A Jó Pásztor, 1952. január-június (30. évfolyam, 4-25. szám)

1952-01-25 / 4. szám

JŐ PÁSZTOR PAGE 3. OLDAL ■ * ■ ’ . I Folyik a történelem ■ A közelmúlt történelemnek és a ■ Jelen történelemnek tetemrehiváaa A SZABADSÁGHARC MARTÍR ASSZONYA A kufsteini várban volt egy jólelkületü fiatal osztrák tiszt, aki sokszor könyörgött a grófnőnek, hogy kérjen kegyelmet, mert csak arra várnak, hogy szabadon bocsáthassák őt. Teleki Blanka megköszönte a tiszt jóindulatát, de szilárdan így válaszolt: — Hazám hóhéraitól nem kérek kegyelmet! A fatal tiszt ekkor Loevíey Klárához fordult: — Járjon elől ön jó példával és győzze meg a grófnőt is ar­ról, hogy szabadon sokkal többet használhatnak hazájuknak, mintha a börtönben sínylődnek tovább. Loewey Klára is megköszönte a tiszt jószáSdékát, azután igy felelt: — Én is, a grófnő is imádjuk a szabadságot ... de épen ezért vagyunk itt. Ha kegyelmet kérnénk, be kell ismernünk, hogy bűnt követtünk el és bocsánatot kérünk bűneinkre. De mi nem ismerjük el, hogy a szabadság szeretete és a menekülő szabad­sághősök segitsége bűn volt. Mi tehát nem kérünk kegyelmet; in­kább itt pusztulunk el a dögletes levegőben. A fatal tiszt szalutált, tisztelettel meghajolt és igy szólt: — Hölgyeim, csodálom hősiességüket és nagyságukat. Majd szigorúan megintette a rabőrző katonákat, hogy aki tiszteletlenül mer viselkedni a hölgyek iránt, annak széthasítja a koponyáját. A grófnő a fiatal tiszt után nézett és álmadozva szólt Klárá­hoz: — Tudod-e, Klára, kire emlékeztet engem ez a fiatal osztrák tiszt? Pálra ... az én Pálomra, aki életét áldozta a szabadságért és sírba vitte örök szerelmünket . . . A grófnő Vasváry Pálról, Petőfi egyik legjobb barátjáról beszélt. Néhány hét múlva hiába várta a grófnő a fiatal osztrák tisz­tet, aki csokoládéval, egyéb édességekkel és könyvekkel igyeke­zett enyhíteni a hölgyek szomorú börtönmagányát. Irigy kartár­sai besúgták a fiatal tiszt nagy bámulatát a magyar hölgyek ii^ént és a felsőbbség sietve elhelyezte őt egy olaszországi garni­­zonba. ,, | Blanka grófnő egyedül marad 1856 julius 14-et mutatott a naptár, amikor a várparancsnok megjelent a két hölgy cellájában és igy szólt: — Loewey Klára, az ön öt esztendeje letelt; holnap szabadul, készüljön el'.-— Óh nem ... én inkább itt maradok Blanka grófnővel; megosztom vele sorsomat egészen addig, mig ő is szabadul. — Sajnos, nem lehet, — felelte komoran a parancsnok — bör­tönszabályok ezt nem engedik meg, önnek holnap távoznia kell. Klára könnyezve borult Blanka grófnő vállára. A hátralévő egy napot könnyes boldogságban és beszélgetés­ben töltötték el. Másnap, elválasztották őket egymástól. Klárát kocsira ültették és a magyar határig szállították. Blanka grófnőre mostmár teljesen ráborult a rideg börtön­élet vigasztalan magánya. Klára távozása után himzőrámáj ához ült és még sétálásra engedélyezett egy órai idejét is arra használta fel, hogy fekete és vörös selyemből fehér szatinra egy emléklapot hímezzen, me­lyen elválásunkat örökítette meg. Az emléklapon a sötét háttér­ben két nő tartja átkarolva egymást, mintha sohasem akarnának egymástól elválni. A börtön rácsos ablakán halavány világosság szűrődik be. A börtön ajtajában fegyveres kátona áll. És a két ölelkező nó mellett fekete gyászbetükkel az elválás dátuma: 1856 július 15. Az emléklapból egy szenvedő müvészlélek remekműve lett, mely a budapesti Nemzeti Múzeumnak ma féltve őrzött kin­cse. A börtön gyilkos magányában Szabadulása után Loewey Klára minden lehetőt elkövetett, hogy Becsben kegyelmet eszközöljön ki Blanka grófnő számára. Többször próbált kihallgatásra jelentkezni a fiatal Ferenc Jó­zsefnél is, de a kabinitiroda mindannyiszor elutasította kérelmé­vel. Erzsébet királyné végül kieszközölte Klára számára, hogy a mindenható birodalmi koncellár fogadta őt kihallgatáson. Klára szivreható hangon ecsetelte a grófnő szenvedéseit és könnyes szemekkel könyörgött számára kegyelemért. 1 A kancellár kifogástalanul, hideg udvariassággal beszélt vele: • —- Ismerjük a grófnő szomorú helyzetét. De ne feledje el, hogy mi már első évben felajánlottuk számára a szabadulást, ha kegyelmet kér. De Blanka grófnő, akárcsak ön, azt felelte, hogy hazájának hóhérraitól nem kér kegyelmet. És nem csinált titkot belőle, hogy hazájának hóhérai közé sorozta az egés^ uralkodó­házat is. Ez magában olyan bűn, amiért újabb eljárást is indít­hattunk volna a grófnő ellen, mely örökre megpecsételte volna sorsát, de ettől eltekintettünk. Hat év óta valóságos versényfutás folyik a kormány akarata és a grófnő akarata között. A kormány eltökélt szándéka, hogy nem fog meghátrálni; a grófnőnek kell megtörnie. Ha ön valóban a legjobb barátnője, próbálja befolyá­solni őt, hogy kérjen kegyelmet. Kivételesen eltekintünk a szo­kásos kegyelmi kérvényektől is. Elég egy sor is: “Én, Teleki Blanka grófnő, kegyelmet kérek őfelségétől és szabadulásom után nem fogok lázitam őfelsége kormánya ellen.*’ Csak ennyit írjon Blanka grófnő és azonnal szabad lesz. (FOLYTATJUK) Gvóssvsxer a szorongás ellen Még kísérleti állapotban van, de óriási eredmé­nyeket igér korunk legnagyobb tömegbeteg­sége ellen Az orvosi statisztika szerint napjaink legelterjedtebb beteg­sége nem a rák, még csak nem is a szívbaj — hanem a félelem. A félelem és a vele együtt fellépő belső szorongás, amely hatással van valamennyi belső szervünk működésére, állandóan feszült lelkiállapotban tart bennünket, korai megöregedést, lelkizavart és végül valami testi betegsé­get is okoz. Most orvosok jelen­tik, hogy sikerült több gyógy­szert felfedezni, amellyel bámu­latos sikereket értek el a féle­lem és szorongás ellen. Senki se keresse még gyógyszertárak­ban az uj gyógyszert: túl korai a felfedezés, hogy az uj szer ke­reskedelmi forgalomban legyen. Egyelőre kipróbálás alatt áll a klinikákon. A belső feszültség Orvosok azt mondják, hogy a feszültség, amely, a szorongást és félelmet okozza, “a civilizá­ció ára”. Mióta ember él a föl­dön, mindig oka volt félni vala­mitől. A barlangi ősember félt a vadállatoktól, de ezt a félel­met le tudta vezetni. Már a pusz­ta küzdelem, a harc elég ahhoz, hogy a belső szorongást feloldja, levezesse. A mai, modern embernek nem állnak ilyen eszközök ren­delkezésére. Semmiféle tevé­kenységgel, akcióval nem lehet levezetni azt a félelmet, hogy elveszítjük munkánkat, ^hogy félünk a megöregedéstől, hogy becsvágyainkat nem tudjuk megvalósítani — és igy tovább Ezek azok az okok, és persze ezer más, amelyek a mai ember­ből szorongást váltanak ki. Különös módon a feszültség a belső szorongás épen a kiváló­kat, a mozgékony szellemi ké­pességekkel rendelkező egyede­­két étinti. Nem véletlen, hogy a szellemi foglalkozásúak köré­ben annyival nagyobb a szívba­josok száma. A szívbaj is egyik következménye a belső szórón gásnak. A szorongás, a félelem gyorsabb munkára serkenti a szivet, emeli a vérnyomást és igy korábban meríti ki a szivet. Nem is beszélve arról, hogy ve­se és gyomorbántalmak okozója is lehet. Egy szerencsés véletlen Az orvosok már régen gon­doltak gyógyszerre, amely a bel­ső feszültséget enyhíteni képes, de mint oly gyakran a tudomá­nyos kutatásban, ezúttal is egy szerencsés véletlen sietett se­gítségükre., 1946-ban Angliában egy kísér­letező orvos keresett egy anya­got, amely a görcsös izomránga­tózást enyhíti. Véletlenül buk­kant egy ismeretlen nevű ve­­gyületre, amelyet már 1909 óta ismertek a laboratóriumokban, de azt gondolták, hogy semmire sem jó. Az angol orvos azt ta­lálta, hogy meglépő hatást ér el vele izomrángatózás ellen. Az anyagot elnevezte mephenesin­­nek. Azóta ennek az alapanyag­nak többféle változata ismere­tes, úgymint Tolserol és Myane­­sin. Az angol orvos kísérlete fel­keltette Dr. F. M. Berger figyel­mét a chicagói egyetemén. Ta­lán az anyag használható izom­görcsök ellen, amelyek fájdal­makat okoznak és megbénítják az izommozgást? Az eredmény itt is meglepően jó volt. A bete­gek megnyugodtak és használni tudták tagjaikat, amelyek előbb a görcs hatása alatt bénák vol­tak., \ * Csevegő hangulat . . . Egy ideig a klinikák elkisér­­leteztek a mephenesinnel és an­nak különféle vegyi változatai­val. Elismerték, hogy a szer jó hatással van az izmok és Ízüle­tek merevségére és kellemes, nyugalmi állapotot idéz elő. Nagy előnye volt, hogy haszná­lata nem jár azzal az álmos ká­­bultsággal, mint más idegcsilla­­pitóké. A nagyfontosságu fordu­lat azonban akkor következett be, amikor az orvosok kezdték észrevenni, hogy a betegek, aki­ket ezzel a szerrel kezelnek, szo­katlanul jó hangulatban van­nak, vidáman és fesztelenül cse­vegnek és általában úgy visel­kednek, mint akiket valami örömhír ért. I#’*-"' Ez a jelenség először Dr. Pau­line Cook orvost foglalkoztatta. A mephenesin nyilvánvalóan va­lamiféle hatással van az ideg­­rendszerre. Vájjon nem lehet­séges, hogy a belső szorongást és félelmet is kiküszöböli. Kéré­sére Dr. Klaus Unna, az illinoisi állami egyetemen kísérletet hajtott végre 63 betegen. Ezek a betegek hosszabb ideje szen­vedtek valami gyógyíthatatlan­nak látszó belső szorongástól, és némelyik már az őrület hatá­rán volt. A szokásos kezelésre — insulin-shock, villanyáram, stb. állapotuk nem javult. Az eredmény Ennek a kísérletnek eredmé­nye meggyőzte az orvosi vilá­got, hogy mephenesin egyike a nagy fegyvereknek a félelem és szorongás elleni harcban. Az injekció után egy órával a beteg egytől egyig jobban érez­te magát és aznap éjjel altató nélkül aludtak el. A reszketős kezüek képesek voltak egy csé­sze teát ajkukhoz emelni, anél­kül hogy kiöntenék. Hárman azt mondták, hogy képesek “vi­lágosan gondolkodni”. Nyolc megrögzött alkoholista képes volt ellenállni a szeszesitalnak, noha eléjük tették az asztalra. Igaz, hogy a hatás csak egy-két óra hosszat tartott, de kétségte­len bizonyítást nyert, hogy a mephenesin milyen csillapító hatásai van' az idegrendszerre a belső szorongás kiküszöbölésé­ben. Azóta ezer és ezer esetben be­bizonyosodott áldásos hatása a gyógyszernek. És azóta többféle változatban használják az ideg­­feszültség természetének meg­felelően. A végső hatás A mephenesin nem végleges megoldás — ennyit az orvosok készséggel elismernek. Hatása csak egy bizonyos ideig tart, ám­bár ma már jóval hosszabb ideig, mint az első készítmények. Érté­két azonban az orvosok igy ma­gyarázzák: A legtöbb ember, aki állandó­an szorongástól és félelemtől szenved, nem is ismeri a nyu­galmi érzést. Azt hiszi, hogy fe­szült közérzete természetes ál­lapot és nem tudja, hogy bizo­nyos tünetek — izzadság, szív­dobogás, szédülés, rosszkedv, le­vertség, félelem — annak a kö­vetkezménye. A mephenesin fel­függeszti ezt a rossz közérzetet néhány órára. Ilyenkor a beteg megismeri a normális, feszült­ségtől mentes közérzetet és rá­jön, hogy minden baja a belső feszültségtől, félelemtől szárma­zik. A beteg vagy önmagától megnyugszik, igyekszik önma­gát belső nyugalmi állapotba helyezni vagy idegorvos segít­ségét veszi igénybe. De minden­esetre arra törekszik, hogy ezt a kívánatos, kellemes állapotot, j amelyet a gyógyszer hatása ! alatt elért, biztosítsa magának. A mephenesin korunk legna­gyobb tömegbetegségét a gyö­kerében támadja meg. Hatását ma még fel sem lehet mérni, mert számos más betegség eny­hítésében lesz része és mint ilyent, joggal sorolhatjuk a töb­bi ‘csodagyógyszer” közé. Le akarja nyelni Kanadát Timothy Sheehan illinoisi re­publikánus képviselő törvény­­javaslatot nyújtott be, amely uigy szól, hogy a kongresszus indítson vizsgálatot annak tisz­tázására, hogy miképpen le­hetne Kanadát beolvasztani az Egyesült Államokba. Sheehan elgondolása szerint az üzletet legkönnyebben úgy lehetne nyélbeütni, hogy fizetnénk Angliának egy csinos összeget Kanadáért. Ottawában »a kanadai orszá­gos parlament több képviselő­je úgy nyilatkozott, hogy az il­linoisi honatya javaslata na­gyon mulatságos. A californiai Sierra hegyek közi a hóvihar helyenkint 15 láb mélységben hóval boriioiia be a völgyeket. Ez a kép az Emigrant Gap városban levő távirdát mutatja be hóköntösben. GALIS LUNCH ízlelje meg napi KÜLÖNLEGESSÉ­GÜNKET — KITŰNŐ VÉTEL ÉS Jó KISZOLGÁLÁS E. 93 & Kinsman Rd. délnyugati sarok Cleveland, Ohio UTAZÁS A FÖLD KÖRŰI EUY PERC ALATT Ll KARACHI, Pakisztán. — Agá Khan, az izmaili mohamedá­nok lelki vezére, kedden, január 22-én ünnepelt£ meg születése 75. évfordulóját. Erre az ünnepélyes alkalomra hazalátogatott a francia Riviéráról, ahol évtizedek óta semmittevéssel és verseny­lovainak gondozásával foglalkozik s hazalátogatásának, úgyszin­tén 75. születésnapnak örömére hívei mérlegre teszik s annyi platinával ajándékozzák meg, amennyi a testsúlya. Indiai — és mostan pakisztáni — potentátoknál régi hagyomány, hogy szü­letésnapjukon vagy trónralépésük jubileumain felmérik őket arannyal, gyémánttal, stb. Aga Khant először ezüsttel mérték fel egyházfői ezüstjubileuma alkalmából, aztán arannyal, amikor 50 évet töltött egyházfői fhéltóságában, 70. születésnapján gyé­mánt volt mérleg másik serpenyőjében s most elkövetkezett a platinamérés. Aga Khan testsúlya körülbelül 240 font, tehát eny­­nyi platina jár neki de a valóságban a platinának csak az árát Kapja pakisztáni valutában. És szokása szerint jótékony célra fogja adományozni a pénzt. Aga Khan állítólag egyenes leszár­mazottja Mohamednek, miértis félistenként tisztelik annak elle­nére, hogy kimondottan és feltűnően világias életmódot folytat. Fiát, Ali Khant is arra nevelte, hogy az életnek csak örömeit kóstolgassa s soha semmin ne bánkódjék. Ali Khan pár év előtt feleségül vette a vöröshaj u brooklyni és hollywoodi szépséget, Rita Hayworthot, de a vöröshaj u otthagyta s magával hozta Amerikába a kislányukat, akit a házassági szerződés értelmében a mohamedán vallásban köteles felnevelni. A nevelési költségekre Rita három millió dollárt követel Franciaországban mulatozó férjétől. MOSZKVA — A New York Times cimü angolnyelvü szovjet propaganda újság tudósítást közöl a földi paradicsomból. A tudó­sítás dátuma 1956. Akkor — igy elmélkedik a szovjetlap — a világ valóságos földi paradicsom lesz még a gonosz kapitalista országok népei számára is, ha . . . (Itt bújik ki a propaganda­lóláb) ... ha béke lesz. Lesz bőven lakás minden család számára, lesz bőségesen élelem, kényelem, szórakozás, életöröm, alig lesz munkanélküliség ... ha béke lesz. A kardokat és ágyukat beol­vasztják és gépeket és hasznos tárgyakat készítenek az acél­ból ... ha béke lesz. Amerikában (ezt a cikket Howard Fest ame­rikai iró irta) a béke miatt először baj lesz, mert a haditerme­lés megszűntével az ipar és„ a kereskedelem elveszti profitjait s gyárosok és gazdag üzletemberek tömegesen öngyilkosságot fog­nak elkövetni, úgy fognak potyogni a felhőkarcolók ablakaiból, mint rothadt alma a fáról, de aztán Amerika kap a Szovjettől rendelést két ezer millió dollár értékben és minden megint rend­ben lesz ... ha béke lesz. Ez a képtelen fantázia a szovjet hazug békepropagandájának része. Mert újra és újra rámutatnak • az elvtársak arra, hogy béke csakis a szovjet tervei alapján lehet­séges. NEW DELHI, India. — Kommunista ócsárlóinak Nehru mi­niszterelnök azt üzente, hogy neki nem milliós jövedelme van, hanem csak havi 347 dollár fizetése és ingyen lakás. TEHERÁN — A persza sah felosztotta a legnagyobb birto­kát az ott foglalkoztatott parasztok és felügyelők közt. Utána még több birtokát fogja elosztani. így mutat követendő példát a földesuraknak, akik az ország megművelhető földjének het­ven százalékát tartják birtokukban. A földosztás lenne a legjobb védekezés az országban a kommunista izgatás ellen, amelynek végső célja Perzsia elfoglalása és csatlósországgá sülyesztése, kizsákmányolása. NEW DELHI, India — Travancore tartományban a Nehru kormány pártja elvesztette többségét. A képviselőházi választá­sokon előretört a kommunista és a szocialista párt. Nehru sze­mélyesen agitált, hogy a dolgok ily rosszra fordulását megaka­dályozza, de fáradozása sikertelen maradt. Travancore egyike az indiai tartományoknak, amelyekben számottevő keresztény la­kosság van, közel két millió római katolikus él ott. FRANKFURT — A nyugatnémetországi kommunista bányá­szok azzal fenyegetőznek, hogy egy lapátnyi szenet sem fognak bányászni az európai védelmi hadiipar részére. A kormány becs­lése szerint minden negyedik német bányász kommunista, szá­muk 125,000. i : MOSZKVA — A külföldi diplomaták mozgási szabadságát a szovjetkormány újra megszorította. Moszkvától legfeljebb 40 ki­lométernyire (eddig 50) szabad utazniok s a többi oroszországi városok közül huszonkettőnek látogatását megtiltották. Wash­ingtonban Acheson külügyminiszter ugyanilyen korlátozásokat helyezett kilátásba a szovjet diplomatáknak. A "Szakácskönyvek Királynője" Paula Néni Szakácskönyve ★ 100 ÉVES Jó TANÁCS Rizsát hófehérre főzhet­jük,^ ha a fövő vízbe ke­vés citromlevet vagy ece­tet öntünk. Ha a sült nem akar meg­puhulni, bár régen süt­jük és zsírral gondosan öntözgetjük, egy-két ka­nál ecet a legrövidebb idő alatt megpuhitja a húst. A hal erős szagát kezünk­ről ecetes vízben való mo­sás után vehetjük el. MONDJA AZ UJ ÉS RÉGI AMERIKAI MAGYAR TÁRSADALOM: HATÁROZOTTAN különb az ál­talános szakácskönyveknél. Min­den lapja ontja a konyhaművé­szet titkait. — A modern könyvek csodája. Ez a könyv nemcsak Amerika leghíresebb, legjobb, legmodernebb SZAKÁCSKÖNYVE jobbnál-jobb magyar eredeti sütés-főzés reci­pékkel, étlapokkal, báritalkeverés titkaival, stb (Amerikai mérték­­egységre megirva), HANEM: egészség és szépségápolás, hizás elleni védekezés, gyer­mek lelki és# egyéni nevelés, stb., » VÉGÜL pedig ÁLMOSKÖNYV IS — a leghíresebb álomfejtík ta­pasztalatai szerint megirva; kellemes és izgalmas szórakozást bizto­sit mindenkinek.—Ehhez hasonló még nem jelent meg Amerikában. Nélkülözhetetlen minden háznál. Saját érdeke, hogy tulajdonában legyen. — Ne tegye félre ezt a rendelő-lapot, hanem RENDELJE MEG AZONNAL! o r ö > r MATHILDE P. MISEK 2828 EAST 125th STREET CLEVELAND 20, O. Kérem azonnal megküldeni “PAULA NÉNI” SZAKÁCS ÉS ÁLMOSKÖNYVÉT DE LUXE KIADÁST — hófehér mosható . bőrutánzatu f-déUel, szerző ŐJC NÉV: ............................................................................................... aláírásával ................ RENDES KIADÁST, aranysárga, dJO CÍM: ................................ . « . . mosható bőrutánzatu fedéllel «PO* I ü .........................................................................*"*****........................ Pénz mellékelve.................. .Utánvétellel................ VÁROS; ............................. _ mm. ^ Canadába és külföldre külön 25 cent pósta­kltségre. Utánvéttel nem küldünk. A.LL/AM l ......................-• ..............—. • e .................................. CANADÁBóL VAGY KÜLFÖLDRŐL AMERIKAI KÉSZPÉNZ VAGY MONEY ORDER KÜLDENDŐ. Telefon: SK 1-2591 ' a

Next

/
Oldalképek
Tartalom