A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-12-17 / 51. szám

ítÍK OLDAL A Jó PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR A bűvész leleplezi önmagát (THE GOOD SHEPHERD; _________Founder: B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken_______Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztő: Muzslay József -— Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 36 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: SUBSCRIPTION RATES: 6'y évre ........................ . . $5.00 One Year ....................................$5.00 él évre ......................................$3.00 Half Year .................................$3.00 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. PEARL HARBOR EMLÉKEZETE 9 Pearl Harbor hovatovább a múltba vesző érn­ék, de mult héten, amikor az esemény 13. évfordu­lója következett el, az ország ismét tudatára ébredt, hogy a veszély állandóan velünk van. Napjaing nem alkalmasak, hogy a veszélyérzetet elaltassák ben­nünk. Pearl Harbor arra emlékeztet bennünket, hogy a felkészületlenség valósággal meghívás a támadás­ra. Lloyd George mondta az első világháború előtt, nagy “napjaink legnagyobb kockázata a katonai ki­­sértés” — értve alatta, hogy egy katonailag felké­születlen ország kisértésbe hoz a támadásra. Ez történt az első világháborúban és ez történt Pearl Harbor idején is. Felkészületlenek voltunk, te­hát ellenségeink azt hitték, könnyű prédái lehetünk támadásuknak. Kiszámították magukat — de ez nem mentség többé a felkészületlenségre. Amerika el van szánva, hogy soha többé nem lesz felkészületlen. A felkészültség áldozatokkal jár. Elsősorban anyagi áldozatokkal. Minden megkeresett dollárunk után 8-9 centet kell áldoznunk nemzetvédelemre. És fiatal emberek millióinak életét dúlja fel a katonai szolgálat. Kénytelenek vagyunk áldozatot hozni ba­rátaink és szövetségeseink védelmére is. Csapatokat kell tartanunk külföldön. Az idei karácsonyt például amerikai ifjak százezrei fogják családjuktól távol tölteni. Mindez komoly és nagy áldozat — de nem elég nagy egy újabb Pearl Harbor elkerülésére. Emberi — és amerikai — tulajdonság, hogy zúgolódunk az áldozatok miatt, de ugyancsak amerikai tulajdonság, hogy intelligensen felismerjük a szükségletet és meg­hozzuk az áldozatot. Erre emlékeztet bennünket Pearl Harlbor 13. évfordulója .... MÁSODRENDŰ EMBEREK? A frakkos bűvész bejelenti, hogy felcsap hóhérnak: — Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, most következik egy nő kettéfürészelése. Ez itt a vérpad. Itt van fölötte a kör­fűrész acélkorongja, melynek borotvaéles fogai még a leg­keményebb hasábfát is úgy átvágják, mint a vajat. Hogy a korong acélból van, arról mindenki meggyőződést sze­rezhet . . . És most lefektetjük a kivég zésre ítélt nőt . . . A lengeruhás nőt a vérpad­hoz vezetik. Az áldozat ijedt arcot vág, de azért nem ellen­kezik. Lefektetik a fűrész alá, lábait leláncolják, aztán csend következik 1 é 1 egzetelállitó csend. A nézők a színpadra merednek . . . A frakkos hóhér int, majd megnyom egy gombot és eb­ben a pillanatban megindul a körfűrész. A csillogó, éles ko­rong forogni kezd és lassan le­ereszkedik . . . bele a nő testé­be .. . Idegtépő zugás, zizegés után borzalmas reccsenés, re­csegés ... A női test megrán­dul ... a publikum soraiból hisztérikus sikoly hallatszik, valakit kivezetnek ... a gyen­gébb idegzetű nézők ájuldoz­­nak . . . Egy pillanatig mindenki el­hiszi, hogy valóság az, ami a szeme előtt lejátszódott, de amikor a bűvész elállitja a fűrészt, amikor a korong fel­emelkedik és a nőt .megszaba­dítják bilincseitől — csodák csodája! — fürgén felpattan helyéről és kutya baja sincs! Taps. Mindenki elégedett, nézők s a bűvész is egyaránt. Ilyen a modern bűvészmu­tatvány. A frakkos varázsló nem fehér galambokat, nyu­­lakat varázsol elő cilinderéből, hanem néhány percig borzal­mat szolgál a borzalomra^ vá­gyó nézőközönségnek. A “szétfürészelt nő” mutat­ványa a következő trükkön alapszik: 1. A korong prepa­rált és alsó része betolható, 100,000 DOLLÁROS SZÓ _ “Kommunista” — mondta Roman Gürtler fő­mérnökről a Union Parts Manufacturing Co. brook­­lyni vállalat igazgatója. Roman Gürtler 100,000 dollár kártérítésre pe­relte a vállalatot. A vállalat kérelmét, hogy a pert tárgyalásra se engedje, mert a kereset alaptalan — Martin Frank newyorki biró elutasította. A keresetnek igenis van alapja, jelentette ki a biró, ezekben az időkben, ami­kor a “kommunista” elnevezés sok helyen és sok esetben elbocsátást von maga után. Rámutatott a biró arra is, hogy ma már országos és állami törvé­nyek és rendeletek is megnehezítik kommunistáknak az álláskeresést és állásukban való megmaradást; ily körülmények közt a kommunizmussal való gya­núsítás sértő és kártérítési kötelezettséget von maga után. INGYEN POSTA Pearl Buck világhírű amerikai írónő néhány hét előtt a New York Timesban levelet tett közzé, amely­ben megdöbbenésének adott kifejezést a Bevándor­lási Hivatal uj deportálási módszerei felett. Az tör­tént, hogy az Ellis Island nevű hires vendégfogadó becsukása után a deportálásra váró idegeneket nem ilyen vagy másféle vendégfogadóban szállásolják el, hanem börtönökben. Pearl Buck levele tiltakozások egész lavináját indította el. Amerikaiak tiltakoznak idegenek ilyen megalázása ellen. Most Javíts newyorki képviselő — akit novem­berben New York állam főügyészének választottak meg — a tiltakozást megtoldja egy követeléssel: Nem elég megszüntetni ezt a visszaélést, deportálan­­dók bebörtönzését, ami mellesleg megjegyezve, még az embertelen McCarran-féle bevándorlási törvény . betűjén és szellemén is túlmegy embertelenség tekin­tetében, hanem egyáltalán módosítani kell az egész McCarran törvényt, ki kell szedni belőle a mételyt: az igazságtalan, embertelen rendelkezéseket, ame­lyek másodrangu emberekké degradálják az idege­neket (kivéve a spanyolországi baszk juhpásztoro­­kat, akiknek McCarran mindenkor extra előjogokat adományozott.) Eisenhower tábornok, amikor az elnökségre pá­lyázott, megígérte, hogy ha megválasztják, mindent el^ fog követni a McCarran törvény módosítása érde­kében. De republikánus párthiveinek rábeszélésére ehelyett inkább egy menekült-bevándorlási törvényt ajánlott, amelynek révén eddig bizony nagyon kevés menekült tudott Amerikába bejutni. Javíts, Leh­man és sokan mások, képviselők és szenátorok, a jö­vő évi ülésszakban meg fogják kettőzni igyekvésü­­ket, hogy ezt a Szégyenfoltot kitöröljék az amerikai ; törvénytárból. Ar£ igazi Áldozatok Nagy feltűnést keltett országszerte George P. Larrick, a Federal Food and Drug adminisztrátor nyilatkozata, amelyben felhívja a közönség figyel­mét a gyógyszer csalók és kuruzslók százaira. Az emberiség szenvedőinek hiénái, az orvostu­domány és hivatás szégyenei, azt Ígérik, hogy min­denkit meggyógyítanak és “biztos kúrájuk van rák, arthritis ellen.” Értéktelen gyógyszereket hoznak forgalomba drágán, hanzatos és hazug hirdetések segitségével / sózva kotyvalékaikat a betegek nyakára. Még veszélyesebbek azok, akik magánklinikái­kon orvosokat alkalmaznak és mindenféle zugó, szik­­' rázó villamosgépekkel szédítik pácienseiket. Ahe­lyett, hogy a rákbeteget meggyógyítanák, könnyel­műen és lelkiismeretlenül játszanak azoknak az éle­tével. Ha a páciens egy igazi, komoly kórházba megy, talán meggyógyul, a kuruzslók kezén azonban korai halálra van Ítélve. A postát a kongresszus tagjai ingyen használ­hatják — nem kell bélyeget ragasztaniok oly leve­lekre, amelyeket általános érdekből küldenek szét. De ki vizsgálja, hogy az ingyen továbitott leve­lek csakugyan közérdeket szolgálnak? Senki. A pos­taigazgatóságnak nincsen joga a potyaleveleket fel­nyitni, kivéve ha formális panasz érkezik, amely sze­rint ez vagy az a képviselő vagy szenátor visszaélt az ingyen postázás kedvezményével. A postaigazga­tóság számítása szerint a kongresszusi ingyen leve­lezés körülbelül 1,700,000 dollárba kerül az adófi­zető közönségnek. CSALNAK # Visszaélések gyakran fordulnak elő. Minden­napi dolog, példának okáért, hogy szenátorok és kép­viselők szétküldenek — sokszor sokezer példányban — leveleket, amelyek csak azt a célt szolgálják, hogy a következő választás alkalmával az ő esélyeiket megjavítsák. Előfordultok politikai visszaélések is. Például a háboruelőtti években egy republikánus Szenátor az amerikai adófizetők költségén terjesztette Göb­­bels náci vezér hazugságpropagandáját. ÖNDICSÉRET A múlt évben McCarthy szenátor ellen felmerült a gyanú, hogy visszaélt az ingyen posta privilégium­mal. Az affér azzal végződött, hogy McCarthy “ön­ként” utólag fizetett tö!cb mint 200 dollár portót. Mi volt azokban a levelekben? Egy folyóirat cikke, a­­melyben McCarthy az egekig fel volt magasztalva . . . A legújabb affér: Egy newyorki lakos a posta­­igazgatóságnál panaszt emelt, hogy egyre-másra kap kongresszusi potya csomagokat, amelyek a McCarthy és a hadsereg közti vitát, az emlékezetes televíziós cirkuszt tartalmazzák. Azt irta: “Abból a cirkuszból elegünk volt a televízióban és a sajtóban.” És mér­legre tette a sok kongresszusi küldeményt és kiszá­mította, hogy 1 dollár 32 cent lett volna a díjszabás szerinti portó. Ilyen küldemények tízezrei rengeteg extra kiadást jelentenek a postának és egyedül csak a McCarthy hiúságát szolgálják. SOKAN VÉTKEZNEK Megjegyzendő azonban, hogy a kormányhivata­lok is alaposan kihasználják az ingyen postázás jo­gát, évi 34 millió dollár erejéig. A potyalevelezés már régóta komoly és csufol­­kodó kritika tárgya. A csufolkodó kritikából itt egy példa: Egy kongresszusi képviselő, aki november­ben a választás alkalmával kibukott, sorjában, dara­­bonkint hazaküldte. Washingtoniból a lakása egész bútorzatát . . . ingyen, portómentesen. úgyhogy a hiányzó részbe ép­pen beleillik a nő teste. 2. Ugyanakkor, amikor a ko­rongszelet betolódik, a kör szélén lévő éles fogak behaj­tanak, úgyhogy nem sértik tik meg a nő testét. 3. A kör­fűrész korongja nem is forog, hanem mozdulatlan marad. Csak a tengely forog. 4. Hogy a közönség azt higyje, hogy a korong is forog, a kulisszák mögül — anélkül, hogy a né­zők észrevennék — egy kis fényszóróval mozgó fényt ve­títenek az acélra. A reflektor előtt egy kis szárnyaskerék forog és emiatt a korong fé­nyes acéllapján úgy vibrál a fehér fény, mintha maga a korong forogna. 5. A borzal­mas recsegést és zúgást a színfalak mögött egy valódi kis körfűrésszel idézik elő, amelyen a bűvész egyik se­gédje hasábfát vág. Ez a mutatvány, minden egyszerűsége mellett is elég komplikált és előadás alatt összesen négy ember igyek­szik azon, hogy a “szétfüré­­szelés” sikerüljön. A bűvész a színpadon áll, a nő a vérpa­don fekszik, az egyik segéd a reflektort kezeli, a másik pe­dig a színfalak mögött a kis körfűrészen fát vág. A bűvész tulajdonképen csak arra vigyázz, hogy min­den idejében és egyszerre tör­ténjék. A gomb megnyomása után a fűrész tengelye forog­ni kezd, a korong lefelé eresz­kedik, az acélrész befelé toló­dik, a fogak hátra hajlanak, a reflektor rávetiti a mozgó fényt a fűrész lapjára és re­csegés hallatszik . . . KINEK KELL DOLLÁR? Koreaiak, akiknek amerikai dollár kell, kaphatnak annyit, amennyit hvannal — koreai pénzzel — meg tudnak venni. Az amerikai és a koreai kor­mány sehogyansem tudtak ab­ban megállapodni, hogy egy dollár hány hvant ér. A hiva­talos árfolyam 180 hvan 1 dol­lárért, de a zugkereskedelem­­ben a dollárt 700 hvanra tak­sálják. Amerika ennél maga­sabb árfolyamot ajánlott. Rhee elnök, a Nem!-et mondásnak nagymestere, Nem hét mon­dott. Erre az amerikai had­vezetőség árverésre bocsátott két millió amerikai dollárt: aki többet ajánl, az kapja. Mind­járt jelentkezett kétszáz ko­reai üzletember és elkezdtek licitálni. így végre tisztázódott a helyzet; 1 dollár 500 hvan­nak felel meg. JÓZSEF TRÉFÁI Il-ik József a kalapos ki­rály, aki Magyarországot tűz­zel vassal meg akarta néme­­tesiteni s akinek tulszigoru rendeletéi végre mégis felráz­ták a nemzetet tétlenségéből, nagyon szertett gúnyolódni. Trónörökös koráiban egyszer éppen akkor lépett anyja, Má­ria Terézia császárnő dolgozó­szobájába, mikor a mama gyóntató páter járnak, a jezsu­ita főnöknek éppen alá akarta írni azt az okiratot, mely sze­rint nekik adja. Pest mellett azt a kis káposztás kertet, arait köznyelVen ráczkevei szigetnek neveznek, (s ami mellesleg mondva 14 faluból áll.) József megfogta anyja ke­zét. Egy percnyi türe’met, felséges anyám! Aztuán a páterhez fordulva s egy feszületre mutatva, igy szólt: Mielőtt az okmányt megkapja, mondja meg, mit jelent a feszületen ez a négy betű: I. N. R. I. A páter: Jesus Nazarenus Rex Judeorum. (Jézus a ná­záreti, a zsidók királya.) József: Téved, ez a négy be­tű ezt jelenti: Jesuitis non datur RáczkeviensisTnsula. A (jezsuitáknak nem adatik a ráczkevei sziget.) Képzelheti a páter elképe­dését, mikor vérmes reménye­it igy szertefoszlani látta. Anyja hires magyar gár-Mm A RÉGI JÓ IDŐK KÖVETVÁLASZTÁS Ez a választás idejében történt. A rendőrfogalmazó rákiált egy hatalmas szál rendőrre, aki ép két Sunyin tekintgető csavargót tusz­kolt be a hivatalos szobába: — A jelentéséből azt olvasom, hogy ezeket a kirakatnyitogatókat kocsin hozta be. Hát gyalog nem jöhettek volna ezek az uraságok? Mire való az a ha­szontalan bérkocsiköltség? FELEL A RENDŐR: Nem vettem volna én bérkocsit, de muszáj vol­tam vele. Tessék meghallgatni, majd elmondom az elejéről. Amint a Király-utcában mendegéltem, ész­revettem, hogy ebből a kettőből a magasabbik egy kirakatot nyit. Már meg is volt, s a kisebbik ép »sze­degetni akarta a portékát, mikor én egyszerre ott ter­mettem és nyakon csíptem őket. Előre, befelé! — kiáltottam rájuk. — Hát amint meglátnak, mind­egyik előhúz egy nemzetiszin zászlócskát s torkasza­­kadtából kezdi kiabálni: — Éljen Vázsonyi! Éljen Vázsonyi! — No az nem szorult rá a ti éltetéstekre! — mondom — s ezzel mind a kettőt karon fogtam s vittem őket. Persze Pesten mindenre összeröffennek az emberek. — Mi az, mi történt? — kérdik. — Bevisznek, — kiabálták a csavargók — mert éltettük Vázsonyit. — Emberek ezt a csúfságot ne engedjétek meg. Csak azért is éljen Vázsonyi! — Én már alig szólhattam, egyszerre nekem jöttek húszán, harmincán, ötvenen, mindjobban ösz­­szeszaladtak az emberek. — Brutalitás! Gazság! Azért, mert Vázsonyit éltették! Rettenetes dolog, ilyen csak nálunk történ­hetik ! — hangzott össze-vissza, s már nekem akartak esni. Láttam, hogy itt minden hiába, nekem úgy sem hisznek, minek csináljak nagyobb bajt . . . Éppen ar­rafelé jött egy kocsi, bevágtam a két csavargót s be­hajtottam. Még talán most is szaladnak utánam . . . Ezzel a rendőr nagymérgesen végigmérte a két csibészt, akik hetykén vállat vontak, majd halkan összenevettek. TISZTUJITÁS Tisztujitásra készültek Nagyváradon. Beöthy Andor alispán akkor a vármegye déli részén járt, ahol gyalázatosán rosszak voltak az utak. Leghíre­sebb volt a remetei gát, amely Békés megyéből átvisz Sarkadra. Az egyik oldalon a feneketlen sárba má­­zsás_ köveket dobáltak, amelyeket elfelejtettek össze­­törni, a másik oldala pedig csak akkor volt járható, ha az eső egészen felhígította a vendégmarasztó sa­rat. Ezen a hajmeresztő utón ért utói az alispán egy jámbor kisbirtokost, akinek gebéi gőzölögve igyekez­tek a megfeneklett szekeret a kátyúból kiemelni. — Hová, hová, bátyám? — kérdezte Beöthy Andor, akinek hintájába öt ló volt befogva. — Váradra, a restaurációra — volt a válasz. — Szegény tatár, — sajnálkozott magában az alispán — hacsak repülni nem tudsz, oda ebben az időben nem fogsz eljutni. Késő este érkezett az alispán Váradra és amikor benézett a nagyvendéglőbe, ahol javában folyt a kor­teskedés, az egyik asztalnál megpillantotta a remetei kisbirtokost. Előtte volt a vacsora maradványa és néhány üres boros üveg. — Ejnye, bátyám, nem találkoztunk mi ma reg­gel a remetei gáton? — Biz’ igen. — Hát akkor hogy tudott engem elhagyni? — Hát csak úgy, uramöcsém, hogy nem sokáig kellett kínlódni a szegény lovaimnak. Tudok egy dü­­lőutat, amelyre amikor fölkaptunk, poroszkálva ér­tünk Váradra. — Kedves bátyám, szivességet tesz, ha meg­mondja, hogy merre van az a dülőut? — Már azt a bolondot nem teszem, hogy elárul­jam, mert akkor igazán elmondhatnám, Isten hoz­zád, világ! — De hát miért? — Mert ha megmondom, a vármegye megta­lál ia csináltatni s akkor aztán ámen a rövidebb út­nak. Nem kapnak szavazói ogot a nők Svájcban nem kapnak szavazati jogot a nők. Basel városában a városi törvényhozó testület ugyan megszavazta a nőknek a szavazó jogot, de aztán a város népe népszavazás utján mégis úgy döntött, hogy megtagadja ezt a jogot a nőknek. A kis köztársaság másik nagyvárosában, Zü­richben is vereséget szenvedtek a női választójog előharcosai. De ott a vereségnek különleges oka volt: az, hogy a kommunisták agitáltak a nők politikai jo­gaiért. A svájci burgerek semmit az égvilágon nem fogadnak el a kommunistáktól. Ezzel kapcsolatosan feljegyzést érdemel az a fény, hogy Svájc a világ legrégibb demokráciája. Sehol a világon nincsen a polgároknak több, közvet­lenebb beleszólásuk a közügyek intézésébe, mint Svájcban. A svájci férfiak nyilvánvalóan (bizalmat­lanok a nők politikai érettségével szemben. distáival is sokat és sokszor mával szembe jővén Józseffel, gúnyolódott József. Egy ízben ez azt kérdezte tőle: Ugyan azonban rutul lefűzték. Volt kérem, kedves gróf, mondja ugyanis a gárdisták közt egy csak, nem volt az ön mamája főlhadnagy, aki feltűnően ha- udvari dáma? sonlitott Józsefhez: gróf Ken- Felelet: Nem. Hanem az deffy Árpád. apám volt gárdista. Amihez Egy udvari fogadás alkal- nem kell magyaráziat. A kettéfiirészelt ml KIS RÓNIKA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom