A Jó Pásztor, 1952. november-december (30. évfolyam, 46-52. szám)

1952-12-26 / 52. szám

A JÓ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL LÁCSONYI LÁTOMÁS Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ Fénylik már a Csillag a távol Keléten: Szunnyadó álmából felébred Betlehem. Jászolban szendereg az isteni gyermek, kit jámbor pásztorok nyomban felismernek. Három Királyok is jönnek hódolásra, Fiuisíen előtt térdreborulásra. A pásztorok ajkán zsoltárok zengenek, velük énekel az égi angyalsereg. . Szűz Mária arcán az égi dicsfény ragyog — fényesebbek lesznek tőle a csillagok. De mig Betlehemben az Urat dicsérik, Magyarország teste száz uj sebből vérzik. Szentkarácsony éjjel temetőben járunk: magyar temetőben feltámadást várunk. Leikeink oltárán gyulnak fel a fények, hiszen a szellemek siron túl is élnek. Akármilyen árvák, nyomorultak lettünk: szellemek az Égben őrködnek felettünk. Leszáll Kossuth lelke, hogy rajtunk virrasszon; el jő őrző Anyák: Hungária Asszony. Zsarnokság a magyart hiába temeti: ránk tekint az égből a Szent Názáreti. Szentkarácsony éjjel szent látomást Írok: Magyar Temetőben megnyílnak a sorok. Hailga ... sírok mélyén mozgolódás támad s alakot ölt lassan a sok vérző bánat. “Ki *. szellemalak?” — egy titkos hang kérdi s nagy kriptasirjából Kossuth Lajos lép ki. Halleluját zengnek láthatatlan lantok, köröskörül szintén felnyílnak a hantok. Szelíemjárás támad, ébrednek a holtak, akik egykor Kossuth katonái voltak. Áll a szellemdandár, mint százéve hajdan s szemlét tart most Kossuth tépett diszmagyarban. “Szellemtest''éreim: égi jelre várok s ha indul a sereg, én élére állok!” “Szentkarácsony éjjel Istent arra kérem: Hazám szabadságát engedje remélnem. Történelem mélyén szunnyad a zsarátnok: Szent karácsony éjjel szent sugalmat várok. Sug&lmát a- Égnek, intelmét az Urnák; lelkemben lassanként látomások gyulnak. Fordulását látom kulcsnak a nagy zárban, Hungária Asszony: látlak gyászruhádban. Lépj közelebb hozzám; gyűljön fel bus arcod; vívjuk egyesülten a szent magyar harcot.” Hungária Asszony szeméből könny pereg s a magyar föld szive könnyétől megremeg. Hungária Asszony lelke búval teli; két szomorú szemét Kossuthra emeli. “Szent karácsony éjjel jobban fáj a fájás, de kárpótol érte most a viszontlátás. Isten hozott, Kossuth, magyarok reménye: lelkedtől felfénylik sorsuk sötét éje. Szent karácsony napján vártam szellemlépted, hogy ünnepeljem meg mosthát visszatérted? Hisz, mi virágnak fény, szin, illat és harmat Te jelented, Kossuth, mindezt a magyarnak. Mikor zengjük újra: “Kossuth az üzente... feltámad mégegyszer dicső regimentje!” Kossuth szellemkarját most Ég felé tárja s ily szavak tódulnak szellemajakára: “Bár balsors a magyart ezer éve tépte, de ilyen tiprott sors még sohasem érte. Szivem fájdalomtól vérzik, lelkem reszket, mert lelkemben hordom a magyar keresztet. Szentkarácsony éjjel Földre szállt az eszme: jaj, ha a magyar sors mégis éjbe veszne ... Lelkemben zug, őről a nagy bánatmalom: újra Égre sikolt a magyar fájdalom. Hungária Asszony: nézz messze előre: mondj egy szent látomást a magyar jövőre!” Hungária Asszony két szemét lehunyja s lelkét a jövendők ködeibe fúrja: “. .. Látom látomását a tiprott magyarnak; látom zöldülését a zörgő avarnak. Hallom hangját hegynek, völgynek és rónának; hallom halk folyását a homokórának. Látom tovatűnni a nagy életvászont; látok még sok magyar fekete karácsonyt, örömök, bánatok ... újabb tipratások ... küzdelem, viadal... véres sodrások. Hull a könny ... hull a vér... és zokog a fájás: mégis ebből lesz majd a magyar megváltás!” Kossuth szellemarca életszinre derül s lelke az ihlettől lángolni kezd belül. _ ... Szentkarácsony éjjel komor villámlások — valóra válnak majd a szent látomások. Látom sorsunk írva a nagy runás könyvben: újjászületünk majd könnyben, vérőzőnben. Küzdés, bánat, remény folyjanak hát össze, hogy a magyar lelkét tisztára fürössze. Hallottam jólásod, Hungária Asszony: visszatér majd lelkem, hogy véled virrasszon. Látom messze-messze, túl a földi rácson: lesz még egyszer boldog Szent Magyar Karácsony! VÖRÖS FÁK A moszkvai rádió óriási szen­zációt jelent Kazaksztán ázsiai szovjet tartományból: A ka­zaksztáni mezőgazdasági állo­máson feltalálták a módját, ho­gyan lehet a fők növését meg­gyorsítani. Fiatal fák rostjaiból kivonatot csinálnak, azt beolt­ják a fákba s ezek — akár hi­szik, akár nem — háromszor olyan gyorsan nőnek, mint az­előtt! Felbuzdulva ezen a sike­ren, most kísérleteznek gyü­mölcsbokrok növésének gyorsí­tásával. Aztán, ha ez i$ sikerül, Kazaksztánb^n és a szovjet új­ságokban és rádiókban évente tizenkétszer lesz aratás. Doktor az őserdőben Dr. Herbert Charles Clark az egyetlen fehér orvos, aki gyógyítani tudja a délamerikai ős­erdők vad indiánjait A napokban egy kis hir kö­zölte, hogy Dr. Herbert Charles Clark, a panamai Gorgas La­boratorium és kísérleti állo­más vezetője 75. születésnap­ja után nyugalomba vonulni készül. Az esemény orvosi kö­rökben meghitt és bennsőséges házi ünnepélynek számit. Van­nak orvosok, akiknek munkája nem kerül a nyilvánosság elé, de a szakma tiszteli őket és is­meri munkájukat. Nem a nagy felfedezések dicsőséges hősei ők, hanem a hivatás névtelen, fehérköpenyes közkatonái. So­ha lelkesebb, odaadóbb műve­lője ennek a hivatásnak nem volt, mint Dr. Clark, az “őser­dő doktora,” ahogy kartársai is­merik. A fehér varázsló Egy orvosi folyóirat a minap leírta a jelenetet, amikor Dr. Clark megjelenik a panamai őserdőben. Már napokkal előbb hire jár az őserdőben, hogy jön a “fehér varázsló”. Kiváncsi szempárak százai le­sik izgatottan, amint a fatörzs­ből kivájt csónak, amelyet két izmos bennszülött hajt előre hosszú evezőkkel, küzdödik a folyó erős sodrával. A csónak végében ül egy kicsi ember, gyűrött fehér ruhában, körü­lötte ládák és táskák. A csó­nak végül partot ér és a kis fe­hér ember kiugrik belőle. Arkis embert körültáncolják a bennszülöttek, a gyerekek beléje csimpaszkodnak és az egész jelenetnek valami ünne­pélyes vásári hangulata van. A fehér ember úgy mozog ebben a furcsa környezetben, mintha otthon lenne. Megpaskolja az asszonyok gömbölyűbb részét, a levegőbe dobálja a gyereke­ket, akik visonganak, azután gratulál a férfiaknak, hogy milyen szépen szaporodott a törzs, mióta utoljára látta őket. Miután a fogadtatás lezajlott, a doktor munkához lát. Kezelés az őserdőben A doktor azután előveszi egy viharvert táskából szerszámait, ampulláit és sátorvászonnal le­takart asztalon elhelyezni őket. A bennszülöttek egyes so­rokban elébe járulnak. A dok­tor átszurja fülcimpájukat, vérmintát vesz belőlük. Az­után megvizsgálja a vérmintá­kat és ahol maláriát lát — a malária bacillusa főleg a fül­cimpában koncentrálódik -— visszahívja annak hordozóját és orvossággal látja el. Mielőtt még a nap lenyugszik, a doktor visszaszáll a fatörzsből kivájt csónakba és folytatja útját a gőzölgő, mocsaras őserdei fo­lyamon. A doktorra minden lépésnél veszélyek leselkednek, de ő úgy viselkedik, mintha nem tudna róla. A mocsár tele van halálos mikrobákkal. Minden élőlény valamely fertőzőbeteg­ség hordozója lehet —a fákon csicsergő majmok, a madarak, a csúszómászók, még a növé­nyek is. A folyóban alligátorok és krokodilusok leselkednek. És azt sem lehet tudni, mikor süvít elő egy mérgezett nyíl a folyondárokkal átszőtt fák kö­zül. Az utóbbi években ez nem fordult elő, de Dr. Clark gyak­ran forgott életveszélyben a bennszülöttek részéről, amikor 40 év előtt elkezdte munkáját az őserdőben. Az őserdő mint laboratórium Dr. Clark munkája a század elején kezdődött, amikor Ame­rika megkezdte a harcot a kon­tinens fenyegető ragályos be­tegségei, elsősorban a sárgaláz és malária ellen. Dr. Clark, a fiatal orvos azon a véleményen volt, hogy az őserdő a legna­gyobb laboratórium a világon egy orvos részére, aki a ragá­lyokat akarja tanulmányozni. Személyesen járta be Dél- és Középamerikai őserdőit, gyűjti ve és vizsgálva az állatokat, amelyekről feltételezte, hogy valamely ragály hordozói le­hetnek. Végül is Panamára | koncentrálta munkáját. ' Panamában a csatorna meg­építése óta számos amerikai vállalat telepedett meg, olaj­finomítók, bányatársaságok, vegyigyárak, stb. Mindegyik értékes munkát végzett a köz­egészség terén. Utakat építet­tek, mocsarakat szárítottak fel, kórházakat, iskolákat építet­tek. Természetesen, munkájuk csak aránylag szűk területre szorítkozott. A£ őserdő szélén képesek voltak valamennyire civilizált állapotokat teremteni. Sok bennszülött kijött az őser­dőből és az amerikai vállala­toknak dolgozott. A bennszü­lötteket, amikor járvány dü­höngött soraikban, nem volt túl nehéz rávenni arra, hogy be­vegyék a gyógyszert, amit a doktor adott, de amikor a dok­tor távozott közülük, nem tar­tották fenn a szabályos adago­lást. A fehér varázslónak te­hát ügyes trükkhöz kellett fo­lyamodnia. A rózsaszín pirulák Abban az időben általános népszerűségnek örvendtek Pa­namában kis rózsaszínű piru­lák, amelyeknek az volt a hí­rük, hogy fokozzák a nők ter­mékenységét és a férfiakat “férfiasabbá” teszik. Valami csaló hozta forgalomba a piru­lákat, de tény, hogy a benn­szülöttek az alkohol után ezek­re a pirulákra költötték a leg­több pénzüket. Dr. Clark felkérte az egyik gyárat, hogy készítsen ugyan­olyan alakú és szinü pirulákat. Ezeknek a piruláknak tartal­ma azonban vas, chinin és strichnin volt. A benszülöttek mohón fogyasztották őket és mindig többet kértek. A járvá­nyok terjedése csökkent. Dr. Clark ilyen és hasonló eszkö­zökkel végzett áldásos mun­kát a járványok megfékezése terén. Ha ma Panama arány­lag mentes a járványoktól, az jórészt Dr.„Qljj^gjunkájának köszönhető. A kis ember ismer­te a benszülöttek lélektanát és mindig talált módot arra, hogy módszereit átvigye a gyakor­latba. Az orvos élete az őserdőben Dr. Clark tűrőképessége az őserdőben bámulatos. Kevés fehér ember lenne képes elvi­selni — még fiatalabb embe­rek is — az őserdei életmódot, a kényelem és szokott higénia hiányát, a fárasztó utakat, a fertőzés állandó veszedelmét. És ismeretei az őserdei járvá­nyok és lázak terén példátlan. 1949-ben, a háború után egy ismeretlen ragály ütötte fel fe­... hogy Amerika legveszedel­mesebb mérgeskigyója a gyé­­mánthátu csörgőkígyó. ... hogy az Amerikában gyár­tott gazolin 89 százalékát az au­tomobilokban használják el. ... hogy a nemez kalapon tá­madt foltokat sokszór könnyen ki lehet tisztítani úgy, hogy ita­tóspapírral dörzsöljük. ... hogy a hires ferde torony Pisa olaszországi városban már 800 év óta ferde, azóta még csak ferdébb lett, de beomlásától még ma sem kell tartani. ...hogy a nők jobban bírják a forróságot, mint férfiak-' for­róbban tudják lenyelni az italt, forró evőeszközök nem okoznak nekik fájást. ... hogy az oroszlán fogság­ban tovább él, mint a szabad­ságban. Világ oroszlánjai egye­süljetek a Kremlin falai közt! ... hogy az Egyesült Államok­ban 158 millió ujamerikás él. Az őslakók (indiánok) száma 435,000. ... hogy a hivatalos statiszti­ka szerint az átlagos amerikai — ennek az újságnak olvasója is a múlt évben 148 font húst evett meg. ... hogy nem a narancs, ha­nem a gyapot California fő ter­méke. jét Panamában. Az orvosok sárgaláznak minősítették és mikroszkóp alatt csakugyan annak látszott. A kongresszus félve, hogy a sárgaláz átter­jedhet az Egyesült Államokra, sietve megszavazott 600,000 dollárt az ellene való harcra. A panamai kormány 100,000 dollárral megtoldotta az össze­get. A sárgaláz ismert hordo­zója azonban egy szunyogfaj­­ta, mely nincsen Panamában. Dr. Clark valóságos nyomozást indított az őserdőben. Nyomon követve a fertőzést, észrevette, hogy kis majmok a hordozói Panamában. A majmokat kö­vetve, eljutott Mexicoba és ott felfedezte, hogy egy másik szu­­nyogfajta tanyázik ott korhadt fák odvábán. . A szúnyogok megfertőzik a majmokat, me­lyek tovább viszik a betegsé­get Panamába. Egy bizonyos területen kiirtották az odvas fákat, megszüntették a szú­nyogok tenyészterületét és a járvány nyomban enyhült. Dr. Clark úgy érzi, hogy megharcolta harcát az embe­riség érdekében. Ha visszavo­nul, munkája hiányozni fog az őserdőben, azon a területen, ahol a legnagyobb ösvényt vágta. A tudás és gyógyulás irját vitte el a tudatlanság és szenvedés birodalmába. M1 s-JlIlhoxika A szőr és a bőr Warren Austinnak, az Egye­sült Államok UN delegátusá­nak, azt akarta az egyik francia diplomata bebizonyítani, hogy az Egyesült államok adófizetői­nek kissé mélyebbre kellene a zsebébe nyúlnia, hogy az ó-vilá­got gyorsabban lehessen fel­fegyverezni. Az amerikai diplomata hom­lokát összeráncolva hallgatta francia kollégájának az előadá­sát, majd igy válaszolt: — Well, lehet, hogy önnek a saját szempontjából igaza van, de szíveskedjék tekintetbe ven­ni, hogy egy bárányt ugyan minden évben meg lehet nyírni, de a bőrét lehúzni csak egyszer lehet. Macska a kutyaversenyen Az angliai Hertfordshire bíró­sága négy-négy havi elzárásra ítélt két férfit, fogadási csalás címén, melyet azzal követtek el, hogy egy kutyafutóverseny eredményét azáltal akarták a javukra befolyásolni, hogy a versenypályára egy macskát dobtak . * Az idősebb és a fiatalabb Weizman, az elhunyt israeli államelnök három héttel halála előtt humorral teli, biztató leve­let kapott Winston Churchill angol miniszterelnöktől. “Ön rossz egészségről panasz­kodik— irta Churchill. — Vi­gasztalásul közlöm önnel, hogy én is alig állok már a lábamon, pedig három nappal fiatalabb vagyok önnél. Nincs tehát oka panaszkodnia.” Vizet kértek a bárban Az egyik római bárban há­rom vendég jelent meg és vizet rendeltek. A mixer azonnal a rendőrsé­get hívta telefonon, mely rövi­desen meg is jelent és a vízre A bankba visszük a megspórolt pénzt? Puerto Ricoban ez más­képp van. Ott a bank jön a pénzért. A Banco Popular (Népbank) irodahelyisége egy autóbusz, amely sorra felekeresi a falvak ta­karékos népét és az országúton bonyolítja le az üzletet: betéteket átvesz vagy kifizet. Húsz ilyen, kerekeken járó bank- autóbusz fogja lebonyolítani, kétszer heienkint, ezt a modern stilusu üzleti forgalmat. AZ ASSZONY ‘KORONÁJA’ Az asszony legfőbb ékessége és minden tudásának fő “Koro­nája a HÁZIASSÁG, a SÜTÉS­FŐZÉS művészete, a HÁZTAR­TÁS vezetése és a BOLDOG OTTHON megteremtése; még a mai modern időkben is, amikor uj és újabb foglalkozási és ke­nyérkereseti ág merül fel sok családi otthonban, — mondja a “PAULA NÉNI SZAKÁCS­­KÖNYVE” szerzője. Egy NŐ sem vállalhat na­gyobb, fontosabb és szentebb hi-Misek Béláné, Mathilda Paula vatást. Ennek a hivatásnak Ő az éltető lelke. Tőle függ jórészben a család élete, egészsége, boldog­sága, boldogulása és főleg a BOLDOG OTTHON megterem­tése, amely nyugalmat, áldott pihenést, lelki békét és megelé­gedést ad a nehéz testi és lelki fáradalmak után. Az intelligens, értelmes és gondolkodó asszony mindenna­pi háztartásában nemcsak nagy komoly munkát, fáradtságot és vesződséget lát, hanem gyö­nyört, szépséget és sok örömet is. Benne látja azt a nemes hi­vatást, amelyet szent esküvel fogadott, amikor ASSZONYI névvel megajándékozták és a­­mely hivatásnak Ő a központja és vezetője. Ezt a hivatást az igazi asszony szeretettel, oda­adással és kitartással végzi, ha családja életét szivén hordja. Az ilyen értelmes asszony tudja jól, hogy a jól vezetett konyhájából indul ki a tökéle­tes családi boldogság, a béke és harmónia, amely az emberiség egyedüli kincse, gazdagnak sze­génynek egyaránt. A magyar asszony mindenkor szomjazó bárvendégeket elszál­lította. Kitűnt, hogy egy elme­gyógyintézet ápoltjai voltak, ahonnan aznap szöktek meg. — Eddig még nem fordult elő, hogy valaki vizet rendelt volna nálam — mondta a bár­mixer. — Mindjárt gondoltam, csak bolond lehet az, aki a mi bárunkban vizet akar inni. jó feleség, jó anya és kitűnő gazdasszony, tudja, hogy milyen fontos szerepe van kis családi körében az ő sütés-főzés tudo­mányának, illetve a helyesen megválogatott, jól elkészített ételekkel való táplálkozásnak. Tudja, hogy a jól táplált ember egészséges és boldog. Azt is tud­ja, hogy a jól vezetett konyha is művészi magasságokba emel­kedhet, ha az asszony szivvel­­kedwel és ízléssel süt-főz a konyháján. Úgy fűszerezni ételt, hogy az jellemzően kitűnő izt kapjon, ez a szakácsmüvészet titka. És ezt még a legnagyobb gonddal összeállított s z a k á cskönyvből sem lehet megtanulni . . . gya­korlat nélkül. Csak az főzhet igazán jól, aki már ismeri a fő­zés anyagát, mennyiségileg is tud vele bánni és helyes meg­ítéléssel képes különbséget ten­ni az ételek ize között. Ahhoz pedig, hogy valaki mindig a le­hető legjobb izt adja készítmé­nyeinek, hivatottság, tehetség és a főzés mesterségének szere* tete is kell. De ... a legtehetsé­gesebb gazdasszony sem indul­hat el a főzésnél szakácsköny nélkül. Misek Béláné, Paula Mathild “PAULA NÉNI KÖNYVE” jel­zővel összeállított könyvében kitűnő magyar konyha' vonul fel, valódi magyar sütés-főzés érdekességeivel. Az otthonát és családját szerető asszony játszi könnyedséggel elkészítheti a leg­finomabb karácsonyi ünnepi ebédjét “PAULA NÉNI” egysze­rű, könnyen érthető, amerikai mértékegységek megirt utasítá­sai mellett. Megszerezhető: DeLux kiadás­ban $5.00. Rendes kiadásban $3.75. Mathild Paula Misek, 2828 E. 125th Street, Cleveland 20, O. Kellemes Karácsonyt és Bol­­dag Újévet kívánok minden asz­­szony testvéremnek és e lap olvasóinak. PAULA NÉNI. FEKETE REKORD Washington államban lezu­hant egy óriási személyszállí­tó repülőgép és 121 utasa kö­zül 86-an életüket vesztették. Az áldozatok legtöbbje Koreá­ból karácsonyi szabadságra ha­zakészülő katona volt. A katasztrófát, — mely a leg­­szörnyübb az amerikai repülés történetében — a jelek szerint az okozta, hogy a motorok nem bírták a nagy megterhe­lést és a pilóta ennek ellenére megpróbálta a gépet a levegő­be kormányozni. De alig ért a gép 75 láb magasságba, lezu­hant, tüzet fogott és maga alá temette a szabadságos katoná­kat. \/IC’7l^i<,rr,í?QQÍ7I JÁR A BÖRBAJ LEGTÖBB FORMÁJA, MELYEK IS.iTNZ,LJ V loZ-KJL 1 EáM3E,L. közül a rüh LEGGYAKORIBB. Ragályos és gyorsan terjed, tengernyi kint, kellemetlenséget okoz. Mások is elkaphatják és ha elhanyagolják, csak jobban elhatalmasodik. Utálatos betegség. i 7 A VAD Á CC A I csak JOBBAN izgatja a beteg felületet, tétlenséggel pedig előse­­* a kaj elhatalmasodását. Bele húzódik a bőrbe, vérbe, egész szervezetbe. — Ha ebben a bántalomban szenved, ennek kitűnő ellenszere a NAPHTIN SZAPPAN Wülte.s h??2”flta kiTM16“ hat' Mnnentm, § JÓDKÁLI BELSŐ SZER teljeS utasitassal ....................................................... TL VÖRÖS KERESZT PATIKA, 11824 P. Buckeye Rd., CLEVELAND 20, OHIO Név: ...................................................................... Cim: .......-.........&................................................ ;j % !»

Next

/
Oldalképek
Tartalom