A Jó Pásztor, 1952. november-december (30. évfolyam, 46-52. szám)

1952-12-19 / 51. szám

AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNI The GOOD SHEPHERD is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Szereteltel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesilő lapot! CLEVELAND, O.. péntek, 1952 december 19 EGYES SZÁM ÁRA 10 CENT No. 51. SZÁM EGYETÉRTÉS SZÜKSÉG TÖRVÉNYT BONT Eisenhower tábornok, miután elhagyta Koreát, a Csendes­tengeri szigeteken tanácskozót tleendő minisztereivel és tábor­nokokkal arról, hogy miképpen lehetne a koreai háborút befe­jezni. Útközben a hadihajóról, amelyen utazását folytatta, rá­dió utján meghivta MacArthur tábornokot, mondja el neki, mi a véleménye a háború mielőbbi befejezésének lehetőségeiről. Truman elnök, amikor erről értesült, Missouriban volt, anyó­sának temetésén. Módfelett megharagudott, amiért itt a háta mögött — az Egyesült Államok hadereje FŐPARANCSNOKÁNAK HÁTA MÖGÖTT — haditerveket dolgoznak ki. Mindjárt kibocsátott a sajtó ré­szére egy nyilatkozatot, amely úgy szól, hogy “Akinek van olyan eszméje vagy terve, amely a háborúnak akár csak egy nap­pal való megröviditését eredményezheti, köteles azt azonnal az elnöknek tudtára adni.” Csakugyan, ha akár Eisenhower, akár MacArthur tudna va­lami kivezető utat a koreai háborúból,' azt nem lenne szabad január 20-ig véka alá rejteni. A szomorú igazság azonban az, hogy egyiküknek tarsolyában sicsen VARÁZSVESSZŐ Aztán Washingtonban Truman elnök kijelentette, hogy nem kiváncsi MacArthur tervére, hiszen már ismeri azt. Ha elfogadta volna MacArthur tervét, ma már nemcsak Koreában lenne há­ború, hanem másutt is. Hozzátette Truman: 14,000 mérföldet utaztam, hogy Wake szigeten beszélhessek MacArthurral és CSUPA HAMIS INFORMÁCIÓT kaptam tőle. És pedig: “A kinaiak nem fognak támadni, a koreai háborúnak vége van, 1951 januárjában már lehetséges lesz egy hadosztályt Koreából átküldeni Európába egy ott szolgáló had­osztály leváltására.” Pár hét múlva a kinaiak félmilliós tömeg­gel támadtak. Még egy érdekes dolgot mondott Truman elnök a sajtó kép­viselői előtt. A választási kampány idején valaki felvetette az eszmét, hogy ő, az elnök, menjen Koreába, tanulmányozza a hely­zetet és keressen módot a háború befejezésére. Ő elvetette az ajánlást, mert egy koreai kiruccanásnak semmi értelme vagy értéke nincsen. Eisenhower koreai utjának nem is volt semmi eredménye. __ Megjegyzendő, hogy ami -■■■-■**- É.U.-ir -» ' : 1 .wú: csupa alkotmányellenes tény. Az alkotmány nem engedi meg * ami megtörtént, hogy az einök « legfőbb államtitkokat átadta ! Eisenhowernek; az ALKOTMÁNYBA ÜTKÖZIK, * hogy egy privát személy katonai repülőgépen, hadihajón a harc­térre utazik és ott szemlét tart és a hadvezetőséggel tanácsko­zik, egy külföldi kormány fejével (Rhee koreai elnökkel) tár­gyal. Soha ilyesmire nem volt példa az Egyesült Államok törté­netében. De sohasem volt ilyen válságos helyzet Amerika történe­tében s ezért általános helyeslésre talált Truman elnök elhatá­rozása, hogy Eisenhowernek minden módon megkönnyíti a fe­lelősségteljes és gondterhes elnöki teendők átvételét, hogy fenn­akadás nélkül történjék a kormányzás továbbfolytatása. Szükség törvényt bont. SZTÁLIN KEZE IRAKBAN Irak arab államban, a bibliai idők tej jel-mézzel folyó Me­zopotámiájában, a múlt napokban véres zavargások voltak. Diá­kok és más nacionalista fanatikusok megkövezték és felgyúj­tották a nyugati hatalmak egyes épületeit, többek "közt az ame­rikai információs irodát. A terrorcselekményeket a NACIONALISTÁK A KOMMUNISTÁKKAL együtt hajtották végre. Együtt masíroztak azok, akik a háború idején a német nácik pártján álltak és azok, akik Moszkvától kapják utasításaikat. Ugyanaz a helyzet itt, mint Iránban (Per­zsiában), ahol szintén együtt menetelnek, együtt izgatnak, együtt rombolnak és gyilkolnak a túlzó nacionalisták és a kommunis­ták. És a terroristák követelései is ugyanazok: KISAJÁTÍTANI az angol és amerikai pénzzel felépített olajfinomító üzemeket, amelyekből az ország gazdasága fakad. Jelenleg Irak a haszon felét kapja, anélkül, hogy a kiadásokhoz hozzá kellene járulnia. Irán póruljárt az ottani angol olajfinomító kisajátításával s ez a veszély fenyegeti Irakot is. Ez az oka annak, hogy a kormány erős kézzel elnyomta a nácibarát és kommunista fanatikusok terrorját, beszüntette a heccelő újságokat, katonai igazgatás alá helyezte az országot. Kétféle mérték A kommunisták világszerte tiltakoznak, agitálnak, akcióz­nak,propagandáznak,aláírásokat gyűjtenek a Rosenberg házas­pár érdekében, akiket az ameri­kai bíróság halálra Ítélt. Mert, tetszik tudni, atomtitkok eláru­lása egy idegen kormány részé­re nem bűn, hanem olyan ártat­lan játék, mint gyerekek labda­játéka vagy búj ósdija. A prágai nagy per, az egészen más. Ott halálra ítéltek és som­másan felkötöttek tizenegy kommunista vezért, mert néze­teik eltértek a Gottwald-Sztalin cég nézeteitől és mert az ipari termelésben és a mezőgazdaság­ban az elért eredmények nem elégítették ki Csehszlovákia legfőbb urát, Sztálint. Ezekhez a halálos ítéletekhez semmi meg jegy zésük nincsen a világ kommunistáinak. Pár sorban jegyzik fel a kis esetet. A moszk­vai Pravda és Izvesztia mind­össze annyit jelentenek olvasó­iknak, hogy 14 volt a vádlottak száma és 11-et felakasztottak. Nincs remény a koreai háború befejezésére A kinai kommunisták elvetették az indiai békeközvetitést Az Egyesült Nemzetek hatá­rozatát, amely India kezdemé­nyezésére jött létre és össze­egyeztetni igyekezett az ellen­tétes álláspontokat a hadifog­lyok kiszolgáltatása kérdésében, a kinai kormány elutasította. A kinai kormány szerint csak egy megoldás képzelhető: az, amit Visinszki orosz külügyminisz­ter ajánlott: fegyverszünetet kötni azonnal, aztán majd egy nemzetközi bizottság tárgyaljon (esetleg 99 esztendőn át...) a vi­tás kérdésről, a kommunista ha­difoglyoknak erőszakkal való visszaküldéséről. EISENHOWER HAZAJÖTT Tizenhatnapi koreai és távol­keleti tartózkodás után Eisen­hower tábornok hazajött. Nyi­latkozatot adott ki, amely sze­rint a kommunistákkal beszélni nem lehet, rájuk -csak tények­kel lehet hatm, még pedig oly körülmények közt, amelyeket mi választunk, nem pedig ők. Ezt a homályos fogalmazást általában úgy értelmezik, hogy Eisenhower szerint csak egy erőteljes támadás ^— majd ta­vasszal — tudja békülékenység­­re hangolni a .koreai és kinai kommunistákat.' Ez a kinai elutasító álláspont egymagában is eleget mond. De van a kinai válaszban még va­lami, ami a koreai béke lehető­ségeit semmivé teszi: a kinaiak egyáltalán nem ismerik el az Egyesült Nemzetek közvetítő szerepét, ha a kinai és koreai kommunista kormányok részvé­tele nélkül tesznek közvetítő ja­vaslatot. Tudjuk, hogy ezeket a kommunista kormányokat az Egyesült Nemzetek szervezete nem is hívhatja meg közremű­ködésre, hiszen az Egyesült Nemzetek őket támadóknak bé­lyegezte meg. BÉKÉRŐL FECSEGNEK Bécsben szombaton nyílt meg a szovjet által rendezett béke­komédia. A világ münden részé­ből jöttek békeküldöttek, akik békebeszédeket tartottak. VÉRBEFOJTOTT LÁZADÁS A koreai Pongam szigeten az ott internált kommunista civil személyek fellázadtak. Délko­reai és amerijf^i katonaság kénytelen volt tüzelni, 82 kom­\ -Mint az amerikai függetlensé­gi harc legendás hazafia, Rhee délkoreai elnök is kiadta a jel­szót: Szabadságot vagy halált! Ez az öreg, de szinte félelme­tesen erősakaratu, hajthatatla­­nul makacs államférfi kijelen­tette, hogy a koreai nép inkább elpusztul, de nem nem hajtja fejét kommunista járomba. A koreaiak harcolni fognak mind­halálig a függetlenségért és sza­badságért — akkor is, ha Ame­rika és az egész világ magukra hagyná őket. És ha az egyenlőt­len harcban elbuknak, még ak­ikor is, még azzal is szolgálni fogják — mártír pusztulásuk példájával — a világszabadság ügyéi. amikor a kommunista Kina em­bereinek tömegeit vetette harc­ba az amerikai haderő ellen. Amerikaiak és a szövetsége­sek más elgondolással vannak a koreai háború befejezése kér­désében, különös tekintettel ar­ra, hogy a koreai háború Orosz­ország háborúja Amerika és a szabad világ ellen. De minden­esetre figyelmet kelt és Ameri­ka jövő terveire befolyással lesz a szabad Korea szószólójának ez a hajthatatlan magatartása. Seoulban Eisenhower tábornok­nak is megmondta Rhee, hogy Korea fél megoldásba nem tud­na belenyugodni. Eisenhower koreai látogatása nyomában megindult a találga­tás, mi fog történni? Ha az oro-Afelől sem hagy kétséget Rhee elnök, hogy mit ért koreai függetlenség és szabadság alatt. Nem Dél-Korea szabadságát, ha­nem egész Korea szabadságát. Ez a merész program tehát azt jelenti, hogy Rhee azt a megol­dást követeli, amely a múlt év decemberében MacArthur csa­patait győzelmesen a Yalu fo­­lyóig vitte, ahol azonban a ha­talmas támadás megtorpant, szókkal nem sikerül megállapo­dásra jutni, minden valószínű­ség szerint Amerika, szövetsé­ges támogatással általános of­­fenzivát indít, hogy kikénysze­­ritse a kínaiaktól a fegyverszü­netet, a háború végét. Ha sú­lyos vereséget és elviselhetet­len veszteségeket szenvednek a kinaiak, még Moszkva sem tud­ja őket arra kényszeríteni, hogy tovább vérezzenek Sztálin örö­mére. MÁR KÉSZEN VAN A munista életét vesztette, 120-an megsebesültek. Aztán helyre­állt a rend és ^ugalom, ame­­lyte jobb lett volna meg nem bolygatni. Remélhető, hogy ezt a leckét megszívlelik a kommu­nista internáltak és hadifog­lyok. A SztalirRákosi cég zsarolása Az amerikai külügyminiszté­rium a napokban a Sztálin, Rá­kosi és Társai zsarolóbandához egy-egy diplomáciai jegyzéket küldött Moszkvába és Budapest­re, követelve, hogy az oroszok szolgáltassák vissza azt az ame­rikai repülőgépet, amelyet több mint egy évvel ezelőtt Szovjet­­magyarország területén leszál­lásra kényszeritettek. Az a re­pülőgép útban volt Németor­szágból Belgrád félé, eltévesz­tette az utat és magyar terület­fölé tévedt, ahol a Magyarorszá­got megszállva tartó orosz ka­tonaság leszállásra kényszeritet­­te. Az amerikai pilótákat a ma­gyar katonai bíróság 120,000 dollár (nem forint, hanem dol­lár) pénzbírságra ítélte, vagyis szabadonbocsátásukat ennek a zsarolási összegnek lefizetésétől tette függővé. Az amerikai kor­mány nett e? vei. . ban követeli a repülőgépnek s az abban talált tárgyaknak kia­dását, úgyszintén a katonai bí­róság Ítéletének megsemmisíté­sét azon az alapon, hogy az el­járás még a magyar törvények szerint is törvénytelen volt. Persze a tiltakozó és követe­lő jegyzéknek semmi hatása nem lesz s csak az a kérdés, hogy Amerika mit fog tenni. Vagy lefolytat egy kártérítési pert a Sztalin-Rákosi cég ellen s lefoglalja e kormányok itt ta­lálható vagyonát, vagy a hágai nemzetközi bíróság elé viszi az ügyet. A szovjet válaszra sem mél­tatta az amerikai jegyzéket. Visszaküldte azzal, hogy “rosz­­szul van címezve, tessék Pestre küldeni!” Atom-riadó egy halottal New Yorkban nagy atomvé­delmi próba volt, mindenkinek óvóhelyre kellett sietnie, ami­kor megszólalt a riadó-sziréna. Általában rendben ment végbe a próba. Mégis volt egy áldozat­ja. Egy Cesare Flores nevű férfi vonakodott fedezéket keresni s kést rántott a rendőr ellen, aki erre felszólította. A rendőr lőtt s az okvetlenkedő ember holtan rogyott össze. A légvédelmi pró­bában 400,000 önkéntes vett részt. “Itt meghalnod kell!” A török-bolgár határon 125 bolgárnak szitává lőtt holttes­teit találták. A bolgár vasfüg­gönyt őrző őrszemek lelőtték őket, amikor menekülni akar­tak a vörös paradicsomból. Megvédik a békét A Szabad Nép cimü pesti szovjetlap jelenti, hogy már sok­ezer békevédelmi szerződést kö­töttek a dolgozó parasztok. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a falvak dolgozó népe a falusi békebizottsággal szerző­dést köt, amely szerint a harma­dik magyar békekongresszus tiszteletére ünnepélyesen foga­dalmat tesznek, hogy többet fog­nak dolgozni. A kommunista politikai szó­tárban a Békevédelem szó nem a B betű alatt található, hanem az M betű alatt: “Munkahajsza.” LÁZADÁS MAROKKÓBAN Marokkó északafrikai francia protektorátusban lázadás tört ki annak hitére, hogy a szomszédos Tunisban, amely szintén francia fennhatóság afatt áll, ismeretlen tettesek meggyilkolták vezérét, aki egyben az arab munkásszervezet vezére is volt. A marokkói munkásszervezet egynapos tiltakozó sztrájkot rendelt el. A casablancai munkások, körülbelül kétezren, az unió szék­házéba vonultak és ott eltorlaszolták magukat. Védett helyük­ről aztán kövekkel dobálták meg a rend fentnartására kirendelt rendőrséget. Tűzharcra került a sor és több mint 50 ember — francia és arab ■— életét vesztette. Az arab negyedekben életveszélyes volt európaiak tartóz­kodása s akik ott rekedtek, azokat szörnyű kegyetlenséggel le­mészárolták az arabok. Egy franciát kövekkel agyonvertek, ket­tőnek TŐBŐL LEVÁGTÁK A &ARJAIT, az agadiri francia polgármestert kiráncigálták autójából, agyon­verték és az autót felgyújtották. A legyilkoltak holttesteit is mindjárt máglyára vetették a fanatikus arabok és közben füg­getlenségi himnuszukat énekelték. A lázadást a nacionalisták szítják, akik a Franciaországtól való teljes elszakadást követelik. Tunisban is erős a függetlenségi mozgalom, de ott a fran­ciák a helyzet urai. Arab és más ázsiai delegátusok az Egyesült Nemzetek fó­ruma elé vitték az északafrikai francia protektorátusok FÜGGETLENSÉGI HARCÁT A franciák bojkottálják az ezzel kapcsolatos bizottsági üléseket, mondván, hogy az Egyesült Nemzeteknek nem esik hatásköré­be egy francia belügy: az anyaország és a protektorátusok vi­szálya. Mégis az Egyesült Nemzetek tanácsa úgy határozott, hogy egyesült erővel kellene Észak-Afrikában a békét helyre­állítani olyképpen, hogy az arab országok, Marokkó, Tunisz, stb. fokozatosan elnyerjék teljes önkormányzati jogukat. A marokkói lázadást pár nap múlva leverték a franciák. Összefogdostak 1000 arab naciconalista vezért és — kommunista izgatókat is. Mert kommunisták mindenütt felütik a fejüket, ahol zavargás van. Az északafrikai francia birtokok jövője a tárgyalóasztalnál fog eldőlni. up ff jyjfyc«'. TÉm/r -'S-fef xm—1 —. Mint a szovjetbirodalomnak és gyarmatainak, úgy Indiának is van már ötéves terve. De Indiában a termelést nem háború céljára, hanem a nép életszínvonalának emelésére fogják terv­szerűen fokozni. Nem a nehéziparon és a hadiszergyártáson van a hangsúly, hanem használati, fogyasztási cikkeken és terméke­ken. A négy hatalmas kötetbe foglalt, gondosan kidolgozott terv elsősorban a mezőgazdaság modernizálását célozza, minek foly­tán, úgy számítják, 1956-ban már 14 százalékkal TÖBBET FOGNAK TERMELNI mint most. Ezt a célt — mint általában az ötéves terv sikerét — amerikai segítséggel akarják elérni, amely nem is fog elma­radni. Az összes költségeket a tervező bizottság — amelynek élén Nehru miniszterelnök áll — több mint négyezer millió dol­lárra becsüli. Amerikától közvetlen segélyt, hitelt, felszerelése­ket és szakembereket fognak kapni, a Truman-féle Negyedik Pont segítő program keretében. Már 1956-ban a nemzeti jöve­delem 11 százalékkal magasabb lesz, mint ma, ha a terv prog­ramszerűen megvalósul. MÁSODIK FELVONÁS KÖVETKEZIK Tizenegy akasztófán a csehországi kommunista kormányzat tizenegy korifeusa meghozta a “végső 4Mozatot” a Moszkvában székelő Nagy Felszabadítónak. Utánuk többen következnek, akik szintén felelősek vagy legalábbis felelőssé tehetők azért, hogy a csehszlovákiai orosz gyarmatban gazdasági bajok vannak. Slanskyra, Clementisre és társaikra ráteritették a halotti leplet, a függöny legördült, a tragédia második felvonása még A RENDEZÉS STÁDIUMÁBAN VAN. üzA függöny mögött, amennyire kémlelőlyukon át be lehet pil­lantani, ezidőszerint Gregor és Kreibich számára készítik elő a halotti leplet. Gregor a kommunista puccs óta, 1948 február óta, a cseh külkereskedelmi minisztérium élén állt s mint ilyen felelős volt nemcsak Csehország gazdasági érdekeiért, hanem — talán elsősorban — azért is, hogy a Nagy Felszabadító mindent megkapjon a cseh ipar termékeiből, amire A SZOVJET HADIMASINÁNAK szüksége van. A szovjet hadimasina azonban nem kapott meg mindent, amire szüksége van, és ez halálos bűn. Gregort lebuk­tatták a miniszteri székből. A másik kiszemelt áldozat Kreibich, a szudétai német kom­munisták embere a kommunista vezérkarban. Mi ő? Nem lehet tudni. Moszkvai nagykövet a cime, de már hónapok óta nem Moszkvában van, hanem — senkisem tudja, hol. Mindenesetre már utódot neveztek ki helyébe, egy Vosahlik nevű elvtárs sze­mélyében. Visinszki jókivánságai Visinszki, a szovjet istentaga­dó külügyminisztere, hazauta­zott Moszkvába, nem rontja to­vább az Egyesült Nemzetek re­mek palotájának levegőjét. Bú­csúzóul kellemes karácsonyt kí­vánt Amerika békeszerető népé­nek, vagyis az amerikai kom­munistáknak. Mert tudni kell, hogy az orosz propaganda-szótár szerint békeszerető és kommu­nista egyet jelent. Ök békét akarnak, amolyan koreait. SZABADSÁG VAGY JMJ JÓ PÁSZTOR KINCSES KÉPES KALENDÁRIUMA az 1953-ik esztendőre tele erdekfeszito, ismeretterjesztő, szórakoztató olvasmányok­ká — az év jelentős eseményeit ábrázoló képekkel. A naptár szétküldését már megkezdtük és karácsonyig minden előfizetőnknek asztalán lesz. A JÓ PÁSZTOR NAPTÁRÁNAK ÁRA 1 DOLLAR Tapasztalás szerint sokan vannak előfizetőink közt, akik a ma- ' guk naptárán kívül még egy vagy több példányt megrendelnek, t hogy azzal rokonaikat, barátaikat, jószomszédaikat megáján­­riékozhassák. Ezéknek a tisztelt előfizetőinknek szives figyel- ( mébe ajánljuk, hogy ebben az évben is az előállítási költségek hihetetlen magassága miatt csak korlátolt számú naptárt nyom- j tattunk, igy hát ajánlatos, hogy a külön példányokat minél ' hamarabb rendeljék meg, vagy a Jó Pásztor helyi képviselőié- i nél, vagy közvetlenül a kiadóhivatalban: \ 1736 East 22 Street Cleveland 14, Ohio

Next

/
Oldalképek
Tartalom