A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-11-19 / 47. szám

A JO PASZTom 3-IK OLDAT, Középkori békemozgalmak (Folytatás) A harcok gyakoriságát mindennél jobban mu­latja, hogy a X. század krónikásai és évkönyirói jó­formán nem is szólnak másról, mint a kisebb-na­­gyobb hübéruraknak egymás, esetleg a király ellen intézett támadásairól. ^ *-* ""^pr "—■ ««sprmm*m.* '«wwpr“ __ Lothár francia királyt 954 november 12-én ko­ronázták meg és még altban az évben fegyverzaj ver­te fel országa nyugalmát: egyik nyugtalan vérű nagy­­hűbérese, Roucy Renard haddal támadt nem kevésb­­bé rakoncátlan ellenfele, Vermandoisi Herbert el­len. A következő évben változatosság kedvéért a Ca­­petingházi Nagy Hugó tört rá Kócfejü Vilmos,aqui­­tániai gróf országára, Renier hennegaui gróf pedig UrSionnak, a reimsi egyház lovagjának és Gerberga királynénak birtokaira tette rá a kezét. Erőszakos fellépése nyomában 956-ban királyi megtorlás járt. A rákövetkező esztendőben Bourgogneba kénysze­rült Lothár hadat vezetni az ottani HŰBÉRESEK LÁZONGÁSÁNAK lecsendesitésére. 958-ban viszont a reimsi érsekség hűbéresei és Thibaud chartresi gróf között támadt véresösszetüzés Coucy vár birtokáért s a boürgognei lázongások ismét újabb királyi beavatkozást tettek szükségessé. Pedig itt csak a legkiemelkedőbb, hogy úgy mondjuk, országos jelentőségű eseményekről van szó. Mellettük se szeri, se száma nem volt a kisebb urak súrlódásainak, melyeknek emlékét csak a hely­színhez közel fekvő kolostorok évkönyveiből áshat­juk ki. És ez nagyjából igy ment egész Közép- és Nyu­­gateurópában. Országok és országok, vidékek és vi­dékek közt legfeljebb árnyalati különbségek vol­tak. Németországban és Angliában például koron­­kint és vidékenkint lényegesen kisebb volt a vesze­delem, mint Franciaországban vagy Északolaszor­­szágban. De azért a bajok gyökere sehol sem hiány­zott. Ennek kiirtására elsősorban az államhatalom lett volna hivatva. Erről azonban annál kevésbbé lehetett szó, mivel a fejetlenség felidézésében éppen az államhatalom lehanyatlásának volt főrésze. így az állam mellett a másik szervezett hatalomra, AZ EGYHÁZRA VÁRT A FELADAT " hogy kezdeményező lépéseket tegyen. A békemozga­lom Franciaországból és Burgundból indult ki, elő­ször nagyon szerény helyi jelleggel, később egyre na­gyobb átütő erővel. A mozgalom kezdeteit nehéz felderíteni. Bizo­nyos, hogy az egyház már a verduni szerződést (843) követő zavaros korszakban jelentős békéltető szere­pet töltött be. HI. Sergius pápa (904-911), hogy meg­előzve a háború kitörését, ”” KÁNONI BÜNTETÉSSEL FFENYEGETTE a szemben álló feleket. Nagy Szent Miklós pápa (858-867) pedig egyenesen sátáni eredetűnek bélye­gezte a háborút, melytől tehát minden körülmények közt tartózkodni kell. A X. század folyamán azon­ban a római pártok és nagyok vetélkedése következ­tében maga a pápaság is mélyen lehanyatlott s ezért nem tudta teljesíteni békeszerző hivatását. Innét ma­gyarázható, hogy a kezdeményezés a központról mindinkább a szélekre, a Szentszékről a háborús őrület pusztításainak legjobban kitett vidékek püs­pökeire Szállott át. A középkori békemozgalmak történetét általá­ban a 989. évi charouxi és 990. évi narbonnei zsina­toktól szokás számítani. Ez a számítás annyiban megfelel a valóságnak, hogy mindkét gyülekezetben nagyon éleshangu tiltakozások hangzottak el a bé­kebontók ellen, de magukban a zsinati végzésekben mindössze ügyetlen közvetett kárhoztatásával talál­kozunk a hűbéres háborúskodásnak. És mégis nagy haladást jelentett a két zsinat a béke megóvása te­kintetében, mert a papok és szerzetesek mellett a vi­lági társadalomra is kiterjesztette az egyház védel­mét s a parasztok és a szegény jobbágyok javainak fosztogatóit minden megkülönböztetés nélkül szigo­­ru egyházi fenyítésekkel sújtotta. Uj irányt jelölt e tekintetben a 990. évi puyi zsinat, melyet Guidó anjoui püspök hivott össze s melyen a legtöbb embruni, viennei és narbőnnei püs­pök megjelent. A zsinat Guidó püspök sürgetésére megszavazta AZ ELSŐ BÉKEOKMÁNY s ebben egyfelől komoly akadályokat gördített a ma­gánharcok elé, másfelől az eddigieknél hatásosabb büntetésekkel igyekezett őket megtorolni. így többek közt szigorúan tilalmazta a templomok feltörését, lo­vak és más házi állatok elkötését, idegen személyek behelyezését adomány-, illetve örökbirtokba abból a célból, hogy ott várat építsenek, továbbá szerzetesek és fegyvertelen kísérőik megtámadását s parasztok elfogását csak azért, hogy váltság dij fizetésére kény­szerítsék őket. Hogy pedig mindeme határozatok­nak foganatjuk is legyen, Guidó püspök nyomására nemcsak a parasztoknak, hanem a lovagoknak is meg kellett esküdniük, hogy mindenben lelkiisme­retesen alkalmazkodnak hozzájuk. (Folytatjuk) Uj állampolgárok egy csoportja Brooklyn, N. Y.-ban az Ebbets Field katonai állomáson esküdött fel az amerikai lobogóra. TISZTA HASZON A Du Pont nagyvállalat jelenti, hogy ez év első kilenc hónapjában 224 millió dollár tiszta nyeresé­get ért el, azonkívül leírások cimén még pár tucat millió dollár adómentes nyereséget könyvelt el. A 224 millió dollár tiszta haszonban benne van 60 mil­lió dollár, amit a Du Pont család osztalékként ka­pott a General Motors Corporationtól. A Du Pont családnak ugyanis tízmillió General Motors részvé­nye van. Jó ADÓTÖRVÉNY A Du Pont vállalat tiszta nyeresége most maga­sabb, mint volt a múlt év első kilenc hónapjában, annak ellenére, hogy kevesebb árut adott el. A ha­szon növekedésének oka az volt, hogy a kongresszus­tól, az uj adótörvényben, jelentős adócsökkentést kapott. Külön ajándékot kapott a Du Pont család a kongresszustól annyiban is, hogy a 60 millió dollár­nyi General Motors osztalékok után sokkal kevesebb jövedelmi adót kell fizetniük, mint azelőtt. Mig az uj adótörvény a kiskeresetű embereknek alig pár dollár adót engedett el, a nagy keresők adóked vez­ménye milliókra rúg. A General Motors Corporationnál ugyanaz a helyzet, mint Du Pontnál. Ott is a haszon rekord ma­gasságot ért el, annak ellenére, hogy kevesebb volt az eladás. Ott is az uj adótörvény volt a nyereség egyik forrása. 163 éve működik példátlan sikerrel ' The Old Far­mers Ilmanac" és jcsslja mag az időjárást Dublin new-hamphirei kis­városban készül minden idők 'legnépszerűbb amerikai év­könyve, amelyet farmereken kívül kevesen ismernek az or­szágban, de farmerek közül annál többen — The Old Far­mer’s Almanac. Ez az évkönyv már aféle intézmény lett az amerikai farmerek életében. Aligha van farmház, ahonnan hiányzik és minden farmer azt akarja, hogy olyan öreges és régidivatu külseje legyen, mint amilyen 163 év előtt volt, amikor először adták ki. Az előző tulajdonos egyszer meg­próbálta “modernizálni” az öreg évkönyvet. Többek közt elhagyta “Abe Weatherwise” idő jóslatát. Az eredmény az lett, hogy a példányszám nyom The 163rd Continuous Year of Publication Az öreg Almanach fedőlapja ban leesett. A következő tulaj­donos azonnal visszaállította a régi formulát, beleértve az egész évre kiterjedő időjós­­latot és azóta az évkönyv új­ból virágzik. Meglepő időjóslatok “Abe Weatherwise” termé­szetesen nem élő alak, hanem az Almanach állandósult fi­gurája, aki egész évre szóló időjárási jóslatot ir az év­könyvbe. Farmerek esküsz­nek az időjóslataira és összes mezőgazdasági munkáikat ah­hoz igazítják. Vetés, aratás, trágyázás, tyukültetés, stb. mind abban az időben fog tör­ténni Amerikában, amikor Abe Weatherwise szerint az idő kedvező lesz hozzá. De nemcsak a farmerek res­pektálják ezeket az időjóslato­kat, hanem az időjárási szak­értők is. Legnagyobb meg­hökkenésükre az Almanah jós­latai 163 év alatt megbi^ha­­tóbbnak bizonyultak, mint az Egyesült Államok időjárási hi­vatalának hosszútávra jóslatai. Az almanach nem árulja el tit­kát, hogyan készíti az időjá­­járási jóslatokat, de sokan úgy tudják, hogy azok “ciklu­sokon” alapszanak, vagyis azon az elméleten, hogy az idő­járás jellege bizonyos szabá­lyos időközönkint változik. Az almanachnak évtizedekre visz szamenő adatai vannak az idő járásról és ezek elég támasz­tékul szolgálnak a jóslatokhoz. Milyen lesz az idő 1955-ben? Ha hinni lehet az öreg al­manachnak — és miért ne le­hetne? — az újév nagy viha­rokkal fog beköszöntem, de Washington és LmcoTvTaiTe­­tésnapjain szép lesz az idő. Hús vét sajnos hűvös és szeles lesz, sőt köd lepi máj d el az or­szágot. (Ámbár Abe Weather­wise jóslatai tulaj donképen csak New Englandre vonat­koznak, az ország összes far­merei elfogadják). Memóriái Day alkalmával “kegyetlen zá­porok” lesznek és bőséges eső­zés egész nyáron. Labor Day táján azonban szép lesz az idő. A tél idén a legrosszabb lesz “amióta csak ember vissza tud emlékezni.” Az Almanach “időzónákra” osztja fel az országot és azt ta­nácsolja olvasóinak, hogy min­den időzóna egy napi külömb­­séget jelent. Vagyis ugyanaz az időjárás, ami New England­­ban uralkodik, annyi nappal később fogja elérni az ország más részeit, ahány időzóná­val távolabb fekszik New Eng­­landtól. A változó időjárás Az öreg Almanach, annyiban modernizálódott, hogy számos cikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, vájjon földgömbünk csakugyan megváltozott-e, mint ahogy a szakértők- állít­ják. Az ilyen “tudományos” cikk régebben ismeretlen volt az Almanachban, de azóta a farmerek “többet járnak isko­lába.” Földünk időjárása — mint az Almanach is megerősíti — csakugyan változóban van. De ebben nincs semmi újdonság. Mióta a föld fennáll, időjárá­sa gyakran változott, de olyan lassant hogy az akkor élő la­kosság nem vette észre a vál­tozást. Évmilliók alatt azon­ban megfigyelhető a változás. A föld északi sarka például nem mindig ott volt, ahol ma. Állítólag a mai Arizona vidé­kén volt 4 millió év előtt. Ari­zonát akkor jég és hó borítot­ta. Később a mai Japán felé húzódott és csak mintegy fél­millió év óta van a mai helyén. A föld más részeinek időjárá­sa még az írott történelem so­rán — mintegy 5-6000 év alatt — is sokat változott. A bibliai idők országai — Babilon, Juda, Galilea, stb. —: egyszóval a mai Közelkelet, valamikor vízben bővelkedtek, viruló legelőik voltak, ma pedig többnyire a szárazság és homoksivatagok­kal teleszórt területek. Melegszik az időjárás A föld hőmérséklete azon­ban állandó melegedésben van. Egy évszázad alatt mintegy 3 fokot melegedett. Svéd, nor­vég, dán és amerikai tudósok megegyeznek ebben. A jelenség Amerikában sem ismeretlen. Az első feltűnő jel a huszas években mutatkozott a keleti part mentén, ahol kis halászfalvak a viz alá kerül­tek. A szakértők ezt a tenger­szint emelkedésének tudták be. Minthogy New England part­ja lapos, sekélyes, még egy incs emelkedés is azt jelenti, hogy a víz beljebb húzódik a szárazföldre és a part mentén épült halászkunyhók viz alá kerültek. Ezt a feltevést egy évtized­del később, a harmincas évek­ben megerősítette dán kutatók jelentése Grönland szigetéről. Az egykor hóval és jéggel fe­dett roppant nagyságú szige­ten zöld pázsit ütötte fel a fe­jét. Ezért aztán Grönland la­kossága rohamosan szaporo­dott,' és ma az időjárás any­­nyira tűrhető, hogy Amerika hatalmas 'légibázisokat épí­tett rajta. Alaska, Szibéria és más fa­gyos éghajlatú tájak időjárá­sa is javulást mutat. Ebben nem lehet többé 'kétség. A szovjet olyan vidékeken tele­pit Szibériában, ahol a század elején elképzelhetetlen lett volna az élet. Ha emelkedik a tenger A föld jégmennyiségének egy nagy része tehát elolvad az irőjárás melegedése folytán és ez okozza a tenger szintjé­nek emelkedését. Ezért kerül­tek viz alá New England part­jain azok a bizonyos halász­telepek. De ha a tengerek szintje ál­landóan emelkedik az időjárás melegedése folytán, az bár­mennyire örvendetes is, ko­moly problémákat is jelent egyben. Például tiz incs emel-VARGA JENŐ 75 ÉVES Dr. Varga Jenő, az egykori magyar szociáldemokrata ve­zér, aki az 1919 évi Kun Béla­­féle proletárdiktatúrában át­­állott a kommunistákhoz, a kommunista rezsim összeom­lása után Oroszországba me­nekült s ott hamarosan nagy tekintélyre emelkedett mint világgazdasági szakértő. Spe­cialitása volt az amerikai ka­pitalista rendszer gyengeségé­nek elemzése és összeomlásá­nak megjóslása. Csak időnkint fordult ellene a hivatalos “köz­vélemény,” amikor Varga ké­telkedni látszott saját jósla­taiban. Most 75 születésnapja alkal­kedés — ami egy további 120- 150 év alatt bekövetkezhet — egész sereg kikötővárost hoz­hat veszélybe. A viz előntheti a mólókat, raktárakat, az egész kikötői berendezést. A kikötő építők nem érzéktele­­nek ezzel a veszéllyel szemben és uj rakpartok építésénél már tekintetbe is veszik. Az öreg Almanach nem ag­gódik a tenger szintjének az emelkedése miatt. Azt mond­ja, hogy mire a mai rakpartok és kikötők veszélybe keriilné­mából Vargát félhivatalosan ünnepelték. A moszkvai tudo­mányos akadémia ünnepi ülé­sén megjelentek a németorszá­gi szovjetzóna és Magyaror­szág követei. A szovjet kor­mány nem képviseltette ma­gát. LIBERACE SIKERE Grand Junction coloradói vá­rosban a sheriff választás al­kalmával Liberace, a zongora­művész, fiatal leányok kedven­ce, hat szavazatot kapott annak ellenére, hogy nem is pályázott a magas tisztségre.. Pártolja hirdetőnket nek, addigra azok úgyis any­­nyira elöregedtek, hogy le kel! bontani őket és az újakat majő magasabbra építik. Ellenben a farmerek szempontjából bizta­tónak látja az időjárás állan­dó melegedését. “Unokáink vagy dédunokáink idejében — mondja — elérkezhet az idő, amikor egy évben kétszer, fo­gunk aratni.” És ha ez a jós­lata is olyan jól beválik, mint 163 év alatt az időjárási jós­latai, egy Kanaán korszaka következhet el Amerikában, Anya és két kislánya, a polio áldozatai, együtt a Sister Ken­ny kórházban El Mente, Cal.-ban. Emlékezzünk a régiekről almanach tükrében \z időjárás — a farmer

Next

/
Oldalképek
Tartalom