A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1951-10-12 / 41. szám
PAGE 8. OLDAL A JÓ PÁSZTOR - THE GOOD SHEPHERD NGÉUU Pünkösd után 22. vasárnap Szent Máié 22. fejezet, 15—21. szakasz EVANGÉLIUM Az időben elmenvén a farizeusok, tanácsot tártának, hogy megfogják Jézust beszédében. S hozzája küldték tanítványaikat a Heródes-pártiakkal, mondván: Mester, tudjuk, hogy igazmondó vagy és az Isten útját igazságban tanitod és nem törődöl sen kivel, mert nem tekinted az emberek személyét, mondd meg tehát nekünk, mit gondolsz: Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem? . . . Tudván pedig Jézus az ő álnokságukat, mondá: Mit kisértetek, ti képmutatók? Mutassátok meg nekem az adó pénzt. Azok pedig hozának néki egy dénárt. És mondá nekik Jézus: Kié ez a kép és ez a felírás? Mondák neki: A császáré \kkor mondá nekik: Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené. SZENT BESZÉD Az emberek manapság nem egy izben és nem egy dologban épen úgy járnak el a vallásbeli kérdésekkel, mint ahogyan a mai szent evangélium szavai szerint a farizeusok jártak el magával az Ur Jézussal szemben. Kérdést intéztek az illetékesekhez, sőt hangoztatják még azt is, amit a farizeusok mondottak Krisztusnak “Mester, tudjuk azt, hogy• igazmondó vagy és az isten útját igazságban tanitod, és nem törődöl senkivel, mert nem tekinted az emberek személyét” s mégis — sajnos, de igaz — sokan nem azért kérdezik az illetékeseket, hogy megtudják, mit kell cselekedniök, hogy azután azt jó lélekkel kövessék is, mint ahogy a farizeusok sem azért kérdezték Krisztust, hogy Öt kövessék, hanem azért, hogy kisértsék. Az igazság keresése minden dologban, de kivált az istenes dolgokban az embernek és pedig minden embernek a legnagyobb és legszentebb kötelessége. Minden igazságban van azonban egy általános érvényességü elv, amelyet mindenkinek el kell fogadnia és ez az elv az, hogy adjuk meg mindenkinek azt, ami őt megilleti. Ezt hangoztatja az Ur Krisztus is az igazságot kereső farizeusoknak, amikor azt mondja: “Adjátok meg, ami a császáré, a császárnak és ami Istené, az Istennek.” Ezt kell hangoztatniok a ma igazságot keresőknek is. Ennek igy kell lenni a családi életben és a munkásviszonyban, valamint a társadalmi életben is; másszóval mindenütt az egész vonalon, ahol az emberek egymással érintkeznek, ahol ember emberrel áll szemben. ״ , * I Elsősorban a családban ... A gyermeket megilleti a szülei • részéről az, hogy eltartsák, de viszont a szülők jogos igénye• az, hogy a gyermek engedelmeskedjék. A férj megkövetelheti ' feleségétől a hűséget, de ugyanakkor a férjnek sincsen jogcíme ( arra, hogy feleségét bármiben is megcsalja. A feleség megkíván-* hatja azt, hogy megbecsüljék, de csakis akkor, ha maga is megbecsüli önmagát. Sem a férjnek, sem a feleségnek nincs arra* joga, hogy a másikától egyszerűen eltartassa magát, hanem igen is: kölcsönösen az a kötelességük, hogy egymást mindenben segítsék. Másodsorban a munkásviszonyban. A munkásnak joga van az igazságos bérre, a jó bánásmódra, de viszont kötelessége is a becsületes dolgozás. Avagy fordítva, amint a munkaadónak joga van arra, hogy becsületes mimikát kapjon, ép úgy kötelassége, hogy a munkással — méltányosan bánjon. És a társadalmi életben! ... Ha viselem tisztemet, teljesi- Lenem kell az azzal járó kötelességeiket is . . . Ha mástól jó ; pénzt várok, jó anyagot is kell azért adnom. Ha elvárom, hogy . más tőlem bocsánatot kérjen, meg kell neki bocsátanQm. , Magyar lelkek hitét rombol ják Irta: GONDOS SÁNDOR ben és e tekintetben felül állanak minden nemzetiségi vonatkozáson.” Az amerikai író természetesen soha nem hallott a magyar történelmi múltról és nem tudhatta, hogy a magyar papok nemcsak jó Istenhivők, hanem nagyón jó magyarok is voltak. Hogy mondja a vers Mohács hadvezéréről: — Tomory, büszke vezér, mért hagytad el érséki széked? A magyar szabadságot, faji érzést papjaink mindig igaz erővei védték. Ha kellett, fegyvert ragadtak kezükbe, még szabadságharcunk idején is. Az amerikai iró a maga megállapításait igy vezeti be: — A halálos küzdelem a katolikus egyház és Moszkva és csatlósai között válságos állapotba jutott. A mesterséges bünperek, a börtönök, a zárdák kifosztása és a bezárt templomok ezt többé nem fejezik ki kellően. A római Vatikán ijedten látja, hogy a papság a vasfüggöny mögött háborús kimerültségbe jutott. Száz és száz pap tette le az esküt a pépi demokráciára és csatlakozott olyan irányba, amely a Vatikán és a nyugati államok ellen fordult. Példa erre a magyár főpapok hűség-esküje. Ismét az amerikai irót idézve, látjuk, hogy a vörös Magyarországon a hit üldözését Tito jugoszláv diktátor kezdte meg azzal, hogy a híveket el akarta választani papjuktól. Magyar földön, ahol a lakosság 68 százaléka katolikus, az ellenállást Mindszenty József bíboros érsek kezdte meg. Ezt olyan erővel folytatta, hogy 1948 december 26-ik napján, kellő sajtóelőkészités mellett elfogták és aztán sulyosan elítélték. Alig tették el a hercegprimást láb alól, a kommunista kormány meg^w*égette az alsóbb papságot, hogy vagy beadja derekát vagy szenvedni fog. Ennek nyomatéka gyanánt igen sok világi napot letartóztattak, szerzeteseket és apácákat fo golytáborokba zártak. Ekkor került ki a börtönből 1950-ben Beresztóczy Miklós kanonok, akit Mindszentyvel együtt Ítéltek el és kezdte a kommunistákkal a békét hirdetni. Sajnos, az emberek látták, hogy körmei ki vannak szakítva, egész külseje megváltozott és többé nem beszámítható ember. És ekkor született “A Kereszt” című hetilap, amely katolikus-ellenes. Érdémeiért Rákosi Mátyás és társai Beresztóczyt rendjellel tüntették ki. Az áramlat elleni harcot ekkor Grösz József kalocsai érsek kezdte vezetni, akit azután szintén elfogtak és elitéltek. Ezt an nak dacára tették, hogy Grösz már aláírta a népi demokrácia iránti hüség-esküt. De ez se segitett rajta. Jött a további üldözés. Bezáriák a katolikus iskolákat, bár később nyolc középiskolát ismét kinyitottak, hogy a látszatot megőrizzék. De azokban kommunista elveket tanítanak. Szószerint idézzük az amerikai újságíró megálalpitását: — A templomokat Magyarországon leverték. Sikerül-e vájjon ennek a rend nek fentartása, az nagy kérdés. A nép ragaszkodik hitéhez és az apostoli Szent Szék a Vatikában százával kapja a levelekét, amelyek mondják: — Halottainkat pap nélkül temetjük el. Egy másik levél kérdezi: — Hogyan kereszteljük meg újszülött csecsemőnket? A harmadik levél tudni akarja: — Köthetünk-e házasságot saját otthonunkban, templomon kívül? , A Vatikán erre rendesen ezt a választ adja: — Ragaszkodjanak türelemmel katolikus hitükhöz. A vallás és Isten ellen irányúló támadások sok gondot okoznak a Vatikánnak. Azzal próbálkoznak, hogy zárt ajtók mögött erős hitü világi emberekét kiképezzenek és papoknak szenteljenek. Munkásruhában járó emberekből püspökök lettek magyar földön. És ha a szűkség úgy hozná magával, akkor kiadták a jelszót: — Lemegyünk a sírboltokba, mint a régi keresztények, és ott ragaszkodunk Istenbe vetett hitünkhöz tiszta lélekkel. Maguk a római főpapok is beismerték: — Nehéz idők előtt állunk. Évszázadok óta nem voltak ily gondjaink. De hozzon bármit a jövendő, az Istenbe vetett hitet kiirtani nem lehet. ÖLDÖSIK A PAPOKAT Egy kinai trappista szerzetes a börtönben meghalt. Három katolikus papot Tiencsinben ha- Iáira Ítéltek és kivégeztek. Az egyik ellen az volt a vád, hogy vonakodott aláírni egy kiáltványt, amelyben független, vagyis kommunista egyház alapitását sürgették. HAVAT HOZTAK Mulatságos eset történt Maryknoll misszionáriusokkal, amikor Kocsabamba bolíviai városba érkeztek. Mindjárt megérkezésükkor havazni kezdett. Ilyen csoda már régen nem történt ott. Csak a város legöregebb lakói emlékeznek arra, hogy körülbelül hetven évvel ezelőtt hó esett Kocsabambában. GAZDASÁGI BOJKOTT CSEHS^j.^^G ELLEN Truman elnök semmisnek jelentette ki mindazokat a gazdasági kedvezményeket, amelyek Amerika és Csehszlovákia közti kereskedelmi forgalomban eddig érvényben voltak. Ennek az elhatározásnak oka az volt, hogy Csehszlovákia szovjetcsatlós kormánya Amerikával szemben ellenségesen viselkedik, amely ellenségesekedés Oatis amerikai újságíró bebörtönzésével érte el csúcspontját. Az elnöki határozat alapján a vámhivatalok oly magas vámokat vetnek ki csehszlovákiai árukra, hogy azok behozatala úgyszólván lehetetlenné válik. A cseh bojkottot hamarosan követik más szovjetcsatlós országok, köztük Magyarország elleni megszorító intézkedések. Pünkösd után 22. vasárnap Szent Lukács, 16. szak., 83 EGYIPTOMI WTOESZIENYEK ÜLDÖZÉS MIATT PANASZKODNAK Izrael államban szeretnének megtelepedni A Tel Aviv izráeli városban megjelenő magyarnyelvű lap,. Új Kelet egyik legutóbbi számában olvassuk: Háromezerötszáz évvel azután- hogy a zsidók kivonultak Égyiptomból, most egy elnyomott egyiptomi kisebbség, a kopt-keresztények szőnek fantasztikus terveket, hogy kivonuljanak Egyiptomból és en gedélyt kérjenek Izráeltől a Színá j sivatagban való lefelepedésre. Egyiptomban ugyanis jelenleg az államhatalom elnyomja a kopt-keresztényeket az alkotmány azon kiléteiére támaszkodva, hogy “Egyiptom- : ban a muzulmán hit az államvallás.” A kopt-keresztények az egyip■ tömi sajtón keresztül gyakran hangoztatják, hogy középkori eszközökkel üldözik őket, meg tiltják számukra templomok építését, harangok használatát A kopt keresztény közösség állandó zaklatásnak van kitéve ( az állam-hatalom részéről! amely szigorú felügyeletet gyakoról felettük. A kopt-keresztények hetilapjában nemrégiben feltűnést keltő cikk jelent meg egy Ser gius nevű bátor szerzetes tollából. A cikkíró megállapítja, hogy a zsidók annak idején nem voltak jobban elnyomva mint ma a kopt-keresztények. Feltevődik azonban a kérdés, hogy az Egyiptomból kivonuló kopt-keresztény közösség vajjón éppúgy meg tudná-e találni a maga országát, mint Izráel népe. A kopt-keresztény szerzetes elismerő szavakkal írja le, miképpen harcolt a zsidó nép országában és idegen országokban, gálutban, fegyverrel és munkaeszközökkel, ősi földjének felépítéséért, míg végül is ma siker koronázta évezredes harcát. “Vannak, akik azt mőndják, — mondja a szerzetes, — hogy Izráel szívesen fogadná be az Egyiptomból kiűzött kopűkeresztényeket s módot nyujtana nekik arra, hogy a Szináj-si■ vatagban kopt-országot építsenek fel, mert a zsidó nép tudja, hogy jó szomszédot nyerne a kopt-keresztényekben.” A koptok eredete az őstörté■ nelem homályába vész. Lehet séges, hogy ők a keresztény hitre tért egyiptomi őslakok; erre vall az, hogy a kopt szó görög nyelven egyiptomit jelent. Hitelvek tekintetében már a kereszténység első idejében kü• lön utakon jártak, amennyiben Az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb hetilapja, a Saturday Evening Post szeptember 22-én megjelent száma fényképekkel díszített cikket közöl arról, hogy a moszkvai rendszer miként próbálja a magyar lelkék Istenbe vetett hitét lerombolni. A terjedelmes cikket Rómából Ernest O. Hauser jónevű újságíró vetette papírra és két■ ségtelen, hogy a Vatikán birtokában levő adatok rendelkezésére állottak. A cikk cime ez: “Mi van Sztálin fejében a katolikusok ellen?” Az első kép a mostani magyar püspököket és helyetteseiket mutatja be, amint Budapesten kommunista kormánynak a hüség-esküt leteszik. A második Grösz József galocsai érseket mutatja a bíróság előtt egyik papja kíséretében. A harmadik kép a szenvedő arcú Mindszenty József bíboros érseket, esztergomi hercegprímást hpzza elénk, a bíróság színe előtt, Dr. Baranyai Jusztin tanár kíséretében, akit szintén elitéltek. ״ Kitér ugyan a cikk a cseh, lengyel és román üldözésekre is, de minket a magyar katolikusok sorsa érdekel, akikről ezt írja: “A katolikusok hitükben Róma felé néznek szellemi ügyeik-Jósika Miklós imája Óh magyarok Istene! Adj nekünk békét, hogy a magyar csendes tüzelője körül szabadon élvezhesse gazdag hazájának áldásait ;adj nekünk békét, mely él, mely életet lehel, mely munkál; békét, mely sebeket gyógyit, nem sebeket ver, a szeretet békéjét. GYERMEK IS KELL A KERESZTELÉSHEZ A hittan-órán már megtanulták a gyerekek, hogy a keresztség az első és legszükségesebb szentség, sőt már a részletekre is kiterjeszkedett a tisztelendő, hogy t. i. imi mindenfélére van szükség a keresztség szentségének kiszolgáltatásához. Következő órán számon kéri a tanultakat: — Melyek a legszükségesebb kellékei a keresztségnek? — A keresztségnek három legszükségesebb kelléke van . . . — kezdi hadarni az egyik tanuló. • — Már hogy mondhatsz ilyet — vág közbe a hitoktató —, hiszén elegendő hozzá két dolog: a viz és a keresztelés igéi! Az agyafúrt nebuló csak egy röpke “szónoki” kérdéssel válaszol: — És a gyerek hol marad?! A felebarát másik fele Falusi gyerekek “szórakoznak” a templom előtti térségen. A játéknak induló virtuskodás a végén komoly verekedéssé fa■ jul. Az éppen arra járó tisztelendő ur megpirongatja a legharciasabb nebulót: — Hadd már abba, János, nem illik igy püfölni a felebarátodat! János gyerek azonban hamar feltalálta magát: — Dejszen Főtisztelendő Ur, én azt a felét püfölöm, amék nem az én barátom! Krisztusnak egyedül isteni jel leget tulajdonítottak, ami össze egyezhetetlen azzal a hitelvi té teli el, hogy mint ember szén vedte el a keresztrefeszitést Ezt az egytermészeti elvet a 431. évben a chalcedoni zsinat eretnekségnek minősítette s azóta a kopt-keresztények és a római keresztények közti ellen tét áthidalhatatlannak bizo nyúlt. A 640-ben a koptok a mohamedánokkal szövetkezve tör tek Egyiptom orthodox (római) keresztény egyházára s e harc mindkét egyház legyengülésére vezetett. ELKÉSZÜLT A POMÁZI FRESKÓ A pomázi római katolikus templom 170 éves. A tatár, török lulás idején teljesen elpusztult ősrégi település helyén emelték 1 tizennyolcadik század folyamán, barokk stilusban. 1946 —47-ben 1 hívek segítségével kibővítették. A templom védőszentjének Szent Istvánnak tiszteletére péiig most készült el Jeges Ernő freskója. A falfestmény megfes- Lése négy hetet vett igénybe. Szemünk elé varázsolja a környetó vadregényes tájat, a Derapatak medrét, a zöldben megbúvó lázakhoz vezető jellegzetes pomázi hidacskákat. A kép középpontja a magasban lebegő, angyaloktól tartott baldachin alatt trónusán ülő Madonna. Előtte lépcsőzetes emelvényen a térdepelő, koronáját a Szűznek nyújtó Szent István feje áhitatosan néz a magasba, aranypalástját meglebbenti a szél. A freskó evangéliumi oldalán Szent Imre és Szent Margit, a lecke oldalon Szent László és Szent Erzsébet ihletett, kettős csoportja teszi teljessé, kiegyensúlyozták a hatást. Különös, erőteljes hatást ér el: megragadja a szemet, megindítja a szivet és mélységes áhítatra hangol EVANGÉLIUM Szent Lukács 16. rész, 83. szakasz Mondá az Ur e példabeszédet: Vala egy gazdag ember, bársonyba és biborba öltözködő, és mindennap fényesen lakmározó. És vala egy Lázár nevű koldus, ki annak ajtaja előtt feküvék, rakva fekélyekkel, s kivánva jóllakni csak a morzsalékokbői, melyek a gazdagnak asztaláról hullottak; még az ebek is élj övének, nyalván az ő fekélyeit. Lön pedig, hogy meghala a koldus,és az angyalok által Ábrahám kebelébe viteték. Meghala pedig a gazdag is, és eltemetteték. Pokolban pedig felemelvén szemeit, midőn a kinokban vala, látá Ábrahámot távolról, és Lázárt az ő kebelében; és kialván, mondá: Atyám Ábrahám, könyörülj rajtam és küldd el Lázárt, hogy vizbe mártván ujja• hegyét, enyhitse meg az én nyelvemet; mert gyötörtetem e lángban. És mondá neki Ábrahám: Fiam, jusson eszedbe, hogy elvetted a jókat életedben, és Lázár hasonlóképen a rosszakat; most pedig itt vigasztaltatik, és te gyötörtetel. És mindezek felett közöttünk és közöttetek nagy köz vagyon, hogy azok, kik innen át akarnak menni hozzátok, ne mehessenek,, sem onnan ide át ne jöhessenek. És mondá: kérlek tehát, atyám, küldd el őt atyám házába; mert öt atyámfia van, tegyen azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is e kinok helyére. És mondá neki Ábrahám: Van Mózesok, és vannak prófétáik, hallgassák azokat. Amaz pedig mondá: Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha valaki a holtak közül hozzá jók menend, bünbánatot tartanak. Mondá pedig neki: Ha Mózest és a prófétákat nem hallgatják, ha valaki a halottak közül feltámad, annak sem hisznek. SZENTBESZÉD A dúsgazdag ember a földi életben süket volt a szegény Lázár kérésére, úgy a másvilágon a dúsgazdag ember kérése lett visszautasitva, sőt még fájdalmainak nagyítására szemrehányásokkal is lett illetve. Ábrahám ugyanis a dúsgazdag embernek eszébe juttatta a nyomorult Lázár iránt tanúsított viseletét és emlékeztette őt előbbi életére, mondván: Fiam, jusson az eszedbe, hogy elvetted a jókat földi életedben. Te midőn lakmároztál, nem akartál megemlékezni Lázárról, sem az Istenről, sem a mennyországról, sem a pokolról; ámde most emlékezzél vissza a te lakmározásaidra, amelyek téged az örök szenvedés orvényébe sodortak . . . Emlékezzél meg arról, hogy te még földi életed folyama alatt kivetted a magad részét, tudniillik a földi javakát, melyeket te valódi javaknak tartottál, elhanyagolva-a menynyei javakat, mint amelyek tőled távol voltak s reád nézve teljesen idegenszerüek. Miután a pokolban szenvedő dúsgazdag ember mindezeket tudomásul vette, még egy -kéréssel fordult Ábrahámhoz, mondván: Kérlek tehát, atyám, Ábrahám: küldd el Lázárt a földön élő atyám házába, mert öt atyámfia van és tegyen Lázár azoknak bizonyságot, hogy ne jussanak ők is a kinok helyére. S mondá a pokolban szenvedő dúsgazdagnak Ábrahám: Van Mózesük s vannak prófétáik, hallgassák azokat. Ez előadott példabeszédből az az erkölcsi tanulság tárul elénk hogy a gazdagok ne bizakodjanak el földi javaikban, mint amelyek mulandók és a halál véget vet azoknak; azért ne csüggjenek azokon, hanem minden bizalmukat a jó Istenbe helyezzék és Isten iránti szeretetből földi javaikat részben a szegények gyámolitására fordítsák. Rettenetes az Isten ítélete és borzasztó az örök kárhozat kínjainak gondolata. Föl nem érhetjük eszünkkel a kárhozat kínjainak nagyságát; kimondhatatlan az és irtózatosabb minden elgondolható fájdalomnál, melyet e földön tapasztalhatunk. Az örök kin sohasem enged nagyságából és soha meg nem szűnik. Az amerikai nemzeti egységnek egyik történelmi nevezeiességü jelképe ez a kő. Ahol ez az emlékkő áll, ott találkozott a keleti és a nyugati kontinentális vonat 1869 május 10-én s attól a naptól fogva Amerikái a keleli tengerparttól a nyugatiig vasútvonal köti össze. Az emlékkő azt a helyet jelzi, ahol lefektették az összeialálkczó sínek részére az utolsó talpfát. Ez az utolsó "talpfa" nem fából készült, hanem szinaranyból. Most az arany talpfa San Franciscóban van, a Wells Fargo Bankban־ KÉPESLAP
