A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-11-05 / 45. szám

4-IK OLD Ai Ä JŐ FASZTÖM Élet a vasfüggöny mögött ALOM ÉS VALÓSÁG A propaganda álomszerű eredményeket, szta­hanovista túltermelési csodákat kürtői világgá és csak itt-ott csap le egy villám a derűsre pingált égből. Itt egy villám a derűs égből: A Kossuth rádió közli Bese Vilmosnak, a szén­­bányászati igazgatóság vezetőjének nyilatkozatát: “Nagyon nehéz kimondanom, de mégis az a köte­lességem, hogy megmondjam, hogy a borsodi, a nóg­rádi, a dorogi, a középdunántuli, de még a komlói bányászok is elmaradtak és igy jelenleg 400,000 ton­na szénnel tartozunk a népgazdaságunknak. Arra kérem a rádió hallgatóit, hogy ők is segítsenek ne­künk és pcaig úgy, hogy takarékoskodjanak a szén­nel”. HIHETETLEN, DE VALÓ! P községi aitalánosi'jkola padlójának rendbe­­hozásáhc" az iskola igazgatója megrendelt a bony­hádi Ásványolaj értékesítő Vállalatnál 80 kilogramm orsóolajat. Mivel az olaj kilója tudomásunk szerint 2 forint és egy milliér, a tanácstitkár elvtárs 160 fo­rint és 20 fillérről állított ki elszámolási csekket. Ez­után az iskola igazgatója fuvarost keresett, nagyne­­hezen talált is valakit, aki 80 forintért beszekerezett Konyhádra az olajért. Estére vissza is ért a fuvaros a szekérrel, csakhogy — olaj nélkül. Olaj helyett le­velet hozott a bonyhádi Ásványolaj értékesítőtől: ola­jat nem adhattak, mert a csekket rosszul állítottuk ki, 80 fillérrel többet irtunk rá. Nyolcvan kilogramm olaj ára szerintük ugyanis csak 160 forint. A fuvaros hiába tiltakozott. Nyolcvan fillér nagy pénz, a vállalat megbízott­ja nem károsítja meg ennyivel a kétyieket. Inkább vesszen 80 forint — a fuvar ára. Tóth Mihály Kéty község tanácsának elnöke * * * Férjem is dolgozik, én is, két gyermekünk van. Kaposvárra 1951 őszén kerültünk. Igénylést adtam be a helyi Gázértékesítő Vállalathoz, hogy egy gáz­rezsót utaljanak ki részünkre. Két ‘hónap múlva kö­zölték, hogy igénylésemet a somogymegyei tanács kereskedelmi osztályához terjesztették fel elbírálás és kiosztás végett. A kereskedelmi osztályon megtud­tam, hogy nagyon sok az igénylő és közöttük sorrend­ben osztják ki a rezsókat. Vártam. Kitavaszodott. Ismét várandós lettem, s ezenfelül súlyosan meg is betegedtem. Még mindig nem volt rezsónk. Most már üzemünk szakszervezeti bizottsága adott be kérést a kereskedelmi osztályhoz, hogy utalják ki részünk­re a rezsót. Választ egy hónap múlva kaptam, a kö­vetkezőt: még mindig nagyon sokan vannak előt­tem, várjak türelemmel. Rezsó és főzés nélkül türel­mesen vártam mostanáig, amikor is megtudtam, hogy nagyobb rezsószállitmány kerül kiosztásra. Felmentem a tanácshoz. Úgy gondoltam, hogy végre két ás fél év után én is sorra kerülök. Sikerűit a kereskedelmi osztály jelenlegi veze­tőjével, Hí jciu elvtárssal beszélnem, megkértem, le­gyen szives megnézni, hány igénylő van még előt­tem. A nevemet azonban egyik névsorban sein talál­tuk, is nyoma veszett a szakszervezeti bizottság ké­relmének is. Azzal vigasztaltak, hogy mások is jár­tak igy, a változó osztályvezetők és előadók között elvesztek az igénylések. Megkérdeztem, hogy az igényléseket és kérése­ket miért nem iktatják? Hajdú elvtárs azt válaszol­ta : “Kérem, ez nem rymenet, ez csak magánkezde­ményezés . . ” I 2 ga*. is úgy tudom, hogy a gázre­zsók elosmasa nem tartozik közvetlenül a tanács f eladatai kK_é, de ez semmiképpen sem mentség ar­ra, hogy a dolgozók kérelme a tanácsnál a papírko­sárba kerüljön. Tailós Emilné Kaposvár, Beloiannisz utca 13. A lírai költészet problémái Az orosz ifjúság hetilapjában Bocharov elvtárs cikket irt “A költő éis a dal” címmel. Azt panaszolja ebben a cikkében, hogy még nem született meg az uj dal, amely a kor szellemét élethüséggel tükrözné vissza. Olyan lírai költemények kellenek, amelyek a gyár gépeinek zúgását és a fiatalok szivének dobo­gását egybehangolják. Majd ha szabad emberek lesznek... Rudolf Hlavaty chicagói cseh mérnök és felta­láló végrendeletében 673,604 dollár vagyonát Cseh­szlovákiában élő testvéreire hagyta, azzal a feltétel­lel, hogy a vagyoniból pénzt csak akkor Szabad nekik adni, ha majd szabad emberek lesznek, — ha sike­rül bevándorolniok Amerikába. Addig a végrende­leti végrehajtó csak élelmiszereket és ruházati cikke­ket küldhet nekik Csehországba. A végrendeleti vég­rehajtóknak feladatuk lesz, hogy mindent elköves­senek, hogy a rokonok kiszabaduljanak a csehorszá­gi kommunista “paradicsomból”. Két fivér és három nővér él ódát, — a fivérek közül az egyik nem a csehországi szovjetparadicsom­ban, hanem & még barátságtalanabb Szibériában. ENNEK VAN MINDENE Egy hatodik testvére — fivér — Chicago egyik külvárosában él. Erre a testvérére Hlavaty egy cen­tet sem hagyott, mert “Karel jó anyagi viszonyok közt él és neki nemi kell több a boldogsághoz, mint amit neki az amerikai szabadság és jólét nyújt”. Formosa kell nekik. Pekingben a Nemzet Napján a kínai kommunisták hitleri és sztálini módra rendeztek tüntetést a Formosa szigetén állomásozó kínai nacionalisták ellen. AZ ÖRDÖG-HEGY TITKA A földön hever a gyémánt csak le kell hajolni érte ... Az arany és gyémánt csil­­ogása veszélyes kalandokba vitt egy Európából Dél-Ame­­rikába vándorolt bányász mér­nököt. Alexander Laime Lett­országban született, de amikor az orosz csizma 14 évvel ez­előtt az ő hazáját is eltaposta, feleségével együtt Venezuelá­ba szökött. Itt él a Carrao fo­­yó partján és ma már a, dzsun­gel mindkettőjük igazi ottho­­nak . Laime Venezuelába való ér- I cezésekor mint utépitőmunkás helyezkedett el. Angolul tu­dott egy keveset, de spanyolul semmit. A vele együtt dolgo­zó indiánoktól azonban hama­rosan megtanulta a nyelvet, mert szörnyen érdekelték azok az információk és törté­netek, amelyeket az indiánok meséltek az “ elveszett világ­ról,” mely ott terül el valahol Bolivár közelében, az Orino­co folyón-túl. A babonás indiánok hittek abban, hogy a sürü dzsunge­­lekben gonosz szellemek lak­nak. Meséltek a majomembe­rekről, akik a komor hegyek tetején a hatalmas fennsíko­kon élnek. Alexander Laime már akkor kezdett álmodozni a titokzatos dzsungelek felfe­dezéséről. Az első alkalom akkor kö­vetkezett el, amikor egy bá­nyatársaság gépével keresztül repült a venezuelai “elveszett világ” felett. Laime már rég elhagyta a Cerro Bolivárt, me­lyet a lakosság óriási érctar­talmáért az 500,000,000 dol­láros hegynek nevez, amikor az őserdők felett hirtelen ko­pár sziklahegység meredt az égre. Közelebb érve, Laime észre­vette, hogy a kopár hegyek tetején fehér kvarc csikók hú­zódtak végig. Ezek a csikók a biztos jelei annak, hogy a hegyek arany ércet tartalmaz­nak. Az egyik hegytetőn Laime egy elhagyott repülőgépet pil­lantott meg. A gépet a hires amerikai pilóta Jimmy Angel hagyta ott 1937-ben. Angel éveken keresztül repkedett Közép és Dél Amerika felett aranyat kutatva. Látta a kvarc csikókat és gépével le­szállt a hegytetőn, hogy kö­zelebbről megtekintse a lele­tet. Miután Angel és társa el­készült a térképezéssel rádöb­bentek, hogy a gép nem tud felszállni. Jimmynek és társá­nak három hétig tartott, mig gyalogszerrel elvergődtek a legközelebbi emberlakta hely­re. Angel jelentést készített a felfedezésről, melyben a kö­vetkezőket irta: “A hegyoldalból akkora arany darabok csillogtak mint az öklöm. A gyémánt leletek is olyan gazdagok voltak, hogy majd megőrültem a gondolat­tól, hogy nem tudom magam­mal vinni. De a kiaknázásra egész geológus seregre van szükség. Aki egyedül akar visszamenni a kincsekért, ar­ra biztos halál vár,” A hegyet a benszülöttek az Ördög-hegynek nevezik. Lai­­met azonban semmi nem tud­ta visszatartani. Tavaly au­gusztus elején fiatal feleségé­vel együtt elindult a kincs ke­resésére. A kis motorcsónak­ba hét napra való élelmiszert, két puskát és két vadászkést raktak. Másfél napi hajózás után gyalog-szerrel kellett utat vágni az az őserdőben az Ör­­dőghegy lábáig. A hegy lábá­tól a tetőig hat napig tartott az ut. Éjjelente barlangokban vagy kőrakások alján aludtak. Amikor végre elérték a hegy tetejét, a komor látványtól megrémültek. Az emeletnyi magasságban emelkedő kopár sziklák úgy hatottak, mint egy megköyesedett halott vá­ros. A tfgg szörnyű erővel tü­zelt le rájuk. De a kőzetekben ott csillogott az arany és a gyémánt nyoma. A kis expedíció élelmiszer­­készlete kifogyott volt és a trópusi viharok ideje közele­dett. így Laime feleségével együtt kénytelen volt haza­térni. A szerencse ismét rámosoly­­gott Laimere, amikor az idén, egy februári napon egy öreg indián főnök kereste fel. Az indián elpanaszolta, hogy a fe­lesége haldoklik és a törzs va­rázsolja nem tud rajta segí­teni. Laime elment az indián­nal megnézni a feleségét. A beteget magas láz gyötörte és Laime adott neki “fehér va­rázsport” (átabrine pirulát). Néhány nap múlva az indián visszatért. A felesége meggyó­gyult. — A főnök megakarta kö­szönni, hogy megmentetted a feleségét —, mondta az öreg. — Megtesz téged a Canima főnökévé (gyönyörű vidék, mely tele van hatalmas víz­esésekkel). Mi az, amire a legjobban vágyói? — Nekem sok gyémántra van szükségem, hogy megve­hessen! a fehér ember csoda­­porát a beteg indiánok szá­­mára-felelte Laime. Az öreg főnök megígérte, hogy megmutatja Laimenak a helyet, ahol találhat gyémán­tot. Néhány nap múlva két csónakkal nyolc indián elkí­sérte Laimet a gyémánt lelő helyéhez. Az ut, amely négy napig tartott, szintén az Ördög-hegy irányába vezetett. Az ut vé­gét egy 1000 láb magas, ko­pár sziklafal jelölte. A szaka­dék másik oldalán egy hatal­mas vízesés volt. Ez lehetett az idiánok útjelzője. Laime rövid terepszemlére indult. Bár nem volt vele felszerelés, a hely oly gazdag volt gyé­mántokban, hogy a földről több mint 7000 dollár ára drá­gakövet szedett fel. Laime szerint ez a hely a világ legdusabb gyémántlelő helye. A hely kiaknázásához természetesen ennél sokkal nagyobb összegre van szükség és Laime már meghívott egy csapat geológust s bányaszak­értőt, hogy vele megtekintsék a helyet és az ő véleményük alapján megkísérli majd, hogy tőkét kapjon. Mivel nincs ut a dzsungelben, repülőgépekre, emberekre és speciális gépek­re van szükség. Laime szerint nincs az a befektetés, amely százszorosán meg nem térül­ne, olyan fantasztikusan na­gyok a hely természeti kin­csei. Itt az -alkalom hát a gyors meggazdagodásra . . . Ércmadarak . . . Ezek a B-47 Stratojet repülőgépek Angliá­ból 15 óra alatt átrepültek Californiába, a March Air Force bázisra. Egy-egy repülőgép a rakományával együtt 200,000 fontot nyom s a sebességük több mint 600 mérföld óránkint. UTAZÁS A FÖLD KÖRŰT EGY PERC ALATT Ll AMMAN, Jordan. — Ebben a kezdetleges és koldus arab országban a múlt héten volt elsőizben olyan választás, amelyen politikai pártok és csopor­tok vettek részt, ellentétben a régi renddel, amikor személyekre szavaztak. A pártok hívei több helyen összecsaptak, három halottja, negyven sebesültje volt a választásnak. A kommunisták és szocialisták Amerika ellen tüntettek oly módon, hogy felgyújtot­ták az amerikai információs irodát és könyvtárát. SAIGON, Indo-Kina. — Az Egyesült Nemzetek Gyermeksegitő Alapja annyi tejet küldött Dél-Viet­namba, amennyi 100,000 gyermek és anya részére elegendő hat hónapra. Főleg az Észak-Vietnamból a kommunisták elől menekülő családok kapnak ebből a segélyből. Eleinte a vietnamiak a tejet csak édesen fogadták el, mert ahhoz voltak szokva. Ezért cuk­rozták részükre a tejet de egyre kevesebb cukrot ad­nak, hogy lassankint hozzászokjanak a menekültek a cukrozatlan tejhez. Eddig körülbelül 300,000-en hagyták el a kommunistáknak jutott északi ország­részt s számuk valószínűleg félmillióra fog emelked­ni. Ezeknek elhelyezkedése — különösen az am úgy­is túlnépesedett városokban — súlyos probléma. HELSINKI. — Finnországban, a szovjet szom­szédságában, a gazdasági helyzet annyira rosszab­bodott, hogy a szocialista és a farmer párt kénytelen volt radikális orvoslást javasolni és ez alapon uj koa­líciós kormány jött létre. A program: olcsóbbá tenni az élelmiszereket, financiális segítséget nyújtani a farmereknek, a munkabéreket összhangba hozni a drágulással stb. PÁRIS. — De Castries tábornok, az indokinai Dienbienphu erőd védője, Párisba érkezett. Nem várta az állomáson senki más, csak a felesége. MOSZKVA. — Az itteni diplomáciai kar leg­idősebbje, a burmai nagykövet, vacsorára hívta meg az összes moszkvai nagyköveteket és követeket. Az amerikai, angol, francia stb. nagykövetek elmentek a vacsorára, de amikor ott látták a kínai kommunista kormánynak, Észak-Koreának, Vietminh és Mon­golia kommunista kormányainak képviselőit, eltá­voztak. HARRISBURG, Pa. — A Pennsylvania állami rendőrség most először vett fel egy néger rendőrt. WASHINGTON. — A népszámlálási hivatal közli, hogy 1953-ban az országos kormány és az ál­lami és helyi kormányzatok összesen 111,000 millió dollárt költöttek, ami személyenkint átlag 700 dol­lárnak felel meg. Ebből 319 dollár a nemzeti véde­lem céljaira ment. NEW DELHI, India. — Egy 11 éves fiút, aki 9 éves játszótársát megölte, hogy elvehesse a gyűrűjét, egy közép-indiai falu bírája életfogytiglani börtön­­büntetésre ítélt. BANGKOK, Thailand (Sziám). —Az antikom­­munista kormány a vörös szint száműzte a hivatalos és privát életből. A hivatalos okmányokat ezentúl nem vörös, hanem fekete viasszal pecsételik le, tilos a házakat vörös palával fedni, az ország címerét át­festik feketére. TEHERÁN, Irán. — Tiz kommunista kémet hadbirósági Ítélet alapján agyonlőttek. A tiz közül kilencen tisztek voltak. CHICAGO. — Stephen Ustrak, 8 éves fiút be­törési kísérletnél elcsíptek. Bevallotta, hogy tizenegy lakásba tört be néhány hét alatt és pénzt és ékszere­ket lopott. GÖRBE TÜKÖR FELTŰNÉS NÉLKÜL St. Louis. — Miss Helen Jo­nes egy füszerüzletben vásá­rolt egyetmást 65 centért. Egy dolláros bankjeggyel fizetett s egy férfi zsebrevágta az egy dollárt és visszaadott neki 35 centet. Ez a férfi nem az üzlet tu­lajdonosa volt, hanem — rab­ló. Az üzlet tulajdonosa egy sarokban húzódott meg, resz­ketve, mert előzőleg a rabló revolverrel megfenyegette. BOSSZÚ San Jósé, Cal. — Shirley Floodstrom 19 éves asszony összeveszett férjével. Éjjel azután úgy állt bosszút a fér­jén, hogy megfojtotta 6 hóna­pos fiacskáját. ELSŐBBSÉGI JOG Omaha, Nebr. — Dr. Tho­mas Niven presbiteriánus lel­kész címére a postás elhozta azt a 21 font súlyú muskie ha­lat, amelyet ő (nem a postás, hanem a pap) fogott. Az történt, hogy a pap fo­gott egy 21 font súlyú halat, de az letépte a horgot és el­tűnt a tó vizében. Pámappal később halász társa, Mr. East­­lan megint csak elfogta azt a halat és — mert a hal szájá­ban még mindig ott volt a hor­gon a Niven lelkész csalétke, kétségtelen volt a “személy­­azonosság” s Eastland leküld­­te a halat Omahába az elsőbb­ség címén jogos tulajdonosá­nak, Niven lelkésznek. HOLDUP A FALUBAN Owosso, Mich.-ban Gail She­­walter farmerhez gyümöl­csöskertjében odalépett egy fiatalember, azt mondta: •Stickup, ide minden pénzeddel és bottal fejbevágta a far­mert. “Boots!” — kiáltott fel a farmer. Erre nyomban ott termett Boots, a pedigrés rendőrku­tya, és beleharapott a rabló combjába. Észnélkül menekült a megszeppent fiatalember, felugrott az ut mentén reá várakozó autóba és odébb ro­bogott. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom