A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-07-02 / 27. szám

A CSORBÁTI SZENT BARÁT Hejih, micsoda nyomozás keletkezett erre! Ahány káros férj volt — már közel a százhoz — az mind Szánthó Annát, meg a titokzatos lovagját ke­reste. Nem vala udvar, ház, kastély, mit fel nem for­gattak. Hiába, nem akadtak rájuk. Szél fújta be nyo­mukat, homok betakarta, eső eláztatta . . . A sárga pergament Írása beszéli, hogy Virágh Balázsnak a szép felesége, Katinka menyecske volt épp századik, akit Tamás ur szöktetett Zalából. Akkor már olyan jó hire volt Cseszneky Tamásnak az asszo­nyok között, hogy nem is kellett erőszakot használni a szöktetés dolgában. A fehérnépségek szinte maguk kívánkoztak hozzá. Ekkor nyár volt éppen. A Balaton vize hullámok­ban játszott, zajlott és morajlott, mintha el akarta volna nyelni a zalai partot. Tátikát, Csobánczot. Éjfél is lehetett, amikor Tamás száguldó négy lován ott a parti utón hozta a szép asszonyt. Nagy vihar támadt fel. Az egek kárpitján az Isten haragja csattogott és egyszer, épp a kocsi előtt egy hatalmas füzet durran­va hasított s gyújtott meg a mennydörgős mennykő. A négy ló megriadt s egyenesen neki Balaton vizének. Vitte őket az ár.,Tamás kiugorva a felfordult csézá­­ból, az egyik erős karján a szép asszonyt tartva, a má­sikkal a hullámot hasítva, úszott a part felé, néha fel­sóhajtván : — Isten! Isten! Te irgalmas Isten! Valahogy kiértek s valahogy haza is jutottak a cseszneki várba. Hanem ettől kezdve Tamás ur kedv­­telen, beteg lett. A köszvény összehúzta. Jöttek a fel­cserek, javasok, száz asszony, szép asszony ápolta és mind nem használt semmit. Végre is azt kommendál­­ták neki, hogy menjen a csorbáti klastromhoz, ott majd meggyógyítják. Meg is gyógyították. Megfür­­dött a csodaforrásban, aztán a barátok oda fektették a gyógyító Urnák kőből kifaragott szobrának elébe. Meggyógyult a teste, megyógyult a lelke. Amikor hazament, az volt az első dolga, hogy mind a száz asszonyt szabadon ereszté. A pergament azt mondja, hogy többen sirának keserű könnyeket, hogy kacagának. Hogy otthon a nemes nemzetes férj­urak hogy fogadták őket, erről az Írott krónikában jegyzést nem találunk. Cseszneky Tamás ettől kezdve istenfélő, jámbor emberré lett. Mindenét odaadta a csorbáti klastrom­­nak, ahová maga is beállott barátnak. Mivel pedig na­gyon alázatos, bűnbánó is vala, később feloldozták há­zassági esküje alól. És múltak az évek és jöttek az évek. Félszázad borult, nehezedett már Cseszneky Tamás — Páter Paulus — vállára. Azalatt hosszú szakálla ezüstfehér­ré lett, mint a hold világa. A nagy búcsúk napián, a zarándoklásokkor a bűnt, a földi hiúságot senki oly megrázó hangon nem ostorozta még, mint Paulus pá­ter. Sirás és zokogás támadt szavai után. Egyszer ott ült éppen a gyóntatószékben a hosz­­szu folyosón. Előtte a Jézus föífeszitett képe. A bucsu­­járók közül egy gyászba öltözött matróna közeledett hozzája s odatérdelt a gyóntatórácshoz. — Gyónj, leányom — szólt Paulus páter. Az megkezdé gyónását: — Gyónok a mindenható Istennek és helyette ne­ked lelkiatyám . . . Számláld el bűneidet! Fuldokló zokogás fogta el az asszonyt: —A legnagyobb bűnöm, hogy valami kicsinké ok miatt elhagytam, megcsaltam a hites uramat. Páter Paulus felhörgött: — Nagy bűn ez, leányom! —Elhagytam. S nem mentem vigasztalni hozzá az érettem való nagy bubánatában. Nem akadályoz­tam szilaj tombolását, keserűség szülte nagy duhaj­kodását ... Páter Paulus megrezzent: — Uram, irgalmazz! Kinek a hangja ez? Onnan jő az eltemetett, régi világomból. Majd hangosan mondá. —Folytasd csak, leányom. — És mikor beteg lett, súlyos kór gyötörte, nem siettem istápolására. — Hol voltál, leányom? — kérdezte a páter resz­ketve. — Ott a csábitómnál, ott a szeretőmnél, aki ütött és vert... — Ütött és vert! — ugrott fel a barát és hatalmas öklét marokra szoritá. De lecsendesedett. — Igen, ütött és vert.— folytatta az asszony nagy alázatosan — de én mind eltűrtem, mert nagyon sze­rettem. — Mert nagyon szeretted! Két könnycsepp futott le Paulus orcáján szakál­lára . . . — S most, hogy öreg lettem, kidobott koldus­ként, ki az ut szélére. —És ki volt az a silány gazember? Az asszony szelíden szólt: — Rendeki Nagy Balázs. Megbocsátok neki. A barát lihegve utána tagolta: —Ren .. .de ... ki Nagy . . . Ba . . . lázs . . . s ő megbocsát neki Aztán önmagát leküzdve, szilárd hangon mondá: — Nagy a bűnöd, leányom. Te nagyot vétkeztél. De Isten megbocsát és annak s magamnak nevében én is megbocsátok. Csak vezekelned kell. Eredj, a márnái kolostor befogad majd téged. Imádkozz, amig élsz. Az Isten megbocsát s én is megbocsátok. Zokogásba fulladt. Mind a ketten zokogtak. írja a pergament: ahogy az asszony, kilépett a gyóntatószékből a jó Paulus páter. De nem Paulus volt. Ez Cseszneky Tamás, a fékezhetetlen. Teste ki­magaslott, szeme szikrákat hányt. Odalépett a mi A JÓ PASZTOH Mi sem kellemetlenebb, mint a lakodalmas pár autójának elakadása. A fiatal férj, Marvin Hirschorn megjavítja a hibát, az ifjú feleség pedig a forgalmat tartja fenn. A vérnyomás szerepe az emberi szervezetben egyre f nagyobb figyelemben részesül az orvostudomány piszéről Nincs ember — különösen ha elhagyta 50. évét — akinek részére a vérnyomás kérdése ne lenne fontos. Az orvosi ren­delőben, miután az orvos ka­runkra csatolta a kis szerke­zetet, szorongva figyeljük a tü ingadozását. “Milyen a vér­nyomása?” — ez mindenna­pos kérdés középkorú embe­rek társalgása közben. És nem ok nélkül. A vérnyomás sze­repe az emberi szervezetben egyre nagyobb figyelemben részesül az orvosok részéről. Mindig tudták, hogy a vérnyo­más — akár alacsony, akár magas — egyike a fontos té­nyezőknek az emberi szerve­zet működésében, de soha annyi kutatás tárgya nem volt mint napjainkban, amikor a vele összefüggő szívbajok a halálozási statisztika élére nyomultak. Nyomás az érrendszerben Egy bizonyos nagyságú nyo­másra szükség van az érrend­szerben — akárcsak a vízve­zetéki csőhálózatban. Nélküle a vér nem tudna eljutni a szív­től a távoli végtagokig és vissza. A vért a szív pumpál­ja keresztül az érrendszeren, így tehát a szív valójában nem más, mint egy szivattyú. De milyen tökéletes szivattyú! Az ökölnagyságu izomdarab naponta 6000 gallon vért hajt keresztül az érhálózaton — helyesebben szólva 6000 gal­lon mozgatásának felel meg a munka, amelyet 24 óra alatt végez. Még a laikus előtt is nyil­vánvaló, hogy a szív munkája attól függ, milyen ellenállást kell leküzdeni, amikor a vért áthajtja az érrendszeren. Fia­tal és egészséges embernél a szív hajtóereje egyensúlyban van az ellenállással, amivel a vér találkozik. Csak mélyebb légzésnél lépnek fel kisebb in­gadozások — ez is egyszerűen csak azért, mert eközben az erek kitágulnák és összehu­­zódnak. Erős, testes embeyek vérnyomása rendszerint vala­mivel nagyobb és nehéz mun­ka közben is emelkedik, a vér­nyomás, de egyébként állan­dó — vagy legalább is annak kellene lennie. A vérnyomás ingadozása A vérnyomás ingadozása va­­dulást, érelmeszesedést vagy lami rendellenesség jele a szer vezetben. Jelezhet erős felin­­más fontos szervek megbete­gedését. Magas láz is emeli a vérnyomást. Az orvostudo­mányt azonban nem annyira az úgynevezett akut megbete­gedésekkel kapcsolatos emel­kedés érdekli, hanem amikor állandósult kóros tünetet je­lez. Ennek oka pedig az ese­tek túlnyomó többségében az érelmeszesedés. Közismert tény, hogy az öregkor legjellemzőbb tünete az erekben lerakódó mész. Bármennyire közismert is ez a tény, az orvosok előtt rej­télyes az oka és a kutatás ma arra irányul, miként lehet­ne a mészlerakódást megaka­dályozni, illetve a már lerako­dott meszet feloldani. Egyelő­re azonban maradjunk az erekben lerakodott mésznél. Az erek belső falán lerako­dott mész természetesen meg­­szükiti ,..eok nyílását. A sző­kébb nyilason azonban ugyan­olyan mennyiségű vérnek kell bizonyos időközökben átfoly­nia, hogy a szívtől távolabbi szerveket ellássa elegendő vér­rel. Gyengébben működő szív első tünete a szervek rossz vér ellátása, a végtagok bizsergé­se, az a bizonyos sápadt, fá­radt érzés. A magyarázat: a kevesebb vér kevesebb oxi­gént visz az agyba. A megszükült érrendszer Az érrendszer megszükülé­­sének következményeit úgy kell elképzelnünk, mintha pél­dául egy locsoló gumicső bel­sejébe homok kerülne. Termé­szetesen a viz nem tud olyan vastag sugárban áthatolni raj­ta. Ha az emberi szervezetben történik ez, a szív megpróbál­ja ellensúlyozni a szőkébb ere­ket azáltal, hogy erősebben dolgozik, hogy ugyanazt a vér­­mennyiséget pumpálja át. Egy ideig a szív képes erre a munkára, azután fokozato­san romlik. A megszükült erekben persze a vér nyomása nagyobb. A veszély ilyenkor az, hogy a száraz, elmeszese­­detit és megreped. Különösen veszélyes ez, ha az ér az agy­ban pattan meg. Ezt a beteg­séget szélhüdésnek — népi­esen gutaütésnek — nevezik és testes embereknél, mint mondottuk , könnyebben lép fel, mert vérnyomásuk rend­szerint magasabb. Egy másik veszély az úgy­nevezett szív embólia — más­szóval egy vér-rög, amely a szivkamrához vezető fő érben megreked és akadályozza a vérkeringést. Mindez termé­szetesen a mészlerakódás által okozott szőkébb érrendszer kö­vetkezménye. Kísérletek a mész feloldására A remény, hogy az orvostu­domány előb'b-utóhb megoldja az érelmeszesedés és ezzel együtt a szívbajok főokának problémáját, nem alaptalan. Megállapították, hogy a mészlerakódás okozója a szer­vezetben egy zsirszerü anyag, amelyet már fel tudnak olda­ni — lombikban. Az emberi szervezetben még nem oldot­ták fel, mert amint az oldó­anyag a szervezetbe kerül, el­veszti hatékonyságát. Az emberi élet meghosszab­bításának kulcsa tehát ez az oldóanyag, amely a mészlera­kódást megakadályozná. Még csak két éve kisérleteznek ve­le és minden remény megvan arra, hogy a kísérletek sike­rülnek. És ha rájöttek a titok nyitjára, az orvostudomány a század legnagyobb gyógyá­szati csatáját nyerte meg, mert á szívbetegségek ma megelőznek minden más be­tegséget a halálozási statisz­tikában. Magas és alacsony vérnyomás Miután a vérnyomás kérdé­se ma annyira időszerű kér­dés, meg kell jegyezni, hogy a számszerű mérés nem min­dig irányadó. Vannak embe­rek — nem is kis számmal — akinek a szokásosnál maga­sabb a vényoimásuk és telje­sen jól érzik magukat. Ugyan­ez vonatkozik az alacsony vér­nyomásunkra. A magas vér­nyomás legközönségesebb is­mertető jelei: fejfájás, szédü­lés, fülzugás, vértodulás, ne­héz légzés, stb. Vannak gyógy­szerek, amelyek a tüneteket enyhítik, bár a betegséget nem gyógyítják. Azt is érde­mes megjegyezni, hogy az alacsony és magas vérnyomás tünetei meglehetősen hason­lítanak egymásra. A magas és alacsony vérnyo­mással kapcsolatos táplálko­zásról időről-időre változnak az orvosi vélemények, de egy bizonyos: a mérsékelt és nem túl fűszerezett táplálkozás ajánlatos. A nehéz testsúly felesleges munkát ró a szivre és a fűszeres ételek izgalmi ha­tása is ártalmas a szivre. De ha az orvosok egyszer megold­ják a magas vérnyomás prob­lémáját, mindezek az óvatos­ságok feleslegessé válnak. A jó, egészséges érrendszer, or­vosok szerint, átlag tiz évvel fogja meghosszabbítani az em­berek életét. Pártolja hirdetőinket Urunk keresztje elébe: — Uram, én teremtőm! Rendeki Nagy Balázs volt! Megverte, ütötte ,kilökte. És ő megbocsátott. De terád esküszöm, keresztfa, hogy én nem bocsátók! Rendeki Nagy Balázs kezem által hal meg! Vagy ha nem, be ne vegye a föld soha az én testemet! És Paulus páter azon az éjszakán eltűnt a klas­­tromból. Hét napot, hét éjjelt gyalogolt, amiglen oda­ért Rendeki Nagy Balázs somogyi úri portájához. A gazdát kereste. Beeresztik hozzá s megmutatták neki. Koporsóban feküdt, ravatalon, holtan. A barát leroskadt, letérdelt s mit tehetett volna, imádkozott érte: — Nagy a te hatalmad, ó hatalmas Isten! — Adj neki örök nyugalmat. Századok peregtek le azóta az idők óráján. Csesz­neky Tamásnak, páter Paulusnak testét nem vette be föld. Ott állt őrt holtan és épségben a csorbáti omlado­zó sírbolt ajtajában. (VÉGE)----­­PAGE S. ÖLEM* A VATIKÁNI KÖNYVTÁR Évezredek kultúrája egy fedél alatt Két és félezer ével ezelőtt Asszíria királya, As­­surbanipal, megalapította a történelem első ismert közkönyvtárát, amelynek romjait néhány évtizeddel ezelőtt hozta napfényre a kutatók ásóia. Egész sor megbízólevél is előkerült, amelyekben a király felszó­lítja tudósait és tisztviselőit, gyűjtsék össze mindazo­kat a könyveket, amelyeket bárhol, bármely nyelven találnak és méltónak ítélnek arra, hogy a király könyv tárába helyezzék. Valóságos hajtó vadászat indult meg a királyi parancs nyomán s a föltárt maradványok tanúsága szerint kitűnő eredménnyel: kőtáblák ezrei sorakoznak a különböző muezumok polcain, ahol az asszirológusok halmozták fel a több évezredes könyv­tár “köteteit.” Kézírásos könyvek Mintegy ötszáz évvel ezelőtt hasonló könyvgyüj­­tés zajlott le Európában, de a Közel-Kelet és Észak- Afrika kulturközpontjaiban is, s ez vetette meg a va­tikáni könyvtár alapjait. A XV. század elején a bolognai érsek könyvtáro­sa, Tommaso Parentucelli a tudás ama hatalmas kincstára felé fordította figyelmét, amely szerteszét a világon könyvtárakban, kolostorok és kastélyok pin­céiben és padlásain rejtőzött. A könyvtáros rövidesen bíboros lett 1447-ben pedig V. Miklós néven pápává választották. Néhány régi kéziratot örökölt elődjétől. Ezeket saját fáradságos munkával összegyűjtött könyveivel együtt a Vatikán egyik szárnyában he­lyezte el s igy vetette meg a vatikáni könyvtár alap­jait. Ugyanekkor elküldte ügynökeit .Angliába, Gö­rögországba, a német államokba és a Közel-Keletre, s ami csak telt a pápai állam jövedelméből, azt köny­vek és kéziratok vásárlására fordította. Nem takaré­koskodott az arannyal, 5000 dukátot ajánlott például Szent Máté evangéliumának egy régi kéziratáért, amelyről abban azidőben azt tartották, hogy az apos­tol kezeirása. A nagy szabású akció eredményeként sikerült megszerezni a vatikáni könyvtár számára a világ legritkább és legértékesebb kéziratait. Az összegyűjtött kéziratok nagy része siralmas állapotban volt, megóvásukra gondolni sem lehetett az akkori technikai eszközökkel; ezeket a pápa gon­dosan lemásoltatta. Mint Írásszakértő, személyesen ellenőrizhette a másolatokat, amelyeket az azidőben legkiválóbb minőségű pergamentre Írtak. A kézira­tokat egyforma selyembe kötötték s a köteteket ezüst­csatokkal fogták össze. A pápa magánkönyvtárának hétezer kéziratát ezerkétszáz kötetbe foglalták. Ezek a világ legértékesebb, legrégibb kódexei. Könyvnyomtatás Gutenberg találmánya forradalmasította a kul­túra fejlődését. Miklós pápa hamar átlátta a nyom­(Folyt. az 5. oldalon) ÉLVEZZEN ÓCEÁN-SZELLŐT OTTHONÁBAN EZEN A NYÁRON Vegyen , , modern LEG SZABÁLYOZÓT gazdaságos Minek izzadna otthon ezen a nyáron, amikor egy modern, gazdaságos Lég-Szabályozó Egy­ség a nappali szobáját a világ legkényelmesebb pontjává tudja tenni. Egyszerűen megérint egy diait és. a csen­des villanyáram munkához lát, elárasztja a szobát tiszta, hűvös, szabályozott óceán-léggel, azzal a léggel, amely mentes az idegesítő por­tól, piszoktól és virágportól. Szinpompája vál­tozó, igy talál beillőt bármelyik szobája szin­­aránylatába s ezek az Air-Conditionerek pen­nykért működnek napjában . . . ellátják önt teljes huzatmentes ventillációval, hogy kényel­mesebb legyen az élete. Hogy hosszú, hűvös nyarat garantáljon az egész családja számára, keresse fel az ön Red­dy Kilowatt Electric kereskedőjét még ma! Se­gíteni fog a hőséget eltávolítani otthonából egy Lég-Szabályozóval, amely megfelel ott­honának és pénztárcájának is. Ár*XXXllxxiixxixrxrxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx! N | Emlékezzünk a régiekről 3 H ilyen a vérnyomása...?

Next

/
Oldalképek
Tartalom