A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-16 / 3. szám
PAGE 8. OLDAL A JÓ PÁSZTOR Vizkereszi után 2. vasárnap Szent Lukács 2. fej., 42-52. szakasz Mikor Jézus tizenkét esztendős, lett felmenvén szüleivel Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint s bevégezvén az ünnepnapokat, midőn visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálem városában és nem vevék észre a szülei. Vélvén pedig, hogy az utitársaságban van, mennének egy napi utat és keresék őt a rokonok s ismerősök között. Mikor nem találták, visszatérőnek Jeruzsálembe, keresvén őt. S lön, három nap múlva megtalálák őt a templomban a tanitók között ülve, amint hallgattá és kérdező őket. Álmélkodának pedig mindnyájan, akik őt haliák, az ő okosságán és feletein. És meglátván őt szülei, elcsodálkozának. És mondá neki az ő anyja: Gyermekem, miért cselekedtél igy velünk? íme atyád és én, bánkódva keresünk téged . . . Ö pedig mondá nekik: Miért, hogy engem kerestetek? Wem tudtátok, hogy az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem érték a beszédet, melyet nekik mondott. Akkor hazatért velük és Názarethbe méné és engedelmes vala nekik . . . Anyja meg szivében tartja vala mindez igéket. Jézus pedig növekedők bölcsességben és korban és kedvességben Istennél s embereknél. SZENTBESZÉD Ha családunk szegény a föld javaiban, gondoljunk arra, hogy a Szent Család sem völt gazdag. Pedig, végeredményben, Jézusé volt a föld minden kincse. De Övé volt az ég minden drágasága is — s ez aztán végtelenül boldoggá tette a Szent Családot. Es, ha igaz keresztények vagyunk és szent hitünk szerint élünk, jól tudjuk, hogy Jézus égi kincsei ezek az örök értékek, most is mindnyájunk rendelkezésére állanak. Tehát valóságban, igaz, örök javak dolgában mi is mérhetetlenül gazdagok vagyunk. És ha a szorgalmunk és Isten áldása földi javakhoz is hozzásegít, ezeknek rabjai sohasem leszünk, hanem “tizedünket” hálából visszaadván Istennek, nélkülözhető javainkat megosztjuk a nálunknál szegényebbekkel. Vallásosságot is tanulhatunk a Szent Családtól. A vallásosságban is persze a lélek a legfontosabb: hogy Isten gyermekei legyünk, ezeknek is érezzük magunkat, — ezekhez méltó legyen életünk a szív érzelmeit tekintve. De a vallásosságnak azokat a gyakorlatait is el kell végeznünk, amelyek testünk engedelmességét is megkívánjuk. Az ember nem csupán lélekből áll, — akkor angyal volna. Hanem lélekből és testből. És a test is Isten teremtménye, tehát Urának engedelmességgel tartozik a test is. Amit kimutat például templomba járással, józan önmegtagadásokkal, böjtökkel. A názárethi Szent Család valóban elmondhatta volna, amit annyiszor hallunk: Ugyan miért menjünk a templomba, mikor Istent közelebb is meg találhatjuk? Isten Egyszülött Fia állandóan, személyesen jelenvolt a názárethi Szent Családban! a jeruzsálemi templom Jézus személyes jelenléte nélkül határozottan kevésbbó szent hely volt, mint a Szent Család názárethi háza Jézus jelenlétében. S ime, a Szent Család, az Élő Isten emberré lett Egyszülött Fiával együtt “fölment a templomba . . .” És pedig szokás szerint, nem amikor kedvük tartotta, hanem a vallási szabályok értelmében. És az ütjük nem félóra volt, hanem hat-hét nap. Ez azután a mi részünkre is. Azt is megmondja mindnyájunknak a mai evangéliumi szakasz, hol találhatjuk meg Jézust a legbiztosabban. Természetesen a templomban. Ezt nevezetesen mi elmondhatjuk, akik oly szerencsések vagyunk, hogy Jézus Krisztus templomainkban az Oltáriszentségbén lényegileg és valóságban épen úgy jelen van, mint volt akkoriban a papok és Írástudók közt. És ma is ott szól hozzánk kegyelme sugallataiban, a szentmise szövegének minden mondatában, minden imában, minden prédikációban. Ezer más tanulságtól eltekintve, még csak egyetlen további lelki hasznot merítsünk e Szent Család-ünnepből: Soha, de soha ne ejtsük ki Jézus, Mária s József szent neveit tiszteletlenül vagy épp káromkodva. Hanem sokszor legyen lelkűnkben követendő példának Jézus, Mária, József képe és sokszor legyen ájtatos imában ajkunkon Jézus, Mária, József szent neve. És adja meg mindnyájunknak a jó Isten, hogy halálunk percében is az utolsó szavak, melyeket már kékülő, bénuló ajkaink még egyszer ni tudnak ejteni, ezek legyenek: Jézus, Mária, József! A kongresszus megnyitó ülése. Alsó képünkön Sam Rayburn, * ház volt speakere átadja hivatali jelvényeit Joseph Martin-A zsarnokságnak nem hódolunk be! Közy Horváth József beszéde Mindszenty hercegprímás bebörtönzésének évfordulóján Jézus megkereszteltetése Szent Máté, 3, 13—17 Azon időben eljőve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkereszteltessék tőle. Janos' pedig ellenzé, mondván: Nekem kell tőled megkereszteltetnem s te jössz hozzám? Felelvén pedig Jézus, mondá neki: Hagyd ezt most, mert igy illik teljesítenünk az egész igazságot. Akkor ráhagyá. Megkereszteltetvén pedig Jézus, azonnal feljőve a vízből és ime megnyilának neki az egek és látá az Isten lelkét galamb képében lejönni és rászállani. És ime szózat lön mennyekből, mondván: “Ez az én szerelmes Fiam, akiben nekem kedvem telik.” SZENTBESZÉD Azon időben, mikor keresztelő Szent János hirdette az isteni Megváltót s maga fölé helyezte, mondván, hogy ő arra se méltó, hogy Jézus sarusziját megoldja és mikor keresztelő Szent János mindenkit bünbánatra serkentett és keresztelt s igy előkészítő az embereket Krisztus malasztjára, eljőve Jézus Galileából és pedig Názáret nevű városkából, ahol magánosságba vonulva élt törvényszerinti (fogadott) atyjával, Józseffel, akinek munkájánál segítségére volt harminc éves koráig. Ezen idő elteltével Jézus a Jordán folyó mellé ment Jánoshoz, hogy megkereszteltessék általa. János pedig ellenzé a keresztelést, mondván: Nekem kell tőled megkereszteltetnem-és te jössz hozzám? Felelvén pedig Jézus, mondá keresztelő Szent Jánosnak: Hagyd ezt most, engedd meg hogy én most megkereszteltessem általad, mert igy illik teljesítenünk az egész igazságot. Amint ezt meghallotta keresztelő Szent János, engedett Krisztus kérésének s őt megkeresztelte a Jordán vizében, harminc éves korában, Róma építése után 780-ik év január hó 6-án. Megkereszteltetvén pedig Jézus, azonnal feljőve a vízből s ime, megnyilának neki az egek és látá az Isten lelkét galamb képében lejönni s rászállani. Nem keresztelő Szent János keresztségének erejénél fogva, hanem Krisztus alázatosságának és imádságának az érdeménél fogva nyílt meg az ég és szállott le a Szentlelek Ő reá, mert az imádságra és az imádkozóra szállt le a Szentlélek. S ime szózat lön mennyekből, mondván: Ez az én szerelmes fiam, akiben nekem kedvem telik. Amint a levegőég megnyílt, e csillogó nyílásból tündöklő fehér galamb szállott le Krisztus szent feje tetejére és amig rajta ült, ezer nyílásból hallatszott az említett szózat. Mielőtt Krisztus Urunk tanítói hivatalát megkezdte volna, ritka példáját adta az alázatosságnak. A Tanító a tanítványnak, az Ur és az élő Isten Fia a szolgának, a hírnöknek alávetette magát. Ebből nyilvánvaló, hogy minden nagy dolognak jó kezdete az alázatosság. Az Ur Jézus először- cselekedettel tanította azt, amit később élőszóval is előadott. Isteni Megváltónk megalapította a keresztség szentségét és annak felvételét elrendelte, ime, Isteni Mestérünk saját maga ment előre jó cselekedettel, példával, megkeresztelkedvén csupán vízben, hogy a vízben s Szentiélekben történendő keresztség felvételére az embereket ösztönözze. Aki mást jóra oktat, előbb maga is tegyen jót. \ New York és környékének magyarsága karácsonykor hatalmas tiltakozó gyűlést rendezett Mindszenty József bíboros hercegprímás bebörtönzésének szomorú évfordulója alkalmából. A tiltakozó gyűlésen elhangzott beszédek tartalmát az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió elközvetitették az egész világba, a vasfüggöny mögé is. A gyűlés magyar ünnepi szónoka Közy Horváth József pápai kamarás volt. A nagyszabású szónoklatból közöljük az alábbi legfontosabb részeket: Istenért, Egyházért, Hazáért Mindszenty József személyisége és szerepe meg nem érthető és meg nem magyarázható a magyar történelmi háttér és az ő egyéni háttere nélkül. A magyar nemzet ezer éven keresztül abban a meggyőződésben védte a Duna-medencét, hogy amikor a kelet felől berontó kunokkal, tatárokkal, vagy a dél felől rohamozó törökökkel szembeszáll, nem csak a saját életét és otthonát védi, hanem a nyugati keresztény kultúrát is. Az esztergomi érsekek, Magyarország prímásai ebben a hivatástudatban és ebben a küzdelemben mindig az élen voltak. Többen közülök hazájuk és a nyugati keresztény kultúra védelmében csatatéren vesztették az életüket. Az isteni gondviselés 1945- ben, orosz megszállás és kommunista veszedelem idején ebbe az esztergomi érseki székbe ültette az a Mindszenty Józsefet, aki kora fiatalságától kezdve szerelmese volt a magyar történelemnek; aki szabad idejét magyar történelmi tanulmányoknak szentelte; aki ennek a keresztény kultúrát védő magyar hivatástudatnak öntudatos katonájaként szállt szembe már 1919-ben az első kommunista kísérlettel és 1944jben a német náci megszállással. Ezt a hivatástudatot és annak férfias vállalását fejezi ki Mindszenty József sugárzóan szép és megrázóan fenséges jelmondata: “Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a költelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata.” A világ katolikus püspökeihez intézett segélykiáltásában pedig 1948 junius 19-én, ezt irta: “Ha Magyarország a marxizmus martalékává válik, azt egész Európa meg fogja sinyleni.” Ez a kettős háttér, ez az elevenen élő magyar és személyes hivatástudat érteti meg velünk, hogy az uj esztergomi bíboros érsek kinevezésének első napjától (1945 október 2.) kezdve ugyanolyan határozottsággal szállt szembe az orosz megszállókkal és az általuk patronizált kommunizmussal, mint legnagyobb elődei a primási székügy festő Mfsete Veszélyes a munka a tűzoltó állomás helyiségében Cservenka Mátyás 41 éves városi festő, aki a 4191 W. 40th streeten lakik, a Engine Co. 31. 747 E. 152nd streeti tűzoltólaktanyáján az emeleti helyiségben festett. Amint visszahátrált hogy a festést vizsgálja, beleesett abba a nyílásba, amelyen a tüzóltok tűz esetén egy rúdon lecsúsznak, hogy hamarosan a kocsijukba ugorhassanak. Cservenka 12 láb mélybezuhant és valószínűleg gerinctörést szenvedett. A Huron Road kórházban fekszik. ben a pogány tatárokkal vagy a török hóditókkal. Egész világ ellen 1945 október 7-én Esztergomban ezekkel a szavakkal foglalta el az érseki széket: “Ha Isten-atyám és Mária-anyám segít, akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemmel és nemzetemmel. Ébresztgetem nemzetünk megszentelt hagyományait, amelyek nélkül az állati lét gyökértelenségével egyesek talán igen, de a nemzet temetője, múltja, történelmi tanítása nélkül nem élhet.” 1945-nek apokaliptikus nemzeti katasztrófájában egy Moszkva talpa alatt vergődő kicsi nemzet lelki vezetője részéről ez a kemény és határozott magatartás nem volt népszerű és nem volt veszélytelen, mert nemcsak az orosz megszállókkal és kommunista helytartóikkal állott szemben, de időlegesen szembekerült szinte az egész szabad világgal is. Meggyőződésének igazságába és utjának helyességébe vetett hitén kívül a kezdet kezdetén egyetlen erőforrásra támaszkodhatott csak: a magyar nép megértésére és szeretetére, amely foglalkozásra, vallásra és pártállásra való tekintet nélkül kezdettől fogva vele volt és végig kitartott mellette. 1945-ben a világpolitikát, a világ közvélményét nem tények, hanem vágy-álmok irányították. A náci szörnyeteg elleni háborúban kifáL*tk-. szabad világ béke és nyugalom ütán áhítozva, szívesen elhitte a moszkvai propaganda szólamait, hogy a szovjet demokratizálódott és lemondott világhódító szándékairól. Még keresztény körökben is akadtak j ószándék u férfiak, akik a kommunista rezsimmel való együtt működés lehetősége és szükségessége mellett kardoskodtak. Mindszenty hajlandónak mutatkozott egy “modus vivendi” Sok millió magyar gyereknek nem volt ebben az évben karácsonya. Megbízható hírek jelentették, hogy a szülőhazában törvényerejű rendelet tiltotta el ezt az ünnepet, sőt kettős munkát kellett végezzenek a dolgozó kezek; igy a gyermekek részére nem mosolygott fel a karácsonyfa. A szülőknek ajándékokra úgyse tellett volna. Jó, ha száraz kenyeret tudtak adni az apróságokank. Nem volt jobb dolguk azoknak a magyar gyerekeknek se, akik az európai nyugati menhelyeken élték át ezt a karácsonyt. Megülhették azt hitük szerinti módon, de az a valaki, akit Amerikában Santa Claus néven ismernek, oda alig jutott el. A kivétel a kis Sárossy leányka volt, akinek nagybátyja a messze Amerikában olyan va^ gyonra tett szert, hogy özvegy nénjét sok pénzzel segíthette addig is, amig az uj világba juttathatja. Erről a kis leányról és egy csodatevőnek mondott szoborról szól ez a mese. Bajorország fővárosában, Münchenben van egy utca, amelyet úgy hívnak,- hogy Mariahilfen Strasse. Azt jelenti ez magyarul, hogy “Mária segíts utca”. Az utca nevének eredete a régi korba mégy vissza, mikor a benne ma is meglevő templomot építették, abban Máriának, Jézus anyjának szép szobrot állítottak, amelyről hamarosan elterjedt a hir, hogy csodatevő szobor. Elzarándokolt ahhoz a szoborhoz egy bal lábára béna bajor ember, de előbb kifaragott fából egy emberi formájú kidolgozására a megszálló orosz csapatok és a legyőzött ország, a kommunista erőszak nyomása alatt álló kormány és az egyház között, de nem volt hajlandó elveket feladni, törvénytelenségeket elnézni, kegyetlenkedéseket szónélkül hagyhi, az egyházat a kommunista térhódítás szolgálatába állítani. Voltak, akik elvben egyetértettek vele, de kifogásolták hajthatatlanságát és szókimondását. Ő azonban dühödt ellenségekkel és naiv barátokkal szemben egyaránt vallotta és hirdette, hogy: “Az erőszak és a zsarnokság annál nagyobb lesz, minél kevesebb ellenállásra talál.” Akármennyire furcsán hangzik is ma, amikor őt a hitvallók, mártírok és szabadsághősök között emlegeti a világ: a valóság az, hogy öt-hat évvel ezelőtt a keresztény világ egy része is kissé hitetlenkedve és fejcsóválva kisérte akcióit. Nem akarok igazságtalan lenni. A legaktívabb keresztény szellemi erők a nácizmus elleni ellenállásban együtt harcoltak a kommunistákkal, ahol bizonyos bajtársaiasság fejlődött ki közöttük. Ezek a keresztények el sem tudták képzelni, hogy a kommunisták részéről a bajtársiasság abban a pillanatban megszűnik, amikor Moszkva azt már nem látja hasznosnak. A másik oka ennek a keresztény oldalról jövő tartózkodásnak Mindszenty Józseffel szemben az a körülmény volt, hogy egyikmásik vasfüggöny mögötti ország vezetői a kommunista régiméi szemben megalkuvó magatartást tanúsítottak. Ő világosan látott Mindszenty Józsefet fájdalommal töltötte el a nyugati keresztény világ egy részének vaksága; munkájának sikerét kérdésessé tette egyes vasfüggöny mögötti keresztény vezetők megalkuvó magatartása, de meggyőződését és elhatározottságát egyik sem ingatta meg. (Folytatjuk) ballábat, azt letette a szobor elé i éb ime, úgy kizsugorodott a nyomorék lába, hogy csárdást is 1 táncolhatott volna vele. i Az első történte után nagy di- 1 vatja lett az a efajta zarándok- J lásnak. Még az utcát is a csodatevő szoborról nevezték el. Hat- 1 van év előtt, a nyár során ma- j gam is meglátogattam a hires , templomot és bámulva, néze- ; gettem azt a sok ezer, gipszből készült emberi tagot, kezeket, lábakat, amelyek a falakra voltak akasztva. Valóságos iparág fejlődött ki a templom körül a nyomorékok szolgálatára. Húsz krajcárért már egészen jó gipsz lábacskát árultak a közeli boltokban, de kaphatott márványból valót is az, aki jobban megfizette az áárt. A csodatevő szobor azonban nem törődött vele, hogy olcsó vagy drága volt-e a lábai elé rakott holmi. Nyomoréknak hagyta a nyomorékot, akármivel jött az kedveskedni. A magam tamáskodó esze nem azért vitt a templomba, hogy csodát lássak. Az igazság kedvéért jó lesz, ha mindjárt megmondom, hogy a külömben nagyon szép szobornak a templomot vezető szerzetesek nem tulajdonítottak semmi csodatevő erőt. Éppen csak a hagyomány kedvéért hagyták a dolgokat a maguk menetére, hiszen mindig akadtak bizakodók, akik az egyre rosszabodó világban azt mondták: — Mostani nehéz időkben titokban kell tartani az ilyen dolgot. Különösen manapság lett ez veszedelmes. De mikor utoljára jártam Münchenben, velem I volt hűséges párom is, aki addig nem nyugodott, amig einem vittem erre a helyre abban a reményben, hogy az a szobor esetleg segítene fájdalmaktól kinzott bal karomon. El kellett bizony menjek oda, pedig jóeleve megmondtam: — Nem hizsek én más csodatevő helyben, mint a tokaji öreg pincében. Aki annak aszú borából iszik, talpra szökken, ha félhalott volt is. Erről a csodálatos helyről Írtak most nekem azzal, hogy mostanság tömegesen járnak oda a magyar hazából menekült honfitársak. És buzgón fohászkodnak: Szabadíts meg a gonosztól, akinek Stalin a neve. A sok látogató között volt a kis Sárossy leányka is, a Juliska. Ez az ártatlan 8 éves gyerek nézegette-bámulgatta a sok gipszből való emberi tagot a falakon és kérdezte: — Anyám, minek itt ez a sok kis láb, meg a sok kis kéz? Az anya elmesélte neki a csodatevő szobor titkát. Miként lett a csonka lábból egészséges láb a szobor előtt. Mikor azután kijöttek a templomból, a vásárosok között egyszer csak megállóit a gyerek és az egyik márványból faragott szivecskére mutatva, csaknem könyörögve kérte: — Ezt vedd meg nekem, anyukám. — Minek volna az neked, apróságom? Amire a magyar szenvedéseken átesett gyerek válaszolt: — Odatenném a szobor elé és kérném, hogy javítsa meg azoknak a szivét, akik miatt most Magyarországon nincsen kenyér. Hej be szép lenne, ha a szobor ezt megtenné. De sokan lennénk amerikai magyarok, akik térden csúszva mennénk a szo- I borhoz hálálkodni. Bangha Antal Kanada keresztényei A kanadai országos statisztikai hivatal népszámlálási adatai szerint az utolsó 10 esztendőben a katolikus egyház és a United Church mutatott fel taglétszám emelkedést. Az 1951 évi népszámlálás adatai szerint a katolikus egyház Kanada lakosságának 43.3 százalékát tudja magáénak; 14,- 009,429 összlakosságból 6,069.- 496 tagot számlál. Második helyen a United Church of Canada áll, amelynek tagsága meghaladja a 2,867,- 271 létszámot, ami az utolsó 10 évben 658,613 gyarapodást jelent. Az anglikán egyház taglétszáma 1,754,368-ról 2,060,720-ra emelkedett. A Presbyterian Church in Canada taglétszáma jelentősen esett: 830,597-ről 781,747-re. Hasonlóképpen esett a baptista egyház luteránus egyházzal együtt. Érdekes a tatisztikai hivatal közlése, hogy Kanadában 2,420 pogány van. Üzenet indiai missziós paptól Mivel legutóbb két Amerikából érkezett légipostái levélből kiloptak 15 dollárt, arra kérem amerikai jótevőinket, hogy ezentúl kegyes adományaikat ne egyenesen hozzám, hanem a következő címre küldjék: Rév. Fr. I. Nikolic, 20 Cardinal Hayes Place, New York 7, N. Y. Fr. S. Polgár, S J. Morapai, P. O. Mograhat, 24 Parganas, ‘ India. Ki segít a szegény magyarokon?
