A Jó Pásztor, 1952. január-június (30. évfolyam, 4-25. szám)

1952-05-23 / 21. szám

VOL. 30. ÉVFOLYAM CLEVELAND. O.. péntek, 1952 május 23. EGYES SZÁM 10 CENT No. 21. SZÁM AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGITABOK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGT MAGTAB HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIAl Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS The ÜOOD SHEPHERD U the Zärgert Hungarian Weekly Newspaper in America Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesltő lapot! Mi történt n héten • • • A NAGY KB AN WWWWWWWWWWWWVW ttVUVH\U\m»UV Az orosz ler Európát három nap alatt és egy pá: rdre kényszeritheti az angolokat . . . Ez a réi ja most az európai népeket, amióta egy páris Fechteler amerikai haditengerészeti főparancs i helyzetjelentését. Igaz ugyan, hogy Washingtonból nyomban cáfolat ment ki a nagy­világba: Fechteler ilyen jelentést sohasem irt, de ez a nyug­talanságot nem csillapította. Úgy gondolják Európában, hogy ha nem is maga a főparancsnok, de mindenesetre egy magasrangu amerikai tengerésztiszt irta az ijesztő katonai elmefuttatást. El­felejtik az aggodalmaskodó európaiak, hogy itt egy szokásos ka­tonai elméleti manőverről van szó. Minden hadvezetőség tervező osztályában készülnek ilyen dolgozatok: Feltéve, hogy az ellenség ereje, helyzete, stb. ilyen meg ilyen: mi a mi haderőnk teendője, Mármost, itt kato­nai szakértők megfeleltek arra a kérdésre, hogy mit kell Ameri­kának tennie, ha az oroszok három nap alatt lerohanják az eu­rópai kontinenst és tönkrebombázzák Londont. Mindenesetre a nagy izgalom újabb jele annak, hogy Európa népei mostanában hisztérikusak. Nem csoda, hiszen túlságosan közel jutott Európa szivéhez az orosz vörös kolosszus — átlépte a Kárpátokat, túlha­ladt a Dunán, terrorizálja Bécset és Berlint. Érdekes katonai saj­tókonferencia volt a napokban Londonban. Az európai főparancs­nokság egyik amerikai főtisztje ismertette az oroszok és a szö­vetségesek katonai erejét Európában és annak a véleményének adott kifejezést, hogy az oroszok nem ugyan három nap alatt, de három hét alatt el tudják foglalni Nyugat-Európát. Erre valaki megkérdezte: Nem lehetne őket feltartóztatni az atomtüzérséggel? Azt felelte az európai védelem egyik főtiszt­je: “Arról a tüzérségi atombombáról mi itt Európában mitsem tüdunk.” Elképedve hallották ezt miíid a jelenlevők. Mintha valaki azt kérdezné a tűzoltóparancsnoktól, vannak-e szivattyúi, és ő azt felelné, hogy nem tudja! De mi itt tudjuk, hogy a leg­utóbbi nevadai gyakorlatoknál a tüzérségi atombomba kitünően bevált, és az illetékesektől hallottuk azt is, hogy ilyen fegyver már kellő mennyiségben áll rendelkezésre. Jó lesz, ha az euró­paiak informáltatják magukat az amerikai atombomba gyártás haladásáról, mert minden épelméjű ember tudja, hogy egyedül ez tartja vissza Sztálint attól, hogy Hitler példájára világháborút zúdítson az emberiségre. Ide jött az osztrák kancellár, Figl mérnök, és a washingtoni illetékes uraknak fülükbe súgta az osztrákok sok szívfájdalmát. Rettentően szenvednek az or­száguk orosz zónájában tanyázó ellenségtől s nem tudnak attól megszabadulni. Már több mint 250 külügyminiszteri meg egyéb diplomáciai alkudozás volt, de az oroszok hallani sem akarnak arról, hogy aláírnak egy békeszerződést, aminek folyománya len­ne, hogy el kell takarodniok az országból, ott kellene hagyniok a népet, amelynek vérét mint piócák szívják. Már sokszor felme­rült a kérdés, nem lenne-e jobb, ha az amerikai, angol és fran­cia kormányok külön békeszerződést kötnének Ausztriával, De ez veszedelmes megoldás lenne, mert a szovjet továbbra is ott maradna s valószínűleg szovjetcsatlós rangba döntené az ország keleti zónáját. És odaveszne Bécs is, amelynek egy része (most orosz fennhatóság alatt áll. Miért jött tehát Amerikába’ Azt monta: azért, hogy köszönetét mondjon Amerika népének a segítségért, amit országának nyújtottak és azért, hogy kérje Amerika kormányát, próbáljon meg minden le­hetőt, hogy végrevalahára Ausztria visszanyerje egységét és füg­getlenségét. Fenyegetőznek a békepropagandisták, igy akarják meghiúsítani a nagy európai védelmi tervet, amely­ben szerepet szántak a szabad nemzetek a németeknek is. Ber­linben és Berlin körül az oroszok terrorral próbálkoznak: lőttek egy francia repülőgépre, kiutasították a keleti és a nyugati zó­nát összekötő országúiról az amerikai és szövetséges őrjáratokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy technikai nehézség esetén ki­­reparálják a truckokat. Mindez nagyon emlékeztet az 1948 évi berlini blokád lassú, fokozatus bevezetésére. Attól lehet tarta­ni, hogy hamarosan megint blokád alá vészik a német fővárost, amelyet, sajnos, a háború után Amerika átengedett nekik abban a reményben, hogy az oroszok és a nyugati világ közt békés együtt­működés lehetséges lesz. A német szovjetzóna kommunista kor­mánya polgárháborúval fenyegetőzik ugyanakkor. Mindez azon­ban nem tartja vissza a bonni szabad német kormányt attól, hogy beleilleszkedjék A közös európai védelembe E héten Párisban tanácskoznak a külügyminiszterek, hogy hama­rosan nyélbeüthessék a németekkel való megegyezést. Bizonyos­ra veszik, hogy az oroszok csak fenyegetőznek, de háborút nem fognak indítani azért, hogy a nyugati németeket lekapcsolják a nyugati védelmi szövetségről. Az orosz diplomáciai offenziva sem járt sikerrel. Ők függetlenséget, önálló hadsereget, békeszer­ződést ígérnek a németeknek, egységes Németországot; csak a legfontosabb ígéretekkel maradtak adósok: nem ígérik, nem is ígérhetik, hogy a németországi szovjetzónában megengednek szabad választásokat, hiszen tudják, hogy szabad választás esetén a német kommunis-DÖNTÉS ELŐTT A NÉMET KÉRDÉS Az orosz fenyegetésekkel dacolva, a nyugat-német kormány aláírja a szövetségi szerződést Öt héten át tanácskoztak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminiszte­rei, milyen választ küldjenek Moszkvába a diplomáciai jegy­zékre, amelyben a szovjet a né­meteknek függetlenséget és békét ajánl és Németország je­lenleg megszállás alatt levő ré­szeinek egyesítését ígéri. Rop­pant kényes kérdés ez. Mi tud­juk ugyan, hogy propagandisz­­tikus sakkhuzásról van sző, amelynek célja: meghiúsítani a nyugat-német demokratikus kormány csatlakozását az eu­rópai védelmi szövetséghez. De ez az orosz lépés nemcsak mifelénk irányul, hanem a né­meteket is sorsdöntő elhatáro­­rásra készteti. Nyilvánvaló, hogy ha a nyugati németek minden fenyegetőzés ellenére aláírják a közös védelmi szer­ződést, az oroszok ellenséges magatartást fognak tanúsítani. A keleti szovjetzóna német csatlóskormánya máris uj Ko­reával, vagyis polgárháborúval fenyegetőzik. A nyugati néme­tek pedig tudják azt is, hogy ha most nem jön létre a német egység, akkor már csak uj vi­lágháborútól remélhetik szét-Kutyavásár Kansasban Hutchinson kansasi városban egy óra hosszat budai kutyavá­sár volt. Egy csomó üzletben 1902 évi árakon adták el a portékákat. Selyem nyakken­dőt 36 centért lehetett kapni, női háziruhát 99 centért, inget 69 centért, díványt 69 dollár­ért. Egy óra múlva aztán ismét átvették az uralmat a mostani magas árak. Ez a kutyavásár emlékünnep, volt. Annak emlékére rendez­ték, hogy egy évvel ezelőtt egy hollywoodi filmvállalat Hut­­chinson'ban felvételeket készí­tett. BARÁTSÁGOS SZAVAK Truman elnök George F. Kennan diplomatát küldte Moszkvába mint az Egyesült Államok nagykövetét. Kennan­­ről köztudomású, hogy elsőnek javasolta... külügyminisztériu­munkban a szovjet elleni erő­teljes politikát, mert szerinte Sztálin és társai csak ilyen po­litikát értenek meg, az enge­dékenységet gyengeségnek vé­lik. iKjennan Moszkvába érkezett s átadta megbízólevelét Sver­­nik elvtársnak, aki névleg a szovjet köztársaság elnöke. És kis beszédet olvasott fel, amely szerint moszkvai küldetésének célja a Washington és Moszk­va közt fennálló nézeteltéré­sek békés elintézése. Amerika, mondotta, megértésre törek­szik és reméli, hogy szovjet részről is megértésre és barát­ságra számíthat. Szép szavak . . . Berlinben uj blokádra, uj kihívásra ké­szülnek az oroszok. . . És egyre hangosabban kürtölik világgá a bieillusháboruról elterjesz­tett rágalmat... És német csatlósaik utján németországi polgárháborúval, németorszá­gi Koreával fenyegetőznek . . . szakított hazájuk egyesítését — egy világháborútól, amely éppen az ő földjükön indulna meg s az ő földjüket pusztítaná el az atomkorszak szörnyű fegyvereivel. Nyugat-Németországban ez okból a nép igen nagy része inkább vállalná az oroszokkal való együttműködés veszélyét, csakhogy megvalósuljon a né­met egység. Adenauer kancel­lár polgári parlamenti több­sége a nyugati szövetség mel­lett van, de a szociáldemokra­ta párt az orosz javaslat elfo­gadását követeli.' A kancellár mégis úgy határozott, hogy a jövő héten aláírja a szerződést. Az amerikai, angol és fran­cia jegyzék, amely Moszkvába ment, tulajdonképpen csak a szovjet álnok szándékai és ha­zugságpropagandája ellen irá­nyul. Minthogy az igazi döntés a németek dolga, mi csak a moszkvai propaganda hatásá­nak ellensúlyozását tekinthet­jük feladatunknak, avégből is, hogy a németek világosan lás­sák, milyen veszélyek fenyege­tik eket. Az amerikai-angol­­francia jegyzék lényegében úgy szól, hogy elfogadjuk az orosz ajánlatot, Ha a német­­országi szovjetunóban igazán szabad válasz^PBJaí; rendez nek; és HA nem szólnak bele abba, hogy az egységesítendő Németország melyik hatalmi csoporttal lép baráti és szövet­ségi viszonyba. Ez a két felté­tel persze az oroszok számára elfogadhatatlan, mert tudják, hogy szabad választás esetén a kommunisták úgy a szovjetzó­nában, mint a nyugati zónák­ban nevetséges kisebbségbe jutnának; az egyesítendő Né­metországnak szabad kezet adni pedig az oroszok sohsem Drágul az újságpapír A kanadai komány megen­gedte a papirmalmoknak, hogy az újságpapír árát tonnánkint újabb Í0 dollárral emeljék, $126 tonnára. Ez több mint dup­lája a háboruelőtti 47 dollár 50 centes árnak. Ez a drágítás azt jelenti, hogy az amerikai új­ságok egy évben ötven millió dollárral többet fognak fizet­ni papírért, mint eddig. lesznek hajlandók s az egész orosz akció éppen ennek meg­akadályozására irányul. Nyugtalanság, f e‘s z ü 1 tség lesz következménye a német földön lejátszódó amerikai­orosz macska-egér harcnak. Az oroszok már kezdik Berlin uj blokádját s a nyugati zó­nákban a kommunisták mozgo­lódnak, tüntetnek és szabo­tázsra készülnek. Az európai védelmi szerző­dést még a nyugati országok parlamentjeinek helyben kell hagyniok. Ez hónapokig eltart­hat s a válság is még hónapo­kig kisérteni fog. Szeretik a kolerát? A kinai kommunista kor­mány makacsul vonakodik igénybevenni a segítséget, amit a Nemzetközi Vörös Kereszt felajánlott, hogy a koreai front mögött a betegekről gondos­kodhasson. Már egy éve annak, hogy a Vörös Kereszt egy ha­talmas orvosság szállítmányt Hong Kongba vitt s azt fel­ajánlotta a kinai kormánynak. Ez jelentős engedmény volt a Vörös Kereszt részéről, ameny­­nyiben szabály az, hogy a Vö­rös Kereszt maga osztja szét az orvosságokat. De még igy sem tetszett a kinai kommu­nistáknak a segítség: vissza­utasították, nem fogadták el a határukra szállított külde­ményt. Ez a makacsság egyik oka annak, hogy Kinában és Észak-Koreában nem lehet el­fojtani a kolera és pestis jár­ványt. Úgy látszik, kell a ko­lera és a pestis a kommunisták­nak — propaganda céljára. Száj és körömfájás Angliában a múlt év novem­bere óta, a száj és körömfájás járvány kitörése óta 35,000 marhát kellett elpusztítani. CSALÉTEK Taft ohioi szenátor, aki sze­retne apja fia lenni a Fehér .Házban, 1013. kortesbezédé­­ben — hagy női hallgatóság előtt — kijelentette, hogy ha ő lesz elnök, ki fog nevezni egy nőt a Legfelsőbb Bírósághoz főbírónak. A nők veresre tap­­soltá a markukat. PAUiL A. DEVER massachussettsi kormányzó, aki a demokrata jelölő konvenció főszónoka lesz. ták törpe kisebbséggé zsugorodnának. A szabad választásoktól való idegenkedés az oka annak, hogy a németek nem bíznak az oroszok ígéreteiben. Minden német tudja, hogy az oroszok célja nem egységes, szabad Németország, hanem egy kommunista Né­metország. Úgy képzelik el a dolgot, hogy, mint Magyarországon vagy Csehszlovákiában, egyideig koaliziós kormányzat lesz, az­tán összeesküvés vagy miegyéb címén elkergetik a nem-kivánatos elemeket, a német Nagy Ferenceket és Beneseket és megterem­tik a német “szovjetparadicsomot.” LEGÁLIS LÓHUS Az Áhszabályozó Hivatal megengedte ló'hus belekeveré­sét virstlibe. De a gyártónak is, az elárusítónak is kötelessége az ilyen virstlit lóhusvirstlinek nevezni. ARANYJUBILEUM Kora reggel üdvlövésekkel, görögtüzzel vezették be Hava­­nában a nemzeti ünnepet abból az alkalomból, hogy elérke­zett a cubai függetlenség 50. évfordulója. Kedden, május 20-án lejátsszák a városházán azt az 50 év előtti jelenetet, amikor bevonták a felszabadí­tó amerikai nemzet zászlaját és helyébe kitűzték a felsza­badult Cuga lobogóját. Azóta Cuba, az egykori spanyol gyar­mat, a szuverén köztársasá­gok egyike. A nép koldussze­gény, mint volt régen, mert sa­ját fiai, .akik beülnek a hata­lomba, éppen úgy tömik a zse­beiket és kastélyaikat kincsek­kel, mint tették azelőtt a spa­nyol kormányzók és hivatalno­kok, Mi történt a héten • • • AMERIKÁBAN Jól megérdemelt nyugalomba vonul a mostani kongresszus végével Doughton north carolinai kép­viselő, a képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke, aki fiata­los egészségben ülte meg nemrég 89. születésnapját. Ez a fárad­hatatlan öreg már fiatalabb korában az öregek pártfogója volt. Ott állt 1936-ban a Social Cecurity nyugdíj biztosítás bölcsőjénél és nagy része volt abban is, hogy két évvel ezelőtt a nyugdijakat felemelték, az akkori megélhetési biszonyoknak megfelelően. Most ,a sokévtizedes kongresszusi működésének megkoronázása­képpen, törvényjavaslatot nyújtott be, amely a biztosítás egész rendszerét javítja, a nyugdijakat és más kedvezményeket a mai viszonyoknak meg­felelően emeli. A törvényjavaslat főbb pontjai: A nyugdijak emelése átlag 12 és fél százalékkal, vagyis átlag havi 5 dollárral. Ugyancsak magasabbak lesznek az özvegyek, gyermekek, szülők, stb. illetékei. A nyugdíj jogosultságot nem függesztik fel, ha a nyugalomba vonult munkás egy hónapban 70 dollárt (a mostani törvény szerint 50 dollárt) keres. A minimális nyugdíj a mostani 20 dollár helyett 25 dollár lesz; a legmagasabb illeték egy egész családnak a mostani 150 dollár helyett 168.76 dollár. Ott még nem tartunk, hogy a Social Security biztosítást ki lehet­ne terjeszteni a betegség vagy baleset okából teljesen munkakép­telenné vált munkásokra; jelenleg ezek csak az állami segélyre tarthatnak igényt. De a Doughton javaslat legalább annyit tesz érdekükben, hogy Social Security nyujdijjagosultságukat folytat­ja annak ellenére, hogy nem képesek a havi járulékokat fizetni. Mindezek a kedvezmények jelentékenyen megjavítanák négy é$ fél millió amerikainak — nyugalomba vonult munkásoknak és hozzátartozóiknak, túlélőiknek — helyzetét és hasonló kedve­zést helyeznek kilátásba hatvan miihó embernek, akik még csak a jövőben fogják a Social Security előnyeit élvezni. ..„■(ütfiaaaa A Fegyveres Erő Napján fontos nyilatkozatok hangzottak el katonai oldalról. Bradley tá­bornok, az amerikai haderők vezérkari főnöke, úgyszintén Col­lins tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke biztosították a nem­zetet, hogy a katonaság oly erőt tud felmutatni az oroszoknak, hogy ezek vissza fognak rettenni a régóta tervezett támadástól. Bradley tábornok hangsúlyozta, hogy nekünk oly katonai hata­lomra van szükségünk, amely arányban áll felelősségeinkkel mint világhatalom. Amarikánek kell az élen állni a hadi repülés terén és az atomfegyverkezés terén. Az iparnak pedig minden­kor oly állapotban kell lennie, hogy szükség esetén haladékta­lanul áttérhessen haditermelésre. Állandó készenlétben is kell lennünk katonailag, mert az oroszok és csatlósaik részéről újból és újból koreaihoz hasonló katonai kalandok várhatók. A “béke”-propagandisták ezideig még csak részleges háborúkat indítottak. Bradley tábornok kijelentette, hogy bármennyi erőt és fegyverzetet köt is le a koreai háború, az itthoni fegyverkezési program megvalósulás előtt áll. A jövő év közepéig nagy mér­tékben erősödni fog az amerikai hadsereg, a hadiflotta és a légi­erő. Emellett segítséget kell nyújtani a szövetségeseknek is, hogy támadás esetén eredményesen védekezni tudjanak. Collins tábor­nok bejelentette, hogy van egy uj fegyverünk: a frontkatonaság által használható “irányítható lövedék.” Eddig csak a légierőnek volt ilyen fegyvere. Ez egy lövedék, amely maga keresi ki célpontját elektronikus felszerelésekkel, amelyek bele vannak építve. Ezzel egy egész elelnséges hadtest frontját — 25 és több mérföldet — lehet megtámadni, oly kato­naságot is, amely lövészárokban meghúzódva, nem is látható. Ugyancsak alkalmas ez a lövedék ellenséges atombomba-hordozó repülőgépek lelövésére. Közölte továbbá Collins tábornok, hogy jelenleg az amerikai haderőnek több mint fele tengerentúl szol­gál. A messze szolgáló katonákat időnkint hazahozzák és friss erőkkel pótolják, még pedig oly gyors tempóban, hogy jövőre a haderő fele helyet cserél. 2} 1T Amerikai diplomatát választott igazgatójának az Ideiglenes Európai Népvándorlási Bi­zottság, Hugh Gibson személyében .Ez a bizottság vállalta magá­ra a feladatot, hogy folytassa a hontalanok megsegítését ott, ahol az I. R. O. menekültsegélyző Bizottság abbahagyta ez év márciu­sában. Az Ideiglenes Bizottság már eddig 30,000 hontalant helye­zett el a nyugati féltekén, Dél-Amerikában és Ausztráliában. De még mindig igen sokan vannak olyanok, akiket nem lehet uj hazába telepíteni, mert betegek, öregek vagy más komoly ok miatt “elfogadhatatlanok”. Ezeknek istápolása az ausztriai, nyu­gatnémet és olasz kormányokra és emberbaráti intézményekre vár. Ami a márciusban véget ért I. R. O. akciót illeti, ez a nem­zetközi szervezet most terjesztette az Egyesült Nemzetek szer­vezete elé' összefoglaló jelentését. Ötvenhat hónapon át műkö­dött az I. R. O. Ez idő alatt összesen 1,457,000’embér részére biz­tosított uj hazát. De több helyen nem működhetett s ezeken a helyeken — Shanghai, Fülöp Szigetek, Kelet-Afrika, Trieszt és Görögország — még sokezer hontalan tengődik. A hontalan-prob­léma tehát még nincsen megoldva — ez az I. R. O. búcsúszava az emberiséghez. És a vasfüggöny mögött levő országok még mindig újabb és újabb hontalanokat “prodpkálnak.” ° WWW» ■tv • o* V a V, • atc 4) * 1 r vaf nlatas'^ i lap iY „e lók ilyei értéin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom