A Jó Pásztor, 1952. november-december (30. évfolyam, 46-52. szám)

1952-12-26 / 52. szám

A FEJEDELEM \TJTY A TÖRTÉNELMI I I 1 I I IVA warn KEMÉNY mm I IRTA: BOROSS VILMOS | Békés magához intett© azt a katonát, aki azt mondotta volt, hogy tudja azt a helyet, ahol a patak föld alatt folyik. A katona nagyon szomorú volt. — Kegyelmes ur, — szólt bánatosan, — igen nagy sze­rencsétől estem el, ő fensége, a fejedelem váratlanul megje­lent. — Veszteségedért kárpótolni foglak, —- viszonzá Békés. — Csak leányomat találjuk meg. — Bocsánat, de kegyelmes ur ... — Nem olyan gazdag, mint a török császár, — szólt Bé­kés a katona gondolatát eltalálva. — Érdd be kevesebbel s vigasztald magad azzal, hogy a hazának tettél szolgálatot. Én egészen megkönnyebbültnek érzem magamat, mióta a szultánt a fejedelemnek átadtam. Világraszóló dicsőség há­ramlik a szultán elfogatásától Erdélyre s e dicsőségtől is meg­mentettem volna hazámat, ha Szülejmánt szabadon eresztem. Azután szótlanul lovagoltak egymás mellett. Jó órába tartott, mig a katona a patak közelébe vezette a várurat. — Én most itt leszállók lovamról s keresek egy szakadé­kot, melyen át a földalatti patakhoz juthatunk. Hallja ke­gyelmes ur azt a zúgást? ... — Hallom. — Nos, ott a Zugó! — Mi az? — Ott ömlik a patak föld alá. — Jártál már a földalatti pataknál? — Jártam s biztosan oda vezetem kegyelmedet. — Siess. A katona leszállóit a lováról. Lovát egy tölgyfához kö­tötte s gyalog bement az erdő sűrűjébe. A barlanghoz vezető szakadékok egyikét kereste. Sűrű bokrok, cserjék és egymásba fonódott falombok mögött talált is egy ilyen bejáratot. Csakhogy ez nagyon messzire esett a Zugótól s azon a tá­jon egészen sötét volt a patak földalatti útja. Amint a barlang nyílásába lépett, valaki hirtelen torkon ragadta és tőrt emelt a melle fölé. — Kutya magyar! — kiáltott fogait csikorgatva. — Visz­­sza! Vissza! A katona meghökkent. Kardja után markolászott, de támadója úgy fogta, hogy nem tudott a kardmarkolatához nyúlni. — Szép leány kellene, mi ? — sziszegte a cserkesz. A támadó ugyanis Acsev, a szultán hüteten cserkesze volt. — Te raboltad el? — kérdezte a katona s iparkodva kiszabadulni a cserkesz körmei közül. — Meg ne moccani, mert le szúrlak! — rivalt rá a cser­kesz. — Nem a leányért jöttem! — lihegte a katona. ____— Hazudsz! .............. . — Nem hazudom! — Miért jöttél hát? Mit kersel itt, ahova csak bűnös em­ber rejtőzik? A katona kétségbeesett helyzetében nagyot gondolt. —• Eressz el és megmondom, — szólt a cserkeszhez. — Eleresztelek, de amint kezed megmozdul, leszúrlak. — Nem fog megmozdulni. — Te bánod meg, ha másképen cselekszel. A cserkesz elbocsátotta a katona nyakát. — Hallgass ide kezdte a katona. — Beszélj. — Ugylátom, te a török császár udvari tisztje vagy. — Az voltam, megszöktem. Most rabló vagyok, rabló le­szek. ölni, gyilkolni fogok. — Annyira haragszol? — Haragszom. — Kire? — Az egész világra! — Talán nem szeret az, akit elraboltál? — Kutya ne mond ezt, mert megöllek! — Nem is a leányról akarok én beszélni. Hanem. — Nyögd ki már! — A szultánt elfogták! A cserkész szája pillanatra nyitva maradt s úgy bámult a katonára. — Lehetetlen! — szólt kis vártatva, midőn első megle­petéséből magához tért. — Pedig az úgy van. — És most? — A fejedelem félköttetni akarja. — Kutya magyar! Kutya fejedelem! — szil fozódott a cserkész. I — De itt vagyok én ... — És? ... És? ... kérdezte a cserkesz türelmetlenül. — Nem engedem. — Ki vagy te ? — Senki. Közönséges zsoldos. — Te őrized a dicsőséges szultánt? Az én felséges ura­mat? — ühüm. — És megszökteted? — ühüm. A cserkesz előbb homlokához csapott, azután kezébe fog­ta a katona jobbját ésagyot ütött bele. — Nem vagy kutya magyar! Becsületes magyar vagy! Testvér vagy! Szeretlek! — kiáltott lelkesedéssel. — A szultán ő felségének keresek itt buvó helyet addig, mig tovább vihetem innen. — Derék magyar vagy! Becsületes magyar vagy! — haj­togatta egyre a cserkesz. — Van itt hely, pompás hely nagy­szerű hely! Mikor hozod? — Ma éjszaka ? — Kapsz pénzt? — Sokat, nagyon sokat! — Hé, testvér! — Mi az? — Segíts rajtam. — Miben segítsek? — Gazember vagyok. — Erről nem tehetek. — Megcsaltam a nagy szultánt. — Kérleld meg. — Oh a hatalmas szultán mindent tud, csak megbocsáta­ni nem. Az első szultánáját elraboltam, a szultán nem szeret, a szultána sem szeret, muszáj rablóvá lennem, muszáj, muszáj ! — Hol az a leány? — Itt. ‘ — Hol? — A barlangban. Megkötöztem! Most megvertem. Meg­vertem. — Ne őrjöngjél, te bolond! — Segíts hát. — Hogyan! — Mondd a hatalmas szultánnak, hogy én is segítettem őt megmenteni. Mondd, itt én csinálom neki a helyet, a szultánát nem bántottam, övé lehet egészen az övé lehet. — A leányt megkötözted? Kegyetlen ember és még azt akarnád, hogy szeressen? — Nálunk igy szokás, ütéssel kényszerítik az asszonyt... — Vezess a leányhoz, oldjuk fel kötelékeit és én kimen­telek a szultán előtt. — Azt mondod, hogy együtt szöktetjük? — Azt mondom igen, csak jer, siessünk a leányhoz. — Igazat beszélsz? — kérdezte a cserkesz gyanakodva. — Igazat. — Add ide a kardodat, a sötétben leszúrhatsz. Nem hi­szek én a magyarnak. — Nessze! — szólt a katona és habozás nélkül átadta kardját. A csizmaszárában ugyanis jókora bicska volt beszúrva s neki ez is elegendő fegyverül szolgált. A cserkesz hóna alá vette a katona kardját és befordult a barlangba. A katona tapogatózva lépdelt utána. -— HUSZADIK FEJEZET Földalatti tündérkastély Ama véres éjszaka után, melyen a török tábor a hegyek közé menekült, János Zsigmond Fogarasnak vette útját. A fogarasi erdőbe iparkodott havá különben is menni akart. Amerre ment, mindenütt találkozott menekülő és bujdo­só törökökkel. Többel szóba is ereszkedett. Részvéttel tudakozódott sorsuk felől, s a törökök, mivel szegény jobbágynak nézték, nem bántották, sőt segélyt és út­baigazítást kértek tőle. János Zsigmond készséggel megadta azt, amit tőle kér­tek és ballogott tovább. Az éji fáradalmak megviselték őt is. Midőn kiért Gyulafehérvár alul, mindőn a csatatér jóval mögötte volt, egy kis erdőcske szélén, a bokrok és cserjék kö­zött meghúzta magát, lefeküdt a száraz gyepre és elaludt. Néhány órát alhatott. Midőn felébredt, sápadt arcú nő ült mellette. Vonásai előkelőek, mozdulatai kimértek, ruházata azon­ban a gyulafehérvári parasztasszonyoké volt. Mintegy harminckét éves lehetett. (Folytatjuk) KARÁCSONY KOREÁBAN... Copr. 1952, King Features Syndicate. Inc, PAGE 7. OLDAL Külföldiek jelentkezési kötelessége Kivétel nélkül minden nem-polgár amerikai lakosnak jelentkeznie kell januárban Minden külföldi állampolgár, aki január elsején az országban tartózkodik, köteles címét a Be­vándorlási Hivatallal (Commis­sioner of Immigration and Na­turalization) január hónap fo­lyamán közölni. Azok a külföl­diek, akik január elsején ideig­lenesen távol vannak, megérke­zésük után 10 napon belül köte­lesek ezt pótolni. Az uj bevándorlási törvény (Immigration and Nationality Act) rendelkezik igy, amely december 24-én lép életbe. A törvény hatálya előtt az ideig­lenes tartózkodásra beenge­dett külföldiek nem voltak kö­telesek címüket bejelenteni. Ez most megváltozott és min­den idegennek — tekintet nél­kül arra, hogy ideiglenesen vagy állandóan tartózkodik itt — jelentkeznie kell. A jelent­kezési határidőt is meghosz­­szabbitották január 1-től 31- ig. (Január 1-10 helyett). A törvényszegők büntetése súlyosabb lett. A külföldi ál­lampolgár, szülei, vagy gyám­ja, aki szándékosan mulasztja el a határidőt, pénzbüntetéssel, elzárással és deportálással sújtható. A cimbejelentés módja igen egyszerű. Január hónap folyamán men­jünk el bármely postahivatal­hoz, vagy a bevándorlási hiva­tal fiókjához és kérjünk cím­be jelentő lapot (Alien Address Report Card — Form 1-53). Ol­vassuk el a kártya hátlapján levő utasításokat és feleljünk a kérdésekre ezeknek megfelelő­en. Ha nem értjük az utasítá­sokat, kérjünk felvilágosítást a postai alkalmazottól, vagy a Bevándorlási Hivataltól. A gondosan kiállított bejelen­tőlapot bármely postahivatal­hoz vagy Bevándorlási Hiva­talhoz vigyük el és adjuk át a jelenlévő hivatalnoknak sze­mélyesen. A kártyát nem sza­bad postán elküldeni. Illegális bevándorlás Kanadába és Kanadából INNEN-ONNAN Jakab András % a Jó Pásztor utazó képviselője 234 Wilson SÍ., Johnstown, Pa. Tel.: 37-8395 Apa és fia közös képkiállitása NEW YORK — Connecticut magyar származású festőművé­szei: Dohános István (Westport) és fia Pál, most nyitották meg kiállításukat a manhattani Wel­­lons Gallery termeiben. A leg­nagyobb amerikai napilapok lel­kesen számolnak be a két Do­hános közös kiállításáról. Pálkovács Béla a légierő mérnöke meghalt DAYTON, O. — A kegyet­len halál mélységes gyászba borította a Pálkovács családot. Elhunyt Pálkovács Béla, az amerikai hadsereg légi osztá­lyának repülési mérnöke, aki kitűnő katonai karriért futott A Kanadába történő nem-en­gedélyezett bevándorlásban el­marasztalt személyek segítőtár­sait, felbujtóit a törvény szigo­ra sújtja . A büntető rendelkezést, öt év­re terjedhető börtönbüntetés $5,000 maximális birság, a janu­ár elsejével életbelépő uj Be­vándorlási Törvény szabályoz­za. A bevándorlásügyi tisztvise­lők büntetési eljárásával a tör­vénynek külön fejezete foglal­kozik. Ennek szükségessége ak­kor merült fel, mikor beigazo­lódott, hogy a montreali, római és karlsruhei kanadai gevándor­­lásügyi közegek közreműködé­sével az elmúlt esztendőben MICHIGAN ÁLLAMI ésTOLFDOI Ezüstlakodalom DETROIT. — Száraz Antal és neje, Pajtás Ilonka nemrég ünnepelték meg házasságuk 25-ik évfordulóját. 1927 októ­ber 3ö-án a kanadai Windsor városban esküdtek egymásnak hűséget, a Szent Péter temp­lomban. Az esketési szertar­tást néhai Msgr. Nagy Dezső, akkori fiinti plébános végezte. Most az ezüstlakodalmi szer­tartás, a fogadalom megújítá­sa, a hálaadó szentmise Ft. Gernát János plébános szolgá­latával a detroiti Szent János templomban ment végbe. Tanuk voltak a fogadalom megújításánál: Hevesi Ferenc és neje, tiszteletbeli tanuk: Szőlőssy K. János és neje, Po­­povits Antal és neje és Szop­­kó János és neje. Halálra égett asszony DETROIT. — Id. Varga Ist­vánná, Hollós Anna, december 16-án a gáz főzőkályhán enni­valót akart melegíteni magá­nak. Ruhája a nyílt gázláng­hoz ért, meggyulladt és csak­hamar egész ruhája lángokban állt. Kirohant az udvarba és segítségért kiáltozott. Egyik szomszédja segítségére sietett, letépte ruháit, és rendőrt hi­vott, de addigra az asszony ar­ca, karjai és háta súlyosan ösz- Szeégett. A rendőrök azonnal beszállították a Receiving kór­házba, de ott már nem tudtak rajta segíteni és másnap, 58 éves korában meghalt. Az elhunyt Hővej község­ben, Sopron megyében szüle­tett. 39 év előtt jött az Egye­sült Államokba és állandóan Detroitban lakott. Gyászolják: férje id. Varga István, gyermekei: Ilonka és férje, Barton István és család­ja, István és családja, 3 unoká­ja. 200-300 tiltott beutazás történt. A becsempészettek egyrészét visszatoloncolták, a többiek ön­ként visszatértek hazájukba. Az Egyesült Államokban ugyanakkor aggodalmaskódnak, hogy a Kanadába jött uj beván­dorlók egy része engedély nél­kül most az Egyesült Államok­ba törekszik. Kanadai hivatalos köröknek nagyobbszabásu til­tott bevándorlásról Kanadából az Egyesült Államokba nincsen tudomásuk. Ezzel szemben az amerikai hatóságok a Kanadá­ból az Egyesült Államokba tör­ténő évi illegális bevándorlás számát 25,000-re teszik. A U. S. hatóságok megállapí­tása szerint kitünően szervezett embercsempész bandák segítsé­gével jut a legtöbb ujkanadás az Egyesült Államokba. Ingyen rádiót javasolnak Kanadában A kormány által kivetett évi $2.50 rádió engedély dijának felfüggesztését javasolja Schneider, ontáriói országgyű­lési képviselő. A Canadian Broadcasting Corporation fen­­tartásához szükséges pénzt a kincstár fedezné Schneider ja­vaslata értelmében. A képviselő szerint jelenleg már a kanadaiak 90%-kának van rádiója és igy az engedély­dijat el kellene törölni és a szükséges összeget általános adózás utján előteremteni. A múlt évi engedély-dijakból a kormány $6,000,000-t szedett be. Előnyösebb lenne ezt az összeget adóztatás utján bizto­sítani. meg a második világháború alatt. Szülei, a Main Cafe tu­lajdonosai, a legszebb teme­tést adták egyetlen fiuknak. Magetti Géza kegyeletes szol­gálatot nyújtott. A református egyház lelkipásztora, Nt. Ham­za végezte a gyászszertartást. Az elhunyt érdemes magyar if­jút óriási részvét kisérte utolsó útjára. V Hírek Pittsburgh és környékéről TÓTH J. JÁNOS, a Jó Pásztor Pittsburgh és vidéki irodavezetője, 75 Oust St., P. O. B. 5589. Tel: HA 1-2760,Pittsburgh, Pa. HOFFMAN AGENCY Hoffman Elemér ingatlan­­forgalmi és biztosítási irodáját előszeretettel keresik fel Pitts­burgh és Homestead magyar­jai, mert ott megbízható és elő­zékeny szolgálatban részesül­nek. Életbiztosítási ügyekben Tusai Mihály, az Amerikai Ma­gyar Református Egyesület pittsburghi szervezője kész­séggel áll a magyarok rendel­kezésére. KI TUD RÓLUK? Gosztonyi Ádám irót keresi Miklós Faragó, 6 Bograshov, Tel Aviv, Israel. REZERVÁLJON ÁLTALUNK! REPÜLŐ-JEGYEKET — HAJÓ — HOTEL — TÁRSASUTAZÁS Bevándorlási ügyek, Pénzküldés, Utazási engedélyek, Okmányok, Iratok, Közjegyzői ügyek gyors, pontos elintézése. — Night Club Rezervációk. Forduljon hozzánk bizalommal, bármi ügyben szolgálatára állunk. Színház jegyek. — Sport események. Community Service Bureau 182 Hamilton Street New Brunswick, N. J. CHARTER 7-4964 Telefon: CHARTER 9-3751 MERBACH PÁL tulajdonos Hivatalos órák: Reggel 9-től d. u. 5-ig. — Este 7-től 9-ig. Szombat d. e. 9-1-ig. PEARL BEDDING MFG. CO. JAKAB ISTVÁN ÉS TESTVÉREI KÉT GYÖNYÖRŰ TEMETKEZÉSI OTTHONA 11713 BUCKEYE RD., 8923 BUCKEYE RD. Tel: WAshington 1-4421—TehCEdar 1-0384 Az elhunytakat a legszebben, a gyászoló csa­ládok teljes megelégedésére ravatalozzuk fel. OTTHONAINK TELJESEN DÍJMENTESEK A JÓ PÁSZTOR mik Üsztök István lapképviseco 1053 Goddard, Wyandotte, Mich. AV 2-3979 MINDEN ágynemű szakértő átalakítása a kü­lönlegességünk. — A gyárból az ön otthonába. Nincs közvetítő haszon. Matracok, box springek és ágyneműk 2611 West 25th St. PR 1-3197 Cleveland, Ohio

Next

/
Oldalképek
Tartalom