A Jó Pásztor, 1954. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1954-10-29 / 44. szám

A t(i p£gg?ttm fa.S-IK OLÖÁL' 1 Pünkösd után 21. vasárnap ' EVANGÉLIUM Szent Máté 18. fej., 23—35. szakasz. Hasonló a mennyek országa egy királyember­hez, aki számot akart vetni szolgáival. S mikor el­kezdte a számvetést, eléje vivének egyet, aki neki tízezer talentommal tartozott. Mivel pedig nem volt miből fizetnie, parancsolá ura, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és minden vagyonát s úgy fi­zessen. Leborulván pedig a szolga, esedezék neki, mondván: légy türelemmel irántam és mindent meg­fizetek neked . . . Könyörülvén tehát az ur ama szol­gán, elbocsátá őt és az adósságát elengedé neki. Ki­­menvén pedig ez a szolga, találkozók egy szolgatár­sával, ki neki száz dénárral tartozott s megragad­ván, fojtogatá őt, mondván: Add meg, amivel tarto­zol. És leborulván szolgatársa, kéré őt, mondván: Légy türelemmel irántam és mindent megfizetek ne­ked. De amaz nem engedett, hanem ment és tömlőé­be veté őt, amig csak meg nem fizeté adósságát. — Látván pedig szolgatársai a történteket, igen meg­­szomorodának s urukhoz menvén, elbeszélék neki mi történt. Akkor előhiván őt ura, mondá neki: Go­nosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy kértél engem, nem kellett volna-e tehát neked is könyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én is könyörültem rajtad? És megharagudván ura, át­­adá őt a poroszlóknak, mig csak meg nem fizeti min­den adósságát. így fog cselekedni mennyei Atyám is veletek, ha meg nem bocsáttatok, kiki az ő atyafiá­nak, szivetekből. SZENTBESZÉD Krisztus Urunk a mai szent evangéliumban ha­tározottan s nyíltan kijelenti, hogy amilyen bánás­módot tanúsítunk embertársainkkal szemben, épp olyant fog a jó Isten is velünk szemben tanúsítani. Más szóval: a jó Isten csak abban az esetben bocsát meg s gyakorol velünk irgalmat, ha mi is megbocsá­tunk és tudunk irgalmasak lenni embertársainkkal szemben. De ha ugy akarunk eljárni, mint az a bizonyos evangéliumi szolga, aki elfogadta ugyan urának nagy irgalmasságát, de ő már az egyenrangujával szemben, szolgatársával szemben, még csak egy cse­kély irgalmat sem akart gyakorolni, akkor kedves olvasóim, ránk is vonatkozik az, amit Krisztus egy más helyen mond: Irgalom nélkül való Ítélet vár mindazokra, akik az irgalmasságot nem gyakorol­ták. Mert hát mi alapon várok megbocsátást és irgal­mat Istentől, az Uramtól, amikor én egy embernek, a társamnak nem akarok megbocsátani és irgalmaz­­ni? Ugyan mi jogcímem van Isten végtelen nagy ado­mányára, amikor én egy végtelen kis ajándékot se akarok adni? Azt mondja az írásban az Ur: “enyém a bosszú, én akarok mindent visszafizetni!” Isten jogába avat­kozik tehát az az ember, aki Ítélkezik és bosszút gya­korol embertársa fölött, legyen bármennyire is iga­za, legyen bármennyire is megsértve. És az ilyen em­ber eljárásával mintegy kihívja az Istent, hogy ugy járjon el vele szembep is, mint ahogyan ő járt el em­bertársaival szemben . . . S még egyet. A Miatyánkban naponkint talán többször is elmondjuk: “és bocsásd meg a mi vét­keinket, miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vé­­tetteknek ...” Bocsáss meg, amint mi is megbocsá­tunk . . . Ha mi ennek a krisztusi imádságnak szavait ajkunkkal ugyan elmondjuk, de az értelme szerint nem cselekszünk, vagyis ha mi nem bocsátunk meg felebarátunknak, akkor az az imádság nem áldás lesz ránknézve, hanem átok; akkor nem megbocsátást es­­dünk le ,hanem — megtorlást, népi irgalom vár ránk, hanem irgalmatlanság . .. Mert ha nem akarunk meg­bocsátani és mégis ajkunkra merjük venni ezen sza­vakat: bocsáss meg, miképpen mi is megbocsátunk, akkor mintegy azt mondjuk Istennek: Uram, amit én gyűlöletet és haragot táplálok szivemben ember­társam ellen, ugy táplálj Te is ellenem hasonlóan gyűlöletet és haragot. — Hát nem borzasztó az ilyen imádság, hát nem átok-e inkább az? ... És hozzá­fűzhetjük még azt is, amit ugyancsak az írás mond: “A te szádból ítéllek meg, haszontalan szolga! . . . ” “Vigyázzunk, nehogy önmagunk mondjunk ki ma­gunk fölött ítéletet. MÁRIA KIRÁLYNŐ Plus pápa enciklikát bocsá­tott ki, amelyben május 31-ik napját Mária Királynő ünnep­napjának proklaimálja. Ez a proklamáció logikus folytatása az 1950. Szent Év alkalmával kihirdetett dog­mának, amely szerint Mária testileg és lelkileg a menny­ben lakozik és uralkodik an­gyalok és szentek körében. A pápa az eneiklikában rá­mutat arra, hogy Mária ki­rálynővé proklamálása tulaj­donképen nem uj, hanem a kereszténység régi hagyomá­nya ; hivatkozik arra, hogy már az első évszázadok ke­resztényei Máriát mint király­nőt emlegették. “Regina Coe- 11” — az Ég Királynője — a kereszténység első századai­ból való megnevezés. Letűnt időkről regélnek a budai várhegy házai Templomból szinház Állványok veszik körül a Várszínház öreg falait a Szín­ház-utcában, kijavítják az os­trom alatt megrongálódott épületet. Ez az épület a fővá­ros legrégibb kőszinháza volt, pedig eredetileg nem is szín­háznak szánták, hanem Isten házának. A karmelita atyák kezdték építeni 1725-ben és a templom, az akkori időkben re­kordgyorsasággal, négy esz­tendő alatt el is készült. A bel­ső berendezés munkája már lassan haladt előre, igy a tem­plomot csak 1763-ban szentel­ték fel. Két évtizedig szolgálta az Ur dicsőségét és a budai pol­gárok szorgalmasan látogat­ták. Amikor 1782-ben II. Jó­zsef a szerzetesrendeket fel­osztotta, bezárták a karmeli­ta templom kapuját és a tor­nyát lebontották. 1784-ben újabb rendelkezés­re a templomépületet színház­zá alakították át. Az átalakí­tást Kempelen Farkas építész, a világhírű ezermester végez­te. A színházban először csak német társulat játszott, 1790- ben tartották meg benne az el­ső magyar előadást. Az épü­let homlokzatán márványtáb­la őrzi emlékét annak, hogy Beethoven 1800 május 7-én itt hangversenyt adott. A színhá­zat 1924-ben végleg bezárták. A karmelita rendház Egyházi rendeltetésű épü­let volt a Várszínház szom­szédságában álló épület, a h a d t estparancsnokság volt székháza is, amely ma romok­ban áll. Ez eredetileg karmeli­ta rendház volt. 1715-ben kezd­ték építeni és 1733-ra készült el. Ugyanabban az évben le­égett, de hamarosan megint felépítették. A karmelita Tettek ház is. II. József szerzetesren­deket feloszlató intézkedésére került profán célok szolgálaté­ba. . Klarissza apácák háza Ismerünk még több épületet a Vár mai területén, amelyek­nek hajdan egyházi rendelte­tésük volt, azután később há­borúk dulásában elpusztultak vagy más célok szolgálatába kerültek. Ilyen az Országház­­utca 28., Úri utca 49. számú átjáróház, amely a Klarissza apácák rendháza volt. Ezt a 18. század második felében épí­tették, és II. József intézkedé­sére az országgyűlésnek adták át. 1784-ben átalakították a rendházat és az 1790-92-i és az 1807-i országgyűléseket itt tartották. Az idők folyamán megrongálódott épületet 1928 ban Lechner Jenő tervei sze­rint restaurálták és itt rendez­ték be a belügyminisztérium fogadótermeit. A legutóbbi ostromban ez az épület is erő­sen megrongálódott. Egy régi budai templom, a Szent Péter-templom gótikus falára bukkantak az ostrom rombolásai után az Uri-utca 31. és 33. számú ház között. Alamizsnás János temploma Váradi Antal még több régi budai templom emlékét idézi fel egyik munkájában. Szerin­te a régi királyi palotában volt alamizsnás Szent János tem­ploma. Mátyás király épitett hozzá klastromot. Drága kin­cse volt a templomnak egy ereklye, alamizsnás Szent Já­nos teste ,amelyet Mátyás ki­rály kapott ajándékba a szul­tántól. Mohács után az ereklyét Po­zsonyba vitték. A budai pol­gárok sokszoros sürgetésére a pápai szék engedélyével a szent testének jobb lábát levágták és Pozsonyból Budára hozták. Ezt az ereklyét ma is őrzik a Má­tyás-templomban. Mi-nden év­ben január 23-án tartják meg ünnepségét. A Pál templom Nagy Lajos király korában épült a Pál-templom a mai Országház utcában. Szomszéd­ságában állt a pálosok régi ko­lostora. A Vár déli részén, az úgynevezett Kammer-Gebau­­de végében állt Szent Miklós egyháza, mellette dominiká­nus klastrom. A török hábo­rúk alatt a templom és a ko­lostor elpusztult. Templom a cseheknek A György-tér közepén állt a Zsigmond-templom, amelyet állítólag Zsigmond király épít­tetett cseh földről ideszakadt híveinek, akik részére a tem­plomban cseh nyelvű isten­tiszteletet tartottak. Ez a templom is elpusztult a hábo­rúk dulásában. Még két templomot említ meg Váradi Antal, amelyek szintén elpusztultak: a mai Dísztér közepén állt a Mária Magdolna-templom és a Szent György-téren a Szent György­­templom. Ennek az utóbbinak a romjaiból a törökök állító­lag hosszú sor bástyafalat épí­tettek. Henry Crown ezredes karjával álöleli az Empire Stale new yorki épület modelljét. A világ legmagasabb épülete ez, ame­lyet 49,500.0000 dolláros tranzakcióval szervezett meg. AMERIKÁBAN ÉL A SZENT LÁNY CSALÁDJA Az olaszországi Anconából jelentik, hogy ott meghalt As­sunta Goretti, az 1950-es Szentévben szentté avatott Mária Goretti édesanyja. Mária Goretti 11 éves leány volt, aki női becsületének vé­delmében halt meg. Egy Ales­sandro Serenelli nevű munkás tizennégy tőrdöféssel megölte, mert vonakodott erőszakos kí­vánságainak eleget tenni. Pi­us pápa, mint “a tisztaság vér­tanúját” avatta szentté. A most elhunyt asszonynak egy fia, Angelo Goretti, és szá­mos unokája él a Lehighvölgy körzetében. Angelo két másik fivérével 1906-ban jött Ame­rikába és New Villageben (N. J.) lakik, négy mérföldre Al­­phától. Egyik fivére közben meghalt, a másik, Marino 1930-ig Alphán élt, de aztán visszavándorolt Nápolyba. Két gyermeke, Amadeo és Fermi­­na, ma is Phillisburgban él­nek. Angelo Gorettinek hat leá­nya közül öt szintén New Vil­lageben él az apjával, egyetlen fia, Louis pedig Phillisburg­ban lakik. Alphán, az épülő uj St. Ma­ry’s Catholic Churchben el fogják helyezni Szent Goretti Mária szobrát. A templom fel­avatása jövő tavasszal lesz. ÁRULÓ!... ÁRULÓ? Irán fővárosában, Teheránban, és Románia fő­városában, Bukarestben a múlt napokban árulási perek voltak s halálos Ítéletekkel végződtek. Nagyon különböznek ezek az árulások egymástól. Iránban Fatemi volt külügyminisztert Ítélték halálra a sah és a kormány elleni lázadás miatt. En­nek a bünpernek előzményei a következők voltak: A TÖNK SZÉLÉN A szélsőséges, népbolonditó szuper-hazafiak Irániban felülkerekedtek és miniszterelnökük, az öreg Moszadeg, egy merész huszárcsinyt hajtott végre: se szó se beszéd, kisajátította, vagyis elrabolta a nagy olajfinomítót, a világ legnagyobb olajfinomító üze­mét, amelyet az angolok több mint 1000 millió dollár költséggel építettek fel. Ennek a gálád “hazafias” akciónak következ­ménye lett, hogy majdnem teljesen elakadt az olaj­finomítás, a kincstár üres lett. A sah menesztette a vén miniszterelnököt, aki ilyen nagy bajba hozta az országot s uj kormányt nevezett ki, amely alkudoz­ni akart az angolokkal. SZOVJETBARÁTSÁG Erre Moszadeg hívei lázadást szítottak és erő­szakkal újra a kormány élére emelték Moszadeget, aki merész lendülettel a másik oldalra állt és barát­ságra lépett a .szovjettel. Az a veszély fenyegetett, hogy Irán a szovjet legújabb csatlósországa lesz. De pár nap múlva Moszadeg erőszakuralmát a katonaság megtörte. Moszadeget a hadbíróság, öreg­korára és betegségére való tekintettel, csak három évi börtönre Ítélte. Most követte a vádlottak padján külügyminisztere, Fatemi, akit csak sokkal az állam­csíny után sikerült elfogni, mert nőnek álcázva, le­fátyolozott arccal járt-kélt Teheránban. Több mint kétheti tárgyalás után halálra Ítélték. KÜLÖNVÉLEMÉNY TILOS Bukarestben a kommunista bíróság halálra ítél­te Vasile Luca volt földmivelésügyi minisztert, aki Pünkösd után 21. vasárnap EVANGÉLIUM > Szent Lukács 8, 5—15 ^ Mondá az Ur e példabeszédet: Kiméne a mag­vető, elvetni az ő magvát; és amint vetett, némely mag az útfélre esék, és tapodtaték, és az égi mada­rak megevék azt. És némely a kősziklára esék, és ki­kelvén, elszárada, mert nem vala nedvessége. És né­mely a tövisek közé esék, és együtt felnővén a tövi­sek, elfojták azt. És némely a jó földbe esék, és ki­kelvén, százannyi termést hoza. Ezeket mondván, kiálta: Akinek fülei vannak a hallásra, hallja meg. Kérdezzék pedig őt tanítványai, mondván: mit je­lent e példabeszéd? kiknek ő mondá? nektek adatott tudni az Isten országa titkát; egyebeknek pedig pél­dabeszédekben, hogy látván , ne lássanak, és hall­ván, ne értsenek. Ez tehát a példabeszéd: A mag az Isten igéje. Az útfélre esők azok, kik hallgatják, az­után eljő az ördög, és kiveszi az igét szivökből, ne­hogy hívén, üdvözöljenek. A kősziklára esők azok, kik midőn hallják, örömmel fogadják az igét; de nincs gyökerök; ^egy ideig hisznek, és a kisértet ide­jén eltávoznak. A tövisek közé esők azok, kik hall­ják, de utóbb a szorgoskodástól, gazdagságtól és az élet gyönyörűségeitől elfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek. A melyek pedig a jó földbe estek, azok, kik tiszta és jó szívvel hallván az igét, megtart­ják, és termést hoznak béketürésben. Ezeket mond­ván felkiálta: Kinek fülei vannak a hallásra, halija meg. SZENTBESZÉD Az Ur Jézus a következőképpen magyarázza a példabeszédet: A mag az Isten igéje. Az Isten igéje, tudniillik az evangélium és annak hirdetése helyesen hasonlittatik a maghoz és a vetéshez; mert valamint az Isten igéje a hirdetőnek szája által, ugy a mag a vetőnek keze által hintetik szét és vettetik el. Vala­mint az Isten igéje a hallgató szivében, ugy a mag a föld belsejében fogamzik meg. Valamint a magból jön létre a termés, ugy a jó Isten igéjéből erednek minden jó cselekedetek. Valamint a föld mag nélkül haszontalan növényekkel, dudvával, tövissel és más effélékkel nő be, ugy az emberi szív Isten igéje nél­kül hiúságokkal és vétkekkel telik el. Valamint a ma­got, hogy termést hozzon, tiszta, kövér és nedvdus földbe kell elvetni, ugy az Isten igéjét, hogy szellemi termést hozzon, tiszta és az erényességre, jámborság­ra kész szívbe kell befogadni — Szent Jakab apos­tol ezen szavai szerint: “Szelídséggel fogadjátok be a beoltott igét.” Valamint a földet, hogy a mag abban termést hozzon, meg kell tisztítani a haszontalan növényzet­től, dudvától, tövistől és más efféléktől, aztán meg kell javítani, megszántani és megboronálni, ugy az emberi szivet is meg kell tisztítani a vétkes hajla­moktól, indulatoktól és szenvedélyektől bűnbánati cselekményekkel. Mondá az Ur: Az útfélre esők azok, akik hallgatják az Isten igéjét, azután eljő az ördög és kiveszi az igét szivükből, nehogy hívén üd­vözöljenek. Valamint a mag befogadására nem al­kalmas, kemény, járt útra esett magvak nem fogad­tatnak be a földbe és nem takartatnak be földdel, ha­­nam azoknak egyik részét a járókelők tapossák el, másik részét pedig a madarak ragadják el, ugy az Is­ten igéjét azoknak szivéből, kik bűnös szenvedé­lyeikben elfogulva hallgatják, de belül nem képesek azt felfogadni, kiragadja az ördög, és a szivet a meg­szokott bűnökre tereli, hogy a lelket magának meg­nyerje és az örök üdvösségtől megfossza. Szívleljük meg az elmondottakat és adja a jósá­gos Isten, hogy amire törekszünk, kegyelmének bő­ségével gyámolitva teljesíthessük és igy egykor be­juthassunk az örök élet dicsőségébe, amelyről a nem­zetek apostola igy szól: “Szem nem látta, fül nem hallotta, se az ember szivébe föl nem hatott, mit Is­ten azoknak készített, akik őt szeretik.” a vád szerint “szabotálta a szocializmus építését”. Nemcsak a vád szólt igy, hanem a.vádlott igy is val­lott, mint ahogy a szovjetvilágban minden valamire­való vádlott vall, megfelelő kémiai preparálás után. Luca fellebbezett a halálos Ítélet ellen és azt a bíró­ság nagykegyesen átváltoztatta életfogytig tartó kényszermunkára. Mi volt az állítólagos bűne? Ellenforradalmár volt, amit ugy kell érteni, hogy egyéni nézetei vol­tak a mezőgazdasági politika módjairól, .a kolhozo­­sitás tempójáról. Lucával együtt még néhány más vádlottat is el­ítéltek, köztük egy Sólymos Iván nevűt 25 évi kény­szermunkára. HOL VAN PAUKER ANNA? \ Bukarestben azt suttogják, hogy Luca után kö­vetkezik Anna Pauker volt külügyminiszternő, akit évek óta mindig együtt említett a kommunista sajtó mint Luca bűntársát. Őt, aki a szovjetvilág leghatal­masabb női személyisége volt, szintén ellenforradal­márnak minősítették, ugy mint annakidején az orosz kommunista párt megalapítóit és Trockijt, az orosz vörös hadsereg megszervezőjét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom