A Jó Pásztor, 1951. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1951-08-10 / 32. szám
The GOOD SHEPHERD is the Largest Hungarian Weekly Newspaper in America KZ kMERUKLkl M.mXJLkg MAGYAROK KINCSES ÚJSÁGJÁNAK EGYETLEN EGY MAGYAR HÁZBÓL SEM SZABAD HIÁNYOZNIA! A JÓ PÁSZTOR Beolvadt lapok: KERESZT és EGYETÉRTÉS Szeretettel fogadd szivedbe és otthonodba ezt a léleknemesiiő lapot! VOL. 29. ÉVFOLYAM CLEVELAND. O., péntek, 1951 augusztus 10. EGYES SZÁM 10 CENT No. 32. SZÁM. Mi történt a héten • • A NA(iYVr< ’B AN ־•/V ■ , Angol békebarátok 7 ól tapasztalatokban gazdagabban tértek haza. K 4 ״/ oltak ezek az angolok s oroszországi kirándulásuknak az ' a célja, hogy kipuhatolják a Kelet és Nyugat békés együttélésének lehetőségeit. A Moszkva felől egy idő óta fujdogáló enyhe szelek, főleg angolnyelvü békeüzenetek csalogatták a vasfüggönyön túlra az angol békebarátokat. Orosz földön megtekintettek mindenféle intézményeket, még üzleteket is, és csodálkozva figyelték, hogy sétáik alkalmával nem figyelték őket a titkosrendőrség tagjai. Megmutattak nekik gyárakat és ők csodálkozás nélkül látták, hogy a gyárakban az emberek dolgoznak . . . Aztán komoly megbeszélésre került a sor Malik nagykövettel. Három óra hosszat diskuráltak a hazugság nagymesterével. Ezt kapták Maliktól politikai utravalóképpen: Semmisem igaz, amit nekünk orosz kommunistáknak a szemünkre vetnek. Önök azt kérik, hogy hagyjunk fel az ellenséges propagandával? Hogyan, hiszen ,mi nem csinálunk ellenséges propagandát idegen országok ellen! Mi nem bántunk, mi nem fenyegetünk senkitsem. Nekünk nincsenek ellenséges szándékaink, nem is lehetnek . . . A naiv kvékerek azt kérdezték, nem lehetne-e a vasfüggönyt félretolni s megen^fedni, hogy az igazság és a való hirek akadálytalanul eljussanak az orosz néphez? Azt felelte a hazugság nagymestere: Mi szívesen látjuk idegen kormányok küldöttségeit . . . Vájjon meg tudja-e Malik ur a kormánya nevében ígérni, hogy a Szovjet tartózkodni fog nem-kommunista országok elleni ka! tonai és politikai akcióktól? — ezt kérdezték az angol békebaj rátok. És ezt a feleletet kapták: Oroszország nem avatkozik bele más országok ügyeibe . . v (Az egyik békébarát, vagy talán valamennyi, azt gondolta magában: Szép, szép, de hát mit jelent az, !hogy orosz tábornokot állítottak a lengyel hadsereg élére — mit jelent, ha nem beavatkozást egy másik nemzet ügyeibe? . . . (Na, és a pártok, amelyek Moszkva utasításai szerint szovjet politikát csinálnak minden országban? — Ó, kiáltott fel a hazug, már 15 évvel ezelőtt megmondta a Nagy Sztálin, hogy a fórradalom nem,exportcikk! ג A hazugságodba^ azonban még csak ezután következett. Vájjon Tehetséges-e, hogy az összes nagyhatalmak csökkentsék a fegyverkezni, persze megfelelő ellenőrzés alatt? — kérdezték az angol békebarátok. Hogyne, hogyne, felelte Malik. Mi már ki is nyilvánítottuk lefegyverzési ajánlatunkat, amely úgy szól, hogy minden nemzet csőkkentse haderejét egyharmadára. Másszóval, minden maradjon a régiben, csak éppen kevesebb ember legyen fegyverben és kevesebbet kelljen költeni fegyverkezésre. A fődolog, hogy az arány a mostani maradjon: Oroszországnak tizszerannyi katonai ereje legyen, mint a szabad népek szövetségének. SZTÁLIN HAZUGSÁG-RAKÉTÁT RÖPPENTETT WASHINGTONBA Az orosz “békeajánlat״ célja a szabad nemzetek egységének megbontása a szovjet világuralmi törekvéseinek megvalósitása érdekében Csupa rossz vicc tehát, amit a hazugság nagymestere az angol békebarátoknak utravalóul adott. Közben tovább folyik az orosz békepropaganda, amelynek־ egyedüli célja, hogy erősítse Európában és Amerikában azokat, akik sokallják a fegyverkezés nagy költségeit. Különösen Angliáiban erős az ellenállás a fegyverkezési versengés ellen, mert ott hiány van élelemben és más szükségleti cikkekben s a munkáspárt balszárnyának vezére, Bevan volt miniszter, erőteljesen agitál az amerikai-angol fegyverkezési proglam ellen. Az orosz “békepropaganda” különös módszerekkel dolgozik. 1. A legszivélyesebb meghívás a szabad nemzetek részére egy uj moszkvai kéthetenkint megjelenő folyóirat, amely — angoi nyelven jelenik meg, tehát az oroszok milliói nem értik. 2. Truman elnök, a kongresszus kérésére, kiáltványt küldött az orosz népnek, biztosítva az amerikai nép baráti érzéseiről. Ezt a kiáltványt a szovjetkormány megkapta, de nem hozta nyilvánosságra. így hát az orosz népnek nincsen tudomása arról, hogy mi megy végbe most a világon. Nem recseg-ropog még à szovjet birodalom, amely Vladivosztoktól, a Duna középső folyásáig terpeszkedik, de szakadások jelei már mutatkoznak. A budapesti Rajk-per után most van előkészület alatt a prágai Clementis-per, amelyben a vád úgy szól, hogy miniszterek és tábornokok összeesküdtek a kommunista kormányzat megdöntésére, vagyis titoizmus a vád. Romániában és Bulgáriában megrendűlt az élen álló alakoknak, Grózának és Cservenkovnak az álíása s a hivatalokba, a hadseregekbe oroszokat ékeltek be. Eközben az igazi titoizmus Jugoszláviában erősödik. Tito forradalmi jelentőségű rendeletet bocsátott ki: nem szabad többé parasztokat mezőgazdasági szővetkezetekbe, kolhozokba erőszakolni; akinek tetszik, lépjen be, aki továbbra is egyénileg akarja kis birtokát megművelni, ám tegye. A megművelhető földnek negyedrésze áll ma közös gazdáikodás alatt s az uj rendelet után aligha fog az arány a kolhozok és a magángazdálkodás közt lényegesen eltolódni. Ezzel Tito egy újabb lépéssel közeledett a nyugati demokráciák felé, amelyektői katonai segítséget vár és kap a magyar, bolgár és román csatlós hadseregek várható támadása ellen, amelyet a csatlósországok moszkvai urai — Molotov helyettes miniszterelnök utján - fenyegetően megüzentek. A moszkvai “szakszervezeti” újság, Trud, azt írja, hogy Tito ugyanolyan módon támadásra készül Magyarország, Bulgária és Románia ellen, mint ahogy a délko.reaiak megtámadták tavaly júniusban az északkoreai kom'munista államot. Ez az otromba hazugság arra emlékeztet, hogy 1939-ben Hitler azt harsogta a világba, hogy a maroknyi lengyel hadsereg megtámadta a világnak akkor leghatalmasabb hadseregét, a német hadsereget. Sztálin utasítására Svernik, a szovjetköztársaság elnöke, Truman elnöknek levelet küldött, amelyben feltálalja a kommunista propagandagyüléseken többször a szokásos egyhangusággal hozott határozatokát, hogy a nagyhatalmak, beleértve a kommunista kinai kormányt, kössenek békepaktumot. A paktum fő pontjai legyenek : a fegyverkezés csőkkentése és az atombomba használatának megtiltása. De persze szó sem lehet arról, hogy valamilyen nemzetközi szerv ellenőrizze is az orosz fegyverkezést és atombombagyártást. Az elnöki levél csak úgy hemzseg a vastag és egyébként untig ismert szovjet propagandahazugságoktól. A szovjet, üzeni Sztálin, egyetlen nemzet ellen sem sző ellenséges tervekét, a szovjetnek csak egy gondja van, hogy népe békében élhessen. A szovjet seholsem folytat háborús akciót. (Csak Koreában. — A szerk.) A szovjet ismételten ajánlótta a koreai háború befejezésé't. (De maga Sztálin kijelentette a Pravda-interjuban, hogy■ Koreában béke csak egy fel!iftllw' mhpf • hw Ainovlka megadja magát és teljesiti a kinai kommunisták minden־ követelését. — A szerk.) A szovjet nehezményezi, hogy Amerika és a szövetségesek nem engedik meg stratégiai fontosságú áruknak Oroszországba és a csatlósországokba való szállítását. (Ez fáj nekik, mert a fegyverkezés “csökkentése” érdekében minél több fegyverre van szükségük.) És igy tovább . . . E hazugságözönnel szemben az igazság a következő: Amerika ajánlotta a nagyhatalmak konferenciáját, de a párisi elő!készítő megbeszéléseken az oroszokkal még a konferencia napirendjére nézve sem lebetett megállapdoni. Amerika álláspontját egyébként ismeri a szovjet: az Egyesült Nemzetek szervezete, éjé tartozik minden javaslat, amely a világbéke biztosítását célozza. Az E. N. szervezése már foglalkozott is e kérdéssel és megállapította, hogy a világ békejének érdekében fc eg az szűkséges, hogy ne tán adjanak rá Dél-Koreára, ne í :gyverezzenek fel kommunist felkelőiket Indokinában és e jie uszítsák háborúra lu ׳ "a ׳ר וו LV Hl HP S ellen a szomszéd , ■ , a ׳ *élt kedves gokat, stb. ,A nep A ... megértését pedig■ sema? reS| sem lehetne jobba* szolgálni, mint a vasfüggöny'Félretolásával. ' f Amerika válaszai a szovjetnek ez l e sző Tettelrx, nem szavakat akarunk látni! Acheson külügyminiszter: “Ne dőljünk be az álnok szovjet békepropagandánaík ! ” A világhéke érdekében A Vörös Csillag cimü moszkvai katonai újság nemrég panaszkodott, hogy az orosz nemzeti szabóság által varrott katonazubbonyok és nadrágok nem passzolnak. A zubbonyok mellben szorosak, a nadrágok szárai tulhosszuak, vagy egyik hoszszabb a másiknál. David Lewis new yorki szabőt gondolkodásra késztette a Vörös Csillag panasza. Vérbeli szabó lévén, mindjárt arra gondőlt, hogy a rossz szabás talán az oka a szovjet és a szabad világ közti konfliktusnak, mely harmadik világháború rémével fenyegeti az emberiséget. Gondőlt tehát egy nagyot és merészét, elkészített egy Sztálin generalisszimó fényképei szerint minden valószínűség szerint passzoló marsalli egyenruhát és azt elküldte parcel post csomagban a Nagy Sztálinnak, e következő levélke kíséretében: “A gyanúm, hogy azért van mostanság oly sok bajunk excellenciáddal, mert szorít a nadrágja. Úgy gondolom tehát, hogy ha kap egy testhezállót, amely se nem szűk, se nem túlhosszú, talán jobb lesz a kedélyállapota és békén fogja hagyni a világot.” Konzul kisasszony jött Clevelandiba Fazekas Zsuzsanna elvtársnőt küldte Rákosi ?Mátyás Clevelandba a nemrég újból megnyitott konzulátus élére! A konzul elvtársnő mindjárt beköltözött a Szigeti Károly által kibérelt, fényűzéssel berendezett, fürdőszobáikban rendkivül gazdag Cleveland Heights-i palotába. RADAR FÜGGÖNY Amilyen szoros a vasfüggöny az európai rabnépek országhatárain, oly sürü a radar hálózat Amerikában és Kanadában. A radar oly jelzőkészülék, amely messziről felismeri a közeledő idegen repülőgépeket és lehetővé teszi, hogy azokat idejében lelőjjék, még mielőtt célpontj ükhöz érnek. Huszonötezer megfigyelő van állandóan készénié tben a két nagy ország minden részében. A kanadai és az amerikai radar állomások közvetlen érintkezésben vannak egymással, megfigyeléseiket percek alatt közük egymással. Atombombát gyárt Anglia Az angol kormány nyilvánosságra hozta, hogy gyártani fog atombombákat. Eddig csak Amerika, Kanada és Oroszország készítettek atombombát. Ne hazudozzanak! A múlt hét végén megint fennakadás állt be a koreai fegyverszüneti tárgyalásokban. Ridgway tábornok megszaikitóttá a tárgyalást, mert kommunista fegyveres katonák ólálkodtak Kaesonban. A kommunisták erre megszeppentek és közölték, hogy tévedés történt s különben is a dolognak nincs nagy jelentősége. Ridgway visszaüzent, hogy először is, nem hiszi, hogy tévédés történt, és, másodszor, ilyesmi nem csekélység, és ha mégegyszer előfordul, ő tovább nem áll szóba a kommunista fegyverszüneti bizottsággal. A tárgyalásokat ezek után folytatják. De a !kilátások nem kedvezőek, a kommunisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a régi határvonalon legyen a semleges zóna, vagyis az amerikaiak adják fel harc árán szerzett, stratégiailag fontos állásaikat. Tovább folynak a deportálások . Az׳ elmúlt héten a ház és ingatlan tulajdonosok elhurcolása került sorra. Akit Budapesten az adóösszeirási ivek valamikor mint bérház, családi ház, telek, föld, vagy kert tulajdonost tartottak számon, azokat a Teherfuvarozási Nemzeti Vállalat tebérautóin összezsúfolva szállitották el Budapestről. Oly nagy forgalmat bonyolítottak le, hogy még a tehertaxikat is igénybe kellett venniők. Akinek módjában volt megfigyelni a hajnali órákban mesztelenül suhanó emberekkel megrakott teherautókat, látta, hogy a kisebb tehergépkocsikon a podgyászt és azokat szállították, ki! két még Budapest közelében a keleti oldalon levő teherpályaudvarok valameliyikén waggoniroztak be, míg a nagyobb koesik Budapestet elhagyva megállás nélkül vitték áldozataikat az ismeretlen cél felé. Arról is futott be értesítés, hogy Romániába, a dobrüzsai Stalin csatorna építéséhez és a Beszterce szabályozásához szállitják őket. Különösen fontos a Szovjetnek a Stalin csatorna. Már 1950 év végére készen kellett volna lennie és annak ellenére, hogy Bulgáriának, Romániának és Magyarországnak minden üzemképes nagyobb kotrógépet rendelkezésre kellett bocsátania, Moszkva erőteljesen sürgeti nagyobbszámu munkaerő bekapcsolását. A csatorna a Cernavoda és Porta Álba közötti Duna könyököt szeli át, és 200 kilométerrel rövidíti meg a dunai hajózás útját. Az egészségtelen mocsaras vidékre hiába terelték Románia és Bulgária munkaképes fiatalságát, tömegesen szöktek meg a kényszermunkatáborokból. Mivel az építkezésnek ez év végére be kell fejeződnie, a leigázott országokból a deportáltak nagy tömegeit állitják be a rabszolgamunkába. A Magyarországon uralkodó nagy hőség következtében a szállítás közben igen sokan elpusztultak. Mi történt a héten • ״ • AMERIKÁBAN * A legrosszabb törvény, amelyet valaha is kénytelen voltam aláírni — e szavakkal bocsátotta útjára Truman elnök az uj gazdasági mozgósítási törvényt, amely julius 1-től kezdve a nyersanyagelosztást, az árakát és a béreket szabályozza. Ez a törvény, mondotta az elnök, ‘ azt a célt szolgálja, hogy jogosulatlanul magas profitot biztositson az ipari és üzleti érdekeltségeknek a lakosság millióinak zsebéből. Ahelyett, hogy gátat emelne a drágítás ellen, megnyitja az utat még további drágításra. Olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek lehetetlenné teszik a kormány számára, hogy a fogyasztók millióit kiuzsorázás ellen megvédje. Különösen felháborító a törvénybe felvett Butler-Hope módosítás, amely garantálja az üzleti világnak a Korea előtti profit számítási alapot, pedig hát a kongresszusnak nem feladata, az elnök véleménye szerint, üzletembereknek profitot garantálni; különösen nem akkor, amikor az amerikai családoknak több mint a fele máris a “koreai” drágítás folytán lecsúszott alacsonyabb életszinvonalra. Oly rendelkezések is vannak a törvényben, amelyek az ellenőrzést megnehezítik, úgy hogy ha újabb drágulási hullám következik, a kormányhatóságok tehetetlenek lesznek. És, tette hozzá az elnök», újabb drágasági hullám minden valószínűség szerint hamarosan vár! ható, mert a honvédelmi program gyors tempóban halad előre, j egyre több hadiszer készül és ugyanakkor egyre kevesebb lesz ! a civil termelés. És ki tudja, hogyan alakul a jövő és junius 30-ig a nemzetközi helyzet? Mi lesz, ha a szovjet erőszakoskodása miatt a fegyverkezést még magasabbra kell felfokozni? A törvény, amikor az árak leszorítását megtiltja vagy megneheziti, szinte kihívja a munkásság követelését magasabb munkabérek után, aminek következménye az árak további emelkedése, majd újabb munkáskövetelések lehetnek, és így tovább — körbe-körbe. De mindenki tudja, !hogy csak a szervezett munkásság van abban a helyzetben, hogy védekezhet életszínvonalának lenyomása ellen. A szervezetlenek,• a feh^callérosok, a nyugdíjasok, a megl:1kaj־itott pénzükből élő öre?e|Hhppiad szabad prédái a már most is rekord prolitokat csm^ö־IpaflFes űztéÚ^SfílálStökriak. De nemcsak mint fogyasztókat sújtja a kongresszus ezzel a törvénnyel, a nép millióit, hanem mint adófizetőket is. Ugyanis a drágítás nem csak a szükségleti cikkeknél mutatkozik, hanem — még sokkal nagyobb mértékben — a hadiszállításoknál. Bakancstól légibombáig minden ma kétszer és háromszor és ötször annyiba kerül, mint Korea előtt, és a fantasztikus árakat, ezer meg ezer millió dollárokat, az adófizető közönség adja össze. Csak azért nem emelt vétót az elnök e legrosszabb törvény ellen, mert ebben nemcsak profit-garanciák vannak, hanem a gazdasági mozgósítással kapcsolatos egyéb rendelkezések is s vétó esetén e szükséges rendelkezések is hatályukat veszítenék. Az elnök, bármennyire rossznak tartja ezt a legrosszabb törvényt, mégis derülátó. Annak a reményének ad kifejezést, hogy sikert fognak elérni azok a dernokrata képviselők és szenátorok, akik máris benyújtottak törvényjavaslatokat ennek a rossz törvénynek megjavítására. De ezenkívül maga az elnök is tanulmány tárgyává téteti a törvényt saját gazdasági szakértői által és mihelyt ez a tanulmányozás befejeződik, a maga részéről is törvénymódosításokat fog ajánlani a kongresszusnak. A vita hátterében világnézeti !kérdés van. A kongresszus, a gazdasági érdekeltségek és befolyásolok érveinek hatása alatt, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gazdasági szabadságot nem kell korlátozni, mindenki olyan árat követelhet termékéért, amilyent a kereslet és kínálat egymásrahatása mellett ki tud préselni a-vásárlóközönségtől. Egyszóval, legyen rendes üzleti élet a mostani rendkívüli időkben. Az elnök viszont, aki nem egy osztálynak, hanem a nemzet egészének érdekét kell hagy képviselje, a rendkívüli viszonyokra helyezi a fősulyt és nagyon helyesen rámutat arra, hogy nem lehetnek normális árviszonyok olyankor, amikor a katonaság hetenkint több mint ezer millió külön dollárt fizet ki, amely külön dollárbilliókkal szemben egyre kevesebb lesz az áru a piacon. Nem kap többé vámkedvezményt Csehszlovákia. Kormányunk felmondta a Csehszlovákiával kölőtt kereskedelmi szerződésnek azt a részét, amely kölcsönös vámkedvezményeket tartalmaz. Ennek folytán csökkenni fog a cseh kivitel Amerikába, de az amerikai kivitel Csehszlovákiába is. A v4mkedvezményekből a cseheknek sokkal nagyobb előnyűk volt, amennyiben az ő kedvezményes kivitelük évi 26 miilió dollárt tett ki, az amerikai kivitel ellenben csak 11 millió dollárt. A felmondásnak tehát megtörlási jellege van.Kormányunk meg is mondja, mi az oka a megtorlásnak: az, hogy a cseh kommunista kormány jogtalanul bebörtönzött amerikai polgárokat, köztük Oatis újságírót, akinek egyedüli bűne az volt, hogy pontos, lelkiismeretes információkat szerzett — oly információkat, amelyeket a kommunisták kémkedésnek minősítenek. Továbbá azt hányja kormányunk a cseh kommunista kormány szemére, hogy amerikai állampolgároknak csehszlovák területen levő tulajdonát kárpótlás nélkül kisajátította; amerikai üzletembereknek úgyszólván lehetetlenné teszi a Csehszlovákiában való müködést; még amerikai jótékonysági intézményeket is kitiltott az országból; egyáltalán Csehszlovákia egész gazdasági életét a szovjet gazdasági tömbbe illesztette be, miáltal az amerikaicsehszlovákiai gazdasági kapcsolat jelentéktelenné válik.
