A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1951-07-27 / 30. szám
AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIANYOZNIAI The GOOD SHEPHERD is the largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesitő lapot! 29. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O., péntek, 1951 julius 27. EGYES SZÁM 10 CENT No. 30. SZÁM A JÓ PÁSZTOR Mi. történt a JAN Jordán királyát, a 69 éves Abdallát agyonlőtte egy arab terrorista, a volt jeruzsálemi mufti (mohamedán főpap) hive. A mufti, aki a háború idején Hitlerrel cimborált, most száműzetésben él Kairóban, Egyiptom fővárosában. A merénylet Jordán királyság fő szentélyében, a jeruzsálemi Omar mecsetben történt, amely azon a sziklán áll, amelyről a Korán szerint Mohamed fehér lovon a mennyekbe szállt. A merénylőt nyomban lelőtték a király testőrei. Abdalla királyt az angolok segitették trónjára s katonai és financiális támogatásban is részesitették, miáltal abba a helyzetbe jutott, hogy a zsidó állam alakulása elleni arab nemzeti hadjáratban a főszerepet játssza. Az izraeli fegyverszünet óta azonban éppen ő állt a békülékeny tábor élére, miértis a többi arab államokkal ellentétbe jutott. A mufti még egyre szent háborúra־ tüzeli az arabokat Izrael ellen s a jeruzsálemi gyilkos merénylet annak a jele, hogy a harcias elemek még mindig nem nyugodtak bele az uj palesztinai államalakulásba. Az arab országokban a nép szörnyű nyomórban él s uraikat nyugtalanítja az európai színvonalú kor- Hiányzás és életmód Izraelben, amely felnyitja az elnyomott arab tömegek szemét s általános elégedetlenségnek lesz az okozója. Mohamedán fanatikusok egy másik közelkeleti országot is nyugtalanságban tartanak: Perzsiát, amelynek újabban Irán a neve. Az angol olaj müvek kisajátitása után a perzsa miniszterelnök, az öreg és makacs Mossadeg kereken kijelentette, hogy semmiféle engedményre nem hajlandó, angoloknak takarodni kell és ők, a perzsák, annak adják el az olajat, aki azt megfizetni. Ezt a nagyhangú kijelentést, amely könnyen háborúra is vezethetett volna Perzsia és Anglia közt, Truman elnök nem vette túlságosan komolyan. Teheránba, Perzsia fővárosába küldte, mint személyes megbizottját, Averell Harrimant, hogy közvetítsen Perzsia és Anglia közt. A mohamedán fanatikusok és a kommunisták közös frontot harcoltak a megegyezés ellen, tömegtüntetéseket rendeztek az utcakón és gyilkos merénylettel fenyegették meg Harrimant. Mégis, Harriman közvetítése sikerrel járt. Mossadeg megpuhult és hajlandónak nyilatkozott, hogy újra tárgyaljon az angolokkal. Ennek az engedékenységnek az a magyarázata, hogy a perzsa kormány nem tudja az ezer millió dollár értékű abadoni olaj műveket igazgatni, nem tudja a termelést biztosítani, mert nincsenek elegendő számban olajipari szakértői. Amerikaiak nem vállalkoznak arra szerepre, hogy a perzsákon segítve hátbatámadják az angolokat, orosz “segítségtől” pedig még a legfanatikusabb mohamedánok és általában az uralkodó örök félnek — nem ok nélkül. Spanyolországgal szemben uj politikai irány alakult ki Amerikában s ennek messzemenő következményei vannak. Truman elnök, Acheson külügyminiszter ajánlatára, alkudozásba bocsátkozott Franco diktátorral, hogy engedjen át több légi bázist, repülőteret az európai szövetséges haderők részére. Franco ehhez hozzájárult és ezzel Spanyolország belépett az európai védelmi szervezetbe. Az angolok és a franciák sokáig ellenezték Franco diktátor bevonását a demokratikus népek szövetségébe, de a világhelyzet úgy alakult, hogy Amerikának és az egész szabad világnak szüksége van minden segítségre, bármely oldalról jöjjön is az. Hogy a világuralomra törő szovjet ellen Európát meg lehessen védeni, az Amerika vezetése alatt álló szabad világ támogatja Jugoszláviában Tito kommunista diktatúráját és mostantól kezdve támogatja Franco fasiszta diktatúráját is. Szövetkezni kell Spanyolországgal, mert úgy ’Európában, mint az északafrikai tengerparton kitűnő katonai bázisokat kaphatunk spanyol területen. Ez minden más szempontnál fontosabb. Az angol és francia ellenkezés tisztára politikai okokra vezethető vissza: a spanyol fasiszta diktatúra népszerütlen ezekben az országokban. Amerikában is népszerűtlen s kormányunk éveken át félig-meddig diplomáciai bojkott alatt tartotta. De most Amerika befolyását latbavetette, hogy Franco enyhítse diktatúráját és megértésre talált. Franco átalakította kormányát. Az uj kor- Hiányban kevesebb a fasiszta elem és több a katolikus és a monarchista elem ;azonkívül Amerikának és a demokráciáknak még azt az engedményt is tette Franco, hogy a kereskedelmi minisztérium élére olyan politikust állított, aki kötött állami gazdáikodásnak nem hive. A katolikus befolyást fokozni fogja az, hogy a kutluszminisztériumot a jelenlegi vatikáni nagykövet vette át. A monarchistákat pedig azzal nyugtatta meg Franco, hogy hozzájárult ahhoz, hogy a spanyol trónkövetelőnek fia Juan legyen az ő oldalán egyelőre régens (trónörökös) és 30. életéve elérésével megkoronázzák királynak. Ennek a megoldásnak azonban súlyos akadálya van, mert a trónkövetelő, a fiatal Juan apja, már most magának követeli a spanyol trónt, Franco pedig a királyság visszaállítását későbbre akarja halogatni. A kínaiak elkobozták Shanghaiban az amerikai olajtársaságok üzemeit és olajkészlétéit, sokmillió dollár értékben. Ez előrelátható volt, miután a kinai kommunisták korábban az angol olaj vállalatok egész vagyonát is elkobozták, annak ellenére, hogy — Amerikával ellentétben — az angolok elismerték a kinai kommunista kormányt. Az amerikai olajvállalatoknak igazgatói és főtisztviselői még mindig Shanghaiban vannak: a kinai kormány megtagadta nekik az elutazási engedélyt. Az olajmüvek kinai munkásai “lelkesedéssel” vállalták, hogy ezentúl többet fognak termelni, mert maguknak termelnek. Más szóval, megkezdődik a sztahanovista munkahajsza, amelyet a magyarországi hírekből ismerünk. Kína olajhiányban szenved, amióta Amerika és Anglia beszüntette az olaj szállítását. EBBEN A PAGODASZERÜ épületben tölti ; pihenőidejüket, a fegyverszüneti bízottság tagjai és az újságírók. Itt étkeznek va !.:mennyien, miközben az újságírók beszélnek és a tisztek hallgatnak. Koreában kétséges a fegyverszünet Moszkvából megjött az utasitás: ragaszkodni az amerikai csapatok kivonulásához! Amikor e heti lapunkat zárjuk, még függőben van a fegyverszünei kérdése. A múlt szombati ülésen a kommunista katonai bizottság a fegyverszünet első feltételéül követelte az őszszes idegen katonaság kivonulását Koreából, vagyis azt, hogy a kinai csapatok visszavonulnak a mandzsuriai határra, ahol most is fő felvonulási állomásaik vannak, az amerikai csapatok ellenben pár száz hajón utazzanak el messzire, a több száz mérföldnyire levő Japánra vagy más szigetekre és a több ezer mérföldnyire levő amerikai kontinensre. Az amerikai bizottság kereken kijelentette, hogy erről még csak beszélni sem lehet a fegyverszüneti alkudozás során, mert ez politikai és diplomáciai kérdés, amelyet csak a végleges békekötéssel kapcsolatban lehet megoldani. A kommunisták látták, hogy ezen a ponton az amerikaiakkal alkudozni nem lehet. Ezért a tárgyalás azonnali szüneteltetését javasolták s ehhez az amerikai delegáció hozzájárult. E hét közepén esedékes a kommunista válasz, hogy ezen az alapon tovább tárgyalnak-e, vagy pedig ismét az ágyuk és légibombák szólaljanak meg. A meggondolás! idő alatt a koreai és a kinai kommunisták Moszkva tanácsát és utasítását kérték s még nem tudhatjuk, hogy a felsőbb rendelkezés hogyan szól. Egyelőre csak az ellenséges rádió közvetít vésztjósló üzeneteket: hogy ragaszkodni fognak követelésükhöz. És a teljesen tönkrevert észak-koreaiak rádiója éppen úgy mint a háromszor egymásután alaposan megvert kínaiak rádiója azt bömböli, hogy csodálkoznak az DRÁGUL A POSTA IS A kongresszus póstaügyi bizottságai megszavazták a postai díjszabás emelését. Valószínű, hogy a drágítás hamarosan törvénnyé válik. A terv szerint a postai levelezőlap portója 1 cent helyett 2 cent lesz, a közönséges levélé 3 cent helyett 4 cent, a légiposta levélé 6 cent helyett 8 cent. Harminc százalékkal emelik az újságok és f oly óiratok szállítási diját még pedig három éven át évenkint 10—10 százalékkal. A csomagszállitás diját is emelni fogják. amerikaiak makacsságán, híszén ők elvesztették a háborút. Az ilyen nagyhangú rádiózás azonban még egymagában nem lenen ok a nyugtalanságra, híszén a kommunisifáknak éppen azért, mert sorozat vereségekét sze” veitek ,óta, szűk-HOBAN _ ÉRSEK XII. Fiús pápa Edward F. Hoban clevelandi püspököt érseki rangra emelte. Ez a rangemelés a kiváló főpap személyének szól s hivatalos cime, személyi érsek, arra utal, hogy ő nem egy érsekség élére kerül, hanem továbbra is a clevelandi egyházmegye püspöke marad. Az ilyen személyi kitüntetés nem egyedülálló: az amerikai püspökök közt még öt van, akik érseki címet és rangot kaptak a Vatikántól. béremelést kaptak A Western Union 17 cent órabér javítást ad munkásainak, mi által a vállalat kiadásai évi 12 millió dollárral emelkednek. A vállalat a szövetségi ellenőrző hatóságoktól engedélyt kért, hogy a táviratok díjszabását felemelhesse. A munkások nemsokára szavazni fognak, hogy elfőgadják-e a fizetésjavitást, mely valamivel kevesebb, mint amennyit követeltek. Julius 2-ikára sztrájkot terveztek, de azt lefújták, hogy módot adjanak a vállalatnak újabb ajánlatra. Ez az uj ajánlat: 17 cent, vagyis 40 órás munkahétnél 6 dollár 80 cent. Fejedelmi ajándékot kapott az elnök Egy Tallstrom nevű dusgazdag ausztráliai tiz Audubon festményt ajándékozott Truman elnöknek. A képek amerikai vadakat és madarakat ábrázolnak s értékük körülbelül 150,000 dőllár. Petain meghalt Petain tábornagy, az első világháboru hőse, a második világháboruban a nácikkal együttműködött, hazaárulás miatt életfogytiglani börtönre ítélt áruló, 95 éves korában a börtönben meghalt. ségük van győzelmi propagandara. De ha újra szembenállnak egymással a katonai bizottságok, ott, zárt ajtók mögött, propagandának nincs helye, sem értelme. Ott fog eldőlni, hogy Moszkva háborút vagy békét akar-e. Tekintettel arra, hogy Moszkva éppen az utolsó hetekben erőteljes békepropagandát kezdett avégből, hogy Amerika j és a szövetségesek fegyverkezé-! sét lelassítsa, Washingtonban * mégis bíznak abban, hogy végül is a koreai és a kinai kommunisták meghátrálnak a csapa-1 tok kivonásának kérdésében. E ! lehetőség mellett szól az a tény is, hogy az oroszoknak érdekük,' hogy negyedmilliónyi amerikai katonaság hosszabb időre le legyen kötve Koreában. EGY ZÁSZLÓ ALATT Párisból, ahol Eisenhower tá-1 bornok főhadiszállása van, azt jelentik, hogy Eisenhower egységes szövetséges haderőt akar szervezni. Ennek az amerikaieurópai hadseregnek egy zászlaja lenne, a katonáknak egyenlő uniformisuk és — természetesen — valamennyi nemzeti osztag egy és ugyanazon főparancsnokság utasításait követné. Az angolok még ellenzik e tervet, de a kontinentális nemzetek, köztűk a nyugati németek, hozzájárultak. Egyelőre az a terv, hogy egy hadseregbe forrasztják az összes amerikai, francia, olasz, nyugatnémet, belga, holland és luxemburgi haderőket. Eltemették a cigánykirályt Toledo, Ohioban eltemették Steve Nick Davist, a brazíliai cigánytörzs királyát, aki 42 éves korában szívbaj következtében meghalt. A gyászoló törzs ideiglenes kormányzót nevezett ki, akinek helyébe majd a trónörökös, a 15 éves James Davis lép, amikor eléri 21-ik életévét és cigánykirálynét vesz maga mellé. A Davis dinasztia törzse azért nevezi magát brazíliainak, mert ősei Portugáliából Braziliába, a portugál gyarmatba vándoroltak s onnan jöttek Észak- Amerikába. A férfiak fő foglalkozása a nyári karnevál, a nőké j övendőmondás. Mi történt a héten ״ ״ ״ AMERIKÁBAN A drágulás elleni harcban a kongresszus fórumán még csak e héten lesz döntés, de annyit már most megállapíthatott Eric Johnston, az árszabályozási hivatal egyik vezetője, hogy a fogyasztó, a közönség általában rószszül járt. Győztek az úgynevezett érdekeltségek, vagyis az ipari és az üzleti körök, amelyeknek a kongresszus republikánus és délidemokrata többsége sorra megszavazta a kívánt engedményékét, minek folytán biztosítva lesz ezek részére a magasabb profit, és a közönség részére a még fojtogatóbb drágaság. Johnston szerint sokezer millió dollárral többet fog a nép áldozni az ipari és üzleti érdekeltségeknek. Hogy hány ezer millió dollár ajándékot fognak kapni a fogyasztók rovására, azt még nem lehet tudni, mert a szenátus júniusban, a ház pedig a múlt héten egymástól eltérő javaslatokat készített, amelyeknek összeegyeztetése most közös kongresszusi konferencia dolga lesz. De annyi máris bizonyos, hogy amikor elkészül a törvény, amely a jövő héten, julius végével automatikusan megszűnő ellenőrzést egy vagy két évre meghosszabbítja, a profit lesz a győztes és a nép — elsősorban a nemszervezett munkásság, a fehérgallérosok, a nyugdíjasok nagy tömege — lesz a vesztes. A magas árak visszasrófolása, angolul rollback, a fő probléma. Truman elnök különösen az élőmarha árak magasságát kifogásolja, amelyek a húst és egyéb szükségleti cikkeket is mértéktelenül drágítják. A kormány nemcsak követelt, hanem el is rendelt visszasrófolást, de auguszlus 1-től kezdve az uj törvény lesz érvényben, amely az elnök árszabályozó hatalmát megbénítja. A szenátus egyáltalán megfősztóttá ettől a jogtól az elnököt, a ház csak 10 százalék visszasrófolást enged meg a május 19-i magas árból. Másik probléma: a profit biztosítása. Az érdekeltségek sürgetésére a ház oly rendelkezést akart a törvénybe iktatni, amely szerint az árakat csak olyképpen szabad befagyasztani, hogy a termelőknek és a kereskedőknek minden egyes árucikken a profit biztosítva legyen. Á demokraták kézzel-lábbal harcoltak ilyen rendelkezés ellen, amely azt jelentené, hogy a törvény garantál az üzletembereknek profitot. Végül is diadalmaskodott a józan belátás és ilyen rendelkezés a törvénytervezetből kimaradt. A profitért folyó ádáz küzdelem többi fejleményeit .ezúttal nem részletezzük; a? olvasót majd megismertetjük a végleg kialakuló árszabályozási, illetőleg helyesebben árdrágitási törvénnyel. Hogyan vált lehetségessé ilyen törvényhozás? A szélsőséges álláspontoktól mindig tartózkodé New York Times a következőkben látja a baj okát: 1. A kongresszusban a republikánusok és a velük szövetkezett délidémokraták többségben vannak s ezek mindenáron korlátozni akarják az elnök hatáskörét; ennek a politikai célnak elérésére minden eszközt megragadnak. 2. Az üzleti érdekeltségek már égészén nyíltan beavatkoznak a törvényhozásba és a közérdek ellen befolyásolják a szenátorokat és képviselőket. 3. A nép közönye, amelynek folytán kongresszusi képviselői úgy érezték, hogy nem lesz ártalmukra a fogyasztókat károsító törvényhozás. 4. Az a tény, hogy e pillanatban az árak nem drágulnak, sőt egyes cikkekben olcsóbbodás mutatkozik. A további drágulás veszélye azonban igen nagy: erre újból és újból figyelmeztették a republikánus-délidemokrata közös frontot Truman elnök is, Wilson mozgósitási főnök is, Johnston és Di Salle árszabályozási igazgatók. Az, hogy pillanatnyilag nincsen általános áremelkedés, különleges okra vezethető vissza. Ugyanis amikor a koreai háború kitört, az üzleti világ felemelte indokolatlanul a szükségleti cikkek nek is, a hadiszereknek is az árait. Minden üzletember bizonyosra vette, hogy rohamos drágulás és ennek folytán kitűnő profitlehetőség lesz és ezért nagy mennyiségben vásároltak árut. Most oly nagyok a készletek, hogy nehéz azokon túladni, még pedig fő leg azért, mert csak az ipar, az üzlet és a szervezett munkásság jutott Korea óta több pénzhez, a lakosság nagy többsége ellenben nem tud lépést tartani a drágulással s kénytelen-kelletlen tartózkodik vásárlástól. De a felelős köröket nem téveszti meg a pillanatnyi helyzet. Tudják, hogy nemsokára lényeges változások lesznek a gazdasági életben. A haditermelés fokozódik és a civil szükségletekre való termelés csökkenni fog, ugyanakkor pedig ezer meg ezer millió dollár friss pénz lesz a zsebekben, profitok és munkabérek. Rövidesen ennélfogva a kereslet és a kínálat egyenlőtlensége miatt az árak ugrásszerűen emelkedni fognak, ha törvény nem emel gátat a drágításnak. Ilyen törvényt kért Truman elnök a nép érdekében — ilyen törvény hozatalát kereken visszautasította a szenátus és csak kis részben telj esitette a képviselőház. A jövő héten majd meglátjuk, mit főz ki a szenátus és a képviselőház közös értekezlete; még a legjobb esetben is — ha a ház javaslata jut előtérbe — további drágulásnak nézünk elébe. “A fogyasztó nem kapja meg azt, ami megilleti,” mondotta az árszabályozási igazgató s a háziasszonyok ezt a mondást százszor és ezerszer fogják ismételgetni, de akkor már késő lesz. Csak egy menekvés lesz: leszállítani az igényeket, minden portékából az olcsóbbat, a gyengébb minőségűt vásárolni. Egy munkanap — $100,000 Detroitban az Ainsworth Manufacturing Co. egymillió dőllár kártérítésre perli az autómunkás uniont, mert 1100 munkása tíz napon át sztrájkban volt néhány elbocsátás miatt. A per jogalapja az, hogy a sztrájkot nem hagyta jóvá a union központi vezetősége. A kereseti összeg napi 100,000 dollár, vagyis a cég egy-egy munkásnak napi munkáját körülbelül 100 dollárra becsüli.
