A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-03-06 / 10. szám
PAGE 8. OLDAL A Jő PÁSZTOR Nagyböjt harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Lukács 11 fej., 14 28. Az időben Jézus ördögöt üze ki, egy néma emberből. Mikor pedig kiment az ördög, megszólala a néma és csodálkozának a seregek. Némelyek pedig közülök mondták: Belzebub, az ördögök fejedelme álta űzi ki az ördögöket. Mások meg* kisértvén, égi jelt kérének tőle. Ő pedig látván gondolataikat, mondá nekik: Minden magában meghasonlott ország elpusztul s ház házra omlik. Ha tehát a sátán magával meghasonlott, miképen állhat fenn az ő országa? Mert azt mondjátok, hogy Belzebub által űzöm ki az ördögöket. Ha pedig én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők lesznek a ti biráitok. Ha meg én Isten ujjávaf űzőim ki az ördögöt, bizonyára elérkezett hozzátok az Isten országa. Midőn az erős fegyveresen őrzi udvarát, békében van a tulajdona. De mikor nálánál erősebb jővén, legyőzi őt, minden fegyverzetét elveszi, melyben bízott és elosztja prédáját . . . Aki nincs velem, ellenem vagyon és aki nem gyűjt velem, az szétszór. Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, vizetlen helyeken jár, nyugalmat keresvén, de nem találván, igy szól: Visszatérek házamba, ahonnét kijöttem. És odamenvén, kisöpörve találja azt és fölékesitve . . . Akkor elmegyen és magához vészen hét más lelket, magánál gonosszabbakat s bemenvén, ott laknak és azon ember utóbbi állapota rosszabb leszen az előbbinél. Lön, pedig, midőn ezeket mondotta, fölemelvén szavát egy asszony a seregből, és mondá neki: Boldog a méh, amely téged hordozott és az emlők, amelyeket szoptál. Ő pedig mondá: Sokkal inkább boldogok, akik az Isten igéjét hallgatják és megőrzik $zt. SZENTBESZÉD A nagyböjt első vasárnapján Krisztus Urunkat a kísértések, a megpróbáltatások komor sziklás hegyén találtuk. A második vasárnapon az imádság, a megdicsőülés kedves és tisztult hegyére vitt fel bennünket, hogy ott megtanuljunk Tőle imádkzoni és egykoron Vele együtt megdicsőülni, A mai vasárnapon, a nagyböjt harmadik vasárnapján, Krisztus Urunkat ismét a földön találjuk, a bűnös emberek között, akikért a földre szállott s akikért szenvedni és meghalni jött a világra, hogy őket a bűnnek, az ördögnek a hatalmából kiszabadítsa és megváltsa. Ennek bizonyságául a mai evangélium elbeszélése szerint Krisztus Urunk ördögöt űz. Miután az ördögöt magától végérvényesen eltávolította és miután lelkét a Tábor hegyén a megdicsőülés fehér fényében megfürösztötte, leszáll a bűnös földre, hogy hozzáfogjon isteni munkájához: a lélek megtisztításához, a lelkek megszenteléséhez. És mert ennek akadálya az ördög, Krisztus Urunk azzal kezdi isteni munkáját, hogy az ördögöt, a rossz szellemet kiűzi az emberből. A mi rossz szellemünk: a testiség, a tisztátalanság, a harag, az irigység ördöge, egyszóval minden, ami bennünket az Istentől elszakítani és a bűn szolgálatába állítani törekszik. Ez állen a rossz szellem ellen kell nekünk folyvást küzdenünk. Krisztus Urunk kiűzte az ördögöt és ezzel megindította az ember megszentesülésének a folyamatát. Ámde Krisztus nemcsak maga űzött ki ördögöt, hanem abbeli hatalmát átadta az Egyházának. Ami természetes is. Mert ha Krisztus Urunk azért jött erre a világra, hogy az embereket megváltsa, a bűntől és a büntetéstől és ha Krisztus Urunknak az volt a programja, hogy az emberek jók, szentek legyenek, akkor feltétlen gondoskodnia kellett egy oly szerről, ami az embert megbirja tisztítani a rossz szellemtől, az ördögtől s ami az embert képes megvédeni az ördög minden csalárdságával és hatalmával szemben És Krisztps Urunk valóban rendelt egy szert Egyházának, mely szerrel mindenki győzedelmeskedhetik a rossz szellem fölött és kiűzheti magából az ördögöt. Ez a csodálatos szer, mely a lelket megtisztítja, megifjitja: a bünbánat szentsége, vagy amint köznyelven szoktuk mondani: a gyónás. Kedves emlékeket újítanak fel Mr. és Mrs. Kendall albanyi (N.Y.) lakosok, a mézesheteik alatt készült fényképfelvételt szemlélve. Régi kép, régi emlék — 1883-ból. A férj 91 eves, az asszony 88 éves, és e hosszú életből 70 hosszú évet egymás oldalán töltötte kel. Xavéri Szent Ferenc indiai téritő látogatásának 400. évfordulója Irta: S. POLGÁR, jezsuita páter, Morapai, India VI. Abban megegyeztek, hogy leg’offloan lenne, ha létesíteni tudnának egy követséget. Erről annyira meggyőződött a jó kereskedő, hogy jómaga kész volt fedezni a követségnek az összes kiadásait. Diego örömében nagyon elbizakodott, úgyhogy Xavéri Szent Ferenc mondogatta: “Meglátja, hogy az ördög keveredni fog bele az ügybe! A tervünk tulszép és nagy dicsőséget hozna az Istennek, hogy a sátán békében hagyna minket a tervünk kivitelében.” Diegó tiltakozott, és Xavéri Ferenc csak válaszolt: “Majd meglátja!” • Mikor tehát Xavéri Szent Ferenc visszatért Indiába, már majdnem egészen kész volt a terve Kína megrohanására. Megint erőteljes kézzel rendbehozta az ügyeket, kiváltképpen Goában. Ott t. i. egy hires szónok a benszülött papnővendékek számára alapított kollégiumot, átváltoztatta egy tiszta portugál konviktusá. Ezt pedig a szent sehogysem akarta tűrni. Egy pár más jezsuita összeütközésbe jött az érsekkel. Néhányat el is bocsájtott ia Jézustársaságból, a többieket mind rendbe hozta. Közben egyáltalán nem talált időt, hogy válaszoljon a hegymagasra nőtt levelekre és eleget tegyen azoknak, akik jöttek, hogy fölkeressék. Balsejtelem India uj alkirálya egyetértett Xavéri Szent Ferencel a Kina misszió ügyében. Még egy utolsó levelet irt Sz. Ignácnak, “a szivének az atyájához“, mint Rodriigueznak, a “nagyon kedves testvérének”, aki Lisszabonban volt: “Megyünk előre, teljesen bízva és reménykedve az Istenben. Meg vagyunk győződve, hogy egy napon a Jézus Krisztus szent neve behatol Kínába ... Örömmel megyek, hogy megnyissam az utat azoknak a számára, akik fői fogják áldozni az életüket a szent ügyért... És talán még az is fog történni, hogy 3-4 év múlva vis.:zajövök Indiába, hogy magammal vigyek atyákat és laikus testvéreket, hogy leéljük az életünket Kínában vagy Japánban.” Mégis mintha Xavéri Szent Ferenc már sejtette, hogy soha többé nem fog visszatérni Indiába, mikor a bucsuzásnál igy szólt az Ánes Kozma helytartónak: “Viszontlátásra a Jozáfát völgyében!” Kina apostola 1552 áprilisban Xavéri Szent Ferenc hajóra szállt és megkezdődött az utolsó, a katasztrofális kinai missziója. Diego Pereirável megbeszélték, hogy találkoznak majd Malakkában. Közben ott kitört egy borzasztó járvány. A kórházak elégetelenek voltak. Közben Ferencünk nem vesztegette az idejét. Látta, hogy a kikötőben vannak nagy elhagyott hajók. Ácsokat hivatott, és a deszkákból uj kórházakat épitetett. Senki sem jelentkezett, hogy átvigye a kórházakba a ragályos betegeket, így hát több napon keresztül maga Xavéri Szent Ferenc végezte ezt a nehéz jócselekedetet. Végre megjött Pereira, a kereskedő. A hajója tele volt szép adományokkal a kinai császár számára. És Diego most csak ' zért a követségért élt; mindenét betette ide ebbe a hajóba, hogy szolgálja az Egyház szent, 'gyét. Xavéri Szent Ferenc átadta neki a hitellevelet, mely őt kinevezi a portugál király követének a kinai császárnál. Továbbá Ferenc még az alkirály kívánságát is tolmácsolta, t. .i hogy azt szeretné, hogy méltóan képviselje a portugál népet és épp azért a követség elutazik az egyik királyi hajón!” Ezt az utolsó parancsolatot Írásban is kiadta az alkirály a “tenger főkapitányának”, Alvaro Ataidénak, a hires Vasco da Gama egy másik fiának. És épp most itt belekeveredett a dologba az ördög. Alvaro Ataide egy igen becsvágyó ember volt, és nagyon megsértődött, hogy erre a fényes és igéretteljes föladatra kineveztek egy egyszerű kereskedőt. A haragos tengeri főkapitány Néhány nap múlva Alvaro megparancsolta a katonáinak, hogy szereljék le a Diego Pereira hajóról, a “Santa Croce”-ról, a kormányt, és vigyék el a palotájába. Ott őrség által éjjel-nappal őriztette. Pereira azt gondolta, nem baj, ha le is szerelték -a kormányt. Ugyisnem az ő hajóján, hanem a királyi hajón fog menni a követség. így tehát biztos lévén a dolgában, elment meglátogatni Don Alvarót. Itt aztán kitört a gyűlölet vihara. A dühös Alváró fölállt, egyet köpött a földre, és üvöltözni kezdett: “A királyi parancsok? Nézze csak, mit teszek velük! És megint egyet köpött a földre. így tehát az egész ügy rosszul végződött. Erre Xavéri Szent Ferenc fölolvastatta Malakka vikáriusa által a kiközösitési bullát mindazok számára, akik Ferencet, mint a pápai legátust, gátolni fogják. De a kapitány nem engedett; fékezhetetlen maradt. Most a kapitánynak a hízelgői üldözést szerveztek Xavéri Szent Ferenc ellen, és kövekkel megdobálták az utcákon. EmiatlT Péreira és a barát jai nagyon bánkódtak és búsultak, ami csak még növelte Ferencnek a lelki gyötrelmét. Már három hét előtt hajóra kellett volna szállnia. Nap nap után misézett a makacs Alváróért. Az éjjeleit átvirrasztotta imában a kis Notre Dame du Mont templomban, amig össze nem rogyott az oltár előtt. Hiába!... Alváró nem °Uart engedni! ... “Ferenc mehet Kínába vagy ha jónak gondolja, szövetségbe léphet az ördöggel is, de Pereira nem fogja őt kisérni, amig ő, Alváró, a tenger általános kapitánya!” Evvel tehát vége volt ,a követségnek, melyet olyan nagy reménnyel megszervezték. Mégis Xavéri Szent Ferenc elhatározta, hogy elmegy Kínába, ha nem másért, hogy megsegítse a szegény szenvedő külföldieket a Kantonban levő börtönökben. Pereira elvállalta, hogy kisérpi fogja. Mikor erről Xavéri Szent Ferenc értesült, irt Pereirának egy kis patetikus levelet: “Kérem, ne jöjjön meglátogatni engemet. A szivem megpattanna, ha viszontlátnám... Mindig akartam önnek szolgálni... És ime tönkre tettem! . . . 'Az ön vigasztalan és bus barátja, Fe-1 renc.” Ima az ellenségért Don Alváró meg volt elégedve a fél-győzelmével és hogy kikerülje a kiközösítést, megengedte, hogy Ferencünk.elutazzon a Santa Croce hajón. Előzetesen pedig maga kiválogatta ennek a hajónak a legénységét. Xavéri Szent Ferenc közeledett a kikötőhöz, hogy föl záljon á hajóra. Egy hallgató tömeg követte. Mikor a templomhoz értek, mely közel volt a Don Alváró házához, Xavéri Szent Ferenc megállt és kiterjesztett karokkal imádkozott az üldözőjéért. A tömeg zokogása hallhatatlaná tette " a szavait. Akkor ő letérdelt és igy néma állapotban marad rövid időig. A csendet megszakította a vikárius megjegyzése: “Nem megy-e üdvözölni Dn Alváriót?” “Don Alváró nem lát többé engem ebben a világban! Várni fogok rá az Isten törvényszékénél!’’ A megkövesedett tömeg előtt, Xavéri Szent Ferenc levette a cipőit, leverte a porát és beszált a bárkába vissza nem nézvén... Egy hónap később a Kina part mellett levő menedék szigetre ért, a Szánciánra, 1552 augusztus végén. Csempészek paradicsoma Ez a kis menedékhely volt a kinai-portugál csempészek szentélye. Innét folyt a csempészet a három nagy közeli kikötőbe: Mákáo, Kánton és Hong Kongba. Itt Xavéri Szent Ferenc értesült, hogy a kínaiak ki vannak téve a halálveszélynek, ha becsempésznek egy idegent az országba. Másrészt a kántóni fegyházak tele vannak idegenekkel, akik merészeltek behatolni az országba. Közben már el is múlt 2 hónap. Mindenki megtette a lehetetlent is, hogy lebeszélje a szentet ettől a lehetetlen vállalkozástól. Ebben az időben keletkezett az utolsó levele is, melyben november 13-án ezt írja: f “Nem tudnám leírni milyen sok akadályt gördítettek az utamba vagy még naponta gördítenek. ..” Hajthatatlan maradván az elhatározásában, azt jelenti ki, ha megint változtatni kellene a tervét, úgy elmenne Sziámba és ott csatlakozna a benszülöttek k ö v e ts é g é h ez, mely minden évben fölmegy Pekingbe. Élt 46 évet . . . Xavéri Szent Ferenc közben állandóan kereste, az alkalmat, hogy átmenjen Kínába. Egy nap megegyezett egy kinai csempésszel, hogy az átviszi. A találkozót november 19-re tűzték ki." Xavéri Szent Ferenc összepakolta a könyveit és a ruháit egy kis csomagba, és várt a tengerparton. Csak vizsgálta és szemlélte a partot, jön-e már a csempész csónakja ... És igy nézett egész nap, késő éjjelig, de a csónak nem jött! ... Megértette, hogy a kinai csempész becsapta. És most a szegény teste, amely már sok idő őta csak a szellem ereje által működött, fölmondta a szolgálatot, összeroskadt. Erről Antal kinai szolgája, következőképpen számolt be: “Épp ebben az időben Xavéri Szent Ferenc megbetegedett. Minden emberi segély nélkül ott feküdt egy kis kunyhóban, amely nyitva volt a hidegnek és a szeleknek; nem volt más vigasza, kivéve azt, amely jön a jó IstenNagybőjí harmadik vasárnapja EVANGÉLIUM Szent Márk, 8, 34—38; 9, 1. Mondá az Ur: Ha ki engem akar követni, tagadja meg önmagát, és vegye fel keresztjét, és kövessen engem. Mert aki életét megakarja tartani, elveszti azt; aki pedig életét elveszti érettem s az evangéliumért, megmenti azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri és lelkének kárát vallja? Vagy mit ad az ember váltságul leikéért? Mert aki szégyel engemet és igéimet e parázna és vétkes nemzedékben, az ember fia is szégyenleni fogja őt, mikor eljő Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal. És mondá nekik: Bizony mondom nektek, hogy vannak némelyek az itt állók közül, akik nem ízlelik meg a halált, mígnem meglátják az Istennek hatalommal jövő országát. SZENTBESZÉD Krisztus ugyan mindent megtett a mi üdvözlésünkre, de azért nem vagyunk fölmentve a kötelességtől, hogy annyit tegyünk, amennyit csak tehetünk. Amit mi megtehetünk, az magunk megtagadása és az élet viszontagságainak elviselése. Bennünk a testi ember az, ami Isten törvényének ellenszegül. Ebaz isteni törvény szerint intézni: ebben áll az önmegtagadás. Mert imi haszna lesz az embernek abból, hogy a világ minden javait, gyönyöreit és tiszteletét megszerezte, ha emiatt önmagát veszíti el és lelke az örök kárhozatra jut? Mert a földi javakat, gyönyöröket és tiszteletet vissza lehet szerezni, de az egyszer elveszített lelket soha többé nem lehet visszaszerezni. Vájjon mit ad az ember — váltságul leikéért? Az ember lelke felülmúl minden értéket és váltságot, mert a mi Urunk, Jézus Krisztus drága, szentséges vérével lett megváltva; azért egy ember leikéért az egész világ sem elég váltságul, — mondja Eutimi. Ha tehát az ember egyszer elveszti a lelkét, soha semmiféle váltsággal vissza nem válthatja azt. Itt, e földi életben a bűnös ember lelkét a vétkektől és a bűnöktől megtisztíthatja töredelmes bünbánattal és jócselekedetekkel, ámde az Ítélet napján nincs többé semmi helye a bünbánatnak és megváltásnak. Tartsuk mindig szemeink előtt ezen emlékezetes szavakat, melyek döntenek jövőnk felett örökre, és fegyverkezzünk fél szent bátorsággal, hogy sohase legyünk hűtlenek az Ur Jézus Krisztushoz és az ő szent törvényeihez szabjuk egész élétünket: akkor az Ítélet alkalmával Jézus igaz híveinek ismer el bennünből kivetkőzni és ismeretünket, akaratunkat és cselekvésünket két és bemegyünk országának dicsőségébe. tői... Lázálmai voHak ... De december elsején, csütörtökön, déltájban, megint visszanyerte az eszméletét és ezeket hallottam mondogatni; “Legszentebb Háromság, Atya, Fiú és Szentlélek” ... és hasonló szavakat. Virrasztottam nála az egész éjjel, és ő a szemeit a keresztre szegezte. Xavéri Szent Ferenc meghalt 1552 december 3-án, hajnalban. Csak 46 éves volt. Mind.szenly iskola Dunkirk, N. Y.-ban egy uj iskolát a magyar mártír bíborosról neveztek el: Cardinal Mindszenty High School. A közeli Buffalo város magyarsága eb bői az alkalomból megfesttette a hercegprímás arcképét s az most az uj iskola főbéjáratát disziti. A kép felavatása fényes külsőségek közt ment végbe, a buffaloi római katolikus püspök részvételével., MISSZIONÁRIUS KÉRELME A kelet-afrikai Uganda gyarmatból levelet kapott a Jó Pásztor — az amerikai katolikus magyarsághoz intézett kérő levelet. W. Galvin jezsuita atya azt írja, hogy a motorbiciklijének elhasználódása miatt bajba jutott. A hihetetlenül rossz afrikai országutakon az ócska masina elromlott és egy uj 200 font sterlingbe (560 dollárba) kerülne, de ennyi pénzzel az ugandai misszió nem rendelkezik. Pedig égetően szükséges egy motorkerékpár, mert a misszionáriusoknak nap nap mellett hosszú utakat kell megtenniük a meszsze fekvő iskolákba, betegekhez, istentiszteletekhez, stb. Arra kéri tehát Galvin atya a Jó Pásztor olvasóit, küldjenek pár dollárt. Minden legkisebb adományért is imáiba fogja foglalni a nagylelkű adakozót. A cim: Catholic Mission, Achilet, P. O. Tcroro Box 11, Uganda, British East Afrika. KÉPESLAP Az Országos Levéltár Washingtonban. Ebben az épületben millió meg millió könyv, kézirat, térkép, filmes egyéb ismeretforrás van felhalmozva. Itt vannak az amerikai történelem fontos Írott okmányai is, a Függetlenségi Nyilatkozat, az Alkotmány, stb.
