A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-10-12 / 41. szám

The GOOD SHEPHERD U the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesiiő lapot! AZ AMERIKAI MUNKÁS MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN ÉGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HlANYOZNIAl A JÓ PÁSZTOR VOT י. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O.. péntek, 1951 október 12 EGYES SZÁM 10 CENT No. 41. SZÁM Mi történt a hét A NAGYVIW.'AN Uj orosz atomrobbancást észleltek néhány nappal ezelőtt az amerikai figyelőkészülékek. Ez nem keltett oly szenzációt, mint két év előtt az első atom­­robbantás, mert mindenki tudja, hogy az oroszok gőzerővel dől­­goznak atomfegyverek készítésén, rabmunkások tízezreit foglal­­koztatják a csehországi, németországi és oroszországi bányák­­báné, amelyekben az atomrobbantáshoz szükséges uránium ér­­cet bányásszák. A szűkszavú hivatalos jelentésből csak az de­­rül ki, hogy eredeti tipusu atombombarobbanásról van szó. nem pedig a még pusztitóbb erejű hidrogénbombáról. Mindenesetre az újabb orosz atomkisérlet — amelynek kétségkívül propagan­­dacélj a is volt — arra int, hogy fokozzuk saját kutatásainkat és gyártásunkat és megőrizzük Amerika feltétlen fölényét e pusz­­titó fegyverek gyártásában, amely pusztító fegyverek legfőbb biztosítékai a békének, mert ezek, és csak ezek, tartják vissza ^Moszkva kényurait egy általános háború elindításától. Sztálin propaganda-nyilatkozatot tett az újabb atomrobbantás alkalmából. Azzal kezdte, hogy “utá­­na több is jön” és azzal végezte, hogy a szovjetnek nincsenek rossz szándékai és az atombombákat csak védekezés céljaira gyártja. Aztán még azt is mondta, hogy ő az atombombagyártás megtiltásának a hive, de azt nem mondta, hogy hajlandó volna most már elfogadni az amerikai javaslatot, hogy az atombomba­­gyártást nem csak üres ígéretekkel, hanem a valóságban kelle­­ne megtiltani, mert Ígéretek, különösen szovjet ígéretek fabat­­kát sem érnek. Mossadegh perzsiai (iráni) miniszterelnök a •גג ק )amenti épület előtt tolongó tömeg­­nek beszámol az abadaní győzelemről, az an'oick kie.brudalásából. A tömeg elége­­dettnek látszik, "Minden a miénk!" hangú’!: !an van. De Mossadegh és hívei, a gazdag földbirtokosok és a nincstelen kom nun: :ák, nem tudják, mi lesz az elrabolt olajmüvek jövője, kik fogják az üzemet vezet 1i, hogyan fogják az olajat éríékesi­teni. Egyelőre a kormány és a nemzet ráfizet a győzalemre. Nagy-Németország visszaállításáért nagyarányú propagandaháborut indítottak az oroszok. A kelet­­német csatlóskormány a nyugatnémet kormánynak akt a javas­­latot tette, hogy rendeljenek el az ország minden részében, az egységes Németországban, általános szavazásokat. A nyugatné­­met kormány ebbe szívesen belemenne, ha biztosítani lehetne a választás szabadságát. De a szovjetzónában szabad választás csa^ nemzetközi ellenőrzés alatt lenne lehetséges és éppen ez az, ami-Újra kezdik Koreában a békealkudozásokat Mi történt a héten • • • A Hl E It I K A B A N Az amerikai atombizottság elnöke, Gordon Dean közölte, hogy az atombombagyártás terén va­­lósággal forradalmi változások mennek végbe. Olyan bombák gyártása van folyamatban, amelyekkel katonai célpontokat, csa­­patokat lehet megtámadni. Az eredeti atombomba oly drága és olyan hatalmasan pusztitó hatású, hogy azt csakis legnagyobb és igen nagy fontosságú célpontok ellen lehetett alkalmazni, például katonai vagy ipari fontosságú város ellen. Ilyen atomtámadás, aminő a Hiroshima és Nagasaki elleni támadás volt, elkerülhetet­­lenül civilek elpusztításához is vezet és éppen ezért Amerikában erkölcsi aggályok merültek fel városok atombombázása ellen. Ezt az amerikai erkölcsi gátlást az oroszok, akik erkölcsi gát­­lást nem ismernek, kihasználták és évek óta csak olyan kisebb háborúkat rendeznek, amelyekben a nagy atombombának nem jut szerep. Példák: a görög “polgárháború”, Indo-Kina, a fülöpszigeti Hűk gerillahá­­ború, Korea. Talán a kis atombomba használatával véget lehet­­ne vetni az ilyen kis szovjet háborúknak. Az is valószínű, hogy az európai csatlósok, a magyar, román és bolgár kommunista kormányok csak azért nem merték eddig megrohanni Jugoszlá­­viát, mert a kis atombombától, a taktikai atombombától félnek. Semmi kétség, az amerikai atom-fölény ma a felemás béke egye- I dűli biztosítéka. Amerikai atombomba nélkül ma már talán a 1 harmadik világháború kellős közepén lennénk. Ha pedig az atom­­! bombagyártásban az oroszok lennének fölényben, ma nem Tru­­man lenne az Egyesült Államok elnöke, hanem Malik vagy Gro­­miko. A szövetségesek sikeres őszi offen: ivája észheztéritette a szov­jetcsat!5soT cat bez a szovjetcsatlósok nem akarnak hozzájárulni. Ig^ 1 . mi kilátás nincsen Németország egyesítésére. Egyébként nem is ez a cél, hanem az oroszok ezzel az agitációval próbálják elgán­­csolni a nyugatnémet kormány tervét, hogy hadsereget állít fel s a szövetségesek táborában álljon'őrt orosz támadás esetére. E propaganda-hadjárat során a napokban körülbelül ötezer főnyi kommunista banda Berlin szovjetzónájából éjnek idején átmasirozott a francia zónába és ott lármás tüntetést rendezett, az orosz egység-szólamokat kur­­jongatva. A berliniek alaposan elpáholták, kövekkel, dobálták meg az éjszakai rendzavarokat s a rendőrség tűzoltóiecskendők­­kel zavarta széjjel s kergette őket vissza a szovjetzónába. f Augusztus 23 óta szüneteltek-9, tárgyalások Koreában, mert a kommunisták újra meg újra panaszolták, hol okkal, hol ok nélkül, hogy ame­­rikai repülők légi támadásokkal megsértették a kaesongi körzet semlességét. A többnyire alaptalan panaszokból arra le­­hetett következtetni, hogy az oroszok elegendő uj fegyvert bo­­csátottak északkoreai és kinai csatlósaik rendelkezésére, úgy hogy ezek újabb nagy támadás­­ra felkészülhettek. De számitá-Magyarországon a begyűjtési terror félelmetes méreteket öltött az idei aratás után. A lapok súlyos ítéletek közretételével fölemlítették meg a parasztokat. Itt egy pár, mutatóba: Fekete-vágásért a makói járásbíróság Kocsis Já­­nos kereskedőt kétévi börtönre, a miskolci járásbíróság Tóth István tiszakeszi hentest kétévi börtönre, a gödöllői járásbíróság Jakab Ernő aszódi hentest és mészárost háromévi börtönre és 2000 forint pénzbüntetésre Ítélte. A Baranya-megyei bíróság fe­­ketecséplésért Gulyás József kékesdi cséplő ellenőrt négyévi, Fülőp Imre cséplőmunkás bizalmit kétévi, Imre László cséplő­­gépvezetőt másfélévi, Bátori József kékesdi tanácselnökhelyet­­test ötévi börtönre ítélte. A feketén cséplő kulákok közül Pesti Mihály kétévi, Pécsi István egy év és 10 hónapi, Ne­­perga János másfélévi börtönt kapott. Utóbbi hármat nagyobb pénzbüntetéssel és részleges vagyonelkobzással is sújtották. Kü­­lön sulyosbbitó körülmény volt Fülöp Imrénél, hogy “nem áta­­íptt olyan borozgatásokban és vacsorázgatásokban résztvenni, amit fekete terményért juttattak Bátori Józsefnek és Gulyás Jó­­zsefnek.” Mónus István 86 holdas hódmezővásárhelyi kulák 16 holdról nem hordta be a buzakereszteket. így a gabona túlérett és a sze­­mek kiszóródtak. “A bíróság az aljas kulákot ötévi börtönre ítél, te, jelenti a Népszava. A csehországi szovjetpokolból, a jáchimovi urániumbányából megszökött hét rab, egyet lelőt­­tek, hatan nyolcnapi kalandos vándorlás után eljutottak Bajor­­ország U. S. zónájába. Hajmeresztő dolgokat mondtak el. Jachi­­mov környékén tizennégy koncentrációs táborban körülbelül 30,000 “belső ellenséget” őriznek. A foglyokat embertelen kegyet­­lenséggel kényszerítik erőltetett munkára a bányákban. Aki nem éri el az előirt minimális termelést, napi négy köbméter árunium­­ércet, az a következő büntetések egyikét kapja: 1. Napi tizenhat órai kényszermunka. 2. A napi élelem megvonása. 3. Sötét zárka, kenyéren és vizen. 4. Verés gumibottal, (Mindez pontos másola­­ta a dechaui és buchenwaldi munkafegyelem kikényszerítésé­­nek.) A hat szökevény — egy ügyvéd, egy jogász, egy igazgató, egy gyáros, egy erdész és egy mészáros — azt mondják, hogy Csehszlovákia népének kilencven százaléka kommunistaellenes. A csehek becsapottaknak érzik magukat: a kommunisták amikor a hatalmat magukhoz ragadták, magasabb életszínvonalat ígér­­tek, de ehelyett csak alacsonyabb munkabéreket tudnak nyujta­­ni a népnek. Szabadlábra helyezték Don Quixotét A spanyol Cervantes örökbe­­csü regényét, Don Quixotét, fel­­nőiteknek és gyermekeknek egyaránt kedves olvasmányát, a múlt évben a magyar népi­­demokratikus kormány reak­­ciós könyvek feketelisjára he­­lyezte, nyilvános könyvtárak­­ból száműzte. Most a kommu nisták rájöttek arra, hogy a szélmalom elleni harc nem is olyan reakciós, mint hitték s következésképpen megenged­­ték a regény uj kiadását. A könyvtárak pincebörtönéből is az olvasótermekbe kerül a fel­­szabadított öreg harcos. sukat keresztezte a ■ jövetséges hadvezeiőséa, ^ ^»4. Ragadta a kezdeményezést , es*nem vár­­va be a kommunista támadást, hatalmas őszi offenzivát indi­­tott. Ez a támadás néhány hé­­ten át ellenállhatatlannak bizo­­nyúlt, a szövetséges seregek el­­foglaltak fontos hegycsúcsokat és hegygerinceket s ezzel meg­­nyitották maguk előtt az észak­­kofeai főváros felé vezető utat. Ezek a sorozatos katonai sike­­rek meggondolásra késztették a kommunistákat: talán mégis jobb lenne egy fegyverszünet, mint nap-nap mellett súlyos veszteségek és vereségek. így hát hozzájárultak Ridgway tá­­bornok ajánlásához, hogy Kae­­song helyett másutt, a két front közti helyen folytassák az alku­­dozást. Ez a hely Panmunjom falu, nem messze Kaesongtól, de mindenesetre nem kommunista megszállás alatt levő körzetben, hanem igazán semleges terüle­­ten van. Ott nincsenek házak, hanem csak viskók; és ott nem a kommunisták lesznek a házi-j gazdák és az amerikaiak a ven-’ dégek, hanem egyik fél is, má- ■ sik is naponta látogatóba fog oda elmenni. A kommunista csatlósoknak nem lesz újabb al-MOSSADEGH NEW YORKBAN A perzsiai olaj-konfliktus meg­­oldás felé közeledik. Az ango­­lók javaslatára az Egyesült Nemzetek biztonsági tanácsa meghívta New Yorkba a per­­zsák öreg miniszterei nőkét, Mo­­hammed Mossadeghet, hogy je­­lenlétében és részvételével vizs­­gálják meg az angol panaszt, amely szerint az angol olaj tár­­saság kiebrudalása Perzsiából s az olaj üzemek elkobzása vészé­­lyezteti a világ békéjét. (Tekin­­tettel arra — amit mindenki csak gondol, de nem mond ki —, hogy a szovjet hadsereg tá­­madásra készen áll Perzsia észa­­ki határán, hogy a zavarosban halászhasson.) Mossadeghet a repülőtérről egyenesen a kórházba vitték, mert beteg, folyton összeesik, eszméletét veszti. Pár órával utóbb betegágyánál meglátogat­­ta őt az amerikai külügyminisz­­térium két képviselője. Ezek még az utolsó órában megkisér­­lik, hogy engedékenységre bir­­ják a magacs öreget, aki még egyre azt kiáltozza, hogy az an­­góloknak el kell takarodniok Perzsiából, még ha emiatt el is pusztul az ország. Mossadegh, a perzsiai földes­­urak és nagytőkések érdekeinek képviselője, a kommunista szov­­jet támogatásával igyekszik az j Egyesült Nemzetek biztonsági 1 tanácsában oly határozatot elfő­­j gadtatni, hogy az olajkonfliktus Perzsiának belső ügye s abba te­­j hát senkinek beleszólása nin­­ן csen. De Amerika gőzerővel azon dolgozik, hogy mégis alku­­dozásra birja a makacs minisz­­terelnököt. kalmük arra, hogy fegyveres őrök mutogatásával és fotogra­­falasával azt a hamis látszatot keltsék, hogy ott ők az urak — a győzők. Eközben tovább folynak a harcok, az őszi offenziva csak lelassul, de nem marad abba ad­­dig, amig fegyverszüneti megái­­lapodás létre nem jön. A bányász nyugdíjalap A puhaszén bányászok jóléti alapja, amelyet John L. Lewis harcolt ki, most tette közzé je­­lentését, első négy esztendei működéséről. Eddig 254 millió dollárt fizetett ki az alap bánya­­szoknak és azok hozzátartozói­­nak, hátramarottjainak és a pénztárban jelenleg még több mint 99 millió dollár tartalék van. A bányatársaságok minden tonna szén után 30 centet fizet­­nek be az alapba és ezek a har­­mine centek a múlt évben ősz­­szesen 130 millió dollárt tettek ki. Ezideig 38,690 személy kapott, illetőleg kap havonta 100 dollár nyugdijat. A múlt évben nyug­­dijakat 42 és fél millió dollár összegben folyósitottak. Orvosi és kórházi kezelésben hetenkint átlag 4500 személy részesül. Hátramaradottaknak az év fo­­lyamán hat és egyharmad mii­­lió dollárt fizettek ki. FOKOZZUK A LÉGI FEGYVERKEZÉST A vezérkar egyhangú határo­­zatot hozott, hogy az amerikai légierőt 140 csoportra felrokoz­­zák. “Csoport” egy katonai szak■ kifejezés s egy teljes, önálló hadműveletekre képes egységet jelent, harci repülőgépeket és fenntartási, utánpótlási szerve­­zetet. Egy csoport nagysága kü­­lönböző lehet. Például nehéz bombázókból 30 gép, vadászre­­pülőkből 75 gép képez egy cső­­portot. A 140 csoportból álló lé­­gierő elegendő ahhoz, hogy Amerika a világ minden részé­­ben fölényesen vívhasson meg légi harcokat. Nemrég a kongresszus öt ezer A második világháború veteránjait, akiket mint tartalékosokat szolgálatra behívtak, nemsokára, leg­­későbben karácsonyra hazaengedik. Ezeknek pótlására behívják a gyermektelen férjeket, akik fegyveres szolgálatra alkalmasak körülbelül 200 ezret. A tervezett elbocsátások nem vonatkor­­nak a behívott tartalékos tisztekre, ezeknek le kell szolgálniok a törvényben előirt 17 hónapot. ״ Földosztásra került a sor végrevalahára Calabriában, Olaszország déli tartományában. Ké­­sőn, de mégis teljesítette ígéretét a kormány, hogy kisajátítja és dolgozó parasztok közt elosztja azokat a földbirtokokat, illető­­leg birtokrészeket, amelyeket úri gazdájuk megmüveletlenül hagy. A calabriai földosztás nagy ünnepség formájában ment vég­­be. A földművelésügyi miniszter nyitotta meg a történelmi jele­­netet. Egy kisleány egy ládából látatlanban kiszedett sorba neve- I két — földnélküli parasztcsaládok neveit s ezek nyomban tulaj­­donosai lettek egy-egy darab földnek. Az első név viselője egy nyolcgyermekes paraszt volt. Összesen 4900 parasztcsalád kapott földet, egy-egy családnak átlag 15 aker jutott. A kormány kár­­pótlást fizet a földesuraknak ezer millió dolláros alapból. A pa­­rasztok a földek árát 30 év alatt tartoznak megfizetni. Finis Poloniae—Vége Lengyelországnak mondotta Bor tábornok, az 1944 évi varsói lázadás hőse, aki elő­­adó körútra Amerikába jött. Miután Rokoszovszki orosz tábor­­nagyot Sztálin kineveztette a lengyel hadsereg főparancsnoká­­nak és számos magasrangu lengyel tiszt helyébe orosz főtisz­­teket állítottak be, Lengyelország függetlensége tulajdonképpen már megszűnt és már csak a lengyel alkotmány volt egyedüli for­­mális akadálya annak, hogy Lengyelországot bekebelezzék a szovjet unióba tizenhetedik szovjet köztársaságképpen. Most en­­nek az alkotmánynak módositását készítik elő s valószínű, hogy az alkotmánymódosítást követni fogja az orosz annektálás, ami­­vei Lengyelország megszűnik létezni s orosz tartomány lesz. millió dollár külön hitelt szava­­zott meg a légierő felfokozására. Ez a pénz teszi lehetővé a 140 csoportból álló légiflotta létesi­­tését. HÚSTALAN PÉNTEK Arizona, New Mexico álla­­moknak és Texas nyugati részé­­nek katolikusaira nézve évszá­­zadok óta nem volt kötelező a pénteki hustilalom. Most Edwin Byrne santa-féi érsek ezt a ki­­vételes engedélyt visszavonta, hivatkozva a pápa felhívására, hogy ezekben a sorsdöntő idők­­ben a világ minden katolikusa pénteki napokon személyes ál­­dozattal emlékezzék Krisztus szenvedésére és halálára. Annakidején a pápa a spa­­nyoloknak elengedte a hústalan pénteket, annak elismeréséül, hogy vitézül és sikeresen harcol­­tak a mohamedán mórok ellen s kiűzték őket az ibériai félszi­­getről. Akkor a mai Arizona, New Mexico és Texas a spanyol világbirodalom részei, gyarma­­fai voltak s a kedvezmény reá­­juk is kiterjedt. À kölhozósit As Abból az alkalomból, hogy az oroszországi kolhozok meglátó­­gatásáról hazatért a magyar diszparasztök küldöttsége, Er­­dei Ferenc földművelésügyi népbiztos számadatokat közöl a magyarországi kolhozositás ed­­digi eredményeiről. Eszerint az ország megművelhető földjének 15 százaléka van szovjet minta­­ra úgynevezett termelőszövet­­kezetek által megművelve. Ősz­­szesen 4500 ilyen szövetkezet, kolhoz, van az ország, 350 falu­­ban és városban, és ezeknek a kolhozoknak lélekszáma 230 ezer. Kolhozvárosokká nyilvánítót­­tá keddig a következő városo­­kát: Turkeve, Karcag, Mezőtúr, Szolnok, Hatvan és legújabban Mosonmagyaróvár, ahol tudva­­levőleg mezőgazdasági akadé­­mia van és az egyik legnagyobb régi állami mintagazdaság. A mosonmagyaróvári kolhoz az első szovjet alakulás a Dunán­­tulon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom