A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-07-16 / 29. szám

AMERIKA LEGNAGYOBB MAGYAR HETILAPJA Tia GOOD SHEPHERD is ilia largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT, EGYETÉRTÉS, VÁROSI ÉLET, AMERIKAI MAGYARSÁG, BUFFALOI HÍRADÓ CLEVELAND, O. péntek, 1954 julius 16 EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 29. SZÁM Leszavazták a merev paritást A farmerek paritásos ár-biztositása dolgában jelentős szavazás volt a múlt héten a kongresszus kép­viselőházában. A szavazás eredménye az, hogy a sok éven át gyakorlatban volt merev paritást elvetették és helyébe a lépcsőzetes paritást fogadták el. Ez azt jelenti, hogy a búza, kukorica, gyapot, rizs és földi­­mogyoró árait a paritás 82^2 százalékától 90 száza­lékáig védik, a termés mindenkori mennyiségének megfelelően. Ez csak 1956-ig lesz érvényben s az­után a paritás 75 és 90 százalék közt fog mozogni. Megjegyzendő, hogy a kongresszus már 1948-ban ilyen, 75-90 százalékos lépcsőzetes paritást határo­zott el, de azóta évről-évre újból és újból elhalasz­totta ennek a lépcsőzetes rendszernek életbelépte­tését. Kereslet és kínálat A lépcsőzetes paritási védelem azt jelenti, hogy a földmivelésügyi miniszternek joga van a kereslet és kinálat mindenkori viszonyának megfelelően — belátása szerint — a magasabb vagy alacsonyabb pa­ritást előírni. Vagyis: ha nagyobb a termelés és.sok a felesleg, a miniszter a paritási árvédelmet maga­sabban szabja meg. Az uj paritási rend megszabása még a szenátus állásfoglalásától is fpgg, ahol még egyre folyik a vi­ta. Általában azt lenet piondani, hogy a republiká­nusok a lépcsőzetes (tehát esetenkint alacsonyabb) paritás mellett foglalnak állást, de a demokraták so­raiban is sokan vannak, városi választókat képviselő törvényhozók, akik az alacsonyabb paritás mellett vannak, mert a városi nép panaszkodik az élelmiszer­drágaság miatt. Drágább lesz a vaj A képviselőház ugyanakkor, amikor a búza, stb. lépcsőzetes paritási árvédelmét határozta el, felemel­te a vaj és más tejtermékek árvédelmét. Ezt az ár­­védelmet április elsején leszállították a paritás 90 százalékáról 75 százalékára; most úgy határoztak, hogy felemelik azt 85 százalékra. A vaj, sajt és más tejtermékek ennélfogva drágulni fognak. A Social Security jövője gyalas alá vette a Social y biztosítás kiterjesz­tését több mint 10 millió sz elyre, uj foglalkozási csoportokra, városi népen kis 1 farmerekre is. Ezek közt a csoportok közt voltai: .z orvosok és fogorvo­sok is. A kongresszus képviselőháza nagyjában ma­gáévá tette az elnök ajánlásait és megszavazott egy törvényjavaslatot ebben az értelemben — a biztosí­tásból kihagyta a doktorokat. Most a szenátus előtt van a törvényjavaslat és ott — a pénzügyi bizottságban — kihallgatások foly­tak abban a kérdésben, hogy az amerikai orvostár­sadalom kivánja-e vagy sem a Social Security bizto­sításba való bekapcsolódást. A kihallgatások során homlokegyenest ellenkező vélemények csaptak ösz­­sze: Idegen §zoeiaIizmu$? Dr. Doenges, az Amerikai Orvosok és Sebészek Szövetségének újonnan megválasztott elnöke, úgy ócsárolta a Social Security nyugdíjbiztosítást, mint­ha az valami gonosz összeesküvés lenne a nép ellen. Idegen eszme, szocializmus, az egyéni szabadság megrontója . .. — ilyen és hasonló kitételekkel mond­ta el véleményét az öregkori biztosításról. És annak a reményének adott kifejezést, hogy az amerikai nép idővel meg fog szabadulni ettől a rákfenétől. Akik kívánatosnak tartják Persze ellenvélemény is elhangzott. Dr. Wiener, a Physicians Forum elnöke, hivatkozva 28 államban működő fiókegyesületeinek s azok orvos tagságának állásfoglalására, azt mondta, hogy az átlagos orvos társadalomnak (vagyis azoknak, akik nem gazda­godtak meg) szüksége van öregkori biztosításra, és rá is szolgáltak arra, éppen úgy, mint bármely más foglalkozási ág. W.yugdij vagy alamizsna A Kereskedelmi Kamara azt javasolja, hogy a Social Security biztosításba vonjanak be mindenkit, aki eléri 65-ik évét — tekintet nélkül arra, hogy be­fizettek-e vagy sem. Ez az, amit egy1 Dr. Townsend nevű orvos már évtizedek óta követel, anélkül, hogy megértésre és meghallgatásra találna. Ez a javaslat első tekintetre nagyon emberséges­nek tetszik. De az érem másik oldala kevésbbé tet­szetős. Ugyanis a Social Security kiterjesztése olya­nokra, akik nem fizettek be, a jelenlegi népességi vi­szonyok közt évi másfél billió dollár többkiadást je­lentene a kormánynak (vagyis az adófizetőknek). Továbbá azzal a következménnyel járna, hogy idő­vel felemésztené a Social Security nyugdíjalap tar­talékát, amely most 18 billió dollárt tesz ki. És ha ki­merülne ez a nyugdíjalap, vége lenne a Social Secu­rity biztosításnak, az idősek és a munkaképtelenek már csak segélyt kapnának, amelynek összegét év­­ről-évre a kongresszus szabná meg. Biztosítás és jog­igény helyett alamizsna: erre vezetne a Kereskedel­mi Kamara javaslata. Indokínában győznek — (leniben követelőznek a kommunisták Pár nappal a washingtoni Churchill-Eisemhower találko­zó után kitudódott; hogy Ang­lia kívánatosnak tartja a kom­munista Kina felvételét az Egyesült Nemzetek Szerveze­tébe, elismerve azt a tényt, hogy ez a kommunista uralom alatt álló nagy nemzet, a vi­lág legnépesebb országa, oly hatalmi tényező, amellyel szá­molni kell és — alkudozni. . Ezzel szemben a hivatalos amerikai politika az, hogy nem ismerjük el a kommunis­ta Kínát. Ez egyben azt is je­lenti, hogy nem hagyjuk cser­ben, nem adjuk fel a For­mosa szigetén levő kínai na­cionalista kormányt és had­erőt, amelynek élén Csiang áll. Dulles külügyminiszter azon ban már korábban annak az aggodalmának adott kifeje­zést, hogy nehéz lesz a kommu­nista Kina felvételét megaka­dályozni, ha Anglia és Francia­­ország azt támogatja. Cifktisz után A MoCarthy-féle televíziós cirkusz után most komoly megfontolás tárgyává tették azt a kérdést, hogyan kellene lefolytatni a kongresszusi vizsgálatod Az amerikai álláspontot eb­ben a kényes helyzetben a szenátus vezető személyiségei — republikánus és demokrata szenátorok — ezzel a súlyos következményeket magában hordó nyilatkozattal juttatták kifejezésre: Ha az Egyesült Nemzetek Szervezete a kom­munista Kínát felveszi tagjai sorába, akkor Amerika népe nem fogja megengedni, hogy tovább is támogassuk ezt a vi­lágszervezetet. Más szóval: Ha a kommunista kormány bejut az Egyesült Nemzetek közé, Amerika kilép a világ­­szervezetből. Mondani sem kell, hogy az Egyesült Nemzetek intézmé­nyének összeomlása kiszámít­hatatlan következményeket vonhat maga után a hideghá­borúban. Egyes szenátorok helytelenítik, hogy Amerika mereven előre kiszabja későb­bi lépéseit; hivatkoznak arra, hogy a világpolitikában aki ma ellenség, holnap barát vagy szövetséges lehet, mint Né­metország és Japán. REMÉNYTELEN HELYZET Köziben Indokinában a fran­ciák helyzete napról-napra súlyosbodik. Kínából renge­teg hfadiianyagot kapnak éj­jel-nappal a kommunisták, de a francia repülők nem tudják ezeket a fegyverszállításokat akadályozni ,mert saját had­állásaik körül még nagyobb nehézségekkel kell megküz­­deniök: lesipusíkás gerilla cso­portokra vadásznak a magas­ságiból. Már csak napok kér­dése .hogy Hanoit, a felső or­szágrész legfantosalbíb váro­sát, megszállják a kommunis­ták. A helyzet oly kritikus, hogy amerikai hadihajók ké­szen állnak a menekülő fran­cia katonaság kimentésére. Genfiben közvetlen alkudo­zást kezdtek a franciák és a kommunisták. Az amerikai delegáció bojkottálja a genfi tárgyalást. Dulles külügymi­niszter továbbra is Washing­tonban marad, semmi részt nem akar venni a francia ka­pitulációban. Amerika nem fog elismerni oly megállapo­dást ,amely kommunista győ­zelmet jelent Indokínában. A MUNKANÉLKÜLISÉG megismétlődni a McCarthy-fé­­le visszaéléseknek, a komisz hangnak és nem-bizonyitott állítások nyilvánosságrahoza­­talának, dölyfös reklámtsiná­­lásnak ártatlanul meghurcolt emberek rovására. A szenátus házszabály-bizottsága beidé­zett húsz szenátort, hogy mondják meg véleményüket, mi módon lehetne a kongresz­­szusi vizsgálatok ügyrendjét szabályozni avégből, hogy a vizsgálat célt érhessen a beidé­zett egyének sérelme nélkül. A Federal Bar Journal, az országos ügyvéd szövetség hi­vatalos lapja, 190 oldalas szá­mát ennek a kérdésnek szente­li. Nixon alelnök irta a beve­zető cikket. Szerinte az a leg­célravezetőbb vizsgálat, amely nyugodt mederben folyik, sér­tegetések és megfélemlítések nélkül. Nixon nézete szerint nem szabad a jövőben televí­ziós cirkuszt rendezni, mert a MoCarthy-cirkusz napjaiban azt láttuk, hogy a kihallgatott egyének, de még a vizsgálóbi­zottság tagjai is színházat ját­szottak, ahelyett, hogy a té­nyeket vizsgálták volna. Budapestről jelentik: Musz­ka Imre, a csodaesztergályos, aki csudagyorsasággal dolgo­zik és ' társait is túlfeszített sztahanovista munkára haj­szolja, halhatatlan érdemei­nek elismeréseképpen a kor­mánytól olyan kitüntetést, olyan ajándékot kapott, ami­ért a munkásoknak, rab­munkásoknak, élmunkások­nak ezrei irigylik őt: Kétszobás lakást utaltak ki Muszka Imrének, a Munka Hő­sének ! A csepeli Muszka-otthonban hatalmas házfelavatási ünne­pély volt, az asztalok (a ház előtt, mert bent kevés a hely) fehér abrosszal voltak terítve és bőven volt enni-innivaló, itókában sem volt hiány. A házavatási ceremónia ünnepi szónoka Gerő Ernő miniszter volt, Nagy Imre és Rákosi Má­tyás után harmadik a kommu­nista rangsorban. Az összes magyarországi la­pok lelkes hangon számolnak be a nagy eseményről: kétszo­bás lakáshoz jutott a Munka Hőse! Hivatalos jelentés szerint júniusban egymillióval több személy talált munkát, mint májusban. A dolgozók száma 62 millióra emelkedett. A hely­zet javulása nagyrészben a fo­kozódott farm munkára vezet­hető vissza; az egymillió uj dolgozó közül 800,000 a farmo­kon talált alkalmazást. A mun­kaközvetítő hivatalokban nyíl vántartott munkanélküliek száma három és fél millió. Kiáradt a Duna A Duna felső folyása men­tén, Passau németországi és Linz ausztriai város közt em­beremlékezet óta példátlan áradás házaik százait elmosta, ezreket tett hajléktalanná. FÖLDRENGÉS . Manilában, a Fülöp Szige­tek fővárosában és kömyékén nagy erejű földrengés volt. Sorsogon városban 22 ember életét vesztette. Piedras Negras mexicoi falu népe hazalátogat az árviz által elpusztított otthonaiba sok esetben házuk puszta helyére. Oppnheimertöl -Rákosi Mátyásig Drew Pearson, a jól informált washingtoni po­litikai riporter, emlékeztet-arra, hogy a háború utol­só évében Oppenheimer tanár, az első atombomba megteremtője, már tavasszal biztosra vette, hogy ha­marosan meglesz az atombomba s az volt a meggyő­ződése, hogy mihelyt lehull Japánra egy vagy két atombomba, a japánok magadják magukat s vége lesz a háborúnak. A hadvezetőség azonban nem volt ilyen derü­látó s attól tartott, hogy Japánt csak véres harc, in­vázió utján lehet legyőzni. A végső harc a hadveze­­tőség számítása szerint súlyos veszteségekkel járna, még sokezer amerikai katona életébe kerülne. Ez volt az oka annak, hogy Roosevelt elnök — aki elfogadta a hadvezetőség nézetét — Yaltában oly messzemenő engedményeket tett az oroszoknak annak ígéretnek fejében, hogy haderejükkel részt­­vesznek a Japán elleni háborúiban, mihelyt Európá­ban teljes lesz a győzelem és az orosz vörös hadse­­reg egy nagy részét át lehet vinni a távoli Keletre a Japán elleni döntő harcba. Hossz üzlet volt Ami aztán történt, azt mindenki tudja. Japán csakugyan az első két atombomba pusztításainak ha­tása alatt kapitulált. Az orosz vörös hadsereg segít­ségére nem volt szükség.Az oroszok ingyen kapták tehát a yaltai engedményeket. És nemcsak “zsebre­­vágták” a Yaltában a Japán ellen tervezett, de el­maradt döntő beavatkozás árát, hanem még meg is szegték a yaltai megállapodásokat, főképpen azt a megállapodást,.hogy a náci uralom és megszállás alól felszabadítandó országokban elő fogják mozdítani demokratikus kormányzatok létesítését. Kezdetben — látszatra — igy is tettek, aztán megkezdték a kelet- és közép-európai országoknak, köztük Magyarországnak teljes bolsevizálását, orosz gyarmatokká való degradálását. Másodosi alpi állampolgárok Brazília i '.tások előtt áll és e választások kimenetele m gy be folyással lesz az ország további életére, a szociális és gazdasági viszonyok alakulásá­ra. Ily körülmények közt a politikai harc előterébe kerültek az uj-braziiok, a D.P. és más bevándorlot­­tak, akik már megs: erezték a brazíliai állampolgár­ságot. Mint állampolgároknak, persze, van szavazati joguk. De vita tárgya az, hogy közhivatali állásokra meg lehet-e őket választani. Országszerte nagy iz­galmat keltett az állam uj polgárai körében a múlt héten a választási törvényszék döntése, amely sze­rint a közhivatalok csak benszülött brazil állampol­gároknak vannak nyitva. Az ellenzék élesen támadja a törvényszék elvi döntését. A Correio da Manha, a főváros legtekinté­lyesebb napilapja, hivatkozik az Egyesült Államok példájára, ahol a honositott állampolgárok bármely közhivatali állásra pályázhatnak, kivéve az elnök­séget. Az egész amerikai földtekén, Kanadától a Tüz­­földig, minden civilizációt és minden államot beván­dorlók teremtettek meg, írja a lap, igazságtalanság tehát, ha másodrangu állampolgárokká degradáljuk a honositott brazilokat. Alku és vásár A kínai kommunista korftiány fogságában van 30 amerikai civil és 15 pilóta. A repülőket a koreai fegyverszüneti fogolycsere alkalmával a kínaiak nem bocsátották szabadon, mert ők nem Koreában, ha­nem kínai területen kerültek fogságba. Most a genfi tárgyalások kapcsán az amerikai kormány és a kínai kommunisták közt alku indult meg az amerikaiak kiszabadítása érdekében. A kí­nai kommunisták azt mondták: áll a vásár, és mind­járt meg is mondták, mi a 45 amerikai kiszabadulá­sának ára: Amerika engedje meg 5000 kínai egyete­mi diáknak kiutazását Kínába. Wem 5000, Iissneiai §0 Ennyi kínai diák nincsen Amerikában. Ennyi sohasem is kért útlevelet. Mindössze 124 kinai diák kért eddig kiutazási engedélyt s ezek közül jelenleg csak 50 óhajt még mindig a kommunista Kínába utazni. Szóval csak 50 kinai diákról van szó, akik a ki­nai kommunista “paradicsomba” vágynak. Az alku megértéséhez tudni kell, hogy amerikai egyetemi diákoknak — akik közül soknak tanulmá­nyi költségeit a veterán törvény alapján az amerikai kormány fedezte — a koreai háború kitörésekor megtiltották az ország elhagyását, nehogy Amerika főiskoláiban és egyetemein szerzett technikai tudá­sukat az ellenség jajára használhassák fel. Most, hogy a 45 amerikai a kinai börtönökből és fogolytá­borokból kiszabaduljon, Amerika kormánya hajlan­dó kiengedni azokat a kinai diákokat, akik végleg úgy határoznak, hogy “haza” akarnak menni. V VOL. . * .VFOLYAM közössegében körös Kina a nemzetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom