A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-03-13 / 11. szám

A JÓ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL Élet a vasfüggöny mögött Mindenféle besúgók Hétköznapok 1848-ban Mii ettek és hogyan táncoltak a 48-as magyarok? Egy magyar detektív, aki nyugatra szökött, érdekes adato­kat közöl a sokféle besúgókról, akiket a magyar rendőrség al­kalmaz. 1. Önkéntes kémek, akik a házukban és a szomszédságban kémlelik az embereket, kihallgaták beszélgetéseiket és rend­szeresen jelentést tesznek a rendőrségnek. Minthogy elsősorban politikai denunciálásról van szó, a jelentéseket a rendőrség át­teszi az ÁVH politikai rendőrséghez. 2. Fizetéses besúgók, akik gyárakban dolgoznak és munkás társaikról adnak információt, elsősorban munkatelj esitményük­­ről, esetleges szabotázsról. 3. Kémkedő kalauzok vonatokban, villamosban, autóbusz­ban, kirándulóhajókon. 4. Önkéntes foglyok. Ezek a fogházak celláiba záratják ma­gukat, belopóznak a fogház törvényes (vagy törvénytelen) lakói­nak bizalmába és kicsalják, kilesik a titkaikat. 5. A rossz lelkiismeret rabjai. Ezeket “kezében tartja” a rendőrség. Kisebb bűnöket követtek el, arendőrség futni hagyja őket azzal a feltétellel, hogy kémkedni fognak. Ha hoznak jó kémjelentéseket, nem történik bajuk, és bizony hoznak is, mert tudják, hogy máskülönben meggyűlik a bajuk a rendőrséggel. Megoldhatatlan láda-probléma A magyarországi szovjetsajtó igyekszik az olvasóval elhitet­ni, hogy a kommunista termelési rend ideális, messze túlszár­nyalja a szabad gazdaságot. Mégis olykor szükségesnek tartják a kritikát. A Szabad Népben egy állami gyógyszertár “export­felelőse” panaszkodik, hogy kiviteli célra faládákat rendelt, de nem kapta meg azokat. Augusztus 19-től október 22-ig minden utánjárás, panasz, Ígéret és csalódás után annyi eredményt ért el, hogy . .. De adjuk át a szót az exportfelelősnek: “Október 22. A FÜRFA (Valami hatóság,nem tudjuk, hogy mi fán termett, talán fürfán ...) budapesti telepe közölte, hogy a szükséges faanyag nem áll rendelkezésükre, de megigérték, hogy a gyógyszergyár az elsők között lesz, amelynek az anyagot biztosítják. íme: két hónapnál több idő eltelt. Sok munkaidő és pénz pocsékolódott el, de a ládaügy ezalatt a bürokrácia útvesz­tőiben tévelygett, jelentős károkat okozva nép gazdaságunknak.” Megdöbbentő ez a panasz. Orvosságok szállítására faládák kellenek és nincs olyan gyár, nincs olyan hatalom, amely elő tudná teremteni a ládákat! Ä tyuk hivatása A Demokratikus Ifjúsági Szövetség kongresszusán Rákosi Mátyás azt magyarázta, hogy a tyuk nem arra való, hogy rán­tottcsirke formájában megegyük, hanem arra, hogy a jövőben arany tojást tojjon. Ezzel Rákosi nem mondott újat, ez Sztálin régi elve. 1917- ben jutott uralomra az orosz bolsevista párt, azóta ül az orosz nép nyakán, azóta minden évben Ígéri, hogy a tyúkok a jövőben arany tojást fognak tojni s a nép, az istenadta nép a jelenben mindig nélkülöz. A Népszava cimü pesti izvesztija, ezt a tételt kommentálva, azt fejtegeti, hogy a munkabér csak oly mértékben emelkedhet, mint a termelés. Más szóval, aki többet akar keresni, dolgozzon, produkáljon többet. Ilyesmit hallunk itt is. De ha ezt itt mondja a Gyáriparo-' sok Országos Szövetsége, ez “a kapitalista kizsákmányoló gyű­löletes szava ...” Rákosiék szerint. A REFORMÁTUS EGYESÜLET VEZÉRTESTÜLETI GYŰLÉSE Az Amerikái Magyar Refor­mátus Egyesület kormányzó szervének, a vezértestületnek ez évi rendes gyűlése március 23-án, hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik Washingtonban, a Kossuth Házban. A gyűlésen még ez alkalommal résztvesz­­nek a testület régi tagjai is, akiknek tiszte most jár le. Kí­vülük természetesen teljes számban jelen lesznek az 1952. évi konvención választott uj ta­gok. A megjelenendők tehát a következők: Dr. Újlaki Ferenc elnök, Bor­­shy Kerekes György titkár, Ki­rály Imre pénztárnok, Vasvá­­ry Ödön számvevő, mint a köz­ponti hivatal vezetői; Fiók Al­bert (Pittsburgh), és Papp Ká­roly (Toledo) alelnökök, Da­­róczy Sándor (Carteret, N. J.), Syposs István (Tonawanda, N. Y.), Dr. Vincze Károly (Perth Amboy, N. J. ), Béky Zoltán (Trenton, N. J.), Téglássy Pál (Pittsburgh), Molnár Géza (Morgantown, W. Va.), id. Percei Imre (Toledo, O.), Pozs­­gay Imre (Chicago), Veszpré­mi Géza (Detroit) mint rendes régi vagy uj tagok; továbbá Kecskeméthy József, a Bethlen Otthon igazgatója, Dr. Hor­váth Ferenc főorvos (Washing­ton), Fiók A. Aladár jogtaná­csos (Pittsburgh) és J. H. Zeit­­lin számfejtő (Newark, N. J.) mint tanácskozó tagok. A gyűlés tárgya a tisztikar 1952. évről szóló jelentésének, az 195S-ra kidolgozott költség­­vetésnek és munkarendnek megtárgyalása és az azokkal kapcsolatos határozatok meg­hozatala. Az első nap estéjén közönsé­get . is bevonó ünnepély Lesz, amelyen először állítják ki azo­kat a Gould amerikai művész által festett képeket, melyek 1851-ben a kisázsiai Kutahiá­­ban Kossuth Lajosról és kör­nyezetéről készültek. A képe­ket számszerűit 18-at, Vasvá­­ry Ödön fedezte fel a Histori­cal Society of Pennsylvaniai Philadelphiában lévő múzeu­mában. A társaság a képeket a Református Egyesületnek örök kiállítási letétként engedte át és az ünnepélyen igazgatója ál­tal is képviselteti magát. Ugyancsak ezen az ünnepé­lyét veszi át az Egyesület megőrzésére a Zseni József ál­tal 50 évvel ezelőtt áthozott magyar országzászlót, továbbá azt a Szabadság-zászlót, ame­lyet az amerikai magyarság ta­valy a jubiláris Kossuth év alatt avatott fel és látott el szalagokkal. Ezt a zászlót a felszabadulás után amerikai magyarságuknak az óhazának ajándékozza. Az ünnepély utolsó száma­ként Nt. Kecskeméthy József a Bethlen Otthon és az egyesü­let működéséről készített szí­nes felvételeket fog bemutatni. A gyűlés v-alószinüleg az egész hetet igénybe veszi. Ki tudná ma már megmonda­ni, hogy milyenek voltak a di­csőség napjai közé ékelődő szür­ke hétköznapok? A kérdéssel a legilletékesebb tanúhoz kell fordulnunk, az élet pontos, elfo­gulatlan szemlélőjéhez: az új­ságíróhoz. Aki a százéves hírla­pok ódonillatu, sárgult lapjait forgatja, azt megcsapja az el­múlt kor hétköznapjainak a sze­le s elébe rajzolódik, mint hal­vány vonalú ceru ceruzarajz, a nagy esztendő hétköznapjainak élete. Mindenki pa n asz hadik Az árakat is közölték a régi hírlapok és a kései olvasó elál­­mélkodik, milyen mesés ára volt akkoriban az életnek. A győri Katalin-napi vásárról olvassuk, hogy a vásár rosszul sikerült, mert csekély volt a felhajtás és a rossz termés után a gazdák hiába kutattak bukszájukban, nem találtak benne elvásárolni­­való pénzmagot. A hizlalt ökör párját 350-400 forinton veszte­gettek, igás ökröt 300-ért. Egy tehénért 80-100 forintot kértek, borjúért 15-20-at, a szalonna má­zsáját 40 forintért mérték és az idei bor akóját 6-10 forintért. A pesti háziasszonyok viszont a drágaság miatt panaszkodtak, mert 1 krajcáért már csak 5 to­jást adtak, holott nemrégiben még tizet lehetett vásárolni érte! Iíí/í/ eukras ley én y meylötte mayát . .. És mi mégis azt mondjuk: be könnyű volt akkor a háziasszo­nyoknak! Mesebeli volt az ol­csóság és 100 forintból bárki ur lehetett magyar földön. Az em­berek mégsem voltak boldo­gabbak, mint ma; lehet, hogy a boldogságból egyforma adago­kat oszt ki a sors minden kor­szak számára. Erről tanúskodik az a kis fővárosi napihir, amely­ben a száz éves hírlap eképp számol be egy régi öngyilkos­ságról: “Egy itteni (pesti) czukros legény élete édességei közt sok keserűt is lelvén, múlt vasár­nap az “Angol királyné”-nál meglőtte magát. A fegyvert szi­vének irányozá s oly erősen töl­­té meg, hogy lövés után a pisz­toly két ablakátáblán keresztül az udvarra esett.” Tömve a börtönök Ennyit s nem többet irt a Pes­ti Hírlap 1848-ban, mert akkori­ban még nem jelentek meg ha­sábos tudósítások a gyilkossá­gokról és egyéb rémes dolgok­ról, a gonosztévők arcképét sem közölték a lapok; de bűnös em­ber éppen elég találtatott ezen az áldott földön. Egyedül Tolna vármegyéében, jelenti a lap helyi tudósítója, tiz esztendő so­rán több, mint 2700 fegyenc töl­tötte meg a börtönöket. Volt kö­zöttük 155 gyilkos, 19 gyermek­­gyilkos, verekedés közben esett gyilkosságért 138 ember került börtönbe, rablásért meg utonál­­lásért 220. A börtöntöltelékek között zsebtolvaj akadt a leg­több, számszerint 630. Mindez csak egy megyében. Farsisny ItíÉU-ban Az élet szomorú oldala után csak egyet kell lapozni a száz éves hírlapban, hogy vidámabb dolgokról olvashassunk: 1848 farsangjáról, amely már a lán­goló hazafiu lelkesedés színei­ben ragyogott. A jogászbálról meg az ellenzéki kör táncvigal­máról száműzték a német tán­cot, al keringőt. Sőt, az ellenzéki kör még azt is kiíratta meghívó­ira, hogy a vendége1: honi kel­­méjü és magyar szabású öltö­zetben kéretnek^negj elenni. Hívás, mely fenntartja a baráti kapcsolatokat • SOKAT vehet egy pennyért, mert ennyibe kerül egy órányi házi telefon szolgálat. Mi lehet kedvesebb a szívnek, mint a jó­baráttal való érintkezés . . . találkozást megbeszélni. .. vagy csupán egy kis esz­mecserét folytatni! Úgy van . . . házában levő telefonja Pok kellemes percet szerez naponként né­hány pennyért. E két jámbor óhajt azonban nem sikerült megvalósítani! A tánc és a társalgás csak “na­­gyobbára” volt magyar és még néhány valcert is sikerült eltán­colni azoknak, “akik keringeni még mindig szeretnek”, irta a Pesti Divatlap. A meghívottak nagyobbik része idegen szabá­sú ruhában jelent meg és csak néhány előkelő hölgy vált ki szépizlésü magyar öltözetével. A százéves báli tudósító pedig avval vigasztalta magát: “Azonban ami halad, az nem marad. Mi reméljük, hogyha az idén nem is, jövőre a körbál nemcsak tizedrészben, hanem teljesen meg felelend a nemzeti­ség minden kivánatainak!” Az újságíró azonban nem jós és a báli tudósitó is tévedett: 1849 farsangján már nem volt sem ellenzéki kör sem magyaros táncmulatság Pesten, hanem Windischgraetz dzsidásai kopog­tak vésztjóslóan a pesti utcakö­veken. Az ellenzéki bál tehát nem si­került teljesen magyarra, de a farsang még nem ért véget s a hibát könnyű volt kiköszörülni, így született meg az újabb el­lenzéki táncvigalom gondolata, amit a Pesti Divatlap igy ha­rangozott be: \emzeti Táneviyalom “Örömhír lelkesebb magya­­'ok számára. A hosszú farsan­got fővárosunkban részvények ltján eszközlendő Nemzeti Tánc­vigalom zárandj a be, melyen nyelv és öltözet kizárólag ma­gyar leend s magyaron, Jengye­­len és francián kívül semmi egyéb tánc nem fog fejtetni. — Csak hiába, végin csattan az os­tor! — Él magyar, áll Buda még!” S most az újság is helyesen jó­solt: farsang végére csattant a párisi forradalom ostora! A magyaros ruha 48 tavaszán már hosszú, kemény küzdelem­ben állt a néimetes meg fran­ciás módival, de a csodatévő március után egyszerre diadal­maskodott. Kora nyáron már azt j elentette az egyik lelkes honfi, hogy “a papok magyar ru­hát, s a katonatisztek bajuszt kezdenek nálunk viselni”. Az első Kossuth utca A ruhák példáját sok egyéb jelenség követte gyorsan, igy rögtön — az utcatáblák! Buda városában ugyanis már régóta panaszkodtak a honfiak, hogy az utcák névtáblái akárhány­szor német nyelven világosíta­nak fel az utak és terek elne­vezéséről. Májusban aztán a de­rék budai burgerek is megsokal­­lották maradiságukat, a régi névtáblákat átcserélték, sőt egyes utakat átkereszteltek. így lett aztán a nádorról István­­tere, Batthyány-, Deák-, Kos­suth- stb. utca. “Pest és vidék kövesd Buda példáját!” kiáltott fel ennek hallatára az egykori újságíró. (Ezek az elnevezések nem maradtak meg soká és csak a kiegyezés után támadtak fel a testvérvárosban, Pesten, más ut­cákban.) Kossuth szelet Az utcaneveket a vendéglői étlap követte, amely ezentúl az ételeket a színpad és politika népszerű alakjairól nevezte el. “Hatvani-utcában, írja az Élet­képek, Jókai jVIór hetilapja, Patachich kisebb vendéglőjében dicséretes azon jószándék, mely szerint az étkek jutányossága mellett az étlapok tisztán ma­gyarok. Van ott Lendvai-szelet, honi-vagdalt, védegyletiszelet, Szathmáriné-borda, Kossuth­­szelet, Wesselényi-csillag, Bat­­thyány-szelet stb.” Színészeink­nek és politikusainknak bizo­nyára kétes népszerűséget nyúj­tott ez £z étlapra ragadt haza­fiasság s ugyan minő érzése le­hetett annak a jámbor s esetleg agglegényi vendéglői kosztos­­nak, aki délebédre “Szathmári­­né bordáját” fogyasztotta? Ennyit és még sok mindent THE OHIO BELL TELEPHONE COMPANY UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EKY PERL ALATT LI GUATEMALA A kormány véglegesen úgy döntött, hogy kisajátítja földosztás céljaira az amerikai United Fruit Company 237,000 aker földjét, amely földeken nem termesztenek banánt, hanem vagy parlagon heverhetik vagy legelőnek használják. A földosztási törvény úgy szól, hogy minden meg nem müveit földet a kormány kisajátíthat és földnélküli parasztok közt szétoszthat. Az amerikai társaságnak a lefoglalás alá eső 237,000 akeren kívül van 75,000 aker földje, ahol banánt termesztenek; ezt a birtokát a kisajátítási törvény nem (érinti. HOUSTON, Texas. —- Bűnbánati istentisztelet után, amikor éppen kilépett a templomból, egy fiatal leányra rátámadt két suhanc, erőszakkal betuszkolták egy autóba és elrobogtak vele. Messze a város határán túl egy parkban meztelenre vetkőz­­tették és hárman — az autó vezetőjével együtt — kétszer-két­­szer erőszakot követtek el rajta. Aztán otthagyták s elrobog­tak. Az autó pár mérföldnyire a parktól az országút sarában el­akadt, a fiatal fiuk otthagyták. Lopott autó volt. A nyomozás még nem vehetett eredményre. BAD KREUZNACH, Németország — Kurt Tesch volt SS- őrmeistert ,aki a háború idején egy ejtőernyőn leereszkedett amerikai repülőt agyonlőtt, most a német bíróság másfélévi fog­házra ítélte. EDMONTON, Alta., Canada — Gardiner földművelésügyi mi­niszter kijelentette, hogy a nyugatkanadai farmerek jóval ma­gasabb árat fognak kapni marhájuk után ha megindul a kivitel az Egyesült Államok felé is márciusban. Ugyanakkor a minisz­ter hangoztatta, hogy a farmerek már jelenleg is sokkal jobb helyzetben vannak, mint a száj- és körömfájási járvány előtt mintegy egy évvel ezelőtti. Mostantól kezdve azonban a kana­dai gazdák fölöslegük nagy részét az Egyesült Államokban is értékesíthetik. 1 LOS ANGELES — Donald Douglas repülőgépgyári igazg tótól elvált a felesége, mert — a férfi az asszony által rend. z: pártikon unatkozott és nem vett részt a vendégek szórakozna tásában. Az elvált asszony, aki éppen úgy mint férje, 61 év,.s közel egymillió dollár végkielégítést kapott, azonkívül egy 70,000 dolláros házat. És a jövőben ő kapja férje fizetésének 15 százalékát, évi 20,000 dollárt. ♦ CALCUTTA, India — Négy amerikai hadihajó horgonyt vetett a kikötőben, útban hazafelé. A kommunisták tüntetés* rendeztek az amerikaiak ellen, Eisenhower képét a kikötőbe elégették és a moszkvai jelszavakat ordítozták: “Menjetek ha za! Takarodjato kel Koreából!” —♦— WASHINGTON — Taft szenátor fia van kiszemelve az Egyesült Államok Írországi nagykövetének. —♦— TORONTO, Ont. — A hatóságok kiterjedt “bébi fekete pia­ci” üzelmeknek jöttek nyomára, amikor az itteni Matton repülő­téren egy amerikai házaspár 5 napos bébivel helyezkedett el a repülőgépen. Kiderült, hogy a csecsemőt “fekete piacon” vették. A nyomozás során az is kiderült, hogy a fiatal házaspár már Brooklynban próbált adoptálni egy bébit, de ott nem volt lehe­tőség olcsón beszerezni. A torontói rendőrség széleskörű nyomo­zást indított a “bébekereskedők” kézrekeritése érdekében, akik­nek tagjai már régebben foglalkoznak ezzel a kereskedelemmel. Az elfogott házaspár kijelentette, hogy csupán a $63.65 kórházi költséget fizették ki, s annak ellenében kapták meg az egész­séges babát, aki házasságon kívül leánytól származott. Később az amerikai házaspár bevallotta, hogy 400 dollárt fizetett a bébiért. Azt hiszik ,'hogy a csempésztársaság nagy összegeket keres bajbajutott leányok által szült csecsemőkön, akiknek szülője egyrészt örül, hogy túlad az istenáldáson, de ugyanakkor pénzjutalomban is részesül fájdalmáért. MÜNCHEN — A német bíróság ártatlannak mondta ki Jodl náci tábornokot, akit a nemzetközi bíróság Nürnbergben tömeg­­gyilkosság címén halálra ítélt és felakaszttatott. Jodl ellen az volt a vád, hegy parancsot adott ki, hogy minden orosz katonai politikai komiszárt agyon kell lőni? A német bíróság most azt mondta, Jodl felsőbb utasításra adta ki a parancsot,amelynek alapján számos politikai komisszárt főbelőttek. Ezzel az indo­kolással minden egyes náci háborús bűnöst fel kellett volna és fel lehetne most menteni minden vád alól, mert mindenki, a közbakától a tábornokig, hivatkozhat felsőbb parancsra és a legfőbb hadúr, Hitler, halott. ~+T WASHINGTON — Egy albán, akinek sikerült vörös ura­lom alatt levő hazájából elmenekülni, Amerikába érkezve el­­'mondta a következő esetet, amelynek szemtanúja volt: Valoná­­ban a városi színházban bemutatták a szovjet által készített “Amerika hangja” cimü színdarabot, amely az amerikai pro­pagandát csúfolta és a Voice of America rádió igaz híreit cáfol­ta. A darabban szerepelt egy amerikai szenátor, aki sokat hazu­dik és még többet iszik. A színész, akinek ez a szerep jutott, szépen eljátszotta egyideig a szerepét, miközben újra meg újra felhajtott egy pohár vodkát. Végül is alaposan berúgott és egy­szerre elkezdett ordítani: “Csupa hazugság, amit itt nekem a szájamba rágtak! Éljen Amerika! Éljen Albánia! Halál ezekre a kommunista banditákra és gyilkosokra, akik kiirtják a mi szerencsétlen népünket!” Elképzelhető a jelenvolt hivatalos sze­mélyek elképpedése és rémülete. A nézőtérről nyomban fel­szöktek a színpadra a titkosrendőrség detektivje és elhurcolták a részeg igazmondót. Hogy mi lett a sorsa, azt senkisem tudja, de mindenki sejti. lehetne írni a hétköznapokról... Ámde igazságtalanok lennénk, ha a hétköznapok rajzából kife­­lejtenők azokat a színeket, ame­lyek 48-nak soha el nem felejt­hető festményét megadják: a lelkesedést, a hazafiuságot, az önfeláldozást, amivel az akkori magyarok harcot, szenvedést, mindent vállaltak a szabadság­ért! Síeve Szalai a régi megbizhatóság alap­ján intéz el mindenféle R1ZTOSITÁST Ohio állam hiteles közjegyzője HÁZAK, TELKEK, FARMOK vétele és eladása 10701 Buckeye Rd., Cleveland, 0. Telefon: GA 1-1414

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom