A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-08-27 / 35. szám

Élet a vasfüggöny mögött Drága kincs a szem Könnyebben nyeri vissza szem@vilá§fát az. akinek pénze van " Minden bajnak a kulák az okai” 1953 juliüs 4*én történelmi jelentőségű nyilat­kozat, hangzott el a magyarországi szovjetparlament­ben. Nagy Imre, a Rákosi Mátyást leváltó miniszter­­elnök, kijelentette, hogy — nem minden bajnak a kulák az oka- Sőt, a kulák hasznos lény, magyarázta Nagy Imre; izony jobban termel, többet termel, glint a kolhozba terelt parasztnép. Julins 4-től kezdve tilos volt a kulákoknak, va­gyis az önállóan gazdálkodó parasztnak üldözése. De a tilalom nem sokáig állt fenn. Hamarosan felépültek Moszkva urai és budapesti fullajtárjaik a junius 17-iki rémületből. Junius 17-én Kelet-Német­­országban, a szovjetzónában, fellázadt a nép a kom­munista zsarnokság ellen s több szabadságot, több kenyeret és burgonyát követelt. A megszeppent szov­jet ezt meg is ígérte. De aztán a szép ígéretet nem teljesítette m szovjet. Ahelyett megkettőzte az őrsé­get, a terrort. A hóhér és a börtönőrök túlóráztak, így helyreállt a béke és nyugalom a német szovjet­földön, és . . . Magyarországon is, mert már ott sem rettegtek a nép haragjától, miután a németországi szovjetzónában bebizonyosodott, hogy az orosz gép­fegyverekkel és tankokkal szembe tehetetlen a kor­­gó gyomor. Egyszóval; minden el van felejtve, és igy Magyarországon tovább folyhat a kulákok elleni heccelődés és az üldözés. Ismét: Minden bajnak a kulák az oka! Ezért megint rosszul kell bánni a ku­­lákkal- Amint ez kidéiül a pesti szovjetsajtó követ­kező híradásaiból: M&ikm készülünk - E, Még néhány nap és a halogyi Petőfi tsz. gabo­natábláján is megrendülhet a kasza. Megkezdődik az aratas. Tsz ünk tagsága lelkesedéssel várja már azt a napot. Tavalyról is van még kenyérgabonánk, mégis zsákban szeretnénk már látni az idei termést is. Nemesitett vetőmagot kaptunk cserébe az álla­mi gazdaságoktól. Műtrágyát is használtunk meg­felelően. Ennek köszönhetjük, hogy nem dőlt meg a gabonánk. Pedig az időjárás ugyancsak földre kényszerítette mifelénk a kalászokat. Az egyénileg dolgozó parasztok alig hisznek a szemüknek, mikor látják a tsz szálegyenes gabonáját. Szép termés Ígérkezik. Egy átlagos rozskalász­ban 70-80 szemet számoltunk. Legalább olyan dús a búza és az ősziárpa is. Átlagosan 4-5 mázsával töb­bet várunk holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok, 15 mázsás búzatermésre számítunk, a rozs is megadja holdanként a 14-16 mázsát, s az őszi­árpa ugyancsak nagyon jó termést ígér Alaposan fel kellett készülnünk a nagy munká­ra. Aratásig a kapálást be kell fejeznünk. A krump­lit kétszeri kapálás után már másodszor töltögetjük. A cukorrépát negyedszer kezdtük kapálni. A tsz-ta­­gok eddig soha nem tapasztalt lelkesedéssel dolgoz­nak, mert az idén sokkal nagyobb lesz a jövedelmünk mint tavaly. Munkaegységenként 12 forint előleget osztottunk. így pénze is van mindenkinek. Átlago­san 200-240 munkaegységet értünk el. Az aratásra nyolc kaszást állítottunk- be, mellé­jük marokszedőt és kévekötőt is. A gépállomás már jelezte, hogy idejében küldi a kévekötő-aratógépe­­ket. Ha szükséges lesz, erőnkből még másik két ka­szásra it futja. Az a tervünk, hogy a 10 hold ősziárpákat egy nap alatt learatjuk, A rozs 30 holdon várja az ara­tást, ezt is elvégezzük három nap alatt. A negyven hold búzánkra is elég lesz három nap, mert a’ gép is segít-Bizakodva nézünk a nagy munka elé. A család­tagokat sem kellett biztatni, maguktól jöttek dolgoz­ni. 22 család egyesül a mi csoportunkban, de több mint 40-en dolgozunk. így mindent idejében el tu­dunk végezni. Felkészültünk rá, van hozzá erőnk és jókedvünk. Kazár József Halogy, Petőfi tsz elnöke WSBSBgSSgr ’ lön ä végrehajtói A 600 lakosú Jászkarajenő gazdasági ereje ta­valy óta jelentősen megnőtt. Nőtt a vásárlókedv is. Az elmúlt öt hónapba tiz ekével, ötven tolókapával, tíz kézivetőgéppel, harminc kerékpárral vásároltak többet a falu dolgozó parasztjai, mint tavaly az egész Az elvetemült ember jellem­zésére volt egy régi mondás: “Olyan aljas, hogy a halott szeméről is lelopja a krajcárt” A modern idők tolvaja nem a krajcárt, a halott szemét lop­ja ki! A sebészet uj csodája a cor­nea (szaruhártya) átplántálá­­sa ■— mely legtöbb esetben visszaadja a vak látását — vá­sárra vitte az emberi szemet. De az orvosi probléma és fő­ként az elavult törvények ke­vés kivétellel a legtöbb vak előtt elzárják a gyógyulás út­ját. Az eredmény természete­sen ugyanaz, mint bármely más cikknél, melyben nagy a kereslet és kicsi a kínálat. Megjelennek a fekete-piac hiénái. Vannak olyan betegségek, vagy balesetek, melyek vaksá­got okoznák — és amelyek gyógyíthatók — ha az illető­nek van elég pénze. Az alábbi példa a legjobban rávilágít a helyzetre. Néhány hónappal ezelőtt egy gayjag gyáros vadászatra ment. A puska véletlenül el­sült. Amikor a kórházban ma­gához tért, a szemét kötések takarták. A beteg kérdésére a kezelő orvosa őszintén meg­mondta, hogy a gyáros a sze­rencsétlenségből kifolyólag el-, vesztette a látását — mindkét szemére. A rossz hírrel volt egy vigasztaló hire is a szem­orvosnak. A véletlen úgy akar­ta, hogy a gyáros corneái sé­rültek meg — az az átlátszó vékony hártya, mely a szem Íriszét és pupillátját takarja. Ez a hártya néha betegségből vagy szerencsétlenségből ki­folyólag (mint például rob­banás, tűz,) elhomályosodik, akárcsak a tej üveg. Néhány évvel ezelőtt ilyen baj gyó­gyíthatatlan volt. Ma az orvostudomány el­érte, hogy a halott ember cor­­neáját teljes sikerrel átülteti a, beteg szemébe és tökélete­sen visszaadja a látását. Az elhomályosodott corneát ki-/ operálják és a tiszta hártyát átültetik a helyébe. Az operá­ciók 90 százaléka sikeres. Az a gyárostermészetesen azonnal alá akarta vetni ma­gát a műtétnek. Azonban nagy meglepetéssel értesült, hogy az ügy nem olyan egyszerű. Orvos van elég, aki végre tud­ja hajtani a műtétet, de szem nincs. Ezt megszerezni a. leg­nehezebb és költségesebb do­log. Nemrégiben néhány ember­barát összeállt és megalakítot­ta a Szem Bankot melynek az volt a célja, hogy szemeket gyűjtött olyanoktól, akik haj­landók voltak haláluk után a bankra hagyni a szemüket, hogy azzal egy vak embernek visszaadják a látását. Azon­ban az egyesületnek az alaku­lás percétől kezdve súlyos har­cai voltak politikai és vallási csoportokkal; azzal vádolták az egyesületet, hogy meg­­szentségtelenitik az operáció­val a holtakat. Vannak olyan államok, ahol csak 10, sőt 6 éve engedik meg a cornea át­ültetést és csak azzal a fel­tétellel ha az elhunyt hozzá­tartozói is Írásban beleegyez­nek abba, hogy a szemét más emberek gyógyítására felhasz­nálják. Az a megszorítás, hogy az engedélynek írásban kell len­nie az oka, hogy a f ekete piac megszületett. Mert a Szem Bank igazában nem bank. A szemet nem lehet elrakná, mint a vért. A szemet majdnem rög­tön fel kell használni, mert 36 óra után használhatatlaná vá­lik. Meglepősen sokan adomá­nyozták a szemüket a Szem Banknak — hasztalanul. Mire a végrendeletet felolvasták, az adományozót eltemették a szemével együtt. De még ha tudtak is a hozzátartozók az elhunyt kivánságáról, annak a 160 kórház egyikében kell meghalni, melyek összekötte­tésben vannak a Szem Bank­kal és ismerik a szükséges el­járást. Ennek folytán persze szinte reménytelen bonyoda­lom az egész és ezrével van­nak vak emberek, akik évek óta várják, hogy rájuk kerül­jön a sor. Most azonban térjünk visz­­sza a lássuk, mint f'' Iyiialf^BIP'k ott, ahol a pénz nem akadály. A sebész megfelelő' helyen tudatja, hogy szükség van azonnal egy pár szemre. A szó eljut a kór­házaik bonckamrájába és a városi halottas házhoz, ahova a sors magános elesettjei ke­rülnek. évben. Egy év alatt négyszáz szarvasmarhával és öt­száz sertéssel gazdagodott a falu állatállománya. Mégis, ha a ceglédi járásban szóbakerültek az adófizetésben elmaradt községek — Jászkarajenőt mindig megemlítették. Elhatároztuk, hogy változta­tunk ezen. Megnéztük, kik a 'hátralékosok. A faluban het­ven kulák van, s mindegyik tartozik az adóval! Mala Imre 33 holdas kulák például 24,000 forinttal, há­romévi adójával, Gajdos Istvánná 42 holdas kulák­­asszony 40,000 forinttal, szintén háromévi adójával tartozott- A falu kulákjai összesen 800,000 forinttal tartoztak az államnak. S ha megkérdeztük, miért nem fizetnek, azt válaszolták: “nincs miből, szegé­nyek vagyunk!” Megnéztük közelebbről ezt a “szegénységet”. Kecskés László kulák például ötholdnyi lucernájá­nak egyszeri lekaszáltatásából tízezer forintra tett szert. (Ennyi az egészévi adója.) Sipos István kulák az egyik nap még “szegény páriának” nevezte ma­gát, másnap pedig könnyűszerrel kifizette 3500 fo­rintos adótartozását. S a 70 kulák közül 64 rögtön fizetett, amint végrehajtást helyeztünk kilátásba. Aki nem fizetett, azt persze végrehajtottuk. A kulákok nem egyszer csellel, csalással igye­­keznekkibujni a fizetés alól. Vízi Ignác is túl akart járni az eszünkön. Felszólításunkra nem fizetett, s ezért lefoglaltuk 160 kilós hízóját. Néhány Nap múl­va azonban csak egy 50 kilogramos süldőt találtunk az óljában. Vizi Ignác ügyét átadtuk az ügyészség­nek, A rendes dolgozó parasztok nagy elégtétellel tapasztalták, hogy éppen azoknál volt végrehajtás, akik eddig azt hangoztatták: nem kell adót fizetni. A kulákokkal szemben tehát erélyesen léptünk fel A dolgozó parasztok között viszont megjavítottuk a felvilágosító munkát. A népnevelők segítettek meg­magyarázni : miért érdeke a pontos fizetés az állam­nak és az egyénnek egyaránt. A több között azt is elmondották: ha mindenki rendesen befizeti az évi adóját, akkor a falu a befizetett összeg öt százalékát (mintegy 15,000 forintot) a saját céljaira használ­hatja fel. , Erőfeszítéseink eredményéről csak röviden: községünk ma már a második legjobb adófizető a járásban, teljesítette második negyedévi adófizetési tervét. Szabari Miklós a jászkarajenői tanács pénzügyi osztályának vezetője. Itt a kórházszolga, vagy a boncoló orvos pillanatok alatt kiemelheti a szemet, amely­nek helyére gyakran üveg­­szem kerül. Rendes körülmé­nyek közt könnyű dolog. Ki nyitja fel egy hulla szemét és ha igen, a cserét egy gyors pillantás nem fedezi fel. So­káig nem is volt semmi baj. Csak amikor egy nem várt ro­kon és temetkezési vállakozó panaszt emelt a rendőrségen, tört ki a botrány. A nyomozás kiderítette, hogy két év alatt 232 szemet loptak el, amit gazdag betegeknek 200-5000 dollárig adtak el. A Szem Ban­kon keresztül 250-500 dollár­ig terjednek a költségek, de az ilyen törvényes ut évekig is eltart. A gyáros, akinek módjában volt a fekete-piaci árat megfizetni, négy héttel a balesete után már elment a moziba. Egy asszony, akinek az ura öngyilkos lett és a bonctani intézetben kiszedték a szemét 50,000 dollárra perelte New York városát. Az asszony ne­ve Mrs. Possner és az ügy most fog tárgyalásra kerülni. EMBERSÉGES GAZEMBEREK Chicagóban álarcos rablók benyomultak a May Motor Sales automobil elárusító cég helyiségébe, a portást és az éjjeli őrt egy-egy uj autó pod­­gyászrekeszébe csukták, azu­tán kiürítették a pénzszek­rényt. De gondjuk volt arra, hogy áldozataik meg ne ful­ladjanak; ezért lyukakat fúr­tak az autók oldalába, hogy lélekzeni tudjanak. És hogy ne kelljen a podgyászrekeszek ajtajait feltörni, a figyelme? gazemberek otthagyták a kul­csokat. A rendőrség bottal üti az emberséges gazemberek nyomát. ... hogy egy legújabb tí­pusú autóban 10,000 alkatrész van. . . . hogy a Leghorn tyúkok Livorno olasz városból szár­maznak Azért hívj át azokat Leghorn tyúkoknak, mert az amerikai nyelvhasználat sze­rint annak az elasz városnak Leghorn a neve. . . . hogy Grönlandban a jégréteg átlagos vastagsága 1000 láb. . . . hogy Amerikában ré­szegség miatt többen jutnak fogházba, mint bármely más vétség miatt. . . . hogy Amerikában éven­te átlag 6500 ember fullad víz­be. . . . hogy kétszerannyi nő, mint férfi él 100 évnél tovább. . . . hogy általában minden anyag melegben kiterjed, hi­degben pedig összezsugorodik — a viz kivételével, amely úgy a hidegnek, mint a melegnek behatása alatt nagyobb térfo­gatú lesz. . . . hogy Magellan, aki elő­ször hajózta körül a földet, 1093 napon át volt utón. Ha ma élne, a Panama csatornái át utazna, hónapokat takari­­tan meg. . . . hogy Bolivia lakossá­gának több mint a fele indián. Ezek a saját ősi indián nyelvü­ket beszélik, nem a spanyol nyelvet. . . . hogy a nyugati földré­szen a következő modern nyel­veket beszélik (az ősi indián, eszkimó, stb. nyelveken és táj­­szólásokon kívül) : angol, fran­cia (Kanadában és Haiti szi­getköztársaságban, úgyszintén Guyana délamerikai gyarma­ton), spanyol, portugál (Bra­zília), holland (Holland Gu­yana.) . . . hogy Egyptomban a gyász jelei sárga színűek vol­tak a régi időkben. . . . hogy a Missouri csata­hajó tervrajzai 175 tonnát nyomtak. ; JÖSliáBÉ UTAZÁS A FÖLD KÖRŰT EGY PERC ALATT Iá BURTQN, Anglia. — Egy 50 év körüli gentle­man belépett egy cukorkaüzletbe és letett a pultra 5 centet. “Egy tábla csokoládéért,” mondta, “ame­lyet 42 évvel ezelőtt loptam ebből az üzletből.” KRUEGERSDORF, Dél-Afrika. —- Mendes, a vi­lág vándorcigányainak királya, ez év tavaszán meg­halt Athénben, ahol háztüznézőben volt fia Alfréd megbízásából. Egy év múlva, jövő tavasszal, a cigá­nyok nemzetközi társadalma uj királyt fog választa­ni. Csak heten vannak, akik a trónra igényt emelhet­nek : az elhunyt király két fivére és öt fia. Kruegers­­dorfban, amely várost 1928-ban a világ cigányai fő­városuknak szemeltek ki, általános a nézet, hogy Al­fréd, a legidősebb fiú, fogja követni atyját a trónon. A. királyválasztás posta utján történik: a cigányok a világ minden részéből levélben közük választásukat. Körülbelül hárommillió cigány tartozik azokhoz a törzsekhez, amelyek a Kruegersdorfban székelő ki­rály hatalmát elismerik. Ez a hatalom abszolút, min­denki minden kérdésben követni tartozik a király pa­rancsszavát. T vaszig, a gyászév alatt, a cigányok­nak tilos a munka, csak az asszonyoknak van a jö­vendőmondás megengedve. BANGKOK, Thailand. — (Sziám). — A sziámi kommunisták úgynevezett kormánya Kínából áttet­te székhelyét a szomszédos Burma államba. Az uj kommunista taktika: polgárháború jelleget adni a harcnak, amely a hatalom átvételére vezessen, mint Indo-Kina északi felében. AUCKLAND. — New Zealand. — Ajándék ló­nak nézz a lábára! . . . Dunwold, a versenyló, soha­sem tett ki magáért. Sokszor indult lóversenyeken, de még második sem lett soha. A gazdája ezért meg­haragudott Dunwoldra és haragjában odaajándé­kozta John Kemp 80 éves kivénült trénernek. Ez jól megnézte a ló lábait és benevezte a Nagy Északi Aka­dályversenyre. És Dunwold befutott elsőnek. BERLIN. — Az amerikai főbiztos közli, hogy a németországi szovjetzónában a közélelmezési viszo­nyok leromlottak, miután a magyarok és a többi csatlósországok beszüntették a zélelmiszerszállitá­­sokat. A csatlóstársak ugyanis korábbi szállítmá­nyokért nem kapták meg az ellenszolgáltatásokat ipari cikkek formájában. Úgy látszik, a szovjetzóná­ban sem elég élelem, sem elég ipari termék nincsen. KOPENHÁGA, Dánia. — A kommunista Len­gyelországból két fiatal ember a Balti-tengeren át­csónakázott Bornholm sziget partjára. Két nap és két éjjel viaskodtak a tenger hullámaival s holtfá­­radtan, kiéhezve értek partot. Politikai menedéket kérte k és kaptak. KOPENHÁGA, Dánia. — A Bátory nevű len­gyel hajóról a tengerbe ugrott és Kopenhága kikö­tőjébe felkuszott egy 22 éves lengyel. Mint politikai menekültet, befogadta őt Dánia-ZIPAQUIRÄ, Colombia. — Mélyen a föld szí­ne alatt megnyitottak és felszenteltek itt egy kato­likus katedrálist, amely nem kőből, hanem sóból é­­pült. A nagyki terjedésű sóbányában építették a há­nyások a templomot. Sokezer zarándok vett részt a felszentelés! ünnepélyen. BARCELONA, Spanyolország. — Az amerikai gazolin töltő állomásokat itt utánozzák, de nem gazo­lint mérnek ki az automatikus töltők, hanem jófajta spanyol borokat, literenkint. MASCARA, Algéria, Afrika. — Francia régé­szek 1870^ óta folytattak itt ásatásokat, kutatva ős­emberek és az ősidők állatfajtái után. Több mint 80 évi kutatás után most jelentős leletre bukkantak: állati csontvázakon kívül megtalálták egy ősember állkapocs csontját és néhány kezdetleges szerszámot. Különös jelentőségük van a talált szerszámoknak, a­­melyek a régészek szerint régibbek, mint minden eddig talált szerszám s körülbelül 600,000 év előtt élt emberek szerszámai voltak. HONG KONG. — A Jangce folyam áradása milliókat tett hajléktalanná és a termést oly nagy területen pusztította el, hogy milliókat éhínség fe­nyeget. Kina középső részében az áradás közel 100 láb magasságot ért el. Los Angelesben sztrájkolnak a Firestone gumigyár mun­kásai. Láthatólag jó hangulatban piketelnek — kivéve a gyengébb nem egyik képviselőjét. * jw [pA§*+ös ' SL ÖTJYIE

Next

/
Oldalképek
Tartalom