A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-08-06 / 32. szám
............. iTm-; hi Emlékezzünk a régiekről AZ árvízi hajós Budapest történetének legborzalmásabb és leggyászosabb emlékű napja az 1838 március 13-iki nap. Évtizedek munkája vált néhány óra alatt semmivé és generációk fáradhatatlan igyekezetét, szorgalmát és alkotását nyelték el a Duna rohanó hullámai. A mohácsi vésztől a törökök kiűzetéséig Buda és Pest állandó hadakozások színhelye volt. Egyik háború váltotta fel a másikat, egyik ostrom a másik után következett s ebben a pusztító munkában, mely egyfelől hóditásvágyból, a magyarok részéről pedig önvédelemből folyt. Buda és Pest sokat szenvedett. Csak az egykorú krónikások, haditudósítók feljegyzéseiből nyerhetünk megközelítő képet azokról a folytonos és nagyméretű veszteségekről, melyek a két várost állandóan sújtották. A törökök kiűzetése után a munka szelleme honosodott meg Pest és Buda falai között. Ami másfél század alatt' vagyonban, alkotásiban, kultúrában eltűnt, apránként, szívós energiával, tudatos programmal kellett helyre hozni s ekkor kezdődött Pest és Buda életében a fejlődés korszaka. A tizennyolcadik század végén irodalmi és társadalmi központtá óhajtja tenni néhány elszigetelten működő iró Pestet s ami az ő lelkűkben, mint alaktalan sejtelem és titkos vágyakozás élt, pár év múlva már megvalósulást nyert. A tizenkilencedik század első éveiben Pestnek már megvan az első magyar nyelvű állandó hírlapja, kulturális intézményei évről-évre gyarapodnak, létesül a Nemzeti Muzeum, működik az egyetem és Pest-Buda a székhelye az összes fő állami hivataloknak vagy társadalmi intézményeknek. A bécsi magyar lapok az erősödő fővárost élet és az egyre terjedő nemzeti szellem hatása alatt jelentőségüket folytonosan veszítik, s ha addig nem nagy figyelemre méltatták a két város életét, most annál gyakrabban kénytelenek az egyes változásokról hirt adni, mert ez az időszak, a század első két tizede az, mely a fejlődés számos tényeit bizonyítja. Mai arányszámokhoz mérten bizony kisméretű és szegényes jellegű az a fejlődés, de szem előtt kell tartanunk az egykori viszonyokat, melyeknek keretében a fejlődés végbe ment. Minden egyes ház, amely Pesten épült, minden könyv, mely itten nyomtatódott, és valamennyi intézmény, mely Pesten fogantatott, a kiváló hazafiak lelkében megannyi fényes bizonyságaként jelentkezett a nemzet izmosodó életjelének. S habár kissé naiv és nagymértékben túlzó a Kulcsár István büszke felkiáltása, de a hazafias önérzet megható szava hallik fel, midőn 1816-ban Pestet már Londonhoz s Budát Westminszterhez hasonlítja. A Magyar Kurír írói pedig 1818-ban “Pest emelkedése nagyszerű épületek által” cimü közleményükben egyenesen Párishoz hasonlítják a fejlődő fővárost és lelkesedésükben odáig mennek, hogy Pestet a legkiválóbb európai városokkal egy rangba állítják. Pedig nagyon kezdetleges, rendezetlen és hiányos a szervezete ekkor még a fővárosnak s minden nevezetessége a nagyméretű báró Brudern-féle ház, a Gyertyánffy-, Orczy-, Kunewalder-házak, a Károlykaszárnya, Újépület s még néhány bérház, majd később a Nemzeti Muzeum, Vigadó stlb. voltak. Londonról, Párisról tehát korai volt még beszélni, de ezt a hitet a nemzeti köztudatába is belevinni elsőrendű érdek volt. A fejlődés megkezdődött és évről-évre újabb intézményeket hozott létre. 1838-ban már a nemzeti színészet és a nemzeti tudományosság is hajlékot talált a fővárosban, de nemcsak ezen a két ponton, hanem a nemzeti élet minden ágazatában megjelennek Széchényi lázas reformeszméi. Ez a nagyjában odavetett rajz jelzi azt a haladó utat, amelyet a főváros 1838-ig külső fejlődésében elért. Az 1838-iki erős tél majdnem a medréig befagyasztotta a Dunát. A tavasz közeledtével az óriási mennyiségű jég nagy torlódásokat alkotva vonult a Dunán felfelé. Pozsonynál március 7-én indult meg a jégzajlás s ezzel az áradás veszélyétől megszabadította a várost, de annál nagyobb rémületet okozott a Duna mentén fekvő többi városoknak, ahová csak lassanként érkezett le az óriási táblákban húzódó jégtömeg. Pesten a veszedelem már eleve némely gyors intézkedésre indította a hatóságot, komoly veszedelemtől azonban senki sem tartott, csak március 13-án délben kezdtek a szörnyű veszedelem lehetőségére gondolni. Délután 2—3 óra között a felgyülemlett jég borzasztó ropogások között megindult és percről-perc re növelte a viz állását. Öt óra tájban az összes templomokban megkondultak a vészharangok és az volt az első figyelmeztető, mely a növekvő vizár miatt mindenki óvatosságra intett. A Dunaparton és a Dunára vezető utcák környékén az összes boltokat az első harangszó után bezárták, a házak kapuit betömték és a lakosok aggódó félelem között az utcára menekültek, hol ember ember hátán tolongott, várva a vigasztaló híreket. A vészharangok folytonos kongása azonban a katasztrófa bekövetkezésére intette a lakosságot, mely leírhatatlan kétségbeesésben hullámzott az utcákon. (Folytatjuk) \Z UTOLSÓ HATÁRIDŐ: MIBE KERÜL A KATONA? ÁPRILIS 15. j£gy amerikai katona alapvető kiképzése 3200 dollárba Az uj adótörvény szerint a kerül. Technikai altisztek kijövedelmi adó fizetésének ha- képzése sokkal többe kerül. Re. , . _ , pülőké még sokkal többe. Egy tandeje nem március 15, ha- je^ repQiő kiképzésének költnem április 15 lesz ezentúl, sége 70,000 dollár. h szorgalom és kitartás meghozza a maga gyümölcsét A hivatásos gyászolók ellenére, akik évek óta mondogatják, hogy Amerika már nem a lehetőségek országa, hogy a Fordok, Rockefellerek, Carnegiek fajtája kihalt, több ember szerzett vagyont a második világháború óta, mint valaha. Amerika minden államában élnek emberek, akiknek nagyon kevés, vagy semmijük sem volt néhány év előtt. Ma millióik vannak, amit szorgalommal vagy egy jó ötlettel szereztek. Oklahomában egy földmives aki alig tud angolul írni, olvasni; egy bagót rágó texasi telekspekuláns; Chicagóban egy göndörhaju, mosolygó ir, és New Yorkban egy kopaszodó, sovány üzletember gazdagodott meg tehetsége révén. Egy közös jellemvonásuk van; mind egyszerű utón szereszte a vagyonát. Volt egy ötletük és az ötletből hatalmas vagyont építettek, bizonyítva, hogy Amerika még ma is a végtelen lehetőségek hazája. Mi sem volt kézenfekvőbb ötlet, mint az, mely dusgazdaggát tette Abe Katzot. Meglátott egy nap egy újfajta plasztikot. A plasztik puha, rózsah MILLIOMOS KOFA LONG ISLAND — Mrs. Mona Williams, egy 57 éves özvegy aki régebben gyakran nyerte el a “legjobban öltözött nő” címét, ezúttal egy uj cim tulajdonosa lett. Ezúttal “a milliomos kofa” a címe. Williams ugyanis egy gyümölcsös bódét állított fel és ott személyesen árulja a gyümölcsöt saját 60 holdas long island! gazdaságából. A még mindig szép Mona a fantasztikusan gazdag Harrison Williams özvegye. Harrison nagy közmüvek tulajdtanosa volt New York államban és halálakor 100 millió dollárt hagyott özvegyére. Mona Williams, aki már visszavonult a társasági élettől, azt mondja, hogy a gyümölcsösbódé számára “nemcsak játék, hanem komoly üzlet.” szin. ruganyos anyag volt, olyan mint az emberi test. Ez az anyag megragadta Katz fantáziáját. Nemsokára gyártani kezdte a“varázshusu” babát. A baba olyan siker lett, hogy Katz ma évi 20,000,000 dollár forgalmat csinál és az ország egyik legnagyobb plasztik készítő gyárának a tulajdonosa. Egy wisconsini orvos mindig borzadva olvasta az újságokban azokat a híreket, melyek egy-gey csecsemő fulladás okozta haláláról számoltak be. Személyes tapasztalata is az volt, hogy az anyák ettől féltették legjobban a gyermeküket. Dr. Earl Carpenter éveken keresztül tűnődött a megoldáson. Végre jött a nagy ötlet. Egy olyan hálózsákot talált fel, mely lehetetlenné tette azt, hogy a kicsi alvás közben megfulladjon. A hálózsákot szabadalmaztatta és 25,- 000 dollárral részvénytársaságot alapított. Ma már évi forgalma 1,000,000 dollárra rúg. A philadelphiai Market streeten található a világ leggyönyörűbb és legnagyobb virsli standja. Egy utca hoszszát foglalja el a márvány és üvegcsoda, melyben sok ezer dollárnyi virslit adnak el naponta. Alig néhány éve, hogy “Dewey” Yesner ’ elhatározta, hogy a városában lakó emberek több húst kapjanak a virslijükben. — Minden más oldalon megszorítottam a kiadásokat, hogy jobbá tegyem a virslit — mondta Yesner. Yesner 400 dollár kölcsön pénzzel felállított egy elárusító bódét. Maga^jg^lta__össze, hogy azzal is megtakarítson pár dollárt. Nemsokára minőén taxisofőr Yesner virslijéről mesélt az utasának. Hogy milyen jól bevált ez az egyszerű ötlet, mi sem mutatja jobban, mint az a 9 hatalmas üzlet, két bérpalota és egyéb ingatlan melyet rövid idő alatt szerzett Yesner. Csak néhány esztendeje, hogy a californiai San Joaquin Valley meddő napégette sivatag volt. Aztán jött a csatornázás. A termelők felfedezték, hogy ha viz van a meleg éghajlat alatt, az év minden szakában tudnak termelni. Jess Goforth példája a legjobban megvilágítja, hogy még ma is megbecsülik a régi jó erényeket. Jess 20 évvel ezelőtt vándorló földmunkás volt, aki boldog volt ha 20 cent órabérért gyapotot szedhetett. Jess napkeltétől napnyugatáig dolgozott, hogy ellássa a családját sovány keresetéből. De amig dolgozott, nyitva volt a szeme és kitanulta a földmivelés minden csínját. A szorgalma lassan gyümölcsözni kezdett. Először traktort vezetett, aztán megtették előmunkásnak. Goforth amit csak lehetett megtakarított a fizetéséből. Mire a csatornázás befejeződött, Jess is készen volt. A bankár, akihez eljutott Jess jó hire, szívesen segített megvenni pár ezer hol dat. Jess elkezdett termelni az év minden szakában. Ma már többszörös milliomos. A második világháború kezdetén Amerikába érkezett egy szegény osztrák cukorka készítő, aki a nácik elől menekült ide. Ideérkezése után felfedezte, hogy az Európában oly népszerű édes-keserű csokoládé itt ismeretlen: “Ezt a fajta csokoládét az egész Európában kedvelték. Az amerikai ízlés nem sokban különbözik az európaitól. Valószínű, hogy itt is megszeretnék ha valaki gyártaná”, gondolta Klein, a cukorkás. Először az albérleti lakásának a konyháján készített néhány font csokoládét. Ezt maga adta el irodákban és gyárakban. Az áru úgy Ízlett, hogy a vevők elhalmozták rendeléssel. Rövid idő alatt egyik üzletet a másik után nyitotta a fiatal menekült osztrák. Ma már 63 üzlete van New Yorktól Detroitig minden nagyvárosban található Barton név alatt. Ezek nem csak siker történetek, a legegyenesebb válasz ez a kommunistáknak arra a hazug vádjára, hogy a sze gény embernek nincs lehetősége Amerikában. Ezrével tudnánk felsorolni ilyen történeteket, melyekből a hazai sötétlátók is megtanulnák, hogy még mindig léteznek amerikai álmok Amerika áldott földjén. Hogy — ma is ép oly könnyű mint valaha — fantáziával megáldott embereknek akikben szorgalom van és akik fülön tudják ragadni a szerencsét. Könyvelési hiba kiigazítása STOCKHOLM, Svédország — Az aggmenház felügyelője, az 52 éves Ingeborg Rosenstorm, bejegyezte a ház törzskönyvébe, hogy az egyik ápolt, a 80 éves Johanna Persson, végelgyengülés folytán meghalt. Ez a bejegyzés azonban téves volt, a 80 éves aszszony korához képest elég fürgén járt-kelt az otthonban. Mit tett a felügyelőnő, hogy hibáját helyrehozza? Kiigazította a téves feljegyzést? Nem. Megmérgezte, megölte a 80 éves asszonyt, hogy utólag valóvá váljék a hamis bejegyzés. Indokínában kicserélik a hadifoglyokat. Van köztük sok magyar is, akik a francia idegenlégió szolgaiataban harcoltak a kommunisták ellen. DRÁGA NŐ A Burbank, Cal.-i válóperes biró előtt vitatkozik Susan Hayword mozicsillag, Jess Barker színész válófélben levő felesége. Csekély két és egy negyed millió dolláros differencia választja el a váló házasfeleket. Arról folyik a jogi vita, hogy érvényben marad-e az az esküvő-előtti megállapodásuk, hogy a Susan két millió dolláros szerződés és negyedmillió dollár egyéb vagyon közös vagyon-e vagy sem. Ha közös, akkor annak fele-fele Jesst és'Susant illeti meg. De Susan azt mondja; “Dehogy, kérem, mi nem abban állapodtunk meg, hogy minden közös lesz, hanem abban, hogy ki mit keres, az az övé lesz.” Tény azonban az, hogy Susan 100,000 dollár készpénzt ajánlott fel Jessnek, ha visszavonja ezt a vagyonjogi pert. LÁNYOK, LÁNYOK, MIT CSINÁLTOK? Az országos orvos szövetség konvencióján Dr. Schauffler portlandi orvos fekete statisztikát tárt kollégái és az egész nemzet elé. Hivatalos adatok alapján előadta, hogy 1950- ben fiatal leányoknak, 17 éven aluli leányoknak, összesen 32,C00 törvénytelen gyermekük született. A házasságon kívül született gyermekek összes száma 142,000 volt az 1950 évi népszámlálás adatai szerint, 50,000-el több, mint az előző népszámláláskor. Nem szegény, elhanyagolt lányanyákról van szó, hanem az esetek túlnyomó részében az úgynevezett középósztály, jómódú családok leányairól. High school és college diáklányok szép számban szerepelnek az időelőtti anyaság statisztikájában. Mi az oka fiatal leányok ilyen ijesztően gyakori eltévelyedésének? Dr. Schauffler szerint: ujságszenzációk, mozi, rádió és televízió, autó, ital, I színház és a rossz példa, amit otthon vagy környezetükben találnak. PÁRTOLJA LAPUNK EIIROUTŐIT PAGE i. OLD AI» Méff ma is leltet milliomos Dien Bien Phu indokinai erőd ostroma alatt a sebesülteket fáradhatatlanul ápolta ez a jobboldalt látható fiatal francia leány, Genevieve Garald. El is nevezték a vár angyalának. Frances Bolton clevelandi képviselőnő (baloldalt) javaslátára a kongresszus meghívta amerikai látogatásra és körútra. A függetlenségi háború óta ez volt a második eset, hogy a kongresszus egy francia állampolgárt meghivott az országba. Az első Lafayette tábornok volt, aki nagy segítséget nyújtott George Washingtonnak a háborúban. X A JÖ pApr©« valaki jó ötletekkel