A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-30 / 5. szám

A JO PÁSZTOR I Élet a vasfüggöny mögött II— ° -I Ä hortobágyi Szibéria hortobágyi 80,000 holdas állami gazdaságot nevezi a kör­­: lakossága Szibériának, Balmazújváros és Hajdúszoboszló -kén terül el. Legnagyobb része szikes föld é-s sovány a mely számos elhagyott tanyát és majort foglal magában.- telepitették a határszéli övezetekből a kitelepített kulákok -í-'yéb megbízhatatlan elemek nagy részét, sok-sok ezer em- 11 Egy-egy deportált telepen, például Elep, Konya, Árkusta­­i"vü telepeken 500-500 főnyi deportált él a szibériai kény­­: borokhoz hasonló embertelen körülmények közt. Az ab­­lan pajtákban 20-30 család van összezsúfolva. Fűtőanyag nincs, de kályha sincs. •- >, A telepeket 25-30 főnyi állami rendőr őrzi. Drótkerítéssel kiesőnek ugyan körülvéve, de meghúzták a határvonalat, ame­ró túl a deportáltak nem hagyhatják el a tábor területét. Éj­­: i nappal geppisztolyos őrség ügyetl. Kihirdették, hogy aki meg­­kisórelné a szökést, azt lelövik. A telep teljhatalmú ura a lőrörs parancsnoka, rendőrörmester vagy törzsőrmester. Leg­­liitosabb feladata, högy arra ügyeljen, hogy senki emberfia ne hagyhassa -el és idegen ne közelítse meg a deportált telepet. Sok utogató” párul járt, mert nem világosították fel, hogy ily tila­lom aíl fenn és igy őket is deportálták. A tisztálkodási és egészségügyi berendezések a legprimiti­­jok. Az ivó és mosdóvizet egy gémeskut vagy jobb esetben 0, .. artézi kút szolgáltatja. IMosakodni vagy mosni csak a kút káli vályúban szabad. Nők és férfiak szabadon álló közös latrinát kénytelenek használni. A deportáltak élelmezéséről az állami gazdaság gondosko­­v közös konyháról. Az életért sorba kell állni a kondér előtt Inőttnek és gyermeknek, öregnek és betegnek. Az ételt állva vagy guggolva kel lelfogyasztani. A telep felügyelősége“ hely­süké” vagy “nyersanyaghiány” miatt nem járul hozzá, hogy leportáltak kezdetleges székeket és asztalokat tákoljanak ósze, hogy legalább ülve fogyaszthatnák el a csajka tartalmát. Ili unkaköteles minden 12 éven felüli mozgásképes depor­­i. Csak azok nem vonulnak ki munkára, akik a “körlet-tiszto­­ga tussal” és a gyermekekre való felügyelettel vannak megbíz­va. A gyermekek, akár iskolakötelesek, akár nem, nem járnak A ólába. Munkaidő reggel 6-tól este 7-ig tart, egy órás ebéd­nettel. A deportáltak munkabrigádokba osztva dolgoznak. A főnyi csoportokat géppisztolyos rendőr kiséri. A brigádok­­l sokszor a legképtelenebb munkákat végeztetik. Kezdetle­ges szerszámokkal ásatják fel a szántatlan, szikes földet. Ár­kokat és csatornamedreket ásatnak. Élet az elepi munkatáborban — IN áron már hajnali 3 órakor fel kell kelni és sorba állni í. kis meleg “feketekávéért” (amelyben persze kávé semmi ■ n volt) és fél kiló kenyérért, ami a napi adag volt. Mosdási AőAg az egyetlen gémeskut volt. Rendőri kísérettel aztán b. egy órát gyalogolva vonultak ki a földekre. Első munkájuk orsószedés volt. Délben valami levesnek nevezett meleg kotyva­­; kaptak kondérokból, este 9-kor pedig (ekkorra vánszo­roglak holtfáradtan haza) vacsoraosztás volt és lefekvés. Az idős, beteg emberek a Debrecenből időnként kijáró or­vos véleményezése alapján egyszersmindenkorra felmentést kaphattak a munkakötelezettség alól, de mások nem. A munka szünet nélkül, vasárnap is folyt. Elvben bért is kaptak érte, de . óból levonták az élelmezés napi költségét: fejenkint 7 forintot. Ezért naponta kétszer, reggel és este, fél liter “ feketekávét”, egyszer pedig meleg, tartalmasabb ételt kaptak, hetenkint egy­szer kis hússal, a naponta fél kiló kenyérrel. Egy-egy dolgozó fizetéséből valamennyi nem-dolgozó családtagja után is levon­ták a fejenkénti 7 forintokat, s ha nem futotta annak megfize­tése, az összeggel “megterheljék” a családfőt, hátha valamikor be tudják rajta hajtani. A rokontól’postán kapott s az esetleg fizetésből fennmaradt pénzből gondoskodnak a deportáltak elsőrendű szükségleteik beszerzéséről. A tanyán kis kantint állítottak fel, Imelynek veze­tője napközben rendőri kísérettel bevásárol Balmazújvárosban. leimet tilos vásárolni, csak a környező tanyák lakosainak jó­indulatából vagy postán érkező csomagokból jutnak hozzá egy­­egy j°bb falathoz. A debreceni rendőrkapitányságon keresztül tömegesen fe­­lebbezték meg a kitiltási véghatározatot s deportálásukat, ki-1. É pítésüket, de csak egyetlen panaszt honoráltak: egy bor­bélyét, aki lelkes kommunista propagandába fogott szerencsétlen sorstársai közt s ennek jutalmául pár hét múlva visszaengedték falujába. Helyébe tucatjával érkeztek a kis tanyára újabb de­portáltak, különösen a jugoszláv határ mentéről. A deportáltakat és az őket őrző rendőrőrsöt az ÁVH deb­receni csoportjához tartozó “politikai tisztek” ellenőrzik, akik­­nek fő szórakozása, hogy súlyosan bántalmazzák a volt csend­őrüket. Soltész volt soproni csendőrszázadosnak két bordáját is eltörték. A kialakult táborrend szerint nyáron hajnali 3 órakor van felkelés s 4 órakor már a tanya központjában áll valamennyi, várva munkabeosztását, melyet Körösi főagronómus, Varga László es Varga Gábor agronémusok végeznek. Télen vagy esős időben reggel 7 órakor kezdődik a munkabeosztás. Az esős idő a dolgozók réme. Egész nap veri őket az eső, ruhájuk átázik és még enni sem kapnak, mert a sáros földúton a kondért hozó szekér nem tud közlekedni. A munkafeltételeket, normákat teljesen önkényesen álla­pító üák meg az agronómusok. A borsószedésnél pl. 300 négy­szöglet kellett egy nap felszedni. Az emberek napi keresete átlag 7 forint volt, pontosan annyi, mint egy személy napi kosztjá­nak ára. Az aratást és cséplést valamivel jobban fizették: volt, aki ppy nap 20 forintot (tehát fél dollárt) is megkeresett. A mág­lya-vágásnál elvileg naponta 500 ölet kellett volna levágni s ezért járt volna napi 20 forint, de ezt a teljesítményt csak na­gyon kevesen érték el. Sokan csak napi 4-5 forintot tudtak megkeresni. A cukorrépaszedés normája napi 200 öl felszedése, a répa TÖRTÉNELMI VIASZFIGURÁK Ezek a szép és inkább előke­lőén, mint csinosan öltözött höl­gyek csak a floridai St. Augus­tine városban férnek meg ily békésen egymás mellett — George L. Potter viaszfigura múzeumában. A valóságban, va­lamikor régen, vetélytársak vol­rendeket, becsukta a kolostoro­kat és kimondta az Anglikán Egyház megalapítását, amely­nek ő, a király a feje. Ez az egy­ház azóta is a fő egyház Angliá­ban. Most már könnyebben ment az asszonycsere. Henry kancel-Királyok, államférfiak, hadve­zérek és hölgyeik mellett képvi­selve lesznek ebben a történel­mi képtárban a kultúra, a szín­pad, a sport nagyságai is. Jelen­leg még csak 69 figura van ké­szen, de a gyűjtemény minden hónapban néhány darabbal gya­tak. Mind a hatan feleségei vol­tak annak a szakállas lovagnak, aki itt mögöttük látható: VIII. Henry angol királynak. Nem egyszere, természetesen, hanem egymásután. Amikor trónralépett, Henry feleségül vette elhunyt fivéré­nek özvegyét, a spanyol aragoni Katharinát. Tizenöt évig türel­mesen várt, hogy Katharina trónörököst szüljön neki, de hiába várt. így hát elhatározta, hogy elválik Katharinától és feleségül veszi Anne Boleynt, a gyönyörű fiatal leányt, akinek mesés szépségén kivül még egy különleges vonása volt: az, hogy balkezének ujjai össze voltak nőve. De a feleségcsere nem ment oly könnyen, mint azt ,a királyi nagyur elképzelte. A pápa ímeg­­tagadta a katolikus házasság fel­bontását. Henry dühében üldö­zőbe vette az egyházat, megvon­ta a papoktól addig élvezett elő­jogaikat, és amikor ez a nyomás sem hatott a pápára, kimondta az angol egyház elszakadását Rómától, feloszlatta a szerzetes­iárja kimondta az első házasság érvénytelenségét és a király feleségül vette, megkoronáztat­ta Anne Boleynt. A gólya megint sztrájkolt, a várva várt trónörökös nem ér­kezett meg. Tizenhat évi házas­ság után a király elunta a dol­got, hóhérral levágatta a szép királyné fejét és feleségül vette az ugyancsak szép Jane Sey­­mourt. Jane révén végre-valahára tel­jesült a király vágya, megjött a trónörökös. De Jane mindjárt a szülés után meghalt. Negyedik feleségétől Henry mindjárt az első évben elvált, az ötödiket lefejeztette. A hatoJ|^jeség­­nek nem történt semmi baja, el­lenkezőleg, túlélte szerelmes és kegyetlen királyi férjét. Történelem 1000 képmásban “A világ, viaszkban” •— ezt a nevet adta G. L. Potter viasz­figura múzeumának. Programja az, hogy 1000 figurát allit fel, akik a történelemnek egy-egy érdekes fejezetében szerepeltek, rapodni fog. Már most is nagy földtől való megtisztitása és a levelek eltávolítása volt, e mun­káért napi 18 forint bért fizettek. Ennek a követelmények né­gyen összeállva is csak nehezen tudtak megfelelni, az átlagke­reset igy napi 5 forint körül mozgott. Különösen keserves kereseti viszonyok voltak a téli hóna­pokban, amikor főleg belső tatarozási lmunkák folytak. A kő­­mivesemunkákhoz alig értő emberek napi keresete csak pár forint volt. A deportáltakat a rendőrök “telepeseknek” nevezik. A sze­rencsétlenek hangulata egymás irányában barátságos, bajtársias. Mindnyájan tegeződnek és segítenek egymáson, ahogy tudnak. Különösen a jugoszláv határról érkezettek hoztak magukkal ele­gendő holmit és abból jutott azoknak is, akikről már leszakadt a ruha és cipő. Az idősebb, betegesebb munkaképtelenek meg­osztják ruházatukat a fiatalabb munkásokkal, akik ezért cse­rébe napi munkájuk után mosnak az ágyban fekvő betegekre. Ezek számára külön “gyengélkedő szobát” rendeztek be az egyik sarokban s egy volt csendőrszázados neje az ápolónő, ő segédkezik a Debrecenből minden péntek d. e. kijövő orvosnak is. Gyógyszer persze alig van, legfeljebb fájdalomcsillapító tab­letta. Kötszert csak saját költségükön a kantinos utján tud­nak a deportáltak szerezni. Halálos betegnek kell már annak lennie, akit az orvos a debreceni klinikára utal. A deportáltak beszélgetéseinek fő témája a közeli szabadu­lás, melyben mind rendíthetetlenül bizznak s várják a há­ború kitörését. Nagy a népszerűsége a Szabad Európa Rádiónak, melynek hírei harmadkézből eljutnak hozzájuk is. Havonta csak egyszer szabad levelet irniok és levelet vagy csomagot kapniok, gondos cenzúrázás után. Elvileg a hírszerzés kizárt a számukra, mégis tudnak minden jelentősebb eseményt a világ folyásáról. A tábornak egyetlen lakója sem mehet a tá­boron kivül rendőri felügyelet nélkül, nem érintkezhetnek kí­vülállókkal. Apróbb belső veszekedések ügyében saját maguk által ala­kított 7 tagú döntőbíróság intézkedik- A rendőrök minősíthe­tetlenül viselkednek: legazemberezik, piszkos kuláknak neve­zik a deportáltakat, az érkező csomagok értékesebb részeit el­lopják. A legvéresebb szájú felügyelő egy Szabó József nevű, aki mióta a Szabad Európa Rádió bemondta a nevét, kissé meg­emberelte magát. A “szobaparancsnokok” időnként megkísérlik a deportálta­kat beterelni a táborparancsnokság által rendezett politikai elő­adásokra, de azok nem mennek el s azt válaszolják a rendőrök fülehallatára. Én ami vagyok, az is maradok, amig el nem pusz­ilok, nem fog engem megiskolázni senki... az érdeklődés a muzeum iránt, havonta több mint 10,000 a láto­gatók száma. Nem holmi szeszély kielégíté­sére szolgál ez a gyűjtemény; Potter úgy képzeli, hogy a tör­ténelem és a kultúra jellegzetes alakjainak megszemélyesítése a fiatalságra nevelő hatással van. megkönnyíti a nagy vagy kü­lönös emberek megértését. Tudományos alapossággal ké­szül minden egyes viaszfigura. Az arc, a ruházat, az ékszer hü másolata valamelyik múzeum­ban őrzött egykorú festménynek. Az arc és a kezek francia viasz­ból készültek, a szemeket Cseh­országból elűzött német mene­kült üveggyári munkások készí­tették, a ruhákat az angol ki­rályi család szabói varrták. A nézőnek feltűnik, hogy a régi idők fórfiai, szépei alacsony termetüek. Bizony alacsonyab­bak voltak az emberek régen. És a nők elcsodálkoznak, hogy az első Erzsébet királynő ujjai pirosra vannak lakkozva. Négy­száz év tévedés? Dehogy! Meg­bízható történelmi adat, hogy Elizabeth, a “szűz királynő,” akinek rengeteg szeretője volt, pirosra mázolta a körmeit. A múzeumban már láthatók: Shakespeare, Nagy Frigyes po­rosz király, Drake admirális, aki a spanyol flottát tönkrelőtte, Newton, a nagy fizikus, Colum­bus, Voltaire francia költő és bölcs, Patrick Henry amerikai szabadsághős, Lincoln, Churc­hill stb., és nemsokára ezekhez a nagyokhoz csatlakoznak: Will Rogers, a humorista, Babe Ruth, a baseball nemzeti hőse, Ru­dolph Valentino, az amerikai lányok imádott moziszinésze. Idővel nagyobb és gazdagabb lesz ez a muzeum, mint Madame Toussaud világhírű londoni viaszfigura kabinetje; ez lesz a világ legnagyobb ilyen múzeu­ma. Drágább lesz a csomagposta A postaügyi minisztérium a parcel post díjszabás felemelé­sét követeli, mert a postának ez a szolgálata veszteséggel zárul évről-évre. 1951 októberében már 25 százalékkal emelték a szállítási dijakat, de ez nem szüntette meg a deficitet, annál kevésbé, mert időközben az ex­pressz érdekeltség a kongresz­­szusban keresztülvitt egy tör­vényt, amely nagyobb csomago­kat — a nagyobb hasznot hozó üzletet — kivonja a postai par­cel post szolgálatból és kizáró­lagosan az expressz vállalatok­nak juttatja. Ennélfogva most a postaminisztérium 35 százalé­kos újabb tarifaemelést kér a kongresszustól. A legújabb hollywoodi románc: Yvonne de Carlo, a szép film­sztár Carlos Thompson argentinai filmszínésszel UTAZÁS A FÖLD KÖlMJf EGY PERC ALATT Lf BOMBAY,India. — Egy kis gőzösön Goa portugál gyarmat­ról ide érkezett hat hindu yoga, vagyis önmegtagadást űző fana­tikus. Érkezésüket megelőzte egy titkos információ, amely sze­rint az aszkéták aranyat őriznek gyomrukban. Mindjárt part­raszállásuk után kórházban vitték őket, ahol az X-Ray vizsgálat felderítette, hogy mindegyiknek hasában 10-10 aranyrud volt. A yogák tiltakoztak a gyanú ellen, hogy az aranyat Indiába csem­pészni és pénzzé tenni szándékoztak volna; ők csak önkinzási szándékkal terhelték meg gyomrukat a kemény tárgyakkal. Vas erre a célra nem alkalmas, mert megrozsdásodik. BERLIN. — A németországi szovjetzóna zsidóságának ve­zére, Julius Meyer, 22 vezető zsidó személyiséggel együtt átszö­kött Berlin amerikai zónájába. Valószínű, hogy erre a megadott jelre a szovjetzóna körülbelül 2500 zsidó lakosa meg fogja kí­sérelni, hogy átmentsék magukat a szabad világba. Az orosz zsidó orvosok elleni bünper óta — amely világossá tette, hogy a szovjet a véreskezü cárok nyomdokaiba lépve a zsidóüldözést a politika eszközévé használja fel — a németországi szovjet­zóna zsidósága körében olyan izgalom támadt, mint annak­idején a német náci zsidóüldözés megindulásakor. Menekül min­denki, aki csak teheti. T -ii ■ aUI í ' • hí;.• FORT MEADE, Md. — McConnell fiatal közkatona, aki Ko­reában őrhelyén elaludt, nyugodtan hajthatja le fejét alvásra. Az első hadbirósági Ítéletet, amely 10 évi börtönre szólt, a felleb­bezési bíróság hatályon kivül helyezte és most a második tár­gyaláson a két koronatanú, két társa az őrségén, minden kér­désre azt felelte: “Nem emlékszem.” így hát a bíróság felmen­tette az álmos vitézt. WELLAND, Ont. — Kay Zarafonitis 25 éves csinos meny­asszony esketése a Holy Trinity templomban délután 4 órára volt kitűzve. De akkor .m^r/halpfct volt. Ágyában agyonlőtte magát. Öngyilkosságának;,okát sejteni sem lehet. Előző este vidám volt, vőlegényével a legapróbb részletig megbeszélte a nászút me­netrendjét: New York, North Carolina, Cuba. WESTON, W.Va. — Donzel McCray 47 éves munkanélküli férfi egy kilakoltatási per során a törvényszéki tárgyalóterem­ben, a derekához erősített dinamit töltényeket felrobbantotta, nyilván azzal a szándékkal, hogy felesége is, meg ő is szörnyet­haljanak. A szörnyű robbanás ereje azonban csak őt magát sza­kította darabokra, felesége és annak ügyvédje csak súlyos sérü­léseket szenvedtek. ORGOSOLO, Sardinia; ^ Ezen az olasz szigeten évszáza­dok óta hagyományos a vérbosszú: Ha egy család valamelyik tagját szóval vagy tettel megbántották, a család bosszút eskü­szik a zellenséges család ellen és vérrel szerez elégtételt a meg­bántottak. A vérbosszú, bár természetesen törvény tiltja a gyilkosságot, nyíltan folyt. A múlt évben például a templom falára felírták negyven ember nevét, akikre bosszú-halál vár. Hetet közülünk már eltemettek. A múlt év utolsó hónapjaiban gyors egymásutánban tizenhat bosszú-gyilkosság történt. A gyil­kosokat nem lehet üldözni, mert aki tanúskodni merne ellenük, halál fia. így hát a rendőrség és bíróság helyett egy orvos vál­lalkozott végre, hogy megállítja a véráradatot. Sorra látogatta a versengő és ellenséges családokat és meggyőzte őket arról a kézen fekvő igazságról ,hogy ha nem szakad vége az esztelen gyilkolásnak, pár év alatt kihal egyik család is, a másik is, és valamennyi. Csodálatosképpen, ez az érv hatott. Egymásután megfogadták az ellenséges családok, hogy felhagynak a vérbosz­­szuval, január 3-án az orgosoloi érsek előtt a keresztre esküd­tek, hogy nem fognak többé vért ontani, hanem igazukat a ha­tóságoknál fogják keresni. Nagy volt az öröm Orgosolo váro­sában a békekötés alkalmával. Az asszonyok mázsaszámra főzték a makorónit és spaghettet és 100 bárnyát vágtak le a megtért gyilkosok tiszteletére, a békelakomára. OTTAWA, Ont. — A honvédelmi minisztérium jelentése szerint a kanadai hadseregben, amely önként jelentkezőkből van összeállítva, csupán 2,000 ember van kezelve mint katona-szö­kevény. A 100,000 főből álló önkéntes hadseregből meglépettek száma csupán 2 százalék. A kötelező katonai szolgálati rendszer­rel biró országokban a katonaszökevények száma még százalék­ban is jóval nagyobb. PEARL BEDDING MFG. CO. MINDEN^ ágynemű szakértő átalakítása a kü­lönlegességünk. — A gyárból az ön otthonába. Nincs közvetítő haszon. Matracok, box springek és ágyneműk 2611 West 25th St. PR 1-3197 Cleveland, Ohio **AGE 4. OLTSÁL '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom