A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1951-08-10 / 32. szám

PAGE 8. OLDAL Ä JÔ PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD NGÉUU AMERIKA CÖROC KATOLIKUSAI A Jó Pásztornak a magyarországi sokai üldözött görögkatolikus lelkek szenvedéseit leiró cikkére az első visszhang ebben a cikk­­ben érkezett meg. Jeles tollú amerikai magyar görögkatolikus férfi irta. ז Pünkösd után 13-ik vasárnap EVANGÉLIUM Szí. Lukács 17. fej., 11-19. szak. Az időben történt, hogy amint Jézus Jeruzsálem felé tartott, átméne Szamárián és Galileán. Mikor pedig beméne egy falu­­ba, tiz poklos férfi jőve eléje, akik távolról megállónak és föl­­emelék szavukat, mondván: Jé­­zus, mester, könyörülj raj­­tunk! ... Kiket midőn meglá­­tott, mondá: Menjetek és mu­­tassátok meg magatokat a pa­­póknak... És lön, hogy amint mentek, megtisztulának. Az SZENTBESZÉD Ha végignézünk az embere­­ken, ha széjjel tekintünk a népek es nemzetek között, bizony-bizony sok betegségre, sok fertőző, szerzett és örök­­lőtt nyavalyára találunk. Szin­­te alig van ember a föld há­­tán, akinek ne volna valami testi baja, valami testi fájdal­­ma és ha van is, annak az egészsége is milyen törékeny és mennyire ki van téve min­­denféle káros és kóros bacil lusnak, amellyel a levegő ál­­landóan telve van. De a sok­­féle testi betegség és nyava­­lya között talán alig van su lyosabb és visszstaszitóbb, — mint, az ugyneye^t poklosség^ A poklos beteg menthetet­­len, bajára legfeljebb csupán enyhület van, de gyógyszer nincs. Minden más betegség­­ben van, vagy legalább is le­­net remény a gyógyulásra, de a poklosnak nemcsak hogy nincs reménye, hanem ellen­­kezőleg biztosan tudja, hogy veszve van. Valami szörnyű lehet hát a poklosnak lelki ál­­lapota, amit szerfölött növel még az is, hogy az ilyen beteg­­nek azonnal el kell hagynia ?saládját, nehogy mogfertőzze a* övéit, mert a'■ poklosság na­­gyón ragadós betegség. Ámde a testi poklosságnál van még egy borzasztóbb, egy még visszataszitóbb és ez a lel­­ki poklosság. Ami a poklosság a testen, az a bűn a leiken. Megfertőzi a lelket, mint a poklosság — a testet. Micsoda borzasztó pillanatok, micsoda borzasztó órák ezek, de hát mik ezek az örökévaló­­sághoz képest? És micsoda bor­­zasztó a bűnös helyzete, amikor kénytelen maga is belátni, hogy Idegen tollal ékeskedik Moszkvából jön a hir, hogy Lazerov szovjet fizikus Sztálin dijat kapott a 3. sz. hélium gáz feltalálásáért. Ez a kitüntetés | amerikai szakkörökben élénk derültséget okozott, mert tud­­ják, hogy a 3. sz. hélium gáz felfedezését egy amerikai tudós, C. T. Lane, a Yale egyetem tanára, már négy évvel ezelőtt ismertette egy amerikai szak­­lapban. Minthogy Szovjet-Oroszor­­szágban szabály. az, hogy min­­den felfedezés és találmány csak szovjet tudós és kutató mű­­ve lehet, nem fogunk csodálkoz­­ni, ha egy napon olvassuk, hogy egy Iván Sztálin dijat kapott Amerika felfedezéséért. NEHOGY JÓHOZ SZOKJANAK Németország szovjetzónájá­­ban Csujkov orosz tábornok ki­­adta a parancsot, hogy a tisztek egyik pedig közülök, látváv, hogy meggyógyult, visszatére, nagy szóval magasztalván az Istent és arcra borulva az ő Iá­­bainál, hálát ada és ez szama­­ritánus vala. Felelvén pedig Jé­­zus, mondá: Nemde tizen tisz­­tultak meg és ,kilenc hol va­­gyón? Nem akadt, aki vissza­­térvén, dicsőséget adjon Isten­­nek, hanem csak ez idegen. — És mondá neki: Kelj fel menj el, mert hited meggyógyított téged. haszontalan, semmirevaló em­­bér és mikor kénytelen maga bevallani, hogy hiába minden, ő nem képes megjavulni, szá­­mára nincs megtérés. Oh ez még sokkalta szörnyűbb tudat, mint a gyógyíthatatlan testi beteg tudata, mert hát a lélek­­ről a halhatatlan lélekről van szó, amely érzi, hegy örökre veszve van és nem a testről, amely úgyis múlandó. Óvjuk hát magunkat a bűn­­tői. Ha óvjuk magunkat a testi fertőzéstől, nemcsak magunk­­ért, de főleg környezetünkért, mennyivél jnkább •kell akkor óvhunk , magunkat a bűntől, nenncsé^ g^rt, hogy lelkünket 1re r־fértődi;ÏÎ' meg, hanem azért is,/hogÿ maisok lelkének ne árt­­suhk.׳ A poklosok, amikor hallották, hogy Jézus közeledik feléjük, már távolról kiáltották: “Jézus, Mester, könyörülj mi rajtunk!” És Jézus könyörül a testi élő halottakon és meggyógyította őket... Miként a poklosokat csak csoda menthette meg a poklosságuktól, akként a bünö­­söket is csak csoda menthe/•! meg a bűntől, a megbocsátás­­nak isteni csodája . . . És ha Krisztus megkönyörült a testi betegségben sínylődő embereken, mennyivel inkább meg fog akkor könyörülni a bűnben vergődő embereken, kik bizalommal kiáltanak hoz­­zá: “Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!” hiszen Ö maga mon­­dotta: “Nem jöttem az igazak­­ért a földre, hanem a bűnösök­­ért s nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő fölött inkább, mint 99 igaz fölött, kik nem szorulnak bünbánatra.” Kérjük Jézust, hogy könyö­­rüljön rajtunk is! Amen. családjai bocsássák el német cselédjüket. Ennek a hadpa­­rancsnak csak egyik magyará­­zata az, hogy az oroszok spórol­­ni akarnak, amennyiben nem utalnak ki többé cselédtartásra pénzt. A fontosabb ok az, hogy attól tartanak az orosz nagy­­urak, hogy a tisztek és különö­­sen a feleségeik megszokják a kényelmet, amire hazájukba va­­ló visszatérésük után nem szá­­mithatnak. De az is szerepet játszthatott az oroszok elhatáro­­zásánál, hogy a német háztartá­­si alkalmazottak az orosz csalá­­dók körében talán titkokat is el­­lesnek a beszélgetésekből. NEM VICC A Trud cimü moszkvai gazda­­sági újság azt Írja, hogy Eisen­­hower tábornok hecceli Titot, támadja meg a csatlósországo­­kát, akárcsak a délkoreaiak ta­­valy júniusban megtámadták az északkoreai kommunistákat. A közelmúltban megjelent a magyarjaink ujsághi r e k b ö 1 Jó Pásztor hasábjain “Elrabolt görög katolikusaink” cim alatt a hazai görög katolikusok küz­­delmének részbeni ismerteié­­se. Ennek kibővítéseképp meg- Írhatjuk, hogy szülőföldünk iszonyatos politikai, gazdasági átalakításával kapcsolatosan sokat szenvedett görög katoli­­kus atyánkfiái vallásilag is megérezték az idegen iga kö­­nyörtelen hatalmi uralmát. Az ősi munkácsi egyházme­­gyét, ׳meg az eperjesit is, püs­­pökeivel, papjaival megsemmi­­sitették ; templomait, birtokait likvidálták, híveit vallásgya­­korlási szabadságuktól meg­­fosztották. A kommunizmus vasfoga be­­leharapott már a hajduborogi egyházmegy ébe~is. Eezelőtt majdcsak negyven évvel, 1912 júniusában, a X. Pius pápa ál­­tál kánonizált Hajdudorog egy­­házmegye első püspöke, Mik­­lósy István a szomorú emlékű debreceni bomba merénylet után áttette székhelyét Nyir­­egyházára s virágzásnak in­­dúlt a hit és szertartásbeli élet. Utódja az Amerikában is járt, ismert hirneves szónok, dr. Dudás Miklós, a Sz. Bazil rend tagja lett. Alatta virágzásnak indult Gojdics Pál eperjesi püspök nagy tekintélye s hat­­hatás pártfogása mellett nem­­csak az ungvári rendház, a munkácsi Csernekhegy, de a ki­­sebb klastromok is; Mária- Póas bucsu'hely pedig, hol öt­­venezer zarándoknak prédi­­kált még nemrégen a börtönre Ítélt mártír Mindszenty bíbor­­nok-hercegprimás országos ne­­vüvé emelkedett. $Az apáca rendek iskolákat létesítettek. Az egyházközségek lélefezá­­ma megszaporodott. Például a miskolci javadalom a plébáno­­son kívül öt káplánnal és hit­­oktatóval dicsekedhetett. •. íz Ma azonban Eperjésf és Munkács-Ungvárt elfoglalta a hitetlen kommunizmus, a val­­lás-politikai s z a ad ár ság. Gúzsba kötötte Dudás püspö­­köt is, akit ráadásul még be­­tegeskedése is elkedvetlenít s igy alig tud érdemes munkát végezni. A kormány feloszlat­­ta a szerzetes rendeket. A mária-pócsi atyák közül Hege­­düs, Szabó Szidor és Motrinecz atyák vannak otthon; a töb­­biek szétszéledtek. A miskolci apostoli adminisztratura hely­­nöke, dr. Szemán István bete­­geskedik, de szívós természete mindent legyőz; a kiváló iró, Kozma János, Miskolc-belvá­­rosi kanonok plébános még mindég aktiv; a budapesti Krajnyák Gábor szintén birja munkaerővel; Bányai nagypré­­post 86 éves korához mérten tevékeny és vikáriuskodik ; Melles Géza volt irodaigazga­­tó, kanonok beteges. Rojko­­vich István, a kislétai Pál pa­­rókus fia, kananok lett; a tisz­­teletbeli kanonokságot meg-; kapta Rohály makói s Árkossy debreceni parókus. Az idősebb ! amerikások talán még vissza-׳ emlékeznek a most is agilisán lelkipásztorkodó Kriskó fivé­­rekre, Rojkovich testvérekre, Verdon, Kohut István plébá­­nosokra. Amerikai görög katolikus A magyarországi katolikus püspökök fogadalmat tesznek, hogy a törvényeket és ren­­deleteket tiszteletben fogják tartani. A kommunista propaganda ezt a kikényszeri­­tett megalkuvást a kommunista kormányzat iránti hűségnyilatkozatnak igyekszik feltüntetni. A valóságban a püspökök szem ilyi áldozatot hoznak, hogy a súlyos meg­­próbáltatások idején a nép oldalán lehesse lek, mert igy még mindig több szolgálatot lehetnek a népnek, mintha börtönben szen vednének־ tudják, hogy az utóbbi évti­­zedben átevezték a nagy óceánt a Bobák testvérek, kik közül Sándor az egyik a clevelandi Szt. Mihály, a másik, János a mskeesporti-duquesnei hitköz­­ségek papjai; Et. Gernát a detroiti Szt. János templomot szolgálja; a chicagói Szt. Pé­­ter-Pál hitközség lelkiatyja az ungvári papnevelde volt tana­­ra dr. Marina Gyula, címzetes kanonok; a nemrég ide érke­­zett dr. Dunda Ernő a new brunswicki Szt. József hitköz. ség parókusa. Öt tizennyolc évvel megelőzte a homesteadi Szt. Illés hitközségnél működő Ft. Orosz Bálint és a vele egy­­időben érkezett new yorki Fr. Poratunszki István. Ezeken ki­­vül tizenöt görög katolikus ma­­gyár hitközség van az amerikai egyházmegyében: a clevelandi Szt. János,, Tabakovich Ödön esperes lelkésszel az élén, ki­­nek kísegit& társa, káplánpap, a most ujdjlk,^szentelt Galvách Simon; ®■neeporti Szt. Há­­romságn^■ , Gulyássy Emil, a Szt. ( 'Szövetség lelki­igazgató]^■ ;oledoi Szt. Mi­­hály hitl^■ 1sf élén Ft. Szabó Miklós h^Hu- .órogi szentszéki *tanácsos; wp• Mackov József több mint Itiz évet töltött a trentoni Szí. Miklós hitközség­­nél; aktiv Jnunkában él a 10- raini Szt. íJíhály templom plé­­bánosa Ft. Petrik István. Fia-Nem történt- csoda HONMENTÖ PAPA Heroldsbach bajorországi vá­­rosban 1949 őszén kilenc leány, JI és 18 év közt, • állította, hogy jelenésük volt a SkÜzanyá­­’Val. A bambergi érsek nyom­­ban vizsgálatot rendelt el s pgy, találta, állítólagos jele­nés a leányok képzelődésénőfe .szüleménye vált. Az érsek jelen­­tése alapján ^,Szentszék,,is fog­­‘lalkozott .a kérdéssel ־ 'S' most a bíborosok kongregációja végle­­gesen megállapította, hogy He­­roldsbachban nem történt cső­­da; egyben a Vatikán megtiltot­­ta a téves hiedelem ;terjesztését, az állítólagos csoda helyén való áhitatos gyülekezést, és bünte­­téssel fenyegette meg a papokat, akik e tilalom ellen vétenének. SÚLYOS ÍTÉLET Schuster milánói érsek leg­­utóbbi pásztorlevelében meg emlékezett a budapesti Grősz perről és azt mondotta, hogy az egyház üldözés, ami most a vas­­függöny mögött folyik, sokkal nagyobbarányu és embertele­­nebb, mint volt az első kérész­­tények üldözése à régi Rómá­­ban. Sztálin kegyetlenebb, mint volt az őrült Nero császár. Jogerős az ítélet Grősz érsek perében A budapesti főbiróság — a Kúria népidemokratikus utóda — elvetette Grősz József érsek­­nek és társainak fellebbezését a népbiróság Ítélete ellen. talabb plébánosok: a perth am'boyi Szt. Mihály egyház­­ban Ft. Gaydos Albert, és a youngstowni Szt. György hit­­községnél Ft. Punykó Sándor. Történelmi tények leszegzé­­se végett még megörökíthető, hogy az egyházmegyei köz­­pontnál a magyar ügyek szim­­pátikus, megértő referense a nagytudásu s kellemes modorú dr. Shereghy László, kinek ha­­sonló nevű nagybátyja boldo­­gult Miklósy püspök oldalka­­nonokja s helynöke׳ volt. Ez an­­nál is inkább említésre méltó, mert megrögzítése azon tény­­nek, hogy a jelenlegi egyház­­fő, Ivánchó Dániel püspök atyai gondoskodással folytatja boldogult elődje, Takách Ba­­zil püspöknek magyar hivei iránti jóindulatát. Ezen gya­­korlati érdeklődés gyümölcse, ho!gy szép templomokkal, munkás papsággal, hithü hi­­vekkel dicsekedhet a tizenöt egyházközséget számláló ame­­rikai görög katolikus magyar­­ság a Pittsburghi Görög Szer­­tartásu Egyházmegye nagyki­­terjedésű joghatósága alatt. E cikk keretében nagyjában ismertettük hazai hitsorsosaink küzdelmeit, az Amerikában élőknek pedig rózsásabb jele­­nét és jövőjét. Ez utóbbiak ma már erőssége, bizodalmunk és reménye annak a hitnek, amit szülőhazánkban tönkre akart tenni, sőt teljesen eltörölni az embertelen ellenfél. Lee O ’Daniel, a hires texasi papa, ezennel közhírré teszi, hogy jövőre jelölteti magát az Egyesült Államok elnökének “Csak Isten tudja megmenteni Amerikát”, mondotta a papa, “hát én segíteni akarok Isten­­nek ebben.” O’Daniel papa akkor lett hí­­rés, amikor nem elnökjelölt, ha­­nem csak texasi kormányzóje­­lölt volt. Akkor a leányával ment kortesutra nagy Texasor­­szág minden városába és faivá­­ba és hétmérföldes legelőjére és ahol pár texasi polgár egybe­­gyűlt, hogy meghallgassa kor­­tesbeszédét, a leányka odaszólt a papájának: “Papa, osszál ki pár lepényt!” Amire papa bele­­nyúlt a liszteszsákba és minden­­ki részére kihalászott egy le­­pényt. Ugyanis papa liszt sales­­man volt. Ha elnök akar lenni, papától a nemzet nem liszteslepényt, hanem glaszirozott angel caket vár. “Papa, osszál ki ötven mii­­lió angel caket !” GYANÚS A MUFTI Abdalla jordáni király meg­­gyilkolása tömeges letartóztatá­­sokra vezetett. A kis ország min­­den részében összesen ötszáz embert fogdostak össze, nagy­­részben a Szent Háború Szövet­­ség tagjait, akiknek egyike volt a merénylő. Ennek a szövetség­­nek főembere a volt jeruzsálemi mufti, Hitler cimborája. A muf­­ti két rokona is a bebörtönzöttek közt van. Pünkösd után 13-ik vasárnap EVANGÉLIUM Sz. Máié, XXL rész. 87. szak. Mondá az Ur e példabeszé­­det: Vala egy családos ember, ki szőllőt ültetvén, bekerité azt sövénnyel, és sajtót ása benne, és tornyot épite, és bérbe ad­­ván azt a míveseknek, messze útra méné. Mikor pedig a ter­­ményérés ideje elközelgetett, szolgáit a mívesekhez küldé, hogy beszedjék a szőllőter­­ményt. De a mivesek megfog­­ván az ő szolgáit, némelyet meigverének, némelyet megölé­­nek, némelyet pedig megköve­­zének. Ismét más szolgákat külde, többet az elsőknél; és hasonlóképen cselekvének azok­­kai is. Végre pedig fiát küldé hozzájok, mondván: Meg fog-SZENTBESZÉD “Ne ölj !” — ez Isten parancsolata, és a mai envangélium arra int, hogy vesztébe rohan, aki ezt a parancsolatot megszegi. Aki kardot ránt, kard által vész el, aki gonoszul cselekedett, an­­nak rossz vége lesz. Mert az a világ rendje, hogy a bűnös el­­nyerje méltó büntetését és e törvény alól, amely nemcsak isteni, hanem emberi, állami törvény is, nincsen menekvés. Csak ideig­­óráig győzedelmeskedhetik a rossz, ׳mert isteni rendelés, hogy az igazaké legyen a földi élet minden áldása s elkárhozzék a gonosz lélek. Kapzsiság a legtöbbnyire az oka annak, ha az ember főben­­járó bűnre vetemedik. A gyilkos mivesek példája is arra mutat, hogy haszonlesés, más vagyonára vágyás vezeti bűnös útra az embert. A kapzsiság és az irigykedés tehát az elemi bűn, amely­­bői a nagyobb .bÿn, a megbocsáthatatlan bűn fakad. Az igaz ember ezért fékezi természetének rossz hajlamait s aminthogy lefékezi bűnös testi vágyait, úgy szárnyat szegi gonosz gondola­­tainak is, amelyek más jószágára irányúinak. Még önnön haszna és érdeke is azt parancsolja, hogy tartsa tiszteletben másnak a tulajdonát, merthiszen nem várhatja el mástól joggal azt, amit ő maga nem ad meg másnak. Nem igaz ember az, aki két­­féle mértékkel mér; nem sokkal jobb az, mint az erdő duvadja, amely a gyengébbnek, a védtelennek életére tör. Legyünk mindenben mérsékletesek, ne kívánjuk meg a má­­sét, gondoljunk arra, hogy a lélek nyugalma, az igazságosság és a tisztaság öntudata többet ér minden földi kincsnél. Mi közök hozzá? Egy és fél millió hadifogoly, német, japán és olasz, elszámo­­latlan maradt — az oroszok meg­­tagadnak minden felvilágosi­­tást, mi történt ennyi emberrel. Mennyi hadifoglyot irtottak ki, mennyit dolgoztattak halálra, mennyien végeznek még min­­dig, évekkel a háború után, rab­­munkát Szibériában? Senkinek semmi köze hozzá, mondják Sztálin küldöttei az Egyesült Nemzetek szervezetében. A szervezet mégis vizsgálóbizott­­ságot küldött ki annak megálla­­pitására, hogy mi lett egy és fél millió “elszámolatlan” em­­bér sorsa. A bizottság a napok­­ban tartotta első ülését az Egye­­sült Nemzetek székhelyén, New Yorkban. Tagjai: José Guerre­­ro, a hágai nemzetközi bíróság alelnöke, Folke Bernadotta svéd grófnő (a Palesztinában meg­­gyilkolt U.N. békéltető özve­­vegye) és Aung Khine, a búr­­mai főtörvényszék bírája. Az oroszok megtagadnak minden felvilágosítást a bizottságnak. Senkinek semmi köze . . . Még az elszámolatlan katona család­­iának sincs semmi köze ahhoz, hogy mit csinált a nagy Szta­­lin, élet és halál korlátlan ura, védtelen áldozataival. És mégsem okoz bábeli zűrzavart ! Az Amerikai Biblia Szövetség közli, hogy a Biblia eddig 1034 különböző nyelven és táj szólás­­ban jelent meg.. Mindenkihez azon a nyelven szól,־ amelyet legjobban értenek. ják becsülni fiamat. Azonban a mivesek látván a fiút, mon­­dák magok között: Ez az örö­­kös, j érték, öljük meg őt, és foglaljuk el örökségét. És meg­­ragadván őt, kiveték a szőllő­­bői, és megölék. Mikor tehát el­­jő a szőllő ura, mit fog csele­­kedni azon mivesekkel? Fele­­lék neki: A gonoszokat gono­­szül veszti el, és szőllőjét más míveseknek adja bérbe, kik megviszik neki a termést an­­nak idejében. Mondá nekik Jé­­zus: Soha nem olvastátok-e az Írásokban: “A kő, melyet meg­­vetettek az épitők, szeglet fe­­jévé lön. Az Úrtól lett ez, és csodálatos a mi szemeink előtt?” LASSAN JÁRJ, TOVÁBB ÉRSZ! Az amerikaiak által megszer­­vezeti privát Szabad Európa Rádió állomásiról egy magyar “földalatti”. ellenállási mozga­­lom külföldön levő megbízottai rendszeresen küldenek üzenete­­két a magyar népnek. Újabban arról világosítják fel a magya­­rókát, hogy az általános munka­­hajsza és a falvakban az erő­­szakos beszolgáltatások nem a magyar nemzet érdekét szol­­gálják, hanem az oroszokét. Bő­­ven lenne Magyarországon min­­den szükségleti cikk, élelmiszer, ruha, fehérnemű, ha az oroszok nem hajtanának be könyörtele­­nül még mindig hadisarcot a ma­­gyár népen. Köztudomású, bár (Magyarországon csak suttogni szabad, hogy az oroszok a ma­­gyár földnek és a magyar ipar­­nak termékeit kiszállítják az országból s azokkal cserekereS- kedelmet űznek. A szabad rádió felszólítja a magyar munkásokat, hogy las­­sitsák le munkájukat. Ha ke­­vesebbet produkálnak, kevesebb jut a magyar népet lelketlenül kifosztó oroszoknak. Lassan járj, tovább érsz! Az egyházak postája nem drágul A kongressusban most tárgya­­lás alatt van a postai dijszabá­­sok felemelése. A szenátusi bi­­zottság a törvénytervezetből tö­­rölte azt a rendelkezést, hogy egyházi és jótékonysági intéz­­menyek is kötelesek lennének a magasabb tarifát fizetni. Az egy­­házak újságjait, de körleveleit is az eddigi díjszabás szerint fog­­ja a posta szállítani. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom