A Jó Pásztor, 1954. május-június (32. évfolyam, 21-26. szám)
1954-06-04 / 23. szám
PAGE 3, OLDAL A JÓ PÁSZTOR Emlékezzünk a régiekről [ Kétszázötven éve — 1704-iben — született Falud! Ferenc költő, a modern magyar irodalmi nyelv megalkotásának egyik úttörője. Történelmünknek egyik legsötétebb korszakában élt. Még gyermek a Rákóczi-szabadságharc leveretésekor. Az ország jóformán teljesen kiszolgáltatott és tehetetlen gyarmata volt ekkortájt Ausztriának. Sem politikában, sem a gazdasági életben nem mutatkozott még semmi, ami akár csak reményt is kelthetett volna. Mindehhez hozzájárult a szellemi elmaradottság is: a felvilágosodás csak a század második felében kezdett tért hódítani Magyarországon. És mégis, bár elrejtőzve a felszín alatt, már akkor mozgolódni kezdtek azok az erők, amelyek később a kibontakozáshoz vezettek. Ismeretes, hogy a magyar felvilágosodás korában, s később a reformkorban milyen nagy fontossága volt a nemzeti irodalom, a nemzeti nyelv kérdésének. Fontos feladat volt, hogy a megvetett, a tudományos, közéleti és irodalmi használatra alkalmatlannak gúnyolt “parlagi” magyar nyelvet nemzeti nyelvvé^ és hogy magyar nyelven az élenhaladó európai népekéhez hasonló kultúra születhessék, ahhoz ezt a nyelvet_ olyanná kellett formálni, amellyel ki tudják^ fejezni a fejlődő élet minden bonyolult árnyalatát. Faludi volt az első, aki ebben az időben tudatosan dolgozott a magyar nyelv tökéletesítésén. Fiatalabb kortársa, Révai Miklós, a nyelvész írja róla: “ . . . amiért a magyaroknál leginkább megérdemli az örök dicső emlékezetet, a haza nyelvének gyarapítására szaggató igyekezete az, melynek oly helyes, oly nyomós jeleit hagyta ... hogy ékesen szóló tolla miatt öt egyező akarattal köznéven magyar Cicerónak hívják vala.” Tiszta, kifejező, egyszerű stílusa ellentétbenállt a kor legötbb Írójának üres dagályosságával. A későbbi nyelvújítók tömegével alkották az újuló élet követelte uj szavakat. Ebben is Faludi az ősük. Ezek a ma is használt szavak, például: “zsebóra”, “napirend”, “nyelvbotlás” tőle erednek. De az uj szavak alkotásának eszközével csak csínján él. Nyelvének legfontosabb forrása a nép nyelve. Ugyancsak Révai beszéli el, hogy a költő “el szokott volt járogatni a köznép és a cseléd közé csak a végett, hogy őket szabadabb beszédre bátorítván igazabban kitanulhassa a tulajdonabb magyar szóejtéseket. Amiket észrevett, azután fel is szokta irogatni” Volt egy külön jegyzőkönyve tele ilyen összegyűjtött nyelvi kinccsel. Találunk ebben közmondásokat, kifejező beszédfordulatokat, az irodalmi nyelvben addig nem használt szavakat, de még hal- és ásványneveket is. Tanul a régi magyar irodalomtól, főként Pázmánytól, de Zrínyitől is. Nem ő volt az első iró, aki szép magyar nyelven szólalt meg. Pázmány, Zrínyi, Rákóczi, Mikes Kelemen nyelve az övénél jóval erőteljesebb és gazdagabb. De a Rákóczi-szabadságharc leveretését követő osztrák elnyomás, a fokozódó 'gyarmatosítás, a nemzeti mozgalmak elfojtása és általában a magyar politikai és szellemi élet akkori pangása a magyar nyelvet is visszarántotta fejlődésében. Faludi munkásságának jelentősége éppen abban van, hogy biztosítja a magyar nyelv fejlődésének folytonosságát egy olyan korban, amikor a magyar szó akarva-akaratlanul politikai tett is volt, segítette a nemzeti felvilágosodás, a nemzeti kultúra kibontakozását. Politikai tudatosságot hiába keresünk Faludinál. Jezsuita pap volt és prózai müvei Jórészt fordítások külföldi jezsuiták munkáiból. E müvek eredetije a felvilágosodás elleni küzdelem jegyében Íródott. Az akkori politikai helyzet s vele a kulturális élet, a magyar nyelv kérdéseinek előterébe kerülése révén azonban Faludi irodalmi munkásságával, nyelvünk fejlesztésével mégis haladó szerepet töltött be. Ez magyarázza meg azt, hogy a forradalmi Bacsányi miért becsüli olyan nagyra, s miért tekinti ősének Faludit. Nagyon alkalmas volt a magyar nyelv tökéletesítésére, hogy a fejlettebb nyugati irodalmi nyelvekből, franciából, németből, olaszból fordított. Faludinak ez a kezdeményezése is követésre talált a későbbi nyelvújítóknál. Faludi harmineegynéhány versének nagy többséről kiderült, hogy idegennyelvü, főleg olasz versek átköltései. Az idő próbáját is alig két-három állja ki közülük. Mégis a költészetben szintén jelentősét alkotott. Például “Utravaló” cimü versében: Minden lova rúgjon fel, A rúd szege hulljon el, Repedjen a gyeplőszij, Pince-tokja folyjon ki A forgószél kergesse, Záporeső vezesse, Igen finom ember volt — Jó, hogy tőlünk elpatkolt. A Bennington repülőgéphordozó hadihajón borzalmas robbanás történt. Száz tengerész katona és tiszt életét vesztette, kétszázan többé-kevésbbé súlyosan megsérültek. A robbanás okát még nem sikerült megállapítani. De a bonyolultabb verselésü költeményeket is világos lüktetésűvé teszi nála az, hogy nem szakad el a magyar verselés hagyományaitól. Példája ennek az ismert “Forgandó szerencse” cimü “Fortuna szekerén okosan ülj” kezdetű költeménye. Amit ő elkezdett: a magyar verset sokoldalúságban és kifejezőképességében a naladó verskulturák magasára emelni — arra később majd Petőfi és Arany teszi fel a koronát. De ahhoz, hogy ez elkövetkezhessék, még hosszú utat kellett a magyar költészetnek megtennie. Ami Petőfinél és Aranynál megvalósult, az Faludinál még csak — nem is nagyon tudatos — szándék és próbálkozás. Aggodalom - a mi 1. számú közellenségünk Egy hires orvos iró tanácsot ad, hogyan küzdj a szorongás ellen Nem árulunk el titkot olvasóinknak azzal az állítással, hogy egészségünk 1. számú közellensége — ahogy az orvosok nevezik — az aggodalom, a szorongás. Ma már mindenki tudja, hogy a szorongás, magas vérnyomást okoz — az viszont a legtöbb szívbajnak okozója. így hát a “high tension” — a magasfoku idegfeszültség — napjaink egyik fontos közegészségügyi tényezője lett, amelyre egyre nagyobb figyelmet fordítanak az orvosok. Ki aggódik? Az aggodalom, a szorongás tipikusan 20. századi jelenség és a meggyorsult, ideges, modern élet következménye. De lehet-e tenni ellene valamit? Es ha igen — elvégre ez nem orvosi kérdés. Bizonyos fokig igen, bizonyos fokig nem. A szorongás, ha beteges méreteket ölt, a lélekbúvárok érdeklődésére méltó. Egy kiváló orvos iró, Dr. A. J. Cronin foglalkozik ezzel a kérdéssel egy országoshirü magazinban. A szorongás lélektanának boncolásában Cronin először is felveti a kérdést, hogy miféle ember aggódik, szorong? Talán a gyenge ember? Tévedés — véli Cronin — a szorongás gyakran épen nagy lelki és szellemi erő jele lehet. E'mberek, akik hatalmas pozíciókba jutottak, közismert aggódok voltak. A külömbség csak az, hogy megtanulták aggodalmaikat fékezni és élni vele. A szorongás potenciális erő is lehet, mert egy nagy lelki intenzitásra vall. A szorongó ember nagy teljesitményekre képes. Csak ha a szorongás meddő, gyümölcstelen pánikban éli ki magát, akkor vezethet bonyodalmakra az egyén, életében. Nem döf össze a világ . . . Cronin tanácsa a szorongok részére: próbáljanak arra gondolni, hogy bármi történik is, “a világ nem dől össze”. Másszóval: még ha a legrosszabb teljesítményt is nyújtják, annak nem lehetnek olyan súlyos következményei, mint magának a szorongásnak. Cronin — aki ezer és ezer beteges szorongó! vizsgált meg orvosilag — megpróbál egy kis statisztikát összeállítani a szorongás okairól. A statisztika valahogy igy üt ki: szorongás olyan okok miatt, amelyek sosem következtek be 40 százalék, szorongás elmúlt okok miatt, amelyeken nem lehet változtatni 30 százalék, felesleges aggodalmak egészségi okok miatt 12 százalék, vegyes okokból 10 százalék és igazi okokból csak 8 százalék. Cronin nem tartja helyesnek, ha “semmiből sem csinálunk gondot.” Az ilyen ember sekélyes gondolkodású, megbízhatatlan és felületes. A szorongás mindig a képzelet működésének jele, de korlátok között kell tartani. ihaníd és öEl stt jiá álát A szorongás egyik komoly forrása az önvád és önsajnálat. Az ember szorongását gyakran a múltra való visszaemlékezés okozza: egy bizonyos helyzetben hibásan cselekedtünk — hátha megismétlődik. Az önsajnálkozás oka észrevétlen. Cronin tipikus példának emilti fel az embert, akinek felesége megbetegedett és ■végleg az ágyhoz volt kötve. r ember elve c-t, egész természetű' megváltozott. Cronin hosszas vizsgálat után megállapította, hogy a változást valójában nem felesége sorsa feletti sajnálkozás okozza, hanem az önsajnálat. “A feleségem beteg — mondta az ember komolyan — és Őn azt várja, hogy ne vegyem a szivemre. Hát nincs semmi érzése irántam ? Ki fog. rólam gondoskodni ?” Az ilyen belső “lelki rendetlenség” ellen — ahogy Cronin nevezi — nincs más orvosi, mint egy alapos “lelki nagytakarítás”. Szembe kell nézni az élet fényeivel és életünket hozzá idomítani, ahelyett, hogy önvádakkal és önsajnálkozással fecsérelnénk el szellemi energiáinkat. A szorongás testi jelenségei A szorongás lelki folyamat — de súlyos testi jelenségei lehetnek. Közismert dolog, hogy a munka, amelyet belső tiltakozással és ellenszenvvel végzünk, jobban fáraszt. Emberek, akik “ho’bby”-ként végeznek fárasztó munkát, nem fáradnak bele. A néhai Vilmos császárról közismert volt, hogy favágás volt a kedvenc szórakozása pihené s k é n t. Churchill kőmiiveskedett és naphosszat rakta a téglát szabad idejében. Sokan vannak, akik pihenést találnak fárasztó hegymászásban, kerti munkában, házi asztaloskodáslban, stb.—holott ha ugyanezt a munkát kenyérkeresetként kellene üzniök, fárasztónak találnák. Ebből nyíl vánvaló, hogy a lelki állapotnak nagy szerepe van egy bizonyos munka elvégzésében és minden tettünkben. Kevés ember végezheti azt a munkát, amihez kedve lenne — de mindenki megbékélhet önmagával, akármilyen munkát végez. Ha erre a lelki megbékélésre nem képes, munkáját fárasztónak, lealázónak fogja érezni. Az ilyen ember vagy “mindig fáradt“, vagy ingerült és megkeseríti környezete életét, mert a felhalmozódott feszültséget más utón nem tudja levezetni. És a testi jelenségek eljuthatnak arra a fokra, amikor különféle szervi bajok, — gyomor, vese, korai érelmeszesedés, stb. — az árai annak, hogy nem tud önmagával megbékülni. JBianka — a ttagg gyógyszer Van-e általános gyógyszer a szorongás ellen ? Általános gyógyszer nincs, de tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a munka nagyon jó orvosság. Ezt a tanácsot adják a világ légi elelőségtel j esebb állásaiban lévő emberek, akiknek legtöbb okuk van a szorongásra. Churchill, a néhai Roosevelt elnök, Charles E. Wilson nemzetvédelmi miniszter, Adenauer német kancellár, Ben Pairless, a US Steel elnöke — és sokan mások azt a választ adták, hogy aggodalmaikat munval űzik el. “Akinek sok a dolga, annak nincs ideje aggódpi” — mondta egyszer Roosevelt, amikor megkérdezték tőle, hogyan lehetséges, hogy válságos helyzetekben is mindig mosolyogni képes és nem mutatja a szorongás jelét. Ebben sok logika van. Az emberi tudatnak befogadóképessége korlátolt. Egyik gond kiűzi a másikat. A munka állandó szellemi éberséget követel és nem engedi tudatunkat a szorongás alvilágába zuhanni. De a végső bölcseséget ebben a kérdésben valószínűleg egy ismeretlen skót lelkész mondta ki: “What cannot be cured must be endured” — amit nem lehet gyógyítani, azt el kell viselni. A mondás ma része lett az angol nyelvi kiszólásoknak, mert egy mély életigazságot tartalmaz, melynek kincsét azok élvezik igazán, akik annak szellemében élnek. GUATEMALA. — A néhány hónappal ezelőtt megalakult guatemalai antikommunista munkás szervezet főtitkárát, Oscar Lunát, meggyilkolták, a holttestét egy tóból halászták ki. Luna helyébe most a szervezet uj főtitkárt választott Alberto Merlos személyében. Életveszélyes szerepre vállalkozott az uj főtitkár. MOSZKVA. — Két hét múlt el, amióta az amerikai Legfelsőbb Bíróság történelmi jelentőségű döntést hozott, hogy a fehér és néger gyermekek külön iskaláztatása fehér és néger iskolákban az alkotmányba ütközik és megszüntetendő. Ez a döntés, úgy látszik, nem tetszik a szovjetnek, mert cáfolja a hazugságpropagandát, hogy itt féktelen üldözésnek és embertelen elnyomásnak van kitéve a színes ember. A hazugságot szerető, az igazságot gyűlölő szovjet sajtó egy szóval sem emlékezik meg az amerikai nagy eseményről. RIO DE JANEIRO. — Brazília köztársasági elnöke, Getulio Vargas, rendeletet bocsátott ki a munkások minimális munkabérére vonatkozólag. Ez az intézkedés óriási felháborodást keltett úgy az ipari, mint a mezőgadasági munkaadók körében, mert ha végrehajtják, nem lehet többé a munkásokat és parasztokat éhbérért dolgoztatni. Brazíliában a munkabérek, különösen a milliomosok óriási ültetvényein, oly csekélyek, mogy még európai hontalanok is nagyon meggondolják, mielőtt bevándorlási engedélyt kérnek. A munkaadók két nagy országos szervezete a bíróság utján és a parlamentben támadja meg az elnöki rendeletet azon a címen, hogy az az alkotmányba ütközik. Szerintük a munkajog szabályozása a parlament hatáskörébe tartozik, ahol nekik — a munkaadónak — döntő befolyásuk van. RANGOON, Burma Ázsia. — A Buddhista Világszövetség elöljárói nagytanácsra gyűltek össze egy, a város szélén erre a célra épített szent városba. Ennek a nagytanácsnak egyháztörténelmi jelentősége kiviláglik abból a tényből, hogy a buddhista vallás két és fél ezer éves történetében ez lesz a hatodik nagytanács. Több mint 10,000 buddhista szent ember jött el a különböző buddhista vallásu országokból. A nagy: tanács a 2498-ik évnek Vesakha napján, vagyis a mi időszámításunk szerint a múlt héten, május 17-én, kezdte meg tanácskozásait és elmélkedéseit és a záró ülés a 2500-ik év (1956) Vesakha napján lesz. Ennek a dátumnak a buddhista hívők szemében forradalmi jelentősége van: ugyanis ősi prófécia szerint a 2500. év Vasakha napján a buddhista vallás vagy enyészetbe megy át, vagy uj virágzásnak indul. LAUSANNE, Svájc. — Egy háztelek kiásása közben a kubikusok eay edényt találtak, amelyben 300,000 dollár értékű svájci aranypénzek voltak. TOULOUSE, Franciaország. — A Ij’ehér ördög kötéltáncos pár esküvőre készült, megállapodtak Pierre Simon pappal, hogy 60 láb magasságban fognak holtomiglan-holtomiglant fogadni és a pap egy tüzoltólétra tetejéről fogja adni rájuk az áldást. De a magas terv dugába dőlt, Saliege bíboros érsek kijelentette, hogy csak a földön lehet házasságot kötni. MANILA, Fülöp Szigetek köztársasága.- — Az II- ongot fejvadász törzs szörnyű bosszút állt kilenc Hűk kommunista rebellisen, akik erőszakot követtek el egy törzsbeli leányon. Meghívták a kommunistákat vacsorára, nagy dáridót csaptak s amikor a jó hangulat tetőfokát érte el, mérgezett nyilakkal megölték mind a kilenc kommunistát. LE HAVRE, Franciaország. — Roger Sergyl zongoraművész napok óta kis lélekzetvételi szünetektől eltekintve egyfolytában zongorázik s amikor elért f>66 órához, kiment a nagyvilágba a szenzációs hír, hogy meg van törve Heinz Artz düsseldorfi német zongorajátékos 365 órás rekordja. SALISBURY, Rhodésia, Afrika. — A kormány megtiltotta “humoros rémhistóriákat” tartalmazó könyvek és újságok behozatalát, mert a fiatalságot ilyen olvasmányok bűnre csábították. TOKIO. — Egy 19 éves leány, akit csábítója “szégyenben” hagyott, elkeseredésében véget akart vetni életének. Hatalmas lendülettel egy robogó vonat elé akarta vetni magát. De oly nagyot ugrott, hogy a kettős vágányokon túl bukott le s mire feltápászkodott ,a gyorsvonat már elrobogott mellette. A várandós leány ugróbajnok volt az iskolában. MELYIKET SZERESSE? Tessék elképzelni ezt a kedves fényképet: Egy arany szőke hajú szépség aranyos mosollyal áll két férfi közt. Jobbról egy kövér úriember, balról egy még kövérebb gentleman ölelgeti, egyik a jobbkezét, másik a balk azét [szorongatja. Az aranyszőke hölgy 'Peggy Lou, 26 éves, hollywoodi tánctanárnő. Az aranyiszőkét bailfelől ölelgető férfi a fiérje. Az aranyszőkét jobbfelől ölelgető férfi — szintén a férje. Minthogy két férje van, Ilyesmi manapság köntoyen lehetséges. Peggy Lou esetében a dolog úgy áll, hogy Peggy Lou elvált hoteles férjétől Juarez mexicoi városban, aztán feleségül ment a texasi olajoshoz. Később az ügyvédje rájött arra, hogy a mexicoi vádás érvénytelen. így hát az elvált férje is törvényes férje Peggy Lounak. Komplikált dolog, ugye? Pedig hát ez a komplikációknak még csak a (kezdete. A mexicoi válás után a hoteles feleségül vett egy hollywoodi színésznőt. A dolognak ebben a stádiumában tehát Peggy Lounak két férje, a hotelesnek pedig két felesége volt. Most a hollywoodi színésznő válópert indított hoteles férje ellen; ez hamarosan visszanyeri szabadságát és almikor visszanyeri, feleségül akarja venni a feleségét — feltéve, hogy Peggy Lou a hollywoodi hotel felét szereti. UtazAs a FÖLD KÖSSÍI EUV PERC ALATT Ll Peggy Lou a los angelesi 'bírótól kér salamoni ítéletet: melyiket szeresse? Nem könnyű a döntés (tudniillik Peggy Lounak nem könnyű), mert mind a két férj csuda jó ajánlatokat tesz neki. Az egyik, gazdag hoteltulajionos, egy nagy las angelesi hotel fele tulajdonjogát ajánlja fel neki. A másik, gazdag texasi olajos, egy gazlfag földgázforrása kínál Peggy Lounak a szivéért és a kezéért. . . . Szép, szép . . . De hogyan lehetséges az, hogy az rranyszőikének két férje van? — kérdi ennek a rovatnak erkölcsös és törvénytisztelő női olvasója. ] FALUM FERENC
