A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-20 / 12. szám
A JÓ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL Élet a vasfüggöny mögött így £l a magyar munkás Beszélgetés egg szerencsés fickóval, akinél sikerült megszöknie a ”dolgozók paradicsomából99 i— H^dd mondjam el mindenek előtt, hogy mi is az a üzemi demokrácia, amelyről Rákosiék annyit szavalnak. Volte képen ennek azt kellene jelenteni, hogy a dolgozó tömegek dör tenek az egyes kérdések felöl. Valójában azonban a dolog ege szén másként fest... így kezdi elbeszélését ez a fiatal munkás, aki nemrégei még az egyik budapesti vállalat alkalmazottja volt, s akit azér kerestem fel, hogy a munkásság életéről, az üzemek belső vilá gáról nyilatkozzék. — Mindenekelőtt tudni kell, hogy mi az u.n. üzembizottság A szakszervezet az egyes gyárokon belül. Mióta az elnöki tiszt séget megszüntették az ü.b. általában hat tagból áll: 1.) a titkár 2.) a kulturfelelős, 3.) a szociálpolitikai felelős, 4.) a bérfelelős 5.) a műszaki felelős és 6.) az újítási felelős. Nos, egy szép napon a vállalatvezető, — aki Gerö egyik tavalyi intézkedése folytán a legnagyobb u: az üzemben —, kijelöli az uj üzembizottságot, s a listát felter jeszti a szakszervezeti központba. Mire a reszortszindikátus egyil képviselője megjelenik az üzemben és beszédet tart. “Elvtársak, tudomásunkra jutott, hogy a régi üzembizott ság nem felel meg a kövtelményeknek. Ezért a dolgozók ki vánságának eleget téve uj ü.b.-t választunk. így kivánja ezt i demokratikus centralizmus.” Felállítanak egy urnát, s kiosztják a szavazólapokat, rajtul a vállalatvezető által kijelölt nevekkel. Csodák csodája, a mun kásság egyhangúan uj bizottságot választott. .. — Az üzemi háromszögnek mi a tényleges szerepe? — kérdezzük. — Ez a voltaképen a gyár legfelsőbb fóruma. A vállalatvezetőből, üzembizottsági titkárból és a párttitkárból áll. Rendszerint a vállalatvezető akarata érvényesül mindig. Az elmúlt évben a párttitkár jelentősége általában csökkent. — Propaganda-e, vagy igazság, hogy állandóan uj gyárak épülnek? — Igazság, — feleli. Az uj üzemek mintha a földből nőnének ki. De nem tudják őket nyersanyaggal, szénnel ellátni. Innen származnak a bajok. Hihetetlenül nagy az acélhiány. Gumi sincs. •— Milyen a munkásság beállítottsága? Mennyire hat a kommunista propagar^la? — Tévedés volna aizt hinni, hogy a kitartó propaganda nem hozza meg gyümölcseit. Mondjuk igy: részeredményeket ér el az egyoldalú, hazug informálás révén. Viszont a proletariátus rendkívül bizalmatlan. Egy példa: röviddel ezelőtt bemutatták nekünk a "Találkozás az Elbán" cimü szovjetfilmet. Annál a jelenetnél, amikor azt mutatják, hogy miként szöknek át az amerikai zónából a szovjetzónába a németek ezrei, akik meggyülölték a jenkiket, a közönség hangos hahotázásban tört ki. tPersize a teremben sötét volt. Másnap senki sem beszélt erről a nevetésről. .. még a pártemberek is hallgattak. így látták jobbnak. — A bolseviki irodalom általában letagadja az emberi problémákat. Szerinte a szovjetember legnagyobb gondja a termelés Igaz-e ez? — Egy példával felelek, mondja. Egy napon üzemünkbe került Vinczur Kálmán, Rákosi volt sofőré. A műszaki osztály vezetője lett egy csapásra. Ez nem volt neki elég, ki akarta túrni helyéből a vállalatvezetőt, hogy székébe ülhessen. Kiderítette, hogy a vállalatvezetőnek, Vásárhelyinek viszonya van titkárnőjével, Kerekesnével. A titkos találkákat Óvári Mihály, a párttitkár házában rendezik meg minden szombat délután, Leányfalun. A koronatanú a sofőr volt, aki elmondotta, hogy szombat délutánonként a vállalatvezető hivatali kocsiján vitte ki a szerelmes találkozóra a párt. Mikor én eljöttem, a vállatvezető elleni fegyelmi eljárás eredményét még nem hirdették ki, de bizonyosra veszem, hogy ima a vállalat vezetője Vinczur Kálmán. — Mondja el egy napját Budapesten. Hogyan él ma a magyar munkás a vörös paradocsimban? — Reggel fél hatkor keltem, hatkor már az utcán voltam, pedig nem laktam nagyon messze aiz üzemtől. És ezt azért, mert az első harcot naponta villamosért kell megvívni. Sokszor 5-6 villamos megy el az ember orra előtt, amig fel tud kapaszkodni egyre. Hihetetlen a tülekedés, az emberek fürtökben lógnak reggelenként a kocsik külsején. A munka Voltaképpen hétkor kezdődnék, de amióta “a munkásság akarata folytán” bevezették a tízperces mozgalmat, tiz perccel hét előtt kell a gyárkuput átlépni. Persze a másik tizperc az ,amivel az ember a munkaidő után tovább marad a gyárban. A munkás loholva, kétségbeesetten érkezik a blokkológéphez. A gép mellett öt-hat- viaszfigura nyújtja feléje a kezét: Truman, Ridgeway, Tito, Eisenhower, Churchill, Acheson, stb. A figurák melletti szöveg pedig ez: Te is az én emberem vagy, szaktárs, mivel elkéstél...” — Mi történik a késön jövőkkel? — Felkerülnek a szégyentáblára. Az első késénél, — bár egyperces legyen is az —, az illetőt 20-tól 30 forintig terjedő pénzbírsággal sújtják. A másodiknál fegyelmi büntetést kap: lefokozzák, elmczditják esetleges szakszervezeti funkciójától, végül ha a késés ismétlődik: elbocsátják. — Milyen elbocsátási módokat alkalmaznak? — Van többféle: 1. )A munkás kérelmére. Ha a vállalatvezető bele egyezik, elmehet. 2. ) Az áthelyezés. Két vállalat megegyezik, s egy munkást áttengednek. 3. ) A munkás kérésére , a vállalatvezető engedélye nélkül. Ezt nevezik önkényes eltávozásnak. Következménye: a munkás két esztendeig nem részesülhet semmiféle kedvezményben, nem kap megfelelő évi szabadságot és esetleges táppénzét megcsonkítják. « 4. ) A fegyelmi utón való elbocsátás. Az illető 6 hónapig nem helyezkedhet el semmilyen más üzemben. — Addig mit csinál? — Az ujját szophatja. Nem kell félni a félelemtől Félelem a bátorság szülőatyja — mondja egy kiváló amerikai iró Amerikában, ahol mindent elemeznek, osztályoznak, újabban a félelem áll vizsgálat alatt. A háború, a sok idegletőrés vetette fel a kérdést, hogy mi a félelem. Nyilvánvaló már első pillantásra is, hogy nem mindnyájan egyforma dolgoktól félünk. A cowboy kevésbbé fél egy dühös bikától. A tűzoltó kevésbbé fél a tüztől. Az oroszlánvadász kevésbbé fél az oroszlántól. De nagyjában: mindnyájan félünk valamitől és ez a “valami” az ismeretlen veszély. A félelem normális Félelmet okozhat ismerős és ismeretlen veszedelem, de a veszély megismerésével csökken a féleliemérzet. Az újoncot, aki életében először van ellenséges tűzben, gyakran páni félelem fogja* el és megfutamodik. Később is fél a veszedelemtől, de már kevésbbé, mint a tűzkeresztségben. Az általános vitához, ami most folyik, egy ismert amerikai iró, Alexander R. Wylie szólt hozzá igen érdekes módon. Wylie megerősíti azt az általánosan hangoztatott tételt, hogy a félelem “normális”. A félélem nem más, mint az idegrendszer figyelmeztetése a veszélyre — ugyanúgy, mint ahogy az éhség vagy szomjúságérzet figyelmeztet rá, hogy szervezetünknek táplálékra van szüksége. Normális félelemérzet nélkül az ember oktalan veszélyeknek tenné ki magát. eg tan uln V a félelmet Ami azonban legérdekesebb Wylie hozzászólásában, az a körülmény, hogy Wylie szerint “élvezni” lehet a félelmet. Azt írja ,hogy akkor érezte legjobban magát, amikor meg volt ijedve, mert a félelem leküzdése és valamely cselekedet végrehajtása félelem ellenében nagy kieléüléssel ,és elégtétellel töltötte el. Wylie nem ismerte a félelmet gyerekkorában, hanem később megtanulta. Sajátos nevelésénél fogva egyedül nőtt fel és 10 éves karában kerékpáron beutazta az országot, sohasem gondolva arra, hogy olyan helyzetbe kerülhet, amellyel nem tud megbirkózni. Már 14 éves volt, amikor életében először iskolába került — addig magánúton tanult — és a többi gyerektől “eltanulta” a félelmet. Hirtelen félni kezdett olyan helyzetekben, amelyekről azelőtt nem tudta, hogy félni lehet tőlük. A félelem azóta is kisérőtársa az Írónak — és bánj. Azt mondja ,hogy a félelem ösztönzően, serkentően hat rá. Mikor először állt fel nyilvános beszédre a torka összeszorult a félelemtől, de nagyon jó beszédet vágott ki. Sőt, azt mondták neki, úgy beszélt, mint egy gyakorlott szónok. Azóta is, valahányszor félelemmel a torkában áll fel beszélni, a beszéd nagy siker, ha ellenben “nyugodt”, akkor a beszéd is ellaposodik. A félelem mint serkentő Wyile azóta megtudta, hogy ebben nem áll egyedül. Színészek, énekesek, általában nyilvánosság előtt szereplő egyének elismerik, hogy akkor van a legnagyobb sikerük, amikor a pánik határán vannak. Ezek az emberek szinte üdvözlik a félelmet, mint egy serkentőszert, mint egy injekciót. Szinte a siker biztosítékát látják benne. A “tettek embere” sem félelem nélküli. Sőt, katonaorvosok megfigyelték a fronton, hogy nem a “keménykötésü fickók” azok, akik legjobban állják a háború megpróbáltatásait, hanem az érzékenyidegzetü emberek ,akiknek nagy a képzelőerejük és már előre szenvednek attól a gondolattól, hogy mi vár rájuk. De éppen a félelem serkenti őket. Ugylátszik — írja Wylie — hogy félelem a bátorság szülőatyja. Bátorság é'it^feCk'lem Hogy ki a “bátor” ember, az természetesen kérdéses. Bátor-e az az ember, aki nem fél valamitől? Nyilvánvalóan külcmbség van az olyan cselekedet között, amelynek kockázatával nem vagyunk tisztában, és az olyan cselekedett között, amelyet á veszély tudatában hajtunk végre. Jack London, a nagy amerikai iró “A tengeri farkas” cimü regényében sokat foglalkozik a kérdéssel. A regény egyik szereplője, egy ideges iró azt mondja a durva hajóskapitánynak: “Ön nem bátor, csupán nem ismeri a félelmet.” — Bocsásson meg, hogy eltereltem figyelmét az eredeti kérdéstől. Ott tartottunk, hogy a munkás beért a munkahelyére ... — Igen. Délig dolgozik. Mint tudja talán nálunk a darabbér rendszer dívik. Minden munkásnak óránkint tiz darab kanalat kell legyártatnia. Ez a normája. Ez a 100%. Ha kevesebbet termel, levonják fiizetésévől. Ha többet, bérét kiegészítik ... Szóval 12-től fél egyig ebéd az üzemi konyhában, napi két és fél forintért, amit béréből automatikusan levonnak. Ez valóságos, csajkarendszer. Az étel silány minőségű, tápértéke alacsony. De olcsó. Ma a munkáscsaládok túlnyomó többsége már csak vasárnap eszik otthon készült kosztot. A napi munkaidő nyolc és fél óra, szombaton délig dolgoznak. A munkanap azonban csak látszólag fejeződik be akkor, amikor letettük a szerszámot. Majdnem minden nap van valamilyen értekezlet: pártgyülés, szakszervezeti gyűlés, Szabad Nép félóra, termelési értekezlet, kulturdélután, koreai bélyegek eladása ... — Az utóbbi hogy történik? — Valamelyi “elvtárs” nagyelőadást tart arról, hogy miért kell a koreai gyerekeknek adakoznunk. Utána következik a gyűjtés. A mi üzemünkben 20 forint volt a legalacsonyabb öszszeg, amit adni lehetett. Aki morgott, azt a párttitkár megfenyegette, hogy rosszabb munkabeosztást, kedvezőtlenebb munkakörülményeket kap... így hát mindenki adott... ha ökölbeszorított kézzel is ... Érmek folytán megállapíthatjuk, hogy bátor csak az olyan ember, aki fél, de félelme ellenére cselekszik. Az ilyenfajta cselekedet kielégülést ad. Vannak emberek, akik szándékosan keresik az ilyenfajta kielégülést. Félfedezők, kalandorok, hegymászók, stb. azok, akik keresik a kielégülésnek ezt a formáját. Önként vállalnak veszélyeket, amelyeket nem kellene vállalniok és élvezik azt, hogy a veszély nem sejtett képességeket és energiákat vált ki belőlük. Vészéig és humor Minden frontkatona vagy minden polgári személy, aki a háború alatt átesett bombázáson, tanú rá, hogy a humor nemcsak nagy lelki mankó a veszélyben, hanem a veszély maga is forrása lehet a humornak. London lakossága a bombázások idején a humornak egy különleges típusát alakította ki. Divatbajöttek a “bombaviccek”, amelyek utcán, óvóhelyeken keletkeztek az idegfeszültség hatása alatt. Az idegfeszültség levezetésének legjobb formája volt a humor, a veszély kinevetése. A magyar nyelvben közismert “akasztófahumor” is abból az elképzelésből ered, hogy vannak emberek, akik az akasztófa alatt is megőrzik humorukat és ez nyilván hasznos részükre. Bármi legyen is a helyzet, Wylie azt tanácsot adja, hogy ne féljünk a félelemtől — ellenkezőleg, élvezzük! Ha ezt megtanuljuk akkor a félelem ahelyett hogy bénítóan hatna cselekvőképességünkre, egyik nagy erőforrásunk lehet. Miért sir? Viszinszki, a röhögő szovjet ex-külügyminiszter, folyton sir. New Yorkiból sírva ment el, amikor Sztálin utóda Moszkvába hazahívta, most pedig Havre francia kikötőben, ahol a hajója kikötött, megint sírva emlegette halott protektorát, Sztálint. Washingtonban azt hiszik, azért sir, mert fél. "MM EZT II MEGPRÓBÁLOM” ÍRJÁK százával a reumás betegek Csontszaggatás Vándorló köszuéng Mosogatás BHátfájás Reumás Szúrás és zsibbadás fá idalmafí bánt in. NEM. MIND JÖTTEK ÜRES ZSEBBEL KANADÁBA A legtöbb európai országban mutatkozó devizakorlátozás ellenére az Európából bevándorolt ujkanadások 60 millió dollárt hoztak be az országba. Ebből az összegből Ontarióba 24 millió dollár került. A múlt évben bevándorolt 160,000 uj kanadás fele Ontarioban telepedett meg. Az európai bevándorlás zömét mezőgazdasági munkások, bányászok és építőipari munkások alkották. 1946 óta kb. 940,000 személy jött Európából Kanadába. Az egyik bevándorlási tisztviselő kijelentése szerint alig akad Kanadában olyan hely, hol legalább egy-két uj üzleti vagy ipari vállalkozás ne uj kanadástól származnék. Adófizetők vigasza Jóleső érzéssel olvassa mostanában az amerikai adófizető, hogy adógarasaiból Bonnban, Nyugat-Németország fővárosában gyönyörű házakat, palotákat építenek az uniformisos és civil nagyok kényelmére. A U. S. nagykövet részére 240,000 dollár költséggel építettek szép lakóházat, de a többi amerikai főtisztviselők is elég kényelmes házakat kaptak, melyek egyenként 151,000 dollárba kerültek. Az amerikai lakóháznegyed építése összesen 28 millió dollárba került. Van ott minden földi jó, 458 fényűzéssel berendezett lakás, privát úszómedencék, tekepályák, egy 903,000 dollár költséggel felépített (és a világbéke érdekében nyilván nélkülözhetetlen) klub, továbbá színház, két iskola és üzletek. Jegyárusítás kezdete az egyes előadásokra MÁRCIUS 23. METROPOLITAN OPERA ÁPRILIS 13-TóL 18-IG — PUBLIC AUDITÓRIUMBAN April 13, Eve.: RIGOLETTO: Pons, Madeira, Conley, Merrill, Hines, Scott, Ballet. April 14, Eve.: La GIOCONDA: Milanov, Thebom, Madeira, Tucker, Warren, Siepi, Ballet. April IS, Eve.: CARMEN: Stevens, Gueden, Amara, Roggero, Del Monaco, Merrill, Ballet. April 16, Eve.: BORIS GODUNOV: Warner, Miller, Thebom, Volipka, Lipton, London, Sullivan, Hayward, Baccaloni. Ballet. April 17, Mat.: TOSCA: Kirsten, Conley, DePaolis, Schoeffler, Harvuot, Davidson. April 17, Eve.: LA FORZA DEL DESTINO: Milanov, Miller, Volipka, Tucker, • • Warren, Hines, Pechner. Ballet. April 18.: Mat.: DER ROSENKAVALIER: Stevens, Varney, Gueden, Votipka, Lipton, Baum, DePaolis, Alvary, Brownlee. April 18,: Eve.: DON GIOVANNI: Harshaw, Resnik, Conner, Peerce, Siepi,, Baccaloni. Minden ülés minden operához nem kapható, szíveskedjék feltüntetni máso-' dik és harmadik választását. Checkeket erre a névre állilsa ki. Northern Opera Association. _ . , ÁRAK: $8.50, $7.00, $6.50, $5.00, $4.00, $3-00, $2.00, $1.20 (adom.). JEGYIRODA: UNION BANK OF COMMERCE NYITVA D. E. 8:30 és D. U. 5.30 között. Bank főbejárat E. 9th és Euclfd, Cleveland 14, MAin 1-8300. Szövegkönyvek. (Bélyeges borítékot mellékeljen.) — Kizárólag Knabe zongorát használunk. UTAZÁS A FÖLD KÖK Ül E«Y PERC ALATT Ll LIVORNO, Olaszország. — Egy 91 éves férfi és 81 éves menyasszony örök hűséget esküdtek egymásnak, miután 53 éven át voltak jegyben. ♦PHILADELPHIA — A kóbor kutyák összefogdosását a város átengedte a nőknek, miután kiderült, hogy az Állatvédő Nők Egyesülete olcsóbban tudja ezt a feladatot elvégezni. A nők korábban átlag 3 dollár 75 cent költséggel kerítettek hatalmukba egy kóbor kutyát, mig újabban a város saját rendőr, szolgálata 7 dollár 71 centet költött egy-egy kóbor kutyára. Persze most már a $3.75-nél többet fognak követelni a nők is, mert ha minden drágult, miért ne lenne drágább a kóbor kutya is? BRANTFORD, Ont. — Donald Adams 50 napi fogházon felül még 10 botütésre szóló ítéletet is kapott a büntetőbirótól, mert a felesége, 95 font könnyű asszonyka, panaszolta, hogy csúnya verést kapót tőle. Az asszonynak az volt a bűne, hogy cigarettára gyújtott; ezért a férje az ágyra fektette és alaposan elhusángolta. “Legközelebb,” mondta a szigorú férj, “ha megint olyasmit csinálsz, ami nekem nem tetszik, véresre foglak borozni és a sebeidre sót fogok hinteni.” HOLLYWOOD — Sonja Henie, az évtizedek óta hires fiatal korcsolyázó művésznő, szerződést kapott egyórai televíziós mutatványra. Az egyórai programért 50,000 dollár munkabért kap. SINGAPORE, Malaya. — A peraki szultán megkegyelme: zett Lee Ménig kínai leánynak, akit a bíróság a kommunista terroristákkal való együttműködés miatt, és mert kézigránátot találtak nála, halálra ítélt. Ez aiz a kommunista leány, akiért a magyar kommunista kormány két hét előtt a Budapesten bebörtönzött Sanders angol állampolgár szábadonbocsátását ajánlottá fel cserébe. Az angol kormány fontolóra veszi a csere ajánlatot.--♦-BERLIN — A németországi szovjetzónából átjött Berlinbe W. Polthe's felkereste két régi ismerősét, akik régebben a szovjetzónából megszöktek. Ezek a barátai látszólag szívélyesén fogadták, erős pálinkával leitatták és Polthe erre fecsegni keit dett. Elárulta magát, hogy a kommunista titkosrendőrség megbízásából jött s autón el akarta őket hurcolni a szovjetzónába. A komédia vége az lett, hogy Polthét a nyugati zóna rendőrsége letartóztatta. LONDON — Tito, Jugoszlávia diktátora, útban van Anglia felé. Ez nagyon érdekes, mert tudvalévőén Tito csak egy héttel* később szándékozott Londonba utazni a királynő meghívására, a kormánnyal való megbeszélések végett. Nyilvánvaló, hogy Tito azért indult útnak idő előtt, mert közbejött Sztálin halála és ő azt hiszi, hogy a következő héten esetleg olyan nemzetkor.! bonyodalmak állhatnak elő, amelyek szükségessé teszik jelenlétét Belgrádban. Egyébként Tito, a kommunista diktátor, az angol flotta védelme alatt, angol hadihajók kíséretében utazik a Földközi és az Atlanti óceánon át Angliába. Vele vannak: külügyminisztere, főhivatalnokok és tábornokok. ALEXANDRIA — Az egyptomi flotta egyik kisebb hadihajója heves viharban elsülyedt s a személyzetből 54-en vizbefultak. A többi matrózokat egy lengyel hajó mentette ki. —♦— HONG KONG — Egy lelkes és vad kínai kommunistát elért ■a végzete. Sai-Jao, aki a kommunista vérbiróság alelnöke volt Toisanban és 1500 “ellenforradalmárt” agyonlövetett, most áldozatainak sorsára jutott, mint ellenforradalmárt aigyonlőtték. LANSING, Mich. — Gerald Graves állami képviselő a törvényhozó testületben a halálbüntetés visszaállításáról folyó vita során azt a pót javaslatot tette, hogy mondják ki a törvényben, hogy a halálra Ítéltet a kormányzó és minden állami képviselő és szenátor, aki a törvényt megszavazta, köteles legyen megkövezni. MANCHESTER, Ky. —- Kentucky államban is vannak kis bányák, melyek szervezetlenül termeltetnek és igy olcsóbban dobják szenüket piacra. A union mindent elkövet, hogy ezekét a bányákat is beszervezze, de ez mostanában seholse megy békésen. Manchesterben készült a union gyűlést tartani, oda igyekeztek két automobilban heten. Köztük volt Charles Vermilion 50 éves union szervező is. Hyden közelében bokrokból sortüzet adtak le az automobilokra, Vermilion súlyosan megsebesült, két bányász könnyebb sebekkel úszta meg a sortüzet. Az állami rendőrség nyomoz, ide eddig nem találtak a lövöldözők nyomára. BERLIN — Kelet-Nómetországban, a szovjet zónában, többe két letartóztattak, mert örömmel és megkönnyebbüléssel fogad-; ták Sztálin halálhírét. Egyedül Berlin szovjetzónájában 45 letartóztatás történt. OFiEQN BELSŐ KANALAS 0R0SSÁG hatása elismert, százával érkeznek a hálalevelek, amelyekben írják, hogy “OREON” volt csak segítségükre, üvegje $1.50,” egy készlet, 5 üveg, $7.00. Most kapható kapszulákban is, — az ára ugyanannyi. VÖIUIS KERESZT PATIKA 11824 (P) BUCKEYE ROAD CLEVELAND 20, OHIO
