A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1951-09-14 / 37. szám
EGYETLEN EGT MAGTAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! Hungarian Weekly Newspaper in America A JÓ PÁSZTOR Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesltő lapot! VOL. 29. ÉVFOLYAM CLEVELAND, O., péntek, '951 szeptember 14 EGYES SZÁM 10 CENT No. 37. SZÁM Mi történt a héten • ״ • A M U A B A N v . . ' Kis bojkottot reb&J^ 1 az oroszok Berlinben, A német csatlóskormá״.^/ etett ki minden német autóra és truckra, amely a Hiti’ . autóországuton át jön a nyugati zónákból Berlinbe. A vám ״emély autókra 2 dollár 50 cent, truckokra 36 dollár. Amerikai autókra és truckokra ez a vám nem vonatkozik. A közlekedésnek ez a megvámolása azt a célt szolgálja, hogy megbénítsa, vagy legalább is megnehezítse a forgalmat Berlin és Nyugat-Németország között. A szövetségesek persze nem tűrik szó nélkül ezt az újabb orosz akadékoskodást, hanem megtorlással fognak élni. Felmerült a terv, hogy vámot vetnek ki folyami és tavi hajózásra, amely viszont a keleti szovjetzóna gazdasági életében jelentős szerepet játszik. A máltai lovagrend 81 katonai repülőgépet, köztük bombázókat is kapott az olasz kormánytól — ambulance szolgálatra. Egyes repülőgépek már végeztek is mentőszolgálatot, például a lourdesi kegyhelyre szállitottak gyógyíthatatlan betegeket. De az igazi jelentősége ennek repülőgép-ajándékozásnak egészen más. Olaszországot a békeszerződés arra kötelezi, hogy mindössze 350 repülőgépet tartson. Ennél sokkal többje van Olaszországnak máris és még számost amerikai villámrepülőgép van útban Livorno felé, amely az ameriki szállítmányok befogadó kikötője. Az oroszok, akik aláirták a békeszerződést, formálisan tiltakozhatnának e szerződés megsértése ellen; arra pedig, hogy hozzáj árulj ank Olaszon szág fokozott felfegyverzéséhez, semmi kilátás nincsen, hiszen éppen a szovjet elleni védelem Vakációra visz 1000 haditengerészt a legu abb hatalmas csatahajó, a Wisconsin, a felhőkarcolók városába. célját szolgálja az amerikai katonai segítség. Ily helyzetben egyelőre az olasz kormány úgy rendelkezett, hogy a fölös számú repülőgépeket átengedi a máltai lovagrendnek, amely — éppen úgy mint a Vatikán — a nemzetközi jog szerint szuverén állami alakulat. De ez csak a kezdet. Olaszország gyalogságát, tüzérségét, hadiflottáját is erősíteni fogjuk amerikai fegyverekkel s a katonaság létszáma is hamarosan meg fogja haladni azt, amit a békeszerződés előirt. Az oroszok ordítozni fognak, hogy Olaszország a nyugati szövetségesekkel összebeszélve fegyverkezik s ezzel megsérti a békeszerződést. Amerikának és a többi szővetségeseknek válasza már Készen van: “Ti kezdtetek, Magyarországon, Lengyelországban, Németország szovjet zónájában, stb. Ami szabad az orosznak, szabad az olasznak is!” Ideges királyt kapott Abdalla meggyilkolása után nagyobbik fia, Talal herceg személyében Jordán királyság. Talal évek óta egy svájci szanatóriumbán állt kezelés alatt s amikor apja, Abdalla király, gyilkos merénylet áldozata lett, a fiatalabb fiú, Naif vette át az állam vezetését. De a parlament egyhangúlag úgy határozott, hogy az elsőszülött fiú, Talal, legyen az uj király s Talal mindjárt otthagyta a svájci szanatóriumot és Ammanba repült. Svájcban kételkednek abban, hogy Talal teljesen kigyógyult volna bajából, amelyet kíméletesen idegbajnak emlegettek. Tény az, hogy apja halála óta Talal egyetlenegyszer sem nyilatkozott, környezete távoltartotta őt a nyilvánosságtól, nyilván azért, mert nem bíztak benne, hogy megállja a helyét, ha kérdéseket intéznek hozzá. Talal személyével a világ azért foglalkozik behatóan, mert Jordán királyság a Közép-Keleten legfontosabb bázisa az angol világbirodalomnak. A perzsiai olaj ultimátumok pergőtüzébe került. A perzsa (iráni) parlament egyhangú lelkesedéssel elhatározta az olajforrások és olajfinomítók nemzetközi birtokba vételét, de kiderült, hogy nehezebb egy határozatot valósággá tenni, mint egyszerűen megszavazni. A világ legnagyobb olajfinomitó üzeme az, amelyről itt szó van. Ezt az óriási üzemet kezelni maguk a perzsák nem tudják, és az olajat, ha fel is tudnák dolgozni, nem tudják elszállítani, mert ehhez egész tankhajóhad szükséges. Csak Amerika segíthetne úgy a termeléssel, mint az olaj elszállításával, de Amerika nem hajlandó hátbatámadni az angolokat. így hát zsákutcába került a perzsa kormány. Az angolok fele״fele részesedés mellett hajlandóknak nyilatkoztak az üzemet tovább vezetni, de a perzsák “minden vagy semmi”. álláspontra helyezkednek. Az angol-perzsa alkudozás igy megfeneklett s most egymást érik az ultimátumok. A perzsák követelik: az angol igazgatók és tisztviselők, akik vonakodnak perzsa igazgatás alatt dolgozni, takarodjanak az országból. Az angolok visszavágnak: Ez annyit jelentene, hogy Perzsia dacol a nemzetközi bíróság döntésével, amely szerint az angol társaság vezesse tovább az üzemet, amig ez a bíróság végleg dönt a nemzeti birtokba vétel kérdésében; emiatt ők, az angolok, az alkudozást a mostani perzsa kormánynyal nem hajlandók folytatni. Más szóval, az angolok követelik a Mossadegh kormány visszalépését. Ez merész lépés az angolók részéről, de ők tudják, hogy Perzsia az ő segítségüket nem nélkülözheti s rengeteg veszteséget szenvednének, ha nem jön létre észszerű és méltányos megállapodás. Izgalmas sakkjátékszerű játsza ez. A legközelebbi lépést a perzsáknak kell tenniök. Közben az angolok, hogy alkudozási pozíciójukat erősitsék, világszerte bojkottot rendeltek el Európai különbéke-szerződéseket készítenek elő Washingtonban A szabad népek frontja erősbbödik — hiába fenyegetőzik a szovjet Mi történt a héten • • • A NAGYVILÁGBAN Gromiko és társai San Franciscoba jöttek, hogy diplomáciai aknákkal felrobbantsák a japán békeszerződóst. A három szovjet delegátus — az orosz, a lengyel és a csehszlovák — az ügyrendi vita során követelte, hogy a kommunista Kinát is hivják meg a béketárgyalásra, de a szabad népek képviselői leszavazták javaslatukat. így hát az előre megállapított ügyrend szerint folytak a megbeszélések. A Japánnal háborúban volt 52 nemzet mindegyikének képviselői egy-egy órát kaptak véleményük nyilvánítására s aki valamely felszólaláshoz megjegyzéseket akart tenni, öt percig beszélhetett. Ehhez az ügyrendhez Gromikoék kénytelenek voltak alkalmazkodni, a béketárgyalás meghiúsítására nem nyílt alkalmuk. Meghiúsult az a terv, hogy az ausztriai béketárgyalás módjára, amely 275 tanácskozás után ott tart, mint az első napon, eldöntetlen maradjon a japán béke kérdése és az oroszok örökös nyugtalanságban tarthassák a távolkeletet. A japán békeszerződés fő pontjai a következők: Japán visszanyeri teljes állami önállóságát és felvételét fogja kérni az Egyesült Nemzetek szervezetébe. Elveszti azokat a területeket, amelyeket háborús hódítással nyert: Koreát, Farmosát, Dél-Szahalint. A Bonin- és Ryukyu szigeteket Amerika igazgatja az Egyesült Nemzetek nevében. Kilencven napon belül az amerikai megszálló csapatok kivonulnak Japánból, de Japán megállapodhat Amerikával, hogy amerikai csapatok az országban maradhassanak s megvédhessék ellenséges támadás ellen. A háborús károkat, melyeket százezer millió dollárra becsülnek, Japán nem tudja megtéríteni s minden egyes nemzetnek külön-külön kell a japánokkal tárgyalni, ha jóvátételt akarnak kapni. Japán különbékét köthet azokkal az országokkal, amelyek most nem Írják alá a békeszerződést. a perzsa olaj ellen, még pedig olyképpen, hogy kártérítési perrel fenyegetnek meg mindenkit, aki olajat vásárolna a perzsa kor-1 mánytól, tekintettel arra, hogy a perzsa kormány nem jogszerű tulajdonosa az abadani olaj üzemnek. A játszma még nem dőlt1 Gromiko orosz delegátus fenyegető nyilatkozatát, hogy a san franciscoi szerződés nem' békét teremt, hanem háborús veszedelmet idéz fel a Távolkeleten, nem veszik félvállról a szabad népek. Mert tuájuk, hogy a szovjet ígéreteit és szerzödéseit ugyan nem, de íenyegetéseit meg szokta valósítani. Mégis, Amerika és a többi szabad népek nem szeppennek meg az orosz fenyegetőzéstől, hanem egyre növekvő erejük tudatában folytatják eddigi politikájukat, amelynek lényege az, hogy katonailag meg kell erősödnünk, mert csak az erő imponál az orosz diktátoroknak, csak az erő tudja hóditó vágyait lehűteni. San Franciscoból az amerikai delegációval együtt Washingtonba utaztak Anglia és Franciaország külügyminiszterei s itt mindjárt megkezdték tárgyalásaikat a legközelebbi teendőkről. Mindenekelőtt arról, hogy a japán békeszerződés mintájára különbéke-megállapodásokat kellene kötni Nyu- ! gat-Németországgal és Ausztriával és módosítani kellene az olasz békeszerződést. Ahány ország, anjyi probléma. A német különí*ke termeszetszerüleg csak Németország nyugati részére ^^tkozhat. Az osztrákiokát segít, amig Ausztriának egy része, közte a fővárosa, orosz megszállás alatt van. Olaszországnak meg akarjuk engedni, hogy a békeszerződésben kikötött katonai erőnél többet tartson fenn; itt az okoz nehézséget, hogy az olasz békeszerzödést az oroszok is alá- Írták és most a módosítást csak nélkülük lehet végrehajtani, amire természetszerűleg következni fog az orosz vád és propaganda, hogy egyoldalúan megszegtünk egy szerződést. (Hogy ők a magyar és a többi békeszerződéseket egyoldaluan sutbadobták és kényükkedvük szerint gazdálkodnak és garázdálkodnak a középeurópai országokban, az más lapra tartozik.) Wasingtonban a három hatalom külügyminiszterei tárgyalni fognak továbbá arról, hogy Görögországot és Törökországot bevonják az Atlanti Sző-1 vétségbe. Különösen a török szövetség idegesíti a szovjetet, mert Törökország közvetlen szomszédja Oroszországnak. Gyermekrahlás A magyarországi elhurcolás! terrornak talán legsötétebb 01- dala a Rákosi Otthon benépesitése a deportáltak gyermekeivei. Csak a felnőtteket deportál-A szovjetnek tetszik, hogy a yaltai megállapodás értelmében ők kapják Szahalin sziget déli felét és a Kurile szigeteket, de nem tetszik, hogy a Bonin és Ryukyu szigetek amerikai igazgatás alá kerülnek. Ezzel világosan kifejezésre juttatták azt a felfogásukat, hogy területek hódítása a szovjet előjoga. Még érdekesebb volt az oroszoknak az a követelése, hogy a békeszerződés biztosítsa a japánoknak a teljes politikai és polgári szabadságokat, sajtószabadságot, vallásszbadságot. Ceylon képviselője gúnyosan jegyezte meg, hogy “kezdjék az oroszok saját hazájukban!” A békeszerződést aláírták az összes európai nemzetek képviselői, kivéve Jugoszláviát, úgyszintén az ázsiai nemzetek közül Pakistan, Ceylon, Fűlöp Szigetek, Vietnam, Kambodzsa, Indonézia — összesen 48 nemzet. Japánnak fő háborús ellensége, VÉGRE IGAZUK LETT Augusztus 23 óta a kinai és koreai kommunisták fegyverszüneti bizottságának működése abban merült ki, hogy újra és újra kitaláltak valami bőmbázást vagy lövöldözést, amivel az amerikaiak a kaesongi semleges zónát megsértették. Ridgway tábornok sorra megcáfolta ezeket a hazugságokat, számszerint tizet, mig végre, a tizenegyedik esetben a hazugoknak szerencséjük volt: horgukra akadt egy szemernyi igazság. Csakugyan, szeptember 10-én egy amerikai bombázó tévedésből ledobott egy bombát a semleges területre. És fermészetesen Ridgway tábornok, a vizsgálat eredményeképpen, el is ismerte, hogy sajnálatos tévédés történt. Mindenesetre már korábban ajánlotta, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat más helyen folytassák, mert Kaesong nagyon 'közel van a harctérhez. Ebbe persze a kommunisták nem hajlandók belemenni, mert semleges terű- Jeten nem lenne módjukban újabb és újabb hazugságokat gyártani, amelyeknek rejtett céljuk van: időt akarnak nyerni, hogy fokozott orosz segítséggel uj, minden eddiginél erőteljesebb támadást intézzenek az amerikai és szövetséges csapatok ellen. Az amerikai és szövetséges csapataik is felkészülnek azonban, sőt mi több, már hetek óta folytonos harc közben javitják állásaikat. Pyonggang város elfoglalására törekszenek, mert e város környéke a kommunistáknak kitűnő terep lenne az uj ,támadás elinditására. Jelek mutatnak arra, hogy az oroszok uj hadianyagot küldtek a kínaiaknak, többek közt robotbombákat, aminökét a világháborúban használt az orosz vörös hadsereg. És Ridgway tábornoknak oly érfésüléséi is vannak, hogy nem csak orosz fegyverek, hanem orosz katonaság is résztvesz az uj támadás előkészítésében. Szemtanú-jelentés van arra nézve, hogy az amerikaiak áltál lelőtt egyik orosz repülőgép roncsaiból kilépett egy orosz pilóta s a kínaiak menten agyonlő.tték, abban a hiszemben, hogy amerikai. ják vidékre, munkatáborokba, koncentrációs táborokba, gyüjtőtáborokba. A kis gyermekeket elrabolják szüleiktől s a Rákosi Otthonba utalják őket, ahol kommunista átnevelésben részesülnek. Ott uj nevet kapnak, az anyakönyvből törlik a régi nevet, úgy hogy a jövőben úgyszólván lehetetlenség lesz, hogy szülők és gyermekek újra egymásra találjanak. A gyermekrablásnak ezt a módját a magyar kommunista kormány az oroszoktól vette át, akik ily módon vonják el a gyérmekeket “ellenforradalmár” szüleik befolyása alól. Hasonló célt szolgált a görögországi polgárháboru idején a görög gyérmekek elhurcolása Magyarországba és más csatlósországokba, ahol kommunista nevelésben részesültek. el, és valószínű, hogy végül is oly megoldás jön létre, amely elégtételt ad az angoloknak, akik több mint ezer millió dollárt féktettek be a perzsiai olaj termelésbe. Kár haszonba jár Chicagóban Hyman Wainer bártulajdonos autójának egy titkos rekeszéből elloptak 40,000 dollár készpénzt. Pár nappal később elfogtak öt négert s ezeknél megtaláltak a lopott pénzből 12,000 dollárt. Wainer nagyon megörült, hogy kárának legalább egy része megtérült, de még jobban örült Uncle Sam. Ugyanis Wainer, aki a régi jó alkoholcsempészési időben egy csempészbanda tagja volt, 1935- ben börtönbüntetés mellett pénzbüntetést is kapott, éppen 12,000 dollár összegben, s ezt nem fizette meg. Most, amikor a tolvajoktól megkerült 12,000 dollár, a rendőrség mindjárt rátette a kezét a leletre. Wainer kára Uncle Sam haszna lett. Kina, nem volt képviselve a béketárgyaláson, nem is lehetett meghinni, hiszen Sztálin utasítására támadó háborúban van nemcsak Amerikával, hanem általában az Egyesült Nemzetekkel. A san franciscoi békekötés ez okból nem jelenti a távol! keleti béke végleges helyreállítását. Bármennyira sajnálatos ez, a felelősséget a szovjetre és a kínai kommunista kormányra kell hárítani. Fontos tényként kell leszögezni, hogy Japán kormánya és népe az engesztelődés és szolidaritás szellemében jó békét kaptak — jobbat, mint megérdemeltek. A távolkeleti béke biztosítása céljából mindjárt a békeszerződés aláírása után Japán és Amerika államszerződést kötöttek, amely szerint amerikai csapatok és az amerikai tengeri és légi erő Japán területén és vizein maradhatnak, hogy segítsék megvédeni az egyébként lefegyvérzett és védtelen országot oly támadás ellen, aminőt a szovjet, kínai csatlósaival együtt, Korea ellen intézett. Semmi kétség, az ismét önállóvá lett Japánban megerősödik a kommunista propaganda és aknamunka; de az amerikai csapatok jelenléte nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy ott meghiúsuljanak Sztalin hóditó tervei. Lesz-e világháború? — erre a kérdésre a szenátus pénzügyi bizottsága próbált a múlt héten megfelelni. A pénzügyi bizottság próbált megfelelni, mert bizony a háború és béke kérdése — pénzkérdés. Ha tudunk elég katonai erőt gyűjteni, olyan erőt, amelytől visszaretten Sztalin, nem lesz háború: ezt a nézetet juttatta kifejezésre a szenátusi bizottság abban a csaknem kétezer oldal terjedelmű katonai költségvetésben, amely hatvanegy ezer millió dollárt szavaz meg Amerika felfegyverzésére a jövő év junius 30-án végződő 1951— 1952. költségvetési évre. A hadvezetőség számítása szerint ebbői körülbelül negyven billió dollárt egy éven belül csakugyan hadiszergyártásra fognak felhasználni, mig a további húsz billió a következő év fegyverkezési programjára marad. Benne van a programban annak a “rettenetes fegyvernek” gyártása is, amelyről Truman elnök San Franciscóban említést tett. De nem mindenki bizakodó, mondta a szenátusi bizottság előadója. És mindjárt fel is olvasott egy részletet a költségvetési titkos tárgyalás jegyzőkönyvéből. Eszerint Lovett külügyi államtitkárnak az a nézete, hogy a mi példátlanul hatalmas fegyverkezésünk ellenére is, Sztálin nem távolodott el eredeti célkitűzésétől: hogy világháborúba sodorja az emberiséget s a romokon felépiti a szovjet világbirodalmat. A kongresszusban általános az a felfogás, hogy a védtelen Nyugat-Európát Sztálin egyesegyedül abból az okból nem támadta meg eddig, mert fél a szörnyű csapásoktól, amelyeket Amerikától kaphat.
