A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-02-20 / 8. szám
PAGE 2. OLDAL A JÓ PÁSZTOR A JÓ PÁSZTOR (THE GOOD SHEPHERD) Founder: B. T. TARKANY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday PublUKed by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztő: Muzslay József Editor Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1738 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 1-5028 53 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre .........................$5.00 Fél évre .......................... 3.00 SUBSCRIPTION One Year ............. Half Year ............. RATES: ...........$5.00 ........... 3.00 Sintered as second claar, matter September 1st, 1988, at the Po«t Office of Cleveland. Ohio, ander the Act of March 8rd, 1879. Orosz tréfa ■ rossz tréfa Nyugtalan világ A repülő csészealjakkal rémitgetett világot újabb titokzatos jelenség nyugtalanítja. A Balti Tengert járó norvég, svéd és dán halászok azt állítják, hogy Oroszország felől éjszakánkint titokzatos fénysugár pásztázza a vizeket. Motoros hajók, ha e fénysugár kévéjébe jutnak, egyszerre megbénulnak. Gépeik leállanak, a hajók nem tudnak tovább haladni a vizen mindaddig, amig a sugár a hajókon van. Mindenféle mendemonda járja ezzel kapcsolatban. Állítólag elhurcolt német mérnökök találták fel a gépeket bénító fényt, amely a motorok mágnesével teremt kapcsolatot és igy állítja meg a gépek működését. Ugyanez a sugár autókat, repülőgépeket kényszerit megállásra. Ha a hir igaz, a szövetségeseknek minden okuk megvan rá, hogy megtalálják a sugár megfelelő ellenszerét. Egy itt élő német mérnök a superszónikus (hangontuli) rezgésekkel magyarázza a dolgot. A fénysugárral egyidejűleg bocsájtják ki ezt a rezgést, amely ha megfelelő célpontra irányit-' ják, nemcsak a motorokat bénítja meg, de felrobbantja a gazolint is, bomlást okozva az anyagban. Superszónikus rezgéssel kisebb állatokat, halakat ,egereket is megöltek már. A rezgésnek nincs szüksége fényre, ez csupán mint “szem” — vagyis mint vezető — szolgál, hogy a célpontokra koncentrálhassák a romboló erőt. A jobb félni, mint megijedni elv alapján amerikai laboratóriumok is folytatnak hasonló kísérleteket. A helyzet eddig még mindig az volt — láttuk az atombomba esetében is —, hogy ha valamilyen uj fegyvert feltaláltak, hamarosan más nemzet' nek is volt hasonló találmánya. így lesz ez a bénító sugárral is. Azokban az időkben, mikor mi, öreg amerikás magyarok még a szülőhazában éltünk, falusi emberek rendesen csak vasárnap délután jöttünk össze, mert hétköznap látástól vakulásig dolgoztunk a földeken és vacsora után sietve feküdtünk le. így kellett ez legyen, mert rendesen messze volt a határ, virradat előtt kellett kelnünk, hogy kellő időben kapálhassunk, ha jó termest akartunk látni. De a hetedik napon, vasárnap, mindnyájunk fülében és szivében ott csengett a írás mondása: — Az Ur, a Teremtő megszűnt a hetedik napon minden munkától és megáldotta azt, mivel azon a napon többé dolgozni nem szabad. Hirdette ezt és lelkünkre kötötte főtisztelendő plébános urunk és vele együtt a nagytiszteletű református és lutheránus lelkész urak, Vasárnap délután a falu férfinépe a nagy korcsa kirugó fedele alatt pihent és magunkfajta bölcsességre vágyó fiatalok lestük, hogy mi száll ki az öregek szájából. Néha komoly szó, de többnyire szelid tréfa és azok a békés időknek feleltek meg. Ki gondolt volna arra, hogy jönnek rossz, háborús idők is, amelyekben nagyra nő a gond, fogyni kezd a kenyér és csak mutatóba jut hús az asztalra. Ha valaki véletlenül ilyen ijesztőt bökött ki, sajnálkozva néztek reá és rebegték: — Bolond lyukból bolond szél fguj-Ez volt az én vasárnap délutáni élvezetem csaknem tizenhét éven át, amikor a sors a magyar fővárosba vetett, ahol egyszerű falusi emberek helyett sokat tanult, tudós urak közé kerültem, akiket délután öt órára máj- szabaddá tíüt a munkaéa H^oesjfají •f rágták a szalmát úgy ÄKi; óráig. * Nem voltak azok külömbek í 5 falusi szegény embereknél Akármilyen komolyan beszél j gettek, de közbe-közbe kipat Irta: GONDOS SÁNDOR tant belőlük valami tréfa, amit anekdotának mondtak. Csipkedték ugyan szelíden egymást, de soha úgy, hogy megbántás legyen belőle. Ez volt a régi magyar élet igazi jellemvonása, amely minden más nemzet fiaitól megkülömböztette. És éppen ez az, amit vagy elrabolt vagy legyilkolt az utolsó évtized sok keserűsége, vergődése, jogtalan szenvedése. A szomorú helyzet mellett kinek lenne kedve arra a magyar hazában és azzal kapcsolatosan a lélekben, hogy tréfa, humor fakadjon ki ezernyi bajjal és gonddal kinzott szivéből? Reánk, magyarokra nézve, cseppet se vigasztaló az, hogy volt és van nálunk sokkal keservesebb helyzetben élő nép, amelyet a balsors, az átok kétezer évnél hosszabb idő óta kinő ó^A zsidó nép ez, amely most újabb csapásoknak van kitéve. Amit a németeknél Hitler abbahagyott, azt most Sztálin folytatja orosz földön s a csatlós országokban. A zsidókból éles, maró humort váltott ki a sok szén védés,, amiről sokszor mondogatták bizonyos gúnnyal: —I Jajgatnak, mint a cigány, |még akkor is, mikor jó dolguk! van. Som nem hittem volna, hegy a soti keserűség a magyarból is ilyen nekikeseredett humort vált ki. Talán azzal vigasztalódik hogy igy üz csúfot ellenségei. ^1. Elég gyakran jutnak át most -hozzánk a bánkódó magyar lélek legújabb tréfái és nekem például nagyon fájt az, amikor a magyar léleknek egyik! kitörését olvastam. Hadd ismételjem: Azti mondja a keserű tréfa, hogy tfgyik orosz történelem tudós ebként Sztálin Józsefhez és Hp^rccMjelentette^ _ *. fe] Elég, ha a táviról: 3 §^^B|\onyt, a repülőgépet, t rádic^l^gieviziói- magunk ta t láltuW 5q/ „nnyi jzer más doloj . melletlt, de n*jst uj felfedezési - csináltfem. Erre maga Sztálin is kíváncsi Még többszázezer évig lesz élei a Földön Irta: HARSÁNY! ZSOLT II. Ä fiatalkora bűnöző Azt his ik, egy kicsiny városka, az ohioi Berea egy fontos kezdemény ,a* a egy SM»jyjtgvezei;to ?" ‘ rösvímittee, amelynek célja, hogy lehetőleg elkerüljek iatalkoru, gyermeki bűnözők ügyének tárgyalását a bíróság előtt. Ez a bizottság azután javasolja a bíróságnak, hogy mi történjék a gyermekkel, anélkül, hogy az ügy nyilvánosságra kerülne. Az elgondolás minden szempontból helyes. Tudjuk például azt, hogy sok fiatalkorú egyén képzeletét izgatja a lehetőség, hogy neve az újságokban szerepel ,ami már egymagában véve elég, hogy jerkentőül szolgáljon valami vétségre. De azonkívül, a szülőre es gyermekre egyaránt valami megbélyegzettséget jelent a bírói tárgyalás és a bélyeget gyakran egész életén át kell hordania. Felesleges hangsúlyozni, hogy gyermekekről és nem megrögzött bűnösökről van szó. A viaszpuha gyermeki ^kedély könynyen befolyásolható — jóra és rosszra egyaránt — és nem lenne igazságos, még csak hasznos sem, ha valaki egész életén át, mint “büntetett előéletű” szerepeljen egy aránylag kis vétségért, amelyet gyermekkorában rossz társaság hatása alatt elkövetett. Köztudott dolog az is, hogy az egyszer büntetett fiatalkorú, mihelyt megismerkedik a fenyitő intézetekkel, ismét csak rossz befolyás alá kerül. A cél: minél kevesebb börtön, javitóintézet és más fenyitő eljárás. A bűnöző gyermek sorsát megértő polgárok kezébe kell helyezni, a nagy büntető apparátus megmozgatása nélkül. Azt hisszük, a kezdeményezés megérdemli más városok polgárainak figyelmét. Fffeégép és reakció A szovjetmagyarországi hivatalos propagandairatból, amely Abelovszky József szerkesztői jelességét dicséri, megtudtuk, hogy a mosógép és a kizsákmányolás közt kétségtelenül összefüggés van. És pedig: Ahol kizsákmányolás van, ott van mosógép, és ahol nincs kizsákmányolás, ott is van mosógép. Érdekes, ugy-e? Igen, érdekes, de egyben érthetetlen is. Érthetetlen addig ,a<mig Abelovszky elvtárs meg nem magyarázta. De megmagyarázta. Imigyen: . A régi reakciós időkben, amikor a dolgozó embereket embertelenül ki lehetett zsákmányolni, mosógépre nem volt szükség, hiszen a rabszolgamunka olcsóbb volt. Minek vegyen drága mosógépet az, akinek olcsón kimossa a szennyesét a szegény mosónő? Most azonban már kezd vásárolni a magyar nép mosógépeket, mert most már nincs kizsákmányolás, telik pénz villanyos mosógépre. Követve Abelovszky elvtárs gondolatmenetét: miért van Amerikában olyan sok mosógép, majdnem minden házban? Azért, mert Amerikában kizsákmányolás van, de nincs. ä demokrácia fő követelménye A Szabad Nép cimü pesti szovjetlapban olvassuk, hogy a pártdemokrácia nagyon fontos a belső ellenség elleni harcban. Ahol mélyen gyökerezik a pártdemokrácia, ott növekszik a párttagok ébersége, megnehezül az ellenség aknamunkája. Példát is felhoz a Szabad Nép arra, hogy miképpen nyilvánul meg a pártdemokratikus szellem: Megdicséri Ivanik elvtársat, aki az ellenség rémhíreit teresztő testvérét kidobatta a pártból. volt és kérdezte, hogy mi lehet az? A tudós megmondta: — Ha igaz az, hogy az első emberpár a földön Ádám és Éva volt, amint azt a zsidók prófétája, Mózes irja,akkor azok : kétségtelenül oroszok voltak. j Csodálkozott ezen Sztálin: j — Hát az már hogyan lehet? Jött a felelet: i — Úgy, hogy teljesen mezte- 1 lenek voltak, gyökereken és gyümölcsön éltek és lakás hiá- i nyában a fák árnyékában aludtak, akárcsak most mi tesszük. Ez a keserű tréfa találóan, de : sötéten jellemzi a helyzetet ott, ahol az emberek felszabadításáról nagy szájjal beszélnek. Mutatja, hogy alapjában véve miként éreznek az emberek ott, ahol uj uralom, uj rendszer felől beszélnek és annak jármába akarják kergetni a világot. Ha szép szóval nem, akkor legalább i a török próféta nyomán. írva vagyon Mohamet tanítása, amely ekként hangzik: — Törökök, menjetek és hirdessétek az én igazságomat. Ha valaki nem veszi be azt szép szóra, verjétek fegyverrel a fejébe. Ez most a moszkvai elv. Az erőszak hatalma. A börtöné és az akasztófáé. Mintha ismételni akarnák a régi és jogtalan elvet: —• Aki nincs velem, az ellenem van. Ez azonban mereven tagadja az egyik legszebb és legalapvetőbb mondást: — Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. A véreskezü rendszer saját híveivel szehiben se ismer irgalmat. Látjuk, hogy aki ma a moszkvai pártnak nagy hive, oszlopa volt, hOiUap áruló gyanánt lóg az akasztófán. A ma ragyogó jólétet élő vezér holnap A jelszó ez: I _ Mindenki gyanús, aki kö’ rülöttem él. De ez nem mehet igy örökké. ^ A megkínzott kutyának is el’ fogy végre a türelme és nagy dühvei harapni kezd. Kényura. kát nem tűr örökké az emberiség! A Jó Pásztor Verses Krónikája írja: SZÉKELY GÓBÉ GÁBOR Hogy állunk most uj év után? KÖZEL KÉT HÓNAPJA uj évben jár lábunk s újabb gondjainkkal elszántan csatázunk. Tovább görgeti a szél a sárgult avart, mit korszakunk lelke oly szörnyen felkavart. Gond nyomja a lelkünk, mégis hahoiázunk, itthon táncot lejtünk. Keleten csatázunk. Korea kevés volt... lángol már Formosza; győzelmi dal lesz-e, vagy csak síró próza? Most vetnek ott kockát milliók életére, ujharcck oltárán kiknek foly el vére? Mars Isten pörölye zeng a véres üllőn: ki könyörül meg a fiát váró szülőn? KÖZEL KÉT HÓNAPJA uj esztendőt Írunk s kizöldül már lassan sok uj tömegsirunk. Véres a jelenünk, borús a jövendő; melyik hát a bölcs ut, amely követendő? Hol van hát lelkűnknek bibliai kútja? Melyik hát az élet boldog, békés útja? Lelkűnkön ezernyi fájó kérdés száll áí: hogy vessük le a sors súlyos, véres jármát? Jó szerencse fán még, hogy az égi fátyol, nem lebben parancsra s nem lebben magától. Mert ha lehullana tán jövőnkről a lakat: öeszeroskadnánk tán jövőnk súlya alatt. KÖZEL KÉT HÓNAPJA rozsdás kulcs csikordult s rokkant óesztendőnk az uj évbe fordult. M.enybeli hatalom: hallgasd meg imánkat, vezesd győzelemre fogadott hazánkat. Add, hogy békén érjen földünkön a kalász; békés tengereken halásszon a halász. Add, hogy életünknek boldogabb hajnalán együtt ujjonghassunk a béke szent dalán. Add, hogy békés legyen újra aratásunk: add, hogy fehér legyen ujbor áldozásunk. Ujóvtől-ujévig tűnjön el a bánat: ne pusztítsa ellen, soha uj hazánkat! K IS HONIK A Kés és villa A debreceni csata után az orosz hadsereg sáska módjára özönlötte el a védtelen Debrecent. Szabad volt a harácsolás. Egy jómódú polgár házához marcona muszka kapitány került, aki, mikor ebédelt, kihúzta a kardját és tányérja mellé fektette az asztalra. A civis egy ideig hidegvérrel nézte a különös dolgot. Végre föltalálta magát, hogyan vegye el a kedvét hivatalán vendégének ettől a kedveskedésétől. Kiment a konyhából s csakhamar egy vasvillával tért vissza. Egyenesen a kapitány asztalához fordult és a vasvillát letette a kard mellé. — Mit jelentsen ez? — kérdezte a meglepett muszka. — Óh, kérem, ’ — felelt udvariasan a civis, — nem jelent ez semmi különöset. De nálunk Debrecenben az a szokás, hogy nagy késhez nagy villa dukál. A kapitány mosolyogva tette vissza hüvelyébe a kardját. Nézzük ezek után, mi olvasható János evangélista Jelenéseinek könyvében. 8, 5. És lőnek mennydörgések és villámlások és földindulás. —7, Az első angyal azért trombitála, és lön jégeső és tűz, vérrel elegy, és vetteték a földre: és a földnek harmadrésze megége és az élőfáknak harmadrésze megége, és minden zöldelő fü megége. 8. A második angyal is trombitált, és mint egy tűzzel égő nagy hegy vetteték a tengerbe: és a tengernek harmadrésze vérré lön. 10. A harmadik angyal is trombitált, és leesék az égről egy nagy csillag, égve, mint a fáklya. 12. A negyedik angyal is trombitált és megvereték a napnak harmadrésze és a holdnak harmadrésze, és a csillagoknak harmadrésze: hogy meghomályosodjék azoknak harmad része. 11, 13. És lön abban az órában nagy földindulás, és a városnak tizedrésze elesék. 19. És lőnek villámlások és szózatok és mennydörgések, és földindulás és nagy jégeső. 16, 18. És lőnek zendülések és mennydörgések és villámlások és lön nagy földindulás, amilyen nem volt, mióta az emberek a földön vannak ilyen földindulás, ilyen nagy. 20. És minden sziget elmulék és hegyek nem találtaiénak többé. 21. És nagy jégeső, mint egy-egy tálentom, szállá az égből az emberekre; és káromlák az Istent az emberek a jégeső csapásáért, mert annak csapása felett nagy. 18, 21. És egy erős angyal egy nagy malomkőhöz hasonló követ felvon és a tengerbe veté, ezt mondván: Ilyen módon nagy sebességgel vettetik el Babilon, ama nagy város, és többé meg nem találtatik. 21, 1. Ezután látók uj eget és uj földet, mert az első ég és az első föld elmúlt vala és a tenger többé nem vala. Fischer azokon felül, amiket vizözön-elméletéből fentebb ismertettünk, még egypár apró magyarázatot ad a Jelenések leírásához. Szerinte természetes, hogy a Jelenésekben trombitaszóról van szó. A Holdról hulló meteorok hatalmas zengő hangot adtak. Aki a harctéren volt és hallotta az ágyúgolyók hangját, annak ezt nem kell magyarázni. Hogy az égből lángoló csillag esett, az is természetes. A Hold egyes talajrészei, mikor a Földre zuhanták, a Földet környező légrétegen törtek keresztül és a levegő horzsolása következtében mint lángoló és izzó tömegek hullottak a földre. A német tudós János összes versein végigvezeti ezt a tagad- L hatatlanul meggyőző értelmezést. Különösen ott roppant érdekes a könyve, mikor azt a nézetét fejtegeti, hogy a János áltál említett Balion pusztulása alatt annak az Atlantis nevű földrésznek az elsülyedését kell érteni, amely a történelem előtti idők, ben Délamerika és Afrika között feküdt, amelynek pLás-s/kuity^ ni'u veszeti emlékeit még most is meg lehet találni az Atlanti-óceán egy olyan pici szigetén is, amelyek kii- csinysége ki .'ári a, hogy ott, mint elszigetelt kis területen, valaha is olyan magas kultúra fejlődhetett volna. Ez a kis sziget az elsülyedt Atlantisnak bizonyára legmagasabb hegycsúcsa volt, 1- amelyet az óceán a nagy földindulás alatt nem borított el egé/ szén. Ugyanilyen maradványai Atlantisnak az Azori és a Kanari- szigetek. i- Pláót még sokat tud mesélni hagyományok alapján erről a mesés Atlantisról. Elmondja, hogy az elsülyedt világban hallat- lan pompával éltek az emberek, az aranyat és ezüstöt olyan tö■ megben bányászták, hogy a nemes fémek értéke majdnem megszűnt, elefántcsordáik bő elefántcsonttal látták el őket, a mi mai összes háziállatainkat ismerték, továbbá a kókuszdiót, a szőlőt és a banánt is. A banán általában sok fejtörést okozott a bontanikusoknak. Kétségtelen, hogy a banán ázsiai eredetű, onnan származott Afrikába. -De hogyan származott Afrikából még Kolumbus előtt Délamerikába? A Hörbiger-teória most erre a kérdésre is megz adja a választ. A banánt Atlantis vitte át Délamerikába. Plátó 1 különben mondja, hogy Atlantisban a kertészet kultúrája csodálatos fokra emelkedett. De még számtalan olyan közösséget találni afrikai népművészeti motívumok és Peru motívumai z között, hogy ezt a közösséget csak akkor tudjuk megmagyarázni, ha feltesszük, hogy valaha ott volt a két földész között az ; azóta elsülyedt Atlantis közvetítő kontinense. Atlantis csodavilágát tehát egy régi Holdnak a Földre való f zuhanása sülyesztette örökre a tenger színe alá. A mi mai kultúránknak is ez lesz sorsa. Hörbiger már térképet is rajzolt ponl tos számítások alapján arról, hogy a mai Holdnak a Földre való “ hullásakor mely földészeket fog elbontani az uj özönviz. a Szomorú. De kár a fejünket törni rajta. Hörbiger szerint is kell még párszázezer esztendő ahhoz, hogy ez bekövetkezzék. NINCS HITEL NINCS ITAL A londoni Hampstead városrész egyik korcsmájában ezt a táblát akasztották ki: “Vendégeink szives figyelmét felhívjuk arra, hogy megállapodást kötöttünk a londoni bankokkal, amelyben köteleztük magunkat, hogy nem fogunk csekkeket elfogadni fizetség fejében, viszont a bankok arra kötelezték magukat, hogy nem fognak szeszes italokat kiszolgáltatni.” MINDEN ZSIilÓ EilENSÉG! Németország szovjetzónájából jelentik, hogy ott megkezdődött a zsidók általános üldözése. A zóna mindössze 2800 zsidó lakosától elvették a személyazonossági igazolványokat és senkinek sem szabad lakóhelyéről eltávoznia. Sorra kihallgatják a zsidókat arra nézve, hogy milyen összeköttetésben állnak amsrikaiakkal. A kommunisták kiadták a jelszót, hogy minden zsidó ellensége a szovjetnek. Hans Jedretzky, a keletnémet kommunista vezér, azt követeli, hogy minden egyes zsidót el kell távolítani közéleti állásából, mert minden zsidó az amerikaiak barátja, vagy kémje. Rákosi Mátyás és társai sem maradhatnak el a többi csatlósok mögött a zsidóüldözésben. Letartóztatták Stockier Lajost, a budapesti zsidó hitközség elnökét, mert lakásán nagyobb összegben dollárokat és svájci frankokat találtak: a Joint amerikai jótékonysági intézmény által öreg és beteg magyarországi zsidók megsegítésére küldött pénzeket. Moszkva utasítása szerint a csatlósországokban a Joint ezentúl nem mint jótékonysági intézmény, hanem mint az amerikai kémszervezet központja szerepel. A budapesti lapok oly heves zsidóellenes cikkeket közölnek, mint a náci és nyilas időkben. “Esti Budapest” irja: “Meg kell :zivlelnünk a zsidó orvosok ellen Moszkvában emelt vádak tanulságait, le kell rántanunk az álarcot a cionista belső ellenségek arcáról.”
