NINCS MONOPÓLIUMUNK Persze az oroszok — akkori szövetségeseink — szintén magukkal vittek annyi technikust, amennyit hatalmukba tudtak keríteni, és azóta Amerika és Oroszország versenyezve gyártanak egyre jobb és re­pülő robotokat. Az amerikai gyártást K. T. Keller, a Chrysler Corporation elnöke szervezte meg, akit kiváló telje­sítményéért Truman elnök kitüntetett. Amerikai repülő robotok — 5000 mérföldnél ki­sebb lőtávolra alkalmazhatók — már készenlétben vannak több európai U. S. katonai állomáson. A föld bármely részét elérő, 5000 mérföldes re­pülő robotok állomása Floridában van. Manilában, a Fülöp Szige­tek köztársasága fővárosá­ban nemzetközi megállapodás jött létre, amely fordulópon­tot jelenthet a kommunizmus és a szabad világ közti vetél­kedésben Ázsia délkeletén. Amerika, Anglia, Francia­­ország, Ausztrália, New Zea- 1 ' .Szigetek. Thai-, . ) és Pakisztán szövetségre, léptek avégbol, - hogy bármely oldalról jövő tá- < madást együttes erővel ver­jenek vissza. A “bármely ol­dal” diplomatikus kifejezés és i( ‘“kommunista, Kínát” jelent. A nyolc nemzet egyeznie- • nyének lényeges pontjai a kö- : vetkezők: < rég a kommunistá'jkal kötött fegyverszüneti e gy ef meny alapján szövetségi IzJrződést nem köthet. Formosa szigetét; nijm von­ták be a közös véd«m|gyürü­­be. Formosa védelme a kínai kommunisták ellen egyedül Amerika önként vá’jfek .fel-Ázsia az úzsiaiké A nyolc nemzet megállapo­dott abban is, hogy elő fog­ják mozdítani a diélkelet­­ázsiai népeik függetlenségét és önkormányzatát. Ez diploma­tikus körülirása annak, hogy Amerika, Anglia, Francia­­ország elérkezettnek látják az időt az ázsiai gyarmatosítás likvidálására, nem ragaszkod­nak a hatalomhoz oly délke­let-ázsiai országokban, ame­lyek ma még nem önállóak. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a franciák teljes független­séget biiztositanak az indo­kinai államoknak (Dél-Viet­nam, Laos és Kambodzsa), amelyek még nemrég francia gyarmatok voltak, másrészt azt is, hogy Anglia hajlandó idővel megadni az állami füg­getlenséget a ma még gyar­mati kormányzás alatt levő Malayának. Egyben gazdasá­gi és kulturális támogatást Ígérnek ezeknek a ma még nem független országoknak. Közös védelmi szövetség Ha a szövetségben résztve­vő bármely ázsiai országot fegyveres támadás éri, ezt va­lamennyi nyolc nemzet elleni támadásnak tekintik és vala­mennyien a megtámadott or­szágnak segítségére sietnek. Ha ezeket az országokat ilyen támadás fenyegeti, kor­mányaik tanácskozásra ülnek össze, hogy elhatározzák, mi a teendő. A szerződő nyolc nemzet a közös és 'kölcsönös védelmet kiterjesztette a szabad Indo­kinára (a kommunistáknak átengedett Észak-Vietnam ki­vételével), annak ellenére, hosrv a -szabad Indokína a nem-A semlegesek — — A Manilában létrejött nem­zetközi egyezménynek van egy nagy fogyatékossága: az, hogy a kommunista világhó­­ditási politika által veszélyez­tetett ázsiai országoknak csak kisebb részét veszi védelmé­be., Az óriási India. rrTrr- xréy ,vrr*“ a nagy és gazdag Indonézia szigetország nem csatlakozott a védelmi szövetséghez. Ezek­nek az országoknak kormá­nyai úgy vélekednék, hogy Amerikával és más országok­kal való 'szövetkezésüket a szovjet kihívásnak tekintené és ez ennél fogva a békének inkább akadálya, mint 'bizto­sítéka lenne. India és Burma nemrég kölcsönös meg-nem­­támadási szerződést kötöttek a kommunista Kínával. Persze nem hiszik, hogy ilyen szer­ződés biztosíték kommunista támadás ellen. Burma egyik minisztere jellemzően nyilat­kozott: “Boldogok leszünk, ha a meg-nem-támadási szerző­dés alapján a kommunista Kina legalább két évig békén hagy bennünket...” A mohamedán Pakisztán delegátusa Manilában annak a reménynek adott kifejezést, hogy talán sikerül utólag In­diát és Burmát a közös védel­mi egyezménybe belevonni. Indonézia csatlakozása való­színűtlen, ott a kommunisták­nak -tulnagv a befolyásuk az állam ügyeinek intézésére. Tengeri háború Kína és íFonnostt közt Az indokinai fegyverszünet aláírása után fellélekzett az egész világ: végre megint bé­ke van a föld minden részén! A megkönnyebbülés nem tar­tott soká. Már megint háború van. A kommunista Kina és a szabad Kina közt nyílt há­ború folyik, a hidegháborút gyilkos hábor-u váltotta fel. A kommunista kormány kijelen­tette, hogy fel akarja szaba­dítani Formosa szigetét, ahol a kínai nacionalista kormány székhelye és hadi ereje van, és nyilván ennek a program­nak nyitánya az ágyuk pár­baja Amoy és Quemoy közt. Amoy egy kikötőváros Kina délkeleti partján, Quemoy pe­dig egy kis sziget, lőtávoly­nyira a szárazföldtől. A szige­ten Csiang naiconalistái van­nak, 30,000-en. Amoyból a kommunisták napok óta ágyazzák Quemoy szigetet és persze Quemoy visszalő. A kí­nai kommunisták kis hajókat is küldtek a sziget ellen-, de azokból -sokat elsülyeztettek a nacionalisták. Ugvódeszka Quemoy elfoglalása a kom­munistáknak azt jelentené, hogy egy lépéssel, egy ugró­deszkával közelebb jutnának Formosa szigetéhez. Az amerikai kormány még nem nyilatkozott, hogy Que­moy sziget védelmiét -éppen úgy vállalja-e, mint Formosa védelmiét kommunista táma­dás ellen. Mindenesetre Ame­rika villámrepülőgépeket és kisebb hadihajókat adott a nacionalistáknak, hogy kivéd­hessék a Quemoy elleni kom­munista támadást. Quemoy sziget bombázása alkalmával két amerikai repü­lőtiszt életét vesztette. E-nnek az egyelőre kisméretű kínai háborúnak tehát már vannak amerikai hősi halottak Még kétséges, hogy a kí­nai kommunisták meg me­rik-e támadni Formosát. Ha ezt teszik, akcióba lép az ame­rikai Hetedik Hadiflotta, ame­lyet a koreai háború kitörése­kor., Truman elnök Formosa védelmével bízott meg. Semmit sem tud a mindentudó Az amerikai sajtónak, rádiónak és a televízió­nak van egy hires mindentudója: Walter Winehell. Semmi kétség, hogy ő mindentudó, hiszen — ő maga állítja ezt. Időnkint büszkén hivatkozik arra, hogy ezt meg azt ő már régen tudta, amikor azt még senki­­sem tudta. Például: azt, hogy a kinaiak Koreában tá­madni fognak, ő félévvel előbb tudta, mint a hadve­zetőség. (Tény az, hogy félévvel azelőtt mondott olyasvalamit. . . ) EGY TITKOS AKTA Ez a mindentudó Winchell a múlt héten tanúként szerepelt a McCarthy szenátor ellen egy szenátusi bizottság előtt folyó vizsgálatban. Azért idézték be, mert májusban, — amikor ugyancsak vizsgálat folyt, egy másik bizottság előtt McCarthy ellen —-, azt ir­ta, hogy birtokában van másolatban egy FBI-levél a katonaság kutató laboratóriumában Monmouth, N. J.-ben folyó kémkedésről. A levél eredetijét Mc­Carthy akkor a bizottság elé terjesztette, de a bizott­ság annak tartalmát nem hozta nyilvánosságra, mert az igazságügyminiszter közbelépett és kijelentette, hogy a levél tartalmának nyilvánosságra hozatala ártalmára lenne a nemzeti érdeknek, _ _______ Már most felmerült a kérdés: Ki adta Winchell­­nek azt a levélmásolatot? McCarthy talán? Eskü alatt kihallgatva, Winchell a szenátusi bi­zottság előtt azt mondta, hogy 1.) nem tudja, kitől kapta a levelet, és 2.) ha tudná is, nem mondaná meg, mert egy újságíró nem köteles elárulni információi­nak forrását. És mit mond McCarthy ? Ő adta-e Winchellnek azt a levelet? McCarthy hallgat. Kémkedés Itt nem holmi gyerekes búj ócskáról van szó. Ez komoly ügy. Az az FBI-levél titkos akta volt, és aki azt McCarthy szenátornak és Winchell újságírónak adta, kémkedés bűntettét követte el. A májusi vizsgálat során McCarthy azt az állás­pontot. foglalta el, hogy neki igenis joga van titkos ä ií pott ikták it .elf« áb I > ment és a icTevizióii valalnoko­kát és katonatiszteket, hogy adjanak - .i bizalmas okmányokat, olyanokat is, amelyekre felettes ható­ságuk vagy egyenesen az elnök feltétlen titoktartást rendelt el. Ezzel a kihívó magatartásával McCarthy republikánus szenátor végleg szakított Eisenhower elnökkel, -a republikánus párt vezérével. A most McCarthy ellen folyó vizsgálat során mindez azért került szóba, mert a szenátor elleni vád­pontok egyike éppen ez a kihívó felszólítás a hivatali fegyelem és a törvény megsértésére. A vizsgálat még hetekig fog tartani s amikor le­zárul, a vizsgálóbizottság jelentést fog tenni a szená­tusnak, amely rendkívüli ülésszakra összeül, hogy határozzon: megbélyegzi-e vagy sem McCarthy sze­nátor magatartását ebben az ügyben és más, politikai és adóügyekben. ül ISKOLAÉV — UJ PROBLÉMÁK Labor Day után megnyíltak az iskolák. És sok iskolában súlyos problémák álltak elő. Több a gyer­mek, mint a hely az iskolákban. Uj iskolákat kellene épiteni és nem minden államnak van erre elegenc/ pénze. A kongresszusban évek óta terveznek egy tör­vényt, amely kormányhozzájárulással könnyítené meg ily esetekben az iskolaépítést, de a törvény még egyre késik. Az államok féltik nevelésügyi függet­lenségüket, amely szükebbé válna, ha kormányhoz­zájárulást fogadnának el. FEHÉREK ÉS FEKETÉK A Délen még súlyosabb problémák nyugtalanít­ják a népet. A Legfelsőbb Biróság történelmi jelen­tőségű döntése alapján meg kellene szüntetni a faji különválasztást, együtt kellene tanítani a fehér és a néger diákokat a középiskolákban. De sokhelyütt éles ellenállás mutatkozik. Mississippi államban, ahol legnagyobb a négerek arányszáma és egyes közsé­gekben és megyékben többségben vannak, Hugh White kormányzó kijelentette, hogy minden törvé­nyes eszközzel harcolni fog a közös tanítás ellen. Ja­vasolja, hogy az állami törvényhozó testület Szüntes­se meg az összes nyilvános iskolákat, amelyek helyé­be aztán privát iskolák lépnének, külön-kulön fehé­rek és négerek részére. Evégből meg kellene változtatni Mississippi ál­lam alkotmányát, ami hosszantartó eljárást igényel, és kétséges, hogy az alkotmány által előirt népszava­zás meghozná-e a várt eredményt. Más déli államokban hajlandóság mutatkozik arra, hogy a gyakorlatba átvigyék a Legfelsőbb Bi­róság elvi döntését. Virginia állam több iskolájában már felvettek fehéreket és feketéket közös osztályok­ba, köztük katolikus iskolákba is.----------------- -——— - • ------- 1 ■■■ ■".......... 1 ■■ .... iW" ■■ ■ 1 ■ ....... ... ... .......——-------------------------­VOL. 32. ÉVFOLYAM AI!/ CLEVELAND, O. péntek, 1954 szepimbet 17. EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 38. SZÁM I AMERIKA LEGNAGYOBB ' MAGYAR HETILAPJA Beolvad! . '# * f, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI ÍAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ HÍRADÓ, FUGGETLENSEG Tha GOOD* SHEPHERD !s ilia largest Hungarian Weekly Newspaper In America

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom