A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-12-29 / 52. szám

PAGE 4. OLDAL! JÓ PÁSZTOR Élet a vasfüggöny mögött Európa nevet — nevessünk mi is Nagy különbség Államellenes festmény Ki tudja, mit hoz a holnap Bár hideg szelek fújnak, még­­is Párisban a kávéházi terrasz a kisemberek kedvenc találka­­zóhelye. Begombolkoznak, de nyílt ésszel és hegyes nyelvvel nyelvelnek. PIERRE: Mondd meg, ha tu­­dód, mi a külömbség a szegény amerikánus és a gazdag ameri­­kánus közt. JEAN: Már hogyne tudnám. Az a különbség, hogy a szegény amerikai maga mossa a Cadillac­­ját. Mi az, hogy C. D.? Minden fővárosban tudják, persze Európa fővárosában, Pá­­risban is minden gyerek tudja, hogy a szököttnél tekintéllyé­­sebb külsejű autók számtáblá­­ján a D. C. jelzés mit jelent. Bár a legtöbb ilyen kocsi ame­­rikai, mégis tudják, hogy eb­­ben az esetben D. C, nem Dis­­trict of Columbia, hanem Corps Diplomatique, vagyis “diplomá­­ciai kar.” Követségi autó. És azt is tudja mindenki, hogy ezek a D. C. autók nem tudnak, vagy nem akarnak különbséget látni a zöld és a piros közt. Ke­­esésén és sebesen átszáguldanak a piros tiltólámpa vonalán; tud­­ják, hogy diplomáciai kiváltsá­­gos helyzetüknél fogva nem gyűlik meg a bajuk a forgalmi rendőrrel. Epésen azt mondogat­­ják tehát a párisiak, hogy D. C. veszedelmes hülyéket jelent, amely két kedves szónak fran­­cia nyelven D és C a kezdőbetűi. A franciák egy tudós és szel­­lemes Írójuk, Renan nevezetű, egyszer azt mondta, hogy Fran­­ciaország Párisban kezdődik ég ott is végződik. Ez mélyértelmü szellemes mondás, de persze nem igaz, mert vannak abban az országban vidékek, amelyek ma­­gukat franciábbnak tartják a vi­­lágvárosias és világpolgárias Pá­­rosnál. Éppen a határszéleken vannak ilyen franciánál is fran­­ciább vidékek. Például a Pire­­neusok alján, a spanyol hatá­­ron. Ott, ahol a hegyekben és a völgyekben gyönyörű virágok virágoznak, de legszebben a csempészés virágzik. Mit jelent ott a D. C.? Ott nem franciául, hanem spanyolul adják meg a választ a kérdezősködőnek, imi­­gyen: “Előkelő csempészek.” Amiből arra lehet következtet­­ni, hogy a külföldi követségek a néphit szerint nem csak diplo­­máciai jegyzékeket küldenek or­­szághatárokon át, hanem pezs­­gőt és brilliánsokat is. Miénk a gyár, magunknak lopkodunk! A pesti Népszava jelenti: A budapesti megyei bíróság Jónás tanácsa a Sortex-gyár többszáz dolgozója előtt tárgyalta egy hattagú bűnszövetkezet perét. Neumayer Károly, Szép Ferenc, Huber Károly, a Sortex művezetői és Fax Miklós, az üzem konyhavezetője egy észtén­­deig sorozatosan lopták el a gyár különböző termékeit, fonalát és szövetanyagokat. A lopott áruk kivételében Puzsár Bálint tűz­­oltó segédkezett. A banda felbujtója Gara Mihály volt textil­­nagykereskedő, aki a lopott árut feketepiacon értékesítette. A bíróság a társadalmi tulajdon elleni bűnszövetkezetben elkövetett lopás miatt Neumayer Károlyt nyolcévi, Szép Feren­­cet hétévi, Fax Miklóst hatévi, Huber Károlyt négyévi, Puzsár Bálintot háromévi és Gara Mihályt, mint felbujtót hatévi bőr­­tönre Ítélte. Majd lesz, ha lesz A miskolci Fürdővállalatnál dolgozom mint kazánfűtő, de augusztus 21 óta kórházban fekszem. Feleségem augusztus végén bement a vállalathoz a jegyekért. Azzal küldték el, hogy a köz­­ségi tanácstól kérjen ellátatlan igazolványt. Válaszbélyeggel együtt elküldi a vállalatnak a kért igazolványt, de még mindig nem kapta meg a jegyeket. Közben hetek teltek el és nem tud­­tunk zsirt vásárolni. A vállalatvezető azzal küldte el feleségemet, hogy legyen türelemmel. Meddig? Ifj. Szappanos András, Mező­­kövesd, Megyei kórház. Majd lesz, amikor lesz Ezen a héten elmentünk az Úttörő Színházba, ahol nagyon szép előadást láttunk. Sajnos, ritkán mehetünk színházba, mert vaksötét bolgár kertészeten kel látmennünk. Ez a Miskolci-utca szemfolytatásánál van. A Tengerszem-utcáig nincs villany. Ha ködös vagy esős idő van, el is tévedhetünk. Körülbelül kétszáz méternyi útról van szó. Ezt az utat már a demokrácia építette. De kérünk egy pár villanyoszlopot is és akkor boldogan, félelem nélkül járhatunk a pajtásórákra. Emlékszem, már elsős korom­­ban, ígérték, de most negyedikes vagyok és még mindig nincs villany. — Vas Irén tanuló, és még 20 aláírás. 1 Sok hűhó egy pengő forintért Vállalatunk, a 61/1. sz. Építőipari Vállalat levelet kapott a 61. sz. Állami Építőipari Tröszttől, amely a következőképpen hangzik: “A munkaerőtatrtalékok 8. sz. ipari tanulóintézete, (Mo­­hács) igazgatójának értesítése alapján közöljük, hogy Varga La­­jós ipari tanuló az iskola látogatását elmulasztotta egy órában, miért is kérjük nevezettől a fenti időre járó munkabérének levő­­nását.” A levéllel kapcsolatban közlöm, hogy a tanuló egy órára eső munkabére összesen 1, azaz egy forint. Most nézzük meg, hogy mi minden történt az egy forintos büntetés levonása ügyében. A 61. számú Építőipari Tröszt levelet kapott Mohácsról. A bélyeg 60 fillér, a levélpapír és boríték 30 fillér. A Tröszt irt ne­­künk, ez ismét körülbelül 90 fillér. Az iskola igazgatója időt töl­­tött a levél tollbamondásával, a gépirónő leirta, az iskola hivatal­­segéde postára vitte, a postás elvitte a 61. számú trösztnek, ott az igazgató felbontotta, előadóra szignála, az előadó másik leve­­let Íratott, a Tröszt altisztje áthozta a vállalathoz, itt a szakok­­tatási felelősre szignálák. Ezzel még nem ér véget az ügy, mert az oktatási felelős átadta a bérfelelősnek, aki kiadta az utasi­­tást a bérelszámolónak, hogy vonja le az egy forintot. Ezután a két levelet az irattárosok vették kezelés alá. Könnyű kiszámítani, hogy azoknak a munkabére, akik ezzel az üggyel foglalkoztak, mennyivel több, mint a levonandó egy forint. Mindehhez járul még ennek a levélnek kézbesítési dija, az én munkabérem, amely ennek az ügynek az elintézésére esik, végül a Ludas Matyi munkabére, no meg a nyomdafesték. Persze én azt hiszem, hogy a három levél közül, amely eddig ebben az ügy­­bén szerepel az én levelem a leghasznosabb, mert remélem, hogy a közlésemmel sikerül egyet ütni a bürokrácián. — Mező Imre bérfelelős, Debrecen. Csüng a lift Nagyon sokan ismerik a liftbántalmakat. Mint tudják, a baj a lépcsőházban kezdődik és ki tudja hol végződik. A ház, ahol lakom, hétemeletes s nálunk a lift rendszerint a harmadik eme­­létén érhető el. Nehogy valaki azt higyje, hogy onnan indul. Nem. Ott csüng, kötélen. A dolog ott kezdődött, hogy a lift beteg lett, leromlott a fékje. Nyilván levegőváltozásra volt szüksége, mert kipányzázták $ III. emeletre és elvitték a motorját is. És ezzel megkezdődtek a csodák a házban. Először is, ijesztően megnőttek a telefonszám- Iák, ami nem volt csoda, mert a lakók naponta telefonáltak a lift javítónak: mi van a lifttel? De az már csoda volt, hogy a fiit­­javító naponta felelte: holnap kész ... és nem lett kész. Ezt a csodát lassan megszoktuk. A Kovács család vasárnaponkint ba­­kancsban, hátizsákkal elindult a földszintről és felmászott a he­­tedik emeletre, ami nem csoda, mert jobb mint a Dobogókő és mégis odahaza van az ember. Aztán váratlanul uj csoda történt. Az udvarra egy napon le­­tették a féket. Volt fék az udvaron, lift is a harmadik emelethez csomózva és végül a lépcsőház, amely rendkívül alkalmas arra, hogy a lakók megközelítsék lakóhelyeiket. Aztán telt az idő és újabb csoda történt. Elhozták a motort, amelynek nem volt semmi baja. Volt fék az udvaron, lift a har­­madik emelethez csomózva, motor a pincebejáratnál és ott volt a lépcsőház, amely rendkívül alkalmas arra, hogy a lakók meg­­közelítsék lakóhelyeiket. Nagyék a negyedikről szintén elhatá­­rozták, hogy csatlakoznak Kovácsékhoz, vasárnaponkint ők se mennek a Dobogókőre. Pontosan tegnapelőtt aztán rendkívüli csoda történt. Kijöt­­tek a lift javítótól, félóra alatt leengedték a lifstszekrényt a har­­madikról, beszerelték a motort, a féket és a lift — csodák-csodája — elindult. Kovácsék és Nagyék elhatározták, hogy vasárnap mégis kimennek a Dobogókőre. Ez a rendkívüli csoda tegnapelőtt történt. Tegnap nem tör-OPERÁCIÓ - MOZIFELVÉIEILEL NEW YORK Dr.Soresi olasz származású amerikai sebésztanár 69 éves ko­­rában tüdőgyulladás folytán meghalt. Világhírű sebész volt. Első szenzációs sebészi teljesít­­ménye volt egy kimúlt kutya Iá­­bának élő kutya testébe való be­­növesztése. Nagyban hozzájá­­rult az elérzéktelenitési techni­­ka fejlesztéséhez, különös tekin­­tettel az operáció után, a feléb­­redéskor fellépő fájdalmak eny­­hitésére. Gyötrő operáció-utáni fájdalmak ellen nem kábitósze­­két, hanem nehéz borokat irt elő. Nemrég a sebészek világkong­­resszusán Párisban felvetette azt az eszmét, hogy az orvosi tudomány és az orvosképzés fej­­lesztésének érdekében filmfel­­vételeket kellene készíteni ope­­rációkról. Sőt tovább is ment és azt a követelést állitota fel, hogy az operációk filmfelvételét tegyék törvény utján kötelező­­vé. A törvénnyel egyszer gyűlt Az apró festményt, amelyet arany keretben akár nyakláncá­­ra is aggathat az előkelő hölgy, a festészetben miniatűrnek ne­­vezik. Prágában történt egyszer, hogy egy művész kitűnő minia­­tűr. arcképet készített a Nagy Sztálinról és felajánlotta azt ajándékképpen a Nemzeti Mu­­zeumnak. Mit gondolnak, elfő­­gadta-e a múzeum az értékes ajándékot? Szó se róla! Az igaz­­gató elvtárs azonnyomon letar­­tóztatta a festőt. Amiért lekicsi­­nyitette a Nagy Felszabadítót! A kolorádóbogár Ez egy matuzsálemi vicc, szak­­álla hosszabb, mint a krumpli gyökere. Úgy kezdődött, hogy azok a gonosz amerikaiak repü­­tógépekről kolorádóbogarakat dobtak le, hogy elpusztítsák a csehszlovákiai burgonyater­­mést. Mert tudvalevő, hogy az a Colorado beetle nevű gonosz kis bogár betegre rágja, meg­­rontja a krumplit. Mint minden mást, úgy a kolorádiópestist is nagyban csinálták azok az ame­­rikaiak és igy történt, hogy el­­pusztult az ország egész burgo­­nyatermése és a szegény boga­­raknak, amelyeket ejtőernyővel ledobtak, nem volt mit enniök. Mármost, mit gondolnak, mit csináltak azok a gonosz ameri­­kánusok? Azt csinálták, hogy ej­­tőernyővel ledobtak krumplit, hogy a kolorádóbogaraknak le­­gyen mit enniök! — Hogy vagy, hogy vagy? — szól Ján Prohaczka turóci pa­­raszthoz a sógora, Paclicek, aki látogatóba jött a faluba. —Köszönöm, jól, — mormog Prohaczka. — Mint a kolorádó­­bogár. Krumpli az ebédem és várom, hog^ jöjjenek értem és felszedj &u<A ץ ־ Állami fogak Az angol ember nem szipor­­kázó szelleméről nevezetes, ha­­nem inkább makacsságáról. Ide­­stova három éve, hogy a mun­­káskormány jóvoltából megkap­­ta az általános ingyenes orvosi kezelést és még mindig arról viccelődik. Mint a buldogg a csonttal, az ánglius örökösen az orvosi biztosítással játszik. Az általános (nem orvosi, ha­­nem politikai) választás előtt egy angol szavazópolgár aggó­­dalmaskodott: Mi lesz, ha Chur­­chili győz? Tán vissza kell ad­­nom a fogsoromat, amit potyán kaptam az Attlee kormánytól. meg a baja a tudós professzor­­nak. A new yorki állatvédő egyesület szorgalmazására biró­­ság elé állították azon a címen, hogy kísérleti laboratóriumá­­ban kínozza a kutyákat. A biró­­ság felmentette. DETROIT Mrs. Purczynsky 10,000 dollár kártérítésre perli Dr. Lentini or­­vost, aki két év előtt, hármasik­­rei születésénél a szülészorvosi teendőket ellátta és — hangos­­filmet készíttetett a szülésről. A megyei orvosbizottság ezzel kapcsolatban közli, hogy szülé­­sek és operációk filmezése a kór­­házakban mindennapos gyakor­­lat. A felvételeknél figyelem­­mel vannak arra, hogy a páci­­ens, illetőleg szülőnő a képeken ne legyen felismerhető. Persze hármasikrek szülésénél a felis­­mérés nehezen kerülhető el, mert hármasikrek születése oly ritka, hogy arról híradások je­­lennek meg az újságokban. A Nagy Sztálin dolgozószobá­­jában megáll az Államalkotó Le­­nin hatalmas képmása előtt s bajuszát pödörgetve odaszól a képhez: — Vladimir Illjics Uljanov Lenin, mit gondolsz, mi lesz ve­­lünk? Amire nyomban megadja a választ az Államalkotó: — Jézef Visszarionovics Dgyu­­gasvili Sztálin, én attól, tartok, hogy egy napon engem leakasz­­tanak és téged felakasztanak. Az aranyszívű bécsiek V Mi a különbség a német és az osztrák náci közt? — A német náci azt mondja: “Én sohasem voltam náci.” A bécsi náci azt mondja: “Én so­­hasem voltam náci, de ott szem­­ben, a 12 számú házban lakik egy bizonyos Leopold Altdör­­fér, az lelkes náci volt és renge­­teg zsidóholmit rabolt.” A technika vívmánya — Mifajta telefon ez itt az asztalodon? — kérdi a bolgár népi demokrácia külügyminisz­­terét egy baráti látogatója — Csak hallgatója van és nincs beszélőj e? A miniszter gyanakodva kö­­rülnéz, hallgatózik, vájjon nem hallgatódzik-e valaki az ajtó ne­­héz függönye mögül, aztán hal­­kan felel a barátjának: — Ez a közvetlen vonal Mosz­­kvával. Ezen a vonalon kapom a Politbürótól, az utasításokat és nékem természetesen nincsen semmi mondanivalóm. Német U. N. premier E Úét elején elsőizben történt, hogy németek megjelentek az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt. A U.N. politikai bizottsá­­ga meghívta úgy a nyugatné­­met demokratikus kormányá­­nak, mint a keletnémet szovjet­­kormánynak képviselőit, hogy nyilatkozzanak arra nézve, mi­­képpen képzelik el az egész né­­met nemzet leszavaztatását az ország egyesítése, a nyugati zó­­nák és a keleti zóna megszűnte­­tése kérdéséről. A szabad nem­­zetek képviselői természetesen szabad választásra gondolnak, merthiszen más választást — szovjet minta szerintit — nem is tekintenek választásnak. Nem úgy a szovjetzóna németjei. Ezeknek vezére, Ubricht szov­­jet helytartó helyettes, máris nyilatkozott:: “ A tervbevett szavazásnak semleges bizottsá­­gok által való ellenőrzése kép­­telenség.” Ők szabad választást nem akarnak, nem is akarhat­­nak merthiszen az ő rendsze­­rüknek a proletárdiktatúrának éppen az a lényege, hogy nem a többség kormányoz, még pe­­dig — éppen azért, mert csak kisebbség — erőszakkal, terror­­ral, propagandával, koncentrá­­ciós táborokkal, munkatáborok­­kai, Párisban, ahol most az U.N. ülésezik, senkisem számit sike­­rés német bemutató előadásra. Szabad választás gondolata úgy hat a kommunistákra, mint spa­­nyol bikára a vörös posztó vagy a középkor ördögére a szentelt­­viz. Két malomkő közt A kinai kommunista bandita­­kormány zsarolásai eddig már Hazai Recepteket GYORSAN ÉS PONTOSAN KÉSZÍTÜNK ÉS SZÁLLÍTUNK, a szükséges iratokkal ellátva. NEMCSAK EGÉSZ AMERIKÁBAN, DE ODAHAZA IS TUDJÁK MÁR, hogy az általunk EXPEDIÁLT SZEREK megbízhatók, frissek, valódiak és szakszerűen elkkészitettek, mert nemcsak amerikai, de MAGYAR DIP­­LOMÁS gyógyszerészünk készíti a hazai recepteket hozzáértően. MINDEN LEVÉLRE PONTOS ÉS GYORS VÁLASZT KAP. Minden csomag aznap megy és pontosan megérkezik Magyarországba, Jugo­­szláviába, Csehszlovákiába és Romániába. ÍRJON MÉG MA ÉS KÜLDJE EL A RECEPTET. Minden ?2.50 vagy felüli rendeléssel INGYEN küldünk egy 1952-es díszes falinaptárt, világit vagy vallásost. VÖRÖS KERESZT PATIKA, 11824 (P) Buckeye Rd., CLEVELAND 20, OHIO RÓMA — Az olasz kormány most nyilvánosságra hozta, hogy egyik diplomáciai képviselőjének adaposan megvizsgált és hi­­telesitett állitása szerint Raoul Wallenberg svéd diplomata B,u­­dapest ostroma óta az oroszok fogságában van, Wallenberg a há­­ború idején vezetője volt a budapesti svéd követségnek, amely akkor az ellenséges (amerikai, rósz, stb.) állampolgárok védel­­mét látta el. De ezenfelül védelmébe vett sokezer zsidóvallásu magyart és orosz hadifoglyot is, akiknek életére törtek a német nácik és a magyar nyilasok. Az üldözöttek őrangyala volt Wallen­­berg Budapest legsötétebb napjaiban. Azon a napon, amikor az orosz vörös hadsereg “felszabaditotta” Budapestet, a svéd diplomata eltűnt s a svéd kormánynak és az Egyesült Nemze­­tek szervezetónek ismételt kérdezősködésére Sztálin azt hazudta, hogy ilyen nevű fogoly nincsen Oroszorszában. Most az olasz diplomata közli, hogy három éven keresztül az orosz politikai tit­­kosrendőrség moszkvai börtönében volt internálva, a 152. sz. cél; Iában s Wallenberggel, a 151. sz. cella lakójával —- akit sohasem volt alkalma látni -— a börtönökben szokásos kopogtató módszer­­rel számtalanszor beszélt; Wallenberg közölte vele, hogy az oro­­szók kémkedéssel gyanúsítják, de ő, Wallenberg, nem is tudja, miről van szó. A Dr. Katscher osztrák miniszteri tanácsos ese­­téhez hasonló eset ez. Dr. Katscher Bécsben a minisztériumból hazafelé tartott, vastag aktatáskával a hóna alatt, amelyben a magyarországi orosz vonatrablásokra vonatkozó okmányok vol­­tak. Az oroszok a bécsi körúton autóba tuszkálták és elrabolták. Sztálin éveken át azt hazudta, hogy ily esetről nincsen tudomá­­sa; három évvel később Dr. Katscher orosz börtönben elpusztult. BERLIN — A nyugati zóna rendőrsége figyelmezteti a la­­kosságot, hogy fokozott éberségre van szükség a kommunista em­­berrablásokkal szemben most, amikor hosszabbak az esték és az emberrablóknak a sötétség megkönnyíti a munkát. Erre a ko­­moly figyelmeztetésre azért volt szükség, mert a szovjetzóna ci­­vil-álruhás rendőrei egyre-másra elrabolnak a nyugati zónából embereket — vagy politikai ellenfeleket vagy tudósokat és tech­­nikusokat, akikre a szovjetnek szüksége van. A rendőrségi uta­­sitások egyike igen jellemző: “Sohse utazzanak a magasvasuton, amely valamennyi zónában orosz igazgatás alatt áll.” Havonta 10-15 embert rabolnak el a kommunisták, aztán az elrablottak eltűnnek, a börtönben vagy Szibériában. Sokan a nyugati zóna­­ban, politikusok, újságírók, stb. sohasem mennek ki az utcára farkaskutya nélkül. De még farkaskutya által őrzött embert is sikerült már a kommunistáknak elrabolni. Az emberrablóknak leggyakoribb és legsikeresebb cselük az, hogy telefonálnak: az anya vagy a testvér autóbaleset miatt a szovjet zónában levő kórházba került. A nyugtalankodó családtag elmegy a kórházba és sohasem térv issza a szovjetzónából. : OTTAWA — A népszámlálás adatai szerint Canáda lakos­­sága 10 év alatt 20 százalékkal növekedett s most 14 millió lelket számlál. Ebben a számban benne van a Canadához csatlakozott New Foundland 358,000 lakosa. A legnagyobbfoku gyarapodás Ontario és Quebec tartományokban történt, aminek magyarázata az ipari fejlődés. TOKIO — Sokezer északkoreai és kinai hadifogoly kijeién­­tette, hogy nem akarnak visszamenni hazájukba, nem kérnek a szabadságból. Az amerikai hadvezetőség még nem döntött, hogy hazatérésra kényszeritse-e őket, ha fegyverszünetre és a hadi­­foglyok kicserélésére kerül a sor. Amerikának mindenesetre elve az, hogy senkit sem kényszerít hazatésére, ha hazájában üldö­­zéstől vagy egyéb hátránytól tart. A kinai “önkéfitesek” legtöbb­­je azt állítja, hogy erőszakkal kényszeritették őket a hadseregbe. BERLIN — A németországi szovjetzónából 1949 óta havonta átlag 5000 ember menekül nyugat felé. Berlin nyugati zónájába könnyű eljutni, de onnan aztán nehéz tovább kerülni, mert 100 mérföldnyire nyugatra van a szabad világ határa.• Csak repülő­­gépen lehetne tovább utazni, de a menekülteknek nincsen pén­­zük ilyen drága utazásra. így a legtöbben ottmaradnak s ma 100 ezer menekült van Berlin szabad zónáiban. Ezek ott nem tudnak boldogulni, miértis most a nyugatnémet kormány elhatározta, hogy közköltségen repülőgépen viszi át egy részüket nyugatra’ még pedig havonta 2400-at. Berlinben a helyzet csak kevéssé eny­­hűl ezáltal, mert a 2400 távozó helyébe 5000 uj jövevény lép. Nyíl­­ván Kelet-Németország egész lakossága menekülni szeretne a szovjetpokolból. Ezek a németek hozzá vannak szokva zsarnoki kormányzathoz, de szovjet zsarnokság még nekik is “sok a jóból.” arra vezettek, hogy Amerikában elő kínaiak több mint négy mii­­lió dollár váltságdíjat küldtek Hong Kongon keresztül Kínába, bebörtönzéssel fenyegetett hoz­­zátartozóik megmentésére. Ez a veszedelmes kinai banditizmus arra késztette pénzügyminiszté­­riumunkat, hogy közbelépjen. Teszi ezt az ellenséges országok­­kai való kereskedést tiltó tör­­vény alapján. Tiz évig terjedő börtönnel és 10,000 dollárig me­­nő pénzbírsággal fenyegeti meg ez a törvény azt az amerikai la­­kost, aki pénzt utal át ellenséges országba. A pénzügyminiszté­­rium most kényszerítve érzi ma­­gát, hogy ezt a törvényt szigo­­ruan alkalmazza, hogy meghiu­­sitsa a kinai banditizmus pénz­ügyi sikerét Amerikában. így az amerikai kínaiak két malomkő közé kerülnek: nagy baj, hogy zsarolják őket, de az is nagy baj, ha börtönbe jutnak, mert segíteni akarnak családtagjai­­kon. 01<בכ 0 כ 00 (כ 0 כ 0€ בכ 0€ <כ 0 כ 0£ <:כ 0 ר ÜBAMBAZAAR featuring bamboo window [j 0 treatments 2 O 2000 Chester Avenue, o Cleveland 14, Ohio ־כ o c ׳ >o <. _ >o <7i > o <־ > o <—> ל ״ < ס o < >o <״ ־ >e MODEL HARDWARE PRATT & LAMBERT FESTÉK ÉS “ 61” VARNIS — VASÁRU — VÍZSZERELÉSI ÉS VILLANY KELLÉKEK 14522 DETROIT AVE. Tel: BO 2-6776 LAKEWOOD 7, OHIO tént semmi csoda. Csak, este amikor hazajöttem, a liften ott volt a tábla: Nem működik ... Ez nem csoda! Ez a mi házunkban sajnos, természetes ... — Bodó Béla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom