A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-02 / 1. szám

PAGE 8. OLDAL A JÓ PÁSZTOR Viz EVAN A magyar piarista diák­­szövetség megalakult az ________ _ Egyesült Államokban BALKÁN PAKTUM BELGRAD — Jugoszlávia, Török és Görögország kormá­nyai megegyeztek a kölcsönös segélynyújtási szerződés felté­teleiben. 70 divízió áll így ré­sen esetleges orosz támadással szemben. 14 TANÁCSADÓ NEW YORK — Eisenhower tábornok 14 földművelésügyi szakértőt nevezett ki tanács­adókul Ezra Taft Benson föld­­mivelésügyi miniszter mellé. A pápa. Karácsonykor békeszózaioi iníézeit a népekhez és elis­meréssel adózott azoknak a keresztényeknek, akik a kommunista üldözéssel dacolva kitartanak hitük melleit. B Magyarországon betiltott Mgymultu Magyar Piarista Di- Bszövetség New Yorkban de- Bmber 13-án tartotta meg ala- Hló kongresszusát, amelyre flmcsak Amerika távolabbi he­geiről, hanem Kanadából is se­­pglettek piarista öregdiákok, logy tanú jelét adják a Piarista Kend és iskoláik iránti hűsé­gükről. Istentisztelet I Délelőtt Szent István temp­lomba az “Ecce Sacerdos Mag­­lus” hangjai mellett vonult be ligebald B. Kurz, Terenuti c. lüspöke, Youngchow apostoli Irefectusa, hogy az ünnepi lágy misén presideáljon. A lagymisét Tanos I. Árpád pápai Irelátus, clevelandi plébános, liarista öregdiák celebrálta. Az Ispergest Raszlaviczy Iván pre­montrei kanonok, piarista öreg­­liák végezte a mise előtt, akit I templom főhajóján keresztül légy sötétruhába öltözött öreg­­liák kisért végig. A püspöki tró­­lus két oldalán Dr. Bátori Jó- Isef piarista házfőnök és Gás­­■ár János passaici plébános, az Imerikai Katolikus Liga titká­­la foglaltak helyett. I A nagymise alatt Zerkowitz ■"éter piarista öregdiák Bach feyházi müveiből játszott orgo- Bán. A magyar plébánia-temp- B>mot teljesen megtöltötték a ■arista öregdiákok, hozzátar- Rzóik, valamint számosán a Bw yorki magyarok közül. BEvangélium után Dr. Közi- Brváth József pápai kamarás, Brista öregdiák lépett a szó­­^*kre és a következőket mon- Htta: ■‘A nyugati civilizáció csak Bkor lehet erős, ha visszatér a ■resztény kultúra forrásaihoz. Bem régi gazdasági rendszerek Blélesztésére, hanem az ősi, ■szta keresztény erkölcs vissza­állítására van szükség. Az ősi keresztény kultúra forrásaihoz való visszatérés nem a régi, avult, társadalmi, gazdasági, po­litikai rendszerek fentartását vagy restaurálását jelenti, ha­nem a tiszta keresztény hit gya­korlását. A világnézet azonban hiábavaló, ha nincsenek neve­lők, akik tanítják azt és elveit életükben is megkövetelik. De még a nevelők sem lennének elégségesek akkor, ha nincsenek bátor apostolok, akik a keresz­tény erkölcs eszméiért élni és halni is tudnak.” A magyarországi piarista atyák — mondotta a továbbiak­ban Közi-Horváth József — év­századok óta ismerték ezt az igazságot. A piaristák ennek él­tek. Ezren és ezren szentelték életüket a nevelői hivatásnak és mindent megtettek azért, hogy a rendíthetetlen hit és a keresz­tény tanításban megerősödött, azt a gyakorlatban is követő, erkölcsi magaslaton álló müveit ifjakat neveljenek. A new yor­ki Szent István templomban összegyűlt piarista öregdiákok­nak ezen a napon nemcsak emlé­kezniük és imádkozniok kell az otthon szenvedő tanárokért, diáktársaikért, nemcsak az Al­ma Mater emlékeit kell felidéz­niük magukban, de lelkiismeret vizsgálatot is kell végezniök, hogy a régi iskolákból magunk­kal hozott piarista eszméket a köz- és magánéletben híven szol­gáltuk-e, megvalósítva azokat a követelményeket, melyekre ta­náraink oktattak bennünket. A magyar jövő, a magyar sors építésének érdekében kell moz­gósítanunk most minden erőn­ket és tisztáknak kell lennünk, hogy méltók lehessünk az ott­hon élőkhöz. Ők a szenvedések kohójában tiszta arannyá izza­nak és lehull róluk minden, ami csak hiú külsőség volt. Erős és tiszta keresztény lelkek formá­lódnak belőlük. Nekünk is ilye­nekké kell lennünk az emigrá­ció megpróbáltatásai közepette: nemessé, tisztává, mélységesen emberré s igaz kereszténnyé, hogy tovább tudjuk folytatni munkánkat) szenvedő véreink felszabadításáért. Bizonyár^ sokan vannak kö­zöttünk —) mondotta befejezé­sül Közi-Horváth József —, akik bármennyire is vágyakoznak haza, idegen földön fogják nyu­govóra hajtani fejüket. De egy a fontos: amikor az ítélet elé ál­lunk, azt mondhassák rólunk, hogy ha a hazatérést nem is ér­te meg, de élete utolsó percéig dolgozott érte. S akkor megáld­ja életünket az Isten és megáld­ják a végre szabadon élő gyer­mekek és unokák is. A nagymise végén Dr. Bátori József piarista házfőnök, öreg­diák adta a szentségi áldást, majd Kurz püspök rövid angol­­nyelvű beszédében elismeréssel emlékezett meg a piarista atyák középeurópai és magyarországi működéséről, hangsúlyozva, hogy az évszázados hagyomá­nyokra visszatekintő, az erkölcs, a hit és a szellem tiszteletén épülő piarista nevelésre itt is nagy hivatás vár. A püspök an­nak a reményének adott kife­jezést, hogy a piaristák ameri­kai letelepedése és a buffaloi rendház alapítása csak örven­detes kezdet, melyet számos piarista rendház és iskola ala­pítása fog követni. Ezután a püspök, kísérete, a celebráns és a jelenlévő pap­sága a piarista öregdiákok és a magyarruhás hölgyek kíséreté­ben a Rendalapitó tiszteletére elnevezett “O Pater Parvulo­­rum’ ’himnusz hangjai mellett vonultak ki az egyházi ünnep­ség színhelyéről. Az ünnepi me­netet a piarista öregcserkészek által vezetett magyar cserkész­ruhába öltözött fiuk zárták be. A Áongr^^j^js Délben a Szent István Egy­házközség Fehér Termében 80 piarista öregdiák és háromszáz főnyi magyar gyűlt össze, hogy jelenlegyenek a Piarista Diák­­szövetség alakuló kongresszu­sán. Amerikai és magyar nem­­zetiszinü zászló ékesítette a színpad két oldalát, ahol a kong­resszus elnöksége foglalt helyet. A hatalmas függöny hátteréből két diszrámába foglalt kép emelkedett ki. Az egyik Szűz Máriát, a piarista iskolák ki­rálynéját, a másik rendalapitó Calazanci Szent Józsefet ábrá­zolta. A kongresszust Pulvári Ká­roly, az Amerikai Légi 1 Erő washingtoni egyik kutatóintéze­tének igazgatója, piarista öreg­diák nyitotta meg. Megemléke­zett a tanárokról, a magyar pia­rista iskolák nagynevű diákjai-TITO SZAKIT A VATIKÁNNAL Jugoszlávia diktátora, Tito, megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal. Er­re az intézkedésre az adott okot, hogy Stepinac zágrábi ér­seket biborosi rangra emelték. Tito szerint ez kihívás. Stepi­nac több évet börtönben töl­tött, mert azzal vádolták, hogy a háború idején együttműkö­dött a fasiszta horvát usztasi szervezettel és a német nácik­kal. Tavaly Tito szabadon bo­csátott?, de személyi és lelki­pásztori szabadságában korlá­tozta. A diplomáciai szakításnak valószínűleg az lesz a követ­kezménye, hogy Stepinac érsek nem kaphatja meg a biborosi rang jelképét, a vörös kalapot. A Vatikán küldöttjét, aki el­hozná neki a kalapot, nem en­gedik be Jugoszláviába, vi­szont Stepinac vonakodik Ró­mába menni, mert tudja, hogy Jugoszláviába többé vissza nem engednék. így hát biboro­si kalap-nélküli bíboros lesz Stepinac érsek. Jugoszlávia volt az utolsó kommunista uralom alatt álló ország, amely mostanig fenn­tartotta a diplomáciai kapcso­latot a Szentszékkel. sabézé,vagywöjie, -,isko, sh sh ról és Mindszenty bíboros her­cegprímásról. Köszönetét fejez­te ki a Diákszövetség nevében az Egyesült Államoknak, hogy az igazi szabadság és demokrá­cia földjén uj otthont és életle­hetőséget adott a magyar piaris­ta szellem töretlen megőrzésé­re és átmentésére a jövendő Ma­gyarország számára. A megnyitó beszéd után Pul­vári elnök kimentette Halász László karmestert, a newyorki városi opera volt igazgatóját, piarista öregdiákot, akinek Hollywoodban kellett eleget tenni szerződésének s igy nem szerepelhet a kongresszuson. Helyette Kozma Tibor, a Met­ropolitan Operaház karnagya kisérte zongorán Alváry Lőrin­­cet, a Metropolitan tagját, aki Bartók dalokat énekelt, majd rá­adásként Liszt Ferenc egyik dalát adta elő. Nagy taps jutal­mazta a két kiváló magyar mű­vész szereplését, akik önzetle­nül vállalták a fellépést. Dr. Bátori József piarista ház­főnök, öregdiák bezsámolt a pia­rista rend amerikai megtelepü­léséről és a rendház-alapitással járó küzdelmekről. Négy évvel ezelőtt, mikor elhagyta hazáját, úgy érezte, hogy egész életének tanító munkája összeomlott. Hu­szonöt év nevelő munkájának eredménye, egy egész generáció a történelmi viharokban szét­szóródott, elpusztult, fogolytá­borok vagy börtönök foglyai lett. Azt kell azonban monda­nia, hogy tévedett, mert Ame­rikában újrakezdhette azt a ne­velői munkásságot, amelyet a kommunizmus, már-már úgy látszott, véglegesen rombadöm tött. Első szava éppen ezért hála Amerikának és népének, hogy lehetővé tették a piaristák meg­telepedését és nevelő munkájuk folytatását. A Rend Ameriká­ban való megtelepedése után, hivó szavára tömegesen jelent­keztek az öregdiákok a világ minden részéből, tanúbizonysá­got téve az iskoláik iránti ra­gaszkodásukról és a piarista szellem iránti hűségűkről. En­nek a sok száz piarista öregdiák­nak segitőkészsége és együtt­működő akarata vezetett a Pia­rista Diákszövetség újjáalakítá­sára. A piarista nevelés három bagy ajándékot adott tanítvá­nyainak: Mindenekelőtt megta­nította őket dolgozni és arra, hogy nincs veszve az, ki el nem csüggedett. Éppen ezért a pia­rista öregdiákok külföldön is megállották helyüket. Másod­szor a Rend megtanította tanít­ványait magyarnak lenni. Ezért a piarista öregdiákok a nagy messzeség és számkivetés elle­nére sem felejtették el, hogy magyarok. Végül a Rend hitre, vallásosságra tanított. Nemcsak a katolikus, de a protestáns és zsidó tanítványait is istenféle­lemre, hitük megtartására ne­velte. Ezért maradtak meg a piarista diákok a hazától távol is jó magyaroknak, istenhivők­­nek és megőrizték azt az emberi, keresztényi és igazi demokrá­ciát megvalósító szellemet, me­lyet utravalóul kaptak tanáraik­tól. Ez a három nagy kapocs, mely összefűzi a külföldön élő öreg­diákokat. Hiszek a kevesek egy­másba tett kezében — mondot­ta Bátori atya —, ezzel a jel­szóval kezdje meg a Diákszövet­ség a munkát, melynek kifej­lesztése a példamutató szellem­nek megőrzését és megerősítését szolgálja. Tudva azt, hogy a pia­rista öregdiákok többsége ott­hon él, mindannyian úgy foly­tassuk munkánkat itt künn, hogy amikor eljön az idő, midőn az otthoni és külföldi öregdiá­kok egymás szemébe nézhetnek, ne kelljen lesütni szemünket, hanem emelt fővel mondhassuk azt, hogy megtettük kötelessé­günket, — fejezte be szavait Bá­tori József házfőnök. (Folytatjuk) Vizkereszt EVANGÉLIUM Szent Máté 4, 12—17 Az időben hallván Jézus, hogy János fogságba vitetett, él­tére Galileába. És elhagyván Názáret városát, jőve lakni a ten­­germelléki Kafarnaumba, Zabulon és Naftalin határain, hogy beteljesedjék, ami megmondatott Izaiás próféta által: Zabulon földe és Naftalin földe, a tengermelléki ut a Pordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, mely sötétségben ül vala, világossá­got láta és a halálárnyék tartományában ülőknek világosság tá­­mada. Ez időtől kezdve Jézus tanítani és mondani: “Tartsatok bünbánatot, mert elközelgetett a mennyeknek országa. SZENTBESZÉD íme, az Ur Jézus Krisztus az örök mennyei boldogság utáni törekvésre szólít fel minket. De hogy az örök mennyei boldog­ságot elnyerhessük, rajta kell lennünk, hogy azt megérdemel­jük. Csak a boldog halhatatlanság kívánatos, a boldogtalan hal­hatatlanság rosszabb a megsemmisülésnél. Ha biztatjuk is ma­gunkat, hogy e világ folyásában minden folytonos változásnak van alávetve; itt elenyészik valami, ott ismét előjön, az éjre nap és a napra ismét éj, a hidegre meleg és a melegre ismét hideg, a születésre halál és a halálra ismét születés követke­zik; ha a természet tüneményeiben előforduló eme és sok egyéb változásból azt a következtetést vonjuk le, hogy halálunkra is élet és pedig örök élet következik; ha biztatjuk is magunkat és mondjuk, hogy itt az életben gyarlók vagyunk és az erköl­csi tökélyt el nem érhetjük, sem teljes boldogok nem lehe­tünk, azért kell még más életnek lenni, ahol az erkölcs jutal­­maztatik, a vétek büntettetik, nem úgy, mint a földön, ahol a jámbor sokszor nyomorog, a gonosz pedig mindennel bővelke­dik és köztiszteletben áll; tudjuk meg, emberek, hogy megbe­csülhetetlen kincsünk, halhatatlan lelkünk csak úgy lesz az örök mennyei boldogság részesévé, ha jó tettekkel és istenfélő, jámbor élettel arra érdemeket szereztünk. Ékesítsük fel tehát lelkünket oly tulajdonokkal, melyek azt az örök életben is diszesitik. Ha ezt most, a földi életben el­mulasztjuk, olyan ruttá lesz halhatatlan lelkünk, hogy az örök mennyei boldogság honából örökre ki lesz zárva. Azért mondja isteni Üdvözítőnk: “Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyerni is, lelkének pedig kárát vallja?” Munhall, Pa. Szt. Margit Egyházközség hírei 1952 utolsó negyedében 4 ha­lottunk volt: Macho Mária ha­jadon több évi betegeskedés után 27 éves korában halt meg. Paytók Lajosné (Ricsh Anna) 61 éves korában hunyt el. Soltész Jánosné (Tóth Rózát) 73 éves korában temettük el. Buri And­rás 82 éves korában hagyta el a siralom völgyét. A négy elhunyt helyét négy újszülött foglalta el: Kúra And­rás és Bendik Krisztina szülők fiúgyermekét Károly Imre név­re kereszteltük Kúra Pál és Far­kas Regina keresztszülők közre­működésével; Chokota János és Kúra Erzsébet szülők fiát János névre kereszteltük, Kuzsáj Adolf és Chokota Irén voltak a keresztszülők; Solay András és Martin Ilona szülők leánya And­­reja Kathleen nevet nyert a szent keresztségben, keresztszü­lők: Zappa Károly és neje; Rul­­ka Ede és Szilaj Magdolna szü­lők leánykáját Mária Diana név­re kereszteltették Szilaj Béla és Szilaj Loraine keresztszülők: Tehát halálozással megtörve bár, de mégsem megfogyva, folytatódik az egyházközségi munka. Két és fél évi gyászolás után most volt az első karácso­nyi éjféli mise a februárban fel­szentelt uj templomban. Ezt az első éjféli misét az uj templom­ban azokért ajánlotta fel a mi­séző, akik bármily módon segí­tettek az uj templom felépítésé­ben. A legutóbbi nyugtázás óta a következő adományok jöttek be: $50 — Kristófik János és neje, Paptók Lajos; $25 — Fehér Já­nos, Puskás József és neje, For­gács Istvánná; $20 — Borovics Ferencné, Blascsok Jolán; $10— Derián Jolán, ifj. Podomnik Ist­ván és neje; $5 — John Lang, Selai Béla, Zsamiska György, Nevelősné; Solay Dorothy $30, Rubincsák János $25. Mária Kon­gregáció® Leányok $47; süte­ményvásárból, $112 sorsolásból. Januárban bálrendezésre ké­szülnek a leányok, február kö­zepén az egyházközség disznó­toros vacsorát rendez a temp­lomszentelési évfordulón. KIS RÓNIKA A mester és a tanitvány Báró Mamula osztrák tábor­nok mint gróf Nugent táborka­rának feje küzdött a szabadság­­harcban ellenünk. Pétervárad mellett nyert egy ütközetet, amiért Mária Terézia­­rendet kapott s ő zárolta körül Péterváradot is, tudományosan (hires professzora volt azelőtt az erődítésnek), de kevés sze­rencsével. Amint a vár alá érkezett, azonnal megkérdezte: — Ki vezeti a honvédeknél az erődítéseket? — Egy igen fiatal tiszt. — A neve? — Hollán Ernő. E névre a Mamula arca elbo­rult. — Legjobb tanítványom volt —mondá halkan s fájdalom, sok­ra tanítottam. Nem is tudta Kiss Pál tábor­noktól és Hollántól bevenni a várat. Szégyelnivaló Egy evreuxi (Franciaország) nagyvállalat az elmúlt hónap­ban az alkalmazottak fizetésé­hez külön cédulát mellékelt, me­lyen ez állott: “A fizetés magánügy, bizal­mas ügy, melyhez senkinek sem­mi köze nincsen. Cégünk érde­ke is, hogy arról ne beszéljen senkivel. Köszönjük!” Az egyik fiatal tisztviselő a cédula hátlapjára ezt irta: “Tudomásul vettem a fizeté­semről senkivel sem fogok be­szélni, már csak azért se, mert amiatt én éppen úgy szégyen­lem magam, mint a cégünk . ..” SZEMET SZEMÉRT RIO DE JANEIRO. — Fran­cisco Feliciano ,miután egy kí­gyó megharapta, üldözőbe vet­te az állatot, elfogta és addig harapdálta, mig az állat kimúlt. Szent Lukács 2. fel Midőn Jézus tizenkét észté* zsálembe az ünnepi szokás szeril kát, midőn visszatérőben voltak, I zsálemben s nem vették észre a I utitársaságban van, ménének égj* és ismerősök között. És amikor I zsálembe, keresvén Őt. S lön, hl a templomban a tanítók között* őket. Álmélkodának pedig mind* őt, elcsodálkozának. És mondái miért cselekedtél igy velünk? I* tünk téged. Ö pedig mondá nel tek ... Nem tudjátok-e, hogy al nem? De ők nem érték ezt a bl Akkor hazatért velük és Názár" szüleinek. Anyja meg szivében Jézus pedig növekedék bölcsesség Istennél és embereknél. SZENTBUS Január 9, a Szent Család v^B minden család elé oda állítja a^^B minden családnak: ime a ti iskc^^B A Szent Családot megfigyelhetji^^B nézhetjük akár Betlehemben, ak^^B ban, akár Jeruzsálemben, akár ^^B akár a szülőföldjén, akár az ideg^^B a leggyönyörűbb, a legszebb kép és mindenkor a legszebb családi nevezetesen a szentség, a szerete^^B Kit ne érintene közelről, ki^^H minden más dolognál a család? WBl érint és érdekel, hiszen mindny^^B „ gyan valamely családba, akár ]^^B akár mint vezetők, akár csak mi^^B két nemcsak a saját családjuk s^^H^ nem társadalomban élvén az emB idegen, a más családok is. HányBA? ről, vagy azokról szinte irigykedBiS boldog családi életet élnek, hogy fl gax is lehetnek, hogy ennek vagy fl nek ... És viszont hányszor és fl ás hallanunk, hogy ezek, vagy a^| életet élnek, hogy úgy élnek, minB mily boldogtalanok azok, akik az Az igazi otthon, az igazi csalá^^W^^^^flflfl kedves, mert annak légköre a figyelem, a jóindulat, az előzé kenység és főleg és mindenekelőtt a szeretet. A Szent Család szegény volt, de azért mégis boldog volt .mert köztük lakott a megértés. Ezt a megértést, ezt a békét kel megtanulnunk, ellesnünk a Szent Családtól, s ezt kell bevin nünk a mi családunkba, mert csakis úgy lesz az a boldogság otthona, csakis úgy lesz az öröm hajléka.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom