A Jó Pásztor, 1953. január-március (31. évfolyam, 1-12. szám)
1953-01-02 / 1. szám
SZTÁLIN BÉKÉRŐL FECSEG KARÁCSONY ES ÚJÉV KÖZT A New York Times egyik munkatársa kérdéseket intézett Sztálinhoz a béke kilátásainak tisztázására és Sztálin készséggel megfelelt a kérdésekre. Azt mondta, hogy igaz ugyan, hogy Amerika a világ békéjének megbontója, de ő azért mégis úgy véli, hogy a háború elkerülhető; ami periig a koreai háború befejezését illeti, azt ő is szeretné. És mindennek tetejébe még azt is mondta, hogy hajlandó a béke problémáiról személyesen is tanácskozni. Hogy kivel akarna találkozni, azt nem mondta, de nyilván Eisenhowert értette. Ilyen békeüzenetet már régebben is küldött Sztálin és maradt minden a régiben. Most Washingtonban úgy hiszik, Sztálin nem akar semmi egyebet, mint kikémlelni a január 20-án hivatalba lépő Eisenhower elnök szándékait. Továbbá azt hiszik, hogy Sztálin üzenete csak a szovjet propagandát szolgálja. A kommunista békepropagandisták csak pár nap előtt utasították vissza a koreai háború befejezésére irányult indiai javaslatot és most mégis mint a béke apostolai akarnak a világ előtt — vagy legalábbis a kommunista világ előtt — feltűnni. Még egy sunyi szándék húzódik meg Sztálin békeüzenete mögött: Sztálin tudja, hogy a republikánus párt a katonai költségeknek és a szövetségesek részére nyújtandó katonai és gazdasági segélynek megkurtítását tervezik; ravasz módon hamis békekilátásokat fest a falra, hogy az amerikai és szövetséges fegyverkezés lelassításához a maga részéről is hozzájáruljon. Egyszóval csapdát akar nekünk állitani Sztálin, de nem esünk bele, mint ahogy régebbi hasonló kinyilatkoztatásait is figyelmen kivül hagytuk. A tények beszélnek: a szovjet Koreában és egyebütt nem békét akar, hanem azt akarja, hogy minél több amerikai haderő és hadianyag legyen lekötve az országon kivül, sokezer mérföld távolságban. Békéről hallani sem akarnak Hét év óta nyögik az orosz jármot az osztrákok, szeretnék lerázni, de az orosznak eszeágában sincs elmenni. Kikergetni pedig az oroszokat csak háború árán lehetne. Az osztrákok az Egyesült Nemzetek szervezetéhez fordultak segítségért. Kaptak is — erkölcsi támogatást, aminek árfolyama a politikai tőzsdén ma egy lyukas garas, osztrákul groschen. Az Egyesült Nemzetek főtanácsa egyhangúlag úgy határozott, hogy felhivja a nyugati hatalmakat és az oroszokat, állapodjanak meg végre az osztrák békeszerződés ügyében. De ebben a szavazásban az oroszok nem vettek részt. Ők távolmaradtak s kijelentették, hogy az Egyesült Nemzetek szervezetének az osztrák béke ügyéhez sen;mi köze sincsen. Az oroszok nem akarrftk* ékét kötni az'-osztt'ákokkal, mert’ ez azt jelentené, hogy ki kellene vonniok csapataikat Ausztriából. Ilyesmiről ők hallani sem akarnak. Ök nem a békének, hanem csak a békepropagandának hivei. így hát az oroszok Bécsben, Ausztriában maradnak — ki tudja meddig? Bécsben az a vicces jóslás járja, hogy majd csak Sztálin apó 144-ik születésnapján fognak ünnepélyesen búcsút venni a sokat szenvedett osztrák néptől általában és az osztrák nőktől (77 éves korig) különösen. Késő sopánkodni Byrnes south carolinai kormányzó talán akkor tehetett volna valamit, amikor mint külügyminiszter Párisban hozzájárult az álnok orosz tervhez, hogy egyelőre adjanak békét a csatlóssorsra Ítélt Magyarországnak, Romániának és Bulgáriának, Ausztria nyugodtan várhat.. . Késő bánat. Azt a baklövést, hogy Berlint, Prágát, Budapestet, Béclet kiszolgáltatták a báránybőrbe bujt medvének, nem lehet az Egyesült Nemzetek erkölcsi támogatásával meg-nem-történtté tenni. SZERENCSÉS FICKÓ Kanada szovjetbarát békepropagandistája, Dr. Endicott, egyike volt azoknak, akik a nemrég Bécsben lezajlott kommunista békekonferencián dicsőítette a békeszerető Sztálint és ócsárolta a háborúra uszító amerikaiakat, ezért az érdeméért magas kitüntetésben részesült: Sztálin, aki Koreában már 1950 junius 25 óta folytat békét, 100,000 rubeles békedijjal tüntette ki. Mit kezd a sok rubellel? Nem lehet tudni, mert hiába hozza magával Kanadába, a rubel ebnek sem kell. Nem csoda, hogy ebnek sem kell, hiszen az orosz is csak kénytelen-kelletlen fogadja el; az orosz is szívesebben számol dollárokban, például amikor a burzsuj Finnországon vagy a kommunista Szovjetmagyarországon behajtja a győző jogcímén a sokszázmillió dolláros hadisarcot. Másik probléma: Jövedelmi adó alá esik-e a Sztalin-dij Kanadában? Nem, mondja az adófőhivatal. Ez amolyan “talált pénz” és a kanadai adótörvényben nincsen paragrafus, amely jövedelmi adót írna elő talált pénzre. A szerencsés fickó szerencséjét mégsem irigyli senki, sem Kanadában, sem egyebütt. MEGHALT A DÁN ANYAKIRÁLYNÉ Alexandrine, az öt év előtt elhunyt X. Christian dán király özvegye, a jelenlegi IX. Frederick király anyja, 73 éves korában meghalt. 35 éven át volt a kis ország királynéja. A német náci megszállás alatt, 1940-től 1945-ig az ellenség foglyai voltak a Sorgenfri (Gondtalanság) kastélyban. Amikor elsőidben jelentkezett nála a német tábornok s ő kénytelen volt fogadni, e>zt vágta a náci szemébe: “Szégyenlem, hogy német származású vagyok.” Kivül vörös, belül vörösebb Guatemala középamerikai köztársaságban a kommunista párt be van tiltva. Mégis, most négynapos konvenciót tartottak. Aminek magyarázata az, hogy a párt a nevét megváltoztatta: kommunista pártból munkáspárt lett. A munkáspárt élén azok állnak, akik az átkeresztelés előtt a kommunista párt vezetőségében ültek. CHURCHILL JÖN Churchill an col minisztprAl-Karácsony előestéjén lépett életbe a McCarran-féle uj bevándorlási és honosítási törvény és már a premiér előtt, a főpróbán vihar támadt. Útban volt A merika felé a Liberté (Szabadság) nevű francia óceánjáró gőzös és annak fedélzetén játszódott le a próba. Ott volt a hajón az amerikai bevándorlási hivatal egyik tisztviselője és nyílt tengeren átszűrte, illetőleg át akarta szűrni a hajó 974 főnyi személyzetét abból a szempontból, hogy vannak-e közte olyanok, akik az uj törvény értelmében nem szállhatnak ki New York kikötőjében háromnapi nézelődésre, mert vagy kommunisták vagy olyan union tagjai, amely kommunista vezetés alatt áll, vagy rokonszenveznek a kommunista eszmékkel. A francia hajósok közül 269-en megtagadtak minden felvilágosítást s min 'nyájuk nevében unionképviselőjük meg is indokolta ezt: “Mint szabad emberek nem hagyják magukat kikérdezni.” Ennek folytán egyikük sem léphetett partra és a hajón maradt még egy, aki büszkén vallotta, hogy ő kommunista. Ugyanazon a napon érkezett vissza hatheti délamerikai kirándulásáról McCarran szenátor és mindjárt kiadott egy nyilatkozatot, amelynek lényege az, hogy a törvény elleni kifogások alaptalanok s akik azt kritizálják, vagy kommunisták vagy kommunista barátok. Arra a megjegyzésre, hogy Eisenhower tábornok is igazságtalannak bélyegezte meg a törvényt és orvoslást Ígért. McCarran igy válaszolt: “Nem hiszem, hogy Eisenhower olvasta volna a törvényt.” McCarran kommunista-barátoknak neyezte a Truman elnök által í kirendelt bizottság tagjait, akik az ország minden részében meghallgatták az érdekelt köröket és január 1-én jelentést fognalitenni az elnöknek. Kommunista - barátság vádjával illettel Harry Rosenfieldet. az elnöki bizottság igazgatóját, Earl Harrisont, a Bevándorlási Hivatal volt igazgatóját, és Clarence Picketet, ugyancsak az elnöki bizottság tagját. Hozzátette, hogy Rosenfield felelős azért, hogy a D. P. hontalan törvény alapján többszáz -felforgató” és több tízezer egyébként nemkívánatos elem jött be az országba. . gfi Rosenfield inl.r megfő• Gumikerekeken jár a iemplom a hívők nyomában, akiknek nincsen módjukban vasárnap a messzeeső templomba menni. Olaszországban ez az első templom-autóbusz; apácák gyűjtötték össze a pénzt a mozgó templom építésére. Képünkön a mozgó templom a római Szent Péter Bazilika előtt látható. MÁR KÉSZEN VAN A ván, hogy a szenátor hazudik vagy nem ismeri a tényeket. Az igazság az, hogy ő, Rosenfield, minden egyes hontalant megvizsgált, hogy nem volt-e náci; csak kevés nácinak sikerült becsempésznie magát Amerikába, viszont most a McCarran törvény alapján minden náci bejöhet. McCarran zt is szemérehányta Rosenfieldnek, hogy szerepet vállalt egy szervezetben, amely az első D. P. törvény reformjáért harcolt. Rosenfield rámutat arra, hogy ennek a szervezetnek élén nem kommunista-barátok álltak, hanem Spellman érsek, James Farley és mások. McCarran tagadja, hogy a törvény egyes nemzetek mint alacsonyrendüek ellen irányul, de nem tagadhatja, hogy a magyarok és más, állítólag alacsonyrendü népek kvótáit megnyirbálta. Megkapta a választ Foster Dulles, aki január 20- tól kezdve Eisenhower külügyminisztere lesz, azt üzente vissza Sztálinnak, hogy komolyan és a legnagyobb jóakarattal fogják megvizsgálni minden “kézzelfogható” ja•vwartt-tóif'a békt htílyre&lliutóára. A béke megerősítését szolgáló minden javaslat megvizsgálására megvan a mód: diplomáciai tárgyalás vagy az Egyesült Nemzetek fóruma előtt való megbeszélés. Más szóval: Szavakra nem vagyunk többé kiváncsiak. Találóan jegyzi meg vezércikkében a New York Times: Sztálin, hatalma csúcspontján, végre elérte azt, hogy senki e világon nem hisz a hazugságainak. Senkisem hiszi el, hogy békét akar, hiszen ugyanakkor, amikor békéről fecseg, szítja az egész kommunista világban az Amerikai-gyűlöletet. Nixon, a nagylelkű Nixon szenátor, aki a chicagói Taft-Eisenhower tumultus közepette szinte észrevétlenül alelnökjelölt s novemberben automatikusan alelnök lett, idő előtt lemondot szenátort állásáról, hogy utódjának — akit Warren californiai kormányzó nevezett ki — szenioritást biztosítson a most elsőizben megválasztott republikánus szenátorokkal szemben. Thomas H. Kuchel ez a Warren kormányzó által kinevezett szenátor. Ennek magasabb szenioritása lesz, mint a nép által megválasztott többi republikánus szenátoroknak. A szenioritás rendkívül fontos, mert a bizottságok összeállításánál magasabb polcra jut az a szenátor, akinek hosszabb a szenioritása. Minthogy Nixon pár nappal meghosszabbította Kuchel szenioritását, Kuchel fontosabb bizottsági pozíciókat fog kapni, mint oly szenátorok, akik nem Mr. Warren bizalmából, hanem százezrek szavazata alapján, százezrek bizalmából kerültek a szenátusba. Nixon január 1-i hatállyal mondott le s igy utóda, Kuchel, két napig, január 3-ig lesz a 82. kongresszus szenátora. Ez a két nap Nixon személyes ajándéka. Nagylelkű ajándék ez. Ugyanis éppen ez a két nap hiányzik a hat évi kongresszusi szolgálatból, ami Nixont arra jogosítaná fel, hogy 62 éves korától kezdve kongresszusi nyugdijat kapjon. Ilyenkor, karácsony és újév közt az újságok, valljuk meg, nem elég érdekesek. Hogy, hogy nem, az év utolsó napjaiban nem történnek érdekes események. Innen, onnan valami nagyobb arányú szerencsétlenség hire jön, a háborúban döntő eseményeket ilyenkor inkább csak terveznek a jövő évre. A lapok hasábjait megtöltik az egyházak és az egyletek jelentései ünnepi istentiszteletekről, összejövetelekről, szilveszteri mulatságokról. Mit tesz ilyenkor a reporter, akinek mestersége az, hogy események után fut — ha vannak események? Szenzációkat kitalálni már rég nem divatos, H. L. Menckennek alig akad követője. Mégis, mit lehet csinálni? A régi jó időkben a reporter a ceruzáját rágta. De most nem ceruza, hanem Írógép a szerszáma. Annak betűit nyalja fényesre? Ebben a karácsony-újévi holtszezonban — két évvel ezelőtt — egy virginiai reporternek, Jack Kilpatricknak az a szokatlan szeméje támadt, hogy utánajár egy régi, rég elfeledett bűnügynek, amelyben ő annakidején a törvényszéki tárgyalásról számolt be a New Leader napilap olvasóközönségének. Az a bűnügy ugyanis már akkor, 1944-ben, gondolkodóba ejtette. Az volt az érzése, hogy Silas Roger néger cipőpuccoló fiút ártatlanul ítélték halálra egy rendőr agyonlövése címén. A reporter, ahelyett hogy a tétlenség unalmában tétlen Írógépét puccolta volna, elkezdett nyomozni és szorgalmasan gyűjtötte az adatokat a halálra Ítélt s életfogytiglani börtönbüntetésre megkegyelmezett cipőpuccoló fiú ártatlanságának bizonyítására. Különös dolgok derültek ki. Silas Rogert az esküdtek főleg azon az alapon találták bűnösnek, mert két “lógós” katona, Charles Stevens és James Jordan, határozottan ellene vallottak. Ez a két lógós aztán meglógott és amikor a tárgyalásvezető bíró újabb kihallgatásra beidézte őket, már nyomuk sem volt a virginiai tájakon. Körözni nem lehetett őket, mert körözni csak büntette! gyanúsított személyeket lehet. Szóval a kiegészítő kérdésekre a lógósok adósok maradtak és az esküdtek mindenesetre kimondták a “bűnös!”-t. A karácsony és újév közti holtszezonban megindult privát újságírói nyomozás idővel bizonyossá tette, hogy a két lógós katona hamisan vallott: alaptalanul “bemártottak” egy embert, akinek a bűntetthez semmi köze nem volt. Most Battle virginiai kormányzó rendelkezésére kiszabadult a börtönből az ártatlanul megbélyegzett és meghurcolt cipőpuccoló fiú. (Illetőleg férfi, mert 1943 óta 31' éves lett). — Na, mit szólsz ehhez, Silas! — szólt a diadalmas reporter a börtönben férfivá érett cipőpuccolóhoz. ■I A7t Si,iV: “fn. azjE!s5,n;-ptól V.zdv. vettem, hogy majd kiderül az igazság, mihelyt jó kezekbe kerül az én ügyem. Uj ruhába öltözve hagyta el a fegyházat Silas. Azt az uj ruhát ő maga varrta a fegyház szabómühelyében, ahol napi 15 cent volt a-munkabére. Mik a jövő tervei? “Először is Newark városába repülök a húgomhoz. Ö még nem tud semmit. Na, ez nem kis meglepetés lesz neki, ha kiszól az ajtónál, hogy ki az, és én azt mondom, a Silas van itt . . , Aztán . . . aztán zenész akarok lenni, szakszofonos.” Karácsony és újév közt nem történnek érdekes dolgok? . . . MARAS VAGY NEM MARAD? Van Fleet tábornok, a Koreában harcoló haderők parancsnoka elérte az életkort, amikor nyugalomba vonulhat teljes fizetéssel. De még nem határozott, hogy penzióba megy-e vagy sem. Ez attól függ, mondta, hogy mi lesz Koreában: felemás fegyverszünetes háború vagy igazi háború. Január 20 után majd Eisenhower elnökre hárul a nagy felelősség, hogy igy vagy amúgy rendelkezzék. Ha úgy határoz, hogy a koreai háborút a mostani keretek közt kell tovább folytatni, vagyis eldöntetlenül és senkise tudja, meddig folyik tovább, akkor Van Fleet visszavonul. Ha ellenben a jövő elnök úgy határoz, hogy erőteljes offenzivát kell indítani a kommunisták ellen, akkor helyén marad. Van Fleet nézete szerint a koreai háborút csakis amerikai győzelemmel lehet befejezni; amerikai győzelem nélkül a mostani helyzet úgyszólván örökletessé válik s hatalmas amerikai haderők felesleges módon lekötve maradnak sokezer mérföjdnyire a legközelebbi amerikai támpontoktól, a Csendes-tengeri szigetektől, a Fülöp Szigetektől. Ez az, ami annyira tetszik a szovjetnek, hogy semmiáron sem engedi meg a kínai kommunistáknak a fegyverszünet megkötését. Van Fleet elgondolása szerint tavasszal hatalmas támadással előbbre kellene nyomulni a koreai félsziget legkeskenyebb részébe, Pyongyang kommunista főváros és Wonsan kikötőváros közt. Ezen a rövidebb vonalon kevesebb amerikai katonaságnak kellene aztán állnia s idővel helyettesíteni lehetne őket a most kiképzés alatt levő délkoreai katonasággal. Tűrhetetlen, Van Fleet nézete szerint, hogy a szovjet akarata folytán Amerika legjobb hadosztályai céltalan háborúságot folytassanak és folytonos veszteségeket szenvedjenek. Washingtonban úgy hiszik, hogy Van Fleet stratégiáját Eisenhower magáévá teszi és igy tavasszal döntő támadást fogunk intézni a kínai kommunisták ellen, hogy fegyverszünetre kényszeritsük őket. COX MEGHALT A kongresszus egyik legrégibb tagja, Cox georgiai délidemokrata képviselő 72 éves korában meghalt. 1925 óta volt képviselő. Roosevelt és Truman népjóléti politikája ellen kézzel-lábbal harcolt, többnyire csak kézzel. Egyizben a kongresszus üléstermében tépdesni kezdte Rogers I képviselőtársának — a hires humorista fiának — a haját. A nemrég 82 éves korában elhunyt Sabath demokrata képviselővel is volt egyszer izgalmas szócsatája, amely azzal végződött, hogy Cox hasbarugta demokrata kollégáját, aki persze nem maradt adós az inzultusért. Az affér azzal végződött, hogy Cox és Sabath kibékültek és együtt kértek bocsánatot a tisztelt Ház tekintélyének megsértéséért. AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNI The GOOD SHEPHERD is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America i Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS VOL. 31. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O., péntek. 1953 január 2 EGYES SZÁM ARA 10 CENT No. 1. SZÁM \z uj bevándorlási törvény szerzője kommunista_barátsággal gyanúsítja az ellenzéket nők januar 5-én Washingtonba jön Truman elnök és Eisennower tábornok meglatogatasára. JO PÁSZTOR KINCSES KÉPES KALENDÁRIUMA az 1953-ik esztendőre tele erdekfeszito, ismeretterjesztő, szórakoztató olvasmányokkal — az év jelentős eseményeit ábrázoló képekkel. A naptár szétküldését már megkezdtük és hamarosan minden előfizetőnknek asztalán lesz. A JÓ PÁSZTOR NAPTÁRÁNAK ÁRA 1 DOLLAR Tapasztalás szerint sokan vannak előfizetőink közt, akik a maguk naptárán kívül még egy vagy több példányt megrendelnek, hogy azzal rokonaikat, barátaikat, jószomszédaikat megajándékozhassák. Ezeknek a tisztelt előfizetőinknek szives figyelmébe ajánljuk, hogy ebben az évben is az előállítási költségek hihetetlen magassága miatt csak korlátolt számú naptárt nyomtattunk, igy hát ajánlatos, hogy a külön példányokat minél hamarabb rendeljék meg, vagy a Jó Pásztor helyi képviselőjénél, vagy közvetlenül a kiadóhivatalban: 1736 East 22 Street Cleveland 14, Ohio
