A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-03-06 / 10. szám

A JÓ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL Élet a vasfüggöny mögött Mese a kolhoz-meséről Az újságcikk, ami itt következik, Budapesten 1947 augusz­tus 10-én jelent meg, közvetlenül a választások előtt. Hogy ki irta, azt megmondjuk a végén. De előbb tessék olvasni a cikket: A igaz és bHamtg reakciósok meséi a kolhozokról A kolhoz orosz szó, közös gazdálkodást, termelő szövetke­zetét jelent a föld közös megművelésére. De abból, hogy a kolhoz kell az orosz parasztnak, nem következik) hogy kell a magyar parasztnak is. A magyar parasztság múltja, szokásai, hagyo­mányai mások, mint az orosz paraszt múltja, szokásai, hagyo­mányai. Minden nap a saját Ízlése szerint keresi a boldogulás útját. Ezt mi, kommunisták tudjuk és méltányoljuk legjobban. És balgák, őrültek volnánk, ha nem vennénk számba, hogy a mi parasztságunk a paraszti magántulajdon és az egyéni gaz­daság megszilárdítása utján akar boldogulni. A mi kommu­nista pártunk parasztpárt is. Ki hiszi el, hogy mi, kommunisták, el akarjuk taszítani magunktól saját paraszti híveinket, szembe akarunk fordulni félmillió kommunista paraszttal a “kolhoz” kedvéért? Mi meg akarjuk nyerni a dolgozó parasztokat s nem elveszíteni. Ezért valljuk: meg kell szilárdítani a paraszti magántulajdont, mi a föld mi ves-szö vetkezet mellett, de a kolhoz ellen vagyunk. Svájcban, Dániában nincs kolhoz, de virágzó paraszti szövetke­zetek vannak. Kik terjesztik a kolhoz-mesét? Kik rágalmazzák a kommu­nistákat azzal, hogy ellenségei a paraszti magántuljadonnak? Azok, akik a paraszti magántulajdon helyébe a földesúri magán­­tulajdont szeretnék visszaállítani. A kommunisták kolhoz-szán­dékairól azok sugnak-bugnak és hazudnak, akik a nagy birtok ipari üzemeit, felszerelését, szeszfőzdéit nem akarták a földmű­ves szövetkezetek kezére juttatni, hanem a nagybirtokosok szá­mára őrizték meg. A kolhoz-mesét az Eszterházyak, a Pallavici­­niek ügynökei terjesztik. így akarják eliánioriiani a paraszipkai a kommunistáktól, igy akarnak ékgt verni a földműves nép és a Kommunista Párt közé, hogy az uj gazdákat, a kisparasztokat megfosszák legter­mészetesebb védelmezőiktől és szabad legyen az ütjük a nagy­birtok visszaállítására. A kommunistákkal rémitik a parasztot, hogy legjobb barátaiban lássa ellenségét és legádázabb ellensé­géről elhigyje, hogy barátja. Az összeesküvők rémitettek a kolhozzal, azok, akik nyíltan vallották, hogy a paraszttól vissza kell venni a földet és ki kell szorítani az ország vezetéséből. Aki a kolhozlmesével izgat a kommunisták ellen, az a reakció ügynöke, akármelyik párt tagsági könyvecskéje van is a zsebében; az farkas, akármilyen báránybőrbe bújik is. * Eddig a cikk, és most megmondjuk, ki irta. Révai József irta, a népmüvelésügyi népbiztos, a kolhozpropaganda főfő ve­zetője. f így hazudozták a kommunisták, amig “még volt választás Magyarországon. Most már nincs többé választás, most már nem kell hazudniok, most nyíltan, terrorral terelik be a kolhozokba a parasztságot. Hallatlan visszaélés történi! A pesti Népszavában olvassuk, hogy a fajszi falusi tanács­ban hihetetlen fegyelemsértés, valóságos árulás történt. Az tör­tént, hogy Gombkötő Mihály kuláknak a falusi tanács elnöke megadta a kért vágási engedélyt, még pedig ezekkel az eléggé nem kárhoztatható udvarias szavakkal: “Tessék, Mihály bá­tyám.” Különösen felháborító ebben az esetben az, hogy ez az udvarias szó a begyűjtési csoport tagjainak jelenlétében hang­zott el. A budapesti könyvpiac újdonságai A magyarországi könyvkiadók újabban a következő regé­nyeket adták ki: Egy falusi könyvtáros feljegyzései, irta Artyemjev. Válasz­úton, irta Puj manóvá. Zöld kő, irta Liksztanoff. Dovator távor­­nok, irta Fjodorov. Szabad élet, irta Gladkov. Kaukázusi tavasz, irta Gulia. Az ifjú gárda, irta Fagyejev. Meghódított föld, irta Solohov- Szinyavszkij. A horogkereszt jegyében, a dollár ár­nyékában, irta Melnyikov- Csernaja. Anna útja, irta^Dziar­­nowska. Az életért, irta Spanov. Ember az országúton, irta Máláz. Zója és Sura, irta Koszomogyemjanszkaja. Ukrajna sztyeppéin, irta Kornejcsuk. Pavlik Morozov, irta Gubarjov. Zug a vihar, irta Lácisz, Kechoveli, irta Liszasvili. Gyújtogatok, irta Spanov. Továbbá: “Urak, papok dölyfét is eleget türtük,” versgyűj­temény. Vádirat a pestisgangszterek ellen. Az Atlanti Egyez­mény, a háborús gyújtogatok eszköze. Továbbá: Lenin könyvek, Sztálin könyvek. Továbbá: egy Jókai és egy Móricz Zsigmond regény, egy Maupassant novelláskötet. Szinjáték sztauyiszlavszkij módon. , A Magyar Nemzet cimü pesti izve§ztijában olvassuk, hogy a Magyar Színház és Filmművészeti Szövetség legutóbbi kon­ferenciáján megvitatták a színdarab Írás és a színjátszás prob­lémáit és Gábor Miklós elvtárs kétórás beszédében arra a vég­ső megállapításra jutott, hogy a színjátszásnak a békét kell szol­gálnia. Másszóval: a színpadon is sztálinista propagandát kell csinálni. A színésznek — fejtegette Gábor Miklós — az embert nem olyannak kell ábrázolnia, amilyen, hanem társadalmi és erköl­csi szempontból kiértékelve, vagyis mindig a pártvonalra tekin­tettel. Jó színész csak az lehet, aki a marxizmus-leninizmus el­méletében kiismeri magát. A magyar színész legyen élenjáró politikus művész, agitátor, ahogyan agitátor volt Petőfi és Jászai Mari. (Hallottak már ilyen csudát? Petőfi meg a nagy tragika —; sztálinista agitátorok voltak!...) Hozzászólt a kétórás előadáshoz Major Tamás is, aki azt magyarázta a színészeknek, hogy csak a sztanyiszlavszkij mód­szerrel válhatnak teljesen szabaddá színészi alkotó munkájuk­ban. Sajnos, a pesti izvesztijából nem tudjuk meg, hogy miben áll ez a módszer. (De könnyű kitalálni: Nem; játszania, hanem propagandaszólamokat szavalnia kell a jó színésznek.) A parasztság jövője Nagy Ferenc rádió üzenete a magyar néphez A Szabad Európa rádió utján Nagy Ferenc volt miniszterel­nök, a Nemzetközi Paraszt Unió alelnöke, üzenetet küldött a ma­gyar népnek, a földreform je­­lenlőségéről a világ minden ré­szében és a parasztság jövőjé­ről. Fejtegetéseinek főbb részei a következők: A föld forradalma Ha a tizenkilencedik század az ipari forradalom kora volt, a huszadik század a föld forradal­mának kora. Ez a forradalom kettős síkon folyik. Egyfelől a mezőgazdaság gépesítésével— a legelőrehaladottabb ebben ép­pen Amerika — forradalmasít­ják a termelést. Másfelől a kö­vetkezetesen végrehajtott föld­reformokkal mindenütt ujjáren­­deződik a tulajdonjog kérdése. A föld mindenütt a parasztság tulajdonába kerül. Különösen figyelemreméltó, ami e téren iokszáz millió léiket számláló színes világban történik. E né­pesség óriási hányadát minde­nütt a parasztság alkotja. Az Egyesült Nemzeteknek van egy fiókszervezete, a Mező­­gazdasági és Élelmezési Hiva­tal. E hivatal legújabb jelentése megállapítja, hogy a fejlődés­ben visszamaradt területek kulcskérdése a parasztság föld­­hözjuttatásának problémája. S a megoldás útja mindenütt a földrefrom. E felismerés alap­ján történt, hogy a szabad világ ihatalmai mindenütt a színes né­pek között támogatják a föld­reform-mozgalmakat. S e moz­galmak mind szélesebb meder­ben bontakoznak ki. Földosztás Japánban Japánban a második világhá­ború befejezése óta megvalósí­tott reformok közül kétségkívül a földreform a legnagyobb je­lentőségű. Japán volt az egyet­len ázsiai ország, amely a máso­dik világháború idején már igen fejlett iparral rendelkezett. De a mezőgazdaság területén vi­gasztalan állapotok uralkodtak. A parasztság 43 százaléka minti bérlő dolgozott a földön, s a ter­més 48 százalékát fizette a föl­­desurnak bérlet fejében. Sokak­nak még ennél is rosszabb volt a helyzetük: közönséges szolgák voltak. Ez ma Japánban mind eltűnt. Ma 6 millió uj kisgazda­ság virul a régi feudális rend­szer helyén és e 6 millió kisgaz­daság 34 millió embert tart el. A japán földreform fokozatosan több mint 10 millió hold földet osztott fel az egykori bérlők kö­zött. De hátra van még a mo­dern felszerelés, az öntözés és még sok minden. Formosa problémái Sietek azonban hozzáfűzni, hogy a színes világ földrefrom­­ja nem állt meg Japánban. For­mosa szigetén később indult meg, 1949-ben Az első lépés az volt, hogy leszállították a külö­nösen magas bérleti dijakat. Ad­dig iminden bérlő a föld termésé­nek 70 százalékát fizette a föl­­desurnak bérletdij fejében. Ezt 37 százalékra csökkentették. Majd a következő évben, 1950- ben megkezdődött a nagybirto­kok felosztása. Persze, Formosa ugyanazzal az alapvető problé­mával küzd, mint egész Ázsia: több az ember, mint a föld. Je­lenleg körülbelii 2 millió hold megművelhető föld van Formo­­sán, ugyanakkor vagy félmillió paraszt család. Két párhuzamos ut van a meg­oldásra. Mind a kettőn egyszer­re kell járni. Az egyik az, hogy több földet kell művelés alá vonni, — erre különösen Ázsiá­ban nyílnak még nagy lehető­ségek. A másik pedig a terme­lés modernizálása, a gépesítés. A színes világ sok száz milliót számláló parasztsága mindkét utón elindult. Persze, a siker­hez elengedhetetlen Nyugat se­gítsége. Amerika segii És a Nyugat segít. Anyagilag a Nemzetközi Bank utján. A ne­velés és tanítás terén pedig az Egyesült Nemzetek Szövetsége végez igen komoly és eredmé­nyes munkát. Ma már többezer technikai szakember dolgozik az Egyesült Nemzetek kereté­ben e színes területeken, hogy a földművelő lakosságot a modern termelési módszerekre és a gé­pek kezelésére megtanítsa. Pom­pás traktorok dolgoznak ma már olyan földeken, ahol néhány évvel ezelőtt még az őskorra emlékeztető, fából eszkábált, primitiv szerszámokkal csikar­ták ki a földből a mindennapi kenyeret. Évek alatt évszázado­kat lép át sok millió paraszt. Ez az átalakulás, vagy, ha úgy tetszik: forradalom — mind szélesebb medreket vág magá­nak. Az elmúlt évben Egyip­tom, ahol a földbirtokviszonyok az ottomán birodalom óta nem változtak, szintén a reform útjá­ra lépett. Naguib vette kezébe az állam ügyeinek intézését és mi volt az első intézkedése? Megszabta a födbirtok nagysá­gának felső határát 1200 acre­­ben jelölte meg, ami kb. 130-140 katasztrális hol^pK felel meg. Óriási jelentőségű lépés ez olyan országbai, ahol százezer holdak voltak egyetlen kézben. Parasztok a királyi birtokon Iránban maga a sah osztotta fel a királyi birtokokat a pa-^ raszttk között. A többi nagybir­tokos még ellenáll, de szerin­tem iom lehet kétséges a dol­gok dmenetele. In-iában már sokkal mélyebb és tgondoltabb földreformot hajtttak végre. India 27 tagál­lam; törvénybe iktatta a földre­­fornu ^ ***** ***<h 160 millió pá­rásak van saját földbirtoka. És í indiai parasztnak nemcsak fölte van már, hanem választó­jog is, ami nélkül nem lenne egézen a maga ura még a saját főkén sem. pmrégiben beszéltem az in­die parasztpárt egyik vezéré­ve Washingtonban. Ő mondot­ta,hogy az indiai parasztokat ne téveszti meg az a földre­­fofl-handabanda, ami szom- : szlságunkban, a kommunista < Kában folyik. Mi büszkék vá­gunk arra — mondotta — hogy ; rrugy adtunk 160 millió pa- - rútnak földet, hogy egyetlen ] ebert sem öltünk meg. A bé- 1 k természetű indiai paraszt ! fierülve figyelte és figyeli < i a vérengzést, sokmillió em- ( 1 kiirtását, ami az ugyneve- ] ;t kínai földreform kisérő je- 1 ,isége. Az indiai paraszttól 1 En veszi el a kormány a tér- s st, mint a kínaitól, hanem s yagi támogatásban részesíti, 11- hogy minél többet termeljen és j gyarapodjék. Indiában nincs kolchoz és a választójog való­ban a választás jogát jelenti. Az indiai paraszt szabadon, minden kényszer nélkül választ­­^ ja vezetőit és dönt politikai pro­gramok fölött. Fényesen igazol­ja ezt a nemrégiben lezajlott első választás Az indiai valódi reform és az úgynevezett kínai reform közti különbséget ma már egész Ázsia parasztsága látja. Tisztában van azzal, mi­lyen erőt és gyarapodást jelent számára a demokrácia és milyen veszélyt és szolgaságot a kom­munizmus. Védőgát a kommunizmus ellen Meggyőződésem, hogy a pa­rasztság erősödésével és öntuda­tosodásával fokozatosan csök­ken a kommunista veszély Ázsi­ában. Mindenütt, ahol a nép emelkedéséhez szükséges refor­mokat elindították vagy végre­hajtották; mindenütt, ahol vá­lasztójogot adtak a parasztnak, egyúttal védőfalat emeltek a kommunizmus ellen. Egészen természetes, hogy a világszerte szélesedő demokráciában a legő­sibb foglalkozásban élő, föld­höz ragaszkodó parasztság leg­keményebb ellenfele az elnem­­zetlenitő kommunizmusnak. A parasztságnak a hagyományok­hoz való ragaszkodása azonban nem jelenti azt, hogy megállt a fejlődés utján. Ellenkezőleg, a tapasztalat szerint a világszerte emelkedő parasztság a hagyo­mányok ápolásával tökéletesen össze tudja egyeztetni a hala­dást. A kommunisták jól tudják, hogy a nemzeti érzést mindad­dig nem tudják kiölni egy elti­port ország népéből, amig pa­rasztság van s amig a paraszt lába alatt ott van a termőföld. A magyar jövő Ezt ma már az egész világ tudja. De a mi szempontunkból talán még ennél is lényegesebb, hogy a magyar paraszt is tudja. Világosan látja a magyar pa­raszt, hogy azért fosztják meg földjétől, azért akarják a kom­munista állam cselédjévé tenni, hogy azután agrár-proletár álla­potban tartva, gondolkodását is proletarizálják s ezzel megtör­jék ellenállását. S ezzel az egész ország elindulna a legmélyebb rabszolgaság felé. A kommunis­ták nagyon sok helyen téved­nek, de itt tévednek a legjob­ban. Mert a magyar paraszt le nem veszi tekintetét egykori földjéről és nem szűnik meg an­nak gazdájaként gondolkodni. Éppen igy számon tartja az or­szág elrabolt függetlenségét és a nép megsemmisített szabadsá­gát. A. magyar parasztságra még nagy hivatás vár a magyar tör­ténelemben. Tisztában van vele ugyanis, hogy minden történel­mi katasztrófa után elsőrendű szerepet kell vállalnia az ország­­épités munkájából. így volt ez az első, s mégínkább a második világháború után. És sokkal in- ! kább igy lesz a bolsevizmus bu­kása után. És nemcsak nálunk. Minden nemzeti demokráciában döntő tényező lesz a parasztság és ennek révén a világ demok­ratizálásában nagy fontosságú feladat vár reá. Hiszem, hogy a ; huszadik század a parasztság ■ százada. S ezt a magyar paraszt- ] Ságnak sem szabad egy pillanat- ; ra sem elfelejtenie. - 1 ~1 UTAZÁS A FÖLD KÖRŰT EGY PERC ALATT Li BATAVIA, O. — Az esküdtbiróság bűnösnek mondta ki és Britton biró halálra Ítélte Mrs. Dovie Blanche Deant 55-ik szü­letésnapján. Mrs. Dean a múlt év április 13-ik napján házas­ságra lépett a 68 éves ííawkins Deannel, miután pár nappal előbb a férfi reá testálta egész vagyonát, 21,000 dollárt. A házasság öalig több mint négy hónapig tartott, augusztusban Dean meg­halt. Halálát mérgezés okozta és az asszony beismerte, hogy hétizben patkánymérget tett a tejespoharába. Amikor most a hét férfiből és öt nőből állt esküdtszék bűnösnek mondta ki, Mrs. Dean csak ennyit mondott: “Nem vagyok bűnös.” A tár­gyalás alatt ugyanis visszavonta korábbi beismerő vallomását s ez alapon ügyvédje még párszor megkísérli a felsőbíróságoknál a halálos Ítélet megváltoztatását kiharcolni. BORDEAUX, Franciaország. — Az 1944 évi oradouri vér­fürdő 13 elzászi vádlottja a parlament határozata alapján ke­gyelmet kapott. Elbocsátották őket a fogházból. Az elzásziak az­zal védekeztek, hogy a német nácik őket azon a címen, hogy német az anyanyelvűk, erőszakkal besorozták a hadseregükbe s mint katonák, nem szabad akaratból vettek részt Oradour falu egész francia lakosságának kiirtásában. OTTAWA, Canada — A kanadai hús kivitele az Egyesült Államokba március 2-án újra megindult. Az amerikai behozatali tilalom a Kanadában kitört, de hamarosan elfojtott száj és kö­römfájás járvány miatt egy éven át volt érvényben. Emiatt Ka­nada más országokba volt kénytelen exportálni hús feleslegét. HÁGA. — A Tass orosz sajtóiroda itteni tudósitóját tetten érték, amint kémjelentésért megjelent egy, a rendőrséggel érint­kezésben volt “kém” által kijelölt helyen. Most, két hónapi vizsgálati fogság után kiutasítják Hollandiából. A holland kor­mány úgy véli, hogy az orosz a kémkedési kísérletével még nem tehetett kárt, így hát legegyszerűbb dolog, ha deportál­ják, ahelyett, hogy pert folytatnának le ellene. (Bizony az oroszok és csatlósaik nem igy bánnak el még állítólagos kémek­kel sem.) SAO LUIZ, Brazília. — A városi tanács rendeletet bocsátott ki, amely szerint városi állást csak oly férfiak kaphatnak, akik vért adnak. Egy pint vér a minimum, és aki többet ad, annak jobb kilátásai vannak, hogy megkapja az állást, amelyre pá­lyázik. A szülészeti klinikán pedig minden szülő nőt felszólíta­nak, hogy küldje a férjét a véradó központba, és tapasztalás sze­rint az apa-j elöltek engedelmeskednek. RALEIGH, N. C. — Az állami Legfelsőbb Bíróság eldöntötte a jogi kérdést, hogy lehet-e egy nőn erőszakot elkövetni azáltal, hogy feltűnően megbámulják. Mack Ingram néger ellen egy fehér leány azt a vádat emelte, hogy az országúton kiszállt az autójából és hosszan gyanúsan szemrevette őt. A négert, aki kilenc gyermeknek apja, erőszak címén ítélték el, annak a régi állami törvénynek alapján, amely úgy szól, hogy ha oly fel­tűnőben bámul meg egy férfi egy nőt, hogy ez megijed és ijedté­ben elszalad, akkor a férfi erőszaktevés címén bűnösnek mon­dandó ki. A főtörvényszék az esküdtbirósági Ítéletet most meg­semmisítette azzal az indokolással, hogy ebben az esetben a néger bámészkodása nem volt ijesztő és a fehér lány nem is szaladt el. OTTAWA, Ont. — Harris bevándorlásügyi miniszter kije­lentette, hogy a kanadai országos kormány felerészben hozzájá­rul a tartományi kormányok, nemkülönben a városi közoktatási szervek költségeihez, az uj bevándorlók angolnyelvü tanításá­nál. '' Általában az uj kanadások angolnyelvü tanfolyamainak költ-, ségeit a városok s tartományok vállalták, ami esténként és osz­tályonként kb. 3 dollárba került. Például Winnipegen az elmúlt évben 30,000 dollárba kerültek azok az esti tanfolyamok, amelye­ken az uj bevándorlók igyekeztek elsajátítani az angol nyelvet. Ebből a városi tankerület része $17,000 volt, míg a tartományi kormány 13,000 dollárral járult hozzá. Az esti 3 dollár kiadás csupán a tartományra eső rééz;t je­lenti, de abban nincs benne a városi tankerület kiadása részben az oktatásban, részben pedig a fütés-takaritásban. ❖ EL RENO, Okla. — T. R. Myrd lekésett az éjjeli arizonai vo­natról, betért egy kávéházba egy csésze kávéra. R. L. Harvey pe­dig késő éjjelig dolgozott s egy órakor beült ugyanabba a kávé­házba. Különös, szerencsés és szerencsétlen találkozó volt. Ugyan­is Byrd országos körözés alatt áll 40,000 dolláros sikkasztás mi­att, Harvey pedig az F. B. I. embere . . . Harvey feismerte a jói­­madarat és elfogatta. Hazai Recepteket GYORSAN ÉS PONTOSAN KÉSTÜNK ÉS SZÁLLÍTUNK, a szükséges iratokkal ellátva. NEMCSAK EGÉSZ AMERIKÁBAN, DE ÓHAZA IS TUDJÁK MÁR, hogy az általunk EXPEDIÁLT SZEREK megbízhatók, frissek, valódiak ésakszerüen elkkészitettek. mert nemcsak amerikai, de MAGYAR DIP­LOMÁS gyógyszerészünk készíti hazai recepteket hozzáértően. MINDEN LEVÉLRE PONTOS ÉS GYORS VÁLASZT KAP. Mmcleisomag aznap megy es pontosan megérkezik Magyarországba, Jugo­szláviába, Csehszlovákiába és Rónába. ÍRJON MÉG MA ÉS KÜLDJE EL A RECEPTET. Minden $2.50 vagy felüli rendelé; INGYEN küldünk egy 1953-as diszer falinaptárt. VÖRÖS KERESZT PATR — 11824 P.BUCKEYE RD., CLEVELAND 20, OHIO BERLIN. — Németország szovjetzónájában oly nagyszerű az élet, hogy mindennap ezrek próbálnak menekülni abból a szovjetparadicsomból. Pedig most már életveszélyes a menekü­lés, mert a határvonalakon, a határutcákon kommunista őrség áll és tüzel gyalogosokra is, kocsikra is, ha nem tudnak felmu­tatni határátlépési igazolványt. Február első három hetében 26,000 volt a menekültek száma. Ezek számára alig tudnak fekvő­helyet biztosítani Berlin szabad zónájában. A város vezetősége fizeti a lakbért és a népvándorlásnak már uj gazdag adószedői is vannak: azok, akiknek üres gyárépületük vagy áruházuk van, naponta 58 centet kapnak a várostól a menekültek elszállásolásá­ért. Rövidesen eltorlaszolják az utolsó egérutat is az oroszok. , MOSZKVA. — Vaszili Grossman regényt irt Sztálingrád vé­delméről. A könyvnek napokon át nagy sikere volt, agyba-főbe dicsérték. De a tizedik napon a kommunista párt hivatalos lapja megállapította, hogy a regényben szereplő Saposnikov család tagjai nem úgy vannak ábrázolva, ahogyan tipikus orosz csalá­dokat ábrázolni kell. Erre az orosz irók országos egyesülete meg­intette az irót, hogy jó lesz tipikus kommunistákat ábrázolni jö­vő regényeiben, máskülönben több regénye nem jelenhet meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom