A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1954-12-03 / 49. szám
A Jő PÁSZTOR 3-IK OLDAL Középkori békemozgalmak (Folytatás) Az ötlet gyors követésre talált. A provencei püspökök zsinatjukon hasonló tartalmú felszólítást bocsátottak ki, de a tilalmas napokat még megtoldottak adventtel és a karácsonyi ünnepkörrel egészen vizkereszt utáni első vasárnapig és a nagybőjti időszakkal hetvenedvasárnaptól fehérvasárnapig bezárólag. 1042-ben Normandiában adtak ki hasonló rendelkezést, megtetézve a kereszt járó napok és pünkösd nyolcada közé eső időszakkal. Végül az egész fejlődésre a Guilfred érsek elnöklete alatt 1054-ben tartott narbonnei zsinat tette rá a koronát. Az itt hozott határozatokat joggal tekinthetjük az összes korábbi próbálkozások végleges törvénybe-foglalásának. A bevezető kánonok világosan mutatják, milyen messzire ment az egyházi közvélemény a hűbéres hadakozások kárhoztatásában. “Aki keresztény megöl egy másik keresztényt, — olvassuk az egyikben — az újból Krisztus vérét ontja”. Egyébként a kihirdetett Treuga Dei a már említett tilalmas napokhoz és időszakokhoz még egész hosszú lajstromát csatolta az újabb tilalmas napoknak: nevezetesen a Boldogságos Szűz, Keresztelő Szent János és az apostolok összes ünnepeit, úgyszintén az összes kántorbőjtöket. A tilalmas napok megsokasitása gyakorlatilag már csaknem egyet jelentett a hadakozás teljes lehetetienitésével. A békebontókra kiszabott egyházi büntetések súlyossága szintén meggyőzően mutatta a zsinat résztvevőinek komoly szándékát a baj gyökeres kiirtására. Franciaországon és Burgundián kívül másutt csak jóval később és lassúbb ütemben honosodott meg a békemozgalom. Ennek okát, legalább részben, abban kell keresnünk, hogy másutt távolról sem burjánoztak fel olyan mértékben a magánharcok,. mint Franciaországban. A XI. század végén a békeügyet is pápaság vette kezébe, és mindenütt kötelezővé tette a francia és egyéb zsinatok ezirányu korábbi rendelkezéseit. II. Orbán pápa a clermonti zsinat idején nagy hévvel kelt ki a hűbéres hadakozások és a nyomukban járó tömérdek pusztítás ellen, s a végén ezekkel a szavakkal fordult a jelenlevő püspökökhöz: “Kérve kérlek benneteket, tartsátok fenn erős kézzel egyházmegyétekben az úgynevezett Istenbékét, és ha valaki akár kapzsiságból, akár gőgből vét ellene, ne habozzatok őt ezen szent zsinat tekintélyének erejénél fogva kiközösíteni.” Maga a kihirdetett Istenbéke szóról-szóra egyezett a narbonnei zsinat határozatával. Egyetlen lényeges eltérés egy pótkánon volt, mely a papokra, Szerzetesekre és nőkre egyszersmindenkorra, a parasztokra és kereskedőkre pedig az élelmiszerek rendkívüli drágaságára való hivatkozással három esztendőre teljes fegyvernyugvást rendelt el. A clermonti zsinattal végleg lezárult a több mint százesztendős békemozgalom. Egyszerűen tárgytalanná vált. Mióta ugyanis a keresztes hadjáratok százezerszámra vonták Keletre a becsvágyó lovagokat, a magánharcok fokozatosan elvesztették létalapjukat/A dolog könnyen érthető. Hiszen a kalandos, ezer veszéllyel összekötött útra elsősorban azok az elemek vállalkoztak, akiknek nyugtalan tettvágya eddig legfőbb élesztője volt a magánharcoknak. Idehaza az idősebb és higgadtabb évjáratok maradtak, melyeknek a béke megóvása épp úgy szívügye volt, mint az alsólfab társadalmi rétegeknek. És ez igy ment közel kétszáz esztendőn át. A Nyugatról Keletre és Keletről Nyugatra vezető szárazföldi és vizi utak állandóan keresztes vitézektől nyüzsögtek. A különbség mindössze annyi volt, hogy a szüntelenül áradó csapatok időnkint több százezret számláló tömegekké sűrűsödtek. De más oka is volt a békemozgalom tárgytalanná válásának: nevezetesen a főhatalom megszilárdulása. És itt elsősorban a pápaság tekintélyének példátlan arányú felemelkedésére kell gondolnunk. VII. Gergely és utódai valóban korlátlan hatalmú urai lettek a keresztény világnak. Még világi tekintetben is beleszólást igényeltek minden olyan ügybe, mely csak távolról is vonatkozásban állott a keresztény közösség érdekeivel. Mindenekelőtt a békét és a rendet igyekeztek fenntartani, mint a keresztes hadjáratok zavartalan folytatásának legfontosabb feltételét. Szemüket rajta pihentették a keresztény világon és a legkisebb békebontás láttára azonnal felemelték intő, feddő vagy éppen büntető szavukat, s nem nyugodtak addig, mig a béke akadályát el nem hárították. (Vége) IKE ÉRCMADARA Eisenhower elnök rendelt s kapott egy uj repülőgépet, amely szebb, jobb, gyorsabb, ^biztonságosabb, mint voltak az eddigi elnöki repülőgépek. Van benne társalgó és fogadószoba tanácskozó asztallal, külön fülkék a titkárok részére, kétszemélyes hálófülke, adó és vevő rádió-telefon és rádió-távolbairó, az éléskamrád ban 4 köbláb méretű jégszekrény. A belső falak és bútorok diófából készültek, minden kárpitozás zöld szinü, különböző árnyalatokban. Amerika és az automobil Az uj gigászi útépítő program fordulópontot jelent az autó fejlődésében s hatással lesz gazdasági életünkre Az elnöki program egy része egy hatalmas útépítési < terv, amely abból indul ki hogy az ország úthálózata elavult s : nem felel liieg többé a köve- - telményeknek, tehát a szoká- ; sós méretű útépítések és kar- í bantartások nem szolgálják ] többé az ország érdekeit. Ez a ' program oly gigászi, hogy még j az amerikai méretekhez szó- ; kott közönség is beleszédül — j 101 billió dollárt akar költeni ( 10 év alatt uj utakra. E sorok ; Írásakor 58 millió autó robog i az amerikai országutakon és ; számuk úgyszólván percről ; percre emelkedik. Mire a tiz- < éves útépítő program befejeződik, 80 millió autó lesz Ame- : rikában. Kevesen sejtik, hogy az autó fejlődésének milyen ; hatása volt erre az országra — ; igy tehát, amikor uj jövő előtt ; áll, talán érdemes áttekinteni a múltját. Fél évszázados fejlődés Az amerikai autóipar nagyjából 50 évesre tehető. Autó már volt ugyan a múlt század kilencvenes éveiben is, de in- ■ kább látványosság volt, semmint hétköznapi közelkedési eszköz. Egyik legnagyobb gyárunk azonban ez évben ünnepli alapítása ötvenedik évfordulóját és innen számíthatjuk az autóipar születését. Amerika minden más országnál több autót gyártott kezdettől fogva, de Henry Ford tömeggyártási módszerei tették igazán népszerűvé az autót Amerikában. 1904-ben például még csak 156 autót tartottak nyilván az országban, de tiz évvel később már 3 millió volt a számuk és a huszas években már közel ötmilliót gyártottak évente. Ma az átlagos mennyiség 5 és 6 millió között mozog, ámbár a háború utáni években néha 7 és 8 milliót is gyártottak. Az ^ autó hamarosan ~äZt IrtlEtyetí foglalta el az amerikai életben, mint a múlt században a ló — nemcsak közlekedési eszköz volt, hanem egyben a család rátarti büszkesége és az egyén társadalmi helyzetének kifejezője. Az autó okozta változások Az autó használatának rohamos terjedése mérhetetlen változásokat okozott Amerika életében. Hozzávetőleges számítás szerint az autóipar 8-9 millió embernek ad kenyeret — nagyjából minden hetedik amerikai családnak. Ebbe persze nemcsak az autóipari munkásokat kell beleszámítani, hanem azokat is, amelyek az autóipart közvetve szolgálják: az acél, gumi, üveg, stb. szakmák munkásait, valamint az olajipart és az épitőszakmát is, amely majdnem félmillió embert foglalkoztat csupán abból a célból, hogy lépést tart son a motorozás útépítési szükségleteivel és karbantartással. Az autóipar tehát már egymagában is hatalmas formáló hatással volt az országra, de közvetett hatása még nagyobb. Mióta az országutak sürü érhálózatként szövik keresztül-kasul az országot, a városok élete megváltozott. Az átlagos város alapterülete 30 év alatt négyszeres lett, holott a lakosság száma még a kétszeresére sem nőtt. De az autó lehetővé tette a lakónegyedek mérhetetlen iramú fejlődését, a családi házakat, a kis külvárosi negyedek gombamódra való szaporodását vagyis hozzájárult mindahhoz amit mi ma “amerikai életformának” nevezünk. Városok fejlődése A dolog úgy áll, hogy az autó előtti korszakban mindenki igyekezett munkahelyéhez közel lakni, ami az európai városokhoz hasonló zsúfoltságot, koncentráltságot idézett elő. A közlekedés kényelmetlen volt és hosszadalmas. Senki sem szereti szabad ideje egy részét kényelmetlen autóbuszokon és villamosokon tölteni — és különösen abban az időben, amikor sokkal nagyobb tömegek vették igénybe ezeket a nyilvános közlekedési •eszközöket. „, Az autó elterjedése mint olcsó, népszerű közlekedési eszközé)» mindezen változtatott. Az emberek nem ragaszkodtak többé, hogy zsúfolt belvárosi részeken lakjanak, hajlandók voltak kiköltözni a városok szélére. Uj és egészségesebb városnegyedek keletkeztek, kertházakkal. Ennek viszont része volt abban, hogy közegészségügyünk oly jelentősen javult. Nemrég a Bureau of Health igazgatója meg jegyezte, hogy a század eleje óta az amerikai fiatalság átlagos testmagassága egy inecsel emelkedett, amit annak tulajdonit, hogy az előző generációval ellentétben nem bérkaszárnyákban, hanem kertházakban nőtt fel. A városi élet bonyodolmai De az autó rohamos népszerüsödése nemcsak áldást, hanem bonyodalmakat is hozott magával, amelyek ma már olyannyira nőttek, hogy a szövetségi kormány kénytelen szembenézni velük. Erre szolgál a gigászi útépítő program, i Az amerikai városok és az 1 országuthálózat nem 50-60 millió autóra épültek, még kevésbé a 80 milliónyira, amenynyi a számuk tiz év múlva lesz. Nem épültek továbbá a mai 150-250 lóerős motorokra se. Csak nagyon kevés modern országutunk van, amely a mai igényeknek megfelel. Az elmaradott országút hálózat évente 30,000 halálos forgalmi balesetet okoz. A kisebbnagyobb sérülések száma egymillió felett van évente. Még nagyobb gazdasági probléma a parkolás. Ma már a nagyvárosok belső részein az üzlet érzi ennek a súlyát. Bármennyire is igyekeznek parkolóhelyet biztosítani a vásárló közönségnek, a rohamosan emelkedő autók számára ez nem elég. Olyan nagyvárosok, mint New York, Chicago, Los Angeles, Detroit, Cleveland jelentik, hogy a belvárosok üzleti forgalma tiz százalékot csökkent, mert a vevők részére nincs elég parkolóhely. A nagy üzletek úgy próbálnak segíteni ezen, hogy a külvárosi lakónegyedek közelében épülő kis üzleti centrumokban fióküzleteket létesítenek, — ahol van bőven parkolóhely — de az ilyesmire csak a legnagyobb vállalatok képesek. A jövő országutja Az Eisenhower elnök által javasolt útépítési terv már figyelembe veszi az uj autót és az uj szükségleteket. Az országutak szélesebbek lesznek, lehetőleg keresztező nélkül. A keresztelő forgalom emelt “fe-HIENDES-FRANCE WASHINGTONBAN fierre avienaes-rráncé íranoa lunusaiei eumj\ w ——-iában járt és az elnökkel és a külügyminiszterrel tárgyalt a Szabad nemzetek iözös védelméről. Hangsúlyozta, hogy Franciaországban még a szovjet fenyegetésnél is nagyobb veszedelem a gazdasági visszamaradottság, mely ellen ame•ikai segítséggel eredményes harcot folytathat. Emlékeztetett arra, hogy hazajaaan a választópolgárok 25 százaléka eddig csak azért szavazott a^kommunistákká, hogy igy tiltakozzék a korábbi fran cia kormányok gazdasági politikája élén. Ha javul a gazdasági helyzet, -mond ta, a kommunisták visszatérnek hozzánk. 3e ami a szovjetet illeti: az oroszokkal békében csak addig lehetünk, amíg kaonailag és gazdaságilag erőseknek műt tatkozunk. Barátságról szó sem lehet. _ Az orosz kommunista párt lapja, a Pravda, dühösen támadta a francia miniszterelnököt washingtoni látogatása alkalmából. Azt irta a Pravda, hogy Vlendes-France éppen olyan háborús uszító, mint Dulles, éppen olyan ellensege Európa biztonságának. Ennél hízelgőbb et nem is írhatott volna a Pravda. Hossz el lenne, ha a szovjet meg lenne eléged ve egy szabad nemzet bátor szószólójául. A szovjetnek érthetően nem tetszik, hogy Franciaországnak vegre-valahara ran erős, építő, alkotó miniszterelnöke. TÜKÖR LETARTÓZTATTA A FELESÉGÉT John O’Haire sanfranciscoi rendőr letartóztatta a saját feleségét. No, nem egészen igy volt. Elölről kel elmesélni ezt a különös históriát. A rendőrség értesítést kapott, hogy Mrs. halottétól lehet kapni szép lányokat 25 dollárért egy éjiszakára. O’Haire detektivfelügyelőt bízták meg a nyomozással. O’Haire egy másik detektiwel együtt elment egy belvárosi hotelba, rendeltek két szép fi-atal leányt és azok — Mary és Adele — mindjárt jöttek s miután megkapták a 25 dollárokat, O’Haire felügyelő letartóztatta őket. Jó fogást csinált O’Haire felügyelő. Mert a Mary és az Adele letartóztatása nyomán s i k e riilt “felgöngyölíteni” Mrs. Malotte egész nagy bűnszövetkezetet. Hónapok óta folyik a nyomozás és a birói eljárás és ez idő alatt O’Haire gyakran találkozott a bírósági tárgyalóteremben a két szép lánnyal és a többiekkel. Függöny le, vége az első felvonásnak. Függöny fel, következik a második felvonás, O’Haire detektivf elügyelő, aki most vakáción van, Reno nevadai városból, a világhírű válóparadicsomból, telefonon felhívta a sanfranciscoi rendőrfőnökséget és közölte, hogy nászuton van. Kit vett el feleségül? Maryt. A 25 dolláros szépséget. . A harmadik felvonásban kinds szereposztásban fogjuk viszontlátni O’Haire detektivfelügyelőt és feleségét, Maryt, December 28-án lesz az előadás: a vádlottak egyike,Mary és a vád tanulnak egyike a férje, O’Haire detektivfelügyelő. v Mit szól éhhez a sanfranciscoi rendőrfőnök ? Azt mondja: “Ez az 0‘Haire privát ügye. 0‘Haire kitűnő detektív.” NEM KOMMUNISTA . Denver, Colo. —- Mrs. Elsie Allred biró.i engedéllyel Allgoodra változtatta a nevét. Mert ő nem kommunista. (Allred csupa vöröst jelent, Allgood csupa jót.) ZENÉS ADÓZIFETÉS Kansas City, Kan. — A Jackson megyei adóihivatalban rádiókat helyeztek el. Hatten irodafőnök úgy nyilatkozott, hogy a rádió zenét nem utolsó sorban az adóalanyok hangulatának feljavítása céljából vezetik be. Elsősorban .persze, a hivatalnokok kedvéért. lüljárókon” fog lebonyolódni. Számos kísérlet folyik milyen legyen az útburkolat — gumival kevert cement a legújabb — és a forgalom egyirányú lesz. A fő utak nem a városokon át, hanem mellettük vezetnek majd el és külön kitérők visznek be a városba. Az úthálózat hivatva van lényegesen csökkenteni a baleseteket, mert nagysebességű autók részére épülnek. Az úthálózat könnyit majd a városok forgalmán is, mert nem rajtuk keresztül vezet, hanem mellettük. (Sok üzletág, például szállodák, vendéglők, stb. ezért ellenzik is a tervet.) Azonkívül a terv keretében a nagyvárosok főbb útvonalait is át akarják építeni, kibővíteni őket, valamint parkoló területeket — esetleg földalattikat — létesíteni. Ha a terv megvalósul, az amerikai autózás egy uj korszak előtt áll. Nemcsak nagy tömegeknek biztosit majd munkát, hanem Ugyanúgy átalakítja majd az ország arculatát, mint 30-40 év óta az autó. “Annyi bizonyos — mondta az elnök egyik szószólója — hogy mához tiz évre nehéz lesz ráismerni a mai nagyvárosokra és az ország tájaira.” TELT HÁZ Norwalk, Conn. — John Yunches 17 éves fiút részeg állapotban való hajtás miatt letartóztatták. De még azt a yádat is emelik ellene, hogy 17 barátjával rakta meg a kocsit. Akik a telt házban nem kaptak ülőhelyet, azok a sárhányókon, a kocsi tetején húzódtak meg, az egyik a tar'talékkerékbe kapaszkodott. MÁGLYAHALÁL 1606 január 31-én Londonban akasztófán végezte életét egy 36 éves ember, Guy Fawkes, aki pokolgépet helyezett el a parlament pincéjében. Azóta mindig, amikor az angol parlamentet uj ülésszakra öszszehivják, egy bizottság lemegy a pincébe és vizsgálódik, hogy nincsen-e ott egy pokolgép. És mindenütt az angol világbirodalomban azóta “megünnepelték” a Fawkes napot, november ötödikét. Sok helyen a szabadban máglyát raknak s annak lángjai mellett emlékeznek a Fawkes esetre. Most Wanganu ujzélandi faluban a Fawkes máglya magasan lobogó lángjai mellett mulatott a nép. Egyszerre a domboldalon levő parkolóhelyről lesiklott egy autó, egyenesen a nézők közé. Az emberek sietve félreugrottak, csak egy tanítónőt sodort magával az autó, bele a máglyába. Iszonyodva, tehetetlenül nézte a tömeg, mint ég szénné a szerencsétlen nő, ELÉVÜLT. . . Nürnbergben az aggmenház egyik 71 éves lakója a rendőrségre ment és bevallotta, hogy 47 évvel ezelőtt meggyilkolta a feleségét. Vallomása alatt oly izgalom vett erőt rajta, hogy a detektívek jónak látták Őt moziba küldeni, hogy rövid időre elterelődjék a figyelme a szörnyű emléktől és aztán visszanyerje önuralmát. A törvény szerint a hitvesgyilkos bűne 20 év után elévült. Büntetéstől tehát nem kellett tartania, amikor most bűnét bevallotta. De a lelkiismerete nem ismert elévülés , a lelkiismerete kergette a k sői bünvallomásba. NEM ELÉG? Havonta 1000 dollár zsebpénz nem elég? John L. Smallmannak nem elég. ő 22 éves, három millió dollárt örökölt s a hagyatéki biróság rendelkezésére ebből 1000 dollárt utalnak ki neki. Minthogy ez nem elég költőpénz, a fiú egy kis rablásra szánta el magát. Ezzel 41 dollár zsákmányra tett szert, de ráadásul a torontói biróságtól kapott másfél évi börtönbüntetést. SOK ÍRÓGÉP Az amerikai haderőnek nemcsak fegyverei, hanem Írógépei is vannak nagy mennyiségben, sőt feles számban. Kiderült, hogy 5552 vadonatúj Írógéphez hozzá sem nyúltak még. A kormány anyaggazdálkodási hivatala most úgy rendelkezett, hogy ezeket az írógépeket ott fogják használni, ahol azokra szükség van, és egy évig a kormányhivataloknak nem kell uj írógépeket vásárolniok. LÉGI POSTA Burgman épitőmunkás az angol fővárostól meglehetősen messze, Thornton Heath kisvárosban dolgozik. Pénteken kapja meg a bérét, azon a napon, amikor Mrs. Burgman szereti a heti bevásárlást nyugodtan, tolongás elkerülésével végezni. Ezért a kőműves a bérét minden héten egy postagalamb utján küldj el Londonba a feleségének. Évek óta megy ez igy és a galambposta megbízható volt mindig — kivéve esős napokon, amikor a galamb késett pár órát. Emlékezzünk a régiekről